A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)
2018. szeptember 20. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – 2658/87/EGK rendelet – Vámunió és közös vámtarifa – Tarifális besorolás – Kombinált Nómenklatúra – 85287113 és 85287190 vámtarifaalszám – Készülék, amely alkalmas arra, hogy az internetes technológia segítségével közvetített egyenes, élő tévéadás televíziós jeleit fogadja, dekódolja és feldolgozza”
A C‑555/17. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Østre Landsret (keleti fellebbviteli bíróság, Dánia) a Bírósághoz 2017. szeptember 22‑én érkezett, 2017. szeptember 18‑i határozatával terjesztett elő
a 2M‑Locatel A/S
és
a Skatteministeriet
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),
tagjai: E. Levits tanácselnök, A. Borg Barthet (előadó) és F. Biltgen bírák,
főtanácsnok: E. Sharpston,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
–
a 2M‑Locatel A/S képviseletében T. Gønge és S. E. Holm advokater,
–
a dán kormány képviseletében J. Nymann‑Lindegren, meghatalmazotti minőségben, segítője: B. Søes Petersen advokat,
–
az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és S. Maaløe, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2006. október 17‑i 1549/2006/EK bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2006. L 301., 1. o.) módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 85287113 vámtarifaalszámának értelmezésére vonatkozik.
2
E kérelmet a 2M‑Locatel A/S és a Skatteministeriet (adóügyi minisztérium, Dánia) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya olyan készülékek tarifális besorolása, amelyek alkalmasak arra, hogy az internetes technológia segítségével közvetített egyenes, élő tévéadás televíziós jeleit fogadják, dekódolják és feldolgozzák (a továbbiakban: IPTV set‑top boxok).
Jogi háttér
Az 1994. évi GATT és az ITA
3
Az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény (HL 1994. L 336., 11. o., a továbbiakban: 1994. évi GATT) és a többek között az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdése b) pontjának az értelmezéséről szóló egyetértés a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15‑én Marrakeshben megkötött és a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak az Európai Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22‑i 94/800/EK tanácsi határozattal (HL 1994. L 336., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 80. o.) jóváhagyott egyezmény részét képezi.
4
A WTO 1996. december 13‑án Szingapúrban tartott első konferenciáján elfogadott, az informatikai termékek kereskedelméről szóló miniszteri nyilatkozatból, valamint annak mellékleteiből és függelékeiből álló, az informatikai termékek kereskedelméről szóló megállapodást (a továbbiakban: ITA), valamint az annak végrehajtásáról szóló közleményt a Közösség nevében az információtechnológiai termékek vámjainak megszüntetéséről szóló, 1997. március 24‑i 97/359/EK tanácsi határozat (HL 1997. L 155., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 26. kötet, 3. o.) hagyta jóvá. Az ITA az (1) bekezdésében meghatározza, hogy a felek kereskedelmi rendszerét olyan módon kell alakítani, hogy az erősítse az informatikai termékek piacra jutásának lehetőségeit.
5
Az ITA (2) bekezdése szerint a felek rögzítik vagy megszüntetik az 1994. évi GATT II. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett vámokat és egyéb illetéket vagy díjakat egyes termékek tekintetében, amely között szerepelnek a következők: „»set‑top box« kommunikációs funkcióval: készülék mikroprocesszor‑alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az Internetre és interaktív információcserére alkalmas”.
Az uniós jog
A KN
6
Az Európai Unióba behozott áruk vámbesorolását a KN szabályozza, amely a harmonizált áruleíró és kódrendszeren alapul, amely utóbbit a Vámigazgatások Világszervezete (CCD) dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – a Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.
7
A KN átveszi az említett rendszer hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN‑albontást.
8
A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasznak „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. pontja a következőképpen rendelkezik:
„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.
1.
Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.
[…]
6.
A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak”.
9
A KN második része 21 áruosztályt tartalmaz. A XVI. áruosztály, amely az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, és ezek alkatrészei és tartozékai” címet viseli, tartalmazza a KN 84. és 85. árucsoportját. E 85. árucsoportra, amelynek címe „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, és ezek alkatrészei és tartozékai” a KN 8501–8548 vámtarifaszámaira vonatkozik.
