Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
HU
L sorozat
2026/1384
2026.6.24.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2026/1384 RENDELETE
(2026. június 17.)
a globális kapacitásfelesleg által az uniós acélpiacra gyakorolt negatív kereskedelmi hatások kezeléséről és az (EU) 2020/2170 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (1),
mivel:
(1)
Az acélágazat központi szerepet játszik az Unió versenyképessége és biztonsága szempontjából. Az acél számos más iparág, például az uniós tisztatechnológia-ágazat, közlekedési ágazat, építőipar és energiainfrastruktúra-ágazat számára is alapvető fontosságú. A versenyképes és technológiailag fejlett acélipar megőrzése ezért létfontosságú az Unió gazdasági biztonsága szempontjából. Ennek megfelelően az Unió stratégiailag fontosnak tartja az acélágazatot, és elkötelezett az ágazat életképességének, rezilienciájának és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása mellett.
(2)
Az Unió nagy múltra visszatekintő hagyományokkal rendelkezik a városokban és régiókban végzett acélgyártás terén, ahol a készségeket acélmunkások generációkon keresztül adták tovább; az acélmunkások alapvető szerepet töltöttek be az uniós gyáripar megalapozásában, és kulcsszerepet játszanak az acélágazat versenyképességének és magas társadalmi értékének fenntartásában.
(3)
A növekvő globális strukturális kapacitásfelesleg negatív hatással van az országok és régiók, köztük az Unió acéliparára. Ez a globális kihívás negatívan érinti az Unió piacát és más országok piacait is, vagy közvetlenül, a kapacitásfelesleggel rendelkező országokból származó behozatalon keresztül, vagy közvetve, a kiszorító hatás miatt, illetve mindkét módon. A globális kapacitásfelesleg hatékony feloldásához fokozott közös erőfeszítésekre van szükség az Unió és az olyan vele hasonlóan gondolkodó partnerországok részéről, amelyek nem járulnak hozzá a globális kapacitásfelesleg kialakulásához. Az Unió ezért fokozni fogja erőfeszítéseit, hogy vezető szerepet töltsön be a nemzetközi színtéren – többek között az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum (GFSEC) keretében – zajló munkában, amely a globális kapacitásfelesleg kiváltó okainak kezelésére és olyan megoldások végrehajtására irányul, amelyek erősítik a globális acélpiac átláthatóságát és figyelembe veszik a modern termelési és ellátási technikákat – többek között az „olvasztás és öntés” elv alkalmazása, valamint az import és az export nyomon követése révén. Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy a piacok tisztességesek és nyitottak maradjanak, valamint hogy tovább erősítse a meglévő és jövőbeli szabadkereskedelmi partnerekkel fennálló kapcsolatait. Ennek szellemében és gazdaságaiknak a globális kapacitásfeleslegtől való megóvása és az egymás közötti piacra jutás javítása érdekében az Uniónak és a hasonlóan gondolkodó országoknak sürgősen együtt kell működniük, szem előtt tartva a közös stratégiai érdekeket és a kölcsönös előnyöket, ugyanakkor továbbra is biztosítva a biztonságos, kiszámítható és diverzifikált ellátási láncokat.
(4)
A Bizottság által 2019-ben lezárt részletes elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy az uniós acélipart már ekkor súlyos veszély fenyegette, és hogy védintézkedések hiányában az acélipar nagy valószínűség szerint olyan helyzetbe fog kerülni, hogy ténylegesen súlyos kárt fog szenvedni a belátható jövőben. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Unió érdekét szolgálná, ha az acéltermékek behozatalában bekövetkező további növekedés elkerülése érdekében megfelelő intézkedéseket fogadna el.
(5)
A Bizottság 2019. január 31-én elfogadta az egyes acélbehozatalokra vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendeletet (2), mérsékelve ezáltal a kereskedelem eltérítésének kockázatát és a valószínűleg bekövetkező komoly károkozás veszélyét az említett rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében. Az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 2026. június 30-án hatályát veszti.
