A Bizottság (EU) 2026/114 végrehajtási rendelete (2026. január 15.) a Kínai Népköztársaságból származó olvasztott timföld behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat

2026/114

2026.1.16.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/114 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2026. január 15.)

a Kínai Népköztársaságból származó olvasztott timföld behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. november 21-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó olvasztott timföld behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. október 9-én az Imerys S.A. (a továbbiakban: Imerys vagy panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az olvasztott timfölddel foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(3)

A Bizottság az (EU) 2025/260 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

1.3.   Ideiglenes intézkedések

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. június 26-án megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan.

(5)

A mintában szereplő exportáló gyártók, a Chongqing Saite Corundum Co., Ltd. (a továbbiakban: Saite) és a Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd. (a továbbiakban: Runbao) megjegyezték, hogy nem álltak rendelkezésre a kárt nem okozó árra vonatkozó számítás részletei, amelyekre ugyan a dokumentáció hivatkozott, de azokat nem bocsátották rendelkezésre. A Runbao kiemelte továbbá, hogy a Bizottság ugyanazt a referenciaárat alkalmazta két különböző input – két különböző tisztaságú alumínium-hidroxid – esetében, ami állításuk szerint tényszerűen és gazdaságilag pontatlan. Azt kérték, hogy a Bizottság az alacsonyabb tisztaságú input referenciaértékét arányosan igazítsa ki.

(6)

A kárt nem okozó árra vonatkozó számítás részleteinek nyilvánosságra hozatalára irányuló kérésnek nem lehetett eleget tenni, mivel ezek az információk bizalmasak, rendkívül érzékenyek, és nyilvánosságra hozataluk hátrányos lehet az érintett felek számára. A Bizottság azt is kifejtette, hogy az összesített számadatok sem adhatók meg annak kockázata nélkül, hogy a nagyon korlátozott számú uniós gyártó bizalmas adatait nyilvánosságra hoznák. Az alumínium-hidroxid referenciaértékeivel kapcsolatos állítólagos elírást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy ezek az észrevételek nem a számítások helytállóságára vonatkoztak, és azokkal a vizsgálat e szakaszában nem lehetett foglalkozni. Ezzel az észrevétellel a 3.2.3.1. szakasz foglalkozik.

(7)

Az uniós felhasználók és importőrök, például a Reckel GmbH (a továbbiakban: Reckel) és a Tyrolit – Schleifmittelwerke Swarovski AG & Co. KG (a továbbiakban: Tyrolit) komoly módszertani aggályokat fogalmaztak meg. Azzal érveltek, hogy a Bizottság elemzése csak a barna olvasztott timföldre összpontosított, figyelmen kívül hagyva az olvasztott timföld olyan minőségi osztályainak széles skáláját, amelyek eltérő alkalmazási módokkal és költségstruktúrával rendelkeznek, ami torz ár- és költség-összehasonlításokhoz vezetett. Bírálták továbbá, hogy az olyan kulcsfontosságú inputok esetében, mint a kalcinált bauxit és az alumínium-oxid, a Bizottság széles körű és heterogén, tarifacsoport szintű kereskedelmi statisztikákra támaszkodott, és megjegyezték, hogy ezek nagyon eltérő minőségű és árú termékeket foglalnak magukban. Egyes esetekben úgy tűnt, hogy ugyanazt a nyersanyagot (a kalcinált bauxitot) kétszer számították be külön vámtarifaszámok alatt.

(8)

Ezek az észrevételek nem a közölt számítások matematikai helytállóságára vonatkoztak. Ennélfogva ezekkel az észrevételekkel e rendelet 3.2.3.1. szakasza foglalkozik.

(9)

A Tyrolit és a Reckel további aggályokat fogalmazott meg az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegeinek meghatározására szolgáló források kiválasztásával kapcsolatban. Azokról az érintett vállalatokról, amelyektől a Bizottság mindkét számadatot beszerezte, azt állították, hogy nem kapcsolódó ágazatokban működnek, és így nem reprezentatív adatokat szolgáltattak. A Tyrolit hangsúlyozta, hogy ez – egyes termelési tényezők, köztük a timföld és a bauxit esetében a brazil referenciaárakra való támaszkodással együtt – a költségek esetében túlzó referenciaértékeket eredményezett. Mind a Tyrolit, mind a Reckel figyelmeztetett arra, hogy a vizsgált termékre kivetett, akár 136 %-os ideiglenes dömpingellenes vámok – miközben a downstream kész csiszolótermékek vámmentesek maradnak – a downstream felhasználók uniós gyártóüzemeinek bezárásával, a szakképzettséget igénylő munkahelyek megszűnésével és az importált késztermékektől való nagyobb függőséggel fenyegetnek.

(10)

Hasonlóképpen, a vállalatoknak az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó pénzügyi adatok beszerzése céljából történő kiválasztásával, az input-referenciaértékek állítólagos torzulásával, valamint az intézkedések szélesebb körű gazdasági következményeivel kapcsolatos felvetések nem tartoznak az érdekelt felek előzetes tájékoztatásában bemutatott matematikai számítások helytállósága körébe. Ezek a kérdések a Bizottság szélesebb körű módszertani értékelésének és az uniós érdekek elemzésének körébe tartoznak, és azokat a 3.2.3.2. szakasz részletesen tárgyalja.

(11)

A Bizottság 2025. július 17-én az (EU) 2025/1456 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó olvasztott timföld behozatalára.

1.4.   Az eljárás további menete

(12)

Az érdekelt feleknek az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését eredményező lényeges tényekről és szempontokról történő tájékoztatását (a továbbiakban: az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása) követően az alábbi érdekelt felek az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül írásbeli beadványt nyújtottak be az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban:

—

az Imerys és az Alteo Fused Alumina (a továbbiakban: AFA) uniós gyártók,

—

a mintában szereplő Saite és Runbao exportáló gyártók,

—

a TRAXYS Europe SA és a Reckel importőrök,

—

a következő felhasználók: Calderys Deutschland GMBH, Calderys France S.A.S., Calderys Magyarország K.F.T., Calderys Italia SRL, Calderys Nordic AB, Calderys The Netherlands B.V. (a továbbiakban: Calderys), Tyrolit, ABRANOVA s.r.o. (a továbbiakban: Abranova), ANDRE ABRASIVE ARTICLES SP. Z O.O. SP.K, Vesuvius Poland Sp. z o.o. (a továbbiakban: Vesuvius), August Rüggeberg GmbH & Co. KG, PFERD-Rüggeberg S.A., Smirdex, ABRASIENNE, ArcelorMittal Refractories Sp. z o. o. (a továbbiakban: ArcelorMittal), MOLITAL ABRASIVI SRL, Federchimica–Aispec–Gruppo abrasive, G.W.S. GRINDING WHEELS SYSTEM SRL, GRANDINETTI SRL, Industria Mole Abrasive S.r.l., Mabtools France, RHI Magnesita GmbH, SAINT-GOBAIN ABRASIFS (a továbbiakban: Saint-Gobain), Syndicat National des Abrasifs et Superabrasifs, Granit Grinding Wheel Ltd., Techniflex Sp. z o.o. és ZAI AD, valamint

—

a következő exportáló gyártók: Binzhou Qinai New Material Co., Ltd, Chongqing Saite Corundum Co., Ltd., Henan Ant Advanced Materials Co., Ltd., Henan Hengxin Industrial & Mineral Products Co., Ltd., Henan Tuorui Abrasive Material Co., Ltd., Jiygo Refractory & Abrasive Ltd., Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd., Qingdao Sisa Abrasives Co., Ltd., Shandong Bosheng New Materials Co., Ltd., Shanxi Lvliangshan Minerals Co., Ltd., Yichuan Abrasives Industry Union, Zhengzhou Sinabuddy Mineral Co., Ltd. és Zhengzhou Goohe Co., Ltd., amelyeket a Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-Importőrök és -Exportőrök Kereskedelmi Kamarája képvisel (a továbbiakban: a CCCMC által képviselt exportáló gyártók),

—

a következő felhasználói szövetségek: Deutsche Feuerfest-Industrie e.V. (a továbbiakban: DFFI), Verband Deutscher Schleifmittelwerke e.V. (a továbbiakban: VDS), a Csiszolóanyagok Gyártóinak Európai Szövetsége (a továbbiakban: FEPA) és a Tűzálló Anyagok Gyártóinak Európai Szövetsége (a továbbiakban: PRE).

(13)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Bizottság felkérte a feleket, hogy nyújtsanak be további információkat, különösen az uniós érdek értékelése céljából, tekintettel az érintett felek eltérő érdekeire. Meghallgatásokra került sor az AFA, az Imerys, a PRE, a VDS, a Tyrolit, a Saint-Gobain, az ArcelorMittal, a CCCMC által képviselt exportáló gyártók, valamint a Saite és a Runbao részvételével.

(14)

A Bizottság ezt követően felkutatta és ellenőrizte a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információt. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(15)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó olvasztott timföld behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A tájékoztatást követően a felek által benyújtott észrevételekkel az alábbi vonatkozó szakaszok foglalkoznak.

(16)

Az érdekelt felek (15) preambulumbekezdésben említett tájékoztatását követően a Bizottság később újabb végső tájékoztatást küldött valamennyi érdekelt félnek. Ez az újabb tájékoztatás naprakész ténymegállapításokat és megfontolásokat tartalmazott. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek az újabb tájékoztatással kapcsolatban, az észrevételekkel pedig az alábbi vonatkozó szakaszok foglalkoznak.

1.5.   Az eljárással kapcsolatos állítások

(17)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Reckel, a Tyrolit és a VDS azzal érvelt, hogy az alaprendelet 19a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatására három héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt kerüljön sor. A felek azzal érveltek, hogy a Bizottság azáltal, hogy 2025. június 26-án tájékoztatta a feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről, megsértette az alaprendelet 19a. cikkének (1) bekezdését, 7. cikkének (1) bekezdését és 5. cikkének (10) bekezdését, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítés feltételeit.

(18)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem vethető ki ideiglenes vám az azon időponttól számított három hétig, amikor az érdekelt felek részére megküldték a 19a. cikk szerinti tájékoztatást. Ezért ez a rendelkezés meghatározza az ilyen tájékoztatás és az ideiglenes intézkedések elfogadása közötti minimális időtartamot. A jelen ügyben a Bizottság 2025. június 26-án tájékoztatta a feleket, és 2025. július 18-án vezette be az ideiglenes intézkedéseket. Ez az időtartam három hét volt. A 7. cikk (1) bekezdésének előírásait tehát betartotta.

(19)

A Bizottság emlékeztetett továbbá arra, hogy az (EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (5) módosított 19a. cikk szabályozza az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásának tartalmát és célját, míg a 7. cikk (1) bekezdése az ideiglenes intézkedések időzítésének eljárási keretét határozza meg. A 19a. cikk módosítása nem módosította a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt, időbeli alkalmazásra vonatkozó szabályt. Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatásának időszakára vonatkozó követelmények állítólagos megsértésével kapcsolatos érv megalapozatlan, ezért elutasította ezt az állítást.

1.6.   Az eljárás megindításával kapcsolatos állítások

(20)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az ideiglenes rendelet 1.4. szakaszában említetteken kívül egyéb állítást vagy észrevételt egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be az eljárás megindításával kapcsolatban. A Bizottság ezért megerősítette ideiglenes rendelet (6)–(11) preambulumbekezdésében közölt ténymegállapításokat és következtetéseket.

1.7.   Mintavétel

(21)

Az uniós gyártók, az importőrök és az exportáló gyártók körében végzett mintavétellel kapcsolatos észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (12)–(28) preambulumbekezdését.

1.8.   Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások

(22)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően egyetlen érdekelt fél sem nyújtott be a kérdőívre adott válaszokra és az ellenőrző látogatásokra vonatkozó állításokat vagy észrevételeket. A Bizottság ezért megerősítette ideiglenes rendelet (29)–(32) preambulumbekezdésében közölt ténymegállapításokat és következtetéseket.

1.9.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(23)

Az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a dömping és a kár vizsgálata a 2023. október 1. és 2024. szeptember 30. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A vizsgált termék

(24)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a vizsgált termék: a mesterséges korund, vegyileg nem meghatározott is, más néven olvasztott timföld (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(25)

Keménysége és hőállósága miatt az olvasztott timföldet elsősorban két ágazatban, a csiszolóanyagok és a tűzálló anyagok ágazatában használják. A csiszolóanyagok ágazatában számos alkalmazási területe van, beleértve a köszörülést, a fényezést, a vágást és a fúvatást. A tűzálló anyagok ágazatában magas hőmérsékletű környezetekben alkalmazzák tűzálló anyagként, például kemencebélésekben, olvasztótégelyekben és tűzálló téglákban. E fő felhasználásokon túl az olvasztott timföldet a műszaki kerámiagyártásban és a laminált termékek ágazatában a felületi bevonatokban kopásálló adalékanyagként is felhasználják.

2.2.   A vizsgált termék

(26)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes rendelet (38) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2818 10 11 , 2818 10 19 , ex 2818 10 91 és 2818 10 99 KN-kódok (TARIC-kódok: 2818 10 91 20, 2818 10 91 40, 2818 10 91 91, 2818 10 91 99) alá tartozó vizsgált termék (a továbbiakban: érintett termék).

2.3.   A hasonló termék

(27)

Kapcsolódó állítások vagy észrevételek hiányában a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (40) és (41) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

2.4.   A termékkörre vonatkozó állítások

(28)

A tűzálló anyagok ágazatának egyes uniós felhasználói azt állították, hogy eltérő fizikai és kémiai jellemzőik, részecskeméret-eloszlásuk, tulajdonságaik, alkalmazásaik és fogyasztói megítélésük alapján a csiszolóanyag-minőségű és a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld nem helyettesíthetők egymással. Az ArcelorMittal különösen azzal érvelt, hogy a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld termelése és termelési kapacitása nem elegendő. Az ArcelorMittal állítását az olvasztott timföld teljes uniós felhasználásának 400 000 tonnára becsült értékére alapozta, amely 170 000 tonna tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföldet is magában foglal. A felek azzal érveltek, hogy a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföldet ezért ki kell zárni a vizsgált termékkörből.

(29)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy ezeket az érveket már megvizsgálta és válasszal szolgált azokra az ideiglenes rendelet (42)–(45) és (307)–(308) preambulumbekezdésében. A Bizottság megismételte, hogy mindkét minőségi osztály ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, beleértve az összehasonlítható timföldtartalmat, a keménységet, a sűrűséget és az olvadáspontot. Megállapítást nyert, hogy a részecskeméret-eloszlás eltérései nem a termékek eredendő különbségei, hanem az olvasztás utáni feldolgozásból erednek. A Bizottság azt is megállapította, hogy jelentős átfedés van a részecskeméretek között, ami bizonyos alkalmazások esetében lehetővé teszi a felcserélhetőséget.

(30)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld korlátozott uniós termelésére és termelési kapacitására vonatkozó állítás nem kapcsolódik a termék alapvető jellegéhez. Az ideiglenes rendelet (307) és (308) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat képes a szükséges mennyiségben ellátni az uniós piacot, többek között az érintett termék meghatározott típusaival is. Bár az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatt jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban, a Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat ebben az időszakban csak csekély mértékben használta ki termelési kapacitását. A Bizottság megerősítette továbbá, hogy a rendelkezésre álló többletkapacitás, amely azonnal rendelkezésre áll vagy nagyon rövid időn belül működésbe léphet, magában foglalja a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld gyártását is. Az elégtelen uniós termelési kapacitásra vonatkozó állítással a 7.4. szakasz foglalkozik részletesebben.

(31)

Emellett az uniós felhasználást illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy – az ideiglenes rendelet (188)–(190) preambulumbekezdésében foglaltak szerint – a vizsgálati időszak alatt az uniós felhasználás 305 360 tonnát tett ki. Az ArcelorMittalnak a tűzállóanyag-minőségű timföld és az összes olvasztott timföld becsült felhasználására vonatkozó állítása nemcsak ellentmond az ellenőrzött adatoknak, hanem eltér a Tűzálló Anyagok Gyártóinak Európai Szövetsége – az ágazat több uniós gazdasági szereplőjét képviselő felhasználói szövetség – által benyújtott értékeléstől is, amely a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld felhasználását 80 000 tonnára becsülte.

(32)

Ennek megfelelően a Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendelet (42)–(45) preambulumbekezdésében foglalt következtetését, amely szerint a két minőségi osztály egyetlen terméket alkotnak, mivel a felek által ismertetett eltérések nem utaltak olyan lényeges különbségekre, amelyek indokolnák volna a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld termékkörből való kizárását.

(33)

A Reckel azt állította, hogy a szol-gél korund az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői – többek között keménysége, törési szívóssága és hőtani tulajdonságai – tekintetében különbözik az olvasztott timföld más típusaitól, és azzal érvelt, hogy jelentős működési nehézségek nélkül nem helyettesíthető a csúcskategóriás precíziós alkalmazásokban. A Reckel ezért azzal érvelt, hogy a szol-gél korundot ki kell zárni a vizsgált termékkörből.

(34)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy ezeket az érveket már megvizsgálta és válasszal szolgált azokra az ideiglenes rendelet (46)–(48) preambulumbekezdésében. A Bizottság újfent megjegyezte, hogy a szol-gél korund hasonló fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, mint az olvasztott timföld más típusai, beleértve a hasonló keménységet, a hőellenállást és a kémiai stabilitást. Bár eltérő eljárással és különböző nyersanyagokból állítják elő, ezek a különbségek nem befolyásolják lényegesen a termék funkcionális jellemzőit. Emellett a költségekben megmutatkozó különbségek önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a Bizottság a szol-gél korundot külön termékként kezelje. Az a tény, hogy az olvasztott timföld más típusai alkalmasak a szol-gél korund helyettesítésére – még ha a nagy igénybevételt jelentő alkalmazásokban rosszabb teljesítményt is nyújtanak –, a legtöbb csiszolóanyagként való felhasználás esetében elegendő mértékű funkcionális hasonlóságra és felcserélhetőségre utal.

(35)

Ennek megfelelően a Bizottság fenntartotta az ideiglenes rendelet (46)–(48) preambulumbekezdésében foglalt következtetését, miszerint a szol-gél korund beletartozik a vizsgált termékkörbe.