10
A KN 8528 vámtarifaszámának a felépítése a következő:
„8528
Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő‑készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor‑vevőkészüléket vagy hang‑ vagy képfelvevő vagy ‑lejátszó készüléket magában foglaló is:
[…]
Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket vagy hang‑ vagy képfelvevő vagy ‑lejátszó készüléket magában foglaló is;
8528 71
Videokijelzőt vagy képernyőt kialakítása miatt nem tartalmazó:
Videotuner
8528 71 11
Automatikus adatfeldolgozó gépbe történő beépítésre szánt elektronikus egység
vámmentes
8528 71 13
Készülék mikroprocesszor‑alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az Internetre, interaktív információcserére, televíziós jelek vételére alkalmas (»set‑top box« kommunikációs funkcióval)
vámmentes
8528 71 19
– – – – más
14
8528 71 90
– – – más
14”
A KN magyarázó megjegyzései
11
A 2000. január 31‑i 254/2000 tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.) módosított 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése értelmében az Európai Bizottság kidolgozza a KN‑re vonatkozó magyarázó megjegyzéseket, amelyeket rendszeresen közzétesz az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
12
A 2006. február 28‑án közzétett magyarázó megjegyzések (HL 2006. C 50., 1. o.) a KN 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendeletből eredő változatának 852812 90–8528 12 95 vámtarifaalszámainál (HL 2004. L 327., 1. o.) az alábbiakat pontosítják:
„Videotuner
Ezeket a készülékeket demodulátor és szelektor áramkörrel szerelik fel, így lehetővé teszik egy adott csatornára vagy vivőfrekvenciára való ráhangolást. Ezt a berendezést általában egyedi vagy megosztott rendszerű (nagyfrekvenciás kábelmegosztásos) antennával való működésre tervezték. A kimenő jelet videomonitor, videofelvevő vagy ‑lejátszó készülék bemenő jeleként lehet használni. Ez eredeti (azaz átviteli célra nem modulált) kamerajel.
Néha az ilyen készülékeket (szín)dekódolóval vagy szinkronizáló szűrőáramkörrel szerelik fel”.
13
A KN 852871 13–8528 71 90 vámtarifaalszámaira vonatkozó, 2008. május 7‑én közzétett magyarázó megjegyzések (HL 2008. C 112., 8. o.) értelmében:
„85287113 […]
– Ezen alszám alá olyan képernyő nélküli készülék tartozik (ún. »set‑top box kommunikációs funkcióval«), amely a következő fő alkotórészekből áll:
[…]
– videotuner.
– az RF‑csatlakozó megléte egy videotuner esetleges jelenlétére utal.
– modem.
A modemek modulálják és demodulálják a kimenő, valamint a bejövő adatjeleket. Ez az Internethez történő csatlakozás céljából kétirányú kommunikációt tesz lehetővé. Ilyen modemek például: V.34‑, V.90‑, V.92‑, DSL‑ vagy kábelmodemek.[…]
Az olyan eszközök, amelyek a modeméhez hasonló funkciót látnak el, de amelyek nem modulálnak és nem demodulálnak jeleket, nem minősülnek modemnek. Ilyen készülékek például az ISDN‑, a WLAN‑ vagy az Ethernet‑eszközök. […]
[…]
Azok a set‑top box‑ok, amelyek felvevő vagy lejátszó funkcióval rendelkező szerkezetet tartalmaznak (például egy merevlemez‑ vagy DVD‑meghajtót), nem tartoznak ezen vámtarifaalszám alá (85219090 alszám).
[…]
85287190 […]
– Ezen alszám alá olyan képernyő nélküli termékek tartoznak, amelyek televíziós adás vételére alkalmasak, de nem tartalmaznak beépített videotunert (például, az ún. »IP‑streaming box«‑ok).”
14
A KN 2008. május 30‑án közzétett magyarázó megjegyzései (HL 2008. C 133., 1. o.) a KN 852871 11–8528 71 19 vámtarifaalszámai alatt az alábbiakat pontosítják:
„Ezen alszámok alá olyan beépített videotunert tartalmazó készülékek tartoznak, amelyek nagyfrekvenciás televíziójeleket alakítanak át videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékek vagy monitorok által használható jelekké.
