Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelve (2024. június 13.) az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet, valamint az (EU) 2019/771 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (EGT

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat

2024/1799

2024.7.10.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1799 IRÁNYELVE

(2024. június 13.)

az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet, valamint az (EU) 2019/771 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelvének (4) célja a belső piac működésének javítása a fogyasztóvédelem magas szintjének és a gazdaság magasabb fokú körforgásosságának elérése mellett. Ez az irányelv a zöld átállással összefüggésben célul tűzi ki a belső piac működésének javítását a fenntartható fogyasztás előmozdítása mellett, kiegészítve ezáltal az (EU) 2019/771 irányelv által kitűzött célt.

(2)

Az említett célok elérése érdekében és különösen, hogy könnyebbé váljon a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, és fokozódjon a verseny a fogyasztók által a belső piacon vásárolt áruk javítását végzők körében, olyan egységes szabályokat szükséges megállapítani, amelyek előmozdítják a fogyasztók által vásárolt áruk javítását az eladónak az (EU) 2019/771 irányelvben meghatározott felelősségi körében és azon kívül egyaránt. A tagállamok már bevezettek a fogyasztók által vásárolt áruknak az eladó (EU) 2019/771 irányelvben meghatározott, meglévő felelősségi körén kívüli javítását és újrafelhasználását előmozdító szabályokat, vagy jelenleg mérlegelik ilyen szabályok bevezetését. Az eltérő, kötelező erejű nemzeti szabályok e területen akadályozzák vagy akadályozhatják a belső piac működését, ami hátrányosan befolyásolja az e piacon működő gazdasági szereplők határokon átnyúló ügyleteit. Előfordulhat, hogy az említett szereplőknek ki kell igazítaniuk a szolgáltatásaikat a különböző, kötelező erejű nemzeti szabályoknak való megfelelés érdekében, és többletköltségek merülhetnek fel náluk az ügyletekkel összefüggésben, mert jogi tanácsadást kell igénybe venniük a fogyasztó szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam jogában foglalt, az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) értelmében alkalmazandó előírásokról, és a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéseiket ezeknek megfelelően kell kiigazítaniuk. Ez különösen a javítási ágazatban többséget kitevő kis- és középvállalkozásokat érinti. A jogi széttagolódás a határokon átnyúló javításba vetett fogyasztói bizalmat is kedvezőtlenül érintheti, mivel bizonytalanságot okozhat az áruk megjavíttatásával kapcsolatos döntés szempontjából fontos tényezőket illetően.

(3)

A fogyasztók által vásárolt, még menthető áruk idő előtti hulladékká válásának visszaszorítása és a fogyasztóknak az áruk hosszabb ideig történő használatára való ösztönzése érdekében meg kell erősíteni az áruk javítására vonatkozó rendelkezéseket, lehetővé téve ezáltal a fogyasztók számára, hogy megfizethető javítást vegyenek igénybe az általuk választott javítási szolgáltatótól. A javítás várhatóan fenntarthatóvá teszi a fogyasztást, mivel így előreláthatólag kevesebb hulladék keletkezik a leselejtezett áruk miatt, csökken a kereslet a hibás árukat felváltó új áruk gyártásához és értékesítéséhez szükséges erőforrások – köztük az energia – iránt, valamint mérséklődik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Ez az irányelv a környezet szempontjából előnyös hatások előidézése céljából előmozdítja a fenntartható fogyasztást azáltal, hogy előmozdítja az áruk életciklusának újrafelhasználás, javítás és felújítás révén történő meghosszabbítását, ami egyúttal a fogyasztók számára is előnyökkel jár, mivel kiküszöböli a rövid időn belüli új vásárlásokból eredő költségeket.

(4)

A fogyasztói magatartásnak számos különböző aspektusa van. A javítás és az új áru vásárlása közötti választás során fontos szerepet játszanak az olyan döntési kritériumok, mint a gazdasági célszerűség, a tartósság, a javítási szolgáltatás rendelkezésre állása és közelsége, valamint a javításhoz szükséges idő. Különféle akadályok gátolhatják a fogyasztókat abban, hogy a javítás mellett döntsenek. Ezen irányelv célja ezen akadályok egy részének kiküszöbölése.

(5)

Az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) különösen kínálati oldali követelményeket rögzít azzal a céllal, hogy előmozdítsa a fenntarthatóbb terméktervezést a gyártási szakaszban. Az (EU) 2024/825 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) keresleti oldali követelményeket határoz meg annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatásban részesüljenek az áruk tartósságáról és javíthatóságáról az értékesítési helyen, ezáltal pedig megalapozott, fenntartható vásárlási döntéseket hozhassanak. Ez az irányelv ezeket a kínálati és keresleti oldali követelményeket hivatott kiegészíteni azáltal, hogy előmozdítja az értékesítés utáni szakaszban történő, az eladó felelősségi körén kívüli javítást és újrafelhasználást. Emellett az (EU) 2019/771 irányelvet módosítani kell annak érdekében, hogy előmozdítsa az eladó felelősségi körén belüli javítást. Ezen irányelv célja tehát – az európai zöld megállapodással összefüggésben – a fenntarthatóbb fogyasztás, a körforgásos gazdaság és a zöld átállás előmozdítása.

(6)

Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a javítási szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azon aspektusait, amelyek kívül esnek az uniós jog által harmonizált aspektusokon, maguk határozzák meg. Ez az irányelv nem érintheti sem a tagállamok azon lehetőségét, hogy az általános szerződési jogi szabályokat, például a szerződések létrejöttére, érvényességére, semmisségére vagy joghatásaira, köztük a szerződés megszüntetésének következményeire vonatkozó szabályokat maguk határozzák meg annyiban, amennyiben azokat ez az irányelv nem szabályozza, sem pedig a kártérítéshez való jogot. Ez az irányelv nem érintheti az (EU) 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (8), különösen a biztonsági okokból történő termékvisszahívás esetében.

(7)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok továbbra is szabadon fenntartsanak vagy bevezessenek olyan, az árujavítás előmozdításának egyéb aspektusaira vonatkozó rendelkezéseket, amelyek kiegészíthetik az ebben az irányelvben meghatározott szabályokat, ideértve például a kereskedelmi jótállásra, a javítási központok létrehozására vagy a javítással kapcsolatos pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendelkezéseket, feltéve, hogy e rendelkezések összeegyeztethetők az ebben az irányelvben és az egyéb alkalmazandó uniós jogban meghatározott kötelezettségekkel.

(8)

Ezen irányelv előnyeinek teljeskörű kihasználása érdekében ennek az irányelvnek minden árura alkalmazandónak kell lennie. Mindazonáltal az ezen irányelvben foglalt, a javítási és tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseknek csak azokra az árukra kell alkalmazandónak lenniük, amelyek tekintetében az uniós jogi aktusok javíthatósági követelményeket állapítanak meg.

(9)

A javíthatósági követelmények közé kell tartozniuk mindazoknak az uniós jogi aktusok szerinti követelményeknek, amelyek biztosítják az áruk javíthatóságát, ideértve többek között – de nem kizárólag – az (EU) 2024/1781 rendeletben említett, a környezettudatos tervezésre vonatkozó keret szerinti követelményeket is, hogy e követelmények az áruk széles körére és az uniós jog bármely területén várható jövőbeli fejleményekre is kiterjedjenek.

(10)

A javítóknak a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátaniuk a javítási szolgáltatásaikkal kapcsolatos legfontosabb információkat. Annak érdekében, hogy a fogyasztó szabadon eldönthesse, hogy kivel javíttatja meg az árut, valamint a megfelelő javítási szolgáltatások azonosításának és kiválasztásának elősegítése céljából lehetővé kell tenni a javítók számára, hogy önkéntes alapon használják az ezen irányelv I. mellékletében foglalt egységes európai javítási adatlapot. Az európai javítási adatlapnak tartalmaznia kell a fogyasztók javítási döntéseit befolyásoló fő paramétereket, például a hiba jellegét, az árat és azt az időtartamot, amelyen belül a javító vállalja a javítás elvégzését. Ha a javító kapcsolódó szolgáltatásokat, például szállítást is kínál, akkor fel kell tüntetni e szolgáltatások külön költségeit. Az európai javítási adatlapon egyértelműen és érthetően módon, továbbá az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) akadálymentességi követelményeinek megfelelően kell tájékoztatást nyújtani a fogyasztók számára. Az európai javítási adatlap lehetővé teheti a fogyasztók számára a javítási szolgáltatások – többek között az alternatív javítási ajánlatok – értékelését és könnyű összehasonlítását, és megkönnyítheti a javítási szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatás nyújtását, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A javítók nagyobb jogbiztonságot élveznének, mivel az európai javítási adatlap helyes használata és kitöltése esetén a jogi kötelezettségeik teljesítettnek minősülnének, különösen a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerinti, szerződéskötést megelőző bizonyos információk szolgáltatása tekintetében. A legfontosabb információknak az európai javítási adatlapon történő egységesített feltüntetése javítaná az egyértelműséget és az átláthatóságot, hozzájárulva ezáltal a javítási szolgáltatások iránti fogyasztói bizalom növeléséhez.