(36)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a barna olvasztott timföldet ki kell zárni az intézkedések hatálya alól, megjegyezve, hogy kémiai összetételében különbözik a fehér olvasztott timföldtől, beleértve az alacsonyabb Al2O3-tartalmat és a magasabb szennyeződési szintet is. Azt állították továbbá, hogy a barna olvasztott timföldet vagy nem gyártják az Unióban, vagy csak elégtelen mennyiségben áll rendelkezésre az uniós kereslet kielégítéséhez. Emellett az érdekelt felek azzal érveltek, hogy a barna olvasztott timföld gyártásáról a fehér olvasztott timföld gyártására való átállás műszakilag kihívást jelent, és a piaci bizonyítékok azt mutatják, hogy e két termék a műszaki jellemzők vagy az ár tekintetében nehezen helyettesíthető egymással.

(37)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy bár a barna olvasztott timföld Al2O3-tartalma valamivel alacsonyabb, szennyeződési szintje pedig magasabb, mint a fehér olvasztott timföldé, ezek a különbségek nem minősülnek a fizikai, kémiai vagy műszaki jellemzők olyan lényeges eltérésének, amely elegendő lenne ahhoz, hogy az különálló terméknek minősüljön. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a barna olvasztott timföld korlátozott uniós termelésére és termelési kapacitására vonatkozó állítás nem kapcsolódik a termék alapvető jellegéhez. A Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat jelenleg előállít barna olvasztott timföldet. Ami a mennyiségeket illeti, az ideiglenes rendelet (307) és (308) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat képes a szükséges mennyiségben ellátni az uniós piacot, a barna olvasztott timföld esetében is. A Bizottság továbbá megerősítette, hogy a rendelkezésre álló többletkapacitás – amely vagy azonnal rendelkezésre áll vagy nagyon rövid időn belül működésbe léphet – jelentős része a barna olvasztott timföld előállításához kapcsolódik. Az elégtelen uniós termelési kapacitásra vonatkozó állítással a 7.4. szakasz foglalkozik részletesebben.

(38)

Ezen okok miatt a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a barna olvasztott timföld beletartozik a vizsgált termékkörbe, és elutasította a kizárására irányuló kérelmet.

(39)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a termékkörrel kapcsolatosan beérkezett észrevételek termékkizárásokra vonatkozó indoklása nem volt kielégítő. A Bizottság következésképpen valamennyi állítást elutasította.

3.   DÖMPING

3.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(40)

Kapcsolódó állítások vagy észrevételek hiányában jóváhagyásra kerültek az ideiglenes rendelet (49)–(55) preambulumbekezdésében foglalt következtetések.

3.2.   Rendes érték

3.2.1.   A jelentős torzulások fennállása

(41)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Abranova, a Tyrolit és a VDS észrevételeket nyújtott be a jelentős torzulások fennállásával kapcsolatban.

(42)

Az Abranova visszautasította, hogy a Bizottság a Kínában fennálló jelentős torzulások fogalmára támaszkodjon. Azzal érveltek, hogy a kínai gyártók költségelőnyei főként természetes tényezőkből erednek, úgy mint a nyersanyagokhoz való hozzáférés, az alacsonyabb energiaköltségek és a szennyezéscsökkentő technológiákba történő hosszú távú beruházások. Kitartottak amellett, hogy az uniós gyártók nehézségei inkább a magas villamosenergia-áraknak és az importált nyersanyagoktól való függőségnek tudhatók be. Az Abranova határozottan vitatta azt a nézetet, miszerint Kína politikai rendszere vagy a KKP Országos Kongresszusán elhangzott célkitűzések bizonyítékul szolgálnának a termelési költségek rendszerszintű torzulására. Hangsúlyozták, hogy az állami és a magántulajdonú cégeknek is nyereségesen kell működniük Kínában, és nem képesek fenntartani magukat pusztán a támogatásokból. Ezért – véleményük szerint – megalapozatlan, hogy a Bizottság az állami befolyásra támaszkodott a torzulások bizonyítékaként.

(43)

Az ideiglenes rendelet (74)–(110) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján részletes értékelést végzett, és megállapította, hogy Kínában jelentős torzulások állnak fenn, amelyek befolyásolják a termelési költségek és az árak alakulását. A bizonyítékok azt mutatták, hogy az állam mindent átható befolyást gyakorol a gazdaságra, többek között az energia, a nyersanyagok, a munkaerő és a finanszírozáshoz való hozzáférés terén, ami hatással van az ágazatban a költségszerkezetekre. Az Abranova által előterjesztett érvek nem változtattak ezeken a ténymegállapításokon. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(44)

A Tyrolit előadta, hogy a Bizottság nem támasztotta alá érdemi pozitív bizonyítékokkal azt, hogy általános bizonyítékokra támaszkodott a timföld és a bauxit nyersanyagpiaci torzulásainak megállapítása során. Azzal érveltek, hogy a timfölddel és a bauxittal egy integrált, globális piacon kereskednek, és hogy ezen áruk kínai belföldi árai szorosan követik a nemzetközi referenciaértékeket. Véleményük szerint megalapozatlan volt, hogy a Bizottság általános szakpolitikai bizonyítékokra támaszkodott, figyelmen kívül hagyva az olyan forrásokból származó konkrét árazási adatokat, mint az S&P Global Commodity Insights. A Tyrolit fenntartotta, hogy bár egyes termelési tényezők (pl. energia, munkaerő) esetében fennállhatnak torzulások, ezek a megfontolások nem érvényesülnek egységesen, különösen nem a timföld és a bauxit esetében. A VDS támogatta ezt az álláspontot, bizonyítékként felhozva, hogy a kínai timföld- és bauxitárak nagyrészt a globális szinteket tükrözték, ami aláásta a Bizottság torzulásokra vonatkozó ténymegállapítását.

(45)

Amint azt az ideiglenes rendelet (59)–(110) preambulumbekezdése részletezi, az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok – beleértve a Kínában fennálló jelentős torzulásokról szóló bizottsági jelentést, a panaszt és a Bizottság saját kutatásait – azt mutatták, hogy az állam jelentős mértékben beavatkozik a kínai gazdaságba, többek között a timföld- és bauxitágazatban. A Bizottság kérdőíveket küldött a kínai kormánynak a jelentős torzulások és a nyersanyagpiaci torzulások fennállásával kapcsolatban, de a kínai kormánytól nem érkezett válasz. Hasonlóképpen egyetlen kínai exportáló gyártó sem nyújtott be megalapozott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy inputköltségei – többek között a timföld és a bauxit esetében – torzulásoktól mentesek lennének. Éppen ellenkezőleg, a vizsgálat megállapította, hogy ezekben az ágazatokban mind az állami tulajdonú vállalatok, mind a magánszereplők a kínai hatóságok tulajdonában vannak, annak ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete alatt állnak, valamint széleskörű tervdokumentumokkal és iparpolitikákkal rendelkeznek, amelyek kifejezetten a timföldre és a bauxitra irányulnak. Ezzel összefüggésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető úgy, hogy a timföld és a bauxit kínai árai és költségei a szabadpiaci erőviszonyok következtében alakulnak ki.

(46)

A Bizottság ezért fenntartotta álláspontját, és az ideiglenes rendelet (56)–(115) preambulumbekezdésében következtetések megerősítést nyertek.

3.2.2.   Reprezentatív ország

(47)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Andre Abrasives Articles és a VDS bírálta Brazília reprezentatív országként történő kiválasztását.

(48)

Az Andre Abrasives Articles újraértékelést kért, azzal érvelve, hogy Brazília nem megfelelő ország nagyon eltérő energiaköltség-szerkezete és piacának kisebb mérete miatt, ami aláássa a Kínával való összehasonlíthatóságát.

(49)

Nem támasztották alá bizonyítékokkal az arra irányuló kérelmet, hogy a Bizottság értékelje újra a rendes érték kiszámításának módszertanát és utasítsa el Brazíliát mint reprezentatív országot a költségszerkezet vagy a piac mérete miatt. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy Brazília kiválasztása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban, az ideiglenes rendelet (141) preambulumbekezdésében említettek szerint, megbízható és reprezentatív adatok rendelkezésre állása alapján történt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(50)

A VDS hangsúlyozta továbbá, hogy a Bizottság kezdetben elutasította Mexikót a termelés állítólagos hiánya miatt, majd egyértelmű indokolás nélkül kiválasztotta Brazíliát.

(51)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy Brazília reprezentatív országként való kiválasztása azt követően történt, hogy megállapítást nyert, hogy – Brazíliával ellentétben – Mexikóban nem gyártják ténylegesen a vizsgált terméket. Erre a megállapításra azt követően is sor került, hogy az érdekelt felek, köztük a VDS, észrevételeket tettek arra vonatkozóan, hogy Mexikóban nem zajlik annak gyártása. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(52)

A Bizottság tehát fenntartotta álláspontját, és az ideiglenes rendelet (116)–(143) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek.

3.2.3.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(53)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően számos érdekelt fél észrevételeket nyújtott be az egyes termelési tényezők esetében felhasznált referenciaértékekkel, valamint a rendes érték kiszámításához felhasznált értékesítési, általános és igazgatási költségekkel (a továbbiakban: SGA-költségek) kapcsolatban.

3.2.3.1.   Termelési tényezők

(54)

A Saite, a Runbao, a DFFI, a PRE és a Vesuvius aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a torzulásmentes árak forrásaként a bauxit brazil importáraira támaszkodott. Azzal érveltek, hogy Brazília jelentős bauxitexportőr, így a behozatal csak réspiaci, drága termékeket foglal magában, amelyek nem reprezentatívak az olvasztott timföld előállítási költségeire nézve. Emellett a brazíliai behozatal jelentős része Kínából származott, ami növelte a torzulások kockázatát. Ezzel szemben Mexikó importszerkezetét változatosabbnak és gazdaságilag relevánsabbnak tekintették, ami megbízhatóbb alapot biztosít a rendes érték kiszámításához.

(55)

A Bizottság megjegyezte, hogy a brazil importáraknak a belföldi árak helyettesítő értékeként történő alkalmazása összhangban van az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával. Az a tény, hogy Brazília jelentős bauxitexportőr, nem ássa alá importstatisztikáinak megbízhatóságát, amelyekben elegendő mennyiség és különböző származási helyek szerepeltek. A termelési tényezőkről szóló első feljegyzésben kifejtettek szerint a Kínából érkező behozatalt a Bizottság kizárta a bauxit referenciaértékének kiszámításából. Emellett relatív részesedése ellenére a Kínából érkező behozatal nem gyakorolt jelentős hatást a világ többi részéből érkező behozatal áraira, amelyek jelentősen magasabb árakon valósultak meg. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(56)

A Tyrolit megkérdőjelezte a timföldre és a bauxitra vonatkozó referenciaértékeket is, hangsúlyozva, hogy ezek az inputok globálisan forgalmazott árucikkek, és a kínai árak a nemzetközi piaci szinteket követik, ezért nincs szükség referenciaárazásra. A Tyrolit és a Saite kifogásolta továbbá a brazil behozatali adatok felhasználását, amelyek a kiváló minőségű, spanyol kalcinált bauxit exportját is magukban foglalták, amely nem hasonlítható össze a szabványos ipari alapanyagokkal, és rámutattak olyan következetlenségekre, mint az eltérő HR-kódok, amelyek nem befolyásolták a dömpingkülönbözeteket. Azzal érveltek, hogy a rendes értékeknek tükrözniük kellett volna a torzulásmentes brazil belföldi árakat vagy adott esetben exportárakat, de végső soron fenntartották, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Kínában nyersanyagpiaci torzulások állnának fenn, amelyek indokolnák a helyettesítő referenciaértékeket.

(57)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy azért kell referenciaértékeket megállapítani, mivel az ideiglenes rendelet (74)–(110) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Kínában fennálló jelentős torzulások miatt nem lehetett a kínai belföldi árakat és költségeket használni. A Bizottság a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a torzulásmentes referenciaárak legmegfelelőbb forrásaként a brazil behozatali adatokat használta fel. Az a tény, hogy speciális terméktípusokra vonatkozó adatok is szerepelnek a behozatali statisztikákban, nem érvényteleníti a behozatalra vonatkozó adatkészlet egészét, amely különböző származási helyekről érkező, elegendő volument foglalt magában. Emellett ezek a felek nem nyújtottak be alátámasztó bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a referenciaértékek nem tükrözték a torzulásmentes brazil belföldi árakat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(58)

A FEPA és a Smirdex s.a. azzal érvelt, hogy az olvasztott timföld brazil gyártói belföldön szerzik be a bauxitot, így az importstatisztikák irrelevánsak a költségek összehasonlító értékelése szempontjából. Mindkét fél azt ajánlotta, hogy a Bizottság az általuk átláthatónak és nemzetközileg elismertnek nevezett indexeket, például az S&P Global Commodity Insights vagy a CBIX indexeit használja, amelyek az érdekelt felek véleménye szerint jobban tükrözik a piaci realitásokat. A Smirdex továbbá rámutatott arra a bizonyítékra, amely szerint a bauxit és a timföld brazíliai piaci árai csak mintegy 10–15 %-kal voltak magasabbak a kínai áraknál, ami nem támasztja alá az ideiglenes rendeletben megállapított nagyon magas dömpingkülönbözeteket.

(59)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontját alkalmazta azzal, hogy olyan reprezentatív országból származó adatokat használt fel, ahol a releváns adatok könnyen elérhetők voltak. A Bizottság megfelelőnek ítélte a reprezentatív országból, azaz Brazíliából származó, bauxitra vonatkozó referenciaértéket. Emellett a Brazília és Kína közötti állítólagos árkülönbségeket nem támasztották alá bizonyítékokkal, azok csupán ellenőrizetlen állításokon alapultak. Következésképpen az érdekelt felek nem bizonyították, hogy a bauxitra vonatkozóan kiválasztott referenciaérték nem volt megfelelő, és hogy a Bizottságnak alternatív módszertant kellene alkalmaznia e termelési tényező torzulásmentes referenciaértékének megállapításához. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a bauxitra vonatkozó referenciaár ugyanabban a tartományban volt, mint a bauxit (tűzállóanyag-minőségű, 85 %/2,0/3,15–3,2 (0–6 mm), FOB Xingang-paritáson számított) kínai exportára, amint az a Metal Bulletin globális fémiparra és bányászatra vonatkozó, független ágazati referenciaértékeiben szerepel (a Fastmarkets ügynökség által jelentett árak). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(60)

A Vesuvius azzal érvelt, hogy a Bizottság nem közölte egyértelműen, hogy mely HR-kódokat használta a bauxitra és a kalcinált bauxitra vonatkozó referenciaértékek képzéséhez. Megjegyezték, hogy míg az előzetes tájékoztató dokumentumok a 2508 30 HR-kódra hivatkoztak, addig az ideiglenes rendelet a 2606 00 12 és 2606 00 90 vámtarifaszámot említette. Véleményük szerint ez a következetlenség bizonytalanságot teremt azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság ténylegesen mely adatokat használt fel, és aláássa a módszertan átláthatóságát. A Vesuvius ezért azt kérte, hogy a Bizottság adjon megfelelő tájékoztatást a rendes érték meghatározásához használt pontos HR-kódokról.

(61)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kalcinált bauxit a termelési tényezőkről szóló első feljegyzésben eredetileg a 2508 30 HR-kód alatt került felsorolásra, amely az „alumíniumérc, dúsított is” általános kategóriának felel meg. A mintában szereplő exportáló gyártók telephelyein végzett további vizsgálatot és ellenőrzést követően a Bizottság megerősítette, hogy a kalcinált bauxitot helyesen a 2606 00 12 és a 2606 00 90 KN-kód alá kell sorolni, és az ideiglenes rendeletben szereplő referenciaértékek kiszámításához ezeket használta. Ez a változtatás biztosította az exportáló gyártók által ténylegesen használt termelési tényező helyes vámbesorolását, és nem módosította a kiszámítás alapjául szolgál módszertant. A korábbi dokumentumokban a 2508 30 HR-kódra való hivatkozás az exportáló gyártók által szolgáltatott előzetes információkat tükrözte. Az ideiglenes rendelet 1. táblázatában csak a kalcinált bauxit maradt meg inputként, mivel az exportáló gyártók kalcinált bauxitot használnak, nem pedig nyers bauxitot. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a módszertant következetesen és átláthatóan alkalmazta, és elutasította ezt az állítást.

(62)

A Vesuvius azzal érvelt, hogy a kínai exportőrök adóktól mentes energiaköltségeinek meghatározására szolgáló, a brazil villamosenergia- és gázárakon alapuló bizottsági módszer pontatlanul alkalmazott 17,5 %-os forgalmi adó (ICMS) levonást. Azt állították, hogy Brazíliában az ICMS-kulcsok 17 % és 20 % között mozognak, és számos forrás szerint az államon belüli ügyletek, például az energiaellátás jellemzően ebbe a tartományba esnek. A Vesuvius javaslata szerint ezért 17,5 %-os helyett 18,5 %-os átlagos adókulcsot kellett volna alkalmazni.

(63)

A Bizottság megállapította, hogy a vizsgálati időszakban a legtöbb brazil állam 17–18 %-os ICMS-kulcsot alkalmazott az ipari villamosenergia-felhasználás esetében. Jóllehet néhány állam magasabb adókulcsokat határozott meg, ezeket elsősorban a bizonyos küszöbértékeket meghaladó lakossági fogyasztásra alkalmazták, nem pedig az ipari felhasználókra. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes számításokban alkalmazott 17,5 %-os levonás pontosan tükrözi az ipari felhasználók esetében jellemző átlagos körülményeket, valamint észszerű és reprezentatív alapot biztosít az adóktól mentes, nettó energiaköltségek megállapításához. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(64)

A Bizottság fenntartotta tehát álláspontját, és megerősítette az ideiglenes rendelet (144)–(160) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

(65)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Vesuvius megjegyezte, hogy a Bizottság a brazíliai általános feldolgozóiparban ténylegesen ledolgozott heti munkaórák (40,4 óra) tekintetében az ILO adataira támaszkodott, amelyek – a Vesuvius meglátása szerint – nem tükrözik a vizsgált termék szempontjából releváns gazdasági tevékenységet. A Vesuvius azzal érvelt, hogy rendelkezésre állnak a 23. gazdasági ágazatra („Egyéb nemfém ásványi termék gyártása”) vonatkozó, ágazatspecifikus ILO-adatok, amelyek azt mutatják, hogy a ténylegesen ledolgozott heti munkaórák száma 41,3, és ezeket az adatokat kellett volna használni.