(6)
2024 novemberében az uniós vezetők elfogadták az új európai versenyképességi megállapodásról szóló budapesti nyilatkozatot, amelyben hangsúlyozták annak sürgető szükségességét és eltökéltségüket amellett, hogy az Uniót versenyképesebbé tegyék. Az uniós vezetők kijelentették továbbá, hogy elkötelezettek az ipari megújulás és a dekarbonizáció biztosítása, valamint annak lehetővé tétele mellett, hogy az Unió a minőségi munkahelyek létrejöttét előmozdító ipari és technológiai nagyhatalom maradjon. Az uniós vezetők azt is felismerték, hogy fokozni kell a védelmi készültséget és képességeket, különösen a védelmi technológiai és ipari bázis ennek megfelelő megerősítése révén. E célból az uniós vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy olyan iparpolitikát dolgoznak ki az Unió számára, amely biztosítja a jövő kulcsfontosságú technológiáinak növekedését, különös figyelmet fordítva az átalakulóban lévő hagyományos iparágakra.
(7)
Az acélágazat ipari versenyképessége az Unió egyik fő prioritása, amely hozzájárul a fenntartható növekedéshez, a hosszú távú jóléthez és a rezilienciához. Az ipar-, a verseny-, a gazdaság- és a kereskedelempolitikákba integrált dekarbonizáció a növekedést és a rezilienciát erőteljesen ösztönözheti. A globális kapacitásfelesleg a karbonsemleges gyártásra való átállással összefüggésben kihat az uniós acéliparra. Ezért az uniós acélágazat dekarbonizációs pályájának az egyik olyan tényezőnek kell lennie, amelyet a Bizottság figyelembe vehet az e rendelet alapján megnyitott vámkontingensek mennyiségének módosításakor, és annak az e rendelet hatékonyságának értékelése során figyelembe veendő tényezők részét kell képeznie.
(8)
Az energiaigényes iparágak kiemelt területek, amelyek számára sürgős támogatást kell biztosítani a dekarbonizáció és a villamosítás megvalósításához, valamint a magas energiaköltségek, a tisztességtelen globális verseny és az összetett szabályozási környezet kezeléséhez, amelyek a versenyképességet rontják. Elengedhetetlen gondoskodni arról, hogy ezek az iparágak globálisan versenyképesek maradjanak, és növeljék a termelést és a kapacitáskihasználást az Unióban.
(9)
Amint azt az „Európai acél- és fémipari cselekvési terv” című, 2025. március 19-i bizottsági közlemény is elismeri, az acél az Unió védelmi képessége szempontjából stratégiai fontosságú fémnek minősül. Különösen a növekvő globális instabilitás és a fokozott biztonsági nyomás jellemezte környezetben a fémek – így az acél – stabil és reziliens ellátási láncai, valamint erős és versenyképes belföldi gyártása alapvető fontosságú a védelem és az űrkutatás számára, és a gazdasági reziliencia elérése, továbbá a harmadik országbeli beszállítóktól való nem kívánt függés elkerülése szempontjából.
(10)
A globális kapacitásfelesleg a 2024. évi 602 millió tonnáról (ami az uniós kereslet ötszörösének felel meg) 2027-re várhatóan 721 millió tonnára nő. Az Unió már számos piacvédelmi intézkedést elfogadott a fémágazatokban, többek között a vasra és acélra vonatkozóan. Az említett piacvédelmi intézkedéseket azonban semlegesítik a más régiókban megfigyelhető folyamatos, nagy kapacitásbővítések, amelyek teljes mértékben függetlenek a belföldi és globális kereslet alakulásától. Az uniós acélágazatot egyre növekvő mértékben hátrányosan érinti a globális kapacitásfelesleg és a globális piaci torzulások, köztük a hazai iparágaikat mesterségesen támogató vagy az uniós piacvédelmi intézkedéseket és szankciókat kijátszó egyes harmadik országokban érvényesülő nem piaci politikák és gyakorlatok. Ennek következtében az EU az egyetlen olyan jelentős acélgyártó régió, amelynek kapacitásában jelenleg csökkenés tapasztalható. Ezért az acélágazatra vonatkozó bármely intézkedést hosszú távra kell tervezni, mivel a globális kapacitásfelesleg strukturális probléma, amely nem valószínű, hogy rövid vagy középtávon megoldódik.
(11)
Emellett a harmadik országok közelmúltbeli kereskedelemkorlátozó intézkedései tovább növelik a behozatal által az uniós piacra gyakorolt nyomást mind a mennyiségek, mind az árak tekintetében. Az ilyen nyomás várhatóan csak fokozódni fog, és fennáll annak a kockázata, hogy az uniós gyártás további csökkenéséhez vezet.
