A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (nyolcadik tanács)
2013. november 14. ( *1 )
„Költségek megállapítása”
A C‑582/11. P‑DEP. sz. ügyben,
a Schwaaner Fischwaren GmbH (székhelye: Schwaan [Németország], képviseli: A. Jaeger‑Lenz Rechtsanwältin)
felperesnek
a Rügen Fisch AG (székhelye: Sassnitz [Németország], képviseli: M. Geitz Rechtsanwalt)
alperes ellen
az eljárási szabályzat 145. cikke értelmében a megtérítendő költségek megállapítása iránt 2013. június 7‑én benyújtott kérelme tárgyában,
A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),
tagjai: C. G. Fernlund tanácselnök, A. Ó Caoimh és C. Toader (előadó) bírák,
főtanácsnok: Y. Bot,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
a főtanácsnok meghallgatását követően,
meghozta a következő
Végzést
1
A jelen ügy tárgya a Schwaaner Fischwaren GmbH (a továbbiakban: Schwaaner Fischwaren) részéről a C‑582/11. P. sz., Rügen Fisch kontra OHIM ügyben felmerült költségek megtérítése.
A fellebbezés
2
Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2011. november 22‑én benyújtott fellebbezésében a Rügen Fisch AG (a továbbiakban: Rügen Fisch) azt kérte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a T‑201/09. sz., Rügen Fisch kontra OHIM – Schwaaner Fischwaren (SCOMBER MIX) ügyben 2011. szeptember 21‑én hozott ítéletét (a továbbiakban: megtámadott ítélet), amelyben a Törvényszék egyrészt elutasította a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsa 2009. március 20‑i, a SCOMBER MIX közösségi védjegy részleges törlése iránti kérelemnek helyt adó határozatának (R 230/2007‑4. sz. ügy) (a továbbiakban: megtámadott határozat) megsemmisítése iránt benyújtott keresetét, másrészt őt a költségek viselésére kötelezte.
3
A Bíróság a C‑582/11. P. sz., Rügen Fisch kontra OHIM ügyben 2012. július 10‑én hozott végzésében a fellebbezést mint részben elfogadhatatlant, részben pedig megalapozatlant elutasította. Emellett a Bíróság kötelezte a Rügen Fischt az OHIM és a Schwaaner Fischwaren részéről felmerült költségek viselésére.
4
Mivel a Schwaaner Fischwaren és a Rügen Fisch között nem született megállapodás az említett fellebbezési eljáráshoz kapcsolódó megtérítendő költségek összegét illetően, a Schwaaner Fischwaren előterjesztette a jelen kérelmet.
A felek érvei
5
A Schwaaner Fischwaren azt kéri, hogy a Bíróság a megtérítendő költségek összegét 18875,85 euróban állapítsa meg. Ez az összeg a következőkből tevődik össze:
—
14040 euró ügyvédi munkadíj;
—
2801,10 euró hozzáadottérték‑adó (a továbbiakban: héa);
—
1339,84 euró utazási költség címén;
—
367,24 euró különböző egyéb költségekre, többek között másolási és postaköltségre, illetve telekommunikációra.
6
Ezzel összefüggésben a Schwaaner Fischwaren arra hivatkozik, hogy ezek a költségek szükségszerűen merültek fel, és nem túl magasak, figyelemmel többek között arra, hogy a jogvita a tevékenysége szempontjából számottevő gazdasági jelentőséggel bírt. A leíró jellegű kifejezések halászati iparban való szabad alkalmazhatósága ugyanis alapvető fontosságú az e társaság által végzett termelés, forgalmazás és reklám szempontjából.
7
A Schwaaner Fischwaren azt is kéri, hogy a Bíróság ítéljen meg a számára 300 eurót a költségek megállapítása iránti jelen eljárással összefüggésben.
8
A Rügen Fisch elsődlegesen azt állítja, hogy az eljárási szabályzat 140. cikkének (3) bekezdése alapján a Schwaaner Fischwarennek magának kell viselnie saját költségeit. Ezzel összefüggésben arra hivatkozik, hogy a Schwaaner Fischwaren beavatkozása a Törvényszék előtti eljárásban az OHIM támogatása érdekében nem volt szükségszerű, és nem volt az a fellebbezési eljárásban félként való részvétele sem, különösen mivel e vállalkozás nagyon nagy részben az OHIM érveivel megegyező érvelést adott elő.