(66)

A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, és megerősítette, hogy az ILO adatkészlete valóban tartalmaz nem összevont adatokat a 23. gazdasági ágazatra vonatkozóan. Mivel az érintett termék gyártása ebbe az ágazatba tartozik, a Bizottság elfogadta ezt az észrevételt. Ennek megfelelően a Bizottság újraszámította a munkaerőköltség referenciaértékét azáltal, hogy a korábban használt, ténylegesen ledolgozott heti munkaórák számát (40,4 óra) az ágazatspecifikus értékkel (41,3 óra) helyettesítette. A módszertan összes többi lépése változatlan maradt. E kiigazítás eredményeként az óránkénti munkaerőköltség 58,36 CNY/óra értékről 57,09 CNY/óra értékre csökkent.

3.2.3.2.   SGA-költségek és nyereség

(67)

A DFFI és a PRE észrevételeket nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a kiválasztott brazil vállalatok – a Tecnosulfur, a Bozel Brasil S.A. és a Trevo Industrial – nem megbízható helyettesítői az olvasztott timföldágazatnak, mivel eltérő termelési folyamatokkal és piacokkal rendelkező, ahhoz nem kapcsolódó területeken működtek. A DFFI és a PRE szerint ezek a vállalatok nem tükrözték az olvasztott timföld gyártásának gazdasági vagy műszaki jellemzőit.

(68)

A Tyrolit hasonlóképpen azzal érvelt, hogy a kiválasztott brazil vállalatok és az olvasztott timföld ágazata közötti összehasonlíthatóság korlátozott. Noha a Bozel elektromos ívkemencéket üzemeltető vasötvözet-gyártóként mutatott némi hasonlóságot az olvasztott timföld gyártóival, a Trevot és a Tecnosulfurt alkalmatlannak találták. A Trevo egy teljesen eltérő ágazatban tevékenykedik, és gipszkartonlemezek gyártásával foglalkozik (6), míg a Tecnosulfur üzleti modellje jelentősen magasabb SGA-költségeket tett szükségessé a marketinghez, a K+F-hez és az értékesítéstámogatáshoz kapcsolódóan. A Tyrolit sürgette a Bizottságot, hogy ezen vállalatok adatai helyett használja a vasötvözet-ágazatban működő, olyan megfelelőbb brazil gyártók adatait, amelyek elektromos ívkemencéket használnak az ércek feldolgozásához, ami miatt rendkívül energiaigényes a tevékenységük, mint például a Ferbasa, a RIMA, a Nova Era Silicon vagy a Ferro Ligas, amelyek közzétett pénzügyi kimutatásai pontosabb referenciaértéket biztosítanának.

(69)

A Vesuvius hozzátette, hogy a három kiválasztott vállalat közül kettőnek – a Trevo és a Tecnosulfur – semmi köze nem volt az olvasztott timföld gyártásához. A Trevo tevékenysége gipszkartonlemezek gyártására korlátozódik, amelyhez nincs szükség elektrofúzióra, míg a Tecnosulfur folyékony fémek kéntelenítésére szolgáló termékeket szállít (7). Habár a Bozel üzemeltet elektrofúziós kemencéket, a Vesuvius hangsúlyozta, hogy összességében a Bizottság által kiválasztott vállalatok nem hasonlíthatók össze kellőképpen az olvasztott timföld gyártóival, ami alkalmatlanná teszi őket arra, hogy adataik alapján megbízható, torzulásmentes és észszerű összeget állapítsanak meg az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség tekintetében.

(70)

Ezen új észrevételek fényében megállapítást nyert, hogy az eredetileg kiválasztott vállalatok tevékenységük miatt nem álltak kellően szoros kapcsolatban az olvasztott timföld ágazatával, illetve hogy a Bozel esetében az SGA-költségek 2–3 %-os szintje az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem tekinthető észszerűnek, mivel ez túl alacsony az ebben az ágazatban működő vállalatok esetében a figyelembe vett időszakban szokásosan megfigyelt, 10 %-ot meghaladó SGA-költségekhez (8) képest. Ezért ezeket a Bizottság az olvasztott timföld ágazatára nézve nem tekintette reprezentatívnak. Következésképpen a Bizottság felülvizsgálta a korábbi kiválasztást annak érdekében, hogy olyan vállalatokat azonosítson, amelyek tevékenysége műszakilag és gazdaságilag jobban összehasonlítható az olvasztott timföld gyártásával, még akkor is, ha azok egy másik, de kapcsolódó NACE-kód (24.1. „Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása”) alá tartoznak. Az újonnan azonosított vállalatok a FERBASA, a RIMA Industrial, az Aço Verde do Brasil, a MINASLIGAS és a Viena Siderúrgica.

(71)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a vállalatok megfelelőbb helyettesítők az olvasztott timföld gyártói esetében, mivel a vasötvözet-ágazatban végzett tevékenységeik olyan termelési folyamatokat és költségstruktúrákat foglalnak magukban, amelyek szoros összhangban állnak az olvasztott timföld gyártásának folyamataival és költségstruktúráival. Így különösen megegyeznek a legfontosabb műszaki és gazdasági jellemzőik: i. elektromos ívkemencékben vagy elektromos kemencékben történő gyártás, ii. magas hőmérsékleten történő redukciós/olvasztási folyamatok, iii. energia- és tőkeigényes költségstruktúrák, iv. ásványi nyersanyagok ellátási láncai, v. a melléktermékek visszanyerése és környezetvédelmi ellenőrzések, valamint vi. szoros kapcsolat az acélgyártási ágazatokkal, ahol az olvasztott timföld tűzálló inputanyagként szintén döntő szerepet játszik.

(72)

A Bizottság ezért elfogadta, hogy az ideiglenes szakaszban eredetileg kiválasztott vállalatok nem voltak kellően reprezentatívak. A Bizottság ismételten elvégezte a számításokat a vasötvözet- és acélágazatában működő olyan vállalatok pénzügyi adatai alapján, amelyek a megítélése szerint szorosabban kapcsolódnak a vizsgált termék előállításához. Ez a módosítás biztosította, hogy a rendes érték megállapításához használt SGA-költségek és nyereség referenciaértékei pontosabban tükrözzék az összehasonlítható, energiaigényes gazdasági ágazatokban működő gyártók valós viszonyait. Ennek alapján az SGA-költségek és a nyereség százalékos aránya az eladott áruk beszerzési értékének 11,41 %-át, illetve 5,63 %-át tette ki.

(73)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Imerys megjegyezte, hogy az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó referenciaértéket felül kell vizsgálni, azzal érvelve, hogy az nem tükrözi az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett „torzulásmentes és észszerű” szinteket. Véleményük szerint a kiválasztott vállalatok közül kettő – az Aço Verde do Brasil és a Viena Siderúrgica – műszakilag nem hasonlítható össze az olvasztott timföld gyártóival, mivel nem a vasötvözet-ágazatban működnek, és nagyolvasztót használnak, nem pedig elektromos ívkemencét. Az Imerys továbbá azt állította, hogy e vállalatok SGA-költségei és nyereségszintjei nem reprezentatívak, hivatkozva a Viena Siderúrgica méretére és jövedelmezőségére, valamint arra, hogy az Aço Verde do Brasil SGA-költségeinek aránya – az Imerys SGA-költségekre vonatkozó saját számításai alapján – alacsonyabb volt. E tekintetben az Imerys azt állította, hogy az SGA-költségek meghatározásakor nem szabad levonni a nettó pénzügyi kiadásokat a számlálóból. Az Imerys a Viena Siderúrgicával kapcsolatban álló egyes beszállítókat érintő, nyilvánosan közzétett munkajogi vizsgálatokra is hivatkozott a szokásos piaci magatartást állítólagosan nem tükröző feltételek bizonyítékaként. Ennek alapján az Imerys azt kérte, hogy ezt a két vállalatot a Bizottság zárja ki, és a referenciaértéket számítsa újra kizárólag olyan gyártók felhasználásával, amelyeket valóban összehasonlíthatónak tartanak.

(74)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felhozott érvek nem bizonyítják, hogy az érintett vállalatok SGA-költségei és nyereségszintjei torzultak vagy nem reprezentatívak lennének. Bár az alkalmazott kemence típusa eltérő lehet, a mögöttes termelési folyamatok és költségstruktúrák ettől még összehasonlíthatóak a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja szerinti észszerű helyettesítő érték megállapítása céljából.

(75)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a kereslet és a kínálat eltérő dinamikájára, illetve a különböző költségstruktúrákra vonatkozó állításokat nem támasztották alá bizonyítékokkal. A vállalatok mérete szintén nem releváns tényező a reprezentativitás megállapításához. Az SGA-költségeket illetően a Bizottság megerősítette, hogy az SGA-költségek arányát a bevett gyakorlatnak megfelelően számította ki, amely szerint az SGA-költségek arányának meghatározásakor figyelembe vette a releváns pénzügyi bevételeket és kiadásokat. A Bizottság saját ellenőrzött számításai alapján mindkét vállalat SGA-költségeinek aránya a hasonló gazdasági szereplők esetében szokásosan megfigyelt tartományba esik.

(76)

Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy az Imerys által felvetett, munkaügyekkel kapcsolatos állítások olyan folyamatban lévő eljárásokra vonatkoznak, amelyek bizonyos upstream beszállítókat érintenek, nem pedig magukat a vállalatokat, és ezért nem befolyásolták pénzügyi adataiknak a referenciaérték megállapítására való alkalmasságát.

(77)

Ennek alapján a Bizottság fenntartotta, hogy a kiválasztott vállalatok megfelelőek, és hogy a referenciaérték felülvizsgálata nem indokolt.

(78)

Az újabb végső tájékoztatást követően az Imerys ismét benyújtotta ugyanazt az észrevételt, amelyet már korábban benyújtott, anélkül, hogy új ténybeli bizonyítékokat vagy információkat szolgáltatott volna. Az érdekelt felek újabb végső tájékoztatása kizárólag azokra az elemekre koncentrált, amelyeket a végső tájékoztatással kapcsolatban kapott észrevételek fényében módosítottak, és a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy csak ezekkel a konkrét változásokkal kapcsolatban tegyenek észrevételeket. Mivel az Imerys megismételt észrevételei nem a módosított elemekre vonatkoztak, ezeket az észrevételeket nem vették figyelembe.

3.3.   Exportár

(79)

Kapcsolódó állítások vagy észrevételek hiányában jóváhagyásra kerültek az ideiglenes rendelet (170)–(172) preambulumbekezdésében foglalt következtetések.

3.4.   Összehasonlítás

(80)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Tyrolit és a VDS észrevételeket nyújtott be az összehasonlítással kapcsolatban.

(81)

A VDS és a Tyrolit azzal érvelt, hogy a Bizottság nem hozta nyilvánosságra, hogy konkrétan az olvasztott timföld mely minőségi osztályait használták a rendes érték kiszámításához, hangsúlyozva, hogy a minőségi osztályok közötti jelentős árkülönbség miatt érdemi összehasonlításokat csak megegyező típusú termékekkel lehet végezni. Azt állították, hogy a vizsgált termék brazíliai árai általában csak 10–15 %-kal magasabbak a kínai áraknál, és rámutattak a vizsgált termék ismert brazíliai gyártói, a Runbao és az Elfusa közötti eltérésekre, amelyek árai -18 % és +16 % között mozognak. Azzal érveltek továbbá, hogy az ideiglenes rendeletben megállapított, túlzottan magas dömpingkülönbözetek olyan módszertani hibákból erednek, mint a túlságosan széles termékkör, a nem reprezentatív adatokra való támaszkodás és a hibás brazil árképzés alkalmazása, ugyanakkor megjegyezték, hogy az Elfusa maga jelezte, hogy a timföld bizonyos minőségi osztályainak tisztességes ára 30–35 %-kal magasabb lenne a kínai áraknál.

(82)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a dömpingszámítások alapjául szolgáló valamennyi releváns paramétert az alaprendelet 19. cikkével összhangban nyilvánosságra hozta, lehetővé téve a felek számára, hogy észrevételeket tegyenek a lényeges tényekkel kapcsolatban. Nem támasztották alá bizonyítékokkal azokat az állításokat, melyek szerint a vizsgált termék brazíliai árai csak 10–15 %-kal magasabbak a kínai áraknál, hogy a Runbao és az Elfusa árai közötti eltérések módszertani hibákat jeleznek, illetve hogy a „tisztességes” áraknak 30–35 %-kal kellene meghaladniuk a kínai árakat. A Bizottság megállapításai a mintában szereplő exportáló gyártóktól származó, ellenőrzött adatokon és az ideiglenes rendelet 3.2.3.1. szakaszában ismertetett referenciaértékeken alapultak. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy módszertana megfelel a dömpingellenes alaprendelet vonatkozó jogi rendelkezéseinek, és összhangban van a bevett gyakorlattal, valamint hogy az ideiglenes dömpingkülönbözeteket helyesen határozta meg.

3.5.   Dömpingkülönbözetek

(83)

Amint azt az (72) preambulumbekezdés ismerteti, az érdekelt felek által megfogalmazott, megalapozott és elfogadott állításokat követően a Bizottság felülvizsgálta a dömpingkülönbözeteket.

(84)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az August Riiggeberg GmbH & Co. KG, a PFERD-Riiggeberg S.A. és a VDS észrevételeket nyújtott be a dömpingkülönbözetekkel kapcsolatban.

(85)

Az August Riiggeberg GmbH & Co. KG és a PFERD-Riiggeberg S.A. előadták, hogy a 136,36 %-os maradvány dömpingkülönbözet aránytalan, és nem tükrözi a tényleges piaci feltételeket. Azzal érveltek, hogy a Bizottság a maradékvámot a legmagasabb különbözettel rendelkező gyártó értékesítéseinek kis részhalmazából vezette fel, így az nem reprezentatív. E felek kijelentették továbbá, hogy az elégtelen átláthatóság miatt nem tudták ellenőrizni a számítást, de úgy vélték, hogy az valószínűleg hibás, valószínűleg az egymással nem összeegyeztethető termékek összehasonlításai miatt. Véleményük szerint a kínai és brazil mesterséges korund tényleges árkülönbségei lényegesen kisebbek voltak, mint a Bizottság által jelzettek, még az ukrajnai háborúhoz és az energiaválsághoz kapcsolódó közelmúltbeli piaci ingadozások idején is.

(86)

A Bizottság a maradvány dömpingkülönbözetet a Saite – a mintában szereplő, a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező exportőr – értékesítéseinek egy részhalmazára vonatkozó, ellenőrzött ténymegállapítások alapján állapította meg. Ezt a részhalmazt, amely a vizsgálati időszak alatt az érintett termék Unióba irányuló kivitelének 7 %-át (és az érintett termék mintában szereplő exportáló gyártók általi kivitelének [4,8 %-át]) tette ki, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban megfelelő és reprezentatív alapnak ítélte meg a nem együttműködő exportőrökre alkalmazandó maradékvám meghatározásához. A Bizottság – az átláthatóság és a bizalmas információk védelme közötti megfelelő egyensúly fenntartásával – nyilvánosságra hozta a számítás alapjául szolgáló lényeges tényeket és szempontokat. Az esetleges hibára vagy aránytalanságra vonatkozó, megalapozatlan állításokat nem lehetett elfogadni. A termék-összehasonlításokat és a rendes érték megállapítását a Bizottság a vonatkozó jogi rendelkezések és saját következetes gyakorlata alapján végezte el. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(87)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet (%)

Chongqing Saite Corundum Co., Ltd.

99,8

Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd.

88,7

Egyéb együttműködő vállalatok

94,5

Minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal

110,6

4.   KÁR

4.1.   Általános megjegyzések

(88)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a kár és az ok-okozati összefüggés ideiglenes elemzése hibás, mivel a piac bizonyos részeit nem külön elemzi. Azzal érveltek, hogy a terméktípusok fizikai, kémiai és műszaki jellemzői közötti különbségek miatt indokolt a különböző terméktípusok szerinti, szegmentált kárelemzés. Konkrétabban az ArcelorMittal, a Saite és a CCCMC által képviselt exportáló gyártók azt állították, hogy a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld esetében külön elemzésekre van szükség. A CCCMC által képviselt exportáló gyártók a szol-gélre vonatkozó szegmentált kárelemzés mellett is érveltek. A Reckel és a Tyrolit azt állították, hogy a Runbaóra vonatkozó kárszámítások a termékösszetételek eltérésén alapulnak, mivel a Runbao túlnyomórészt barna olvasztott timföldet állít elő, míg az uniós gazdasági ágazat termelése elsősorban a fehér olvasztott timföldre összpontosít. Hasonlóképpen, a Tyrolit azt állította, hogy a Saitéra vonatkozó kárszámítások még kevésbé reprezentatívak, mivel a Saite csak barna olvasztott timföldet állít elő.

(89)

A vizsgálat megállapította, hogy a mintában szereplő uniós vállalatok gyártanak barna olvasztott timföldet. Megállapítást nyert, hogy a mintában szereplő kínai exportáló gyártók közvetlenül versenyeznek az uniós gazdasági ágazat által gyártott termékekkel, köztük a barna olvasztott timfölddel. Ezért a kárelemzés reprezentatív, és a tényleges piaci versenyt tükrözi.

(90)

Továbbá az ideiglenes rendelet (42)–(48) preambulumbekezdésében említett és a (28)–(39) preambulumbekezdésben megismételt okokból a Bizottság megerősítette, hogy a vizsgált terméket egyetlen termékként kell kezelni. A Bizottság megjegyezte, hogy az a tény, hogy a terméktípusok nem teljes mértékben felcserélhetők, valamint hogy a termékek különböző minőségi osztályokba tartoznak, nem elegendőek ahhoz, hogy szükségessé váljon a szegmensenkénti értékelés. Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően beérkezett beadványok nem változtatnak ezeken a ténymegállapításokon. Ezenkívül minden terméktípust ugyanazokon a csatornákon keresztül forgalmaznak és ugyanazoknak az ügyfélcsoportoknak értékesítenek. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a termékek ugyanazon versenypiac részét képezik. A Bizottság megerősítette, hogy az olvasztott timföld különböző típusainak alapvető funkcionális jellemzői kellő mértékben azonosak, és hogy a különböző terméktípusok közötti árkülönbségeket már figyelembe vette az áralákínálás elemzésére használt, a termékkódokon alapuló módszer keretében.

4.2.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(91)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (186)–(187) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.3.   Uniós felhasználás

(92)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (188)–(190) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.4.   Az érintett országból érkező behozatal

4.4.1.   Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás

(93)

A Saite és a Runbao azzal érvelt, hogy a termékkódnak a barna olvasztott timföld tekintetében történő kiigazítása – amint azt az ideiglenes rendelet (11) és (199) preambulumbekezdése kifejti – pontatlan volt, figyelembe véve a két minőségi osztály közötti technikai különbséget. Következésképpen a Saite és a Runbao azt állították, hogy az Unióban nem állítottak elő másodosztályú, barna olvasztott timföldet, az exportáló gyártók által előállított, másodosztályú barna olvasztott timföldet vagy törölni kell az ár-összehasonlításból, vagy megfelelően ki kell igazítani.

