AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (ötödik tanács)
2004. május 6.
T-34/03. sz. ügy
André Hecq
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Sérelmet okozó aktus – Kereshetőségi jog – Saját nevében és nem szakszervezet képviseletében fellépő tisztviselő – Elfogadhatatlanság”
Teljes szöveg francia nyelven II - 0000
Tárgy: Kereset egyfelől a Bizottság 2002. október 4-i, A. Hecq által úgy saját nevében, mint a Syndicat des Fonctionnaires Internationaux et Européens (Európai és Nemzetközi Tisztviselők Szakszervezete) elnökeként a munkavállalói képviseletre és a Bizottság által annak rendelkezésére bocsátott forrásokra vonatkozó több határozat ellen benyújtott panaszt elutasító, 2002. október 4-i bizottsági határozat megsemmisítése, másfelől a Bizottság magatartásával állítólagosan okozott kár megtérítésére irányuló kérelem tárgyában.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet, mint elfogadhatatlant, elutasítja. A felperes viseli saját és a Bizottság költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők ─ Kereset ─ Előzetes közigazgatási panasz ─ Tárgybeli és jogcímbeli azonosság ─ A panaszban nem szereplő, de ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek ─ Elfogadhatóság
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők ─ Kereset ─ Kereshetőségi jog ─ Saját nevében fellépő tisztviselőnek valamely intézmény és a szakmai szervezetek között kizárólag a kollektív munkaügyi kapcsolatok rendezésére kötött megállapodást felmondó határozat ellen irányuló keresete ─ Elfogadhatatlanság
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
3. Tisztviselők ─ Kereset ─ Sérelmet okozó aktus hiányában általános hatályú aktus vitatására irányuló kereset ─ Elfogadhatatlanság
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
4. Tisztviselők ─ Kereset ─ Megsemmisítés iránti kérelemhez kapcsolódó kártérítési kérelem ─ A megsemmisítés iránti kérelem elfogadhatatlansága, amely maga után vonja a kártérítési kérelem elfogadhatatlanságát
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
1. A pert megelőző eljárás szerepe az, hogy lehetőséget biztosítson a tisztviselők vagy alkalmazottak és az adminisztráció között felmerült nézeteltérések békés rendezésére. Ahhoz, hogy ez az eljárás elérje célját, az szükséges, hogy a kinevezésre jogosult hatóság kellő pontossággal megismerhesse az érintett által a vitatott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat. Ezen túlmenően a tisztviselői keresetek esetében a közösségi bíró elé terjesztett kereseti kérelmek tárgyának azonosnak kell lennie a panaszban foglalt kérelmek tárgyával, és azok kizárólag a panaszban megjelölt követelésekével egyező jogcímen nyugvó követeléseket tartalmazhatnak. E követelések a közösségi bíró előtt kifejthetők, a panaszban nem szükségképpen szereplő, azonban ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek előadásával. Végül, mivel a pert megelőző eljárás kötetlen jellegű, és mivel az érintettek ebben a szakaszban általában ügyvéd igénybevétele nélkül lépnek fel, az adminisztrációnak a panaszokat nem megszorítóan kell értelmeznie, hanem éppen ellenkezőleg: a nyitottság szellemében kell azokat vizsgálnia.
(lásd a 21. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság 133/88. sz., Del Amo Martinez kontra Parlament ügyben 1989. március 14-én hozott ítéletének [EBHT 1989., 689. o.] 9–11. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-127/00. sz., Nevin kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 11-én hozott ítéletének [EBHT-KSZ 2002., I-A-149. o. és II-781. o.] 28. pontja.
2. Valamely intézmény, valamint a szakszervezeti és szakmai szervezetek közötti, a kapcsolataik rögzítése tárgyában született keretmegállapodás olyan általános hatályú aktus, amelynek kizárólagos célja a munkaügyi kapcsolatok szabályozása egyfelől az érintett intézmény, másfelől a szakszervezeti és szakmai szervezetek között. Nem hoz létre az egyes tisztviselők tekintetében semmiféle kötelezettséget vagy jogot, és nem a munkáltató és a tisztviselő között fennálló munkaügyi viszonyok körébe, hanem az intézmény és a szakszervezeti és szakmai szervezetek közötti kapcsolatok tágabb keretébe tartozik. Az ilyen megállapodás felmondása nem minősül olyan intézkedésnek, amelynek kötelező joghatása közvetlenül és egyénileg érinti a szakszervezeti tagsággal rendelkező tisztviselő érdekeit, és jelentős mértékben módosítja jogi helyzetét, és amellyel szemben a tisztviselő ezen a jogcímen keresetet nyújthatna be.
(lásd a 33–35. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-576/93–T-582/93. sz., Browet és társai kontra Bizottság ügyekben 1994. július 15-én hozott ítéletének [EBHT 1994., II-677. o.] 44. pontja.
3. A személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében felállított jogorvoslati rendszerben a tisztviselő kizárólag a számára egyénileg sérelmet okozó aktust támadhatja, és jogellenességi kifogással kizárólag ebben a keretben hivatkozhat egy általános hatályú aktus alkalmazhatatlanságára.
(lásd a 39. és az 57. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság 153/79. sz., Bowden és társai kontra Bizottság ügyben 1981. július 16-án hozott ítéletének [EBHT 1981., 2111. o.] 13. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-97/92. és T-111/92. sz., Rijnoudt és Hocken kontra Bizottság ügyekben 1994. június 22-én hozott ítéletének [EBHT-KSZ 1994., I-A-159. o. és II-511. o.] 41. pontja.
4. Amikor a felperes az intézményi aktus megsemmisítésére és az aktus által okozott kár megtérítésére egyaránt irányuló keresetet nyújt be, a kérelmek olyan mértékben összefüggnek egymással, hogy a megsemmisítés iránti kérelem elfogadhatatlansága maga után vonja a kártérítési kérelem elfogadhatatlanságát.
(lásd a 64. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-11/90. sz., H. S. kontra Bizottság ügyben 1992. június 24-én hozott ítéletének [EBHT 1992., II-1869. o.] 25. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-213/99. sz., Verheyden kontra Bizottság ügyben 2000. december 14-én hozott ítéletének [EBHT-KSZ 1994., I-A-297. o. és II-1355. o.] 35. pontja.