A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (negyedik tanács)
2012. január 19. ( *1 )
„Beavatkozás — A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok — EFTA Felügyeleti Hatóság — Bizalmas kezelés”
A T-289/11. sz. ügyben,
a Deutsche Bahn AG (székhelye: Berlin [Németország]),
a DB Mobility Logistics AG (székhelye: Berlin),
a DB Energie GmbH (székhelye: Frankfurt am Main [Németország]),
a DB Schenker Rail GmbH (székhelye: Mainz [Németország]),
a DB Schenker Rail Deutschland AG (székhelye: Mainz),
(képviselik őket: W. Deselaers, O. Mross és J. Brückner ügyvédek)
felpereseknek
az Európai Bizottság (képviselik: L. Malferrari, N. von Lingen és R. Sauer, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a vasúti forgalom és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások tekintetében az EUMSZ 102. cikk és az EGT-Megállapodás 54. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.678 és COMP/39.731 ügy) 2011. március 14-én hozott C (2011) 1774 bizottsági határozat megsemmisítése tárgyában, amelyben a Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatot rendelt el a Deutsche Bahn AG-val, a DB Mobility Logistics AG-val, a DB Energie GmbH-val, a DB Schenker Rail GmbH-val és a DB Schenker Rail Deutschland AG-val szemben,
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),
tagjai: I. Pelikánová elnök, K. Jürimäe és M. van der Woude (előadó) bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Végzést
1
A Törvényszék Hivatalához 2011. június 7-én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek, a Deutsche Bahn AG, a DB Mobility Logistics AG, a DB Energie GmbH, a DB Schenker Rail GmbH és a DB Schenker Rail Deutschland AG keresetet nyújtottak be egyfelől a velük szemben az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatot elrendelő, 2011. március 14-i C (2011) 1774 bizottsági határozat (COMP/39.678 és COMP/39.731 ügyek) megsemmisítése, másfelől minden, e határozat alapján lefolytatott helyszíni vizsgálat eredményeképpen hozott intézkedés megsemmisítése, harmadsorban az Európai Bizottság arra való kötelezése iránt, hogy az említett vizsgálat során készült valamennyi iratmásolatot szolgáltassa vissza.
2
A Törvényszék Hivatalához 2011. szeptember 13-én érkezett beadványával az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: EFTA Hatóság) a Törvényszék eljárási szabályzatának 115. cikke és az Európai Unió Bíróságának Alapokmánya – ezen Alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében a Törvényszék előtti eljárásra alkalmazandó – 40. cikkének harmadik bekezdése alapján kérte, hogy a Bizottság kérelmének támogatása végett beavatkozhasson a jelen eljárásba. Továbbá az eljárási szabályzat 35. cikke 3. §-ának ötödik bekezdése alapján kérte, hogy engedélyezzék számára az angol nyelv eljárási nyelvként való használatát az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszában is.
3
Az eljárási szabályzat 116. cikkének 1. §-a értelmében a Törvényszék értesítette a feleket a beavatkozási kérelemről.
4
2010. október 21-i és 24-i levelében a felperesek és a Bizottság bejelentették, hogy nem kívánnak észrevételeket tenni az EFTA Hatóság beavatkozási kérelmére. Mindazonáltal az ügyirat egyes szövegrészeinek e Hatóság tekintetében történő bizalmas kezelése iránti kérelmet nyújtottak be.
5
A negyedik tanács elnöke az eljárási szabályzat 116. cikke 1. §-ának harmadik bekezdése alapján a Törvényszék (negyedik tanács) elé utalta a beavatkozási kérelmet.
A beavatkozási kérelemről
6
A Bíróság Alapokmánya 40. cikkének harmadik bekezdése értelmében a második bekezdés sérelme nélkül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (HL 1994. L 1., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás: 11. fejezet, 52. kötet, 3. o.) azon részes államai, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Hatóság beavatkozhatnak a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokba, amennyiben azok e megállapodás alkalmazási területeinek egyikét érintik.
7
Az említett második bekezdés értelmében a természetes vagy jogi személyek, ideértve az EFTA Hatóságot is, a tagállamok közötti, az Európai Unió intézményei közötti, illetve ez utóbbiak és a tagállamok közötti jogviták kivételével beavatkozhatnak Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásokba, ha valószínűsíteni tudják, hogy ezek kimeneteléhez jogos érdekük fűződik.
8
A jelen esetben egyfelől az adott ügy – egy vállalkozás és az Unió egyik intézménye közötti jogvitaként – nem szerepel azon ügytípusok között, amelyekben a természetes vagy jogi személyek beavatkozását kifejezetten kizárja ugyanezen második bekezdés.