(94)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók továbbá azzal érveltek, hogy az áralákínálás elemzését aláássa az a tény, hogy hiányzik annak az analitikai háttere, és olyan átlagár-összehasonlításra támaszkodik, amely nem veszi figyelembe a különböző terméktípusok közötti különbségeket. A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azt állították, hogy az olvasztott timföld importárainak széles skálája, amely nemcsak a Kínából, hanem a harmadik országokból érkező behozatal esetében is megfigyelhető, a gyártott termékek jellege közötti eltéréseket tükrözi, ami hibás összehasonlítást eredményez.

(95)

Emellett a CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy nem került sor az árlenyomás megalapozott értékelésére.

(96)

A termékkód kiigazításával kapcsolatos állítást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet (11) preambulumbekezdése kifejti – a vizsgálat megállapította, hogy a termékkódban az első- és a másodosztályú, barna olvasztott timföld közötti különbségtétel mesterséges, nem tükrözi az elismert iparági szabványokat, és értelmezés tárgyát képezi. Ezért a barna olvasztott timföld tekintetében ki kellett igazítani a termékkódot. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termékek összehasonlításakor a kritikus elem az Al2O3- és Fe2O3-tartalom, amelyet a termékkódon belüli A1/A2 és F1/F2 értékek tükröznek. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(97)

Az áralákínálás elemzésével kapcsolatos állítást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálat során alkalmazott, a termékkódokon alapuló módszertan már figyelembe veszi a terméktípusok közötti árkülönbségeket. Ez biztosítja, hogy hasonló fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkező termékek kerüljenek összehasonlításra, ezáltal megőrizve az áralákínálás elemzésének integritását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(98)

Azzal az állítással kapcsolatban, hogy nem került sor az árlenyomás megalapozott értékelésére, a Bizottság megjegyezte, hogy – amint azt az ideiglenes rendelet 4.3.2. és 5.1. szakasza kifejti – a Bizottság mélyrehatóan elemezte az ártendenciákat, a költségek alakulását és az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét. A vizsgálat feltárta, hogy a növekvő költségek ellenére az uniós gazdasági ágazat nem tudta ennek megfelelően emelni értékesítési árait, ami árlenyomáshoz és a jövedelmezőség romlásához vezetett. Amint azt a Bizottság az ideiglenes rendelet (196) és (278) preambulumbekezdésében megjegyezte, az uniós gazdasági ágazat kárt nem okozó átlagára a vizsgálati időszakban tonnánként 1 880 EUR volt, szemben a Kínából érkező behozatal tonnánként 878 EUR átlagos importárával. Ez megerősíti a dömpingelt behozatal által okozott jelentős kár fennállását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1.   Makrogazdasági mutatók

4.5.1.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(99)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésének 37 %-os csökkenése nem áll ok-okozati összefüggésben a kínai behozatal növekedésével. Ami a kapacitáskihasználást illeti, a CCCMC által képviselt exportáló gyártók azt állították, hogy a kapacitásokat már a kínai behozatal növekedését megelőzően és a figyelembe vett időszak kezdete előtt sem használták ki kellőképpen, amit az is bizonyít, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása már a figyelembe vett időszak elején 69 %-os volt. A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal is érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat exportjának visszaesése nem a kínai exportáló gyártók által gyakorolt nyomás eredménye.

(100)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érvek inkább az ok-okozati összefüggésre, mintsem magukra a makrogazdasági mutatókra vonatkoznak, és az 5. szakaszban foglalkozik ezeket az érvekkel. A Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy – az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználásától függetlenül – a figyelembe vett időszak kezdetén, a kihasználási arányok meredeken, a 2021. évi 69 %-ról a vizsgálati időszakban 43 %-ra estek vissza, amint azt az ideiglenes rendelet (206)–(208) preambulumbekezdése megállapítja, ami mutatja a vizsgálati időszakban a gazdasági ágazat termelésikapacitás-kihasználásának jelentős érintettségét.

(101)

A termelésre, a termelési kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó további észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (206)–(208) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.1.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(102)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a kínai behozatal és a kínai árak 2022. évi növekedése nem gyakorolt lefelé irányuló nyomást az uniós gazdasági ágazat áraira, illetve piaci részesedésére, mivel az uniós gazdasági ágazat képes volt emelni az árait, miközben csupán korlátozott mértékben csökkent az értékesítési forgalma. A CCCMC által képviselt exportáló gyártók megjegyezték továbbá, hogy a kínai behozatal a korábban harmadik országok általi birtokolt piaci részesedésnek csupán kis részét szerezte meg, és hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének ezt követő csökkenése 2023-ban annak dacára következett be, hogy a kínai behozatal volumene csökkent, ami inkább az uniós piac helyzetének általános romlását tükrözte, mintsem a kínai behozatal hatását.

(103)

A Bizottság megjegyezte, hogy a behozatal volumenének, a piaci részesedésnek és a kármutatóknak, valamint az árlenyomásnak a tendenciái tekintetében a teljes figyelembe vett időszakot megvizsgálta. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az érvelés nem veszi figyelembe az uniós piac méretének 2022 és 2023 közötti változását. Az ideiglenes rendelet (189)–(190) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az uniós felhasználás a 2022. évi 367 672 tonnáról 2023-ban 294 891 tonnára csökkent. A piaci részesedés alakulásának és a behozatali mennyiségekhez való viszonyának értékelését a piac általános zsugorodásának figyelembevételével kell elvégezni. A Bizottság megállapította, hogy – annak ellenére, hogy a Kínából érkező behozatal volumene 2022 és 2023 között csökkent – Kína piaci részesedése 48 %-ról 51 %-ra nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 38 %-ról 35 %-ra csökkent. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy 2022-ben az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező behozatal áremelkedéseivel összhangban növelte árait, mindazonáltal az értékesítés 11 %-kal, a piaci részesedés pedig 8 %-kal csökkent. A Bizottság ezért teljes egészében elutasította ezt az állítást.

(104)

Az értékesítés volumenére és piaci részesedésére vonatkozó további észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (209)–(210) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.1.3.   Növekedés

(105)

A növekedésre vonatkozó észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (211) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.1.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(106)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a foglalkoztatásra gyakorolt hatás elhanyagolható volt, és hogy jelentős változások csak a vizsgálati időszakban következtek be, a figyelembe vett időszakban nem.

(107)

Az ideiglenes rendelet (212)–(214) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az érintett terméket előállító alkalmazottak száma 2021 és 2023 között 8 %-kal, a figyelembe vett időszakban pedig 16 %-kal csökkent. Az a tény, hogy e csökkenés a vizsgálati időszak alatt tetőzött, nem változtatott a figyelembe vett időszak alatt megfigyelt tendenciára vonatkozó következtetéseken. A foglalkoztatásra és a termelékenységre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (212)–(214) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.1.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(108)

A dömpingkülönbözet nagyságára és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülésre vonatkozó észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (215)–(216) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.2.   Mikrogazdasági mutatók

4.5.2.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(109)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a kínai behozatal és a kínai árak 2022. évi növekedése nem gyakorolt lefelé irányuló nyomást az uniós gazdasági ágazat áraira, illetve piaci részesedésére, mivel az uniós gazdasági ágazat képes volt emelni az árait, miközben csupán korlátozott mértékben csökkent az értékesítési forgalma.

(110)

A Bizottság megvizsgálta a (103) preambulumbekezdésben szereplő érvet.

(111)

Az árakat befolyásoló tényezőkre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (217)–(219) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.2.2.   Munkaerőköltség

(112)

A munkaerőköltségekre vonatkozó észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (220)–(221) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.2.3.   Készletek

(113)

A készletekre vonatkozó észrevétel hiányában az ideiglenes rendelet (222)–(225) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.5.2.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(114)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a Bizottság csökkenő jövedelmezőségre vonatkozó értékelése hibás volt, mivel a jövedelmezőség és a beruházások 2022-ben a kínai behozatal 25 %-os növekedése ellenére nőttek. A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azt állították, hogy a jövedelmezőség ezt követő csökkenése a beruházások jelentős növekedésének és a termelés – többek között az energia, a nyersanyagok és a termelési folyamatok – költségeiben tapasztalt emelkedésnek tudható be, amelyek a villamosenergia-árak 2023-as csökkenése ellenére tovább növekedtek, ami azt bizonyítja, hogy az állítólagos kárt nem a kínai behozatal okozta.

(115)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érvek inkább az ok-okozati összefüggésre, mintsem magukra a mikrogazdasági mutatókra vonatkoznak, és az 5. szakaszban foglalkozik ezeket az érvekkel.

(116)

A jövedelmezőségre, a pénzforgalomra, a beruházásokra, a beruházások megtérülésére és a tőkebevonási képességre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (226)–(231) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(117)

A kárra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (232)–(237) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

5.1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(118)

Az ideiglenes rendelet (270) preambulumbekezdésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett országból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozta.

(119)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésének 37 %-os csökkenése nem áll ok-okozati összefüggésben a kínai behozatal növekedésével. A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a 2022. évi 187 988 tonnáról 2023-ban 139 354 tonnára egy olyan időszakban esett vissza, amikor a Kínából érkező behozatal a 2022. évi 175 343 tonnáról 2023-ban 151 650 tonnára csökkent.

(120)

A Bizottság megjegyezte, hogy az érvelés nem veszi figyelembe az uniós piac méretének 2022 és 2023 közötti változását. Az ideiglenes rendelet (189)–(190) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az uniós felhasználás a 2022. évi 367 672 tonnáról 2023-ban 294 891 tonnára csökkent. A piac e zsugorodását figyelembe véve a Bizottság megállapította, hogy annak ellenére, hogy a Kínából érkező behozatal volumene 2022 és 2023 között csökkent, Kína piaci részesedése 48 %-ról 51 %-ra nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 38 %-ról 35 %-ra csökkent. A Bizottság ezért teljes egészében elutasította ezt az állítást.

(121)

Az Abranova továbbá azzal érvelt, hogy a kínai behozatal volumenének a figyelembe vett időszak alatti ingadozásai nem a dömpingelt behozatalhoz, hanem rendkívüli külső tényezőkhöz voltak köthetőek. Az Abranova különösen azt állította, hogy a behozatal a Covid19-világjárvány idején csökkent, amikor a konténeres szállítás költségei a szokásos szint négy-ötszörösére emelkedtek. Ezzel szemben az ukrajnai háború kitörését követően a behozatal jelentősen nőtt az olvasztott timföld Oroszországból érkező behozatalára vonatkozó uniós tilalom, az alacsonyabb fuvardíjak és az uniós gazdasági ágazat elégtelen termelési kapacitása miatt. Az Abranova ezért azt állította, hogy a behozatali volumenek 2020 és 2024 közötti változásai példátlan külső fejleményekből fakadtak, és hogy a Covid19-világjárvány előtti szintekkel való, megfelelő összehasonlítás megmutatná, hogy a megfigyelt behozatali tendenciák nem tulajdoníthatók a dömpingelt behozatal hatásainak.

(122)

A Bizottság elismerte, hogy összességében az olyan külső tényezők, mint a Covid19-világjárvány és az ukrajnai háború befolyásolták a kereskedelmi forgalmat. Ezek a fejlemények azonban nem kérdőjelezik meg a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A vizsgálat megállapította, hogy a szélesebb körű piaci zavaroktól függetlenül a Kínából érkező behozatal jelentős mennyiségben lépett be az Unióba, növelte piaci részesedését, és árai következetesen az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és termelési költségei alatt voltak. A Bizottság megerősítette, hogy ezek az elemek egyértelműen bizonyították, hogy a dömpingelt behozatal ok-okozati összefüggésben állt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárral, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudta a termelési költségek növekedésével összhangban emelni értékesítési árait, ami árlenyomást és a jövedelmezőség romlását eredményezte.

(123)

A dömpingelt behozatal hatásaira vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (239)–(242) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

5.2.   Egyéb tényezők hatásai

5.2.1.   A harmadik országokból érkező behozatal

(124)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a harmadik országokból érkező behozatal gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. A CCCMC azt állította, hogy a harmadik országokból érkező behozatal megtartotta jelentős, mintegy 15 %-os piaci részesedését a figyelembe vett időszakban, és árai következetesen jóval alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainál.

(125)

A Bizottság megjegyezte, hogy Kínához képest más harmadik országok korlátozottan voltak jelen az uniós piacon a figyelembe vett időszakban. Az ideiglenes rendelet (244) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Kínát leszámítva az összes harmadik országból érkező behozatal együttes piaci részesedése a 2021. évi 22 %-ról a vizsgálati időszakban 15 %-ra csökkent. A fő exportáló harmadik országok, nevezetesen Ukrajna, az Egyesült Államok, Brazília és Bahrein egyenként 2–5 %-os részesedéssel rendelkeztek az uniós piacon, és piaci részesedésük nagyjából stabil maradt a figyelembe vett időszakban.

(126)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy bár Ukrajna és Bahrein a vizsgálati időszakban alacsonyabb áron értékesített, mint Kína, korlátozott piaci részesedésük azt jelentette, hogy az uniós piacra gyakorolt általános hatásuk minimális volt. Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal árai általában magasabbak voltak a Kínából érkező behozatal árainál. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik országokból érkező behozatal hatása nem gyengíti a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gyártók által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést, és megerősítette az ideiglenes rendelet (243)–(246) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

5.2.2.   Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(127)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók, a PRE, a DFFI és a Reckel azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének romlása gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. Azt is állították továbbá, hogy az exportteljesítmény csökkenését nem okozhatta a harmadik piacokra irányuló kínai export, és az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes legalább fenntartani exportvolumenét, nem áll ok-okozati összefüggésben a kínai export által gyakorolt árnyomással.

(128)

A Bizottság megerősítette, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének romlását nem tulajdonította a harmadik országok piacaira irányuló kínai exportnak. A Bizottság megjegyezte, hogy a figyelembe vett időszakban az export az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének csupán mintegy 14 %-át tette ki. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a harmadik országokba irányuló kivitel a vizsgálati időszak alatt csak marginális hatást gyakorolhatott az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetére, és ezért nem szüntethette meg a kínai dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(129)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének hatása nem gyengíti a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gyártók által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést, és megerősítette az ideiglenes rendelet (247)–(250) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

5.2.3.   Uniós felhasználás

(130)

A CCCMC által képviselt exportáló gyártók, a PRE, a DFFI és a Reckel azt állították, hogy a kereslet zsugorodása és az uniós felhasználás csökkenése megszakítja vagy jelentősen gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. A PRE és a DFFI azzal érveltek, hogy az olvasztott timföld iránti keresletnek az uniós piacon tapasztalt, jelentős visszaesése elsősorban a 2021 óta fennálló kedvezőtlen makrogazdasági feltételeknek tudható be. A PRE és a DFFI különösen a világjárvány utáni rövid fellendülés, a magas energiaköltségek, a gyenge növekedés, az infláció és a geopolitikai feszültségek együttes hatásaira hivatkozott, amelyek jelentősen csökkentették a keresletet az olyan downstream ágazatokban, mint az acél-, építő- és gépjárműipar.

(131)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (252) preambulumbekezdésének megfelelően megjegyezte, hogy az uniós felhasználás 20 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt, az uniós értékesítések pedig 37 %-kal estek vissza, ami a piaci részesedés 9 %-os csökkenéséhez vezetett. Hasonlóképpen, az összes többi harmadik országból érkező behozatal is jelentősen csökkent. Ezzel szemben a kínai behozatal ugyanebben az időszakban 16 %-kal növelte piaci részesedését.

(132)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az uniós gazdasági ágazatot érintő egyéb tényezők megléte nem szünteti meg az ok-okozati összefüggést, amennyiben megállapítást nyer, hogy a dömpingelt behozatal önmagában jelentős kárt okozott. A jelen ügyben, bár a fogyasztás visszaesésének lehetett némi hatása, csak korlátozott szerepet játszhatott, és nem szolgálhat magyarázattal a megfigyelt romlás mértékére.

(133)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós felhasználás csökkenése nem gyengíti a dömpingelt kínai behozatal és az uniós gyártók által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést, és megerősítette az ideiglenes rendelet (252)–(253) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseket.

5.2.4.   Megnövekedett termelési költség

(134)

A Reckel, az Abranova, a PRE, a DFFI és a CCCMC által képviselt exportáló gyártók azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinek – különösen a magasabb villamosenergia-árak, az infláció és az importált nyersanyagok növekvő költségei miatti – növekedése megszakítja vagy legalábbis jelentősen gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(135)

A Bizottság az ideiglenes rendeletben már megvizsgálta ezt az állítást, és arra a következtetésre jutott, hogy az energia- és nyersanyagköltségek növekedése nem magyarázza a megfigyelt romlást. A vizsgálat különösen azt mutatta, hogy 2022-ben, amikor az energiaárak a legmagasabbak voltak, az uniós gazdasági ágazat nyereséges maradt. Ez azért volt lehetséges, mert a megnövekedett energiaköltségek egy részét át tudták hárítani a felhasználókra. A Kínából érkező behozatal rendkívüli áremelkedése (a 2021. évihez képest 44 %-os, lásd az ideiglenes rendelet 4. táblázatát) volt az, ami lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy 2022-ben áthárítsa az energiaköltség-növekedést, amely jelentősen gyengítette e behozatal árleszorító hatását. 2023-ban azonban a Kínából érkező behozatal árai meredeken, a 2021. évi szinthez közeli szintre csökkentek, jelentősen növelve az uniós gazdasági ágazat áraira nehezedő nyomást. Ilyen körülmények között az uniós gazdasági ágazat már nem volt képes áthárítani a vevőkre az energiaköltségeket, annak ellenére, hogy ezek a költségek a 2022. évihez képest csökkentek. A Bizottság megjegyezte, hogy 2023-ban és a vizsgálati időszakban, amikor az energiaárak csökkentek, az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező alacsony árú behozatal árlenyomása miatt már nem tudta megfelelően kiigazítani árait, ami a jövedelmezőség összeomlásához vezetett. Hasonlóképpen, nem nyert megállapítást bármely rendszerszerű hátrány a nyersanyagárak tekintetében.