9
A Rügen Fisch másodlagosan azt állítja, hogy a költségek megtérítése iránti kérelem tárgyát képező költségek nem minősülnek megtérítendőnek. Rámutat különösen, hogy a Schwaaner Fischwaren kérelméhez mellékelt számlák egy része korábbi, mint a fent hivatkozott Rügen Fisch kontra OHIM ügyben hozott végzés alapjául szolgáló fellebbezés benyújtásának időpontja. A számlák tárgyát képező jogi tanácsadás díja tehát valójában az OHIM, illetve annak fellebbezési tanácsa által lefolytatott törlés iránt eljárással kapcsolatos díjnak felel meg.
10
A Rügen Fisch vitatja továbbá azt is, hogy a Schwaaner Fischwaren érvényesíthet két ügyvéd által kiszámlázott képviseleti díjat, mivel az ügy átlagos bonyolultságára tekintettel a Schwaaner Fischwaren képviseletének biztosításához elég lett volna egyetlen ügyvéd szolgáltatásainak az igénybevétele is.
11
A Rügen Fisch továbbá hivatkozik arra is, hogy a héa címén követelt összeg nem képezheti a jelen kérelem tárgyát, mivel a Schwaaner Fischwaren héaalany vállalkozásként a német adóhatóságoktól igényelheti ezen adó visszatérítését vagy levonását.
12
A Rügen Fisch ezenkívül vitatja a Schwaaner Fischwaren ügyvédei által teljesített munkaórák számát és az általuk kiszámlázott óradíjat. Az ügy átlagos bonyolultságára tekintettel ugyanis az ezen a címen követelt díjak túlzottak.
13
A Rügen Fisch végezetül úgy véli, hogy a törlés iránti eljárás tárgyát képező „SCOMBER MIX” megjelölésnek a Schwaaner Fischwaren számára gazdasági szempontból nem volt alapvető jelentősége.
A Bíróság álláspontja
A kérelem elfogadhatóságáról
14
A jelen kérelem elfogadhatóságát illetően meg kell állapítani, hogy a Rügen Fisch állításával ellentétben a fent hivatkozott Rügen Fisch kontra OHIM ügyben hozott végzésében a Bíróság előbbit kötelezte a fellebbezési eljárásban mind az OHIM, mind a Schwaaner Fischwaren részéről felmerült költségek viselésére, mégpedig a Bíróság eljárási szabályzatának az e végzés meghozatalának időpontjában hatályos 69. cikke (2) bekezdésének alkalmazásával.
15
Ebből következően a Rügen Fisch érvelése, amely arra irányul, hogy a Schwaaner Fischwarennek a Bíróság eljárási szabályzata 140. cikke (3) bekezdésének alkalmazásával magának kellene viselnie saját költségeit, a fent hivatkozott Rügen Fisch kontra OHIM ügyben hozott végzés szövegének figyelmen kívül hagyását jelenti.
A megtérítendő költségek összegéről
16
Az eljárási szabályzat 144. cikkének b) pontja értelmében, amely az e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó az olyan eljárásban, amelynek tárgya fellebbezés, megtérítendő költségeknek kell tekinteni „a feleknél az eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségek[et], különösen az utazási és tartózkodási költségek[et], valamint a meghatalmazottak, tanácsadók vagy ügyvédek díjazás[át]”.
A Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségekről
17
A megtérítendő költségek azokra a költségekre korlátozódnak, amelyek egyrészt a Bíróság előtti eljárás során merültek fel, másrészt ebből a célból szükségszerűek voltak (a C-104/89. DEP. sz., Mulder és társai kontra Tanács és Bizottság ügyben 2004. január 6-án hozott végzés [EBHT 2004., I-1. o.] 43. pontja, valamint a C‑197/07. P‑DEP. sz., TDK Kabushiki Kaisha kontra Aktieselskabet af 21. november 2001. ügyben 2012. szeptember 19‑én hozott végzés 12. pontja és a C‑38/09. P‑DEP. sz., OCVV kontra Schräder ügyben 2013. október 10‑én hozott végzés 18. pontja).
18
A jelen kérelemmel összefüggésben meg kell állapítani, hogy – amint arra lényegében a Rügen Fisch hivatkozott – a Schwaaner Fischwaren által bemutatott számlák jelentős része a megtámadott ítélet kihirdetésének időpontját, azaz 2011. szeptember 21‑ét megelőzően nyújtott jogi tanácsadásra vonatkozik, ideértve a beadványok benyújtásával és e beavatkozónak a Törvényszék előtti, a 2011. március 9‑i tárgyaláson való képviseletével összefüggő költségeket is. Ugyanígy, az ügyvédi munkadíjjal kapcsolatos némelyik számla az OHIM fellebbezési tanácsa előtt kezdeményezett törlés iránti eljárás során nyújtott jogi tanácsadásra vonatkozik.
