T‑260/03. sz. ügy
Celltech R & D Ltd
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – CELLTECH szóvédjegy – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztető képesség – A 40/94 rendelet 7.cikke (1) bekezdésének b) pontja”
Az Elsőfokú Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2005. április 14.
Az ítélet összefoglalása
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Valamely megjelölés leíró jellege és megkülönböztető képességének hiánya – A vonatkozó rendelkezések közötti kapcsolatok
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru jellemzőinek leírására szolgálhatnak – A CELLTECH szómegjelölés
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont)
1. Az a szómegjelölés, amely a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében az áruk vagy szolgáltatások jellemzőit írja le, ebből adódóan szükségszerűen nem alkalmas a megkülönböztetésre ezen áruk és szolgáltatások vonatkozásában ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.
Márpedig annak megállapításához, hogy a védjegy nem ütközik a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott kizáró okba, ugyanakkor ugyanezen rendelkezés b) pontja értelmében mégsem rendelkezik megkülönböztető képességgel, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) köteles megindokolni, hogy milyen érvekre alapozza a védjegy megkülönböztető képességének hiányát.
(vö. 23–24. pont)
2. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján az angol nyelven beszélő átlagfogyasztók és – anyanyelvüktől függetlenül – az orvosi szakterületen járatos szakemberek összességéből álló átlagfogyasztók részéről a CELLTECH szómegjelölés, amelynek közösségi védjegyként történő lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 5., 10., és 42. osztályba tartozó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban kérték, „gyógyszerészeti, állatgyógyászati és egészségügyi készítmények, anyagok és vegyületek”, „sebészeti, orvosi, fogorvosi és állatgyógyászati készülékek és műszerek”, „kutatási és fejlesztési szolgáltatások, biológiai, orvosi és kémiai tudományokhoz kapcsolódó tanácsadó szolgáltatások” vonatkozásában, megkülönböztetésre alkalmas, mivel egyrészt nem került igazolásra, hogy a bejelentett védjegy a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjába ütközik, amennyiben leíró jellegű azon termékek és szolgáltatások vonatkozásában amelyekre a lajstromozást igényelték és másrészt nem kerültek bemutatásra más olyan okok, amely szerint ugyanezen rendelkezés b) pontja alapján az említett védjegy nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, mivel összességében tekintve nem tenné lehetővé a célközönség számára, hogy a felperes szolgáltatásait megkülönböztesse a más kereskedelmi származású szolgáltatásoktól.
(vö. 31., 41., 44–45. pont)
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2005. április 14.(*)
„Közösségi védjegy – CELLTECH szóvédjegy – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztető képesség – A 40/94 rendelet 7.cikke (1) bekezdésének b) pontja”
A T‑260/03. sz. ügyben,
a Celltech R&D Ltd (székhelye: Slough, Berkshire [Egyesült Királyság], képviselik: D. Alexander barrister és N. Jenkins solicitor)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselik: I. de Medrano Caballero és A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az OHIM második fellebbezési tanácsának 2003. május 19-i, a CELLTECH szómegjelölés (R 659/2002‑2. sz. ügy) közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemre vonatkozó határozata ellen benyújtott keresete tárgyában,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGA (harmadik tanács),
tagjai: M. Jaeger elnök, V. Tiili és Czúcz O. bírák,
hivatalvezető: C. Kristensen tanácsos,
tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2003. július 18-án benyújtott keresetlevélre,
tekintettel az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2003. november 28-án benyújtott válaszbeadványra,
a 2005. január 12-i tárgyalást követően,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 2000. június 30-án a felperes, korábban Celltech Chiroscience Ltd a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) alapján közösségi védjegybejelentést nyújtott be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: OHIM).
