Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/2518 rendelete (2025. november 26.) az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtására vonatkozó további eljárási szabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat

2025/2518

2025.12.12.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2025/2518 RENDELETE

(2025. november 26.)

az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtására vonatkozó további eljárási szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) decentralizált végrehajtási rendszert hoz létre, amelynek célja az említett rendelet következetes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben. Ilyen ügyekben a decentralizált végrehajtási rendszer megköveteli a felügyeleti hatóságok közötti együttműködést a konszenzusra való törekvés érdekében. Amennyiben a felügyeleti hatóságok nem tudnak konszenzust elérni, az (EU) 2016/679 rendelet rendelkezik az Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: a Testület) általi vitarendezésről.

(2)

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. és 65. cikkében előírt együttműködési mechanizmus és vitarendezési mechanizmus zökkenőmentes és hatékony működésének biztosítása érdekében meg kell határozni a felügyeleti hatóságok által a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben, és a Testület által a vitarendezés – többek között a panaszkezelés – során lefolytatott eljárásokra vonatkozó szabályokat. Emiatt szabályokat kell megállapítani a meghallgatáshoz való jognak a felügyeleti hatóságok által és adott esetben a Testület által hozott döntések elfogadása előtti gyakorlására vonatkozóan is.

(3)

Az erre vonatkozó uniós szabályok hiányában a tagállamok eljárási autonómiájának elvével összhangban az egyes tagállamok feladata meghatározni azon közigazgatási és bírósági eljárások részletes szabályait, amelyek célja az egyének uniós jogból eredő jogai magas szintű védelmének biztosítása. Az egyes tagállamok eljárásjogát ezért alkalmazni kell a felügyeleti hatóságokra annyiban, amennyiben ez a rendelet nem harmonizál valamely kérdést, és mindaddig, amíg az ilyen nemzeti eljárási szabályok nem akadályozzák az uniós jog tényleges érvényesülése és egyenértékűsége elveinek alkalmazását.

(4)

E rendelet célja annak biztosítása, hogy a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben folytatott vizsgálatokat a megfelelő ügyintézés elvével összhangban, különösen részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű időn belül folytassák le. E rendelet ezért meghatároz néhány horizontális elvet az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtásának ilyen ügyekkel összefüggő eljárásaira vonatkozóan.

(5)

Az adatvédelmi szabályok megsértésének felderítéséhez a panaszok alapvető információforrásul szolgálnak. A panaszos által a benyújtott panasz részeként vagy véleményének ismertetésekor szolgáltatott információk tartalmazhatnak olyan érveket és bizonyítékokat, amelyek előmozdíthatják a vizsgálatot. A személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben a panaszkezelésre egyértelmű és hatékony eljárásokat kell meghatározni, mivel lehetséges, hogy a panasszal más felügyeleti hatóság foglalkozik, mint amelyikhez a panaszt benyújtották.

(6)

Panasz alatt az érintett által az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikkének (1) bekezdésével vagy 80. cikkével összhangban egy felügyeleti hatósághoz benyújtott igény értendő. Nem tekintendők panasznak az olyan állítólagos jogsértésekre vonatkozó puszta bejelentések, amelyek nem érintik az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelését, továbbá az adatkezelők vagy adatfeldolgozók tanácsadás iránti kérelmei vagy az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásával kapcsolatos – akár adatkezelőktől vagy adatfeldolgozóktól, akár természetes személyektől érkező – általános kérések sem.

(7)

Ahhoz, hogy egy, a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelésével kapcsolatos panasz elfogadható legyen, annak meghatározott információkat kell tartalmaznia. Az ilyen panasz elfogadhatóságához az e rendeletben meghatározottakon kívül semmilyen további információ nem követelhető meg. Továbbra is alkalmazandók a panaszok elfogadhatóságára vonatkozó, azon felügyeleti hatóságra irányadó nemzeti jog szerinti közigazgatási szabályok és követelmények, amelyhez a panaszt benyújtották, például a nyelvhasználattal, az elévülési idővel, az azonosítás módjaival, az elektronikus formában benyújtandó űrlappal, külön formanyomtatvánnyal vagy aláírással kapcsolatban.

(8)

A panaszt benyújtó személy elérhetőségei közé tartozhat a postai cím, a tartózkodási hely és, amennyiben rendelkezésre áll, az e-mail-cím. Azt a tényt, hogy a panaszos olyan természetes személy, aki nincs abban a helyzetben, hogy törvényes képviselő segítsége nélkül gyakorolja panasztételi jogát, például azért, mert gyermek, vagy mert fogyatékossággal él vagy kiszolgáltatott helyzetben van, és ezért jogait egy másik személy, például szülő, törvényes gyám vagy családtag révén gyakorolja – feltéve, hogy az ilyen képviseletet a nemzeti jog lehetővé teszi –, egyértelműen rögzíteni kell a panasz benyújtásának időpontjában.

(9)

Amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkében említett nonprofit jellegű szerv, szervezet vagy egyesület nyújtja be, be kell nyújtani annak igazolását, hogy a szervet, szervezetet vagy egyesületet szabályszerűen, valamely tagállam jogának megfelelően hozták létre, az ilyen szerv, szervezet vagy egyesület nevével és elérhetőségével, valamint annak igazolásával együtt, hogy az említett szerv, szervezet vagy egyesület az érintett megbízása alapján jár el. Az ilyen igazolásra vonatkozó szabályokat és eljárásokat azon felügyeleti hatóság tagállamának jogával összhangban határozzák meg, amelyhez a panaszt benyújtották.

(10)

A panaszosnak nem írható elő, hogy a panasz benyújtása előtt lépjen kapcsolatba a vizsgálat alá vont féllel ahhoz, hogy a panasz elfogadható legyen. Amennyiben a panasz az érintett olyan jogára vonatkozik, amelynek gyakorlásához az érintettnek kérelmet kell benyújtania az adatkezelőhöz, az említett kérelmet a panasztétel előtt az adatkezelőhöz be kell nyújtani.

(11)

Annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották, előzetes következtetés alapján meg kell állapítania, hogy a panasz a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelésére vonatkozik-e, hogy vélelmezhetően mely felügyeleti hatóság jogosult az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdésével összhangban fő felügyeleti hatóságként eljárni, és hogy az említett rendelet 56. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó-e. Amennyiben nem indítottak eljárást a panasz korai szakaszban történő rendezésére, annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották, továbbítania kell az elfogadható panaszokat a vélelmezhetően fő felügyeleti hatóságként eljárni jogosult felügyeleti hatóság számára, és erről tájékoztatnia kell a panaszost. Ha az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, megállapítja a panasz elfogadhatóságát, e megállapításnak kötelező erejűnek kell lennie a fő felügyeleti hatóságra nézve.

(12)

Fontos, hogy a felügyeleti hatóságok megkönnyítsék a panaszos számára az összes előírt információ benyújtását, például formanyomtatványok vagy elektronikus formában benyújtandó űrlapok biztosításával, figyelembe véve a Testület vonatkozó iránymutatását. A felügyeleti hatóságok megkönnyíthetik a panaszok felhasználóbarát, elektronikus formában történő benyújtását, szem előtt tartva a fogyatékossággal élő személyek igényeit, amennyiben a panaszos által benyújtandó információk megfelelnek az előírt, meghatározott információknak. A panasz elfogadhatóvá minősítéséhez nem követelhető meg további információ.

(13)

A panaszkezelés megkönnyítése érdekében a felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő információkat kérjenek a panaszostól. Amennyiben a panasz elfogadhatónak tekintéséhez szükséges információk egy része hiányzik, az a felügyeleti hatóság, amelyhez az említett panaszt benyújtották, kapcsolatba léphet a panaszossal, hogy – amennyiben megvalósítható – beszerezze a hiányzó információkat. Amennyiben a panasz nem elfogadható, a felügyeleti hatóságnak azt elfogadhatatlannak kell nyilvánítania, és az e rendeletben meghatározott határidőn belül tájékoztatnia kell a panaszost a hiányzó információkról, lehetővé téve a panaszos számára, hogy elfogadható panaszt nyújtson be.

(14)

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság azt követően, hogy egy felügyeleti hatóságtól kézhez kapott egy személyes adatok határokon átnyúló adatkezelésére vonatkozó, elfogadható panaszt, további információkat kér be a panaszostól a panasz teljeskörű vizsgálatának lehetővé tétele érdekében, annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották, segítenie kell a fő felügyeleti hatóságot, többek között azáltal, hogy szükség esetén kapcsolatba lép a panaszossal a kért információk megszerzése érdekében.

(15)

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság egy panasz alapján vizsgálatot indít, a vizsgálat alá vont feleket haladéktalanul tájékoztatni kell az említett panasz benyújtásáról és az említett panasz főbb elemeiről. Ezt a fő felügyeleti hatóság általi tájékoztatást azonban el lehet halasztani mindaddig, amíg az a vizsgálat integritásának védelméhez és a vizsgálati intézkedések hatékony lefolytatásához szükséges.

(16)

Az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetében foglalt együttműködési mechanizmus és egységességi mechanizmus hatékony működésének biztosítása érdekében fontos, hogy a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyeket megfelelő időben és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke alapjául szolgáló lojális és hatékony együttműködés szellemével összhangban rendezzék. A fő felügyeleti hatóságnak a többi érintett felügyeleti hatósággal való szoros együttműködés keretében kell gyakorolnia a hatáskörét. Hasonlóképpen, az érintett felügyeleti hatóságoknak már a korai szakaszban aktívan részt kell venniük a vizsgálatban, a konszenzusra való törekvés érdekében, teljes mértékben kihasználva az (EU) 2016/679 rendelet által biztosított eszközöket. Fontos, hogy a felügyeleti hatóságok közötti együttműködés nyílt párbeszédre épüljön, amely lehetővé teszi az érintett felügyeleti hatóságok számára, hogy a fő felügyeleti hatósággal való tapasztalat- és véleménycserével érdemben befolyásolják a vizsgálat menetét, kellő tekintettel az egyes felügyeleti hatóságokat megillető mérlegelési mozgástérre. A felügyeleti hatóságoknak gyors és eredményes módon kell lefolytatniuk az eljárásokat, továbbá lojális és hatékony módon együtt kell működniük egymással, többek között, amennyiben szükséges, támogatás nyújtása és a megkeresések haladéktalan megválaszolása révén.

(17)

A felügyeleti hatóságoknak észszerű határidőn belül kell dönteniük a panaszokról. Ezért e rendelet határidőket állapít meg. Az, hogy mi számít észszerű határidőnek, az egyes ügyek körülményeitől és különösen azok kontextusától, a fő felügyeleti hatóság által tett különböző eljárási lépésektől, a vizsgálat alá vont feleknek és a panaszosnak az eljárás során tanúsított magatartásától, valamint az ügy összetettségétől függ. Az érintettek személyes adatok kezelésével kapcsolatos alapvető jogainak és szabadságainak hatékony védelme érdekében fontos, hogy a panaszokat eredményesen és gyorsan kezeljék. Az ügy körülményeitől függően a panasz kezeléséhez szükséges idő rövidebb is lehet, mint az e rendeletben meghatározott határidő. A fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság közötti eredményes együttműködés szintén pozitív hatással lehet az ügyek gyors kezelésére.

(18)

A panaszos számára lehetővé kell tenni, hogy kizárólag azzal a felügyeleti hatósággal kommunikáljon, amelyhez a panaszát benyújtotta. Ez a lehetőség nem zárja ki azt, hogy a panaszos más felügyeleti hatósággal, többek között a fő felügyeleti hatósággal is közvetlenül kommunikáljon.

(19)

Fontos figyelembe venni a kezelt személyes adatokat és az érintett helyzetét, például ha a panasz gyermekek személyes adatainak kezelésére vonatkozik.

(20)

A fő felügyeleti hatóságnak meg kell adnia a szükséges információkat a vizsgálat előrehaladásáról azon felügyeleti hatóság számára, amelyhez a panaszt benyújtották, hogy ez utóbbi tájékoztathassa a panaszost.

(21)

Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok gyorsan megszüntessék az (EU) 2016/679 rendelet megsértését, és gyors megoldást találjanak a panaszosok számára, a felügyeleti hatóságoknak adott esetben törekedniük kell arra, hogy a panaszokat e rendelettel összhangban a korai szakaszban történő rendezésre irányuló eljárás révén rendezzék. E célból a felügyeleti hatóságnak meg kell állapítania, hogy a panaszban állított jogsértést oly módon szüntették-e meg, amely a panaszt okafogyottá teszi. A tagállamok nem kötelesek a nemzeti jogban olyan új eljárásokat bevezetni, amelyek lehetővé teszik felügyeleti hatóságaik számára, hogy a panaszokat a korai szakaszban történő rendezésre irányuló eljárás keretében rendezzék.

(22)

Egy panaszt korai szakaszban történő rendezésre irányuló eljárás keretében csak akkor lehet rendezni, ha a panaszos nem nyújtott be megfelelő időben kifogást azon megállapítás ellen, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, és ezért a panasz okafogyottá vált. A panasz korai szakaszban történő rendezését ezért azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a panaszos képes kellően felmérni a javasolt kimenetelt.

