Fontos jogi nyilatkozat
A Tanács irányelve (1986. december 16.) a félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
Hivatalos Lap L 024 , 27/01/1987 o. 0036 - 0040
finn különkiadás fejezet 13 kötet 16 o. 0095
svéd különkiadás fejezet 13 kötet 16 o. 0095
CS.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
ET.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
HU.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
LT.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
LV.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
MT.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
PL.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
SK.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
SL.ES fejezet 13 kötet 008 o. 231
A Tanács irányelve
(1986. december 16.)
a félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
(87/54/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára [1],
tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],
mivel a félvezető termékek egyre fontosabb szerepet játszanak számos iparágban, és a félvezető technológia ennek megfelelően alapvető jelentőségűnek tekinthető a Közösség ipari fejlődése szempontjából;
mivel a félvezető termékek működése nagyban függ az ilyen termékek topográfiájától, és mivel a topográfiák kialakítása jelentős emberi, műszaki és pénzügyi források befektetését kívánja meg, míg azok a független kifejlesztés költségeinek töredékéért többszörözhetők;
mivel a tagállamok meglévő jogszabályai jelenleg nem biztosítanak egyértelműen oltalmat a félvezető termékek topográfiájának, és az oltalom, ahol létezik, más-más tulajdonságokkal rendelkezik;
mivel a félvezető termékekre a tagállamok által biztosított oltalmak közötti különbségek közvetlen és hátrányos hatást gyakorolnak a közös piac működésére a félvezető termékek vonatkozásában, és e hátrányos különbségek elmélyüléséhez vezethet, ha a tagállamok e téren új jogszabályokat vezetnek be;
mivel az ilyen hatásokkal rendelkező, már meglévő különbségeket meg kell szüntetni, és a közös piacra hátrányos hatást gyakorló további különbségek létrejöttét meg kell akadályozni;
mivel az oltalomra való jogosultság Közösségen kívüli személyekre történő kiterjesztése tárgyában a tagállamok saját maguk járhatnak el, feltéve, hogy egy adott határidőn belül erről nem születik közösségi határozat;
mivel a félvezető termékek topográfiájának oltalmára vonatkozó közösségi jogszabályi keret első körben néhány alapelvre korlátozódhat, így például azokra a rendelkezésekre, amelyek meghatározzák, hogy mi az oltalom tárgya és ki az oltalom jogosultja, az oltalomra jogosultak milyen kizárólagos jogokkal bírnak egyes cselekmények engedélyezése vagy megtiltása során, az e jogok alóli kivételekre és az oltalom időtartamára;
mivel egyéb kérdésekben jelenleg a nemzeti jog az irányadó, így különösen abban a tekintetben, hogy az oltalom a topográfia lajstromozásával avagy letétbe helyezésével keletkezik-e, valamint – egy adott időtartam elteltére való hivatkozással adott engedélyek kivételével – abban, hogy mikor és milyen feltételekkel adható kényszerengedély az oltalom alatt álló topográfiákra vonatkozóan;
mivel a félvezető termékek topográfiájának ezzel az irányelvvel összhangban biztosított oltalma nem érinti az oltalom egyéb formáinak fennállását;
mivel a félvezető termékek topográfiájának oltalmára vonatkozó további közösségi intézkedések, amennyiben ez szükséges, egy későbbi időpontban képezhetik megfontolás tárgyát, miközben az ebben az irányelvben megfogalmazott közös alapelvek valamennyi tagállamban történő alkalmazása iránt sürgős szükség mutatkozik,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. FEJEZET
Meghatározások
1. cikk
(1) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
a) a "félvezető termék" bármely olyan termék végső vagy közbenső formáját jelenti, amely
i. félvezető anyagréteget tartalmazó anyagból áll; és
ii. egy vagy több vezető, szigetelő vagy félvezető anyagból álló, előre meghatározott térbeli mintával összhangban elrendezett rétegekkel rendelkezik; és
iii. kizárólag vagy más funkciókkal együtt elektronikus funkciók végrehajtására szolgál;
b) a félvezető termék "topográfiája" összefüggő képek bármely módon rögzített vagy kódolt sorozata,
i. amely a félvezető termék rétegeinek térbeli elrendezését ábrázolja; és
ii. amelyben minden egyes kép a – bármelyik gyártási fázisbeli – félvezető termék felületének mintáját vagy a minta egy részét ábrázolja;
c) "kereskedelmi célú hasznosításnak" minősül az értékesítés, a bérlet, a lízing vagy a forgalomba hozatal bármely más módja, illetve az ezekre vonatkozó ajánlat. A 3. cikk (4) bekezdésének, a 4. cikk (1) bekezdésének, valamint a 7. cikk (1), (3) és (4) bekezdésének alkalmazásában a "kereskedelmi célú hasznosítás" nem foglalja magában a titokban tartás mellett történő hasznosítást, feltéve, hogy a hasznosításba harmadik személyeket a továbbiakban nem vonnak be, kivéve, ha a topográfia hasznosítására a Szerződés 223. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően meghozott intézkedés által előírt titoktartási feltételek mellett kerül sor.