2 A lajstromoztatni kívánt védjegy a CELLTECH szómegjelölés volt.
3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 5., 10., és 42. osztályokba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában tették, az alábbi leírással:
– 5. osztály: „gyógyszerészeti, állatgyógyászati és egészségügyi készítmények, anyagok és vegyületek”;
– 10. osztály: „sebészeti, orvosi, fogorvosi és állatgyógyászati készülékek és műszerek”;
– 42. osztály: „kutatási és fejlesztési szolgáltatások, biológiai, orvosi és kémiai tudományokhoz kapcsolódó tanácsadó szolgáltatások”.
4 2002. június 4-i határozatával az elbíráló a 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján elutasította a lajstromozás iránti kérelmet. Úgy ítélte meg, hogy a kérdéses megjelölés két kifejezés, a „cell” (sejt) és a „tech” (a technológia/technikai szavak rövidítése) nyelvtanilag helyes kombinációjából áll. Ennek következtében arra a megállapításra jutott, hogy a bejelentett védjegy a lajstromoztatni kívánt áruk és szolgáltatások tekintetében nem rendelkezik a származásra utaló képességgel, mivel ez utóbbiak mind a sejttechnológia tartományába tartoznak.
5 2002. augusztus 2-án a felperes a 40/94 rendelet 57-62 cikke alapján az elbíráló határozata ellen fellebbezést nyújtott be az OHIM-hoz.
6 2003. május 19-i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) a második fellebbezési tanács azzal az indokolással utasította el a fellebbezést, hogy a CELLTECH szóvédjegy lajstromozása a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjába ütközik, mivel azonnal és kétség nélkül olyan kifejezésként érzékelhető, mint amely a sejttechnológia területén végzett tevékenységeket jelöl, továbbá olyan árukat, készülékeket és anyagokat, amelyeket ezen tevékenységek során használnak vagy amelyek ezen tevékenységekből származnak. A fellebbezési tanács rámutatott arra, hogy a CELLTECH védjegy, amely a „cell” angol szóból és a „tech” angol rövidítésből képzett szóösszetételből áll ‑ amely kifejezések önmagukban nem alkalmasak megkülönböztetésre ‑, nem több, mint ezen két elem összessége. A fentiek következtében a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy a lajstromozás iránti kérelemben megjelölt áruk és szolgáltatások, illetve a védjegy közötti kapcsolat nem kellőképpen közvetett ahhoz, hogy a védjegyet felruházza az önmagában rejlő megkülönböztető képesség 40/94 rendelet (7) cikke 1) bekezdésének b) pontjában megkívánt minimális fokával.
A felek kérelmei
7 A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
– elsődlegesen helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az az 5. osztályba, illetve az 5. és 10. osztályba tartozó árukra vonatkozik;
– az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.
8 Az OHIM azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
Indokolás
A felek érvei
9 Keresetének alátámasztására a felperes egyetlen, a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalapra hivatkozik.
10 A felperes azt állítja, hogy a fellebbezési tanács a bejelentett védjegy és az azt alkotó különböző elemek összességének vonatkozásában értékelési hibát követett el.
11 Álláspontja szerint először is a köznyelvben a CELLTECH megjelölés nem alkalmas a lajstromozás iránti kérelemben megjelölt szolgáltatások és áruk leírására. Valójában ezen kifejezés nem csupán a szóban forgó árukat és szolgáltatásokat önmagukban közvetlenül leíró két kifejezés egyszerű mellérendeléséből áll. Egyrészt a „celltech” utolsó szótagja nem egy szó, hanem egy rövidítés, másrészt ezen szó első szótagja nem melléknév. A felperes másodsorban hozzáteszi, hogy a „celltech” kifejezés több, mint az azt alkotó szavak egyszerű összessége. Harmadszor, a felperes a tárgyaláson előadja, hivatkozva a Bíróság C‑329/02. P. sz., SAT.1 kontra OHIM ügyben 2004. szeptember 16-án hozott ítéletére (EBHT 2004., I‑0000. o.) (a továbbiakban: SAT.1 ítélet), hogy a CELLTECH megjelölést mint önálló szót fogják észlelni, amely egyénileg azonosítható és amely összességében vizsgálva lehetővé fogja tenni a fogyasztó számára, hogy azonosítsa a szóban forgó vállalkozást és annak áruit, illetve szolgáltatásait. Következésképpen a szóban forgó megjelölés elegendő mértékben eredeti ahhoz, hogy a megkövetelt minimális megkülönböztető képesség követelményének eleget tegyen.