(23)

A panasz korai szakaszban történő rendezése különösen hasznos lehet az érintettnek az (EU) 2016/679 rendelet III. fejezete szerinti jogai megsértésére vonatkozó panaszok gyors, a panaszos megelégedésére történő rendezéséhez. A panasz említett, korai szakaszban történő rendezésének lehetővé kell tennie, hogy az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, vagy a fő felügyeleti hatóság – az adatkezelővel való előzetes kapcsolatfelvétel alapján, és feltéve, hogy a vonatkozó bizonyítékokat beszerezték – megállapítsa, hogy a panasz okafogyottá vált.

(24)

A panasznak a korai szakaszban történő rendezésére irányuló eljárás keretében való korai rendezése nem sértheti a fő felügyeleti hatóság hatásköreinek ugyanazon ügyben az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban való gyakorlását, például az említett rendelet rendszerszintű vagy ismétlődő megsértései esetén.

(25)

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt továbbították úgy ítéli meg, hogy egy panasz a korai szakaszban történő rendezésre irányuló eljárás keretében rendezhető, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése alapján döntéstervezetet kell benyújtani a többi érintett felügyeleti hatósághoz abból a célból, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7) bekezdésével összhangban jogerős döntés kerüljön elfogadásra, amely megállapítja, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, és hogy a panaszt vagy annak egy részét a fő felügyeleti hatóság rendezte. A benyújtott döntéstervezet ezért egyszerűsíthető, és szorítkozhat arra az információra, hogy a panaszt egészben vagy részben, a korai szakaszban történő rendezése irányuló eljárás keretében rendezték, feltüntetve a döntés alapjául szolgáló indokokat és a panasz rendezésének hatályát, továbbá megerősítve, hogy a panasz ezért okafogyottá vált. Ilyen esetekben a fő felügyeleti hatóságnak közvetlenül a döntéstervezetet kell benyújtania a többi érintett felügyeleti hatósághoz anélkül, hogy el kellene készítenie és köröztetnie kellene a legfontosabb kérdések összefoglalóját vagy az előzetes megállapításokat.

(26)

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság előzetes véleményt alakított ki egy vizsgálat főbb kérdéseiről, lehetővé kell tenni számára, hogy egyszerű együttműködési eljárás keretében működjön együtt a többi érintett felügyeleti hatósággal. Az egyszerű együttműködési eljárást eseti alapon kell alkalmazni, feltéve, hogy a fő felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat terjedelmét illetően nem áll fenn megalapozott kétség, és az azonosított jogi és ténybeli kérdések nem igényelnek olyan további együttműködést, amely egy összetett vizsgálat céljából szükséges lenne, különösen akkor, ha ezeket a kérdéseket az ügy jellemzői és a hasonló ügyekben hozott korábbi döntések alapján meg lehet oldani. Fontos továbbá, hogy a fő felügyeleti hatóság figyelembe vegye az ítélkezési gyakorlatot és az (EU) 2016/679 rendelet vizsgálat alá vonandó állítólagos megsértéseire vonatkozóan a Testület által elfogadott iránymutatásokat is, amikor mérlegeli, hogy várhatóan elérhető-e konszenzus az ügy főbb elemeivel kapcsolatban. Az egyszerű együttműködési eljárás főszabály szerint nem alkalmazható, ha az ügy több tagállamot érintő, rendszerszintű vagy visszatérő problémákat vet fel, ha az (EU) 2016/679 rendelet értelmezésével, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatos általános jogi kérdést érint, ha az az adatvédelem és más jogterületek közötti átfedésekhez kapcsolódik, ha az több tagállamban nagyszámú érintettre hat ki, vagy ha az több tagállamban nagyszámú panaszhoz kapcsolódik, vagy ha nagy kockázat állhat fenn az érintettek jogaira és szabadságaira nézve.

(27)

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság az egyszerű együttműködési eljárást kívánja alkalmazni, e szándékáról tájékoztatnia kell a többi érintett felügyeleti hatóságot, és meg kell adnia az ügy jellemzőire és a panaszra vonatkozó valamennyi releváns információt, beleértve a főbb releváns tényeket és a vizsgálat tárgyát képező állítólagos jogsértést. Amennyiben az egyszerű együttműködési eljárást alkalmazzák, a fő felügyeleti hatóságnak folytatnia kell az együttműködést a többi érintett felügyeleti hatósággal, és az e rendeletben előírt határidőn belül be kell nyújtania a döntéstervezetet.

(28)

Ha a felügyeleti hatóságnak bizonyos eljárási lépéseket meghatározott határidőkön belül kell megtennie, akkor e határidők célja annak biztosítása, hogy az eljárás haladjon, és észszerű időn belül lezáruljon. Az említett határidők nem zárják ki, hogy a felügyeleti hatóságok azok lejárta után tegyék meg a szükséges eljárási lépéseket. Ezért biztosítani kell, hogy az ilyen eljárási lépéseknek a vonatkozó határidők lejártát követő megtétele ne minősülhessen az említett eljárási lépés vagy a jogerős döntés jogellenessége vagy érvénytelensége indokának.

(29)

A fő felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy meghosszabbítsa a döntéstervezet benyújtására vonatkozó határidőt. Az ilyen határidő-hosszabbítások csak kivételes esetben, az ügy összetettségére figyelemmel alkalmazhatók. A többi érintett felügyeleti hatóságot tájékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy kifogást emeljenek a határidő-hosszabbítás ellen, amely kifogást a fő felügyeleti hatóságnak figyelembe kell vennie, amikor dönt a határidő-hosszabbítás alkalmazásáról és adott esetben annak időtartamáról.

(30)

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság meghosszabbítja a döntéstervezet benyújtására vonatkozó határidőt, a többi érintett felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztassák a fő felügyeleti hatóságot arról, hogy értékelésük szerint az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében fellépésre van szükség. Amennyiben a fő felügyeleti hatóságot tájékoztatták erről az értékelésről, és az a meghosszabbított határidőn belül nem nyújtja be a döntéstervezetet, vélelmezni kell, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében említett sürgős fellépés szükséges. E lehetőség ellenére a sürgősségi eljárás továbbra is a felügyeleti hatóságok rendelkezésére áll, az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkében meghatározott feltételek mellett.

(31)

Annak biztosítása érdekében, hogy az eljárásokat hatékonyan és a tagállamok eljárási autonómiájának sérelme nélkül folytassák le, célszerű, ha a felügyeleti hatóságok által tett eljárási lépések elleni jogorvoslat csak a jogerős döntéssel szembeni jogorvoslat keretében áll rendelkezésre, kivéve, ha az eljárási lépés önmagában, a jogerős döntéstől függetlenül, visszafordíthatatlan hatást gyakorol a vizsgálat alá vont fél vagy a panaszos jogaira.

(32)

Különösen fontos, hogy a felügyeleti hatóságok a lehető leghamarabb, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkében említett döntéstervezetet elfogadása előtt konszenzust érjenek el az ügy legfontosabb szempontjairól.

(33)

A releváns információknak a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság közötti cseréje a lojális és hatékony együttműködés szellemét támogató fontos elem. A releváns információk cseréje és a fő felügyeleti hatóság által megfelelő időben történő konkrét információszolgáltatás a vizsgálat teljes időtartama alatt folyamatosan történik, és az előírt dokumentumok és részletek az ügy összetettségétől függően változhatnak. A vizsgálat szakaszától és az ügy körülményeitől függően a releváns információk közé tartozhatnak többek között a panasz vagy vizsgálat tekintetében az adatkezelővel vagy az érintettel folytatott levélváltások, az audit vagy helyszíni vizsgálat előkészítő dokumentumai, vagy a fő felügyeleti hatóság által a vizsgálata egy konkrét lépése eredményeként végzett előzetes technikai vagy jogi értékelés.

(34)

Amellett, hogy a fő felügyeleti hatóságnak haladéktalanul a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátania a releváns információkat, mihelyt azok elérhetővé válnak, a többi érintett felügyeleti hatóságnak szintén proaktívan rendelkezésre kell bocsátania az ügy jogi és ténybeli elemeinek értékeléséhez hasznosnak ítélt releváns információkat. A releváns információk cseréjének támogatnia kell a felügyeleti hatóságok közötti gyors és hatékony együttműködést, és azt bizonyos esetekben, az ügy gyors megértését elősegítendő, dokumentumokról készült összefoglalókkal, kivonatokkal vagy másolatokkal is alá lehet támasztani, továbbá lehetővé kell tenni kiegészítő információk szolgáltatását, amikor szükséges. A releváns információk felügyeleti hatóságok közötti hatékony és megfelelő cseréjének megkönnyítése érdekében a Testület számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározza az ilyen információk cseréjére vonatkozó szabályokat és követelményeket.

(35)

Az egy-egy konkrét ügyre vonatkozó releváns információk részeként a fő felügyeleti hatóságnak a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátania a legfontosabb kérdések összefoglalóját, amelyben ismerteti a vizsgálat főbb kérdéseivel kapcsolatos előzetes véleményét. Ezt az összefoglalót kellően korai szakaszban kell rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy ténylegesen figyelembe lehessen venni a többi érintett felügyeleti hatóság által előterjesztett véleményeket, de egyúttal olyan szakaszban, amikor a fő felügyeleti hatóság már elegendő elem birtokában van ahhoz – szükség esetén előzetes elemzés és esetleges kezdeti vizsgálati intézkedések révén –, hogy véleményt alkosson az ügyről. A legfontosabb kérdések összefoglalójának adott esetben tartalmaznia kell a lehetséges korrekciós intézkedések előzetes azonosítását is, amennyiben a fő felügyeleti hatóság elegendő elem birtokában van az ilyen intézkedésekről szóló előzetes vélemény kialakításához, különösen, ha az (EU) 2016/679 rendeletnek az állítólagos jogsértés által érintett rendelkezései már korai szakaszban könnyen azonosíthatók.

(36)

Az érintett felügyeleti hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a legfontosabb kérdések összefoglalójához észrevételeket fűzzenek a kérdések széles körével, így például a vizsgálat terjedelmével, az állítólagos jogsértés azonosításával, valamint a vizsgálat szempontjából releváns ténybeli és jogi kérdések azonosításával kapcsolatban. Mivel a vizsgálat terjedelme határozza meg azokat a kérdéseket, amelyeket a fő felügyeleti hatóságnak ki kell vizsgálnia, a felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legkorábban konszenzust érjenek el a vizsgálat terjedelmét illetően.

(37)

A fő felügyeleti hatóság és az összes többi érintett felügyeleti hatóság közötti hatékony inkluzív együttműködés érdekében fontos, hogy a legfontosabb kérdések összefoglalója és az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei tömörek legyenek, továbbá kellően világosan és pontosan legyenek megfogalmazva annak érdekében, hogy valamennyi felügyeleti hatóság számára könnyen érthetőek legyenek. A jogi érveket a legfontosabb kérdések összefoglalójának azon részére való hivatkozással kell csoportosítani, amelyre vonatkoznak. A legfontosabb kérdések összefoglalója és az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei további dokumentumokkal egészíthetők ki. Az érintett felügyeleti hatóság észrevételeiben a kiegészítő dokumentumokra való puszta hivatkozás azonban nem pótolhatja a lényegi jogi vagy ténybeli érvek hiányát, amelyeknek az észrevételekben szerepelniük kell. Az ilyen dokumentumokban hivatkozott alapvető jogi és ténybeli adatokat legalább összefoglaló formában, koherensen és érthetően fel kell tüntetni magában az észrevételben.

(38)

A felügyeleti hatóságok számára minden szükséges eszköz igénybevételét lehetővé kell tenni, hogy a lojális és hatékony együttműködés szellemében konszenzust érjenek el. Ezért, ha a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság között véleménykülönbség áll fenn a panasz alapján indult vizsgálat terjedelmét illetően, beleértve azzal kapcsolatban, hogy a vizsgálandó állítólagos jogsértés az (EU) 2016/679 rendelet mely rendelkezéseit érinti, vagy ha az érintett felügyeleti hatóságok észrevételei a komplex jogi vagy ténybeli értékelésben bekövetkezett fontos változásra vagy a lehetséges korrekciós intézkedések előzetes azonosítására vonatkoznak, az érintett felügyeleti hatóságok alkalmazhatják az (EU) 2016/679 rendelet 61. és 62. cikkében meghatározott eszközöket.

(39)

Az (EU) 2016/679 rendelet lehetővé teszi a felügyeleti hatóság számára, hogy a Testülettől sürgősségi eljárás keretében kötelező erejű döntés elfogadását kérje, ha valamely illetékes felügyeleti hatóság nem tett megfelelő intézkedést olyan helyzetben, amikor az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében sürgős fellépésre van szükség. E rendelet értelmében, amennyiben az e rendeletben meghatározott eszközök használatával a felügyeleti hatóságok nem érnek el konszenzust a panasz alapján indult vizsgálat terjedelmét illetően, vélelmezni kell, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdésében említett, sürgősségi eljárás keretében elfogadandó kötelező erejű döntés kérésére vonatkozó feltételek teljesülnek, és a fő felügyeleti hatóságnak sürgősségi eljárás keretében elfogadandó kötelező erejű döntést kell kérnie a Testülettől. A Testület által a panasz alapján indult vizsgálat terjedelméről sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés nem előlegezheti meg a fő felügyeleti hatóság vizsgálatának kimenetelét, illetve nem befolyásolhatja a vizsgálat alá vont felek meghallgatáshoz való jogának érvényre jutását.