A videotunereket demodulátor‑áramkörökkel és meghatározott csatornára vagy vivőfrekvenciára való ráhangolást lehetővé tevő szelektoráramkörökkel szerelik fel. A készülékeket általában egyedi vagy megosztott (nagyfrekvenciás kábelmegosztásos) antennával történő működésre tervezték. A kimenő jelet monitorok, videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékek bemenő jeleként lehet használni. Ez eredeti (azaz átviteli célra nem modulált) kamerajel.
Néha az ilyen készülékeket (szín)dekódoló eszközzel vagy szinkronizáló szűrőáramkörrel is felszerelik”.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
15
A 2M‑Locatel a 2007. október 21‑től 2010. július 8‑ig terjedő időszakban Kínából IPTV set‑top boxokat importált. Ezek nem alkalmasak arra, hogy földi sugárzás, kábeltelevízió vagy műhold révén közvetített televíziós jeleket vegyenek, dekódoljanak és dolgozzanak fel.
16
Az IPTV set‑top boxok tartalmaznak egy Ethernet‑szerkezetet, és a KN értelmében vett „modemmel” vannak ellátva, ami nem vitatott az alapeljárás felei között.
17
A behozatal során a 2M‑Locatel az alapügy tárgyát képező árut a KN 85287113 vámtarifaalszáma megadásával bejelentette, majd vámmentesen szabad forgalomba bocsátotta.
18
A SKAT (dán adó‑ és vámügyi hatóság), mivel úgy ítélte meg, hogy az említett árut a KN 85287190 vámtartifaalszáma alá kell sorolni, mivel nem tartalmaz a KN értelmében vett videotunert, 2010. október 20‑án utólagos megállapító határozatot bocsátott ki, és rendelkezett az alapügy tárgyát képező IPTV set‑top boxok importja feletti 14%‑os vám kamatokkal növelt összegének az utólagos behajtásáról.
19
A 2M‑Locatel által előterjesztett panasz tárgyában eljáró Landsskatteretten (nemzeti adóbizottság, Dánia) 2014. május 15‑i határozatával megváltoztatta a dán adó‑ és vámügyi hatóság határozatát, és megsemmisítette a beszedési intézkedést azzal az indokolással, hogy az említett modulok a KN 85287113 vámtarifaalszáma alá tartoznak.
20
Az adóügyi minisztérium e határozat ellen keresetet nyújtott be, amelynek a byretten, Retten i Glostrup (glostrupi körzeti bíróság, Dánia) 2015. július 15‑i ítéletével helyt adott.
21
Az ítélet ellen a 2M‑Locatel fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.
22
Az alapeljárás felei között nem képezi vita tárgyát, hogy az alapügy tárgyát képező IPTV set‑top boxok megfelelnek a KN 85287113 vámtarifaalszáma leírásában szereplő feltételeknek. A felek között egyetértés van a tekintetben is, hogy az 1994. évi GATT és az ITA alkalmazása során az Uniónak mentesíteni kell a vámok alól az olyan set‑top boxokat, amelyek az alapügy tárgyát képező termékhez hasonlóan kommunikációs funkcióval rendelkeznek.
23
A kérdést előterjesztő bíróság szerint a felek közötti vitának az a tárgya, hogy az említett IPTV set‑top boxokat úgy kell‑e tekinteni, hogy azok tartalmaznak a KN értelmében vett „beépített videotunert”.