(11)

Ha a javító európai javítási adatlapot bocsát rendelkezésre, ezt észszerű időn belül kell megtennie, nevezetesen a kérést követő lehető legrövidebb időn belül, de még azelőtt, hogy a fogyasztót kötné a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés. Lehetővé kell tenni, hogy amennyiben nem bocsátanak rendelkezésre európai javítási adatlapot, a fogyasztó a 2011/83/EU irányelv szerinti, egyéb módon nyújtott, szerződéskötést megelőző tájékoztatás alapján is szerződést köthessen a javítóval a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozóan.

(12)

Az európai javítási adatlapot díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a javítónak diagnosztikai szolgáltatást kell nyújtania, azaz meg kell vizsgálnia az árukat a hiba jellegének vagy a javítás típusának a megállapítása érdekében. Lehetővé kell tenni, hogy ilyen esetekben a javító a nála felmerült szükséges költségek – többek között a munkaerő- vagy a szállítási költségek – megfizetését kérje a fogyasztótól. A 2011/83/EU irányelvben meghatározott, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó követelményekkel, valamint az említett irányelvben meghatározott egyéb követelményekkel összhangban a javítónak azelőtt kell tájékoztatnia a fogyasztót ezekről a költségekről, hogy a fogyasztó kérné a diagnosztikai szolgáltatást, valamint hogy a javító rendelkezésre bocsátaná az európai javítási adatlapot. Lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy ne kérjék a diagnosztikai szolgáltatást, amennyiben úgy vélik, hogy a diagnosztikai szolgáltatás igénybevételének költségei túl magasak lennének. Lehetővé kell tenni, hogy ha a fogyasztó úgy dönt, hogy az árut megjavíttatja, a javító ezeket a költségeket levonhassa a javítás árából. Ez nem érinti az ilyen költségek kötelező levonására vonatkozó tagállami szabályokat. A levonást közölni lehet az európai javítási adatlapon keresztül.

(13)

A javítók legalább 30 naptári napig nem módosíthatják az általuk az európai javítási adatlapon közölt javítási feltételeket, ideértve a javítás árát is. A javító és a fogyasztó számára azonban lehetővé kell tenni, hogy ennél hosszabb időtartamban állapodjanak meg. Ez biztosítaná, hogy elegendő idő álljon a fogyasztók rendelkezésére a különböző javítási ajánlatok összehasonlítására. Ha a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés megkötésére az európai javítási adatlap alapján kerül sor, az adatlapon feltüntetett, a javítással és az árral kapcsolatos információknak a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés szerves részét kell képezniük, meghatározva ezáltal a javítónak az adott szerződés szerinti kötelezettségeit. E szerződéses kötelezettségek teljesítése elmulasztására az alkalmazandó nemzeti jog az irányadó.

(14)

Ha a javító úgy dönt, hogy európai javítási adatlapot bocsát rendelkezésre, és a fogyasztó elfogadja az abban meghatározott feltételeket, a javítónak kötelezettsége kell, hogy legyen a javítás elvégzése. A tagállamoknak arányos és hatékony jogorvoslati lehetőségeket kell biztosítaniuk a fogyasztók számára abban az esetben, ha a javító nem teljesíti a javítási szolgáltatást azt követően, hogy a fogyasztó elfogadta az európai javítási adatlapot. E jogorvoslatok magukban foglalhatják a diagnosztikai szolgáltatásért fizetett díj visszatérítését is.

(15)

Az (EU) 2019/771 irányelv arra kötelezi az eladókat, hogy javítsák meg az árukat olyan teljesítési hiba esetén, amely az áruk leszállításakor már fennállt, és a helytállási időn belül felismerhetővé válik. Amennyiben ez a kötelezettség nem alkalmazandó, számos hibás, de menthető árut selejteznek le. Annak érdekében, hogy a fogyasztók ilyen esetekben ösztönözve legyenek az áruk megjavíttatására, ennek az irányelvnek köteleznie kell a gyártókat arra, hogy a fogyasztó kérésére megjavítsák az olyan árukat, amelyekre uniós jogi aktusokban előírt javíthatósági követelmények vonatkoznak, mivel ők az említett javíthatósági követelmények címzettjei. E kötelezettségnek az Unióban és azon kívül letelepedett gyártókra egyaránt vonatkoznia kell az uniós piacon forgalomba hozott áruk tekintetében. Ezen túlmenően ez az irányelv nem kérdőjelezheti meg a gyártók azzal kapcsolatos gazdasági szabadságát, hogy felhagyjanak egy áru gyártásával, adott esetben a tartalék alkatrészek és az eszközök biztosítására vonatkozó, az uniós jog szerinti kötelezettség sérelme nélkül.

(16)

mivel az ezen irányelv alapján a gyártókat terhelő javítási kötelezettség körébe tartoznak az olyan hibák, amelyek nem az áruk adásvételi szerződésnek való meg nem feleléséből erednek, lehetővé kell tenni a gyártók számára, hogy a fogyasztó által fizetett ár ellenében vagy díjmentesen végezzenek javítást. Az árfelszámítás lehetősége várhatóan arra ösztönözni majd a gyártókat, hogy olyan, fenntartható üzleti modelleket alakítsanak ki, amelyek javítási szolgáltatások nyújtását is magukban foglalják. Az ár megállapításakor figyelembe vehetők például a munkaerőköltségek, a tartalék alkatrészek költségei, a javítóműhely üzemeltetésének költségei, valamint a szokásos árrés. Az árnak észszerűnek kell lennie, vagyis azt olyan összegben kell megállapítani, amely nem tántorítja el szándékoltan a fogyasztókat attól, hogy éljenek a gyártók javítási kötelezettségéből fakadó lehetőséggel. A javítás áráról és feltételeiről a fogyasztó és a gyártó közötti szerződésben kell megállapodni, a fogyasztó számára pedig lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabadon eldöntse, hogy az adott ár és feltételek elfogadhatók-e számára. Az ilyen szerződés szükségessége és a többi javító által előidézett versenykényszer várhatóan arra ösztönzi majd a javításra kötelezett gyártókat, hogy az árat a fogyasztó számára elfogadható szinten tartsák. A javítási kötelezettség díjmentesen is teljesíthető, ha a hiba kereskedelmi jótállás körébe tartozik, például az áruk garantált tartósságát illetően. A fogyasztók arra való ösztönzése érdekében, hogy árujukat a jogszabályi jótállási időszakon kívül is megjavíttassák, a gyártó számára lehetővé kell tenni, hogy felajánlja egy hasonló árunak a javítás időtartamára való kölcsönadását, amely árut a fogyasztónak vissza kell küldenie, amint megkapja a javított áruját.

(17)

A szükségtelen szállítási költségek és kibocsátások elkerülése érdekében előnyös lenne, ha a javítást a fogyasztóhoz a lehető legközelebb lehetne elvégezni. Lehetővé kell tenni a gyártók, valamint adott esetben a meghatalmazott képviselők, az importőrök és a forgalmazók számára, hogy a javítás alvállalkozásba adásával teljesítsék javítási kötelezettségüket, például abban az esetben, ha nem rendelkeznek javítási infrastruktúrával, vagy ha egy, a fogyasztóhoz közelebb lévő javítónak is módjában áll elvégezni a javítást. Az említetteknek azonban továbbra is felelősséggel kell tartozniuk a javítási kötelezettség teljesüléséért.

(18)

Az (EU) 2024/1781 rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben meghatározott követelmények értelmében a gyártóknak hozzáférést kell biztosítaniuk tartalék alkatrészekhez, javítási és karbantartási információkhoz vagy a javítással kapcsolatos bármilyen szoftvereszközhöz, belső vezérlőprogramhoz vagy hasonló kiegészítő eszközhöz. E követelményekkel biztosítható, hogy a javítás ne csak a gyártó, hanem más javítók is számára is műszakilag kivitelezhető legyen. Következésképpen a javítók és adott esetben a fogyasztók az uniós jogi aktusokkal összhangban hozzáférhetnek majd a tartalék alkatrészekhez és a javítással kapcsolatos információkhoz és eszközökhöz, továbbá a javítók szélesebb választéka áll majd a fogyasztók rendelkezésére, akik adott esetben maguk is elvégezhetik majd a javítást. Biztosítani kell, hogy a tartalék alkatrészek legalább az uniós jogi aktusokban meghatározott ideig rendelkezésre álljanak. Azoknak a gyártóknak, amelyek tartalék alkatrészeket és eszközöket bocsátanak rendelkezésre az ezen irányelv II. mellékletében felsorolt jogi aktusok hatálya alá tartozó árukhoz, akár az uniós jog szerinti vonatkozó jogi kötelezettségek miatt, akár önkéntesen, olyan, észszerű árat kell felszámítaniuk, amely nem tart vissza az említett tartalék alkatrészek és eszközök igénybevételétől, és amely ezáltal nem képezi a javítás akadályát. A fenti intézkedéseket kiegészítve célszerű úgy rendelkezni, hogy a gyártók nem alkalmazhatnak olyan szerződéses kikötéseket, hardvereket vagy szoftvertechnikákat, amelyek akadályozzák az ezen irányelv II. mellékletében felsorolt uniós jogi aktusokban meghatározott javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó áruk javítását, kivéve, ha e szerződéses kikötéseket, hardvereket vagy szoftvertechnikákat jogszerű és objektív tényezők indokolják, beleértve az uniós és a nemzeti jogi aktusok, különösen a 2001/29/EK (12), a 2004/48/EK (13) és az (EU) 2019/790 (14) európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján szellemitulajdon-jogok által védett művek és más tartalmak engedély nélküli felhasználásának megakadályozásához vagy korlátozásához fűződő célt is. Következésképpen mindez várhatóan ösztönözni fogja a versenyt, valamint – jobb szolgáltatások és alacsonyabb javítási árak révén – a fogyasztók javát fogja szolgálni.

