C‑467/03. sz. ügy
Ikegami Electronics (Europe) GmbH
kontra
Oberfinanzdirektion Nürnberg
(a Finanzgericht München [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Digitális felvevőberendezés tarifális besorolása – A Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolás”
J. Kokott főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2005. január 20.
A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2005. március 17..
Az ítélet összefoglalása
Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Jeleket felvevő és azokat tömörítés után videomegfigyelés céljából megjelenítő készülék – A Kombinált Nómenklatúra 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmében saját funkcióval bíró és nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgáló készülék
A kamerák által kibocsátott jeleket felvevő és azokat tömörítés után videomegfigyelés céljából képernyőn megjelenítő készülék a 2031/2001 rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő Közös Vámtarifa Kombinált Nómenklatúrája 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmében saját funkcióval bír, és nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgál.
(vö. 31. pont és a rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2005. március 17.(*)
„Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Digitális felvevőberendezés tarifális besorolása – A Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolás”
A C‑467/03. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht München (Németország) a Bírósághoz 2003. november 6‑án érkezett 2003. június 24‑i határozatával terjesztett elő az előtte
az Ikegami Electronics (Europe) GmbH
és
az Oberfinanzdirektion Nürnberg
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
tagjai: K. Lenaerts (előadó) tanácselnök, J. N. Cunha Rodrigues és E. Levits bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: K. Sztranc tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2004. december 9‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– az Ikegami Electronics (Europe) GmbH képviseletében H. Nehm Rechtsanwalt,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J.‑C. Schieferer, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2005. január 20‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2001. augusztus 6‑i 2031/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 279., 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Közös Vámtarifa Kombinált Nómenklatúrája (a továbbiakban: KN) 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmezésére irányul.
2 E kérelmet az Ikegami Electronics (Europe) GmbH (a továbbiakban: Ikegami) és az Oberfinanzdirektion között a Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt München (müncheni vámtechnikai vizsgáló- és oktatóintézet) által egy digitális felvevőkészülék vonatkozásában adott kötelező érvényű tarifális felvilágosítás tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.
A jogi háttér
3 A KN alapeljárás tényállása szerinti időpontban hatályos szövege a 2031/2001 rendelet I. mellékletében található. E melléklet második része tartalmazza a „Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai” című XVI. áruosztályt.
4 Ez az áruosztály két árucsoportból áll: az „Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei” című 84. árucsoportból és az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -visszaadó, televíziós kép- és hangfelvevő és -visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai” című 85. árucsoportból.
5 A 84. árucsoportban található többek között a 8471 tarifaszám, melynek címe „Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gép ilyen adatok feldolgozáshoz”.
6 A 8471 50 vámtarifa‑alszám alá tartozik a „digitális feldolgozó egység a 8471 41 vagy a 8471 49 alszám alá tartozók kivételével, akár tartalmaz egy burkolaton belül a következő egységekből egyet vagy kettőt, akár nem: tároló egység, input egység, output egység”. A 8471 50 90 vámtarifa‑alszám ezen belül a nem polgári repülési rendeltetésű termékekre vonatkozik. A 2031/2001 rendelet értelmében e termékek mentesek a szerződéses vámtétel alól.
7 A KN 85. árucsoportjában szerepel többek között a 8521 tarifaszám, melynek címe „Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is”. A 8521 90 00 vámtarifa-alszám ezen belül a nem mágnesszalagos termékekre vonatkozik. A 2031/2001 rendelet értelmében e termékek szerződéses vámtétele 14%.
8 A KN XVI. áruosztályának 4. megjegyzése akként rendelkezik, hogy „az önálló részekből álló gépet, beleértve a gépösszeállításokat is (csővel, erőátviteli szerkezettel, elektromos vezetékkel vagy más szerkezettel összekapcsolva is), ha a 84. vagy 85. árucsoport valamely vámtarifaszáma alatt meghatározott feladat elvégzésére szolgál, akkor az egészet az adott feladatot meghatározó vámtarifaszám alá kell sorolni”.
9 A KN 85. árucsoportjának 5. megjegyzése többek között a következőket tartalmazza:
„A A 8471 vámtarifaszám alkalmazásában az »automatikus adatfeldolgozó gépek« kifejezés alatt az alábbiakat kell érteni:
a) digitális gépek, amelyek
1. a műveleti program vagy programok és legalább az e program vagy programok működtetéséhez közvetlenül szükséges adatok tárolására alkalmasak;
2. az üzemeltető kívánságának megfelelően szabadon programozhatók;
3. az üzemeltető által meghatározott számtani műveletek elvégzésére alkalmasak; és
4. képesek műveleti programot emberi beavatkozás nélkül működtetni és annak működését logikai döntéssel módosítani a művelet során;
[…]
E) A meghatározott, nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgáló gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukban, vagy azzal összekapcsolva működnek, a feladatuknak megfelelő vámtarifaszám alá, ennek hiányában más figyelembe vehető vámtarifaszám alá kell besorolni.” [nem hivatalos fordítás]
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
10 2001. december 6‑án az Ikegami kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kért a Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt Münchentől a Digital Recorder SDR‑G 8000‑8 nevű készülék vonatkozásában. Kérte e készüléknek a KN 8471 50 90 vámtarifa-alszáma alá történő besorolását.