24
Az Østre Landsret (keleti fellebbviteli bíróság, Dánia), mivel úgy ítélte meg, hogy e fogalmat nem határozza meg sem a KN, sem az arra vonatkozó magyarázó megjegyzések, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„A [KN‑ben],
a)
a 8528 vámtarifaszám alatti „Videotuner” alszámos bontást,
b)
a 85287113 vámtarifaalszámot, valamint
c)
a 85287190 vámtarifaalszámot
úgy kell‑e értelmezni, hogy a 85287113 vámtarifaalszám termékmegnevezésének megfelelő olyan termék, amely alkalmas arra, hogy az internetes technológia segítségével közvetített egyenes, élő tévéadás televíziós jeleit fogadja, dekódolja és feldolgozza, azonban nem alkalmas arra, hogy az antennán, televíziókábelen vagy műholdon keresztül közvetített egyenes, élő tévéadás televíziós jeleit fogadja, dekódolja és feldolgozza, a 85287113, a 85287190 vagy valamely harmadik vámtarifaalszám alá sorolandó be?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
25
Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a KN‑t akként kell‑e értelmezni, hogy az olyan készülékek, mint az alapügy tárgyát képező IPTV set‑top boxok, annak 85287113 vagy 85287190 vámtarifaalszáma alá tartoznak.
26
Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Ily módon a nemzeti bíróság láthatóan mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (2018. április 12‑iMedrotonic ítélet, C‑227/17, EU:C:2018:247, 33. pont).
27
A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság garantálása és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN‑vámtarifaszámának és az áruosztályoknak, illetve az árucsoportok megjegyzéseinek megfogalmazása meghatározza (lásd többek között: 2011. április 14‑iBritish Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, C‑288/09 és C‑289/09, EU:C:2011:248, 60. pont; 2012. november 22‑iDigitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C 330/11, C 382/11 és C 383/11, EU:C:2012:745, 27. pont).
28
A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően az ugyanazon vámtarifaszám alszámai alá történő árubesorolást e vámtarifaalszámok árumegnevezései, az alszámokhoz, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz kapcsolódó megjegyzések megfogalmazása alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni.
29
Ezenkívül a Bizottság által a KN‑hez fűzött magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd különösen: 2011. április 14‑iBritish Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, C‑288/09 és C‑289/09, EU:C:2011:248, 63. pont; 2012. november 22‑iDigitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C‑382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 33. pont).
30
A jelen ügyben a KN 852871 vámtarifaalszáma alá olyan készülékek tartoznak, amelyek televíziós adás vételére alkalmasak, de beépített videokijelzőt vagy képernyőt kialakításuk miatt nem tartalmaznak.
31
A KN különbséget tesz a 85287111, 85287113 és 85287119 vámtarifaalszámmal érintett „videotunerek” és a 85287190 vámtarifaalszám alá tartozó „mások” között. Maradványkategóriáról lévén szó, ezen utóbbi vámtarifaalszám következésképpen az olyan készülékekre vonatkozik, amelyek televíziós adás vételére alkalmasak, de nem rendelkeznek „videotunerrel”.
32
E tekintetben pontosítani kell, hogy a „videojelek vétele” és a „televíziós jelek vétele” kifejezések alatt ugyanazt kell érteni (2012. november 22‑iDigitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C‑382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 29. pont).
33
Az alapügyben nem vitatott, hogy az IPTV set‑top boxok alkalmasak televíziós jelek vételére. A 2M‑Locatel és az adóügyi miniszter ugyanakkor nem ért egyet abban, hogy a terméket úgy kell‑e tekinteni, mint amely a KN 852871 vámtarifaszám értelmében vett beépített „videotunert” tartalmaz.
34
A kérdést előterjesztő bíróság megállapításai szerint az IPTV set‑top boxok digitális jeleket fogadnak, és az egyes csatornákat az internetes technológia címrendszere alapján szétválasztják, míg földi sugárzás, kábeltelevízión vagy műholdon keresztül történő továbbítás esetén a televíziós set‑top boxok analóg jelet fogadnak, és az egyes televíziós csatornákat frekvenciákkal választják szét.
35
A kérdést előterjesztő bíróság kérdésének megválaszolásához azt kell tehát meghatározni, hogy mi tartozik a KN 852871 vámtarifaszáma értelmében vett „videotuner” fogalma alá.
36
Mivel a KN nem tartalmazza e fogalom meghatározását, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (2012. november 22‑iDigitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C‑382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 38. pont).
37
E kifejezés szokásos jelentése szerint a „videotuner” kifejezés alá olyan készülékek tartoznak, amelyek nagyfrekvenciás televíziójeleket alakítanak át videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékek vagy monitorok által használható jelekké. Lehetővé teszi továbbá meghatározott frekvencián kibocsátott televíziós jelek szétválasztását.