(40)

A panaszost az érintettként őt megillető jogok és szabadságok tekintetében eljárási jogokkal kell felruházni. Az e rendeletben meghatározott, a felügyeleti hatóságok közötti együttműködéssel kapcsolatos eljárási lépések nem ruháznak jogokat sem a panaszosokra, sem a vizsgálat alá vont felekre. Ezért ez a rendelet egyértelművé teszi, hogy az eljárási lépésekre vonatkozó mely rendelkezések nem ruháznak jogokat az egyénekre vagy a vizsgálat alá vont felekre, vagy melyek nem korlátozzák ezeket a jogokat.

(41)

A panaszosok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a rájuk nézve hátrányos döntés meghozatala előtt kifejthessék véleményüket. Ezért a panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy visszautasítása esetén egy személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyben a panaszos számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet, az említett rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet vagy a Testületnek az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntése benyújtását megelőzően ismertesse véleményét.

(42)

Egy személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyben a panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy visszautasítása esetén tisztázni kell a hatáskörök megosztását a fő felügyeleti hatóság és azon felügyeleti hatóság között, amelyhez a panaszt benyújtották. A vizsgálat során annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották, mint a panaszos kapcsolattartójának, lehetővé kell tennie a panaszos számára, hogy ismertesse véleményét a panasz javasolt teljes vagy részleges elutasításáról vagy visszautasításáról, és ez a hatóság felelős a panaszossal folytatott összes kommunikációért. Minden ilyen kommunikációt továbbítani kell a fő felügyeleti hatóság számára. Mivel az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében a panasz teljes vagy részleges elutasításáról vagy visszautasításáról szóló jogerős döntés elfogadása annak a felügyeleti hatóságnak a feladata, amelyhez a panaszt benyújtották, a fő felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezetet azzal a felügyeleti hatósággal együttműködésben kell elkészítenie, amelyhez a panaszt benyújtották. Ez az együttműködés magában foglalja annak lehetőségét, hogy az ilyen tervezet elkészítéséhez azon felügyeleti hatóság segítségét kérjék, amelyhez a panaszt benyújtották.

(43)

Az uniós adatvédelmi szabályok tényleges érvényesítésekor teljeskörűen tiszteletben kell tartani a vizsgálat alá vont felek védelemhez való jogát, amely az uniós jog egyik minden körülmények között tiszteletben tartandó alapelve, és ez a jog különösen fontos a szankciókkal járó eljárásokban.

(44)

A megfelelő ügyintézéshez való jog és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített, védelemhez való jog hatékony védelme érdekében fontos, hogy egyértelmű szabályokat állapítsanak meg minden személy azon jogának gyakorlására vonatkozóan, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák.

(45)

A felügyeleti hatóságok által az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtása során alkalmazott közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a vizsgálat alá vont feleknek ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy a felügyeleti hatóság által felhozott állítólagos tények és körülmények, valamint kifogások fennállásával és jelentőségével kapcsolatos véleményüket az eljárás során ismertessék, és ezáltal lehetőségük legyen a védelemhez való joguk gyakorlására. Az előzetes megállapítások az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos előzetes álláspontot rögzítik egy vizsgálatot követően. Ezek tehát olyan alapvető eljárási biztosítékot jelentenek, amely biztosítja a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartását. A vizsgálat alá vont felek rendelkezésére kell bocsátani a hatékony védekezéshez szükséges dokumentumokat, és a közigazgatási ügyiratba való betekintés révén lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellenük felhozottakkal kapcsolatban észrevételeket tegyenek.

(46)

Ezek a szabályok nem sérthetik a felügyeleti hatóságok azon lehetőségét, hogy a fő felügyeleti hatóság nemzeti jogával összhangban további betekintést biztosítsanak a közigazgatási ügyiratba annak érdekében, hogy az eljárás során bármelyik, vizsgálat alá vont fél vagy a panaszos véleményét meghallgassák.

(47)

Az előzetes megállapítások meghatározzák a vizsgálat terjedelmét, és így az adott esetben a Testület által az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott kötelező erejű döntés alapján hozott – az adatkezelőknek vagy adatfeldolgozóknak címezhető – jövőbeli jogerős döntés hatályát is. Az előzetes megállapításoknak – tömörségük ellenére is – kellően egyértelműnek kell lenniük ahhoz, hogy a vizsgálat alá vont felek megfelelően azonosítani tudják az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésének jellegét. Az a kötelezettség, hogy a vizsgálat alá vont feleknek a megfelelő védekezéshez szükséges minden információt megadjanak, akkor teljesül, ha a jogerős döntésben nem állítják, hogy a vizsgálat alá vont felek az előzetes megállapításokban említetteken kívül más jogsértést is elkövettek, és abban csak olyan tényeket vesznek figyelembe, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat alá vont feleknek lehetőségük volt véleményük ismertetésére. Nem szükséges azonban, hogy a fő felügyeleti hatóság jogerős döntése az előzetes megállapítások megismétlése legyen. A fő felügyeleti hatóság a jogerős döntésben figyelembe veheti a vizsgálat alá vont feleknek az előzetes megállapításokra, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezetre adott válaszait. A fő felügyeleti hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját maga értékelje a tényeket és a vizsgálat alá vont felek által előterjesztett jogi érveket annak érdekében, hogy vagy elutasítsa az érveket, ha megalapozatlannak találja azokat, vagy kiegészítse és újrafogalmazza ténybeli és jogi megállapításait az általa fenntartott érvek alátámasztására. Például a vizsgálat alá vont fél által a közigazgatási eljárás során előterjesztett érv figyelembevétele anélkül, hogy a félnek a jogerős döntés meghozatala előtt lehetősége lett volna e tekintetben véleményt nyilvánítani, önmagában nem jelentheti a védelemhez való jog megsértését.

(48)

Ez a rendelet szabályokat állapít meg azokra a helyzetekre vonatkozóan, amikor a fő felügyeleti hatóságnak a nemzeti jog értelmében ugyanazon üggyel kapcsolatban később nemzeti eljárásokban, például közigazgatási fellebbezési eljárásokban is részt kell vennie.

(49)

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását vagy az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésnek a Testület általi elfogadását megelőzően a vizsgálat alá vont felek számára biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot. Az új jogi elemek közé tartoznak a releváns és megalapozott kifogások, amennyiben ezek olyan jogi értékeléseket tartalmaznak, amelyek eltérnek a fő felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott döntéstervezetben javasoltaktól.

(50)

A panaszosok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos kérdések azonosítása vagy tisztázása céljából részt vegyenek a felügyeleti hatóság által kezdeményezett eljárásban. Az a tény, hogy a felügyeleti hatóság a panasz tárgyát illetően már vizsgálatot indított, vagy a panasz beérkezését követően hivatalból indított vizsgálat keretében fog foglalkozni a panasszal, nem zárja ki az érintett panaszosnak való minősítését. Az (EU) 2016/679 rendelet adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi lehetséges megsértésének felügyeleti hatóság általi vizsgálata olyan eljárás, amelyet a felügyeleti hatóság saját kezdeményezésére vagy panasz alapján indít az említett rendelet 57. cikkének (1) bekezdése szerinti feladatainak teljesítése során. A vizsgálat alá vont felek és a panaszos nincsenek azonos eljárási helyzetben, és alapvetően fontos a vizsgálat alá vont fél védelemhez való jogának védelme. A vizsgálat alá vont felek és a panaszos hivatkozhatnak a meghallgatáshoz való alapvető jogra, ha a döntés hátrányosan érinti jogi helyzetüket.

(51)

A panaszosok számára lehetőséget kell adni arra, hogy írásban kifejthessék véleményüket az előzetes megállapításokkal kapcsolatban, amennyiben ezek a vélemények a személyes adataik kezelésével kapcsolatos panaszukra vonatkoznak. A panaszosok a vizsgálat alá vont felek vagy harmadik személyek üzleti titkaihoz vagy egyéb bizalmas információihoz azonban nem férhetnek hozzá.

(52)

Amikor határidőket szabnak meg a vizsgálat alá vont felek és a panaszosok számára az előzetes megállapításokkal kapcsolatos véleményük kifejtésére, fontos, hogy a felügyeleti hatóságok figyelembe vegyék az előzetes megállapításokban felvetett kérdések összetettségét annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat alá vont feleknek és a panaszosoknak elegendő lehetőségük legyen arra, hogy érdemben kifejthessék véleményüket a felvetett kérdésekkel kapcsolatban.

(53)

A döntéstervezet benyújtását megelőző, a felügyeleti hatóságok közötti véleménycsere nyílt párbeszédet és széles körű véleménycserét foglal magában, amelynek során a felügyeleti hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy konszenzust érjenek el a vizsgálat további menetét illetően. Ezzel szemben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti releváns és megalapozott kifogásokban kifejezett egyet nem értés, amely felveti az említett rendelet 65. cikke szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitarendezés lehetőségét, és késlelteti a jogerős döntés illetékes felügyeleti hatóság általi elfogadását, csak abban az esetben merülhet fel, ha a felügyeleti hatóságok nem érnek el konszenzust, és ha az szükséges az (EU) 2016/679 rendelet következetes értelmezésének biztosítása érdekében. Az ilyen kifogásokat akkor kell alkalmazni, ha az (EU) 2016/679 rendelet következetes végrehajtása kerül veszélybe.

(54)

Annak érdekében, hogy a vitarendezési eljárást – amelyben valamennyi felügyeleti hatóság számára lehetőséget kell biztosítani véleménye kifejtésére – eredményes és inkluzív módon lehessen lezárni, valamint a vitarendezési eljárás időbeli korlátait szem előtt tartva, a releváns és megalapozott kifogások formájának és szerkezetének meg kell felelnie bizonyos követelményeknek.

(55)

A közigazgatási ügyiratba való betekintés a Chartában biztosított védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézéshez való jog részeként biztosított. A közigazgatási ügyiratba való betekintést biztosítani kell a vizsgálat alá vont felek számára, amikor értesítik őket az előzetes megállapításokról, és meg kell határozni az előzetes megállapításokra adott írásbeli válaszuk benyújtásának határidejét.

(56)

A felügyeleti hatóságoknak biztosítaniuk kell az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelmét, amikor a vizsgálat alá vont felek és a panaszos számára lehetővé teszik a közigazgatási ügyiratba való betekintést. Az egyéb bizalmas információk kategóriájába tartoznak az üzleti titkoktól eltérő olyan információk, amelyek az uniós és a nemzeti joggal összhangban bizalmasnak tekinthetők, amennyiben azok felfedése jelentős kárt okozna az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak vagy egy jogi vagy természetes személynek. Bizalmas információnak kell tekinteni különösen azokat az információkat, amelyek csak korlátozott számú személy számára ismertek, és amelyek felfedése súlyos kárt okozhat az információt szolgáltató személynek vagy harmadik személyeknek, és amelyek esetében az ilyen információk felfedése által esetlegesen sérülő érdekek – objektív megítélés alapján – védelemre érdemesek. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a bizalmas információk azonosítását kérjék a vizsgálat alá vont azon felektől, akik dokumentumokat vagy nyilatkozatokat nyújtanak vagy nyújtottak be.

(57)

Amennyiben üzleti titok vagy egyéb bizalmas információ szükséges egy jogsértés bizonyításához, a felügyeleti hatóságoknak minden egyes dokumentum esetében arányos módon értékelniük kell, hogy az információ felfedésének szükségessége nagyobb-e, mint az abból eredő esetleges kár.

(58)

A közigazgatási ügyiratban szereplő dokumentumokhoz a közérdekű adatok megismerése útján való hozzáférést a tagállamok nemzeti jogával összhangban kell biztosítani. E tekintetben fontos, hogy a döntéshozatali folyamat integritását mindaddig védjék, amíg az illetékes felügyeleti hatóság el nem fogadja a jogerős döntést.

(59)

Fontos, hogy a Testület megkönnyítse az együttműködési mechanizmussal és az egységességi mechanizmussal összhangban elfogadott döntésekhez való hozzáférést azáltal, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok által elfogadott jogerős döntések szövegét könnyen hozzáférhető nyilvántartásokon keresztül online elérhetővé teszi. Az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban a felügyeleti hatóságok kitakarhatják a vizsgálat alá vont felek vagy a panaszos nevét és az azonosításukat lehetővé tevő bármely más információt, valamint az alkalmazandó uniós és nemzeti jog által védett egyéb információkat.

(60)

Fontos, hogy a jogerős döntés egy változatának a panaszos számára e rendelettel összhangban történő rendelkezésre bocsátása ne érintse a felügyeleti hatóságok azon lehetőségét, hogy korrekciós hatásköreik keretében eldöntsék, nyilvánosságra hozzák-e a döntést.

(61)

Amikor a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerint vitarendezési eljárásra utal egy ügyet, a fő felügyeleti hatóságnak minden szükséges dokumentumot és információt meg kell adnia a Testület számára ahhoz, hogy az értékelni tudja a releváns és megalapozott kifogások elfogadhatóságát, és el tudja fogadni az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntést. Miután a Testület az összes szükséges dokumentum és információ birtokában van, a Testület elnökének az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba kell vennie az ügy Testület elé terjesztését.