(12)
Ennek következtében az uniós acélipar nehéz helyzetben van, mivel a termelési kapacitása 2018 óta példátlan mértékben, több mint 30 millió tonnával csökkent, 2024-ben történelmi mélypontot jelentő 67 %-ot ért el a kapacitáskihasználási arány, és 2018 óta mintegy 30 000 munkahely szűnt meg, amellett, hogy több ezer további munkahely megszűnését jelentették be és a pénzügyi veszteségek folyamatosak.
(13)
A szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszer, amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll, továbbra is alapvető fontosságú a globális kereskedelem stabilitásának, kiszámíthatóságának és tisztességességének biztosításához. Ezért ezt a rendeletet az Unió WTO szerinti kötelezettségeivel teljes összhangban kell kidolgozni és végrehajtani, különösen a vámkontingensek elosztása tekintetében.
(14)
Tekintettel az uniós acélipar gyorsan romló helyzetére, egyre növekvő stratégiai jelentőségére és arra tényre, hogy a globális kapacitásfelesleg kezelésére irányuló kollektív megoldás – különösen a GFSEC keretében történő – megtalálása nem járt kielégítő eredménnyel, az (EU) 2019/159 végrehajtási rendeletet felváltó intézkedést kell elfogadni. Az Unió ugyanakkor továbbra is elkötelezett aziránt, hogy teljesítse a GFSEC 2025. október 10-i miniszteri találkozóján elfogadott megállapodásban foglaltakat, amely szerint átfogó keretet kell kialakítani az együttes fellépéshez annak érdekében, hogy a globális kapacitásfelesleg kiváltó okait lehessen kezelni.
(15)
E rendeletnek koherens és átfogó keretet kell létrehoznia a kapacitásfelesleg kereskedelemmel kapcsolatos negatív hatásainak kezelésére. Tekintettel az acélágazat súlyos zavaraira és az uniós acélipar gyorsan romló helyzetére, az intézkedéseknek valamennyi harmadik országra ki kell terjedniük, beleértve azokat is, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött, valamint azokat is, amelyek olyan autonóm tarifális preferenciákban részesülnek, mint például a tarifális preferenciák 978/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerinti uniós általánosított rendszere. Az e rendelet alapján létrehozott keretnek rendelkeznie kell egyrészt vámkontingensek megnyitásáról és kontingensen felüli vám megállapításáról, másrészt adott esetben kétoldalú védintézkedések alkalmazásának lehetőségéről az olyan harmadik országokból származó termékek tekintetében, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Amennyiben nem helyénvaló kétoldalú védintézkedések alkalmazása, az olyan harmadik országokból származó termékekre, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött, az e rendeletben előírt vámkontingenseket és kontingensen felüli vámot kell alkalmazni.
(16)
Az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet a kontingensen felüli vámtételt 25 %-ban állapítja meg, azonban figyelembe véve a más kulcsfontosságú piacokon az acélágazatban alkalmazott vámtarifákat, a kereskedelem eltérülése kockázatának minimalizálása érdekében helyénvaló a kontingensen felüli vámtarifa szintjét 50 %-ra emelni. Az említett vám kiegészítené az e rendelet hatálya alá tartozó termékkategóriákra alkalmazandó egyéb vámokat.
(17)
Tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (4) szerinti szoros és egyedülálló integrációra, az Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából származó uniós behozatalt ki kell zárni a vámkontingensek és a kontingensen felüli vám alkalmazásából.
(18)
A vámkontingensek teljes mennyisége úgy került kiszámításra, hogy az uniós piacra beérkező behozatal referenciaévnek számító 2013-ban elért piaci részesedését (ami körülbelül 13 % volt) alkalmazták az uniós acélpiac 2024. évi (az utolsó teljes év, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak teljes körű adatok) teljes felhasználására. A számítás nem veszi figyelembe azon behozatalt, amely Belaruszból és az Oroszországi Föderációból származott, és jelenleg behozatali tilalom hatálya alá tartozik. Így ez összesen 18 345 922 tonna éves vámkontingens-mennyiséget eredményez.