38
E meghatározást megerősítik a KN alapügy tárgyát képező behozatalok időpontjában hatályos magyarázó megjegyzései.
39
A KN 2006. február 28‑án közzétett magyarázó megjegyzései értelmében ugyanis: „[e]zeket a készülékeket [videotuner] demodulátor és szelektor áramkörrel szerelik fel, így lehetővé teszik az egy adott csatornára vagy vivőfrekvenciára való ráhangolást. Ezt a berendezést általában egyedi vagy megosztott rendszerű (nagyfrekvenciás kábelmegosztásos) antennával való működésre tervezték. A kimenő jelet videomonitor, videofelvevő vagy ‑lejátszó készülék bemenő jeleként lehet használni. Ez eredeti (azaz átviteli célra nem modulált) kamerajel”.
40
A KN 2008. május 7‑én közzétett magyarázó megjegyzései értelmében a 85287113 vámtarifaalszám alá olyan „képernyő nélküli készülék tartozik (ún. »set‑top box kommunikációs funkcióval«), amely a következő fő alkotórészekből áll: […] videotuner. Az RF [rádiófrekvencia]‑csatlakozó megléte egy videotuner esetleges jelenlétére utal”.
41
Végül a KN 2008. május 30‑án közzétett magyarázó megjegyzései szerint a KN 852871 11–8528 71 19 vámtarifaalszámai alá olyan „beépített videotunert tartalmazó készülékek tartoznak, amelyek nagyfrekvenciás televíziójeleket alakítanak át videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékek vagy monitorok által használható jelekké. A videotunereket demodulátor‑áramkörökkel és meghatározott csatornára vagy vivőfrekvenciára való ráhangolást lehetővé tevő szelektoráramkörökkel szerelik fel. A készülékeket általában egyedi vagy megosztott (nagyfrekvenciás kábelmegosztásos) antennával történő működésre tervezték. A kimenő jelet monitorok, videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékek bemenő jeleként lehet használni. Ez az eredeti (azaz átviteli célokra nem modulált) kamerajel. […]”.
42
A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy valamely készüléknek ahhoz, hogy a KN 852871 11–8528 71 19 vámtarifaalszáma alá tartozzon, tartalmaznia kell egy videotunert, azaz olyan készüléket, amely lehetővé teszi az egy adott csatornára vagy vivőfrekvenciára való ráhangolást, valamint a nagyfrekvenciás televíziós jelek videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékek és monitorok bemenő jeleként való használatra történő átalakítását.
43
A jelen ítélet 26. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében a kérdést előterjesztő bíróság feladata lesz tehát annak értékelése, hogy az alapügy tárgyát képező IPTV set‑top boxok rendelkeznek‑e e jellemzőkkel. Ennek hiányában azokat a KN 85287190 maradványkategóriájába kell sorolni, következésképpen pedig 14%‑os mértékű vámnak kell alávetni.
44
Ezen értelmezést nem kérdőjelezi meg az ATI (2) bekezdése, amelynek értelmében a felek rögzítik vagy megszüntetik a vámokat és egyéb illetéket vagy díjakat egyes termékek, köztük az alábbiak tekintetében: „»set‑top box« kommunikációs funkcióval: készülék mikroprocesszor‑alapú eszközzel, beépített modemmel, mellyel csatlakoztatható az Internetre és interaktív információcserére alkalmas, attól függetlenül, hogy az említett modulok tartalmaznak‑e beépített videotunert, vagy sem”.
45
Vitathatatlan, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az Unió által megkötött nemzetközi megállapodásoknak a másodlagos joggal szembeni elsőbbsége azt követeli meg, hogy az utóbbiak szövegét úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg összhangban legyen e megállapodásokkal (2011. április 14‑iBritish Sky Broadcasting Group és Pace ítélet, C‑288/09 és C‑289/09, EU:C:2011:248, 83. pont; 2012. november 22‑iDigitalnet és társai ítélet, C‑320/11, C‑330/11, C‑382/11 és C‑383/11, EU:C:2012:745, 39. pont).