(2) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva a műszaki fejlődésre tekintettel módosíthatja az (1) bekezdés a) pontja i. és ii. alpontjának rendelkezéseit.
2. FEJEZET
A félvezető termékek topográfiájának oltalma
2. cikk
(1) A tagállamok ezzel az irányelvvel összhangban kizárólagos jogokat adó jogszabályok elfogadásával biztosítják a topográfia oltalmát.
(2) A félvezető termék topográfiájára oltalmat kell adni, ha az eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek szerint a topográfia az azt létrehozó személy saját szellemi alkotómunkájának eredménye és a félvezető iparban nem szokásos. Ha a félvezető termék topográfiája olyan részekből áll, amelyek a félvezető iparban szokásosak, a félvezető termékre csak olyan mértékben adható oltalom, amennyiben e részek elrendezése mint egész eleget tesz az említett feltételeknek.
3. cikk
(1) Az oltalom – a (2)–(5) bekezdésekben foglaltak kivételével – a topográfia szerzőjét illeti meg.
(2) A tagállamok előírhatják, hogy
a) az oltalom – a munkaszerződés ellenkező kikötése hiányában – a munkáltatót illeti meg, ha a szerző a topográfiát munkaviszonyban alkotta meg;
b) az oltalom – a szerződés ellenkező kikötése hiányában – azt illeti meg, akinek megbízásából a topográfia készült, ha a szerző a topográfiát egyéb szerződéses jogviszonyban alkotta meg.
(3) a) az (1) bekezdés szerinti oltalomra az a természetes személy jogosult, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára, vagy akinek szokásos tartózkodási helye a tagállamok valamelyikének területén található;
b) a tagállamoknak a (2) bekezdéssel összhangban meghozott rendelkezései szerinti oltalom megilleti
i. azt a természetes személyt, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára, vagy akinek szokásos tartózkodási helye a tagállamok valamelyikének területén található;
ii. azt a gazdasági társaságot vagy más jogi személyt, amelynek valóságos és működő telephelye a tagállamok valamelyikének területén található.
(4) Az oltalom a (3) bekezdés b) pontjának i. és ii. alpontjában említett személyek közül – amennyiben e cikk más rendelkezései szerint nem áll fenn oltalom – megilleti azt is, aki
a) a topográfiát először a Közösség valamelyik tagállamában hasznosítja kereskedelmi céllal; és
b) a topográfia Közösségen belüli hasznosítására a jogosulttól kizárólagos engedélyt kapott.
(5) Az oltalom megilleti az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott személyek jogutódait is.
(6) A tagállamok a (7) bekezdésben foglaltak szerint – a közösségi jog szabályainak és különösen ennek az irányelvnek a tiszteletben tartásával – topográfiaoltalomra vonatkozó megállapodásokról tárgyalhatnak, és ilyen megállapodásokat vagy megegyezéseket hozhatnak létre harmadik államokkal, és többoldalú egyezmények részeseivé válhatnak.
(7) A tagállamok tárgyalásokat kezdhetnek harmadik államokkal az oltalomra való jogosultság olyan személyekre történő kiterjesztése tárgyában, akik nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá. A tagállamok az ilyen tárgyalások megkezdéséről tájékoztatják a Bizottságot.
Ha egy tagállam az oltalomra való jogosultság olyan személyekre történő kiterjesztéséről döntött, akik egyébként nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, vagy e tárgyban ilyen megállapodás vagy megegyezés létrehozásáról határozott, erről köteles értesíteni a Bizottságot. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.
A tagállam az oltalomra való jogosultság kiterjesztését, illetve a megállapodás vagy a megegyezés létrehozását a Bizottság értesítésének napjától számított egy hónapos időtartamra elhalasztja. Ha a Bizottság ezen időszak alatt arról értesíti az érintett tagállamot, hogy a Tanácshoz javaslatot fog benyújtani arra nézve, hogy az oltalom kiterjesztéséhez – az adott személyek vagy a harmadik állam vonatkozásában – valamennyi tagállam csatlakozzon, a tagállam az oltalomra való jogosultság kiterjesztését, illetve a megállapodás vagy a megegyezés létrehozását a Bizottság értesítésének napjától számított két hónapos időtartamra elhalasztja.