(19)

Adott esetben a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) értelmében vett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek az olyan kereskedői gyakorlatok, amelyek a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet alakítják ki bennük, hogy az árujuk nem javítható egy független javító, nem hivatásos javító vagy végfelhasználó által korábban végzett javítás vagy vizsgálat miatt, valamint az arra vonatkozó hamis állítások, hogy az ilyen javítás vagy vizsgálat biztonsági kockázatokat idézhet elő.

(20)

A javítási kötelezettség azokban az esetekben is alkalmazandó, amikor a gyártó az Unión kívül telepedett le. Annak érdekében, hogy a fogyasztók egy, az Unióban letelepedett gazdasági szereplőhöz fordulhassanak e kötelezettség teljesítése céljából, ez az irányelv megállapítja az egyéb olyan gazdasági szereplők sorrendjét, akik ilyen esetekben kötelesek teljesíteni a gyártó javítási kötelezettségét. Ezáltal várhatóan lehetővé válik majd az Unión kívül letelepedett gyártók számára, hogy intézkedjenek az Unión belüli javítási kötelezettségük teljesítéséről.

(21)

A gyártók túlterhelésének elkerülése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy azok teljesíteni tudják javítási kötelezettségüket, e kötelezettségnek azokra az árukra kell korlátozódnia, amelyekre vonatkozóan az uniós jogi aktusok bármilyen javíthatósági követelményt előírnak, és az e követelményeknek megfelelő terjedelműnek kell lennie. A javíthatósági követelmények nem a hibás áruk megjavítására kötelezik a gyártókat, hanem annak biztosítására irányulnak, hogy az áruk javíthatók legyenek. Javíthatósági követelményeket meghatározó uniós jogi aktusok például az (EU) 2024/1781 rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy a 2009/125/EK irányelv alapján elfogadott végrehajtási intézkedések – amelyek keretet adnak a termékek környezeti fenntarthatóságának javításához –, csakúgy, mint az olyan egyéb vonatkozó uniós jogi aktusok, mint például az (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16). A javítási kötelezettség e korlátozása azt hivatott biztosítani, hogy csak a javíthatónak tervezett áruk képezzék ilyen kötelezettség tárgyát. A vonatkozó javíthatósági követelmények közé tartoznak az áruk szétszerelésének megkönnyítésére irányuló tervezési követelmények, valamint a különféle tartalék alkatrészek rendelkezésre bocsátásának minimális időtartamára vonatkozó követelmények. A javítási kötelezettségnek a javíthatósági követelmények hatályához kell igazodnia, például előfordulhat, hogy a környezettudatos tervezési követelmények csak az áruk bizonyos alkotóelemeire vonatkoznak, vagy hogy a tartalék alkatrészeket csak meghatározott ideig kell rendelkezésre bocsátani. Az ezen irányelv szerinti javítási kötelezettségnek – amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztó az értékesítés utáni szakaszban közvetlenül a gyártóval szemben támasszon javítási igényt –, ki kell egészítenie a például az (EU) 2024/1781 rendeletben meghatározott, kapcsolódó kínálatoldali javíthatósági követelményeket, élénkítve ezáltal a javítás iránti fogyasztói keresletet.

(22)

A jogbiztonság biztosítása érdekében ennek az irányelvnek a II. mellékletében fel kell sorolni a releváns árukategóriákra vonatkozó javíthatósági követelményeket tartalmazó uniós jogi aktusokat. A jövőbeli szabályozási fejleményekkel való összhang biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy új javíthatósági követelmények elfogadása esetén új uniós jogi aktusokat vegyen fel ezen irányelv II. mellékletébe. A Bizottságnak ezeket a jogi aktusokat a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kihirdetésük után 12 hónappal fel kell vennie a II. mellékletbe. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (17) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(23)

Miközben ezen irányelv javítási kötelezettséget ró a gyártóra, egyúttal megkönnyíti a fogyasztó számára, hogy más javítók javítási szolgáltatásait válassza. Ezt a döntést meg fogja könnyíteni egyrészt az európai javítási adatlap alkalmazása – amelyet nemcsak a gyártó, hanem a javító, például az eladó vagy egy független javító is használhat önkéntes alapon –, másrészt pedig az online javítási platformokon keresztüli keresés lehetősége. Mivel a fogyasztóknak fizetniük kellene a javításért, nagyobb valószínűséggel hasonlítanák össze a javítási lehetőségeket, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő javítási szolgáltatásokat válasszák. Így valószínűleg a közelükben lévő független javítókat vagy az eladót keresnék meg, mielőtt gyártókhoz fordulnának, amelyek például távolabb lehetnek tőlük, vagy amelyeknek az ára a szállítási költségek miatt magasabb lehet.

(24)

Az (EU) 2019/771 irányelvvel összhangban a gyártót mentesíteni kell a javítási kötelezettség alól, amennyiben a javítás tényszerűen vagy jogilag lehetetlen. Helyénvaló ezért, hogy a gyártó ne tagadhassa meg a javítást pusztán gazdasági okokból, például a tartalék alkatrészek költsége miatt, vagy kizárólag azon az alapon, hogy egy korábbi javítást más javítók vagy adott esetben a fogyasztó végezte el. Az (EU) 2019/771 irányelvet vagy az azt megelőző 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (18) végrehajtó nemzeti jogszabályok már használják, a nemzeti bíróságok pedig alkalmazzák a javítás lehetetlenségének kritériumát.

(25)

A javítás elérhetőségével és ezáltal az igénybevételének valószínűségével kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése érdekében a gyártóknak vagy adott esetben a meghatalmazott képviselőknek, az importőröknek vagy a forgalmazóknak tájékoztatniuk kell a fogyasztókat oly módon, hogy a javítási kötelezettségükre és a javítási szolgáltatásaikra vonatkozó információkat bocsátanak a fogyasztók rendelkezésére. Biztosítani kell, hogy az információk legalább a javítási kötelezettség teljes időtartama alatt rendelkezésre álljanak, amely időtartam a forgalomba hozatal időpontjától a javíthatósági követelmények hatályának lejártáig terjedő időszaknak tekinthető. A tájékoztatásban meg kell jelölni az e kötelezettség hatálya alá tartozó árukat, és azt is ki kell fejteni, hogy az adott áruk tekintetében – például alvállalkozón keresztül – javítási szolgáltatást nyújtanak, és hogy mire terjed ki ez a szolgáltatás. Ennek a tájékoztatásnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a fogyasztó számára, és azt egyértelműen és érthetően, az (EU) 2019/882 irányelv akadálymentességi követelményeinek megfelelően kell biztosítani. A gyártó számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon meghatározza, milyen módon tájékoztatja a fogyasztót, például jól látható és feltűnő módon, a digitális termékútlevélen keresztül vagy – például ha a gyártó egyben az eladó is – az értékesítési helyen.

(26)

A javításra való ösztönzés érdekében a Bizottságnak célszerű létrehoznia egy európai online javítási platformot (a továbbiakban: az európai online platform). Az európai online platformnak közös online interfészen alapuló nemzeti részekből kell állnia, és tartalmaznia kell az ezen irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő nemzeti online javítási platformokra (a továbbiakban: nemzeti online platformok) mutató linkeket. E célból a Bizottságnak közös online interfészt kell kialakítania az európai online platform számára. A Bizottságnak emellett felelősnek kell lennie a közös online interfész informatikai karbantartásának biztosításáért, és válaszolnia kell a felhasználóknak az európai online platform helytelen működésével kapcsolatos technikai vagy egyéb jellegű megkereséseire. Az európai online platformnak díjmentesen hozzáférhetőnek kell lennie a fogyasztók számára. Emellett a platformnak lehetővé kell tennie, hogy azon adott esetben a felújított áruk eladói, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplők, vagy a kiegészítő, piaci alapú eszközök, például a közösségi alapú javítási kezdeményezések is helyet kapjanak. A tagállamoknak vagy a közös online interfészt kell használniuk a nemzeti részüknek az európai online platformon belüli létrehozásához, vagy pedig olyan nemzeti online platformot kell létrehozniuk vagy – adott esetben – fenntartaniuk, amely megfelel az ezen irányelvben meghatározott kritériumoknak. Helyénvaló, hogy amennyiben a tagállamok az európai online platformot használják, maguk dönthessék el, hogy miként töltik fel a nemzeti részeket, például önregisztrálás útján, adattömegek meglévő adatbázisokból való, a javítók hozzájárulásával történő beemelésével, vagy a regisztrálás előzetes jóváhagyáshoz kötésével. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – amennyiben szükségesnek ítélik – meghatározzák a nemzeti részükhöz való hozzáférés feltételeit, ideértve például a szakmai képesítésekre vonatkozó követelményeknek való megfelelést vagy az alkalmazandó, a javításra vonatkozó önkéntes európai vagy nemzeti minőségi standardoknak való megfelelést. E feltételeknek megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és összhangban kell lenniük az uniós joggal. Azon tagállamok számára, amelyek úgy döntöttek, hogy nemzeti részüket illetően hozzáférési feltételeket határoznak meg, további hat hónapot kell biztosítani nemzeti részük működőképessé tételéhez.