(62)

A Testület által hozott, az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntés kizárólag a vitarendezési eljárás megindításához vezető kérdésekre vonatkozhat, és azt úgy kell megfogalmazni, hogy a fő felügyeleti hatóság a Testület döntése alapján fogadhassa el jogerős döntését.

(63)

Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján a Testület elé terjesztett, felügyeleti hatóságok közötti viták rendezésének egyszerűsítése érdekében eljárási szabályokat kell meghatározni a Testülethez benyújtandó és a Testület döntésének alapjául szolgáló dokumentumokra és információkra vonatkozóan. Azt is meg kell határozni, hogy a Testületnek mikor kell nyilvántartásba vennie az ügy vitarendezési eljárásra történő utalását.

(64)

Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében kibocsátott vélemények és sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntések elfogadására vonatkozó eljárás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni a sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és a sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntések iránti kérések benyújtásának időpontjára, valamint a Testülethez benyújtandó és a Testület döntésének alapjául szolgáló dokumentumokra és információkra vonatkozó eljárási szabályokat.

(65)

Az (EU) 2016/679 rendelet úgy rendelkezik, hogy az érintettnek joga van a hatékony bírósági jogorvoslathoz, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal. Ez a rendelet nem hoz létre az (EU) 2016/679 rendeletben már létrehozottakon felül új bírósági jogorvoslati lehetőségeket, és nem korlátozza az említett rendelet által létrehozott bírósági jogorvoslatok alkalmazását. E rendelet egyes rendelkezései különösen fontosak ahhoz, hogy a felügyeleti hatóságok a panaszok kezelése során megfelelő időben meghozzák a jogerős döntést. Annak megállapításakor, hogy a felügyeleti hatóság foglalkozott-e a panasszal, figyelembe kell venni, hogy a felügyeleti hatóság betartotta-e az e rendeletben és az (EU) 2016/679 rendeletben meghatározott bizonyos határidőket. Ennek megállapítása során alapvetően fontos a panaszos azon jogának védelme, hogy panaszával észszerű időn belül foglalkozzanak. E rendelet rendelkezései nem érintik annak lehetőségét, hogy a nemzeti jog jogorvoslati lehetőségeket biztosítson a vizsgálat alá vont fél számára azon jogára tekintettel, hogy ügyével észszerű időn belül foglalkozzanak.

(66)

E rendelet végrehajtásához megfelelő digitális eszközökre van szükség, amelyek támogatják a gyors és biztonságos információcserét. Fontos, hogy megfelelő, biztonságos közös elektronikus eszköz álljon valamennyi adatvédelmi hatóság rendelkezésére, figyelembe véve a meglévő eszközök használata során szerzett tapasztalatokat. Fontos továbbá, hogy rendelkezésre álljanak az ilyen elektronikus eszköz bevezetéséhez szükséges erőforrások, és hogy ez az eszköz megkönnyítse a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekre vonatkozó végrehajtási statisztikáknak a Testület általi gyűjtését és egységes szerkezetbe foglalását.

(67)

E rendelet III. és IV. fejezete a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésről, a vizsgálat alá vont felek eljárási jogairól és a panaszosok részvételéről szól. A jogbiztonság érdekében e rendelkezések nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő vizsgálatokra. Az említett fejezeteket az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 15 hónap letelte után hivatalból indított vizsgálatokra, valamint azokra a panasz alapján indult vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyek esetében a panaszt az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 15 hónap letelte után nyújtották be. E rendelet V. és VI. fejezete eljárási szabályokat állapít meg az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezési eljárásra utalt ügyekre, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikke szerinti sürgősségi eljárás keretében kibocsátott vélemény vagy sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés iránti kérésekre vonatkozóan. A jogbiztonság érdekében az említett fejezeteket nem kell alkalmazni azokra az ügyekre, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt utaltak vitarendezési eljárásra. Az említett fejezeteket az e rendelet hatálybalépésének napjáról számított 15 hónap letelte után vitarendezési eljárásra utalt valamennyi ügyre alkalmazni kell.

(68)

Az európai adatvédelmi biztossal és a Testülettel az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 42. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos és a Testület 2023. szeptember 19-én közösen véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet eljárási szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a felügyeleti hatóságok a panasz alapján indult és a hivatalból indított ügyekben miként kezeljék a panaszokat és folytassák le a vizsgálatokat az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtása során, amennyiben ezen ügyek személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintik. A személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben a panaszok kezelése és a vizsgálatok lefolytatása magában foglalja annak megállapítását, hogy egy ügy személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érinti-e.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkében található fogalommeghatározások alkalmazandók.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározás is alkalmazandó:

„vizsgálat alá vont fél”: az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, akit vagy amelyet az (EU) 2016/679 rendeletnek a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelésével kapcsolatos állítólagos megsértése miatt vizsgálat alá vontak.

3. cikk

Az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtására vonatkozó elvek a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben

(1)   A felügyeleti hatóságok az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokat gyors és eredményes módon folytatják le. A felügyeleti hatóságok lojális és hatékony módon együttműködnek egymással, többek között, amennyiben szükséges, támogatás nyújtása és egymás megkereséseinek haladéktalan megválaszolása révén.

(2)   A felügyeleti hatóságok a nemzeti eljárásjoggal összhangban egyesíthetnek vagy elkülöníthetnek eljárásokat, amennyiben ezek egyesítése vagy elkülönítése nem sérti a vizsgálat alá vont felek vagy a panaszos jogait.

(3)   A panaszosnak lehetősége van kizárólag azzal a felügyeleti hatósággal kommunikálni, amelyhez panaszát az (EU) 2016/679 rendelet 77. cikke alapján benyújtotta.

(4)   A panaszkezelésnek minden esetben döntéshez kell vezetnie, amely ellen az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke értelmében vett hatékony bírósági jogorvoslatnak van helye.

(5)   Az eljárás hatékonysága érdekében a felügyeleti hatóságok korlátozhatják a vizsgálat alá vont fél és a panaszos beadványainak hosszát, figyelembe véve az ügy összetettségét és a már benyújtott dokumentumokat.

II. FEJEZET

PANASZOK BENYÚJTÁSA ÉS KORAI SZAKASZBAN TÖRTÉNŐ RENDEZÉS

4. cikk

A személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő panaszok

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet alapján benyújtott, a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő panasz elfogadható, feltéve, hogy tartalmazza a következő információkat:

a)

a panaszt benyújtó személy neve és elérhetőségei;

b)

amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkében említett nonprofit jellegű szerv, szervezet vagy egyesület nyújtja be, bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az említett szervet, szervezetet vagy egyesületet valamely tagállam jogának megfelelően hozták létre;

c)

amennyiben a panaszt az (EU) 2016/679 rendelet 80. cikkének (1) bekezdése alapján nyújtják be, az említett panaszt benyújtó nonprofit jellegű szerv, szervezet vagy egyesület neve és elérhetőségei, valamint bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az említett szerv, szervezet vagy egyesület az érintett megbízása alapján jár el;

d)

a panasz tárgyát képező adatkezelő vagy adatfeldolgozó azonosítását elősegítő információk;

e)

az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésének leírása.

A személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő panasz elfogadhatóságához az első albekezdésben említetteken kívül semmilyen további információ nem követelhető meg.

Továbbra is alkalmazandók az azon felügyeleti hatóság nemzeti eljárásjoga szerinti közigazgatási szabályok és követelmények, amelyhez a panaszt benyújtották.

(2)   Amennyiben az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, megállapítja, hogy a panasz nem tartalmazza az (1) bekezdés első albekezdésében említett információkat, az említett panasz kézhezvételétől számított két héten belül elfogadhatatlannak nyilvánítja az említett panaszt, és ennek okairól tájékoztatja a panaszost.

(3)   A panaszos nem köteles a panasz benyújtása előtt kapcsolatba lépni a vizsgálat alá vont féllel ahhoz, hogy a panasz elfogadható legyen.

Az első albekezdés sérelme nélkül, amennyiben a panasz az érintett olyan jogára vonatkozik, amelynek gyakorlásához az érintettnek kérelmet kell benyújtania az adatkezelőhöz, az említett kérelmet az adatkezelőhöz a panasztétel előtt be kell nyújtani.

(4)   Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, előzetes következtetés útján megállapítja a következőket:

a)

a panasz személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érinti-e;

b)

mely felügyeleti hatóságról vélelmezi, hogy az jogosult az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdésével összhangban fő felügyeleti hatóságként eljárni; valamint

c)

alkalmazandó-e az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése.

(5)   Amennyiben egy, a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő panasz elfogadható, és az 5. cikk szerinti, korai szakaszban történő rendezés hiányában az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, legkésőbb az említett panasz kézhezvételétől számított hat héten belül továbbítja a panaszt annak a felügyeleti hatóságnak, amelyről vélelmezi, hogy jogosult fő felügyeleti hatóságként eljárni, és tájékoztatja a panaszost az említett továbbításról.

A panasz elfogadhatóságának azon felügyeleti hatóság általi megállapítása, amelyhez a panaszt benyújtották, kötelező a fő felügyeleti hatóságra nézve.

(6)   A panasz kézhezvételétől számított hat héten belül az a felügyeleti hatóság, amely vélelmezhetően jogosult fő felügyeleti hatóságként eljárni, vagy megerősíti illetékességét, vagy – amennyiben a vélemények ellentétesek azzal kapcsolatban, hogy a többi érintett felügyeleti hatóság közül melyik illetékes a tevékenységi központ tekintetében – az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti vitarendezési eljárás céljából az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: a Testület) elé terjeszti.

Amennyiben a vélelmezhetően fő felügyeleti hatóságként eljárni jogosult felügyeleti hatóság nem erősíti meg illetékességét, vagy nem terjeszti az ügyet a Testület elé az első albekezdésben említett határidőn belül, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti vitarendezési eljárás céljából az ügyet a Testület elé terjeszti.

(7)   A panasz elfogadhatóságának sérelme nélkül az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, vagy a fő felügyeleti hatóság felkérheti a panaszost, hogy nyújtson be kiegészítő információkat az említett panasz kezelésének megkönnyítése és az említett panasz teljeskörű kivizsgálásának lehetővé tétele érdekében.

(8)   A fő felügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a vizsgálat alá vont felet a panasz benyújtásáról és annak főbb elemeiről.

5. cikk

Korai szakaszban történő rendezés

(1)   Az érintett (EU) 2016/679 rendelet III. fejezete szerinti jogainak gyakorlásával kapcsolatos, a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő panasz adott esetben egy, a korai szakaszban történő rendezést lehetővé tevő eljárás keretében rendezhető:

a)

azon felügyeleti hatóság által, amelyhez a panaszt benyújtották, miután az előzetes következtetés útján megállapította, hogy a panasz személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érinti, és a panasznak ahhoz a felügyeleti hatósághoz történő esetleges továbbítását megelőzően, amely vélelmezhetően jogosult fő felügyeleti hatóságként eljárni; vagy

b)

azon fő felügyeleti hatóság által, amelyhez a panaszt továbbították, bármikor, az előzetes megállapításoknak a többi érintett felügyeleti hatóságnak történő, e rendelet 19. cikke szerinti benyújtása előtt, vagy – amennyiben az e rendelet 6. cikkében említett egyszerű együttműködési eljárás alkalmazandó – a döntéstervezet benyújtása előtt.

A felügyeleti hatóságok ösztönözhetik és megkönnyíthetik a panaszok korai szakaszban történő rendezését, és e célból adott esetben kommunikálhatnak a vizsgálat alá vont féllel vagy a panaszossal.

(2)   A korai szakaszban történő rendezés céljából, amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett felügyeleti hatóság bizonyítékok alapján megállapítja, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, az említett felügyeleti hatóság a panaszt okafogyottnak tekinti.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a panasz okafogyottá vált, az (1) bekezdés első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett felügyeleti hatóság világos és közérthető nyelven tájékoztatja a panaszost a következőkről:

a)

hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, és úgy ítéli meg, hogy a panasz okafogyottá vált;

b)

a korai szakaszban történő rendezés következményeiről; és

c)

arról a lehetőségről, hogy a panaszos az ilyen tájékoztatás kézhezvételétől számított négy héten belül kifogást nyújthat be a korai szakaszban történő rendezés ellen.

(3)   Olyan eljárásban, amely az előtt a felügyeleti hatóság előtti zajlik, amelyhez a panaszt benyújtották, amennyiben a panaszos nem nyújt be kifogást a (2) bekezdés második albekezdésének c) pontjában meghatározott határidőn belül, az említett felügyeleti hatóság az említett határidő lejártát követő két héten belül megállapítja, hogy a panaszt rendezték, és erről tájékoztatja a panaszost, a vizsgálat alá vont felet és adott esetben a fő felügyeleti hatóságot.

(4)   Az azon fő felügyeleti hatóság előtt zajló eljárásban, amelyhez a panaszt továbbították, amennyiben a panaszos nem nyújt be kifogást az e cikk (2) bekezdésének második albekezdése c) pontjában meghatározott határidőn belül, az említett fő felügyeleti hatóság az említett határidő lejártát követő négy héten belül az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban döntéstervezetet nyújt be a panasz rendezését megállapító jogerős döntésnek az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7) bekezdésével összhangban történő elfogadása céljából.