12 A felperes másodlagosan felrója az OHIM-nak, hogy nem vizsgálta meg kellőképpen a lajstromozni kívánt árukat és szolgáltatásokat. Ebben a vonatkozásban rámutat, hogy azon, 5. és 10. osztályban található áruk, amelyek vonatkozásában a lajstromozást kérték, gyógyszerészeti készítmények. Márpedig nem létezik olyan típusú gyógyszerészeti készítmény sem, amely leírható vagy leírható lenne bárki – akár szakember, akár más – által „celltech gyógyszerészeti készítményként”, vagy amellyel kapcsolatban a „celltech” kifejezés bármit megjelölne.
13 Az OHIM felhívja a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy valamely megjelölés megkülönböztető képességgel rendelkezzen, elsősorban az szükséges, hogy azonosítsa és megkülönböztesse az eladót, és nem elegendő csupán az, hogy a fogyasztók részére tájékoztatást adjon a tekintetbe vett árukról és szolgáltatásokról. Ennélfogva azon megjelölések, amelyek egyszerűen csak tájékoztatják a potenciális vásárlókat az áruk feltételezett minőségéről vagy arról a képességükről, hogy meghatározott funkciót töltsenek be, nem bírnak megkülönböztető képességgel.
14 Az OHIM előadja, hogy jelen esetben az érintett vásárlóközönség egyaránt áll figyelmes szakemberekből (az 5., 10. és 42. osztályokba tartozó áruk és szolgáltatások) és nem szakavatott fogyasztókból (az 5. osztályba tartozó áruk, kivéve a vegyületek és készítmények), akik szokásosan tájékozottak, ésszerűen figyelmesek és körültekintőek, valamint jártasak az angol nyelvben.
15 Az OHIM szerint, a CELLTECH megjelölés az angol szókészletben fellelhető két szó egyszerű összeadásából képződött. Előadja, hogy a „cell” (sejt) szót a biológiában a következőképpen határozzák meg:
„[A] szervezet legkisebb egysége, amely független működésre képes. A genetikai anyagot tartalmazó sejtmagból áll, amelyet a mitokondriumokat, lizoszómákat, riboszómákat és egyéb organitokat tartalmazó citoplazma vesz körül. Minden sejtet sejthártya vesz körül; a növényi sejtek ezenfelül külső sejtfallal is rendelkeznek”.
16 Ezenfelül a „tech” szó a „technical” (technikai) vagy a „technology” (technológia) szavak szokásos rövidítése.
17 Az OHIM álláspontja szerint a „cell” és a „tech” szavakat a lajstromozni kívánt szolgáltatásokkal és árukkal érintett gyógyszerészeti és orvostudományi területen gyakran használják, és egyértelmű önálló jelentésük van, amikor ezen árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban használják őket. Valójában ezen kifejezések az érintett áruk és szolgáltatások természetéről és rendeltetéséről – azaz a sejttechnológiában történő alkalmazásukról vagy arról, hogy sejttechnológia útján hozták azokat létre – tájékoztatnak. Az OHIM hozzáteszi, hogy az a tény, hogy más körülmények között az egyes szavak más jelentéssel is bírhatnak, nem releváns.