(27)

Egyes tagállamok vagy vállalkozások már erőforrásokat fordítottak a javítást előmozdítani hivatott nemzeti online platformok fejlesztésére. A túlzott adminisztratív terhek elkerülése és a megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy fenntartsák a már meglévő olyan nemzeti online platformjukat, amely megfelel ezen irányelv követelményeinek. Helyénvaló, hogy amennyiben egy tagállam nemzeti online platformot tart fenn vagy hoz létre, ne kelljen sem nemzeti részt létrehoznia az európai online platformon belül, sem pedig nemzeti kapcsolattartó pontokat kijelölnie. A tagállamoknak választaniuk kell, hogy létrehoznak-e egy nemzeti részt az európai online platformon belül, vagy pedig kialakítanak egy olyan nemzeti online platformot, amely megfelel az ezen irányelvben meghatározott feltételeknek, és erről 2026. július 31-ig tájékoztatniuk kell a Bizottságot. Az ilyen nemzeti online platformok egy linken keresztül elérhetők lesznek az európai online platformról, amennyiben legkésőbb 2027. július 31-én működőképessé válnak. Ezen online platformok lehetnek magán- vagy állami online platformok, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében létrehozott online platformok.

(28)

Az európai online platformnak olyan felhasználóbarát eszközöket kell magában foglalnia, amelyek a javítók tagállamok szerinti keresésére szolgálnak. Ily módon a fogyasztók könnyebben tudnák értékelni és összehasonlítani a különböző javítási szolgáltatók előnyeit, és ezáltal ösztönzést kapnának arra, hogy a javítás mellett döntsenek. Miközben az európai online platform arra irányul, hogy megkönnyítse a javítási szolgáltatások keresését a vállalkozások és a fogyasztók közötti viszonylatban, a fenntartható fogyasztás előmozdítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az európai online platformon belüli nemzeti részük hatályát a felújított áruk eladóira, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplőkre vagy a közösségi alapú javítási kezdeményezésekre – például a közösségi javítóműhelyekre („repair café”) – is kiterjesszék.

(29)

A Bizottság és a tagállamok közötti koordináció megkönnyítése érdekében a tagállamoknak képviselőt kell kijelölniük egy, a Bizottság által létrehozott szakértői csoportba, amelynek az a feladata, hogy tanácsadást nyújtson az európai online platform kialakításával és működésével kapcsolatban.

(30)

A tagállamoknak olyan nemzeti kapcsolattartó pontokat is ki kell jelölniük, amelyek a nemzeti részük igazgatásával kapcsolatos feladatokért felelősek. A tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontoknak adott esetben ellenőrizniük kell a nemzeti részben szereplő adatokat az érvénytelen információknak az uniós joggal összhangban való felderítése, azonosítása és eltávolítása céljából.

(31)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az európai online platform könnyen és díjmentesen hozzáférhető legyen a fogyasztók számára. Az európai online platformnak lehetővé kell tennie a fogyasztók számára, hogy megfelelő javítási szolgáltatásokat találjanak hibás áruik megjavításához, valamint adott esetben felújítottáru-eladót, hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplőt vagy közösségi alapú javítási kezdeményezést – például közösségi javítóműhelyt – találjanak. Lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy keresési funkciók használatával szűrést végezzenek különböző jellemzők alapján, ideértve többek között az árukategóriákat, az ideiglenes csereáruk rendelkezésre állását, a minőségi mutatókat, valamint a javítással kapcsolatos bármely feltételt, például a javító elhelyezkedését és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás lehetőségét. Az európai online platformnak a kiszolgáltatott helyzetű fogyasztók – köztük a fogyatékossággal élők – számára is hozzáférhetőnek kell lennie az akadálymentességre vonatkozó uniós jognak megfelelően.

(32)

Az árualapú keresési funkció az áru típusára vagy márkájára vonatkozhat. Mivel a javítók a javítási igény bejelentése előtt nem ismerhetik a konkrét hibát, helyénvaló, hogy az európai online platformon csupán általános tájékoztatást kelljen adniuk javítási szolgáltatásaik fő elemeiről, hogy a fogyasztók eldönthessék, megjavíttatják-e az adott árut; különösen olyan információk tartoznak e körbe, mint a javítás elvégzéséhez szükséges idő átlagos hossza, az ideiglenes csereáru rendelkezésre állása, az a hely, ahol a fogyasztó átadja az árut javításra, valamint kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állása. A javítókat, valamint adott esetben a felújított áruk eladóit, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplőket vagy a közösségi alapú javítási kezdeményezéseket – például a közösségi javítóműhelyeket – ösztönözni kell arra, hogy rendszeresen frissítsék a rájuk vonatkozó információkat az európai online platformon. Az európai online platformon keresztül elérhető javítási szolgáltatásokba vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében a javítóknak képesnek kell lenniük igazolni, hogy betartanak bizonyos javítási standardokat.

(33)

Az európai javítási adatlaphoz való hozzájutás megkönnyítése érdekében az európai online platformnak lehetővé kell tennie a fogyasztók számára, hogy az európai online platformon keresztül közvetlenül kérjék az adatlapot a javítótól, feltéve, hogy a javító önkéntes alapon rendelkezésre bocsátja ezt az adatlapot.

(34)

A Bizottságnak és a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az európai online platformnak a fogyasztókkal való megismertetése céljából, ideértve például az európai online platformra mutató linknek a kapcsolódó nemzeti honlapokon való elhelyezését, vagy kommunikációs kampányok lefolytatását.

(35)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti jogszabályaik – ezen irányelv átültetésekor is – teljes mértékben összhangban legyenek a szolgáltatásnyújtásnak és a letelepedésnek a Szerződésekben rögzített alapvető szabadságával. Ez az irányelv nem érintheti az (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19).

(36)

A tagállamoknak meg kell hozniuk legalább egy, a javítást előmozdító intézkedést. Az ilyen intézkedések pénzügyi és nem pénzügyi jellegűek is lehetnek. A nem pénzügyi jellegű intézkedések közé tartozhatnak a tájékoztató kampányok, valamint a közösségi alapú javítási kezdeményezésekhez olyan közvetlen módokon nyújtott támogatás, mint amilyen például a javítóműhelyek helyiségeinek vagy találkozóhelyeknek a – például közösségi vagy kulturális központokban történő – biztosítása. A pénzügyi jellegű intézkedések közé tartozhatnak például a javítási utalványok, a javítási alapok, a helyi vagy regionális online javítási platformok támogatása vagy létrehozása, a javítással kapcsolatos speciális készségek elsajátítását célzó képzési programok szervezése vagy finanszírozása, valamint az adózási intézkedések. Az adózási intézkedésekkel összefüggésben a 2006/112/EK tanácsi irányelv (20) III. mellékletével összhangban a tagállamok adott esetben úgy dönthetnek, hogy kedvezményes hozzáadottértékadó-mértéket írnak elő a háztartásikészülék-, cipő- és bőráru-, ruházat- és háztartásitextília-javítási szolgáltatás nyújtására – beleértve a kisebb javításokat és az átalakítást is – vonatkozóan. E tekintetben a Bizottság adott esetben fontolóra veheti az említett irányelv III. mellékletének módosítására irányuló javaslat benyújtását. Az említett intézkedéseket nemzeti, regionális vagy helyi szinten lehet meghozni. A bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot a meghozott, a javítást előmozdító egy vagy több intézkedésről. A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ezen intézkedésekre vonatkozó információkat.

(37)

A tagállamoknak meg kell határozniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell azok érvényesítését. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(38)

A Bizottságnak lehetővé kell tennie egy, a javítási szolgáltatásokra vonatkozó önkéntes európai minőségi szabvány kidolgozását, például azzal, hogy ösztönzi és megkönnyíti a leendő szabvánnyal kapcsolatos önkéntes együttműködést a vállalkozások, a hatóságok és más érdekelt felek – például a független javítók és a közösségi alapú javítási kezdeményezések – között, vagy szabványosítási kérelmet intéz az európai szabványügyi szervezetekhez. A javítási szolgáltatásokra vonatkozó európai minőségi szabvány Unió-szerte erősítheti a javítási szolgáltatásokba vetett fogyasztói bizalmat. Ez a szabvány kiterjedhet a javítással kapcsolatos fogyasztói döntéseket befolyásoló szempontokra, így a javítás elvégzéséhez szükséges időre, az ideiglenes csereáruk rendelkezésre állására, az olyan minőségi biztosítékokra, mint a javításra vonatkozó kereskedelmi jótállás, valamint az olyan kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állására, mint a javítók által kínált eltávolítás, üzembe helyezés és szállítás.

(39)

Az ezen irányelvben meghatározott jogérvényesítési rendelkezések nem érintik az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (21).