(5)   A panasz korai szakaszban történő rendezése nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkében meghatározott hatásköröknek a fő felügyeleti hatóság általi gyakorlását ugyanazon ügy tekintetében.

(6)   A 10–20. cikk nem alkalmazandó az e cikk alapján rendezett panaszokra.

III. FEJEZET

AZ (EU) 2016/679 RENDELET 60. CIKKE SZERINTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. SZAKASZ

EGYSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

6. cikk

Egyszerű együttműködési eljárás

(1)   Amint a fő felügyeleti hatóság kialakította előzetes véleményét a vizsgálat főbb kérdéseiről, e cikkel összhangban egyszerű együttműködési eljárás keretében működhet együtt a többi érintett felügyeleti hatósággal, amennyiben:

a)

úgy véli, hogy a vizsgálat terjedelmét illetően nem áll fenn megalapozott kétség, különösen a tekintetben, hogy a vizsgálandó állítólagos jogsértés az (EU) 2016/679 rendelet mely rendelkezéseit érinti; valamint

b)

a fő felügyeleti hatóság által azonosított jogi és ténybeli kérdések nem igényelnek a többi érintett felügyeleti hatósággal olyan további együttműködést, amely egy összetett vizsgálat céljából szükséges lenne, különösen akkor, ha ezeket a kérdéseket a hasonló ügyekben hozott korábbi döntések alapján meg lehet oldani.

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság az első albekezdésben említett egyszerű együttműködési eljárást alkalmazza, e rendelet 10., 11., 16., 19. és 20. cikke, 23. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint 23. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó. A fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban az e rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében említett határidőn belül döntéstervezetet nyújt be.

(2)   A fő felügyeleti hatóság saját illetékességének az e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti megerősítését vagy a Testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező erejű döntését követő hat héten belül értesíti a többi érintett felügyeleti hatóságot az egyszerű együttműködési eljárás alkalmazására irányuló szándékáról, és tájékoztatást nyújt az ügy azon jellemzőiről, amelyek relevánsak annak megállapítása szempontjából, hogy teljesültek-e az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek.

(3)   Amennyiben a többi érintett felügyeleti hatóság bármelyike kifogást emel az egyszerű együttműködési eljárás alkalmazása ellen az arról szóló értesítéstől számított két héten belül, az említett eljárás nem alkalmazható, és a fő felügyeleti hatóság a 10. cikkel összhangban elkészíti a legfontosabb kérdések összefoglalóját, és a III. fejezetben meghatározott eljárások szerint működik együtt a többi érintett felügyeleti hatósággal.

(4)   Az egyszerű együttműködési eljárás alkalmazása során a fő felügyeleti hatóság a döntéstervezet benyújtása előtt biztosítja, hogy adott esetben a vizsgálat alá vont felek élhessenek a meghallgatáshoz való jogukkal, és hogy a panaszos lehetőséget kapjon véleményének ismertetésére. E bekezdés alkalmazásában továbbra is alkalmazni kell a fő felügyeleti hatóság vagy adott esetben azon felügyeleti hatóság nemzeti eljárásjoga szerinti közigazgatási szabályokat és követelményeket, amelyhez a panaszt benyújtották.

(5)   A III. fejezet nem alkalmazandó az érintett felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (2) bekezdése alapján kezelt ügyekre.

2. SZAKASZ

AZ (EU) 2016/679 RENDELET 60. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK ÉRTELMÉBEN VETT KONSZENZUS ELÉRÉSE

7. cikk

Jogok biztosítása vagy korlátozása

Az e szakaszban foglalt rendelkezések a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésre vonatkoznak, és nem biztosítanak jogokat az egyéneknek vagy a vizsgálat alá vont feleknek, sem nem korlátozzák az említettek jogait.

8. cikk

Együttműködés a felügyeleti hatóságok között

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti konszenzusra törekvő együttműködés során a felügyeleti hatóságok az említett rendeletben előírt valamennyi eszközt felhasználhatják, beleértve az említett rendelet 61. cikke szerinti kölcsönös segítségnyújtást és az említett rendelet 62. cikke szerinti közös műveleteket.

9. cikk

A fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság között kicserélendő releváns információk

(1)   A fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság kicseréli egymás között az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett releváns információkat. Az említett információk adott esetben a következőket foglalják magukban:

a)

az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértése miatti vizsgálat indítására vonatkozó információk;

b)

az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti információkérések és az ilyen kérésekből származó, kapcsolódó dokumentumok;

c)

az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében említett egyéb vizsgálati hatáskörök alkalmazásával kapcsolatos információk és az e vizsgálati hatáskörök gyakorlásából származó, kapcsolódó dokumentumok;

d)

a panasz tervezett teljes vagy részleges elutasítása vagy visszautasítása esetén a fő felügyeleti hatóságnak a panasz elutasítására vagy visszautasítására vonatkozó indoklása;

e)

tájékoztatás a panasznak az e rendelet 5. cikke szerinti, korai szakaszban történő rendezéséről;

f)

az e rendelet 10. cikkében említett legfontosabb kérdések összefoglalója és az említett összefoglalóval kapcsolatos észrevételek;

g)

a vizsgálat terjedelmére vonatkozó információk;

h)

olyan fejleményekre vagy megállapításokra vonatkozó információk, amelyek a vizsgálat terjedelmének módosítását vagy új vizsgálat indítását eredményezhetik;

i)

az előzetes megállapítások elkészítése és a döntéstervezet elkészítése előtt annak megállapítása céljából tett lépésekre és elvégzett jogi elemzésre vonatkozó információk, hogy sor került-e az (EU) 2016/679 rendelet megsértésére;

j)

előzetes megállapítások;

k)

a vizsgálat alá vont felek válaszai az előzetes megállapításokra;

l)

a panaszos véleménye az előzetes megállapítások nem bizalmas változatáról és amennyiben releváns, a vizsgálat egyéb olyan szempontjairól, amelyekkel kapcsolatban a panaszos adott esetben hivatalos írásbeli beadványt nyújtott be;

m)

a panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy visszautasítása esetén a panaszos írásbeli beadványai;

n)

információ a fő felügyeleti hatóság által a vizsgálat alá vont felek előzetes megállapításokra adott válaszainak kézhezvételét követően és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet benyújtását megelőzően tett bármely releváns lépésről;

o)

a vizsgálat alá vont felek véleménye a módosított döntéstervezetről;

p)

a vizsgálat céljából hasznosnak és relevánsnak ítélt bármely egyéb információ.

(2)   Amennyiben e rendelet vagy az (EU) 2016/679 rendelet másként nem rendelkezik, a vizsgálat során a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az információk elérhetővé válásától számított egy héten belül kicserélik egymás között az e cikk (1) bekezdésében említett információkat.

(3)   A Testület meghatározhatja a releváns információk felügyeleti hatóságok közötti cseréjére vonatkozó szabályokat és követelményeket.

10. cikk

A legfontosabb kérdések összefoglalója

(1)   Miután a fő felügyeleti hatóság előzetes véleményt alakított ki a vizsgálat főbb kérdéseiről, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti együttműködés céljából elkészíti a legfontosabb kérdések összefoglalóját.

(2)   A legfontosabb kérdések összefoglalójának a következőket kell tartalmaznia:

a)

a főbb releváns tények;

b)

a vizsgálat terjedelmének előzetes meghatározása, különösen az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezései, amelyeket a vizsgálandó állítólagos jogsértés érint;

c)

az azonosított jogi és ténybeli kérdések;

d)

a vizsgálat alá vont fél vagy a panaszos által kifejtett releváns vélemények elemzése, amennyiben ezek a vélemények a legfontosabb kérdések összefoglalójának készítésekor rendelkezésre állnak;

e)

adott esetben a lehetséges korrekciós intézkedések előzetes meghatározása.

(3)   A fő felügyeleti hatóság késedelem nélkül és saját illetékességének az e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti megerősítését vagy a Testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező erejű döntését követő három hónapon belül a többi érintett felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátja a legfontosabb kérdések összefoglalóját.

(4)   Az érintett felügyeleti hatóságok észrevételeket tehetnek a legfontosabb kérdések összefoglalójával kapcsolatban, annak kézhezvételét követő négy héten belül. A fő felügyeleti hatóság az ügy összetettsége miatt vagy a többi érintett felügyeleti hatóság kérésére ezt az időszakot két héttel meghosszabbíthatja.

(5)   Amennyiben az érintett felügyeleti hatóságok a (4) bekezdés alapján észrevételeket tesznek, azokat meg kell osztani az összes többi érintett felügyeleti hatósággal. A fő felügyeleti hatóság a (4) bekezdésben említett időszak lejártát követő négy héten belül válaszol az említett észrevételekre, jelezve, hogy figyelembe kívánja-e venni azokat, és ha igen, hogyan. A fő felügyeleti hatóság az ügy összetettsége miatt ezt az időszakot két héttel meghosszabbíthatja.

(6)   Az ügynek a fő felügyeleti hatósághoz történő továbbításakor az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, a fő felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsáthat a legfontosabb kérdések összefoglalójának elkészítése szempontjából releváns információkat.

(7)   A Testület szabályokat és követelményeket határozhat meg az érintett felügyeleti hatóságok legfontosabb kérdések összefoglalójával kapcsolatos észrevételeinek megtételére vonatkozóan.

11. cikk

Konszenzus eléréséhez szükséges eszközök használata

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerint a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság e cikkel összhangban konszenzus elérésére törekszik a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben, és ehhez az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt valamennyi eszközt igénybe vehetik, beleértve az említett rendelet 61. cikke szerinti kölcsönös segítségnyújtást és az említett rendelet 62. cikke szerinti közös műveleteket is.

(2)   Amennyiben egy érintett felügyeleti hatóság nem ért egyet a fő felügyeleti hatósággal, és nincs köztük konszenzus, az említett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikke szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti vagy az említett rendelet 62. cikke alapján közös műveletek végzése iránti megkeresést, vagy mindkettőt, intézhet a fő felügyeleti hatósághoz annak érdekében, hogy konszenzust érjenek el a következők tekintetében:

a)

panasz alapján indult ügyekben a vizsgálat terjedelme, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezéseit, amelyeket a vizsgálandó állítólagos jogsértés érint;

b)

adott esetben az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett jogi vagy ténybeli kérdések;

c)

az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerint a lehetséges korrekciós intézkedések előzetes meghatározása.

(3)   Az e cikk (2) bekezdése szerinti megkeresést a 10. cikk (5) bekezdésében említett időszak elteltétől számított egy hónapon belül kell benyújtani.

(4)   Amennyiben e cikk (2) bekezdése alapján az (EU) 2016/679 rendelet 62. cikke szerinti közös műveletek végrehajtására irányuló megkeresést nyújtanak be hozzá, a fő felügyeleti hatóság annak kézhezvételétől számított egy hónapon belül válaszol a megkeresésre.

(5)   A fő felügyeleti hatóság a legfontosabb kérdések összefoglalójára vonatkozó észrevételeik alapján, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 61. és 62. cikke szerinti megkeresésekre adott válaszul, konszenzusra törekedve együttműködik a többi érintett felügyeleti hatósággal. Az e cikk (2) bekezdésében említett kérdésekről kialakított konszenzus alapján a fő felügyeleti hatóság folytatja a vizsgálatot, és elkészíti az előzetes megállapításokat, vagy adott esetben e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában megküldi indoklását annak a felügyeleti hatóságnak, amelyhez a panaszt benyújtották.

(6)   Amennyiben egy panasz alapján indult vizsgálatban az e rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti és az e cikk (5) bekezdése szerinti eljárások során a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság közül egy vagy több nem jut konszenzusra a vizsgálat terjedelmének az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett előzetes meghatározását illetően, vélelmezni kell, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében elfogadandó kötelező erejű döntés kérésének feltételei teljesülnek, és a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében elfogadandó kötelező erejű döntést kér a Testülettől.

(7)   Ha a fő felügyeleti hatóság e cikk (6) bekezdése alapján sürgősségi eljárás keretében elfogadandó kötelező erejű döntést kér a Testülettől, a következőket kell megadnia a Testület részére:

a)

a 10. cikk (2) bekezdésében említett információk;

b)

azon többi érintett felügyeleti hatóság észrevételei, amely nem ért egyet a vizsgálat terjedelmének a fő felügyeleti hatóság általi előzetes meghatározásával;

c)

a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság közötti, a 10. cikk (5) bekezdése és a 11. cikk (5) bekezdése szerinti további információcsere;

d)

a Testület által kért bármely egyéb releváns dokumentum vagy információ.

(8)   A Testület az összes beérkezett információ alapján sürgősségi eljárás keretében kötelező erejű döntést fogad el a vizsgálat terjedelméről.

12. cikk

A döntéstervezet benyújtására vonatkozó határidők

(1)   A fő felügyeleti hatóság saját illetékességének az e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti megerősítését vagy a Testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező erejű döntését követő 15 hónapon belül az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerint benyújtja a döntéstervezetet.

(2)   Amennyiben a fő felügyeleti hatóság a 11. cikk (6) bekezdése alapján kérést nyújt be, az e cikk (1) bekezdésében említett határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a Testület el nem fogadja kötelező erejű döntését.