18 Az OHIM úgy ítéli meg, hogy nincs semmi szokatlan két olyan szó kombinációjában, amelyeket gyakran használnak együttesen az 5. és a 10. osztályba tartozó, gyógyszerészeti és orvostudományi jellegű áruk, illetve a 42. osztályba tartozó, gyógyszerészeti és orvostudományi jellegű szolgáltatások megjelölésére. Tulajdonképpen a CELLTECH megjelölés két angol szó szokásos mondattani mellérendeléséből áll, és nem észlelhető különbség a „cell technology” (sejttechnológia) helyes lexikai felépítéséhez viszonyítva. Ezenfelül az a tény, hogy a „cell” és a „tech” szavak kombináltan nem szerepelnek a szótárban, nem szolgál annak bizonyítékául, hogy a kombináció eredeti, szokatlan vagy ötletes.
Az Elsőfokú Bíróság álláspontja
19 A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés, amely nem alkalmas a megkülönböztetésre, illetve ezen bekezdés c) pontja szerint nem részesülhet védjegyoltalomban azon megjelölés sem, amely kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak (a Bíróság C‑383/99. sz., Procter & Gamble kontra OHIM ügyben 2001. szeptember 20-án hozott ítéletének [EBHT 2001., I‑6251. o.] 35. pontja).
20 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a védjegy alapvető rendeltetése elsősorban az, hogy tanúsítsa a fogyasztó vagy a végső felhasználó számára a védjeggyel megjelölt áru vagy szolgáltatás származását, lehetővé téve számukra, hogy az összetévesztés lehetősége nélkül megkülönböztethessék azokat más eredetű áruktól vagy szolgáltatásoktól (lásd többek között a Bíróság 102/77. sz., Hoffmann-La Roche ügyben 1978. május 23-án hozott ítéletének [EBHT 1978., 1139. o.] 7. pontját és a Bíróság C‑299/99. sz. Philips-ügyben 2002. június 18-án hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑5475. o.] 30. pontját).
21 Ebben a vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy a rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorsolt lajstromozást kizáró okok egymástól függetlenek, és önálló vizsgálatot igényelnek. Továbbá a fenti kizáró okokat a mindegyikük mögött meghúzódó közérdek tükrében kell értelmezni. A valamennyi kizáró ok vizsgálata során figyelembe vett közérdek eltérő megítéléseket jeleníthet meg ‑ sőt kell, hogy megjelenítsen ‑ a szóban forgó kizáró ok tekintetében (a Bíróság C‑456/01. P. sz. és C‑457/01. P. sz., Henkel kontra OHIM egyesített ügyekben 2004. április 29-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I‑0000. o.] 45. és 46. pontja és a SAT.1 ítélet 25. pontja).
22 Mindazonáltal egyértelmű átfedés áll fenn az idézett rendelkezés b) és d) pontjában meghatározott kizáró okok alkalmazási területe között (a Bíróság C‑265/00. sz., Campina Melkunie ügyben 2004. február 12-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I‑0000. o.] 18. pontja és a C‑363/99. sz., Koninklije KPN Nederland ügyben 2004. február 12-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I‑0000. o.] 67. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑289/02. sz., Telepharmacy Solutions kontra OHIM [TELEPHARMACY SOLUTIONS] ügyben 2004. július 8-án hozott ítéletének [EBHT 2004., II‑0000. o.] 23. pontja).
23 A Bíróság és az Elsőfokú Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az a szómegjelölés, amely a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében áruk vagy szolgáltatások jellemzőit írja le, ebből adódóan szükségszerűen nem alkalmas a megkülönböztetésre ezen áruk és szolgáltatások vonatkozásában ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében (a Campina Melkunie ítélet [hivatkozás fent] 19. pontja, a KPN Nederland ítélet [hivatkozás fent] 86. pontja és a TELEPHARMACY SOLUTIONS ítélet [hivatkozás fent] 24. pontja).