46
Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy az ilyen értelmezés, amely annak megállapítását vonná maga után, hogy a kommunikációs funkcióval rendelkező set‑top boxokat a KN 85287113 vámtarifaalszáma alá kellene sorolni akkor is, ha nem teszik lehetővé egy adott csatornára vagy vivőfrekvenciára való ráhangolást, sem a nagyfrekvenciás televíziós jelek videofelvevő vagy ‑lejátszó készülékek és monitorok bemenő jeleként való használatra történő átalakítását, nem lehetséges, ha, amint az a jelen ítélet 42. pontjából következik, ezen értelmezés ellentétes lenne a KN szövegével és ekként az uniós jogalkotó szándékával.
47
Mindemellett emlékeztetni kell arra, hogy az Uniónak előírt észszerű határidő lejártát megelőző időszak tekintetében a vitarendezési egyetértés szerint a WTO ajánlásainak és határozatainak való megfelelés érdekében az uniós bíróságok azért nem vizsgálhatják felül az uniós jogi intézkedéseknek a WTO‑szabályokra tekintetten fennálló jogszerűségét, mivel az az ilyen határidő hatástalanná tételét vonja maga után (2013. január 17‑iHewlett‑Packard Europe ítélet, C‑361/11, EU:C:2013:18, 58. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
48
E tekintetben pontosítani szükséges, hogy az ITA keretében a WTO egy különbizottsága közzétette 2010. augusztus 16‑án jelentéseit a WT/DS375/R., WT/DS376/R. és WT/DS377/R. sz. ügyben (Európai Közösség és tagállamai – Bizonyos információtechnológiai termékekre vonatkozó tarifális elbánás), amelyeket 2010. szeptember 21‑én fogadott el a TWO vitarendezési testülete.
49
E jelentések rámutatnak többek között arra, hogy mit kell „set top box” alatt érteni. Olyan „készülékről vagy szerkezetről [van szó], amely egy külső jelforrás által kibocsátott bejövő jelet olyan módon alakít át, hogy az megjeleníthető legyen kijelző egységen, például video monitoron vagy televíziókészüléken”. E jelentések pontosítják, hogy e készülék „elláthat egy vagy több funkciót, ideértve a televízióadások vételét és dekódolását, függetlenül attól, hogy azokat műhold, kábel vagy Internet által sugározzák”.
50
Márpedig az Uniónak a WTO vitarendezési testülete által elfogadott e jelentésben foglaltak végrehajtására biztosított észszerű határidő 2011. június 30‑án lejárt, és azokat a Bizottság figyelembe vette a 2658/87 rendelet módosításáról szóló 2011. június 24‑i 620/2011/EU végrehajtási rendelet (HL 2011. L 166., 16. o.) elfogadása során. E rendelet, 2. cikkének megfelelően, 2011. július 1‑jén lépett hatályba.
51
Következésképpen az 1549/2006 rendelet érvényessége semmiképpen nem vonható kétségbe abból az okból, hogy az olyan, kommunikációs funkcióval rendelkező set‑top boxokat, amelyekben nincs videotuner, a KN 85287190 vámtarifaalszáma alá sorolja.
52
A fenti megfontolások összességének fényében az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t akként kell értelmezni, hogy az olyan készülékeket, mint az alapügy tárgyát képező IPTV set‑top boxok, amelyek alkalmasak arra, hogy az internetes technológia segítségével közvetített egyenes, élő tévéadás televíziós jeleit fogadják, dekódolják és feldolgozzák, annak 85287190 vámtarifaalszáma alá kell sorolni, feltéve hogy nem rendelkeznek videotunerrel, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
A költségekről
53
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:
A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2006. október 17‑i 1549/2006/EK bizottsági végrehajtási rendelettel módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát akként kell értelmezni, hogy az olyan készülékeket, mint az alapügy tárgyát képező készülékek, amelyek alkalmasak arra, hogy az internetes technológia segítségével közvetített egyenes, élő tévéadás televíziós jeleit fogadják, dekódolják és feldolgozzák, annak 85287190 vámtarifaalszáma alá kell sorolni, feltéve hogy nem rendelkeznek videotunerrel, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
Aláírások
( *1 ) Az eljárás nyelve: dán.
Top