C-333/03. sz. ügy
Az Európai Közösségek Bizottsága
kontra
Luxemburgi Nagyhercegség
„Tagállami kötelezettségszegés – A 98/50/EK irányelv átültetésének elmulasztása – Vállalkozás átruházása – A munkavállalók jogainak védelme”
Az ítélet összefoglalása
Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A megalapozottság Bíróság általi vizsgálata – Figyelembe veendő helyzet – Az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet
(EK 226. cikk)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2004. június 10. (*)
„Tagállami kötelezettségszegés – A 98/50/EK irányelv átültetésének elmulasztása – Vállalkozás átruházása – A munkavállalók jogainak védelme”
A C-333/03. sz. ügyben,
az Európai Közösségek Bizottsága (képviseli: J. Jonczy, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg)
felperesnek
a Luxemburgi Nagyhercegség (képviseli: S. Schreiner, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
annak megállapítása iránt benyújtott keresete tárgyában, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek és üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29-i 98/50/EK tanácsi irányelvnek (HL L 201., 88. o.), vagy legalábbis a Bizottsággal nem közölte ezeket a rendelkezéseket – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: A. Rosas tanácselnök, R. Schintgen és N. Colneric (előadó) bírák,
főtanácsnok: L. A. Geelhoed,
hivatalvezető: R. Grass,
tekintettel az előadó bíró jelentésére,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 A Bíróság Hivatalához 2003. július 30-án benyújtott keresetlevelével az Európai Közösségek Bizottsága az EK 226. cikk alapján keresetet indított annak megállapítása iránt, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek és üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29-i 98/50/EK tanácsi irányelvnek (HL L 201, 88. o., a továbbiakban: irányelv), vagy legalábbis a Bizottsággal nem közölte ezeket a rendelkezéseket – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.
Jogi háttér és a pert megelőző eljárás
2 Az irányelv 2. cikke szerint:
„1. A tagállamok legkésőbb 2001. július 17-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.[…]
2. Amikor a tagállamok elfogadják az 1. cikk szerinti intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a jelen irányelv végrehajtása érdekében elfogadott intézkedésekről.”
3 Az 1977. február 14-i 77/187/EGK tanácsi irányelvet (HL L 61., 26. o.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv (HL L 82., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 98. o.) hatályon kívül helyezte. A 2001/23 irányelv 12. cikke szerint a módosított 77/187 irányelv hatályát veszti, a 2001/23 irányelv I. melléklet B részében a tagállamok részére a végrehajtásra megállapított határidőkre vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül. Az említett I. melléklet B része az irányelv átültetésére rendelkezésre álló határidőt 2001. július 17-ben határozta meg.
4 Mivel az irányelvet átültető nemzeti intézkedésekről nem kapott értesítést, a Bizottság az EK 226. cikk alapján megindította a tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást. Miután a Luxemburgi Nagyhercegséget felszólította észrevételei megtételére, 2003. április 3-án indokolással ellátott véleményt adott, amelyben felhívta e tagállamot arra, hogy a kézhezvételétől számított két hónapos határidőn belül, a szükséges intézkedések elfogadásával, tegyen eleget a véleményben foglaltaknak.
5 Tekintettel arra, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség nem válaszolt e véleményre, a Bizottság a jelen kereset benyújtása mellett döntött.
A keresetről
A felek érvei
6 A Bizottság megállapítja, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség nem fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az irányelvnek, vagy legalábbis vele nem közölte ezeket, így tehát nem teljesítette az említett irányelvből eredő kötelezettségeit.
7 A Luxemburgi Nagyhercegség érvelése szerint a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy üzletrészek átruházása esetén történő védelméről szóló, 4896. sz. törvényjavaslat 2001. december 27-én a Chambre des députés (képviselőház) elé került, az irányelv átültetésének céljából. A Conseil d’État (Államtanács) által 2003 májusában és júniusában adott két vélemény következtében a Chambre des députés munka- és foglalkoztatásügyi bizottsága 2003. július 7-én módosításokat fogadott el a törvényjavaslat szövegében. E módosításokat 2003. július 18-án a Conseil de gouvernement (kabinet) jóváhagyta, és továbbította a Conseil d’État részére. 2003. július 7-i ülésen a nevezett bizottság úgy határozott, hogy a törvénytervezet kerüljön a Chambre des députés napirendjére azért, hogy a törvényt 2003 októberében el lehessen fogadni.
A Bíróság álláspontja
8 Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a kötelezettségszegés megtörténtét a tagállamnak az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő végén fennálló helyzete alapján kell megítélni (lásd különösen a C-147/00. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben 2001. március 15-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-2387 o.] 26.pontját és a C-173/01. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben 2002. július 4-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-6129. o.] 7. pontját).
9 Márpedig az nem vitatható, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség az indokolással ellátott véleményben előírt határidőn belül nem fogadta el az irányelv átültetésének biztosításához szükséges intézkedéseket.
10 Következésképpen megállapítható, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az irányelvnek – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.
A költségekről
11 Az eljárási szabályzat 69. cikkének 2. §-a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Luxemburgi Nagyhercegséget – mivel pervesztes lett – a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Luxemburgi Nagyhercegség – mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek és üzletrészek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187/EGK irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29-i 98/50/EK tanácsi irányelvnek – nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.
2) A Bíróság a Luxemburgi Nagyhercegséget kötelezi a költségek viselésére.
Rosas
Schintgen
Colneric
Kihirdetve Luxembourgban, a 2004. június 10-i nyilvános ülésen.
R. Grass
A. Rosas
hivatalvezető a harmadik tanács elnöke
* Az eljárás nyelve: francia.
Top