24 Márpedig annak megállapításához, hogy a védjegy nem ütközik a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott kizáró okba, ugyanakkor ugyanezen rendelkezés b) pontja értelmében mégsem rendelkezik megkülönböztető képességgel, az OHIM köteles megindokolni, hogy milyen érvekre alapozza a védjegy megkülönböztető képességének hiányát (a SAT.1 ítélet 42. pontja).
25 A megtámadott határozat alapján megállapítható, hogy a fellebbezési tanács azon okból utasította el a fellebbezést, hogy a CELLTECH szóvédjegy lajstromozása a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjába ütközik, mivel a megjelölés azonnal és kétség nélkül olyan kifejezésként érzékelhető, mint amely a sejttechnológia területén végzett tevékenységeket jelöl, továbbá olyan árukat, készülékeket és anyagokat, amelyeket ezen tevékenységek során használnak vagy amelyek ezen tevékenységekből származnak. A fellebbezési tanács rámutatott, hogy a CELLTECH megjelölés, amely a „cell” angol szóból és a „tech” angol rövidítésből képzett szóösszetételből áll ‑ amely kifejezések önmagukban nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel ‑, nem több, mint ezen két elem összessége. A fellebbezési tanács szerint „mondattani szempontból a szavak rendje a „cell technology” (sejttechnológia) szavak helyes használatának felel meg”, „[a]mi azt jelenti, hogy a kifejezés csak a két külön szó szószerinti jelentését hordozza magában”. A fellebbezési tanács szerint a célközönség a CELLTECH szómegjelölést inkább „valamely áru vagy szolgáltatás fajtájának megjelöléseként, mintsem származásra vonatkozó jelzésként” érzékelné. Következésképpen a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy a lajstromozás iránti kérelemmel érintett áruk és szolgáltatások, illetve a védjegy közötti kapcsolat nem elégségesen közvetett ahhoz, hogy a védjegyet felruházza az önmagában rejlő megkülönböztető képesség 40/94 rendelet (7) cikke 1) bekezdésének b) pontjában megkívánt minimális fokával.
26 Ennek megfelelően a fellebbezési tanács lényegében úgy ítélte meg, hogy a CELLTECH megjelölés a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem bír megkülönböztető képességgel, mivel az érintett vásárlóközönség a szóban forgó áruk és szolgáltatások fajtáját leíró kifejezésként érzékelné.
27 A fentieknek megfelelően először is azt kell megvizsgálni, hogy a fellebbezési tanács kimutatta-e, hogy a lajstromozni kívánt szómegjelölés a kérelmezett áruk és szolgáltatások tekintetében leíró jellegű. Igenlő válasz esetén a megtámadott határozatot – az ítélkezési gyakorlatra [hivatkozás fent] tekintettel, miszerint a leíró jellegű megjelölések nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel – helyben kell hagyni. Azonban, ha a fentiekkel ellentétben a szóban forgó megjelölés a lajstromozás iránti kérelemben megjelölt áruk és szolgáltatások tekintetében nem leíró jellegű, a SAT.1 ítéletben foglaltaknak megfelelően meg kell győződni arról, vajon a fellebbezési tanács megállapításai során felhozott-e egyéb érveket arra vonatkozólag, hogy a bejelentett megjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.
28 Az ítélkezési gyakorlat szerint valamely megjelölés megkülönböztető képességét (a Bíróság C‑64/02. P. sz., OHIM kontra Erpo Möbelwerk ügyben 2004. október 21-én hozott ítéletének [EBHT 2004., I‑0000. o.] 43. pontja és az Elsőfokú Bíróság T‑355/00. sz., DaimlerChrysler kontra OHIM ügyben (TELE AID) 2002. március 20-án hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑1939. o.] 51. pontja) és leíró jellegét (az Elsőfokú Bíróság T‑356/00. sz., DaimlerChrysler kontra OHIM [CARCARD] ügyben 2002. március 20-án hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑1963. o.] 25. pontja) egyrészről a lajstromozni kívánt áruk és szolgáltatások vonatkozásában, másrészről a vásárlóközönség érzékelése szempontjából kell értékelni.