(3)   Kivételes esetben a fő felügyeleti hatóság az ügy összetettsége miatt egy alkalommal, legfeljebb 12 hónappal meghosszabbíthatja az (1) bekezdésben említett határidőt. A fő felügyeleti hatóság legalább négy héttel az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt tájékoztatja a többi érintett felügyeleti hatóságot az (1) bekezdésben említett határidő meghosszabbítására irányuló szándékáról, meghatározva a tervezett meghosszabbítás időtartamát és indokait.

(4)   Bármely érintett felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatását követő két héten belül kifogást emelhet a határidő meghosszabbítása ellen. Az említett hatóságnak kifogását meg kell indokolnia. A fő felügyeleti hatóság kellően figyelembe veszi az ilyen kifogást, amikor dönt az (1) bekezdésben említett határidő-hosszabbítás alkalmazásáról és adott esetben annak időtartamának meghatározásáról.

(5)   Amennyiben a fő felügyeleti hatóság e cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban meghosszabbítja az e cikk (1) bekezdésében említett határidőt, bármelyik másik érintett felügyeleti hatóság tájékoztathatja a fő felügyeleti hatóságot arról, hogy megítélése szerint az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében fellépésre van szükség. Amennyiben a fő felügyeleti hatóság a meghosszabbított határidőn belül nem nyújtja be a döntéstervezetet, az a felügyeleti hatóság, amely tájékoztatta a fő felügyeleti hatóságot arról, hogy az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében fellépésre van szükség, az (EU) 2016/679 rendelet 55. cikkével összhangban tagállama területére vonatkozóan ideiglenes intézkedést fogadhat el. Ebben az esetben vélelmezni kell, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése szerinti sürgős fellépésre van szükség.

(6)   Amennyiben az e rendelet 6. cikk szerinti egyszerű együttműködési eljárást alkalmazzák, a fő felügyeleti hatóság saját illetékességének az e rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti megerősítését vagy a Testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező erejű döntését követő 12 hónapon belül az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtja a döntéstervezetet.

Amennyiben a nemzeti jog olyan előzetes vagy későbbi nemzeti eljárásokat ír elő, amelyek szükségessé teszik, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezetet az első albekezdésben említett határidő lejárta után nyújtsák be, a fő felügyeleti hatóság az említett határidőt egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. Ilyen esetben a fő felügyeleti hatóság az első albekezdésben említett határidő lejárta előtt legalább két héttel tájékoztatja a többi érintett felügyeleti hatóságot a határidő meghosszabbításáról, meghatározva annak időtartamát.

13. cikk

Későbbi nemzeti eljárások

(1)   Amennyiben a nemzeti jog előírja, hogy a 18. vagy 21. cikk szerint elfogadott döntést követően ugyanazon üggyel kapcsolatban később nemzeti eljárásokat kell indítani, a fő felügyeleti hatóság:

a)

nem készít új összefoglalót a legfontosabb kérdésekről;

b)

csak akkor ismétli meg a 16. cikkel vagy a 19. és 20. cikkel összhangban az eljárási lépéseket, ha a fő felügyeleti hatóság ténybeli vagy jogi értékelése eltér a 18. vagy 21. cikk alapján elfogadott korábbi döntéstől; valamint

c)

döntéstervezetet nyújt be, mielőtt olyan későbbi döntést fogadna el, amely eltér a 18. vagy 21. cikk szerinti korábbi döntéstől.

(2)   A döntéstervezetnek az e cikk (1) bekezdésében említett bármely későbbi eljárásban történő benyújtására a 12. cikkben említett határidők alkalmazandók.

3. SZAKASZ

A HATÁRIDŐK ALKALMAZÁSA

14. cikk

Az eljárási lépések és a jogerős döntés jogszerűsége és érvényessége

Amennyiben e rendelet vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a felügyeleti hatóságnak egy eljárási lépést meghatározott határidőn belül kell megtennie, az ilyen lépésnek az említett határidő lejártát követő megtétele nem érinti az említett eljárási lépés vagy a jogerős döntés jogszerűségét vagy érvényességét.

15. cikk

Határidők és a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

Annak megállapításakor, hogy egy felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikkének (2) bekezdése szerint foglalkozott-e egy panasszal, figyelembe kell venni, hogy az említett felügyeleti hatóság az e rendeletben vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (6) bekezdésében előírt határidőn belül, beleértve e határidő esetleges meghosszabbítását is:

a)

nyújtott-e be döntéstervezetet vagy módosított döntéstervezetet; vagy

b)

fogadott-e el jogerős döntést.

4. SZAKASZ

A PANASZOK TELJES VAGY RÉSZLEGES ELUTASÍTÁSA VAGY VISSZAUTASÍTÁSA

16. cikk

Eljárás a panaszoknak az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke (8) és (9) bekezdésének értelmében vett teljes vagy részleges elutasítására vagy visszautasítására

(1)   Amennyiben a fő felügyeleti hatóság teljesen vagy részegesen el kíván utasítani vagy vissza kíván utasítani egy panaszt, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet benyújtása előtt előzetes véleményének a panasz teljes vagy részleges elutasítására vagy visszautasítására vonatkozó indokait közli azzal a felügyeleti hatósággal, amelyhez a panaszt benyújtották.

Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a panaszost az első albekezdésben említett előzetes vélemény indokairól, lehetőséget biztosít számára, hogy írásban ismertesse véleményét, és tájékoztatja a panaszost arról, hogy milyen következményekkel jár, ha nem ismerteti véleményét.

A fő felügyeleti hatóság megfelelő határidőt állapít meg a panaszos számára véleményének ismertetésére. Ez a határidő nem lehet rövidebb három hétnél, és nem lehet hosszabb hat hétnél.

(2)   Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, a panaszos által ismertetett bármely véleményt a lehető leghamarabb, de legkésőbb annak rendelkezésre állását követő egy héten belül továbbít a fő felügyeleti hatóságnak.

(3)   Amennyiben a panaszos által az e cikk (1) bekezdésével összhangban ismertetett vélemény nem vezet az (1) bekezdés első albekezdésében említett előzetes vélemény megváltoztatásához, a fő felügyeleti hatóság azzal a felügyeleti hatósággal együttműködve, amelyhez a panaszt benyújtották, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban elkészíti a döntéstervezetet, és azt benyújtja a többi érintett felügyeleti hatóságnak.

(4)   Amennyiben a (3) bekezdés szerint benyújtott döntéstervezet azt állapítja meg, hogy a panaszt részben el kell utasítani vagy vissza kell utasítani, a fő felügyeleti hatóság a többi érintett felügyeleti hatósággal együttműködve folytatja a panasz azon részével kapcsolatos vizsgálatát, amelyet még meg kell vizsgálni.

17. cikk

A panaszt teljesen vagy részlegesen elutasító vagy visszautasító módosított döntéstervezet

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság azt állapítja meg, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése értelmében vett, egy panaszt teljesen vagy részlegesen elutasító vagy visszautasító módosított döntéstervezet olyan új elemeket vet fel, amelyekkel kapcsolatban a panaszos számára lehetőséget kell biztosítani véleménye ismertetésére, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását megelőzően lehetőséget biztosít a panaszos számára, hogy e rendelet 16. cikkével összhangban ismertesse az ilyen új elemekkel kapcsolatos véleményét.

18. cikk

A panaszt teljesen vagy részlegesen elutasító vagy visszautasító döntés

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) vagy (9) bekezdése szerinti, a panaszt teljesen vagy részlegesen elutasító vagy visszautasító döntés elfogadásakor az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, tájékoztatja a panaszost az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikkével összhangban rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségről.

5. SZAKASZ

A VIZSGÁLAT ALÁ VONT FELEKNEK CÍMZETT DÖNTÉSEK

19. cikk

Előzetes megállapítások és a meghallgatáshoz való jog

(1)   Az e rendelet 10. és 11. cikke szerinti konzultációkat és eljárásokat követően a fő felügyeleti hatóság előzetes megállapításokat készít, amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdésének értelmében vett olyan döntéstervezetet kíván benyújtani a többi érintett felügyeleti hatóságnak, amelyben megállapítja az (EU) 2016/679 rendelet megsértését.

(2)   Az előzetes megállapításoknak tartalmazniuk kell a vizsgálat megállapításait, valamint kimerítően és kellően világosan kell bemutatniuk a felhozott állításokat ahhoz, hogy a vizsgálat alá vont felek megismerhessék a fő felügyeleti hatóság által vizsgált magatartást. Az előzetes megállapításoknak világosan ismertetniük kell különösen a vizsgálat alá vont felekkel szemben felhozott valamennyi tényt, az alapul szolgáló összes bizonyíték felsorolását és a teljes jogi értékelést, hogy a vizsgálat alá vont felek kifejthessék véleményüket az említett tényekről és azokról a jogi következtetésekről, amelyeket a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése értelmében vett döntéstervezetben le szándékozik vonni.

Az előzetes megállapításokban – az adott szakaszban rendelkezésre álló információk alapján és a vizsgálat alá vont felek véleményének sérelme nélkül – fel kell tüntetni azon korrekciós intézkedéseket, amelyek alkalmazását a fő felügyeleti hatóság mérlegeli.

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság – az adott szakaszban rendelkezésre álló információk alapján és a vizsgálat alá vont felek véleményének sérelme nélkül – az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkével összhangban közigazgatási bírság kiszabását mérlegeli, az előzetes megállapításokban felsorolja azokat az általa ismert főbb jogi és ténybeli elemeket, amelyekre támaszkodni szándékozik annak eldöntésekor, hogy kiszabjon-e közigazgatási bírságot, és a bírság összegének megállapításakor, figyelemmel az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkének (2) bekezdésében felsorolt elemekre, beleértve azokat a súlyosbító vagy enyhítő tényezőket is, amelyeket tekintetbe szándékozik venni.

(3)   A fő felügyeleti hatóság az előzetes megállapításokat továbbítja a többi érintett felügyeleti hatóságnak. Az említett hatóságok az előzetes megállapításoknak a többi érintett felügyeleti hatóság részére történő továbbításától számított négy héten belül észrevételeket tehetnek e megállapításokra vonatkozóan a fő felügyeleti hatóságnak. A többi érintett felügyeleti hatóság egyikének kérésére a fő felügyeleti hatóság ezt az időszakot két héttel meghosszabbítja.

(4)   A fő felügyeleti hatóság az – adott esetben a többi érintett felügyeleti hatóságtól kapott észrevételek figyelembevétele érdekében módosított – előzetes megállapításokról értesíti a vizsgálat alá vont valamennyi felet.

(5)   A fő felügyeleti hatóság a vizsgálat alá vont feleknek az előzetes megállapításokról való értesítésekor megfelelő határidőt állapít meg, amely nem lehet az értesítés időpontjától számított három hétnél rövidebb és hat hétnél hosszabb, és amelyen belül az említett felek írásban kifejthetik véleményüket, vagy ugyanezen határidőn belül meghallgatást tart, hogy a vizsgálat alá vont felek szóban kifejtett véleményét meghallgassa.

(6)   A vizsgálat alá vont feleknek az előzetes megállapításokról való értesítésekor a fő felügyeleti hatóság a 24. és 25. cikkel összhangban biztosítja a felek számára a közigazgatási ügyiratba való betekintést.

(7)   A vizsgálat alá vont felek az előzetes megállapításokra adott válaszukban ismertethetnek minden olyan általuk ismert tényt és jogi érvet, amely a fő felügyeleti hatóság állításaival szembeni védekezésük szempontjából releváns. Az ismertetett tények bizonyítására bármely releváns dokumentumot csatolniuk kell. A fő felügyeleti hatóság a döntéstervezetét csak olyan állításokra és tényekre, valamint az e tényeken alapuló jogi értékelésre alapozza, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat alá vont felek lehetőséget kaptak véleményük ismertetésére.

20. cikk

Az előzetes megállapítások továbbítása a panaszosoknak

(1)   Ha a fő felügyeleti hatóság olyan tárgyra vonatkozóan ad ki előzetes megállapításokat, amellyel kapcsolatban panasz érkezett hozzá, az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, a közigazgatási ügyiratba való betekintésre és a bizalmas információkra vonatkozó, 24. és 25. cikk szerinti szabályokkal összhangban a panaszos rendelkezésére bocsátja ezeket az előzetes megállapításokat, és a fő felügyeleti hatóság megfelelő, három hétnél nem rövidebb és hat hétnél nem hosszabb határidőt állapít meg, amelyen belül a panaszos írásban ismertetheti véleményét.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában továbbra is alkalmazandók az azon felügyeleti hatóság nemzeti eljárásjoga szerinti közigazgatási szabályok és követelmények, amelyhez a panaszt benyújtották.

(3)   Az e cikk (1) bekezdése akkor is alkalmazandó, ha a fő felügyeleti hatóság:

a)

a panaszt más panaszokkal együtt kezeli;

b)

a panasz egy részét külön kezeli; vagy

c)

bármilyen módon módosítja a vizsgálatnak az előzetes megállapításokban szereplő terjedelmét, többek között a Testület 11. cikk (8) bekezdése alapján hozott kötelező erejű döntését követően.