(136)

Mivel az eljárás végleges szakaszában nem nyújtottak be olyan új bizonyítékot, amely eltérő következtetést indokolna, a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (254)–(259) preambulumbekezdésében foglalt értékelését, amely szerint a megnövekedett termelési költségek nem szüntethetik meg a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

5.2.5.   Egyéb tényezők kumulatív hatása

(137)

A PRE és a DFFI azzal érveltek, hogy a kárhoz hozzájáruló valamennyi tényezőt összesítve kell értékelni, beleértve az uniós felhasználás visszaesését, a gyenge uniós exportteljesítményt, a növekvő energia- és nyersanyagköltségeket, valamint a Kínából és más harmadik országokból érkező behozatalt. Azt állították, hogy ezek a tényezők mind egyénileg, mind együttesen gyengítik a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által állítólagosan elszenvedett jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(138)

A (132) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az uniós gazdasági ágazatot érintő egyéb tényezők megléte nem szünteti meg az ok-okozati összefüggést, amennyiben megállapítást nyer, hogy a dömpingelt behozatal önmagában jelentős kárt okozott. A vizsgálat megállapította, hogy a – külön-külön vagy együttesen figyelembe vett – egyéb tényezőktől függetlenül a Kínából érkező behozatal jelentős mennyiségben lépett be az Unióba, növelte piaci részesedését, és árai következetesen az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és termelési költségei alatt voltak. A Bizottság továbbá megerősítette, hogy a növekvő termelési költségek ellenére az uniós gazdasági ágazat nem tudta árait ennek megfelelően kiigazítani, ami árlenyomást és a jövedelmezőség romlását eredményezte. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár ok-okozati összefüggésben állt a dömpingelt behozatallal.

5.3.   Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(139)

Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (267)–(270) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

6.1.   Kárkülönbözet

(140)

A (88)–(90) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság megerősítette, hogy a kárelemzés reprezentatív, és a tényleges piaci versenyt tükrözi. További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (280) preambulumbekezdése megerősítést nyert. Így a kár megszüntetéséhez szükséges végleges mérték az együttműködő exportáló gyártók és az összes többi vállalat esetében a következőképpen alakult:

Ország

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet (%)

Kína

Chongqing Saite Corundum Co., Ltd.

233,9

Kína

Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd.

116,9

Kína

Egyéb együttműködő vállalatok

178,4

Kína

Minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal

259

6.2.   Az intézkedések mértékére vonatkozó következtetés

(141)

A fenti értékelés alapján a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:

Ország

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

Kína

Chongqing Saite Corundum Co., Ltd.

99,8

Kína

Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd.

88,7

Kína

Egyéb együttműködő vállalatok

94,5

Kína

Minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal

110,6

7.   UNIÓS ÉRDEK

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(142)

Az ideiglenes rendelet (285)–(288) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az uniós gazdasági ágazat kilenc, különböző tagállamokban működő gyártóból áll, amelyek mintegy 962 munkavállalót foglalkoztatnak. E gyártók többsége támogatta a panaszt, és nem ellenezte a vizsgálat megindítását.

(143)

Az uniós gazdasági ágazat jelenleg gazdaságilag fenntarthatatlan körülmények között működik, ami fenntarthatatlan jövedelmezőségi szintet eredményez. A 3.5. szakaszban megállapított dömpingkülönbözetek rendkívül magasak. Ez a dömpingelt behozatal – a 4.6. szakaszban ismertettek szerint – jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, veszélyeztetve annak életképességét és a rendes piaci feltételek melletti működésre való képességét.

(144)

Az intézkedések hiánya valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra a további árlenyomás és az értékesítés további csökkenése tekintetében, ami még több veszteséget okozna, illetve valószínűleg gyártólétesítmények bezárásához, elbocsátásokhoz és végső soron egész vállalkozások megszűnéséhez vezetne.

(145)

Ezek az eredmények megzavarhatnák az olvasztott timföld európai gyártásának folytonosságát, és hosszú távú kockázatot jelentenének az Unió ipari rezilienciájára és stratégiai autonómiájára nézve. Az olvasztott timföld alapvető input a továbbfeldolgozott áruk széles körének előállításához, beleértve a tűzálló anyagokat, a csiszolóanyagokat és a korszerű kerámiákat, amelyek viszont elengedhetetlenek olyan kritikus ágazatok számára, mint acél és egyéb fémek, valamint üveg és kapcsolódó anyagok gyártása. Stratégiai jelentősége miatt érzékeny terméknek minősül, beleértve a katonai és kettős felhasználású alkalmazásokat is (9). Egyedi jellemzőinek – többek között kivételes keménységének és hőállóságának – köszönhetően kevés anyag képes helyettesíteni az olvasztott timföldet. E termék stratégiai jelentősége és érzékenysége rávilágít arra, hogy stabil és biztonságos ellátási láncot kell fenntartani az Unióban. A zavarok közvetlenül befolyásolhatják az Unió gazdasági biztonságát azáltal, hogy hatással vannak az olvasztott timföldet tartalmazó alkotóelemekre támaszkodó, kritikus ipari, energetikai és védelmi infrastruktúrára, és veszélyeztetik az ellátási láncok külső sokkhatásokkal, kényszerítéssel vagy egyéb kockázatokkal szembeni rezilienciáját.

(146)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Uniónak érdekében áll olyan intézkedések bevezetése, amelyek lehetővé teszik az uniós gazdasági ágazat számára, hogy visszaszerezze elvesztett piaci részesedésének egy részét, és helyreállítsa a tisztességes versenyt.

7.2.   A független importőrök és a kereskedők érdeke

(147)

A Traxys nevű importőr azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése jelentősen csökkentené a versenyt az uniós piacon. A Traxys továbbá azzal érvelt, hogy a megnövekedett költségek nem háríthatók át a tűzálló anyagok gyártóira, és hogy az intézkedések bevezetése a tűzálló anyagokkal foglalkozó gazdasági szereplők üzemeinek bezárásához, a szakképzett munkaerő elvesztéséhez és a tűzálló késztermékek behozatalától való fokozottabb függőséghez vezetne. Azt is állította, hogy különösen a barna olvasztott timföldre vonatkozó intézkedések súlyos és aránytalan hatást gyakorolnának az európai acéliparra.

(148)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Traxys érvei a piac általános értékelésére vonatkoztak, beleértve a felhasználókra és az acéliparra gyakorolt hatást is, de az ideiglenes rendelet (290)–(294) preambulumbekezdésében már ismertetetteken és tárgyaltakon túl nem szolgáltattak a független behozatal és a kereskedők érdekeivel kapcsolatos további információkat. A Bizottság megjegyezte, hogy a felhasználóknak – köztük a tűzálló anyagok gyártóinak – megnövekedett költségeire vonatkozó érvekkel a 7.3. szakasz foglalkozik. Emellett a Bizottság a 7.4. szakaszban foglalkozik a piaci koncentrációval kapcsolatos érvekkel.

(149)

Az e szakaszra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (289)–(294) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

7.3.   A felhasználók, a fogyasztók vagy a beszállítók érdeke

(150)

Az ideiglenes rendeletet követően több felhasználó olyan információkat nyújtott be, amelyek rávilágítottak azokra a negatív hatásokra, amelyekkel az ideiglenes intézkedések bevezetését követően szembesültek, különösen arra, hogy az áremelkedést nem tudták áthárítani a vevőkre. Ezeket az aggályokat már az ideiglenes szakaszban is felvetették és kifejtették, ahol a felhasználók azzal érveltek, hogy a dömpingellenes vámok kivetése jelentősen növelné költségeiket, amelyeket nehéz lenne áthárítani a vevőkre. A felhasználók azt állították, hogy ez veszélyeztetheti jövedelmezőségüket és versenyképességüket. Egyes felhasználók arra is figyelmeztettek, hogy a vámokhoz kapcsolódó költségnövekedés veszélyeztetheti működésük fenntarthatóságát, veszélybe sodorva egyes termelési tevékenységek további életképességét az Unióban. Az említett lehetséges következmények közé tartoztak a létszámleépítések, a tevékenységek EU-n kívülre történő áthelyezése és a vállalkozások bezárása.

(151)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálat során gyűjtött információk bőséges dokumentációval rendelkeztek, amint azt az ideiglenes rendelet (295) preambulumbekezdése részletezi. Mintegy 50 felhasználó és felhasználói szövetség jelentkezett és vett részt aktívan az eljárásban. E felhasználók közül sokan hiánytalanul kitöltötték a kérdőívet, ami lehetővé tette a Bizottság számára, hogy alaposan és reprezentatív módon értékelje a helyzetet. A csiszoló- és tűzálló anyagok ágazatában működő ipari szövetségek különösen aktívak voltak, és érdemi és részletes információkat nyújtottak be. Ezek a szövetségek a gazdasági szereplők széles körét képviselik, köztük jelentős számú kis- és középvállalkozást, valamint nagyobb felhasználókat is. Ez biztosítja, hogy az adatok tükrözzék az Unió downstream iparágainak sokféleségét és méretét.

(152)

Társadalmi-gazdasági szempontból az ipari szövetségektől származó információk alapján a tűzálló anyagok ágazata a becslések szerint Unió-szerte mintegy 20 000 embert foglalkoztat, és nagyjából 4 milliárd EUR éves forgalmat generál. Ami a csiszolóanyagok ágazatát illeti, csak Németországban és Olaszországban mintegy 8 400 munkavállalót foglalkoztat, és e két tagállamban összesen mintegy 2,3 milliárd EUR éves forgalmat generál. A két ágazat felhasználói szövetségei által szolgáltatott információk alapján az uniós tűzálló- és csiszolóanyag-ágazat éves forgalma mintegy 6,6 milliárd EUR-t tesz ki, és az Unión belül 39 000 közvetlen munkahelyet biztosít, amelyek közül több mint 22 600 jelentős és azonnali kockázatnak lenne kitéve.

(153)

Így ezek az ágazatok jelentős mértékben hozzájárulnak azon országok gazdaságához és foglalkoztatásához, amelyben működnek. Emellett a csiszoló- és tűzállóanyag-ágazat kritikus szerepet játszik az acél-, fém- és üveggyártásban, valamint a vágó, köszörülő, fényező és felületkezelő szerszámok gyártásában, amelyek kritikus fontosságúak az olyan ágazatok gyártási folyamatai szempontjából, mint a gépjárműipar, az űrrepülés és az építőipar.

(154)

A Bizottság megjegyezte, hogy a felhasználóknak szóló kérdőívre adott válaszok szerint a csiszolóanyagok ágazatában használt olvasztott timföld mintegy 50 %-a és a tűzálló anyagok ágazatában használt olvasztott timföld mintegy 65 %-a Kínából származik. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy a downstream iparágak jelentős mértékben függenek a Kínából származó olvasztott timföldtől. Bár a kínálat jelentős része alternatív forrásokból származik, ami egyes vállalatok esetében enyhítheti a vámok költségekre gyakorolt átfogó hatását, a Bizottság azt is megállapította, hogy a Kínából származó alacsony árú, dömpingelt behozataltól való függés továbbra is jelentős. A kínai anyagokra nagymértékben támaszkodó felhasználók esetében a vámok kivetéséből eredő áremelkedés hatással lenne a termelési költségekre.

(155)

A termelési költségekre gyakorolt lehetséges hatás értékelésekor a Bizottság az ideiglenes rendelet (300) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint úgy becsülte, hogy a vámok kivetése az adott vállalattól és ágazattól függően 10–30 %-os költségnövekedést eredményezhet a felhasználói iparágakban, feltételezve, hogy az olvasztott timföld 100 %-át Kínából szerzik be. Konkrétabban, a tűzálló anyagok ágazata 10–30 %-os költségnövekedéssel szembesülhet, míg a csiszolóanyagok ágazata 10–23 %-os növekedést tapasztalhat. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználók termelési költségeik tekintetében nagymértékben ki vannak téve az olvasztott timföld áringadozásainak.

(156)

A Bizottság ezért elismerte a felhasználói iparágak gazdasági sebezhetőségét. A felhasználói iparágak rendkívül széttagoltak, és a gazdasági szereplők széles körét foglalják magukban, amelyek eltérő mértékben képesek a költségnövekedések elnyelésére. Egyes felhasználók esetében a dömpingellenes vámokból eredő költségnövekedés veszélyeztetheti működésük fenntarthatóságát. Ez létszámleépítésekhez, a tevékenységek EU-n kívülre történő áthelyezéséhez vagy vállalkozások bezárásához vezethet.

(157)

Tekintettel a felhasználói iparágak összetételére, amelyek között vannak mind nagy globális vállalatok, mind számos kis- és középvállalkozás, a helyzet a kisebb vagy költségérzékenyebb gazdasági szereplőket különösen súlyosan érintheti. A Bizottság elismerte, hogy előfordulhat, hogy a kisebb vállalatok nem tudják vállalni a többletköltségeket, és bezárásra kényszerülhetnek. Ezzel szemben a nagyobb vállalatok nagyobb valószínűséggel helyeznék át termelésüket az Unión kívüli meglévő létesítményekbe.

(158)

A fentiek alapján a Bizottság elismerte, hogy a downstream ágazatokban nagy a dezindusztrializáció kockázata. A tűzálló anyagok és a csiszolóanyagok ágazatában számos vállalat már most is veszteségesen működik, és pénzügyi sebezhetőségük közvetlen fenyegetést jelent az ipari tevékenység fenntarthatóságára nézve az Unió számára stratégiai jelentőségű területeken.

7.4.   Egyéb tényezők: Az ellátás hozzáférhetősége és a piaci koncentráció

(159)

A tűzálló anyagok ágazatában működő egyes felek azt állították, hogy a Kínából érkező behozatal helyettesítése veszélyeztetné a tűzálló anyagok uniós ágazatának ellátásbiztonságát, tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása korlátozott az ágazat szempontjából legrelevánsabb terméktípusok, különösen a tűzállóanyag-minőségű és a barna olvasztott timföld esetében. Azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat hagyományosan a csiszolóanyag-minőségű olvasztott timföld gyártására összpontosít, amely a teljes kereslet nagyobb részét teszi ki, magasabb árakon forgalmazzák, és kihasználja a méretgazdaságosság nyújtotta előnyöket, ami hatékonyabb költségracionalizációt tesz lehetővé. Emellett azt állították, hogy a harmadik országokból érkező behozatal nem jelenthet életképes alternatív beszerzési forrást, mivel piaci részesedése továbbra is korlátozott.

(160)

A VDS továbbá azzal érvelt, hogy nem elegendő az összesített termelési kapacitás értékelése, mivel nincs elegendő kapacitás a sajátos minőségi osztályokba tartozó, különleges kezelést igénylő, valamint sajátos szemcseméretű olvasztott timföld előállítására. A VDS továbbá azt állította, hogy gyakran még harmadik országokban sem lehet a Kínából származó termékekkel azonos minőségű termékeket beszerezni.

(161)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat képes a szükséges mennyiségben ellátni az uniós piacot, köztük az érintett termék különböző típusai, minőségi osztályai, különleges kezelést igénylő és sajátos szemcseméretű változatai esetében is. Bár az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a Kínából érkező dömpingelt behozatal miatt jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban, a Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (206)–(208) és (308) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat ebben az időszakban csak csekély mértékben használta ki termelési kapacitását. A Bizottság megerősítette, hogy a rendelkezésre álló többletkapacitás kiterjed a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld és a barna olvasztott timföld gyártására is. A Bizottság különösen megerősítette továbbá, hogy a rendelkezésre álló többletkapacitás – amely vagy azonnal rendelkezésre áll vagy nagyon rövid időn belül működésbe léphet – jelentős része a barna olvasztott timföld előállításához kapcsolódik.

(162)

Ezenkívül a Bizottság újfent megjegyezte, hogy az ideiglenes rendelet (304) és (305) preambulumbekezdésében foglaltak szerint az uniós gazdasági ágazat termelésén túlmenően a harmadik országokból érkező behozatal továbbra is az olvasztott timföld megbízható ellátási forrását jelenti. Jóllehet a harmadik országok Kínához képest korlátozottan voltak jelen az uniós piacon a vizsgálati időszakban, a Bizottság megjegyezte, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján már megfigyelhető volt a harmadik országokból érkező behozatal mérsékelt növekedése. Ez a fejlemény megerősíti, hogy az alkalmazkodási folyamat a várakozásoknak megfelelően alakul, és tekintettel annak progresszív jellegére, a harmadik országokból érkező behozatal további növekedése észszerűen előre látható, ahogyan a gazdasági szereplők bővítik vagy megalapozzák jelenlétüket az uniós piacon. A Bizottság továbbá nem talált olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna azt az állítást, miszerint a harmadik országokból származó termékek rosszabb minőségűek lennének, mint a Kínából származó termékek. A Bizottság rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a harmadik országbeli gyártók képesek összehasonlítható specifikációjú és teljesítményjellemzőkkel rendelkező olvasztott timföldet szállítani.

(163)

Emellett egyes felek azzal érveltek, hogy az olvasztott timföld Unióba irányuló kínai exportja elengedhetetlen volt az uniós piacon zajló verseny fenntartásához, különös tekintettel az alternatív források korlátozott számára. A felek azzal érveltek, hogy bár a Bizottságnak nem áll szándékában kizárni a kínai gyártókat, a javasolt dömpingellenes vámok ténylegesen ezt érnék el azáltal, hogy e gyártók árait az uniós szint fölé emelnék, ami piaci koncentrációhoz, a verseny gyengüléséhez és a downstream felhasználóknak esetlegesen okozott kárhoz vezetne.

(164)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a dömpingelt behozatal által eltorzított tisztességes kereskedelmi feltételek helyreállítása, nem pedig a kínai exportáló gyártók uniós piacról való kizárása. Az ideiglenes rendelet (311) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a Bizottság megerősítette, hogy nem nyújtottak be megalapozott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az intézkedések bevezetése súlyosan hátrányos hatást gyakorolna a piac szerkezetére, beleértve az uniós gazdasági ágazat versenyellenes magatartását is, ami negatívan érintené a downstream gazdasági szereplőket.

7.5.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(165)

A vizsgálat feltárta, hogy a tervezett ideiglenes intézkedések megerősítése a dezindusztrializáció magas kockázatával járna a downstream ágazatokban. A tűzálló anyagok és a csiszolóanyagok ágazatában számos vállalat már most is veszteségesen működik, és pénzügyi sebezhetőségük közvetlen fenyegetést jelent az ipari tevékenység fenntarthatóságára nézve az Unió számára stratégiai jelentőségű területeken.

(166)

Ugyanakkor az intézkedések elmaradása negatív és visszafordíthatatlan következményekkel járna az uniós gazdasági ágazatra nézve, mivel a folytatódó árlenyomás és a csökkenő értékesítések fokoznák a pénzügyi veszteségeket, és gyártóüzemek bezárásához vezetnének. Ez veszélyeztetheti az olvasztott timföld európai gyártásának folytonosságát, amely alapvető fontosságú anyag az olyan stratégiai ágazatok számára, mint az acél- és a védelmi ágazat, valamint más érzékeny alkalmazások számára. Mindez aláásná az Unió ipari rezilienciáját és stratégiai autonómiáját.