29 Ebben a vonatkozásban ki kell emelni először is azt, hogy a védjegy-bejelentési kérelemmel érintett áruk és szolgáltatások a gyógyszeripar területén lelhetőek fel.
30 Következésképpen ‑ ahogyan azt az OHIM helyesen állapította meg ‑ a fellebbezési tanács jogosan ítélte meg oly módon, hogy a célközönség nemcsak az orvosi szektorba tartozó szakemberekből, hanem átlagfogyasztókból is áll, amit a felperes nem vitatott.
31 Ezenfelül a 40/94 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása során az érintett célközönség, amelynek vonatkozásában a feltétlen kizáró okot vizsgálni kell ‑ annak ellenére, hogy a szóban forgó megjelölés angol nyelvű elemekből áll ‑, nemcsak angolul beszélő átlagfogyasztóból, hanem az orvosi szakterületen járatos szakemberek összességéből áll, akik ‑ függetlenül az anyanyelvüktől ‑ ismerik a tevékenységi területükön használatos szakkifejezéseket.
32 Meg kell továbbá említeni, hogy a CELLTECH szómegjelölés az angol nyelvből származó két főnévből áll, amelyek közül a második rövidített alakban szerepel. A „cell” elemet illetően nem vitás, hogy a biológia területén a szervezet azon legkisebb egységére utal, amely független működésre képes. Ehhez hasonlóan a „tech” elem a „technology” (technológia) szó szokásos rövidítése, és ‑ mint ilyen ‑ nem tér el az angol nyelv lexikális szabályaitól (lásd e tekintetben a SAT.1 ítélet 31. pontját).
33 A fentieknek megfelelően figyelembe kell venni, hogy a CELLTECH szómegjelölés egyik lehetséges jelentése „cell technology” (sejttechnológia).
34 Ami azon kapcsolat természetét illeti, amely a CELLTECH szómegjelölés, illetve az érintett áruk és szolgáltatások között áll fenn, a fellebbezési tanács úgy ítélte meg a megtámadott határozat 12. pontjában, hogy ezen kifejezés a sejttechnológia területén végzett tevékenységeket, továbbá olyan árukat, készülékeket és anyagokat jelöl, amelyeket ezen tevékenységek során használnak vagy amelyek ezen tevékenységekből származnak.
35 Így, meg kell vizsgálni, vajon a fellebbezési tanács kimutatta-e, hogy a CELLTECH szómegjelölés – „cell technology” (sejttechnológia) értelemben – a gyógyszerészet területén az érintett áruk és szolgáltatások tekintetében leíró jellegű.
36 Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy sem a fellebbezési tanács, sem az OHIM nem mutatta be a sejttechnológia tudományos jelentőségét. Valójában az OHIM válaszbeadványának mellékleteként csak egy kivonatot nyújtott be a Collins English Dictionary-ből, amely a „cell” és a „tech” kifejezések meghatározásait tartalmazta.
37 Azaz sem a fellebbezési tanács, sem az OHIM nem adott magyarázatot arra, hogy ezen kifejezések mennyiben tájékoztatnának a lajstromozás iránti kérelemben megjelölt áruk és szolgáltatások rendeltetéséről, illetve természetéről, azaz milyen módon kerülnének alkalmazásra a sejttechnológiában vagy hogyan származnának abból.
38 Természetesen igaz, hogy a lajstromozás iránti kérelemmel érintett áruk és szolgáltatások általában gyógyszerészeti készítmények vagy azzal kapcsolatos szolgáltatások, így ebből kifolyólag kapcsolatban állnak az emberi testtel, amely sejtekből áll. Azonban a fellebbezési tanács nem mutatta ki, hogy az érintett vásárlóközönség az igényelt gyógyszerészeti készítmények és szolgáltatások, illetve a CELLTECH szómegjelölés jelentése között azonnal és minden további gondolkodás nélkül konkrét és közvetlen kapcsolatot létesítenének (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T‑359/99. sz., DKV kontra OHIM [Eurohealth] ügyben 2001. június 7-én hozott ítéletének [EBHT 2001., II‑1645] 35. pontját).