21. cikk

A jogerős döntés elfogadása

(1)   A döntéstervezetnek az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti, a többi érintett felügyeleti hatósághoz történő benyújtását követően, és amennyiben az említett többi felügyeleti hatóság egyike sem emel kifogást a döntéstervezet ellen az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében említett időszakokon belül, a fő felügyeleti hatóság, esettől függően, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében említett időszak végétől számított egy hónapon belül:

a)

elfogadja az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7) bekezdésében vagy adott esetben 60. cikkének (9) bekezdésében említett döntését; valamint

b)

az a) pontban említett döntésről értesíti az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi központját vagy egyetlen tevékenységi helyét.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7) és (9) bekezdése alapján a panaszosnak nyújtandó tájékoztatás a következőket foglalja magában:

a)

az elfogadott döntés azon változata, amely tartalmazza annak teljes rendelkező részét és az említett döntés indokolását, amely nem tartalmaz az e rendelet 25. cikkével összhangban bizalmasnak minősülő elemeket; vagy

b)

az elfogadott döntés összefoglalása, amely tartalmazza a releváns tényeket és az említett döntés indokolását.

A panaszosnak kérésre minden esetben rendelkezésére kell bocsátani a döntésnek az első albekezdésben említett azon változatát, amely tartalmazza annak teljes rendelkező részét és a döntés indokolását, amely nem tartalmaz az e rendelet 25. cikkével összhangban bizalmasnak minősülő elemeket.

A fő felügyeleti hatóság nemzeti eljárásjoga szerinti közigazgatási szabályok és követelmények továbbra is alkalmazandók.

22. cikk

Meghallgatáshoz való jog a jogsértést megállapító módosított döntéstervezettel kapcsolatban

(1)   Ha a fő felügyeleti hatóság azt állapítja meg, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése értelmében vett, az (EU) 2016/679 rendelet megsértését megállapító módosított döntéstervezet olyan új elemeket vet fel, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálat alá vont felek számára lehetőséget kell biztosítani véleményük ismertetésére, a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását megelőzően lehetőséget biztosít a vizsgálat alá vont felek számára, hogy ismertessék az ilyen új elemekkel kapcsolatos véleményüket.

(2)   A fő felügyeleti hatóság megfelelő, három hétnél nem rövidebb és hat hétnél nem hosszabb határidőt állapít meg, amelyen belül a vizsgálat alá vont felek ismertethetik véleményüket.

(3)   A fő felügyeleti hatóság a vizsgálat alá vont felek által ismertetett véleményeket a lehető leghamarabb, de legkésőbb azok rendelkezésre állását követő egy héten belül továbbítja a többi érintett felügyeleti hatóságnak.

6. SZAKASZ

RELEVÁNS ÉS MEGALAPOZOTT KIFOGÁSOK

23. cikk

Releváns és megalapozott kifogások

(1)   Egy, az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 24. pontjában meghatározottak szerinti releváns és megalapozott kifogás:

a)

a döntéstervezetben vagy az együttműködési ügyiratban szereplő ténybeli és jogi elemeken alapul;

b)

nem érinti a vizsgálat terjedelmét, ha az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tett észrevételeket e rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban, vagy ha a beérkezett észrevételek nyomán konszenzust érnek el, vagy nem érinti a vizsgálatnak a Testület által e rendelet 11. cikkének (8) bekezdése szerint elfogadott kötelező erejű döntésben meghatározott terjedelmét;

c)

nem érinti az e rendelet 5. cikkével összhangban elfogadott döntéstervezetet.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontja ellenére az érintett felügyeleti hatóság kellően indokolt esetekben releváns és megalapozott kifogásokat emelhet egy vizsgálatnak az (1) bekezdés b) pontjában említett terjedelme ellen, feltéve, hogy:

a)

a fő felügyeleti hatóság nem vizsgálta meg a legfontosabb kérdések összefoglalójának összes olyan elemét, amelyet a 10. cikk (5) bekezdése vagy a 11. cikk (5) bekezdése alapján konszenzussal alakítottak ki, vagy nem tett eleget a Testület 11. cikk (8) bekezdése szerinti kötelező erejű döntésének; vagy

b)

a legfontosabb kérdések összefoglalójáról a 10. cikk (5) bekezdése vagy a 11. cikk (5) bekezdése alapján kialakított konszenzus időpontjában, vagy a Testület 11. cikk (8) bekezdése szerinti kötelező erejű döntése elfogadásának időpontjában még rendelkezésre nem álló új elemek azt bizonyítják, hogy a döntéstervezet jelentős kockázatot jelent az érintett alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására nézve; vagy mindkét eset fennáll.

(3)   A releváns és megalapozott kifogásnak kellően egyértelműnek, koherensnek és pontosnak kell lennie, és amennyiben szükséges, meg kell határoznia a döntéstervezet módosítandó elemeit annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok előkészíthessék álláspontjukat, és adott esetben lehetővé tegye a Testület számára a vita hatékony rendezését.

IV. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI ÜGYIRAT, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÜGYIRAT ÉS A BIZALMAS INFORMÁCIÓK KEZELÉSE

24. cikk

Közigazgatási ügyirat

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos vizsgálat során a közigazgatási ügyirat tartalmazza azon dokumentumokat, amelyeket a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság a vizsgálati eljárás során szerzett be vagy készített, és amelyeket a vizsgálati eljárás során a fő felügyeleti hatóság állított össze, beleértve az összes terhelő és mentő bizonyítékot.

A közigazgatási ügyirat nem tartalmazza a felügyeleti hatóságon belüli belső kommunikációt.

(2)   A vizsgálat alá vont fél vagy a panaszos kérésére, ha a döntés hátrányosan érintheti az érdekeit, a fő felügyeleti hatóság engedélyezi a közigazgatási ügyiratba való betekintést a vizsgálat alá vont feleknek vagy a panaszosnak, lehetővé téve számukra a meghallgatáshoz való joguk gyakorlását.

Az első albekezdés nem érinti a fő felügyeleti hatóság nemzeti joga szerinti, a közigazgatási ügyiratba való betekintés engedélyezésére vonatkozó kedvezőbb szabályokat.

Amennyiben a betekintést az első albekezdéssel összhangban engedélyezik, a vizsgálat alá vont fél számára a fő felügyeleti hatóság biztosítja az ilyen betekintést, míg a panaszos számára az a felügyeleti hatóság biztosítja az ilyen betekintést, amelyhez a panaszt benyújtották.

(3)   A következő dokumentumokba vagy a következő dokumentumok részeibe – függetlenül attól, hogy a betekintést az uniós vagy a nemzeti jog biztosítja-e– kizárt a betekintés:

a)

a felügyeleti hatóságok közötti levelezés vagy tanácskozások anyagai;

b)

a 25. cikk (1) bekezdése szerinti bizalmas információk.

(4)   A fő felügyeleti hatóság csak akkor biztosít betekintést az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése alapján benyújtott azon releváns és megalapozott kifogásokba, amelyek alapján a fő felügyeleti hatóság módosított döntéstervezetet szándékozik elfogadni, ha az ilyen betekintés szükséges annak lehetővé tételéhez, hogy a vizsgálat alá vont felek vagy a panaszos kifejtsék véleményüket és megvédjék jogaikat.

25. cikk

A bizalmas információk azonosítása és védelme

(1)   Minden információ, dokumentum vagy dokumentumrész bizalmasnak tekintendő annyiban, amennyiben az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározottak szerinti üzleti titkokat vagy az uniós vagy nemzeti joggal összhangban egyéb bizalmas információt tartalmaz.

(2)   Amennyiben az uniós vagy a nemzeti jog másként nem rendelkezik, az (EU) 2016/679 rendelet szerinti, a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekben a felügyeleti hatóság által gyűjtött, előállított vagy beszerzett, az (1) bekezdés alapján bizalmasnak minősülő információk nem közölhetők és nem tehetők hozzáférhetővé a vizsgálat alatt álló fél, a panaszos vagy bármely harmadik személy számára.

(3)   Az általa bizalmasnak tekintett információt benyújtó, vizsgálat alá vont félnek, panaszosnak vagy harmadik személynek egyértelműen meg kell jelölnie az általa bizalmasnak tekintett információt, és meg kell indokolnia a bizalmas kezelésre vonatkozó igényt. A vizsgálat alá vont félnek, panaszosnak vagy harmadik személynek mindig rendelkezésre kell bocsátania az információ teljes változatát. Amennyiben lehetséges, rendelkezésre kell bocsátania egy javasolt nem bizalmas változatot is.

(4)   A (3) bekezdés sérelme nélkül, az a felügyeleti hatóság, amelyhez az információt benyújtják, megkövetelheti a vizsgálat alá vont felektől vagy a dokumentumokat benyújtó bármely egyéb személytől, hogy jelöljék meg azokat a dokumentumokat vagy a dokumentumok azon részeit, amelyek megítélésük szerint hozzájuk tartozó üzleti titkokat vagy egyéb bizalmas információt tartalmaznak, valamint jelöljék meg az említett üzleti titkok vagy egyéb bizalmas információk tekintetében érintett személyeket.

(5)   Az a felügyeleti hatóság, amelyhez az információt benyújtják, megfelelő, hat hétnél nem hosszabb határidőt állapít meg arra, hogy a vizsgálat alá vont felek és bármely más olyan személy, aki azt állítja, hogy a benyújtott információ bizalmas:

a)

arra vonatkozó állításait, hogy a benyújtott információ üzleti titkokat vagy egyéb bizalmas információkat tartalmaz, minden egyes dokumentumra vagy dokumentumrészre, nyilatkozatra vagy nyilatkozatrészre vonatkozóan alátámassza;

b)

ahol lehetséges, javaslatot tegyen a dokumentumok és nyilatkozatok nem bizalmas változatára, amelyben az üzleti titkokat vagy egyéb bizalmas információkat kitakarják;

c)

minden egyes kitakart információról tömör, nem bizalmas jellegű leírást adjon.

(6)   Ha a vizsgálat alá vont felek vagy bármely más személy nem tesz eleget a (4) és (5) bekezdésnek, az a felügyeleti hatóság, amelyhez az információt benyújtják, feltételezheti, hogy az érintett dokumentumok vagy nyilatkozatok nem tartalmaznak üzleti titkot vagy egyéb bizalmas információt.

(7)   Az a felügyeleti hatóság, amelyhez az információt benyújtják, megállapítja, hogy az információ vagy a dokumentumok releváns és konkrét részei az (1) bekezdéssel összhangban bizalmasak-e vagy sem. Biztosítja, hogy a dokumentumok kitakarása a bizalmas információk védelméhez szükséges és arányos mértékre korlátozódjon. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez az információt benyújtják, azok továbbításakor tájékoztatja a többi felügyeleti hatóságot az információk bizalmas jellegéről.

(8)   Azokat az információkat, amelyek az azon felügyeleti hatóság nemzeti joga szerint bizalmasnak tekintendők, amelyhez az információkat benyújtják, és azokat, amelyeket a felügyeleti hatóságok között az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazása során kicserélnek, az információkat fogadó felügyeleti hatóság szintén bizalmasan kezeli.

26. cikk

Együttműködési ügyirat

(1)   A fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság közötti, a 9. cikkel összhangban történő releváns információcsere céljából a fő felügyeleti hatóság biztosítja, hogy az ilyen releváns információk az egyes panaszokra vagy vizsgálatokra vonatkozó együttműködési ügyiratban rendelkezésre álljanak. Az együttműködési ügyiratnak tartalmaznia kell a 9. cikk alapján kicserélt valamennyi információt.

(2)   Az együttműködési ügyiratot elektronikus formában kell vezetni, és annak – közös elektronikus eszköz segítségével – távolról hozzáférhetőnek kell lennie a felügyeleti hatóságok számára, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárásra utalás esetén, továbbá adott esetben az említett rendelet 66. cikke szerint sürgősségi eljárás keretében kibocsátott vélemény vagy sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés kérése esetén a Testület számára. Az együttműködési ügyirathoz a vizsgálat alá vont felek, a panaszosok vagy harmadik személyek nem férhetnek hozzá közvetlenül.

V. FEJEZET

VITARENDEZÉS

27. cikk

Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárásra utalás

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdésében említett időszak lejártától számított három hónapon belül a fő felügyeleti hatóság vagy módosított döntéstervezetet nyújt be az említett rendelet 60. cikkének (5) bekezdése alapján, vagy az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárás céljából a Testület elé terjeszti az ügyet.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében említett időszak lejártától számított három hónapon belül a fő felügyeleti hatóság vagy újabb módosított döntéstervezetet nyújt be az említett rendelet 60. cikkének (5) bekezdésével összhangban, vagy az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárás céljából a Testület elé terjeszti az ügyet.