Ha e két hónap lejártát megelőzően a Bizottság ilyen javaslatot nyújt be a Tanácsnak, a tagállam az oltalomra való jogosultság kiterjesztését, illetve a megállapodás vagy a megegyezés létrehozását a javaslat benyújtásától számított további négy hónapos időtartamra elhalasztja.
A fenti határidők elteltét követően a Bizottság értesítése vagy javaslata, illetve a Tanács határozata hiányában a tagállam szabadon dönthet az oltalom kiterjesztéséről, illetve a megállapodás vagy a megegyezés létrehozásáról.
A Bizottságnak az oltalom kiterjesztésére vonatkozó javaslatát – függetlenül attól, hogy az tagállami értesítést követően készült-e – a Tanács minősített többséggel fogadja el.
A Tanács bizottsági javaslat alapján hozott határozata – ha a Tanács korábbi, minősített többséggel meghozott határozatából más nem következik – nem akadályozhatja meg – a valamennyi tagállamban biztosított oltalom jogosultjain felül – az oltalomnak a tagállambeli értesítésben előzetesen megjelölt személyekre történő kiterjesztését, illetve a tagállami értesítésben előzetesen megjelölt megállapodás vagy megegyezés létrehozását.
(8) A (7) bekezdés szerinti bizottsági javaslatokat és a tanácsi határozatokat tájékoztatás céljából közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.
4. cikk
(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy nem keletkezik a 2. cikknek megfelelően biztosított oltalom, vagy a már fennálló ilyen oltalom megszűnik, ha a topográfia első kereskedelmi célú hasznosításának kezdetét követő két éven belül nem nyújtanak be lajstromozás iránti szabályszerű bejelentést az illetékes hatósághoz. A tagállamok a lajstromozáshoz megkövetelhetik a topográfia azonosítására vagy bemutatására alkalmas anyag vagy ilyen anyagok kombinációjának hatóságuknál történő letétbe helyezését, valamint – ha az megelőzi a bejelentési napot – a topográfia első kereskedelmi célú hasznosításának kezdő napjára vonatkozó nyilatkozat benyújtását.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően letétbe helyezett anyagot, amennyiben az üzleti titoknak minősül, a nyilvánosság számára nem teszik hozzáférhetővé. Ez a rendelkezés nem zárja ki az anyag bíróság vagy más hatóság határozata alapján történő feltárását olyan személyek előtt, akik a 2. cikk szerinti oltalom érvényessége tárgyában, illetve az ilyen oltalom bitorlása miatt indult perekben érintettek.
(3) A tagállami jogszabályok előírhatják az oltalom alatt álló topográfiákra vonatkozó jogok átruházásának lajstromba történő bejegyzését.
(4) A tagállamok az (1) és (3) bekezdéssel összhangban történő lajstromozást és letétbe helyezést az ügyintézéssel járó költségeiket meg nem haladó mértékű díj megfizetéséhez köthetik.
(5) Az oltalom megszerzésére vagy fenntartására vonatkozó további alaki követelmények teljesítését előíró feltételek nem vezethetők be.
(6) Azokban a tagállamokban, ahol az oltalom lajstromozással keletkezik, lehetőséget kell adni az oltalomra ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban jogosult számára, hogy felléphessen azzal szemben, aki a topográfiát az ő engedélye nélkül jelentette be lajstromozásra.
5. cikk
(1) A 2. cikk szerinti oltalom alapján engedélyezhető, illetve megtiltható
a) a topográfia többszörözése, ha az a 2. cikk (2) bekezdése alapján oltalom alatt áll;
b) a topográfia, vagy az annak alapján gyártott félvezető termék kereskedelmi célú hasznosítása vagy behozatala.
(2) A tagállami jogszabályok az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően megengedhetik a topográfia magáncélú többszörözését.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett oltalom nem terjed ki a topográfia, valamint az annak alapját képező elvek, eljárások, rendszerek és technológiák elemzés, értékelés vagy oktatás céljaira szolgáló többszörözésére.
(4) Az (1) bekezdésben említett oltalom nem terjed ki a 2. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket kielégítő topográfiával kapcsolatos cselekményekre, ha azt a (3) bekezdésnek megfelelően egy másik topográfia elemzése és értékelése alapján fejlesztették ki.
(5) Ha a topográfiát vagy a félvezető terméket a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával más a tagállamok valamelyikében forgalomba hozta, az oltalom nem terjed ki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott további cselekményekre.