39 Ezenfelül, még ha az érintett áruk és szolgáltatások felhasználhatók lennének is a sejttechnológia funkcionális összefüggésében, ez nem lenne elegendő annak megállapításához, hogy a CELLTECH szómegjelölés a rendeltetésük megjelölésére szolgálhat. Valójában az ilyen használat legfeljebb a több alkalmazási terület egyikét képezné, nem pedig a technikai funkciójukat (a CARCARD-ítélet [hivatkozás fent] 40. pontja).
40 A fenti megállapításokból az következik, hogy a fellebbezési tanács nem mutatta ki, hogy a „celltech” kifejezés – akár sejttechnológia értelmében is – azonnal és kétség nélkül olyan kifejezésként érzékelhető, mint amely a sejttechnológia területén végzett tevékenységeket, továbbá olyan árukat, készülékeket és anyagokat jelöl, amelyeket ezen tevékenységek során használnak vagy amelyek ezen tevékenységekből származnak. A fellebbezési tanács azt sem mutatta ki, hogy a célközönség kizárólag a megjelöléssel ellátott áruk és szolgáltatások fajtájának megjelöléseként érzékelné.
41 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem mutatta ki, hogy a CELLTECH szómegjelölés a lajstromozás iránti kérelemben megjelölt áruk és szolgáltatások tekintetében leíró jellegű.
42 Meg kell tehát vizsgálni, hogy a fellebbezési tanács előadott-e további érveket a megtámadott határozatban annak igazolására, hogy a szóban forgó szómegjelölés nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.
43 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy szavak összetételéből álló védjegy esetén az esetleges megkülönböztető képesség vizsgálható az egyes kifejezések vagy elemek tekintetében elkülönítve, azonban annak mindenképpen az egyes kifejezések vagy elemek által alkotott egész vizsgálatától kell függenie. Ugyanis kizárólag az a körülmény, hogy a védjegy egyes elemei külön-külön nem alkalmasak a megkülönböztetésre, nem zárja ki, hogy az elemek együttesen megkülönböztető képességgel rendelkezhetnek (lásd ebben az értelemben a SAT.1 ítélet 28. pontját).
44 Márpedig a fellebbezési tanács nem állapította meg, hogy a szóban forgó megjelölés – összességében tekintve – nem tenné lehetővé a célközönség számára, hogy a felperes szolgáltatásait megkülönböztesse a más kereskedelmi eredetű szolgáltatásoktól.
45 A fentiek alapján megállapítható, hogy a fellebbezési tanács nem mutatta ki, hogy a kérelmezett védjegy a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétlen kizáró okokba ütközne. Tekintettel arra, hogy a fellebbezési tanács nem ismertetett egyéb indokot arra vonatkozólag, hogy ezen védjegy miért nem alkalmas mégsem a megkülönböztetésre a fenti rendelkezés b) pontja értelmében, hibásan állapította meg, hogy a CELLTECH szómegjelölés a 40/94 rendelet 7. cikke 1) bekezdésének b) pontja értelmében nem alkalmas a megkülönböztetésre.
46 A fentiekből az következik, hogy a keresetnek helyt kell adni.
A költségekről
47 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Az alperest, mivel pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG (harmadik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Belső Piaci Harmonizáció Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2003. május 19-i határozatát (R 659/2002-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.
2) Az alperest kötelezi a költségek viselésére.
Jaeger
Tiili
Czúcz
Kihirdetve Luxembourgban, a 2005. április 14-i nyilvános ülésen.
H. Jung
M. Jaeger
hivatalvezető
elnök
* Az eljárás nyelve: angol.
Top