(40)

A fogyasztók arra való ösztönzése céljából, hogy a javítást válasszák az áru eladói felelősségi körön belüli szerződésszerűvé tételének módjaként – és ezáltal a javítás előmozdítása érdekében –, módosítani kell az (EU) 2019/771 irányelvet a helytállási idő 12 hónappal történő meghosszabbítása céljából, amely időszakot hozzá kell adni az árura vonatkozó fennmaradó helytállási időhöz. Helyénvaló, hogy ilyen meghosszabbodást csak egyszer lehessen alkalmazni. A tagállamok azonban még inkább ösztönözhetik a javítást azáltal, ha az eladói felelősség időtartamának további meghosszabbodását írnák elő arra az esetre vonatkozóan, amikor újabb javításra kerül sor. A tagállamok olyan szabályokat is bevezethetnek vagy fenntarthatnak, amelyek értelmében javítás esetén az eladói felelősség időtartama egy 12 hónapnál hosszabb időtartammal hosszabbodik meg. Helyénvaló, hogy amennyiben a helytállási idő meghosszabbodása alkalmazandó, az eladónak az (EU) 2019/771 irányelvvel összhangban felelősséget kelljen vállalnia minden olyan hibáért, amely az áru átadásának időpontjában fennállt, és amely – a meghosszabbodást is magában foglaló – fennmaradó helytállási időn belül válik felismerhetővé. A helytállási idő meghosszabbodása nem sértheti az (EU) 2019/771 irányelvben meghatározott fogyasztói jogokat. Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok azon lehetőségét, hogy olyan rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, amelyek az (EU) 2019/771 irányelvvel összhangban csak a megjavított alkatrészek esetében írják elő a helytállási időnek egy hosszabb időszakkal való meghosszabbodását. Figyelembe véve az (EU) 2019/771 irányelv által biztosított rugalmasságot, azoknak a tagállamoknak, amelyek nem írnak elő konkrét határidőket az eladói felelősségre vonatkozóan, vagy csak a jogorvoslatokra vonatkozó elévülési időt írnak elő, biztosítaniuk kell, hogy az eladói felelősség időtartama vagy a jogorvoslatokra vonatkozó elévülési idő javítás esetén legalább két év plusz 12 hónap legyen: az előbbi időtartam az eladói felelősség (EU) 2019/771 irányelvben meghatározott minimumidőszakának, az utóbbi időtartam pedig ezen időszak javítás esetén alkalmazandó minimális meghosszabbodásának felel meg. A helytállási idő meghosszabbodása ösztönözné a fenntartható fogyasztást és hozzájárulna a körforgásos gazdasághoz.

(41)

Az eladó felelősségi körén belüli javítás előmozdítása érdekében, a fogyasztók javát szolgálva és a környezet védelme érdekében az (EU) 2019/771 irányelvet tovább kell módosítani egy olyan új kötelezettség bevezetése céljából, amelynek értelmében a fogyasztót tájékoztatni kell a javítás és a csere közötti választás jogáról, valamint a helytállási idő abban az esetben való meghosszabbodásáról, ha a fogyasztó a javítást választja, felhívva ezáltal a figyelmet mindkét lehetőségre és a javítással járó előnyre. Ez a tájékoztatási követelmény ösztönözné a fenntartható fogyasztást és hozzájárulna a körforgásos gazdasághoz.

(42)

A fogyasztók támogatása és a javítás ösztönzése érdekében az eladó – az adott árukategória sajátosságaitól függően – csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak, ha a javítást nem végzik el észszerű időn belül, vagy ha az jelentős kényelmetlenséggel jár. E csereáru felújított áru is lehet. A fogyasztó részére ideiglenesen kölcsönadott csereárut minden esetben díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani. Az eladónak ilyen esetben is észszerű időn belül kell biztosítania a javítást. A csereárunak a javítás időtartamára történő kölcsönadásával elkerülhető a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség, de az nem indokolhat észszerűtlenül hosszú javítási időtartamot. Ezenkívül, jogorvoslatként alkalmazott csere esetén, a fogyasztó kérésére az eladó felújított árut is a fogyasztó rendelkezésére bocsáthat.

(43)

Az ezen irányelvben foglalt szabályok képviseleti kereset útján történő érvényesíthetősége érdekében módosítani kell az (EU) 2020/1828 irányelv I. mellékletét. Ahhoz, hogy a tagállamuk által kijelölt illetékes hatóságok az ezen irányelvben foglalt szabályok betartatása érdekében együttműködhessenek egymással és a Bizottsággal, és koordinálhassák az intézkedéseket egymás között és a Bizottsággal, módosítani kell az (EU) 2017/2394 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) mellékletét.

(44)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodni tudjanak, átmeneti rendelkezéseket kell bevezetni ezen irányelv bizonyos cikkeinek alkalmazását illetően. Helyénvaló, hogy az (EU) 2019/771 irányelv módosítása csak a 2026. július 31. után kötött adásvételi szerződésekre legyen alkalmazandó, hogy ezáltal biztosított legyen a jogbiztonság, és elegendő idő álljon az eladók rendelkezésére a javítással és a cserével kapcsolatos módosított jogorvoslatokhoz való alkalmazkodáshoz.

(45)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (23) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(46)

A tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani azt a célt, amelynek értelmében elő kell mozdítani a fogyasztók által vásárolt áruk javítását a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulás és egyúttal a magas szintű környezet- és fogyasztóvédelem biztosítása érdekében. A fenntartható fogyasztást a hibáknak az (EU) 2019/771 irányelv hatályán kívüli javítása útján előmozdító, újonnan megjelenő, kötelező erejű nemzeti szabályok valószínűleg eltérnének egymástól, és a belső piac széttagoltságához vezetnének. A tagállamok nem módosíthatják az eladó felelősségi körébe tartozó hibákra vonatkozó, az (EU) 2019/771 irányelvben foglalt, teljeskörűen harmonizált szabályokat. Ezen irányelv célja – annak terjedelme és hatásai miatt – jobban megvalósítható uniós szinten, olyan, teljeskörűen harmonizált közös szabályok révén, amelyek előmozdítják az eladónak az (EU) 2019/771 irányelvben meghatározott felelősségi körén belüli és azon kívüli javítást. Az Unió ezért intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(47)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, és biztosítani hivatott különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 16., 26., 37., 38. és 47. cikkének maradéktalan tiszteletben tartását. A Charta 37. cikkével összhangban hozzájárul a környezet minőségének javításához azzal, hogy előmozdítja az áruk fenntartható fogyasztását, ezáltal pedig csökkenti a menthető áruk idő előtti hulladékká válásának káros környezeti hatásait. Ez az irányelv azáltal biztosítja a fogyasztóvédelemről szóló 38. cikk rendelkezéseinek maradéktalan tiszteletben tartását, hogy erősíti a fogyasztói jogokat az eladó (EU) 2019/771 irányelv szerinti felelősségi körén kívül bekövetkező vagy felismerhetővé váló hibákkal kapcsolatban. Emellett a Charta 16. cikkével összhangban a vállalkozás szabadságának maradéktalan tiszteletben tartását is biztosítja azáltal, hogy védi a szerződési szabadságot, és ösztönzi a javítási szolgáltatások fejlődését a belső piacon. Ez az irányelv a Charta 26. cikkével összhangban a fogyatékossággal élők beilleszkedéséhez is hozzájárul azáltal, hogy előmozdítja az európai online platformnak a fogyatékossággal élők számára való akadálymentessé tételét. Ez az irányelv hatékony jogérvényesítési eszközök révén hivatott biztosítani a Charta hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 47. cikkének maradéktalan tiszteletben tartását,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy, cél és hatály

(1)   Ez az irányelv a belső piac megfelelő működéséhez való hozzájárulás és egyúttal a magas szintű fogyasztó- és környezetvédelem biztosítása érdekében az áruk javítására vonatkozó rendelkezéseket megerősítő közös szabályokat állapít meg.

(2)   Ezt az irányelvet a fogyasztók által vásárolt áruk abban az esetben történő javítására kell alkalmazni, ha azok hibája az eladónak az (EU) 2019/771 irányelv 10. cikke alapján fennálló felelősségén kívül következik be vagy válik felismerhetővé.

(3)   Az 5. és a 6. cikk kizárólag a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusokban foglalt javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó árukra alkalmazandó, és csak annyiban, amennyiben az említett jogi aktusok rendelkeznek ilyen követelményekről.

(4)   Ez az irányelv nem érinti az (EU) 2018/958 rendeletet.

2 cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

„fogyasztó”: az (EU) 2019/771 irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti fogyasztó;

2.

„javító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki saját kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggésben javítási szolgáltatásokat nyújt, beleértve a javítási szolgáltatásokat nyújtó gyártókat és eladókat, továbbá a javítási szolgáltatókat, akár függetlenek, akár kapcsolt viszonyban állnak az ilyen gyártókkal vagy eladókkal;

3.

„javítás”: az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározottak szerinti javítás;

4.

„eladó”: az (EU) 2019/771 irányelv 2. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti eladó;

5.

„gyártó”: az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 42. pontjában meghatározottak szerinti gyártó;

6.

„meghatalmazott képviselő”: az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 43. pontjában meghatározottak szerinti meghatalmazott képviselő;

7.

„importőr”: az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 44. pontjában meghatározottak szerinti importőr;

8.

„forgalmazó”: az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 45. pontjában meghatározottak szerinti forgalmazó;

9.

„áru”: az (EU) 2019/771 irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerinti áru, kivéve a vizet, a gázt és a villamos energiát;

10.

„felújítás”: az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározottak szerinti felújítás;

11.

„javíthatósági követelmények”: a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusokban előírt követelmények, amelyek lehetővé teszik valamely áru javítását; ilyen követelmények többek között a szétszerelés megkönnyítését célzó követelmények, valamint az áruk vagy egyes alkotóelemeik tekintetében a tartalék alkatrészekhez, a javítással kapcsolatos tájékoztatáshoz és eszközökhöz való hozzájutásra vonatkozó követelmények;

12.