(6) Aki nem tudja, vagy kellő alappal nem feltételezheti, hogy a birtokába került félvezető termék a tagállamok valamelyikében – ennek az irányelvnek megfelelő – oltalom alatt áll, nem tiltható el a termék kereskedelmi célú hasznosításától.
Attól kezdve azonban, amikor tudomást szerez arról, vagy kellő alappal feltételezheti, hogy a termék oltalom alatt áll, e személyt a bíróság a jogosult kérésére – a tagállami jogszabályokkal összhangban – megfelelő díj megfizetésére kötelezheti.
(7) A (6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az ugyanazon bekezdés első mondatában említett személy jogutódaira is.
6. cikk
A tagállamok a 2. cikk szerinti oltalmat nem tehetik jogszabály erejénél fogva kényszerengedély tárgyává pusztán abból az okból, hogy egy adott időtartam eltelt.
7. cikk
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikkben említett oltalom keletkezésének időpontja a következő:
a) ha a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban az oltalom a topográfia lajstromozásával keletkezik, a következők közül a korábban bekövetkező időpont:
i. a topográfia bármely országban történt első kereskedelmi célú hasznosításának kezdő napja;
ii. a lajstromozás iránti bejelentés szabályszerű benyújtásának napja; vagy
b) a topográfia bármely országban történt első kereskedelmi célú hasznosításának kezdő napja; vagy
c) a topográfia első rögzítésének vagy kódolásának napja.
(2) Ha az irányelv rendelkezései szerinti oltalom az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott időpontban keletkezik, a jogosultnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felléphessen a topográfiának az oltalom keletkezését megelőzően történt rosszhiszemű többszörözésével, kereskedelmi célú hasznosításával vagy behozatalával szemben. Ez a bekezdés nem érinti a jogosultat a 2. cikk szerinti oltalom alapján megillető egyéb jogorvoslati eszközöket.
(3) Az oltalom a topográfia bármely országban történt első kereskedelmi célú hasznosítása naptári évének végétől számított tíz évig tart, vagy – ha az oltalom keletkezésének vagy fenntartásának feltétele a lajstromozás – az oltalom a következők közül a korábban bekövetkező időponttól számított tíz évig tart:
a) annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyikben a topográfiát bármely országban először hasznosították kereskedelmi céllal;
b) annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyikben a lajstromozás iránti bejelentést szabályszerűen benyújtották.
(4) Ha a topográfia első rögzítésének vagy kódolásának napjától számított 15 éven belül nem kerül sor a topográfia kereskedelmi célú hasznosítására, az (1) bekezdés szerint létrejött oltalom megszűnik. Nem szűnik meg az oltalom, ha az említett időszak alatt lajstromozás iránt szabályszerű bejelentést tesznek azon tagállamok illetékes hatóságaihoz, amelyekben a lajstromozás az oltalom keletkezésének vagy fenntartásának feltétele.
8. cikk
A félvezető termékre adott – 2. cikk szerinti – oltalom nem terjed ki a magától a topográfiától különböző, annak alapját képező elvre, eljárásra, rendszerre és technológiára, sem pedig a félvezető termékben tárolt kódolt információra.
9. cikk
Az oltalom alatt álló topográfia felhasználásával gyártott félvezető terméken a T betű a következőképpen szerepelhet, ha a tagállamok jogszabályai ilyen megjelölés használatát lehetővé teszik: T, "T", [T],
+++++ TIFF +++++
, T* vagy
+++++ TIFF +++++
.
3. FEJEZET
Más jogszabályok folyamatos alkalmazása
10. cikk
(1) Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a szabadalmakra és a használati minták oltalmára vonatkozó jogszabályokat.
(2) Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik továbbá
a) azokat a jogokat, amelyek biztosítása a tagállamok nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséből ered, ideértve az ilyen jogoknak az érintett tagállam állampolgáraira vagy lakosaira történő kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseket;
b) a tagállamok szerzői jogi szabályait, amelyek a topográfia rajzainak vagy egyéb művészi ábrázolásainak síkbeli másolás útján történő többszörözését korlátozzák.
(3) Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik az irányelvet életbe léptető nemzeti jogszabályok hatálybalépésének időpontja előtt, a 11. cikk (1) bekezdésében megállapított időpontnál azonban nem később rögzített vagy kódolt félvezető termékek topográfiáira megadott nemzeti oltalmakat.
4. FEJEZET
Záró rendelkezések
11. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1987. november 7-ig megfeleljenek.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
12. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 1986. december 16-án.
a Tanács részéről
az elnök
G. Howe
[1] HL C 360., 1985.12.31., 14. o.
[2] HL C 255., 1986.10.13., 249. o.
[3] HL C 189., 1986.7.28., 5. o.
--------------------------------------------------
Top