19
Márpedig e tekintetben a Rügen Fisch keresetét a Törvényszék a megtámadott ítéletben elutasította, és ott határozott a keresettel összefüggő költségekről is. Egyébként a fent hivatkozott Rügen Fisch kontra OHIM végzésben a Bíróság elutasította a Rügen Fisch által ezen ítélet ellen benyújtott fellebbezést. Mivel a Bíróság nem helyezte hatályon kívül a Törvényszék határozatát, ideértve a költségekre vonatkozó határozatot is, ezért a Törvényszék hatáskörébe tartozik a megtámadott ítélet alapjául szolgáló ügyben előtte folyamatban lévő és a Schwaaner Fischwaren beavatkozásának engedélyezése mellett lefolytatott eljárás nyomán megtérítendő költségek összegének értékelése (lásd ebben az értelemben a C‑105/04. P‑DEP. és a C‑113/04. P‑DEP. sz., CEF és CEF Holdings kontra Nederlandse Federatieve Vereniging voor de Groothandel op Elektrotechnisch Gebied és Technische Unie egyesített ügyekben 2008. január 11‑én hozott végzés 22. pontját).
20
Következésképpen, ami az e keresettel összefüggő, a Schwaaner Fischwaren által megtéríttetni kívánt költségeket illeti, ezek ugyan a Törvényszék eljárási szabályzatának 87–92. cikke szerinti feltételek teljesülése esetén és az e szabályzat 85. cikkében foglaltak sérelme nélkül esetlegesen a Törvényszékhez benyújtott külön kérelem tárgyát képezhetik, ugyanakkor nem képezhetik a jelen kérelem tárgyát.
21
Ebből következően a Schwaaner Fischwaren által bemutatott számlák közül csupán hat vonatkozik a megtámadott ítélet kihirdetését követően nyújtott jogi tanácsadásra, és ezek végösszege legfeljebb 4052,77 euró.
A Bíróság előtti eljárásban felmerült költségekről
22
A megtérítendő költségek megállapításakor a Bíróság figyelembe veszi az ügynek a költségek megállapításáról hozott végzés meghozataláig megvalósuló összes körülményét, beleértve a költségek megállapításával kapcsolatos eljárás szükségszerűen felmerült költségeit is (a C‑12/03. P‑DEP. és C‑13/03. P‑DEP. sz., Tetra Laval kontra Bizottság egyesített ügyekben 2010. május 20‑án hozott végzés 42. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint a C‑254/09. P‑DEP. sz., Zafra Marroquineros kontra Calvin Klein Trademark Trust ügyben 2012. október 12‑én hozott végzés 22. pontja).
23
E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az uniós bíróságnak nincs hatásköre a felek által saját ügyvédeiknek fizetendő munkadíj megállapítására, csupán azon összeg meghatározására, amelynek erejéig e díjazás a költségek viselésére kötelezett féllel megtéríttethetők (a fent hivatkozott Tetra Laval kontra Bizottság ügyben hozott végzés 43. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint a fent hivatkozott TDK Kabushiki Kaisha kontra Aktieselskabet af 21. november 2001. ügyben hozott végzés 15. pontja).
24
Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik továbbá, hogy díjazási természetű vagy a szükséges munkaórákkal kapcsolatos uniós jogi rendelkezések hiányában a Bíróság szabadon mérlegeli az ügy elemeit, figyelembe véve a jogvita tárgyát és természetét, az uniós jog szemszögéből való jelentőségét, az ügy nehézségeit, a peres eljárás miatt az eljáró meghatalmazottaknak vagy tanácsadóknak okozott munka mennyiségét, valamint azokat a gazdasági érdekeket, amelyeket a jogvita a feleknek jelentett (lásd többek között a C-294/90. DEP. sz., British Aerospace kontra Bizottság ügyben 1994. november 30-án hozott végzés [EBHT 1994., I-5423. o.] 13. pontját, a C‑498/07. P‑DEP. sz., Deoleo kontra Aceites del Sur‑Coosur ügyben 2013. május 16‑án hozott végzés 20. pontját és a C‑191/11. P‑DEP. sz., Norma Lebensmittelfilialbetrieb kontra Yorma’s ügyben 2012. július 10‑én hozott végzés 17. pontját).