(3)   Az ügynek az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárásra való utalásakor a fő felügyeleti hatóság a Testület rendelkezésére bocsátja a következőket:

a)

a döntéstervezet vagy a módosított döntéstervezet a releváns és megalapozott kifogásokkal együtt;

b)

a releváns tények összefoglalása;

c)

a vizsgálat alá vont felek által az e rendelet 19. cikke és adott esetben 22. cikke szerint írásban benyújtott vélemények, legalább annyiban, amennyiben ezek a vélemények a Testület elé terjesztett ügyre vonatkoznak;

d)

a panaszosok által adott esetben az e rendelet 16., 17. és 20. cikke alapján írásban benyújtott vélemények, legalább annyiban, amennyiben ezek a vélemények a Testület elé terjesztett ügyre vonatkoznak;

e)

azok a releváns és megalapozott kifogások, amelyekkel a fő felügyeleti hatóság nem értett egyet, és azok a kifogások, amelyeket a fő felügyeleti hatóság arra való hivatkozással elutasított, hogy nem relevánsak vagy nem megalapozottak;

f)

azok az okok, amelyek alapján a fő felügyeleti hatóság nem értett egyet a releváns és megalapozott kifogásokkal, vagy nem releváns vagy nem megalapozott kifogásként elutasította azokat.

(4)   A Testület az elé terjesztett ügyre vonatkozóan további dokumentumokat kérhet a felügyeleti hatóságtól.

(5)   A Testület az e cikk (3) bekezdésében említett dokumentumok és információk kézhezvételétől számított négy héten belül előzetesen megállapítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kifogások releváns és megalapozott kifogások-e, és hogy megfelelnek-e e rendelet 23. cikkének. Ugyanezen időszakon belül a Testület elnöke nyilvántartásba veszi a hozzá benyújtott ügynek a Testület elé terjesztését. Amint a Testület elé terjesztést nyilvántartásba vették, az ügyiratot a Testület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

(6)   Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a Testület kötelező erejű döntésének elfogadására vonatkozó időszakba az e cikk (5) bekezdésében előírt időszak nem számít bele.

28. cikk

A vizsgálat alá vont fél és a panaszos meghallgatása az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntés elfogadása előtt

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntés elfogadása előtt a Testület lehetőséget biztosít a vizsgálat alatt álló fél vagy – amennyiben a Testület döntése a panasz teljes vagy részleges elutasítását vagy visszautasítását eredményezheti – a panaszos számára, hogy írásban ismertesse véleményét minden olyan új ténybeli vagy jogi elemről, amelyre a Testületnek a döntését alapoznia kell, beleértve azokat a releváns és megalapozott kifogásokat is, amelyeknek a döntésében helyt szándékozik adni.

(2)   Amennyiben a vizsgálat alatt álló fél vagy, esettől függően, a panaszos lehetőséget kap arra, hogy az (1) bekezdéssel összhangban ismertesse véleményét, a Testület megfelelő, két hétnél nem hosszabb határidőt állapít meg számukra véleményük ismertetésére.

(3)   A Testület kötelező erejű döntésének elfogadására az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőt fel kell függeszteni mindaddig, amíg a vizsgálat alá vont fél vagy, esettől függően, a panaszos ismerteti véleményét, vagy az e cikk (2) bekezdésében említett határidő lejártáig, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

29. cikk

Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti döntéssel kapcsolatos eljárás

(1)   Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján egy ügyet a Testület elé terjeszt, az ügyet a Testület elé terjesztő felügyeleti hatóságnak a Testület rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a)

a releváns tények összefoglalása, többek között a szóban forgó adatkezelés tekintetében;

b)

az említett releváns tények értékelése annak megállapítása érdekében, hogy egy felügyeleti hatóság jogosult-e az (EU) 2016/679 rendelet 56. cikkének (1) bekezdése alapján fő felügyeleti hatóságként eljárni, különösen annak értékelése, hogy az adatkezelés a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelésének minősül-e, és hogy hol található az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi központja;

c)

azon adatkezelő vagy adatfeldolgozó által ismertetett vélemény, akinek vagy amelynek a tevékenységi központja a Testület elé terjesztés tárgyát képezi;

d)

a Testület elé terjesztésben érintett más felügyeleti hatóságok véleménye;

e)

bármely más olyan dokumentum vagy információ, amelyet az ügyet a Testület elé terjesztő felügyeleti hatóság az ügyben való döntéshozatal szempontjából relevánsnak és szükségesnek tart.

(2)   A Testület az elé terjesztett ügyre vonatkozóan további dokumentumokat kérhet a felügyeleti hatóságtól.

(3)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumok és információk kézhezvételétől számított egy héten belül a Testület elnöke nyilvántartásba veszi a hozzá benyújtott ügy Testület elé terjesztését. Amint a Testület elé terjesztést nyilvántartásba vették, az ügyiratot a Testület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

30. cikk

Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti döntéssel kapcsolatos eljárás

(1)   Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján egy ügyet a Testület elé terjeszt, a felügyeleti hatóságnak vagy a Bizottságnak a Testület rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a)

a releváns tények összefoglalása;

b)

adott esetben a Testület által az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikke alapján kiadott vélemény; vagy adott esetben a Testület által az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikke alapján kiadott vélemény nyomán az illetékes felügyeleti hatóság által elfogadott döntés;

c)

az ügyet a Testület elé terjesztő felügyeleti hatóság vagy a Bizottság véleménye arról, hogy adott esetben a felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése alapján a Testület elé kellett-e terjesztenie a döntéstervezetet, vagy arról, hogy a felügyeleti hatóság nem a Testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikke alapján kiadott véleménye alapján járt-e el, beleértve annak megjelölését, hogy a vélemény mely pontjait nem vették figyelembe, valamint az elfogadott döntés releváns részére való hivatkozást.

(2)   A Testület bekéri a következőket:

a)

annak a felügyeleti hatóságnak a véleménye, amelyről azt állítják, hogy megsértette a döntéstervezetnek a Testület elé terjesztésre vonatkozó követelményt, vagy amelyről azt állítják, hogy nem a Testület véleménye alapján járt el;

b)

bármely más dokumentum vagy információ, amelyet az említett felügyeleti hatóság az ügy rendezése szempontjából relevánsnak és szükségesnek tart.

(3)   A Testület az elé terjesztett ügyre vonatkozóan további dokumentumokat kérhet a felügyeleti hatóságtól.

(4)   A (2) bekezdésben említett dokumentumok és információk kézhezvételétől számított egy héten belül a Testület elnöke nyilvántartásba veszi a hozzá benyújtott ügy Testület elé terjesztését. Amint a Testület elé terjesztést nyilvántartásba vették, az ügyiratot a Testület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

(5)   Ha bármelyik felügyeleti hatóság úgy nyilatkozik, hogy a Testület elé terjesztett üggyel kapcsolatban véleményt kíván nyilvánítani, akkor e véleményt az ügy (1) bekezdésben említett, Testület elé terjesztéstől számított két héten belül kell benyújtania.

VI. FEJEZET

SÜRGŐSSÉGI ELJÁRÁS

31. cikk

Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében kibocsátott vélemény

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében kibocsátott vélemény iránti kérést legkésőbb négy héttel az említett rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések lejárta előtt kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell a következőket:

a)

a releváns tények összefoglalása, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet megsértésére vonatkozó állításokat;

b)

a sürgősségi eljárás keretében kibocsátott véleményt kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadott ideiglenes intézkedés, annak időtartama és elfogadásának okai, beleértve az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges sürgős fellépés indokolását;

c)

annak indoklása, hogy miért szükséges végleges intézkedések sürgős elfogadása, beleértve az említett végleges intézkedések elfogadását szükségessé tevő körülmények kivételes jellegének magyarázatát.

(2)   A Testület további dokumentumokat kérhet a felügyeleti hatóságtól a sürgősségi eljárás keretében kibocsátott véleményért elé terjesztett ügyre vonatkozóan.

(3)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumok és információk kézhezvételétől számított egy héten belül a Testület elnöke nyilvántartásba veszi a hozzá benyújtott ügy Testület elé terjesztését. Amint a Testület elé terjesztést nyilvántartásba vették, az ügyiratot a Testület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

32. cikk

Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése alapján sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése alapján sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés iránti kérést legkésőbb négy héttel az említett rendelet 61. cikkének (8) bekezdése, 62. cikkének (7) bekezdése vagy 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések lejárta előtt kell benyújtani. Az említett kérésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

a releváns tények összefoglalása, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet megsértésére vonatkozó állításokat;

b)

a sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntést kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadott ideiglenes intézkedés, annak időtartama és elfogadásának okai, beleértve az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges sürgős fellépés indokolását;

c)

a sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntést kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén hozott bármilyen vizsgálati intézkedésre vonatkozó információk, valamint a vizsgálat alá vont felektől kapott válaszok vagy az említett kérést benyújtó felügyeleti hatóság birtokában lévő bármely más információ;

d)

annak indoklása, hogy sürgősen szükség van végleges intézkedések elfogadására, figyelembe véve az említett intézkedések elfogadását igénylő körülmények kivételes jellegét, vagy annak bizonyítása, hogy egy felügyeleti hatóság nem tett eleget az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikke (5) bekezdésének vagy 62. cikke (2) bekezdésének;

e)

amennyiben a kérést benyújtó felügyeleti hatóság nem a fő felügyeleti hatóság, a fő felügyeleti hatóság véleménye;

f)

adott esetben a vizsgálat alá vont felek azon tevékenységi helyének véleménye, amelynek az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdésében említett ideiglenes intézkedéseket címezték.

(2)   A Testület az elé terjesztett ügyre vonatkozóan további dokumentumokat kérhet a felügyeleti hatóságtól.

(3)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumok és információk kézhezvételétől számított egy héten belül a Testület elnöke nyilvántartásba veszi a hozzá benyújtott ügy Testület elé terjesztését. Amint a Testület elé terjesztést nyilvántartásba vették, az ügyiratot a Testület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

(4)   Amennyiben a Testület sürgősségi eljárás keretében olyan kötelező erejű döntést fogad el, amelyben jelzi, hogy végleges intézkedéseket kell elfogadni, a döntéssel címzett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések lejárta előtt elfogadja ezeket az intézkedéseket.

(5)   Amennyiben a sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés azt jelzi, hogy a végleges intézkedések elfogadása nem sürgős, a fő felügyeleti hatóság és a többi érintett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkében foglalt eljárást követi.

33. cikk

Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése alapján sürgősségi eljárás keretében kibocsátott vélemény vagy sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés

(1)   A Testület által az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdése alapján sürgősségi eljárás keretében kibocsátott vélemény vagy sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntés iránti kérésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)

a releváns tények összefoglalása;

b)

annak indoklása, hogy sürgősen szükség van megfelelő intézkedések megtételére az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében, figyelembe véve az ilyen intézkedések elfogadását igénylő kivételes körülményeket, különösen azokat az elemeket, amelyeket az illetékes felügyeleti hatóságnak figyelembe kellett volna vennie az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében;

c)

adott esetben és amennyiben rendelkezésre áll, a sürgősségi eljárás keretében kibocsátott véleményt vagy sürgősségi eljárás keretében elfogadott kötelező erejű döntést kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén a kérést benyújtó felügyeleti hatóság által hozott bármilyen vizsgálati intézkedésre vonatkozó információk, valamint a vizsgálat alá vont felektől kapott válaszok vagy az említett kérést benyújtó felügyeleti hatóság birtokában lévő bármely más információ;

d)

az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (3) bekezdésében említett illetékes felügyeleti hatóság véleménye;

(2)   A Testület az elé terjesztett ügyre vonatkozóan további dokumentumokat kérhet a felügyeleti hatóságtól.

(3)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumok és információk kézhezvételétől számított egy héten belül a Testület elnöke nyilvántartásba veszi a hozzá benyújtott ügy Testület elé terjesztését. Amint a Testület elé terjesztést nyilvántartásba vették, az ügyiratot a Testület tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

VII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

A személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekre vonatkozó végrehajtási statisztikák

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 71. cikke alapján elkészítendő éves jelentés részeként a Testület statisztikákat készít az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtásáról az e rendelet hatálya alá tartozó esetekben, különösen a következőkről:

a)

a panasz alapján indult és a hivatalból indított ügyek száma;

b)

a panasz alapján indult és a hivatalból indított, lezárt ügyek száma;

c)

az érintett felügyeleti hatóságok által az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (1) bekezdése alapján kért vizsgálatok száma;

d)

a benyújtott panaszok száma;

e)

a teljesen vagy részlegesen elutasított vagy visszautasított panaszok száma;

f)

a panasz alapján indult és a hivatalból indított ügyek lezárásának átlagos időtartama;

g)

az (EU) 2016/679 rendelet 83. és 84. cikke alapján kivetett közigazgatási bírságok száma és összege;

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett statisztikák nem állnak közvetlenül a Testület rendelkezésére, a felügyeleti hatóságok kérésre megfelelő időben a Testület rendelkezésére bocsátják azokat.

35. cikk

A Bizottság jelentése

A Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról az említett rendelet 97. cikke alapján készítendő jelentésének részeként jelentést tesz e rendelet alkalmazásáról és működéséről is.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

A III. és IV. fejezetet a 2027. április 2. után hivatalból indított vizsgálatokra, valamint azon panasz alapján indult vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyekben a panaszt 2027. április 2. után nyújtották be.

E rendelet V. és VI. fejezetét a 2027. április 2. után az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezési eljárásra és 66. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti sürgősségi eljárásra utalt valamennyi ügyre alkalmazni kell.

37. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2027. április 2-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2025. november 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BJERRE

(1)   HL C, C/2024/1578, 2024.3.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1578/oj.

(2)  Az Európai Parlament 2025. október 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2025. november 17-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/943/oj).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/2518/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Top

Full & Egal Universal Law Academy