(167)

Ezért, valamint az uniós gazdasági ágazat vagy a downstream gazdasági ágazat eltűnésének elkerülése érdekében a Bizottság helyénvalónak ítélte az intézkedések formájának a 8. szakaszban foglaltak szerinti kiigazítását.

8.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

8.1.   Végleges intézkedések

(168)

A Bizottság az ideiglenes intézkedések közzétételét követően folytatta az információgyűjtést, és széles körű konzultációs eljárást folytatott. Ezt az eljárást az érdekelt felekkel folytatott magas szintű interakció jellemezte, és magában foglalt meghallgatásokat, írásbeli beadványokat, prezentációkat, valamint az uniós gyártókkal és a felhasználókkal egyaránt folytatott, részletes információcserét.

(169)

A Saint-Gobain javaslatot nyújtott be a dömpingellenes vámoknak a downstream termékekbe beépített érintett termékre történő kiterjesztésére. A Saint Gobain azzal érvelt, hogy ez a javaslat egyenlő versenyfeltételeket biztosítana és biztosítaná a tisztességes versenyt a downstream piacokon, mivel megakadályozná a tisztességtelen árú kínai olvasztott timföldet használó harmadik országbeli gyártókat abban, hogy versenyelőnyhöz jussanak a szóban forgó piacokon működő uniós gyártókkal szemben.

(170)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e megközelítés megvalósítása lehetetlen lenne a jelenlegi vizsgálat hatálya alatt. A Bizottság megjegyezte, hogy az olvasztott timföld behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot korlátozott hatállyal indította meg, amely csak az érintett termékre terjedt ki. Ennek megfelelően a dömpingre és a kárra vonatkozó ténymegállapítások külön vizsgálat nélkül jogszerűen nem alkalmazhatók a továbbfeldolgozott termékekre. A Bizottság megállapította továbbá, hogy egy ilyen javaslat végrehajtása jelentős gyakorlati nehézségeket okozna, mivel a továbbfeldolgozott késztermékekben az olvasztott timföld tartalmának ellenőrzése rendkívül bonyolult lenne. A Bizottság ezért elutasította a javaslatot.

8.2.   Az intézkedések formája és szintje

(171)

Figyelembe véve a 7. szakaszban ismertetett, fennálló érdekeket, a Bizottság úgy véli, hogy a vámmentes vámkontingens az intézkedés legjobb formája a szóban forgó különböző érdekek kiegyensúlyozására, nevezetesen az uniós gyártók helyzetének védelmére, ugyanakkor a felhasználók oldalán a költségsokkok elkerülésére, a költségekre gyakorolt hatás enyhítésére, az alkalmazkodáshoz szükséges idő biztosítására és a Kínától való függőség csökkentésére.

(172)

Tekintettel arra, hogy védelmet kell biztosítani a dömpingelt behozatal által kárt szenvedett uniós gyártók számára, ugyanakkor csökkenteni kell a felhasználók költségeit és a Kínától való függőséget, a végleges dömpingellenes intézkedést vámmentes vámkontingens formájában kell bevezetni. Az érintett termék e vámkontingens határain belüli behozatala mentesül a dömpingellenes vám alól. A vámkontingens szerinti mennyiséget meghaladó behozatalra azonban az e rendeletben megállapított teljes dömpingellenes vám vonatkozik.

(173)

A Bizottság ezt követően meghatározta e vámkontingens megfelelő szintjét. A kiindulópont annak értékelése volt, hogy az uniós gyártóknak mire van szükségük ahhoz, hogy életképesek maradjanak. Ez magában foglalta a stabil piaci jelenlét fenntartásához szükséges értékesítési volumen meghatározását olyan időszakok múltbeli adatai alapján, amikor az ágazat versenyképes és nyereséges volt.

(174)

A következő lépés annak mérlegelése volt, hogy a harmadik országokból származó behozatal hogyan alakulhat. Végezetül a Bizottság figyelembe vette az uniós piac méretét. Az uniós kínálat és a harmadik országokból érkező várható behozatal alapján a Bizottság a fennmaradó volument határozta meg a vámmentes kontingens által lefedendő szintként.

(175)

Ezen értékelést követően a Bizottság 2026-ra 60 000 tonnában állapította meg a vámmentes vámkontingens kezdeti mennyiségét. Ez a kontingens egy ötéves időszak alatt fokozatosan évi 7 500 tonnával csökken, és 2030-ra, az időszak végére eléri a 30 000 tonnát.

(176)

A vámmentes vámkontingenst a kérelmek beérkezési sorrendjében történő kiszolgálás elve alapján kezelik. A széles körű és méltányos hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottság a vámkontingenst felosztotta 1. a termékek között, külön kontingenst biztosítva a barna olvasztott timföld és a fehér olvasztott timföld számára; 2. a szemcsejellemzők alapján, a különböző alkalmazások közötti kiegyensúlyozott feloszlás biztosítása érdekében; és 3. az időben, negyedévente történő megnyitással, hogy az egész év során biztosított legyen a rendelkezésre állás. Ez a struktúra biztosítja, hogy az intézkedés támogassa az ágazatok közötti arányos hozzáférést, és reagáljon az ágazatspecifikus igényekre.

(177)

Azt illetően, hogy a vámmentes vámkontingens mennyisége várhatóan hogyan fogja érinteni az érdekelt feleket, a Bizottság a következőket állapította meg:

(178)

Az uniós gazdasági ágazat esetében a vámmentes mennyiség egy olyan referenciaponton alapult, amikor a gazdasági ágazat már észszerű haszonkulcsot ér el. A célja, hogy fenntartsa ezt a jövedelmezőségi szintet, miközben fellendíti az értékesítést, a piaci részesedést és a termelést. Az volt a várakozás, hogy a tisztességtelen áron Kínából érkező behozatal volumenének csökkentésével az uniós gazdasági ágazat stabilabb környezetben fog működni, lehetővé téve a jobb árképzést és a tartós jövedelmezőséget.

(179)

Konkrétan az uniós gazdasági ágazat értékesítési forgalma az előrejelzések szerint 2026-ban 84 %-kal nő, 2031-re pedig 95 %-os növekedést ér el, közel megkétszerezve a vizsgálati időszakban nyilvántartásba vett értékesítéseket. A kapacitáskihasználás a várakozások szerint a vizsgálati időszak alatti 43 %-ról 2026-ra 67 %-ra nő, és 2031-ben 71 %-on tetőzik, ami 65 %-os javulást jelent. Az előrejelzések szerint a piaci részesedés a vizsgálati időszak alatti 32 %-ról 2026-ban 59 %-ra nő, 2031-re pedig eléri a 63 %-ot, ami 96 %-os növekedést jelent, és csaknem kétszerese a vizsgálati időszakban megfigyelt szintnek. Ami az árakat illeti, a kevés adat megnehezítette a pontos előrejelzést. Számos tényező, például a fogyasztási tendenciák, a nemzetközi ár-összehasonlítások, a kínai termékösszetétel, valamint a termelési költségek változásai befolyásolhatják a jövőbeli árszinteket.

(180)

Tekintettel az értékesítés, a kapacitáskihasználás és a piaci részesedés előre jelzett javulására, a vámmentes vámkontingens célja az volt, hogy biztosítsa az uniós gazdasági ágazat további életképességét. Azáltal, hogy kiszámítható keretet biztosít a behozatal számára, az intézkedés lehetővé teszi a termelők számára, hogy hasznot húzzanak a várható növekedésből, kiigazítsák termelési és beruházási terveiket, és megőrizzék piaci pozíciójukat.

(181)

A felhasználói iparágak számára kihívást jelentett a javasolt intézkedés pontos hatásának értékelése, tekintettel az érintett vállalatok széles körére. A vámmentes vámkontingensen alapuló megközelítés azonban átmeneti időszakot biztosít a költségekre kezdetben gyakorolt enyhítésére, időt biztosítva a felhasználóknak az alternatív beszállítók azonosítása, a szükséges terméktanúsítványok biztosítása és ügyféligényeihez való igazodás révén történő alkalmazkodásra. Emellett az intézkedés továbbra is számottevő vámmentes mennyiséget kínál, valamint kiszámítható és átlátható keretet vezet be, amelyet úgy alakítottak ki, hogy támogassa a stratégiai tervezést, és megkönnyítse a kevesebb zavarral járó átállást.

(182)

Konkrétan, a vizsgálati időszakot viszonyítási alapul véve az intézkedés lehetővé tenné, hogy 2026 első évében a kínai behozatal 37 %-a vámmentesen lépjen be az Unióba. A vámmentes kontingenst a Bizottság úgy alakította ki, hogy az fokozatosan csökkenjen, és 2030-ra elérje a 19 %-ot. Az e mennyiségekhez való vámmentes hozzáférésnek az volt a célja, hogy a szokásos vámkivetéshez képest azonnal és jelentősen csökkentse a vállalatok költségeire gyakorolt hatást, azok termékösszetételétől és beszerzési forrásaitól függően.

(183)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását és az újabb végső tájékoztatását követően számos fél vitatta a vámmentes kontingensmennyiségeket. Egyrészt az uniós gazdasági ágazatot képviselő felek azt állították, hogy gazdaságilag fenntarthatatlan feltételek mellett működnek, életképességüket pedig közvetlenül veszélyezteti az árlenyomás. Véleményük szerint ezért az intézkedések elengedhetetlenek a tisztességes verseny helyreállításához és az elvesztett piaci részesedés visszaszerzéséhez. Fenntartották továbbá, hogy a vámmentes kontingens szerinti mennyiségek meghatározásakor növelni kell az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználását, és ennek megfelelően vagy nem szabad vámmentes kontingenst engedélyezni, vagy az ilyen kontingenst jelentősen csökkenteni kell. Emellett azzal érveltek, hogy a vámmentes kontingens esetében az ötéves időtartam helyett megfelelőbb lenne a hároméves időtartam, mivel ez elegendő időt biztosít a felhasználók számára ahhoz, hogy csökkentsék függőségüket és diverzifikálják beszállítóikat.

(184)

Másrészt a felhasználói iparágak azzal érveltek, hogy a jelenlegi szintű vámkontingensek nem elegendőek a downstream gazdasági szereplők aggályainak eloszlatására, és sürgették a vámok további csökkentését, valamint a vámkontingens szerinti mennyiségek jelentős növelését. Vitatták a kapacitáskihasználás értékelésére szolgáló bizottsági módszertant, és azzal érveltek, hogy a vámkontingens fokozatos csökkentésének túl nagy az üteme. Emellett azzal érveltek, hogy a vámmentes kontingens keretében rendelkezésre álló kezdeti mennyiségnek nagyobbnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználó iparágaknak megfelelő lehetőségük legyen tevékenységeik kiigazítására és ellátási forrásaik diverzifikálására, valamint hogy a vámmentes kontingenst nem szabad az első három évben fokozatos csökkenteni.

(185)

A Bizottság megerősítette, hogy módszertana megbízható, múltbeli adatokon és a vizsgálat során összegyűjtött, ténybeli bizonyítékokon alapul, beleértve a költségekre, a kapacitáskihasználásra, az értékesítési volumenre, a kínai behozataltól való függőségre és az általános behozatali szintekre vonatkozó információkat. Hasonlóképpen, a Bizottság megjegyezte, hogy módszertana figyelembe veszi, hogy az uniós gyártóknak mire van szükségük ahhoz, hogy életképesek maradjanak. Ez magában foglalta a stabil piaci jelenlét fenntartásához szükséges értékesítési volumen meghatározását. Ugyanakkor a vámmentes kontingens megállapítása során a Bizottság figyelembe vette a felhasználók érdekeit is, mivel az intézkedés továbbra is jelentős vámmentes mennyiséget biztosít, és elősegíti a kevesebb zavarral járó átállást. Így különösen az intézkedés lehetővé teszi, hogy a vizsgálati időszak alatt nyilvántartásba vett kínai behozatal több mint 37 %-a az első évben (2026) vámmentesen lépjen be az Unióba. Ezt követően a vámkontingens fokozatosan csökken, és 2030-ra eléri a 19 %-ot. Ez a kialakítás jelentősen mérsékli a felhasználók költségeire gyakorolt hatást, biztosít egy átmeneti időszakot a kezdeti hatások enyhítésére, és időt biztosít az alternatív beszállítók azonosítása és a szükséges terméktanúsítványok beszerzése révén történő alkalmazkodásra. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(186)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően számos fél vitatta, hogy a Bizottság harmadik országokból származó behozatalra támaszkodik. Számos felhasználó azzal érvelt, hogy ezek az országok reálisan nem tudnák pótolni az ellátási hiányt, és hogy a Bizottság feltételezései túlságosan optimisták. Ennek alapján azt állították, hogy a vámmentes kontingensmennyiségeket növelni kell. Rámutattak különösen arra, hogy Brazília az Egyesült Államok vámtarifái miatt kivonult az uniós piacról, a folyamatban lévő háború megzavarta Ukrajna termelését, valamint India maga is a Kínából érkező behozataltól függött. Ezzel szemben az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy komoly okok szóltak amellett, hogy a dömpingellenes vámok bevezetését követően a harmadik országokból érkező behozatal előre láthatóan gyorsabban fog belépni az uniós piacra. Ennek megfelelően azzal érveltek, hogy a vámmentes kontingensmennyiségeket jelentősen csökkenteni kell. Különösen Ukrajnára hivatkoztak, amely növelte termelési kapacitásait, és nyilvánosan felajánlotta, hogy bővíti az Unióba irányuló kivitelt.

(187)

A Bizottság megjegyezte, hogy a harmadik országokból érkező behozatal növekedésére vonatkozó becslése múltbeli behozatali adatokon alapult. Ez a módszertan egyrészt figyelembe vette, hogy a növekedés nem hirtelen, hanem fokozatosan következne be, hogy elérje a behozatal 2021-ben megfigyelt maximális szintjét. Másrészt a Bizottság figyelembe vette a harmadik országokból az ideiglenes intézkedések bevezetését követően érkező tényleges behozatalt is. Ezek az adatok azt mutatták, hogy a behozatal – a felhasználók állításával ellentétben – emelkedett, de – az uniós gazdasági ágazat állításával ellentétben – nem nőtt meredeken. Tekintettel a különböző felek által előadott ellentétes és ellentmondásos érvekre, a Bizottság megjegyezte, hogy módszertana mind a megállapított múltbeli behozatali adatokra, mind a harmadik országok által az ideiglenes intézkedések bevezetését követő hónapokban megfigyelt behozatali tevékenységekre támaszkodott. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy megközelítése megbízható, megalapozott és tényszerű bizonyítékokon alapul. A Bizottság ennek megfelelően elutasította ezeket az állításokat.

8.3.   A kontingensek kezelése

(188)

A fenti szakaszban kifejtettek szerint a vámmentes vámkontingenst a kérelmek beérkezési sorrendjében történő kiszolgálás elve alapján kell kezelni.

(189)

A széles körű és méltányos hozzáférés biztosítása érdekében a vámkontingens a következőképpen kerül felosztásra: termékenként, elkülönített kontingensmennyiséggel a barna olvasztott timföld és a fehér olvasztott timföld számára; és szemcsejellemzők szerint, a fő felhasználói ágazatok kiegyensúlyozott hozzáférésének biztosítása érdekében. Ezenkívül a vámkontingenst negyedéves alapon kell kiosztani annak biztosítása érdekében, hogy az egész év során biztosított legyen a rendelkezésre állás.

(190)

E struktúra célja annak biztosítása, hogy a vámmentes vámkontingenst méltányosan osszák ki, és az megfeleljen a különböző iparágak sajátos igényeinek.

8.3.1.   Terméktípusonkénti vámkontingensek

(191)

A terméktípusok megkülönböztetése tekintetében a Bizottság a főbb megkülönböztető kategóriákra összpontosított: barna olvasztott timföld és fehér olvasztott timföld, figyelembe véve a meglévő nómenklatúra és a TARIC-kódok alapján történő megkülönböztetés megvalósíthatóságát.

(192)

A Bizottság a korábbi behozatali adatok, a kérdőívek útján gyűjtött információk, valamint az érdekelt felek beadványai alapján értékelte a barna olvasztott timföld és a fehér olvasztott timföld Unión belüli felhasználási szintjét, az uniós gazdasági ágazat értékesítését és termelését, termelési kapacitását, valamint a felhasználók Kínából érkező behozataltól való függőségének mértékét. Az értékelés azt is mérlegelte, hogy megvalósítható-e az alternatív – akár uniós, akár harmadik országbeli – beszállítóktól, olyan költségszinten történő beszerzés, amely nem idézne elő zavart okozó ársokkokat a felhasználók számára.

(193)

A fentiek alapján a Bizottság a vámmentes kontingens 70 %-át a barna olvasztott timföld, 30 %-át pedig a fehér olvasztott timföld számára osztotta ki. Tekintettel a szol-gél sajátos árára, a fehér olvasztott timföldnek kiosztott mennyiségbe való belefoglalása a kontingens nem megfelelő felhasználásához vezetne. Külön kontingens kerül megállapításra a szol-gél korund számára.

8.3.2.   A felhasználók szemcsejellemzőkkel kapcsolatos követelményei

(194)

Annak érdekében, hogy biztosítsa a kontingensmennyiségeknek a fő felhasználói iparágak – nevezetesen a csiszolóanyagok és a tűzálló anyagok ágazata – közötti kiegyensúlyozott elosztását, a Bizottság úgy osztotta ki a kontingenst, hogy mindkét ágazat számára lehetővé tegye a vámmentes kontingens megfelelő hányadához való hozzáférést.

(195)

E célból a Bizottság a vizsgálat során gyűjtött információk alapján – beleértve a korábbi behozatali adatokat és a piaci felhasználás arányát mindkét ágazat esetében – értékelte az egyes ágazatok relatív szükségleteit és ellátási függőségeit.

(196)

A fentiek alapján a Bizottság a kontingens 60 %-át a csiszolóanyagok ágazata, 40 %-át pedig a tűzálló anyagok ágazata számára különítette el.

(197)

A termék szemcsejellemzői és műszaki leírása alapján egyedi TARIC-kódok kerülnek megállapításra. Bár vannak átfedések, ezek a kódok ténylegesen különbséget tesznek a csiszolóanyagok és a tűzálló anyagok ágazatában történő alkalmazások között, habár a besorolás továbbra is a termék fizikai jellemzőin alapul.