11 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat a készüléket a következőképpen írja le:
„A billentyűzet és az egér mellett e készülék házában van egy négy videokártyás analóg-digitális konverter legfeljebb nyolc TV‑kamera képének ábrázolására alkalmas képernyőhöz képmozgás-vezérléssel, alaplap processzorral és három merevlemez-slottal, videomemória, modemkártya, grafikus kártya, LAN kártya, hangkártya, merevlemez és CDRW lejátszó. A merevlemezre telepítve van a Windows ME operációs rendszer, egy szoftver a digitális felvételhez és a CDRW lejátszó szoftverje.”
12 2002. január 14‑én a Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt München kiadta a DE M/119/02‑1. számú kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, mely a készüléket a KN 8521 90 00 vámtarifa-alszáma alá sorolta be.
13 Eredménytelen panaszt követően az Ikegami a Finanzgericht München előtt keresetben támadta meg e kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, mert álláspontja szerint a készüléket adatfeldolgozó gépnek kell tekinteni, mivel mind egyedi alkotórészei, mind működési módja kizárólag adatfeldolgozási célt szolgál.
14 A Finanzgericht München az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában megállapítja, hogy a szóban forgó készülék megfelel a KN 84. árucsoportja 5. A) megjegyzésének a) pontjában írt, az automatikus adatfeldolgozó gépkénti besoroláshoz szükséges feltételeknek, és személyi számítógépként lehetne használni, különleges felszereltsége folytán mégis digitális videofelvevőnek minősül, akként hozzák forgalomba, és akként használják. E bíróság álláspontja szerint e készülék meghatározott céllal dolgoz fel adatokat, és a készüléket erre az egyetlen célra – videojelek felvétele, megjelenítése és tárolása vagy lejátszása – figyelemmel alakították ki. E bíróság hozzáteszi: a megfelelő szoftver hiánya meg is akadályozza e készülék más célra történő használatát. A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint e készülék különleges funkciója a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzése szerinti adatfeldolgozástól eltérőnek minősíthető.
15 E körülmények között a Finanzgericht München az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:
„A Kombinált Nómenklatúra 5. E) megjegyzésének a […] 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról szóló […] 2031/2001/EK rendelet I. mellékletével megállapított szövegét akként kell‑e értelmezni, hogy a különböző kamerák által kiadott jeleket képernyőn való megjelenítés érdekében tömörítés után merevlemezen rögzítő videomegfigyelő berendezés funkciója az adatfeldolgozástól eltér?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
16 A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az alapügyben érintetthez hasonló digitális felvevő berendezést a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzése szerinti nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgálónak kell‑e tekinteni.
17 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának döntő szempontját általában azok objektív, a KN vámtarifaszám szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni. A KN Bizottság által megfogalmazott magyarázó megjegyzéseinek, valamint a Vámigazgatások Világszervezete keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) illetően kidolgozott magyarázó megjegyzéseknek a különböző vámtarifaszámok tárgyi hatályának értelmezéséhez való hozzájárulása jelentős, ám jogi kötőerejük nincs (lásd a C‑130/02. sz. Krings‑ügyben 2004. március 4‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑0000. o.] 28. pontját).
18 A jelen ügyben a KN 8471 vámtarifaszámának – ami alá az Ikegami álláspontja szerint az alapügyben érintett készülék tartozik – a szövege többek között az automatikus adatfeldolgozó gépeket és egységeiket említi. A KN 8521 vámtarifaszámának – ami alá e készüléket a német vámhatóság szerint sorolni kell – a szövege többek között a videofelvevő és -lejátszó készülékekre vonatkozik.
19 A KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzéséből következően a nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgáló gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukban, vagy azzal összekapcsolva működnek, a feladatuknak megfelelő vámtarifaszám alá, ennek hiányában más figyelembe vehető vámtarifaszám alá kell besorolni.
20 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő, az Ikegami által az észrevételeiben és a tárgyaláson előadott pontosításokkal kiegészített leírás alapján az alapügyben érintett készülék az automatikus adatfeldolgozó gépre jellemző felszereltségen túl olyan különleges berendezéseket is tartalmaz, amely külső forrásból származó analóg képi vagy hangjelek tárolását, digitális jellé alakítását, tömörítését és képernyőn megjelenítését teszi lehetővé. A kérdést előterjesztő bíróság ehhez azt fűzi hozzá, hogy e különleges felszereltség folytán a készüléket digitális videofelvevőként hozzák forgalomba, amit az Ikegami a tárgyaláson bejelentett észrevételeiben megerősített.