25
Egyébként a megtérítendő költségek megállapítása során a teljesített és az érintett eljárás érdekében objektíve szükséges szolgáltatásoknak megfelelő munkaórák számát kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az említett munka hány ügyvéd között oszlott meg (a fent hivatkozott Tetra Laval kontra Bizottság ügyben hozott végzés 56. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint a fent hivatkozott Deoleo kontra Aceites del Sur‑Coosur ügyben hozott végzés 28. pontja).
26
A Schwaaner Fischwaren számára megtérítendő és a fent hivatkozott Rügen Fisch kontra OHIM végzés alapjául szolgáló fellebbezési eljárással összefüggő költségek összegét e szempontok alapján kell mérlegelni.
27
A szóban forgó gazdasági érdekeket illetően a védjegyek kereskedelemben betöltött jelentőségére tekintettel nem vitatott, hogy a Schwaaner Fischwarennek kétségkívül érdeke fűződött ahhoz, hogy a fellebbezési eljárásban a Bíróság helybenhagyja a megtámadott ítéletet, amellyel a Törvényszék elutasította a Rügen Fisch által előterjesztett, a vitatott határozat megtámadására irányuló keresetet. E határozattal ugyanis az OHIM fellebbezési tanácsa a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó termékek, azaz a jelen esetben „tartósított hal; halkonzervek; hal alapú készítmények, ideértve az olyan készítményeket, amelyek fűszerek, fűszerkivonatok, saláta és zöldségek hozzáadásával készültek; hal alapú készételek és félkész ételek” tekintetében helyt adott a Schwaaner Fischwaren SCOMBER MIX közösségi védjegy részleges törlése iránti kérelmének.
28
A jogvita tárgyát illetően rá kell mutatni, hogy fellebbezési eljárásról volt szó, amely jellegénél fogva jogkérdésekre korlátozódik, és amelynek a tényállás megállapítása nem tárgya. Ezenkívül a fellebbezést megelőzően a Schwaaner Fischwaren SCOMBER MIX védjegy törlése iránti kérelme alapján keletkezett jogvitát az OHIM törlési osztályán és fellebbezési tanácsában, illetve a Törvényszéken egymást követően megvizsgálták.
29
Azzal kapcsolatban, hogy a jogvita uniós jogi szempontból mennyire jelentős, meg kell állapítani, hogy a fellebbezés egyetlen jogalapot tartalmazott, és semmilyen új jogkérdést vagy különösen összetett kérdést nem vetett fel. Ezenkívül azt a Bíróság az akkor hatályos eljárási szabályzatának 119. cikke alapján meghozott végzésében mint részben nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben nyilvánvalóan megalapozatlant elutasította.
30
Az elvégzett munka mennyiségét illetően a fenti megállapításokra tekintettel úgy tűnik, hogy a Schwaaner Fischwaren által a fent hivatkozott Rügen Fisch kontra OHIM ügyben hozott végzés alapjául szolgáló fellebbezési eljárásban benyújtott válaszbeadvány elkészítése nem igényelt különösen elmélyült elemzést.
31
Végül a héa címén követelt összeggel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy mivel a Schwaaner Fischwaren a héa alanya, joga van az adóhatóságoktól visszaigényelni az általa vásárolt termékek és szolgáltatások után megfizetett héát. A héa tehát önmagában nem jelent e vállalkozás számára kiadást, ennélfogva a jelen ügyben nem kérheti a költségek után megfizetett héa megtérítését (ebben az értelemben lásd a fent hivatkozott Norma Lebensmittelfilialbetrieb kontra Yorma’s ügyben hozott végzés 24. pontját).
32
A fenti megállapításokra figyelemmel 3000 eurós összeget kell olyannak tekinteni, amely ésszerű és objektíve szükségesnek minősül ahhoz, hogy a Rügen Fisch kontra OHIM ügyben hozott végzés alapjául szolgáló fellebbezési eljárásban a Schwaaner Fischwaren érdekeinek védelmét biztosítsák.
33
A költségek megállapítása iránti jelen eljárással összefüggő kiadások címén az utóbbi által követelt 300 eurós összeg szintén ésszerűnek és objektíven igazoltnak tűnik.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:
A Bíróság a Rügen Fisch AG által a Schwaaner Fischwaren GmbH‑nak a C‑582/11. P. sz., Rügen Fisch kontra OHIM ügyben 2012. július 10‑én hozott végzés alapjául szolgáló fellebbezés címén megtérítendő költségek teljes összegét 3300 euróban állapítja meg.
Aláírások
( *1 ) Az eljárás nyelve: német.
Top