„tartós adathordozó”: az (EU) 2019/771 irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerinti tartós adathordozó.

3. cikk

A harmonizáció szintje

A tagállamok nemzeti jogukban nem tartanak fenn és nem vezetnek be az ebben az irányelvben meghatározottaktól eltérő rendelkezéseket.

4. cikk

Európai javítási adatlap

(1)   A javítók a fogyasztó rendelkezésére bocsáthatják az I. melléklet szerinti európai javítási adatlapot. Az európai javítási adatlapot tartós adathordozón, a kérést követő észszerű időn belül, és még azelőtt kell rendelkezésre bocsátani, hogy a fogyasztót kötné a javítási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés.

(2)   Az európai javítási adatlapot díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben diagnosztikai szolgáltatásra, például fizikai vagy távolról végzett vizsgálatra van szükség a hiba jellegének, a javítás típusának és a javítás várható árának a meghatározásához, a javító kérheti a fogyasztótól e szolgáltatás szükséges költségeinek megtérítését.

A 2011/83/EU irányelv sérelme nélkül, a javítónak tájékoztatnia kell a fogyasztót a diagnosztikai szolgáltatás költségeiről.

(4)   Az európai javítási adatlapon egyértelműen és érthetően meg kell adni a javítás alábbi feltételeit:

a)

a javító személyazonossága;

b)

a javító letelepedési helyének postai címe, valamint a javító telefonszáma és e-mail-címe, továbbá – amennyiben van ilyen – egyéb olyan online kommunikációs eszköze, amelyen keresztül a fogyasztó gyorsan, hatékonyan és akadálymentesen kapcsolatba léphet és kommunikálhat a javítóval;

c)

a javítandó áru;

d)

a hiba jellege és a javasolt javítás típusa;

e)

az ár vagy – ha az árat észszerűen nem lehet előre kiszámítani – az ár kiszámításának módja és a javítás maximális ára;

f)

a javítás elvégzéséhez szükséges idő;

g)

az ideiglenes csereáruk rendelkezésre állása a javítás idejére, és adott esetben az ideiglenes cserének a fogyasztót terhelő költségei;

h)

az a hely, ahol a fogyasztó átadja az árut javításra;

i)

adott esetben kapcsolódó szolgáltatások – például a javító által kínált eltávolítás, üzembe helyezés és szállítás – igénybevételének lehetősége, és adott esetben e szolgáltatásoknak a fogyasztót terhelő költségei, részletezve;

j)

az európai javítási adatlap érvényességi ideje;

k)

adott esetben kiegészítő információk.

(5)   A javító az európai javítási adatlapnak a fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított 30 naptári napig nem módosíthatja az abban meghatározott javítási feltételeket. A javító és a fogyasztó megállapodhat az európai javítási adatlap hosszabb érvényességi idejéről is. Amennyiben a fogyasztó az érvényességi időn belül elfogadja az európai javítási adatlapon meghatározott feltételeket, a javító köteles e feltételekkel elvégezni a javítási szolgáltatást.

(6)   Ha a javító hiánytalan és pontos európai javítási adatlapot bocsátott a fogyasztó rendelkezésére, akkor az alábbi követelmények teljesítettnek minősülnek:

a)

a javítási szolgáltatás főbb jellemzőiről szóló tájékoztatásra vonatkozó követelmények a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) 22. cikke (1) bekezdésének j) pontjában foglaltaknak megfelelően;

b)

a javító személyazonosságáról és elérhetőségeiről szóló tájékoztatásra vonatkozó követelmények a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 6. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 2006/123/EK irányelv 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, valamint a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) 5. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglaltaknak megfelelően;

c)

az árról szóló tájékoztatásra vonatkozó követelmények a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a 2006/123/EK irányelv 22. cikke (1) bekezdésének i) pontjában és (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően;

d)

a javítási szolgáltatás teljesítése érdekében hozott intézkedésekről és a teljesítéshez szükséges időről szóló tájékoztatásra vonatkozó követelmények a 2011/83/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 6. cikke (1) bekezdésének g) pontjában foglaltaknak megfelelően.

5. cikk

Javítási kötelezettség

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a gyártó a fogyasztó kérésére megjavítsa a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusokban foglalt javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó árukat, és annyiban, amennyiben az említett jogi aktusok rendelkeznek ilyen követelményekről. A gyártó nem köteles megjavítani az ilyen árut, ha a javítás lehetetlen. A gyártó a javítási kötelezettségének teljesítése érdekében kiadhatja a javítást alvállalkozónak.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti javítást a következő feltételekkel kell elvégezni:

a)

díjmentesen vagy észszerű ár felszámításával kell elvégezni;

b)

észszerű időn belül kell elvégezni attól az időponttól kezdődően, amikor az áru a gyártó tényleges birtokában van, a gyártó megkapta az árut vagy hozzáférést kapott az áruhoz a fogyasztótól;

c)

a gyártó a javítás időtartamára díjmentesen vagy észszerű díj ellenében csereárut kölcsönözhet a fogyasztónak; és

d)

ha a javítás lehetetlen, a gyártó felújított árut is felajánlhat a fogyasztónak.

(3)   Ha az (1) bekezdés alapján javításra kötelezett gyártó az Unión kívül telepedett le, akkor az Unión belüli meghatalmazott képviselőjének kell teljesítenie a gyártó kötelezettségét. Ha a gyártó nem rendelkezik meghatalmazott képviselővel az Unióban, akkor az érintett áru importőrének kell teljesítenie a gyártó kötelezettségét. Importőr hiányában az érintett áru forgalmazójának kell teljesítenie a gyártó kötelezettségét. A meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó a javítási kötelezettsége teljesítése érdekében kiadhatja a javítást alvállalkozónak.

(4)   Azoknak a gyártóknak, amelyek tartalék alkatrészeket és eszközöket bocsátanak rendelkezésre a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó árukhoz, e tartalék alkatrészeket és eszközöket olyan észszerű áron kell kínálniuk, amely nem tart vissza a javítástól.

(5)   Az e cikk alapján javításra kötelezett gyártóknak, illetve adott esetben meghatalmazott képviselőknek, importőröknek vagy forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztók egy szabadon hozzáférhető honlapon keresztül információkhoz juthassanak a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó áruk tipikus javításáért felszámított indikatív árakra vonatkozóan.

(6)   A gyártók nem alkalmazhatnak olyan szerződéses kikötéseket, hardvereket vagy szoftvertechnikákat, amelyek akadályozzák a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó áruk javítását, kivéve, ha azt jogszerű és objektív tényezők – beleértve a szellemitulajdon-jogoknak az uniós és a nemzeti jogban biztosított védelmét – indokolják. A gyártók különösen azt nem akadályozhatják meg, hogy a független javítók eredeti vagy használt tartalék alkatrészeket, kompatibilis tartalék alkatrészeket és 3D nyomtatással készült tartalék alkatrészeket használjanak, amennyiben az említett tartalék alkatrészek megfelelnek az uniós vagy a nemzeti jog szerinti követelményeknek, például a termékbiztonsági követelményeknek, és nem sértik a szellemi tulajdont. Ez a bekezdés nem érinti sem a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusokban foglalt különös követelményeket, sem pedig a szellemitulajdon-jogok védelmét előíró uniós és nemzeti jogot.

(7)   A gyártók nem tagadhatják meg a II. mellékletben felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó áruk javítását kizárólag azon az alapon, hogy egy korábbi javítást más javítók vagy más személyek végeztek el.

(8)   Az e cikk szerinti javítási kötelezettség sérelme nélkül, a fogyasztók az általuk választott bármely javítót felkérhetik a javításra.

(9)   A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy a szabályozási fejleményekre tekintettel a javíthatósági követelményeket meghatározó uniós jogi aktusok jegyzékének naprakésszé tétele révén módosítsa a II. mellékletet. A Bizottság e felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a vonatkozó uniós jogi aktus kihirdetését követően indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kihirdetést követő 12 hónapon belül fogadja el.

6. cikk

Tájékoztatás a javítási kötelezettségről

A tagállamok biztosítják, hogy a gyártó, vagy adott esetben a meghatalmazott képviselő, az importőr vagy a forgalmazó díjmentesen, legalább az 5. cikk szerinti javítási kötelezettsége teljes időtartamára, könnyen hozzáférhetően, egyértelműen és érthetően rendelkezésre bocsássa a javítási szolgáltatásaira vonatkozó információkat.

7. cikk

Európai online javítási platform

(1)   Létrejön egy európai online javítási platform (a továbbiakban: az európai online platform), amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy javítókat, valamint adott esetben felújítottáru-eladókat, hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplőket vagy közösségi alapú javítási kezdeményezéseket találjanak. Az európai online platformnak a közös online interfészt használó nemzeti részekből kell állnia, és a (3) bekezdésben említett nemzeti online javítási platformokra (a továbbiakban: nemzeti online platformok) mutató linkeket kell tartalmaznia.

(2)   A Bizottság 2027. július 31-ig kifejleszti az európai online platform közös online interfészét. E közös online interfésznek meg kell felelnie a (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhetőnek kell lennie. A Bizottság ezt követően biztosítja a közös online interfész technikai karbantartását.