21 Noha adatfeldolgozást lehetővé tévő felszereltséggel el van látva, a készüléket nem csupán a videojelek rögzítésének különleges feladata, hanem forgalomba hozatalának és a közönségnek való bemutatásának módja (erről lásd az Elsőfokú Bíróság T‑243/01. sz., Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 30‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑4189. o.] 112. pontját) is megkülönbözteti a kizárólag adatfeldolgozási feladatot ellátó gépektől.
22 Az alapügyben érintett készülék az Ikegami állítása szerint ugyan nem teszi lehetővé egyszerre hang és kép felvételét, sem mozgókép felvételét és megjelenítését, azonban e körülmény bizonyítottnak tekintve sem akadálya annak a megállapításnak, miszerint ez a hang és kép rögzítését és megjelenítését lehetővé tévő alkotóelemekkel ellátott készülék az automatikus adatkezelésen túlmenő feladatot lát el.
23 Fontos továbbá kifejteni azt is, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a termék rendeltetése a tarifális besorolás terén objektív kritériumnak minősülhet, amennyiben a termékhez szorosan kötődik; az ilyen szoros kötődés a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján értékelhető (a C‑201/99. sz. Deutsche Nichimen ügyben 2001. április 5‑én hozott ítélet [EBHT 2001., I‑2701. o.] 20. pontja és a fent hivatkozott Krings‑ítélet 30. pontja).
24 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő leírás feltünteti, hogy az alapeljárásban érintett készülék egyik objektív jellemzője az a lehetőség, hogy videomegfigyelés céljából televíziós kamerákhoz csatlakoztatható. Mint az e határozatból és az Ikegami által a tárgyaláson előadott pontosításokból kitűnik, e készülék a képméret szabályozását és a hozzá kapcsolt kamerák irányának változtatását lehetővé tévő vezérlőszerkezettel rendelkezik. Továbbá az Ikegami a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a termékre vonatkozó értékesítési akciók címzettei ingatlanok megfigyelésével foglalkozó személyek.
25 A kérdést előterjesztő bíróság kifejti továbbá: a készülék, a meglévő alapfelszereltsége által lehetővé tett automatikus adatfeldolgozástól eltekintve, megfelelő szoftver hiányában, kép és hang videomegfigyelés keretében történő felvételétől és megjelenítésétől eltérő célra nem is használható.
26 Az alapügyben érintett készülékben meglévő alkotórészek objektív jellemzőivel szoros kapcsolatban álló különleges rendeltetés megerősíti a következtetést, miszerint a készülék nem automatikus adatfeldolgozási feladat ellátására szolgál.
27 Érvelésének alátámasztásául az Ikegami az HR magyarázó megjegyzéseit követő, a KN XVI. áruosztályának 4. megjegyzésére vonatkozó megjegyzésnek az alapeljárás tényállása szerinti időpontban hatályos szövegére hivatkozik.
28 E megjegyzés szövege a következő:
„A XVI. áruosztály 4. megjegyzésében előírt feltételeknek meg nem felelő alkotóelemeket a rájuk egyébként vonatkozó szabályozás alapján kell kezelni. Így kell eljárni különösen a – rendszerirányítással, kapcsolókkal, hangérzékelő/hangvevő berendezéssel és esetleg (adatrögzítés végett) automatikus adatfeldolgozó géppel és/vagy (képek rögzítése végett) videofelvevővel koaxiális kábelek útján összekötött – változó számú televíziós kamerából és videomonitorból álló zárt láncú videomegfigyelő rendszerek esetén.”
29 Az Ikegami előadja, hogy e megjegyzésre figyelemmel akként kell állást foglalni, hogy az alapügyben érintett készülék adatfeldolgozó gépnek minősül, amely, ha televíziós kamerákat csatlakoztatnak hozzá, valóban alkothat videomegfigyelő rendszert, a vámtarifa szempontjából viszont nem így kell besorolni.
30 Azonban a jelen ítélet 28. pontjában idézett megjegyzés egyfelől az adatrögzítésre („saving data”) szolgáló automatikus adatfeldolgozó gépek, másfelől a képek rögzítésére szolgáló készülékek („video recorders”) között különbséget tesz, így megerősíti, hogy az alapügyben érintetthez hasonló olyan készüléket, amely digitális kép- és hangfelvételi funkcióval rendelkezik, az automatikus adatkezelésen túlmenő feladatot ellátónak kell tekinteni.
31 A kifejtettek alapján az előzetes kérdésre adandó válasz az, hogy a kamerák által kibocsátott jeleket felvevő és azokat tömörítés után videomegfigyelés céljából képernyőn megjelenítő készülék a KN 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmében saját funkcióval bír, és nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgál.
A költségekről
32 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
A kamerák által kibocsátott jeleket felvevő és azokat tömörítés után videomegfigyelés céljából képernyőn megjelenítő készülék a 2001. augusztus 6‑i 2031/2001/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Közös Vámtarifa Kombinált Nómenklatúrája 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmében saját funkcióval bír, és nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgál.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: német.
Top