8.3.3.   A vámmentes kontingens időbeli eloszlása

(198)

A vámmentes vámkontingenst negyedévente kell megnyitni annak biztosítása érdekében, hogy a behozatal eloszlása egyenletes legyen az év során, és hogy az esetleges vámok elkerülése érdekében az időszak elején ne kerüljön sor jelentős készletfelhalmozásra. A fel nem használt negyedéves vámkontingenst automatikusan át kell vinni a következő időszakra.

8.3.4.   A vámmentes kontingens időtartama és alakulása

(199)

A vámmentes vámkontingens mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell. A csökkentésre e rendelet hatálybalépését követően évente kerül sor: 60 000 tonnáról indulva, amely évi 7 500 tonnával csökken, és végül eléri a 30 000 tonnát.

(200)

A mennyiségi kontingens éves csökkentése várhatóan fokozatosan korlátozni fogja az uniós gazdasági ágazatot ért kárt, lehetővé téve az uniós gyártók számára, hogy idővel helyreálljanak és visszanyerjék életképességüket.

(201)

A felhasználók érdekében a Bizottság ezt a megközelítést úgy alakította ki, hogy a kritikus inputokra gyakorolt hirtelen árhatások elkerülésével támogassa a költséggazdálkodást. Ez időt hivatott biztosítson a Kínától való függőség csökkentésére, a beszállítók diverzifikálására, valamint a tanúsítási és a szabványokkal kapcsolatos ügyfélkövetelmények teljesítésére. A javasolt ütemterv biztosította a kiszámíthatóságot, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy ennek megfelelően tervezzék meg és igazítsák ki a tevékenységeiket.

8.3.5.   Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételek

(202)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően számos érdekelt fél azzal érvelt, hogy a vámmentes vámkontingens rendszere – különösen annak a kérelmek beérkezési sorrendjében történő kezelése – nem megfelelő. Azt állították, hogy egy ilyen rendszer aránytalan előnyökkel jár a nagy tételben beszerzők számára, hátrányos helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, valamint ösztönzi a spekulatív magatartást és a készletfelhalmozást. E felek szerint a kkv-k kárt szenvednének, mivel a nagy kereskedőkkel ellentétben nem tudnak gyorsan készleteket felhalmozni vagy átesni a vámkezelésen, így közvetítőktől függnének. A méltányos hozzáférés biztosítása érdekében olyan védelmi célú kiosztási módszereket szorgalmaztak, mint a napi behozatali korlátok és a kkv-specifikus kontingensek.

(203)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vámmentes vámkontingensek rendszerét úgy alakította ki, hogy széles körű és méltányos hozzáférést biztosítson. Különbséget tesz termékenként (megkülönböztetve a barna és a fehér olvasztott timföldet), idő szerint (a vámkontingensek negyedéves kiosztása révén) és a szemcsejellemzők szerint, ezáltal de facto különbséget teremt a felhasználók típusai között. A kontingens e szétaprózódásának célja a koncentráció megelőzése és annak lehetővé tétele, hogy a gazdasági szereplők széles köre részesülhessen annak előnyeiből. Ami a vállalatonkénti napi behozatali korlátokra vonatkozó javaslatot illeti, a Bizottság megállapította, hogy egy ilyen mechanizmust nehéz lenne megvalósítani, és aránytalan adminisztratív terheket róna a nemzeti vámhatóságokra. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a kkv-k önállóan és a meglévő importőrökön keresztül is részesülhetnek a rendszer előnyeiből; utóbbiak – amint az a vizsgálat során megerősítést nyert – a kínai exportőrök és a kkv-k közötti árutovábbítási csatornaként működnek. Mivel a kkv-k sok esetben nem importálnak közvetlenül, a meglévő importőrök alapvető szerepet játszanak az anyaghoz való hozzáférésük biztosításában. A vállalatonkénti napi mennyiségi korlátok bevezetése e csatorna elzárásának veszélyével járna, és a gyakorlatban aláásná a kkv-k által igényelt hozzáférést. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(204)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően számos érdekelt fél azzal érvelt, hogy a Bizottság mesterségesen és műszakilag megalapozatlanul tett különbséget a csiszolóanyag- és a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföld között. Azt állították, hogy a két kategória fizikailag és kémiailag egymással felcserélhető, és hogy a vámhatóságok nem rendelkeznek az ilyen különbségtétel érvényesítéséhez szükséges eszközökkel. Az említett felek továbbá azzal érveltek, hogy szigorúbb ellenőrzések nélkül a kontingens egy részét a célfelhasználóktól eltérő gazdasági ágazatok is igénybe vennék. Ezen aggályok eloszlatása érdekében egy végfelhasználói tanúsítás bevezetését szorgalmazták.

(205)

A Bizottság megjegyezte, hogy bár a vizsgált termék azonos, egyedi TARIC-kódokat állapított meg a termék szemcsejellemzői és műszaki leírása alapján. Noha van némi átfedés, ezek a kódok javarészt hatékonyan megkülönböztetik a csiszoló- és tűzállóanyag-ágazatban történő felhasználást. A besorolás ezért szigorúan a termék fizikai jellemzőin alapul, biztosítva, hogy a különbségtétel egyszerre legyen műszakilag megalapozott és végrehajtható. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a meghatározott célra történő felhasználás miatti mentesség bevezetését nehéz lenne végrehajtani, és a potenciális felhasználók nagy számára tekintettel aránytalan adminisztratív terhekkel járna. Ezenkívül egy ilyen mentesség annak kockázatával járna, hogy megzavarja a hagyományos importőrök szerepét, akik de facto továbbítási mechanizmusként működnek a kínai exportőrök és a kkv-k között. Mivel a kkv-k sok esetben nem importálnak közvetlenül, a meglévő importőrökre támaszkodnak az anyaghoz való hozzáférés biztosítása érdekében. A végfelhasználói tanúsítás bevezetése elzárhatja ezt a csatornát, és alááshatja a kkv-k olvasztott timföldhöz való hozzáférését, ahelyett, hogy megvédené azt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(206)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően egyes felek vitatták a termékkategóriák esetében járó vámmentes kontingensmennyiségeket. Számos érdekelt fél azt állította, hogy a tűzállóanyag-minőségű olvasztott timföldnek mentességet kell kapnia az intézkedések alól, vagy hogy az acéliparnak szánt tűzálló termékek gyártásához importált olvasztott timföldre vonatkozóan egyedi, meghatározott célra történő felhasználás miatti mentességet kell bevezetni. Más felek azzal érveltek, hogy a termék bizonyos formáit, például a szol-gélt és a tömböket ki kell zárni a vámkontingens hatálya alól, illetve bizonyos terméktípusok, például a barna olvasztott timföld kontingensmennyiségét növelni kell. Emellett a tűzálló anyagok ágazatát képviselő számos érdekelt fél vitatta a tűzálló anyagok és a csiszolóanyagok közötti felosztást, azzal érvelve, hogy a felhasználói iparágak közötti felosztás döntő kritériumának a függőségnek, nem pedig a felhasználásnak kell lennie.

(207)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kontingensmennyiségek meghatározásakor a teljes termékkört figyelembe vette, és következetes módszertant alkalmazott az e körbe tartozó valamennyi termékre. Konkrétan a Bizottság a (173)–(175) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint 60 000 tonna teljes kontingensmennyiséget állapított meg. E mennyiség 70 %-át a barna olvasztott timföld, 30 %-át pedig a fehér olvasztott timföldre számára osztotta ki, szintén a 8.3.1. szakaszban leírtak szerint. A mennyiségeket ezt követően arányosan felosztotta e kategóriák megfelelő TARIC-kódjai között, az alapján, hogy azok a vizsgálati időszak alatt nyilvántartásba vett behozatal mekkora részarányát képviselték.

(208)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a módszertan megbízható, kiegyensúlyozott és arányos, mivel az érintett terméket egy teljes egészként kezeli, ahelyett, hogy bármilyen konkrét típust előnyben részesítene vagy kizárna. A 222. szakaszban már megállapítottak szerint a termék valamennyi formáját ugyanazon érintett termék részének kell tekinteni. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a felhasználói iparágak közötti felosztás meghatározásához használt módszertan megalapozott, és figyelembe veszi mind a felhasználók függőségeit, mind pedig a felhasználási szinteket. Ennek megfelelően a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(209)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően számos érdekelt fél azzal érvelt, hogy be kell illeszteni egy felülvizsgálati rendelkezést, lehetővé téve a körülmények olyan esetleges változásainak, köztük az uniós termelés, a harmadik országokból érkező behozatal és az uniós piac méretének alakulásának kezelését, ami indokolttá teszi a vámmentes kontingens kiigazítását.

(210)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendeletnek megfelelően felülvizsgálatot kezdeményezhet, ha a körülményekben változás következik be, beleértve a teljes uniós termelésben, az olvasztott timföld uniós felhasználásában és a harmadik országokból érkező behozatalban bekövetkezett változásokat. Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy egy külön felülvizsgálati rendelkezés beillesztése nem indokolt.

(211)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően a CCCMC által képviselt exportáló gyártók azt állították, hogy a vizsgálat során együttműködő exportáló gyártóknak elsőbbséget kell biztosítani a vámkontingens kiosztása során.

(212)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vámmentes vámkontingenst az uniós érdek alapján hozta létre annak érdekében, hogy enyhítse az intézkedések felhasználói iparágakra gyakorolt hatását, és egyensúlyt teremtsen valamennyi fél érdekei között, nem pedig azért, hogy preferenciális elbánást biztosítson az egyes exportáló gyártók számára. Ezért a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy a vámkontingens kiosztása során elsőbbséget kell biztosítani az együttműködő gyártóknak.

(213)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően több fél azt állította, hogy pontatlan volt a kék szol-gélnek szánt 2818 10 91 20 TARIC-kódnak a barna olvasztott timföld alá történő felvétele. Azzal érveltek, hogy a terméktípusok TARIC-besorolásuk szerinti megkülönböztetése céljából a kék szol-gél nem tekinthető a barna olvasztott timföld egy különleges típusának. Azt állították, hogy a kék szol-gél alumínium-oxid-tartalma 98,5 % alatt van, ezért a 2818 10 91 KN-kód alá tartozik, ugyanakkor korlátozott mértékben felcserélhető a szabványos barna olvasztott timföldtermékekkel. Azzal érveltek továbbá, hogy a szol-gél fő nyersanyaga a böhmit, egy különleges timföldtípus, ugyanakkor a timföld a fehér olvasztott timföldtermékek fő nyersanyaga is, míg a barna olvasztott timföld alapja a bauxit. Emellett azt állították, hogy a 2818 10 11 10, illetve a 2818 10 11 20 TARIC-kód alá tartozó kék szol-gél és fehér szol-gél jobban felcserélhetők egymással, mint a barna olvasztott timföld standard minőségi osztályaiba tartozó termékekkel. Hasonlóképpen azzal érveltek, hogy a kék szol-gélnek a barna olvasztott timföld alá vonása aránytalanul nagy kontingensmennyiségeket biztosítana egy réspiaci terméktípus számára, ami azzal a kockázattal járna, hogy a kék szol-gél aránytalanul nagy mennyiségben lépne be az Unióba a vámmentes kontingens keretében. Ennek alapján a felek azt kérték, hogy a kék szol-gélt a Bizottság zárja ki a barna olvasztott timföld kategóriájából, és külön kezelje a vámmentes vámkontingensek keretében.

(214)

A Bizottság gondosan megvizsgálta ezt a kérelmet, és az ismertetett érveket követve arra a következtetésre jutott, hogy bár a vizsgálat hatálya alá tartozó valamennyi terméktípus ugyanazt az érintett terméket alkotja, és azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, a terméktípusoknak a TARIC-besorolásuk szerinti megkülönböztetése céljából a kék szol-gél nem tekinthető a barna olvasztott timföld különleges típusának. Ehelyett a fehér olvasztott timföld kategóriájába kell sorolni. Ez a következtetés technikailag indokolt volt, de azon a megfontoláson is alapult, hogy a kék szol-gélnek a barna olvasztott timföld alá vonása aránytalanul nagy kontingensmennyiségeket biztosítana egy réspiaci terméktípus számára, ami azzal a kockázattal járna, hogy a kék szol-gél aránytalanul nagy mennyiségben lépne be az Unióba a vámmentes kontingens keretében.

(215)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a vámmentes kontingens és a barna olvasztott timföldre vonatkozó magasabb, 70 %-os megítélt kontingens célja az volt, hogy enyhítse a jelentős mennyiségben, a felhasználók többsége által használt barna olvasztott timföldre gyakorolt hatást. A kék szol-gél e kategóriába való besorolása azonban nem változtatná meg lényegesen a felhasználók rendelkezésére álló mennyiségek általános elérhetőségét, tekintettel annak kis mennyiségben történő felhasználására, ugyanakkor jelentős kárt okozhatna az uniós gazdasági ágazatnak.

(216)

A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a mennyiségek felosztása céljából a 2818 10 91 20 TARIC-kódot a fehér olvasztott timföld alá veszi fel.

(217)

Emellett több érdekelt fél azt állította, hogy a műszaki pontosság és az importált szol-gél termékek esetleges téves besorolásának elkerülése érdekében bizonyos módosításokra van szükség a szol-gél TARIC-leírásában. Ezek a módosítások magukban foglalták annak pontosítását, hogy mind a zsugorított (szinterezett), mind az előzsugorított szol-gél a 2818 10 11 10 és a 2818 10 91 20 TARIC-kód alá tartozik. Emellett egyes felek azt állították, hogy a 2818 10 91 20 TARIC-kód esetében kiigazításra van szükség annak érdekében, hogy elkerülhető legyen egyes, 98,5 %-nál kisebb alumínium-oxid-tartalmú szol-gél termékeknek a 2818 10 91 99 TARIC-kód alatt történő behozatala.

(218)

A Bizottság gondosan megvizsgálta ezt a kérelmet, és az ismertetett érvek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a módosítások a műszaki pontosság és az importált szol-gél termékek esetleges téves besorolásának elkerülése érdekében indokoltak. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a vámmentes kontingens célja az, hogy enyhítse a felhasználók jelentős, függőséget jelző fogyasztási mennyiségére gyakorolt hatást. A különböző termékekre vonatkozó TARIC-kódok módosítása nem változtatná meg lényegesen a felhasználók számára rendelkezésre álló mennyiségek általános elérhetőségét, tekintettel a termék kis mennyiségben történő felhasználására, és megelőzhetné a téves besorolást, amely jelentős kárt okozhatna az uniós gazdasági ágazatnak.

(219)

Az érdekelt felek újabb végső tájékoztatását követően az Imerys rámutatott arra, hogy a szol-gél termékek egyik újonnan létrehozott TARIC-kódjának leírása technikai pontatlanságot tartalmaz, és kérte annak felülvizsgálatát.

(220)

A Bizottság megjegyezte, hogy az észrevétel pontos volt, és ennek megfelelően kiigazította a vonatkozó TARIC-kódok leírását.

8.4.   Az intézkedések szintje

(221)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Ország

Vállalat

Dömpingkülönbözet (%)

Kárkülönbözet (%)

Végleges dömpingellenes vám (%)

Kína

Chongqing Saite Corundum Co., Ltd.

99,8

233,9

99,8

Kína

Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd.

88,7

116,9

88,7

Kína

Egyéb együttműködő vállalatok

94,5

178,4

94,5

Kína

Minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal

110,6

259

110,6

(222)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb, a Kínából származó behozatalra” alkalmazandó vámok vonatkoznak.

(223)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (10). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(224)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ilyen számla bemutatásáig a behozatalra a „minden egyéb, Kínából származó behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(225)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(226)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(227)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a Kínából származó minden más behozatal tekintetében megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(228)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

8.5.   Az ideiglenes vám végleges beszedése

(229)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően egyes felek azzal érveltek, hogy az ideiglenes vámoknak a dömpingkülönbözetek szintjén történő beszedése indokolatlan. Azt állították, hogy a vámok ilyen módon történő beszedése indokolatlan terhet róna a felhasználókra, és mivel a végleges intézkedések formája módosult, az ideiglenes vámokat jelenlegi formájukban nem kellene beszedni.

(230)

A Bizottság megjegyezte, hogy a végleges intézkedések a Kínából érkező behozatal volumenének egy részét lefedő vámmentes vámkontingenst hoznak létre. A Kínából a vizsgálati időszak alatt érkező behozatal alapján a teljes behozatali volumen 62,6 %-a nem részesülne a vámmentes kontingens nyújtotta előnyökből, és ezért dömpingellenes vámok lennének alkalmazandók rá. Annak érdekében, hogy tükröződjön a vámköteles behozatal tényleges részaránya és megelőzze a végleges intézkedések keretében kivetett mértéket meghaladó, túlzott vámbeszedést, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése és a végleges intézkedések hatálybalépése közötti időszakban a beszedett vámoknak meg kell felelniük a vámkontingensen kívül eső behozatal arányának – a vizsgálati időszak behozatali volumenét véve alapul –, azaz a végleges vámszintek 62,6 %-ának. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a behozatalt következetesen kezeljék, a vámokat arányosan alkalmazzák, és a végleges intézkedéseken túl ne szedjenek be többletet.

(231)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és az uniós gazdasági ágazatot ért kár szintjére, az ideiglenes rendelet alapján kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni az e rendeletben megállapított vámszintek 62,6 %-ának megfelelő mértékben.

(232)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított vámszintek 62,6 %-ának megfelelő mértékben.

8.6.   Visszamenőleges hatályú beszedés

(233)

Az 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(234)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(235)

A Bizottság által végzett elemzés nem mutatta ki, hogy – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében – a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése lett volna tapasztalható. E célból a Bizottság a szezonális jelleg figyelembevétele érdekében összehasonlította i. egyrészt az eljárás megindítását követő első teljes hónaptól a nyilvántartásba vételt megelőző utolsó teljes hónapig tartó időszakban és az eljárás megindítását követő első teljes hónaptól az ideiglenes intézkedések elfogadását megelőző utolsó teljes hónapig tartó időszakban, másrészt a vizsgálati időszak megfelelő naptári hónapjaiban megvalósult behozatali volumeneket, valamint ii. ezen időszakok havi átlagát és a teljes vizsgálati időszak havi átlagát.