(3)   A tagállamok a (2) bekezdésben említett közös online interfészt használják a nemzeti részeik létrehozásához. Azok a tagállamok azonban, amelyek rendelkeznek legalább egy, a teljes területüket lefedő, a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseknek megfelelő, akár állami, akár magán nemzeti online platformmal, nem kötelesek nemzeti részt létrehozni az európai online platformon. Ehelyett az európai online platformnak az említett nemzeti online platformokra mutató linkeket kell tartalmaznia. A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti online platformjaik 2027. július 31-ig megkezdjék működésüket.

(4)   A tagállamok az európai online platformon található nemzeti részük vagy adott esetben a nemzeti online platformjuk hatályát kiterjeszthetik oly módon, hogy az ne csak a javítókra, hanem a felújítottáru-eladókra, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplőkre vagy a közösségi alapú javítási kezdeményezésekre is kiterjedjen.

(5)   Az európai online platformon található nemzeti részek és a nemzeti online platformok használatának díjmentesnek kell lennie a fogyasztók számára. A javítók, valamint adott esetben a felújítottáru-eladók, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplők vagy a közösségi alapú javítási kezdeményezések regisztrációja önkéntes alapon történik.

(6)   A közös online interfészt használó nemzeti részeknek és a nemzeti online platformoknak:

a)

a következő keresési funkciókkal kell rendelkezniük: áruk, a javítási szolgáltatások – térképalapú funkcióval is megjelölt – helye, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, javítási feltételek, beleértve a javítás elvégzéséhez szükséges időt, ideiglenes csereáruk rendelkezésre állása, az a hely, ahol a fogyasztó átadja az árut javításra, a javítók által kínált kapcsolódó szolgáltatások – például eltávolítás, üzembe helyezés és szállítás – és ezek feltételei, továbbá az alkalmazandó európai vagy nemzeti javítási minőségi szabványok;

b)

adott esetben felújítottáru-eladók, hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplők vagy közösségi alapú javítási kezdeményezések keresésére szolgáló keresési funkciót kell tartalmazniuk;

c)

lehetővé kell tenniük, hogy a fogyasztók kérjék az európai javítási adatlapot azoktól a javítóktól, amelyek azt felajánlják;

d)

lehetővé kell tenniük, hogy a javítók rendszeresen naprakésszé tegyék elérhetőségeiket és szolgáltatásaikat;

e)

lehetővé kell tenniük, hogy a javítók jelezzék, hogy betartják az alkalmazandó uniós vagy nemzeti minőségi szabványokat;

f)

elérhetőnek kell lenniük az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (26) létrehozott egységes digitális kapuhoz kapcsolódó nemzeti honlapokon keresztül;

g)

biztosítaniuk kell az akadálymentességet a fogyatékossággal élő személyek számára; és

h)

olyan kapcsolatfelvételi űrlapot kell biztosítaniuk a felhasználók számára, amelyen bejelenthetők az európai online platform működésével kapcsolatos technikai problémák, valamint a javítók, illetve adott esetben a felújítottáru-eladók, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplők vagy a közösségi alapú javítási kezdeményezések által nyújtott információk pontatlansága.

(7)   Az európai online platformnak lehetővé kell tennie a nemzeti részek működésével kapcsolatos nem személyes adatok gyűjtését.

(8)   A tagállamok és a Bizottság megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy tájékoztassák a fogyasztókat, az érintett gazdasági szereplőket és az eladókat az európai online platform hozzáférhetőségéről.

8. cikk

Szakértői csoport

A Bizottság létrehoz egy szakértői csoportot, amely valamennyi tagállam képviselőiből áll, elnöke pedig a Bizottság képviselője. A szakértői csoport feladata az, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak az európai online platformnak és nemzeti részeinek kialakításával és működésével kapcsolatban.

9. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pontok

(1)   A tagállamok 2026. július 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az alábbiakról:

a)

az európai online platform céljára általuk kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont; vagy

b)

a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban általuk létrehozott vagy létrehozandó nemzeti online platformok.

(2)   Az európai online platform nemzeti részeit használó tagállamok 2026. július 31-ig az uniós joggal összhangban elfogadhatják azokat a feltételeket, amelyekkel a javítók, valamint adott esetben a felújításon átesett áruk eladói, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplők és a közösségi alapú javítási kezdeményezések regisztráció céljából hozzáférhetnek nemzeti részeikhez. E feltételekben elő lehet írni különösen azt, hogy a nemzeti kapcsolattartó pont előzetesen jóváhagyja a nemzeti részen történő regisztrációt, vagy követelményeket lehet meghatározni a szakmai képesítésekre vonatkozóan. E tagállamok az említett időpontig tájékoztatják a Bizottságot az elfogadott hozzáférési feltételekről.

(3)   Az európai online platform nemzeti részeit használó és az e cikk (2) bekezdésében említett feltételeket alkalmazó tagállamok biztosítják, hogy nemzeti részük hat hónapon belül megkezdje a működését azt követően, hogy a Bizottság átadta a 7. cikk (2) bekezdésében előírt közös online interfészt.

(4)   A nemzeti kapcsolattartó pontok az alábbi feladatokat végzik:

a)

regisztráció céljából hozzáférést biztosítanak a nemzeti részükhöz a javítók, valamint adott esetben a felújításon átesett áruk eladói, a hibás árukat felújítás céljából megvásárló szereplők és a közösségi alapú javítási kezdeményezések számára;

b)

biztosítják a tagállamok által a (2) bekezdés alapján meghatározott hozzáférési feltételeknek való megfelelést; és

c)

segítséget nyújtanak a Bizottságnak az európai online platform nemzeti részeinek működtetéséhez.

10. cikk

A mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő intézkedések

A Bizottság szükség esetén iránymutatásokat fogad el annak érdekében, hogy támogassa különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek és kötelezettségeknek való megfelelésben.

11. cikk

Érvényesítés

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvnek való megfelelés biztosításához megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett eszközöknek többek között olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő, a nemzeti jog által meghatározott egy vagy több szerv a nemzeti jog szerint eljárást kezdeményezzen a tagállam bíróságai vagy hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervei előtt az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának biztosítása érdekében:

a)

állami szervek vagy azok képviselői;

b)

olyan szervezetek, amelyeknek a fogyasztók vagy a környezet védelméhez jogos érdekük fűződik;

c)

jogos érdekből eljáró szakmai szervezetek.

12. cikk

A fogyasztók tájékoztatása

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fogyasztók hozzájuthassanak az ezen irányelv szerinti fogyasztói jogokra és e jogok érvényesítésének eszközeire vonatkozó tájékoztatáshoz, többek között az (EU) 2018/1724 rendelettel létrehozott egységes digitális kapuhoz kapcsolódó nemzeti honlapokon keresztül.

13. cikk

A javítást előmozdító tagállami intézkedések

(1)   A tagállamok meghoznak legalább egy, a javítást előmozdító intézkedést.

(2)   A tagállamok 2029. július 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés alapján hozott egy vagy több intézkedésről. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tagállamok által bejelentett intézkedésekre vonatkozó információkat.

14. cikk

Kötelező jelleg

(1)   Ezen irányelv eltérő rendelkezésének hiányában a fogyasztóra nézve nem kötelezők az olyan szerződéses megállapodások, amelyek a fogyasztó hátrányára kizárják az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását, azoktól eltérnek vagy azok hatását módosítják.

(2)   Ez az irányelv nem akadályozza a javítót abban, hogy a fogyasztónak olyan szerződési feltételeket ajánljon, amelyek az ebben az irányelvben előírtnál magasabb szintű védelmet biztosítanak.

15. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják a 4., az 5. és a 6. cikk alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről 2026. július 31-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

16. cikk

Az (EU) 2019/771 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/771 irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 7. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az azonos típusú áruk esetében szokásos és a fogyasztó által észszerűen elvárható mennyiséggel, minőséggel és egyéb jellemzőkkel kell rendelkeznie, többek között a tartósság, a javíthatóság, a funkcionalitás, a kompatibilitás és a biztonság tekintetében, figyelembe véve az áru jellegét és az eladó vagy az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő más személy – többek között a gyártó – által vagy nevében, különösen reklámban vagy a címkén tett bármely nyilvános kijelentést.”

2.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Amennyiben a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban a javításra az áru szerződésszerűvé tételét szolgáló jogorvoslatként kerül sor, a helytállási idő egyszer tizenkét hónappal meghosszabbodik.”

;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A tagállamok az (1), a (2) és a (2a) bekezdésben említetteknél hosszabb határidőket is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.”

;

c)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   Azok a tagállamok, amelyek a (3) vagy az (5) bekezdéssel összhangban nem írnak elő konkrét határidőket az eladó felelősségére vonatkozóan, vagy csak a jogorvoslatokra vonatkozó elévülési időt írnak elő, eltérhetnek a (2a) bekezdéstől, feltéve, hogy biztosítják, hogy javítás esetén az eladóra vonatkozó helytállási idő vagy a jogorvoslatokra vonatkozó elévülési idő legalább három év legyen.”

3.

A 13. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az eladónak, mielőtt biztosítaná az áru szerződésszerűvé tételét szolgáló jogorvoslatot, tájékoztatnia kell a fogyasztót a javítás és a csere közötti választási jogáról, valamint a helytállási időnek a 10. cikk (2a) bekezdésében előírt lehetséges meghosszabbodásáról.”

4.

