AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2004. szeptember 21.
T‑325/02. sz. ügy
Michel Soubies
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Tisztviselők – A3-as besorolási fokozatú tisztviselő személyi tanácsadóként történő újrabeosztása – A főtitkárság átalakítása – A besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés”
Teljes szöveg francia nyelven II - 0000
Tárgy: A felperesnek a főtitkárság „Tervezési központ” igazgatóságának „Intézményi ügyek” egységébe A3-as besorolási fokozatú személyi tanácsadóként való újrabeosztásáról szóló, 2001. november 26-i bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja. Mindegyik fél maga viseli saját költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők ─ Kereset ─ Jogalapok ─ Az indokolás elégtelensége ─ Hivatalból történő megállapítás
2. Tisztviselők ─ A szervezeti egységek szervezése ─ Az alkalmazottak beosztása ─ Az adminisztráció mérlegelési jogköre ─ Terjedelem ─ Bírósági felülvizsgálat ─ Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 7. cikk)
3. Tisztviselők ─ A szervezeti egységek átszervezése ─ Újrabeosztás ─ A munkakörök megfeleltethetőségének tiszteletben tartása ─ Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 7. cikk, (1) bekezdés)
1. A közösségi bírónak hivatalból kell vizsgálnia, hogy valamely intézmény eleget tett-e azon kötelezettségének, hogy a megtámadott határozatot megindokolja. Mivel e vizsgálatra az eljárás bármelyik szakaszában sor kerülhet, egyetlen felperes sem lehet elzárva ezen jogalap felvetésétől pusztán azon az alapon, hogy azt a panaszában nem hozta fel.
(lásd a 30. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑534/93. sz., Grynberg és Hall kontra Bizottság ügyben 1994. július 14-én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑183 és II‑595. o.) 59. pontja.
2. Az intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek szervezeti egységeik megszervezésénél a rájuk bízott feladatoknak megfelelően és ezen feladatok tükrében a rendelkezésükre álló alkalmazottak beosztásánál, azzal a feltétellel azonban, hogy e beosztásra szolgálati érdekből és a beosztások megfelelésének tiszteletben tartása mellett kerül sor. Figyelemmel az intézményeknek a szolgálati érdek megítélésével kapcsolatos mérlegelési jogkörének terjedelmére, a közösségi bíró által gyakorolt felülvizsgálatnak arra a kérdésre kell korlátozódnia, hogy a kinevezésre jogosult hatóság a nem kifogásolható kereteken belül maradt-e, és mérlegelési jogkörével nem élt-e nyilvánvalóan hibásan.
(lásd az 50. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑100/00. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 2001. március 6-án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑71. és II‑347. o.) 41. pontja, és a hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az Elsőfokú Bíróság T‑51/01. sz., Fronia kontra Bizottság ügyben 2002. április 16-án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑43. és II‑187. o.) 40. pontja.
3. A valamely tisztviselőnek megszabott feladatkör módosítása esetében a besorolási fokozat és a munkakör közötti megfelelés szabálya nem az érintett jelenlegi és korábbi feladatkörének, hanem jelenlegi feladatköre és a hivatali szervezetbeli besorolási fokozata összehasonlítását vonja maga után.
Egyébként ahhoz hogy a szervezeti egységek átszervezése sértse a besorolási fokozat és a munkakör megfelelésének szabályát, nem elégséges az, hogy az a tisztviselő feladatainak változását vagy akár bármilyen szintű csökkenését vonja maga után, hanem az szükséges, hogy az új feladatkör összességében nyilvánvalóan elmaradjon a besorolási fokozatának és munkakörének megfelelő feladatkörtől, figyelembe véve annak jellegét, jelentőségét és terjedelmét.
(lásd az 55. és 56. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság 19/87. sz., Hecq kontra Bizottság ügyben 1988. március 23-án hozott ítéletének (EBHT 1988., 1681. o.) 7. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑59/91. és T‑79/91. sz., Eppe kontra Bizottság egyesített ügyekben 1992. július 10-én hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑2061. o.) 49. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑78/96. és T‑170/96. sz., W kontra Bizottság egyesített ügyekben 1998. május 28-án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑239. és II‑745. o.) 104. pontja; Fronia kontra Bizottság ügyben hozott fent hivatkozott ítéletének 53. pontja.
Top