AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2004. szeptember 30.
T‑16/03. sz. ügy
Albano Ferrer de Moncada
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Tisztviselők – Értékelő jelentés – Eljárási szabálysértések – Indokolás – A jelentés megsemmisítése – Az elszenvedett kár jóvátétele”
Teljes szöveg francia nyelven II - 0000
Tárgy: Egyrészről a felperes 1995/1997-es időszakra vonatkozó értékelő jelentésének megsemmisítése iránti kérelem, másrészről kártérítési kérelem.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a felperes 1995/1997-es időszakra vonatkozó értékelő jelentését megsemmisíti. Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Bizottságot, hogy a felperesnek 1 000 eurót fizessen meg. Az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők ─ Értékelés ─ Értékelő jelentés ─ Elkészítés ─ Az értékelő és az értékelt közötti párbeszéd kötelezettségének megsértése ─ Lényeges eljárási szabályok megsértése
(Személyi szabályzat, 43. cikk)
2. Tisztviselők ─ Értékelés ─ Értékelő jelentés ─ Elkészítés ─ A korábban illetékes fellebbviteli értékelő intézménytől történő távozása nyomán a fellebbviteli értékelő személyében beálló változás ─ A fellebbviteli értékelő és az értékelt közötti párbeszéd ─ Az új fellebbviteli értékelőre háruló kötelezettség
(Személyi szabályzat, 43. cikk)
3. Tisztviselők ─ Értékelés ─ Értékelő jelentés ─ Elkészítés ─ A fellebbviteli értékelő és az értékelt közötti párbeszéd ─ Közvetlen kapcsolat szükségessége ─ Telefonbeszélgetés vagy levélváltás elégtelensége
(Személyi szabályzat, 43. cikk)
4. Tisztviselők ─ Értékelés ─ Értékelő jelentés ─ Indokolási kötelezettség ─ Terjedelem ─ Különleges indokolást igénylő eset
(Személyi szabályzat, 43. cikk)
5. Tisztviselők ─ Kereset ─ Kártérítési kereset ─ A megtámadott aktus megsemmisítése, amely nem biztosítja a nem vagyoni kár megfelelő jóvátételét ─ Az értékelési eljárás keretében történő párbeszéd rendszeres megtagadása
1. Egyrészről az értékelő vagy a fellebbviteli értékelő, másrészről az értékelt közötti, a Bizottság által kiadott, a személyzeti szabályzat 43. cikke végrehajtásáról szóló általános rendelkezések által előírt párbeszéd a tisztviselőt az őt érintő értékelési eljárás során megillető védelemhez való jogból fakad, teljes hiánya tehát lényeges eljárási szabály olyan megsértésének minősül, amely indokolja az értékelő jelentés megsemmisítését.
(lásd a 31., 32. és 46. pontot)
2. A Bizottság által kiadott, a személyzeti szabályzat 43. cikke végrehajtásáról szóló általános rendelkezésekben szereplő fellebbviteli eljárás során, amennyiben az a tisztviselő, akinek a fellebbviteli értékelő szerepét kellett volna betöltenie, az értékelési időszakban időközben elhagyta az intézményt, fellebbviteli értékelőnek az értékeltnek az értékelő jelentés elkészítésekor hivatalban levő hivatali elöljáróját kell kijelölni azzal, hogy utóbbi a korábbi értékelővel a lehető legteljesebb mértékben köteles konzultálni. Ebből az következik, hogy a fellebbviteli értékelő és az értékelt közötti, az említett általános rendelkezésekben előírt párbeszédre kötelezően az értékelő jelentés elkészítésekor hivatalban lévő fellebbviteli értékelővel kell sort keríteni.
(lásd a 37. pontot)
3. A telefonbeszélgetés vagy még inkább a levélváltás nem helyettesítheti az értékeltnek a Bizottság által kiadott, a személyzeti szabályzat 43. cikke végrehajtásáról szóló általános rendelkezésekben előírt meghallgatását. Ugyanis éppen e párbeszéd jellege és tárgya feltételezi az értékelt és az értékelő közötti közvetlen kapcsolatot. Közvetlen eszmecsere hiányában az értékelés nem töltheti be teljesen az emberierőforrás-gazdálkodásban és az érintett szakmai előmenetelének nyomon követésében játszott szerepét. Ezenkívül kizárólag e kapcsolat mozdítja elő az értékelő és az értékelt közötti őszinte és feltáró jellegű párbeszédet, lehetővé téve számukra egyrészről az esetleges véleménykülönbségek jellegének, okainak és terjedelmének pontos megállapítását, másrészről egymás jobb megértését.
(lásd a 38., 39. és 41. pontot)
4. Az adminisztráció köteles kellően és részletesen indokolni az értékelő jelentéseket. Bizonyos esetekben ezen indokolásra különös figyelmet kell fordítani.
Így az értékelő jelentést különösen meg kell indokolni, ha az értékelő nem kívánja követni az értékelési vegyesbizottság ajánlásait, és ha ez utóbbi véleménye olyan sajátos körülményekre utal, amelyek kétségeket támaszthatnak az eredeti megállapítás érvényessége és megalapozottsága tekintetében, és ezért az e körülményekből levonható esetleges következtetések vonatkozásában a fellebbviteli értékelő különös megállapítását igénylik.
Szintén különös figyelmet kell fordítani a korábbi értékelő jelentésnél kevésbé kedvező megállapításokat tartalmazó értékelés indokolására. Fontos ugyanis, hogy a hatóság által megállapított visszaesést úgy indokolják, hogy lehetővé tegye a tisztviselő számára a visszaesés megalapozottságának megítélését, és adott esetben az Elsőfokú Bíróság számára a bírói felülvizsgálat gyakorlását.
Végül a különös indokolás főleg abban az esetben szükséges, ha az értékelő jelentés elkészítésére késedelmesen kerül sor, és ha az értékelő már nem az a hivatali elöljáró, aki az értékelési időszakban hivatalban volt. Az indokolásból ki kell tűnnie, hogy a hatóság olyan biztosítékokkal bástyázta körül magát, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az értékelési eljárás pontos és megbízható elemeken nyugodjék. Szintén tükröznie kell az értékelő azon kötelezettségét, hogy körültekintően járjon el.
(lásd a 49., 50., 53. és 54. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑187/01. sz., Mellone kontra Bizottság ügyben 2002. június 12-én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑81. és II‑389. o.) 27. és 33. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑98/02. sz., Lebedef-Caponi kontra Bizottság ügyben 2003. november 5-én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑277 és II‑1343. o.) 61. pontja.
5. A szabálytalan értékelő jelentés megsemmisítése nem jelenti az általa a tisztviselőnek okozott nem vagyoni kár megfelelő és elégséges jóvátételét abban az esetben, ha a meghallgatáshoz fűződő anyagi jog megsértésével az érintettnek felajánlott párbeszéd hiánya rendszeres jelleget öltött az értékelési vegyesbizottság ajánlása és különösen annak hangsúlyozása dacára, hogy a mind szakmailag, mind emberileg súlyosan megromlott viszony helyreállításához a hivatali vezetés kezdeményezésére van szükség.
(lásd a 68. pontot)
Top