(236)

Ezen elemzés eredménye a behozatali volumenek csökkenését mutatta. Az adatok konkrétan azt mutatták, hogy a vizsgálat megindításától az ideiglenes intézkedések közzétételéig tartó hét hónapos időszakot a vizsgálati időszak havi átlagával összehasonlítva a behozatal havi átlagos volumene 9 %-kal csökkent. Az eljárás megindításától a behozatal nyilvántartásba vételéig tartó két hónapos időszak hasonló összevetése a havi átlagos behozatali volumen 8 %-os csökkenését mutatta. A Bizottság összehasonlította továbbá az eljárás megindítását követő hét hónap behozatali volumenét a vizsgálati időszak azonos naptári hónapjaival. Ez az összehasonlítás a behozatali volumen 10 %-os csökkenését mutatta. Ezenkívül az eljárás megindítása és a behozatal nyilvántartásba vételének kezdete között eltelt két hónapot a vizsgálati időszak azonos hónapjaival összehasonlítva a behozatali volumenek 3,2 %-os csökkenése volt megfigyelhető.

(237)

A fentiek fényében a bizonyítékok nem támasztották alá a behozatalnak az eljárás megindítását követő jelentős növekedését. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a visszamenőleges hatályú intézkedések bevezetésének feltételei nem teljesültek.

9.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(238)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(239)

Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt az e rendeletben előírt intézkedésekről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2818 10 11 , 2818 10 19 , ex 2818 10 91 és 2818 10 99 KN-kódok (TARIC-kódok: 2818 10 91 20, 2818 10 91 40, 2818 10 91 91, 2818 10 91 99) alá tartozó olvasztott timföld behozatalára. A dömpingellenes vám nem alkalmazandó a 2. cikk alapján létrehozott vámmentes vámkontingens alá tartozó behozatalra.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Származási ország

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Chongqing Saite Corundum Co., Ltd.

99,8

89RI

Kína

Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd.

88,7

89RJ

Kína

Az I. mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

94,5

Lásd: I. melléklet

Kína

Minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal

110,6

8999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség az általunk használt mértékegységben kifejezve) (érintett termék)-t a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig a Kínai Népköztársaságból érkező minden más behozatal esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

4.   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Vámmentes vámkontingenst kell megállapítani a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2818 10 11 , 2818 10 19 , ex 2818 10 91 és 2818 10 99 KN-kódok (TARIC-kódok: 2818 10 11 10, 2818 10 11 20, 2818 10 11 30, 2818 10 11 40, 2818 10 11 91, 2818 10 11 99, 2818 10 91 20, 2818 10 91 40, 2818 10 91 91, 2818 10 91 99) alá tartozó olvasztott timföld behozatalára.

(2)   Az érintett terméknek a kontingensmennyiségen belüli behozatalára nem alkalmazandó dömpingellenes vám. A vámmentes vámkontingens mennyiségét, a (TARIC-kódok alapján meghatározott) terméktípusokat és az alkalmazási időszakokat a II. melléklet határozza meg.

(3)   A vámmentes vámkontingenst az érkezési sorrend elvét követve, a II. mellékletben meghatározottak szerint az intézkedés alkalmazási időszakának minden negyedévére egyenlően megállapított vámkontingens alapján kell felosztani.

(4)   Az egyes negyedéves vámkontingensekből történő lehívásokat a negyedéves időszak végét követő huszadik bizottsági munkanapon le kell állítani. A negyedéves időszakok végén a vámkontingens fel nem használt egyenlegét automatikusan át kell vinni a következő negyedévre. A végleges vámkontingens minden egyes alkalmazási éve utolsó negyedévének végén fennmaradó fel nem használt egyenleg nem vihető át.

(5)   Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott vonatkozó kontingens kimerül, a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra az 1. cikkel összhangban alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

3. cikk

(1)   Az (EU) 2025/1456 végrehajtási rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni az e rendelet 1. cikkében megállapított vámtételek 62,6 %-ának megfelelő szinten. A dömpingellenes vám végleges vámtételeit meghaladóan biztosított összegeket fel kell szabadítani.

(2)   Az (EU) 2016/1036 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban beszedendő ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a következők:

Származási ország

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Chongqing Saite Corundum Co., Ltd.

62,4

89RI

Kína

Luoyang Runbao Abrasives Co., Ltd.

55,5

89RJ

Kína

Az I. mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

59,1

Lásd: I. melléklet

Kína

Minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal

69,2

8999

4. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható új, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók felvételével, amelyeket a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtétel hatálya alá kell vonni. Az új exportáló gyártónak igazolnia kell a következőket:

a)

a 2023. október 1-jétől 2024. szeptember 30-ig tartó vizsgálati időszakban nem exportálta az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut;

b)

nem áll kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy gyártóval sem, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, és amely együttműködhetett volna az eredeti vizsgálatban; valamint

c)

a vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2026. január 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)   HL C, C/2024/7049, 2024.11.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/7049/oj.

(3)  A Bizottság (EU) 2025/260 végrehajtási rendelete (2025. február 10.) a Kínai Népköztársaságból származó olvasztott timföld behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2025/260, 2025.2.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/260/oj).

(4)  A Bizottság (EU) 2025/1456 végrehajtási rendelete (2025. július 17.) a Kínai Népköztársaságból származó olvasztott timföld behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2025/1456, 2025.7.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1456/oj).

(5)  A Bizottság (EU) 2020/1173 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. június 4.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendeletnek és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendeletnek az előzetes tájékoztatási időszak hossza tekintetében történő módosításáról (HL L 259., 2020.8.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/1173/oj).

(6)   https://www.trevodrywall.com.br/.

(7)   https://www.tecnosulfur.com.br/en/about/.

(8)  Mivel a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségű, lehetséges reprezentatív országok egyikében sem álltak rendelkezésre az olvasztott timföld valamely gyártójára vonatkozó pénzügyi kimutatások, a Bizottság a más országokban olvasztott timföldet gyártó vállalatok pénzügyi kimutatásaira támaszkodott annak értékeléséhez, hogy a Bozel SGA-költségei reprezentatívak-e az érintett ágazatra nézve. Ezek többek között egy indiai gyártótól, a Carborundum Universal Limited vállalattól (https://www.cumi-murugappa.com/wp-content/uploads/2025/07/CUMI-Annual-Report-2025.pdf), egy japán gyártótól, a Resonac Holdings Corporation vállalattól (https://www.resonac.com/sites/default/files/2025-02/e_tanshin2024q4.pdf) származó információkat, valamint a mintában szereplő uniós gyártóktól gyűjtött és ellenőrzött adatokat foglalták magukban.

(9)  Az olvasztott timföldet timföldből és bauxitból állítják elő, amelyeket a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabály (2024/1252) felsorol a stratégiai fontosságú nyersanyagok között. Emellett az olvasztott timföldnek a vas- és acélipar, az űrrepülés-technikai és a védelmi ipar szempontjából vett stratégiai fontosságát és jelentőségét Singh et al. (2023) Applications and Developments of Thermal Spray Coatings for the Iron and Steel Industry [A termikus szórt bevonatok alkalmazásai és fejleményei a vas- és acéliparban], valamint Grigaitienė et al. (2025) Effect of TiO2 Content on the Corrosion and Thermal Resistance of Plasma-Sprayed Al2O3-TiO2 Coatings [A TiO2-tartalom hatása a plazmaszórással felvitt Al2O3-TiO2 korrózió- és hőállóságára] is megerősítik.

(10)  E-mail-cím: TRADE-TDI-NAME-CHANGE-REQUESTS@ec.europa.eu; European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Rue de la Loi/Wetstraat 170, 1040 Bruxelles/Brussel, BELGIQUE/BELGIË.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509., 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

I. MELLÉKLET

A mintába fel nem vett együttműködő kínai exportáló gyártók

Ország

Név

TARIC-kiegészítő kód

Kína

Art Abrasives Guizhou Co., Ltd.

89RK

Kína

Bedrock Corundum Co., Ltd.

89RL

Kína

Binzhou Qinai New Material Co., Ltd.

89RM

Kína

Guizhou Guxin New Materials Co., Ltd.

89RN

Kína

Guizhou Kaicheng Fused Minerals Co., Ltd.

89RO

Kína

Henan Ant Advanced Materials Co., Ltd.

89RP

Kína

Henan Haochen Advanced Materials Co., Ltd.

89RQ

Kína

Henan Hengxin Industrial & Mineral Products Co., Ltd

89SI

Kína

Henan Jinfeng New Material Technology Co., Ltd.

89RR

Kína

Imerys Fused Minerals (Guizhou) Co., Ltd.

89RS

Kína

Qinai (Shandong) New Material Co., Ltd.

89RT

Kína

Qingdao Reckel Advanced Materials Co., Ltd.

89RU

Kína

Qingdao Sisa Abrasives Co., Ltd.

89RV

Kína

Saint-Gobain Ceramic Materials (Zhengzhou) Co Ltd

89RW

Kína

Shandong Imerys Mount Tai Co., Ltd.

89RX

Kína

Shanxi Lvliangshan Mineral Co., Ltd.

89RY

Kína

Yichuan Kingsino Refractories Co., Ltd

89RZ

Kína

Zhengzhou Sinabuddy Mineral Co., Ltd.

89SA

Kína

Zhengzhou Yufa High-Tech Material Co., Ltd.

89SB

Kína

Zibo Jin Chun Tai Abrasives Co., Ltd.

89SD

Kína

Zibo Jinjiyuan Abrasives Co., Ltd.

89SC

2. MELLÉKLET

TARIC- vagy KN-kód

A termék leírása

2026

2027

2028

2029

2030

Rendelésszám

 

 

A vámmentes vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

 

2818 10 11 10

Szol-gél korund (CAS RN 1302-74-5) legalább 99,6 tömegszázalék alumínium-oxid tartalommal; mikrokristályos szerkezete olyan rudakból áll, amelyek profilaránya legalább 1,3, de legfeljebb 6,0

103,8

90,8

77,8

64,9

51,9

090520

2818 10 11 30

(ÚJ TARIC)

Zsugorított (szinterelt) szol-gél korund vagy előzsugorított szol-gél legalább 99,6 tömegszázalék alumínium-oxid tartalommal; mikrokristályos szerkezete olyan rudakból áll, amelyek profilaránya legalább 1,3, de legfeljebb 6,0

2818 10 11 40

Mikrokristályos szerkezetű zsugorított (szinterelt) szol-gél korund vagy előzsugorított szol-gél alumínium-oxidból, (oxidként számítva) legalább 98,5 tömegszázalék alumínium-oxid tartalommal, a következő kivételével: legalább 99,6 tömegszázalék alumínium-oxid tartalommal; mikrokristályos szerkezete olyan rudakból áll, amelyek profilaránya legalább 1,3, de legfeljebb 6,0

2818 10 11 20

Mikrokristályos szerkezetű zsugorított (szinterelt) korund alumínium-oxidból (CAS RN 1344-28-1) és magnézium-aluminátból (CAS RN 12068-51-8), tömegszázalékban (oxidként számítva) az alábbi tartalommal:

—

legalább 92 tömegszázalék alumínium-oxid, valamint

—

legfeljebb 8 tömegszázalék magnézium-oxid

281810 11 91 (ÚJ TARIC)

Olvasztott timföld, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül: i. a termék 5–35 tömegszázaléka a termékleírásban meghatározott alsó szemcseméret-határérték alatt van; és ii. a termék 1–10 tömegszázaléka a termékleírásban meghatározott felső szemcseméret-határérték felett van.

7 177,6

6 280,4

5 383,2

4 486,0

3 588,8

090521

2818 10 11 99

(ÚJ TARIC)

Egyéb

10 087,7

8 826,7

7 565,7

6 304,8

5 043,8

090522

2818 10 19

Az összsúly legalább 50| tömegszázalékának szemcsemérete több mint 10 mm

56,1

49,1

42,1

35,0

28,0

090523

2818 10 91 20

Mikrokristályos szerkezetű zsugorított (szinterelt) korund α-alumínium-oxidból (CAS|RN|1344-28-1), magnézium-aluminátból (CAS|RN|12068-51-8), valamint ittrium-, lantán- és neodímium-ritkaföldfémek aluminátjaiból, tömegszázalékban (oxidként számítva) az alábbi tartalommal:

—

legalább |92|, de kevesebb mint 98,5| tömegszázalék alumínium-oxid,

—

|2| (± 1,5|) tömegszázalék magnézium-oxid,

—

|1| (± 0,6|) tömegszázalék ittrium-oxid, valamint

—

|3| (± 2,2|) tömegszázalék lantán-oxid, vagy

—

|2| (±1,2|) tömegszázalék lantán-oxid és neodímium-oxid,

és az összsúly kevesebb mint 50| tömegszázalékának szemcsemérete több mint 10 mm

574,9

503,0

431,2

359,3

287,5

090524

2818 10 91 40

(ÚJ TARIC)

Mikrokristályos szerkezetű zsugorított (szinterelt) szol-gél korund vagy előzsugorított szol-gél alumínium-oxidból, (oxidként számítva) legalább 92, de legfeljebb 98,5 tömegszázalék alumínium-oxid tartalommal.

2818 10 91 91 (ÚJ TARIC)

Olvasztott timföld legalább 1 tömegszázalék titán-dioxid-tartalommal, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül: i. a termék 5–35 tömegszázaléka a termékleírásban meghatározott alsó szemcseméret-határérték alatt van; és ii. a termék 1–10 tömegszázaléka a termékleírásban meghatározott felső szemcseméret-határérték felett van.

16 243,2

14 212,8

12 182,4

10 152,0

8 121,6

090525

2818 10 91 99

(ÚJ TARIC)

Egyéb

24 364,8

21 319,2

18 273,6

15 228,0

12 182,4

090526

2818 10 99

Az összsúly legalább 50| tömegszázalékának szemcsemérete több mint 10| mm

1 392,1

1 218,1

1 044,0

870,0

696,0

090527

2026

TARIC- vagy KN-kód

2026

 

első negyedév

(2026.1.16.– 2026.3.31.)

második negyedév

(2026.4.1.– 2026.6.30.)

harmadik negyedév

(2026.7.1.– 2026.9.30.)

negyedik negyedév

(2026.10.1.– 2026.12.31.)

 

A vámmentes vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

2818 10 11 10

2818 10 11 30

2818 10 11 20

2818 10 11 40

25,95

25,95

25,95

25,95

2818 10 11 91

1 794,39

1 794,39

1 794,39

1 794,39

2818 10 11 99

2 521,91

2 521,91

2 521,91

2 521,91

2818 10 19

14,02

14,02

14,02

14,02

2818 10 91 20

2818 10 91 40

143,73

143,73

143,73

143,73

2818 10 91 91

4 060,79

4 060,79

4 060,79

4 060,79

2818 10 91 99

6 091,19

6 091,19

6 091,19

6 091,19

2818 10 99

348,01

348,01

348,01

348,01

2027

TARIC- vagy KN-kód

2027

 

első negyedév

(2027.1.1.– 2027.3.31.)

második negyedév

(2027.4.1.– 2027.6.30.)

harmadik negyedév

(2027.7.1.– 2027.9.30.)

negyedik negyedév

(2027.10.1.– 2027.12.31.)

 

A vámmentes vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

2818 10 11 10

2818 10 11 30

2818 10 11 20

2818 10 11 40

22,71

22,71

22,71

22,71

2818 10 11 91

1 570,09

1 570,09

1 570,09

1 570,09

2818 10 11 99

2 206,67

2 206,67

2 206,67

2 206,67

2818 10 19

12,27

12,27

12,27

12,27

2818 10 91 20

2818 10 91 40

125,76

125,76

125,76

125,76

2818 10 91 91

3 553,19

3 553,19

3 553,19

3 553,19

2818 10 91 99

5 329,79

5 329,79

5 329,79

5 329,79

2818 10 99

304,51

304,51

304,51

304,51

2028

TARIC- vagy KN-kód

2028

 

első negyedév

(2028.1.1.– 2028.3.31.)

második negyedév

(2028.4.1.– 2028.6.30.)

harmadik negyedév

(2028.7.1.– 2028.9.30.)

negyedik negyedév

(2028.10.1.– 2028.12.31.)

 

A vámmentes vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

2818 10 11 10

2818 10 11 30

2818 10 11 20

2818 10 11 40

19,46

19,46

19,46

19,46

2818 10 11 91

1 345,79

1 345,79

1 345,79

1 345,79

2818 10 11 99

1 891,44

1 891,44

1 891,44

1 891,44

2818 10 19

10,51

10,51

10,51

10,51

2818 10 91 20

2818 10 91 40

107,79

107,79

107,79

107,79

2818 10 91 91

3 045,60

3 045,60

3 045,60

3 045,60

2818 10 91 99

4 568,39

4 568,39

4 568,39

4 568,39

2818 10 99

261,01

261,01

261,01

261,01

2029

TARIC- vagy KN-kód

2029

 

első negyedév

(2029.1.1.– 2029.3.31.)

második negyedév

(2029.4.1.– 2029.6.30.)

harmadik negyedév

(2029.7.1.– 2029.9.30.)

negyedik negyedév

(2029.10.1.– 2029.12.31.)

 

A vámmentes vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

2818 10 11 10

2818 10 11 30

2818 10 11 20

2818 10 11 40

16,22

16,22

16,22

16,22

2818 10 11 91

1 121,50

1 121,50

1 121,50

1 121,50

2818 10 11 99

1 576,20

1 576,20

1 576,20

1 576,20

2818 10 19

8,76

8,76

8,76

8,76

2818 10 91 20

2818 10 91 40

89,83

89,83

89,83

89,83

2818 10 91 91

2 538,00

2 538,00

2 538,00

2 538,00

2818 10 91 99

3 806,99

3 806,99

3 806,99

3 806,99

2818 10 99

217,51

217,51

217,51

217,51

2030

TARIC- vagy KN-kód

2030

 

első negyedév

(2030.1.1.– 2030.3.31.)

második negyedév

(2030.4.1.– 2030.6.30.)

harmadik negyedév

(2030.7.1.– 2030.9.30.)

negyedik negyedév

(2030.10.1.– 2030.12.31.)

 

A vámmentes vámkontingens mennyisége (nettó tonna)

2818 10 11 10

2818 10 11 30

2818 10 11 20

2818 10 11 40

12,97

12,97

12,97

12,97

2818 10 11 91

897,20

897,20

897,20

897,20

2818 10 11 99

1 260,96

1 260,96

1 260,96

1 260,96

2818 10 19

7,01

7,01

7,01

7,01

2818 10 91 20

2818 10 91 40

71,86

71,86

71,86

71,86

2818 10 91 91

2 030,40

2 030,40

2 030,40

2 030,40

2818 10 91 99

3 045,60

3 045,60

3 045,60

3 045,60

2818 10 99

174,01

174,01

174,01

174,01

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/114/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Top

Full & Egal Universal Law Academy