9
Másfelől az Alapokmány 40. cikkének harmadik bekezdése meghatározza azokat a körülményeket, amikor – az említett cikk második bekezdésében kizárt esetek kivételével – az EGT-Megállapodás azon részes államainak, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Hatóságnak vélelmezett jogos érdekük fűződik a jogvita kimeneteléhez, mégpedig akkor, ha e jogvita e megállapodás alkalmazási területeinek egyikét érinti (lásd analógia útján a Bíróság elnökének a C-493/09. sz., Bizottság kontra Portugália ügyben 2010. július 15-én hozott végzésének [az EBHT-ban nem tették közzé] 11. pontját).
10
E tekintetben az EFTA Hatóság először is rámutat arra, hogy a jogvita többek között a[z EK] 81. és [EK] 82. cikkben meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.), az Európai Unió Nizzában 2000. december 7-én ünnepélyesen kihirdetett Alapjogi Chartája (HL C 364., 1. o.), és a Rómában 1950. november 4-én aláírt, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: EJEE) értelmezésére vonatkozik. Másodsorban az EFTA Hatóság megjegyzi, hogy a versenyellenes magatartások ellenőrzése az EGT-Megállapodás egyik alkalmazási területe alá tartozik, az EGT-Megállapodás 53. és 54. cikkének szövege lényegében megegyezik az EUMSZ 101. cikk és az EUMSZ 102. cikk szövegével, és az EGT-Megállapodás 55. cikke az Unió Bizottsága által végzett vizsgálattal megegyező módon ruházza az EFTA Hatóságra a versenyellenes magatartások vizsgálatának feladatát. Hasonlóképpen, az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodáshoz csatolt 4. jegyzőkönyv II. fejezete lényegében megegyezik az 1/2003 rendelettel. Hozzáfűzi, hogy az EFTA Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az EGT-Megállapodás kikötéseit az alapjogok fényében kell értelmezni, amelyek fontos értelmezési forrása az EJEE és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata.
11
E megfontolásoknak helyt kell adni.
12
Ennélfogva helyt kell adni az EFTA Hatóság beavatkozási kérelmének.
13
Miután az eljárási szabályzat 24. cikkének 6. §-ában említett közleményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában2011. augusztus 13-án tették közzé, a beavatkozási kérelmet az ugyanezen szabályzat 115. cikke 1. §-ában foglalt határidőben terjesztették elő, és a beavatkozó jogai megegyeznek az említett szabályzat 116. cikke 2–4. §-ában foglalt jogokkal.
14
A bizalmas kezelés iránti kérelmet illetően az eljárási iratokba való betekintést e szakaszban a felek által benyújtott iratok nem bizalmas változataira kell korlátozni. A bizalmas kezelés iránti kérelmek megalapozottságára vonatkozó határozat meghozatalára adott esetben a későbbiekben, az e tárgyban esetlegesen benyújtandó kifogásokat és észrevételeket figyelembe véve kerül sor.
A nyelvhasználatra vonatkozó szabályoktól való eltérés iránti kérelemről
15
Az eljárási szabályzat 35. cikke 3. §-ának ötödik bekezdése értelmében azok az EGT-Megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Hatóság engedélyt kaphatnak arra, hogy az eljárás nyelve helyett az 1. §-ban említett másik nyelvet használjanak, amikor a Törvényszék előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell.
16
A jelen esetben az angol nyelv, amelynek a használatát az EFTA Hatóság kérte, szerepel az eljárási szabályzat 35. cikkének 1. §-ában.
17
A többi fél továbbá nem nyújtott be észrevételeket az EFTA Hatóságnak a nyelvhasználatra vonatkozó szabályoktól való eltérés iránti kérelmével kapcsolatban.
18
E körülmények között engedélyezni kell az EFTA Hatóság számára az angol nyelv használatát az eljárás írásbeli és a szóbeli szakaszában.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)
a következőképpen határozott:
1)
A Törvényszék engedélyezi az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Felügyeleti Hatósága beavatkozását a T-289/11. sz. ügyben az Európai Bizottság kereseti kérelmeinek támogatása céljából.
2)
A hivatalvezető az EFTA Felügyeleti Hatósága részére megküldi valamennyi eljárási irat nem bizalmas változatát.
3)
A Törvényszék határidőt ír elő az EFTA Felügyeleti Hatósága számára a bizalmas kezelés iránti kérelmekkel kapcsolatos esetleges észrevételek benyújtására. A Törvényszék e kérelmek megalapozottságáról jelenleg nem határoz.
4)
A Törvényszék határidőt ír elő az EFTA Felügyeleti Hatósága számára beavatkozási beadványa benyújtására, a későbbi – adott esetben a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozottságáról szóló határozatot követő – kiegészítés lehetőségének sérelme nélkül.
5)
A Törvényszék engedélyezi az EFTA Felügyeleti Hatósága számára az angol nyelv használatát az eljárás írásbeli és a szóbeli szakaszában.
6)
A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Kelt Luxembourgban, 2012. január 19-én.
E. Coulon
hivatalvezető
I. Pelikánová
elnök
( *1 ) Az eljárás nyelve: német.
Top