A 14. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A javítást vagy cserét a következők szerint kell elvégezni:

a)

díjmentesen;

b)

észszerű időn belül attól az időponttól számítva, amikor a fogyasztó tájékoztatta az eladót a teljesítés hibájáról;

c)

a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség okozása nélkül, figyelembe véve az áru jellegét és azt, hogy a fogyasztónak milyen célból volt szüksége az árura.

Az adott árukategória sajátosságaitól függően – különös tekintettel arra, ha a fogyasztónak állandó jelleggel szüksége van az árura – az eladó a javítás idejére díjmentesen csereárut – ideértve a felújított árut is – kölcsönözhet a fogyasztónak.

Az eladó a fogyasztó kifejezett kérésére felújított áruval is teljesítheti az áru kicserélésére vonatkozó kötelezettségét.”

17. cikk

Az (EU) 2020/1828 irányelv módosítása

Az (EU) 2020/1828 irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

„69.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelve (2024. június 13.) az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet, valamint az (EU) 2019/771 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (HL L, 2024/1799, 2024.7.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1799/oj).”

18. cikk

Az (EU) 2017/2394 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/2394 rendelet melléklete a következő ponttal egészül ki:

„29.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1799 irányelve (2024. június 13.) az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról, továbbá az (EU) 2017/2394 rendelet, valamint az (EU) 2019/771 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (HL L, 2024/1799, 2024.7.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1799/oj).”

19. cikk

A Bizottság általi jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2031. július 31-ig jelentést nyújt be ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentésben értékelni kell az ezen irányelv és különösen annak 5. és 16. cikke által a javításnak a belső piacon való előmozdításához nyújtott hozzájárulást, beleértve a jogszabályi jótálláson kívüli javíthatósági követelmények hatálya alá tartozó áruk javítását, azt, hogy a fogyasztók a jogszabályi jótállás keretében a javítás mellett döntenek-e, valamint ezen irányelvnek a vállalkozásokra és a fogyasztókra gyakorolt hatását.

(2)   A jelentésben értékelni kell továbbá a javítás választására irányuló ösztönzők hatékonyságát, beleértve a jogszabályi jótállás meghosszabbodását, valamint azt, hogy elő kell-e mozdítani a javítási szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi jótállásokat, és hogy szükséges-e szabályokat elfogadni a javítóknak a javításért való felelősségére vonatkozóan.

(3)   A 7. cikk tekintetében a jelentésben értékelni kell az európai online platform hatékonyságát az aktív javítási szolgáltatók száma és az európai online platformot igénybe vevő fogyasztók száma alapján.

(4)   A Bizottság benyújtja a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. A tagállamok megküldik az említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak. E jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni.

(5)   A vállalatok számára egyenlő versenyfeltételeknek a belső piacon való biztosításához kellő harmonizáció szükséges szintjét, beleértve az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályok konvergenciáját és eltéréseit, különösen a helytállási idők tekintetében, az (EU) 2019/771 irányelv 25. cikkében előírt felülvizsgálat keretében kell értékelni.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak az 5. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hatéves időtartamra szól 2024. augusztus 31-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hatéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 5. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

Ezen irányelv 16. cikke nem alkalmazandó a 2026. július 31. előtt kötött adásvételi szerződésekre.

22. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2026. július 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket 2026. július 31-től alkalmazzák.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

24. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2024. június 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. MICHEL

(1)   HL C 293., 2023.8.18., 77. o.

(2)   HL C, C/2023/1330, 2023.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1330/oj.

(3)  Az Európai Parlament 2024. április 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. május 30-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1781 (2024. június 13.) rendelete a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozásáról, az (EU) 2020/1828 irányelv és az (EU) 2023/1542 rendelet módosításáról, valamint a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1781, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1781/oj).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/825 irányelve (2024. február 28.) a 2005/29/EK és a 2011/83/EU irányelv módosításáról, a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében (HL L, 2024/825., 2024.3.6., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/825/oj).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2023.5.23., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28., 1. o.).

(17)   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/958 irányelve (2018. június 28.) a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről (HL L 173., 2018.7.9., 25. o.).

(20)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(23)   HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól („Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

I. MELLÉKLET

EURÓPAI JAVÍTÁSI ADATLAP

I. rész

A javítási szolgáltatást nyújtó javító személyazonossága és elérhetőségei

Javító

[Név]

Cím

[A fogyasztó által használandó postai cím]

Telefonszám

 

E-mail-cím

 

Adott esetben a javító által biztosított egyéb online kommunikációs eszköz, amelyen keresztül a fogyasztó gyorsan és hatékonyan kapcsolatba léphet és kommunikálhat a javítóval

 

II. rész

A javítási szolgáltatásra vonatkozó információk

A javítandó áru

[Az áru megnevezése]

A hiba jellege

[A hiba leírása]

A javasolt javítás típusa

[Milyen intézkedéseket fognak hozni a hiba kijavítására]

A javítás ára, vagy ha az nem számítható ki, az alkalmazott számítási módszer és a javítás maximális ára

[Ez a javítási szolgáltatás árának teljes összegét, vagy ha az nem adható meg, a kiszámításának módját és felső összeghatárát jelenti EUR-ban/nemzeti pénznemben]

A javítás elvégzésének időtartama

[Az az időtartam, napokban megadva, amelyen belül a javító vállalja a szolgáltatás teljesítését]

Ideiglenes csereáruk rendelkezésre állása

[Az ideiglenes csereáru azt jelenti, hogy a fogyasztó a javítás idejére használat céljából egyenértékű árut fog kapni, a javítónak jelölnie kell, hogy „Igen” vagy „Nem”]

Igen válasz esetén az esetleges felmerülő költségek megadása:

[EUR-ban/nemzeti pénznemben]

Az áru átadásának helye

[Az a hely, ahol a fogyasztó átadja az árut javításra]

Adott esetben kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének lehetősége

[Igénybe vehető kapcsolódó szolgáltatások – például eltávolítás, üzembe helyezés és szállítás –, és ezek terjedelme, illetve „Nincs” válasz, ha az érintett javításhoz nem nyújtanak kapcsolódó szolgáltatást.]

Igen válasz esetén az esetleges felmerülő költségek megadása:

[EUR-ban/nemzeti pénznemben, kínált szolgáltatásonként]

Az európai javítási adatlap érvényességi ideje

[Az érvényességi idő legalább 30 nap]

Adott esetben kiegészítő információk

 

A szögletes zárójelben levő tájékoztatás magyarázatként szolgál a javító számára, és a megfelelő információkat kell beírni a helyére.

II. MELLÉKLET

A JAVÍTHATÓSÁGI KÖVETELMÉNYEKET MEGHATÁROZÓ UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

1.   

Háztartási mosógépek és háztartási mosó-szárítógépek: a Bizottság (EU) 2019/2023 rendelete (1)

2.   

Háztartási mosogatógépek: a Bizottság (EU) 2019/2022 rendelete (2)

3.   

Hűtőkészülékek: a Bizottság (EU) 2019/2019 rendelete (3)

4.   

Elektronikus kijelzők: a Bizottság (EU) 2019/2021 rendelete (4)

5.   

Hegesztőberendezések: a Bizottság (EU) 2019/1784 rendelete (5)

6.   

Porszívók: a Bizottság (EU) 666/2013 rendelete (6)

7.   

Szerverek és adattárolók: a Bizottság (EU) 2019/424 rendelete (7)

8.   

Mobiltelefonok, vezeték nélküli telefonok és táblagépek: a Bizottság (EU) 2023/1670 rendelete (8)

9.   

Háztartási szárítógépek: a Bizottság (EU) 2023/2533 rendelete (9)

10.   

Könnyű szállítóeszközökben használt akkumulátorokat tartalmazó áruk: az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (10)

(1)  Bizottság (EU) 2019/2023 rendelete (2019. október 1.) a háztartási mosógépekre és háztartási mosó-szárítógépekre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő megállapításáról és az 1275/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint az 1015/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2019.12.5., 285. o.).

(2)  A Bizottság (EU) 2019/2022 rendelete (2019. október 1.) a háztartási mosogatógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, az 1275/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról és az 1016/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2019.12.5., 267. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2019/2019 rendelete (2019. október 1.) a hűtőkészülékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint a 643/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2019.12.5., 187. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2019/2021 rendelete (2019. október 1.) az elektronikus kijelzőkre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról, az 1275/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról és a 642/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2019.12.5., 241. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2019/1784 rendelete (2019. október 1.) a hegesztőberendezésekre vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról (HL L 272., 2019.10.25., 121. o.).

(6)  A Bizottság 666/2013/EU rendelete (2013. július 8.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 192., 2013.7.13., 24. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2019/424 rendelete (2019. március 15.) a szerverekre és az adattárolókra vonatkozó környezettudatos tervezési követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról és a 617/2013/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 74., 2019.3.18., 46. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2023/1670 rendelete (2023. június 16.) az okostelefonok, az okostelefonnak nem minősülő mobiltelefonok, a vezeték nélküli telefonok és a táblagépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint az (EU) 2023/826 bizottsági rendelet módosításáról (HL L 214., 2023.8.31., 47. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2023/2533 rendelete (2023. november 17.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási szárítógépek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról, az (EU) 2023/826 bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 932/2012/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2533, 2023.11.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2533/oj).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28., 1. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1799/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Top

Full & Egal Universal Law Academy