(19)
A vámkontingenseket termékkategóriák szerint kell felbontani az egyes termékkategóriák 2022–2024-es időszakban mért részaránya alapján. A vámkontingens felbontására vonatkozó referencia-időszak megfelelő, mivel pontosan tükrözi a közelmúltbeli kereskedelmi forgalmat.
(20)
A vámkontingenseket az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben (5) előírt kezelési rendszerrel összhangban negyedéves alapon kell kezelni. Az ilyen típusú kezelés hatékonyságot biztosít azáltal, hogy segítségével elkerülhető a nagyon rövid időn belül aránytalanul nagy mennyiségű behozatal, ugyanakkor a kereskedelmi forgalom indokolatlan akadályozására sem kerül sor. E rendelet alkalmazásának első évében az egy negyedéven belül fel nem használt vámkontingenseket a vámkontingens alkalmazásának ugyanazon éves időszakán belül át kell vinni a következő negyedévre annak érdekében, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a gazdasági szereplők számára, és hozzájáruljanak az ellátási láncok folytonosságának és a meglévő ellátási szerződések teljesítésének biztosításához. E rendelet alkalmazásának első évét követően szükség lehet a fel nem használt vámkontingensek átvitelére vonatkozó szabályok kiigazítására, figyelembe véve az e rendeletben előírt intézkedésekre adott piaci reakciókat, valamint az esetleges piaci zavarok kezelésének szükségességét. Az acélágazatban a vámkontingensek kezelését illetően az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet kapcsán gyűjtött tapasztalatok például azt mutatják, hogy a fel nem használt vámkontingensek átvitele bizonyos körülmények között hozzájárulhat az importnyomás növekedéséhez egyes negyedévekben vagy termékkategóriákban, különösen akkor, ha a piaci kereslet gyengül vagy a felhasználás csökken, miközben a behozatal továbbra is magas. Ezzel szemben az átvitel elmaradása bizonyos körülmények között hozzájárulhat az ellátási láncok folytonosságának biztosításával és a meglévő ellátási szerződések teljesítésével kapcsolatos nehézségekhez.
(21)
Ezért e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak meghatározása céljából, hogy megengedett-e a fel nem használt vámkontingensek átvitele, figyelembe véve egyrészt az importnyomás megnövekedett szintjét, másrészt a vámkontingensek átlagos felhasználásának szintjét és a downstream acélfelhasználók ellátásának elégtelenségét. Különösen abban az esetben, ha egy adott termékkategóriára vonatkozó vámkontingensek átlagos felhasználása a vámkontingensek éves alkalmazási időszakának első három negyedévében meghaladja a 80 %-ot, lehetővé kell tenni az átvitelt, mivel jelentősen csökkenne annak kockázata, hogy egy adott negyedévben nagyon nagy volumenű vámmentes behozatal érkezzen.
(22)
Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet hatékonyan mérsékelje a globális kapacitásfelesleg hatásait, valamint figyelembe véve az acéltermékek sajátosságait és a modern termelési és ellátási technikákat, fontos meghatározni a „olvasztás és öntés” helye szerinti országot, amely az az eredeti hely, ahol a nyersacélt vagy a vasat első alkalommal folyékony formában, acél- vagy vasgyártó kohóban előállítják, majd ezt követően öntik az első szilárd halmazállapotú formájába. Ezen első szilárd halmazállapot körébe tartozhatnak félkész termékek – például lemezek, bugák, öntvények –, vagy acélművi késztermékek. Az importőröktől meg kell követelni, hogy – például üzemi vizsgálati bizonylat révén – bizonyítékot szolgáltassanak az „olvasztás és öntés” helye szerinti országról. Ez a követelmény növelné az acélbehozatal átláthatóságát az ellátási láncban, és lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy megbízható információkat szerezzen az Unióba irányuló acélbehozatal származásáról.
(23)
A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból is, hogy meghatározza az importőrök által az „olvasztás és öntés” helye szerinti ország igazolására benyújtandó bizonyítékok típusát. Fontos, hogy az „olvasztás és öntés” helye szerinti országra vonatkozó bizonyítékokkal kapcsolatos végrehajtási hatásköreinek gyakorlása előtt a Bizottság konzultációkat folytasson az érintett érdekelt felekkel, köztük az acélgyártókkal, a felhasználókkal és a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy az előírt bizonyítékok típusa elegendő legyen az „olvasztás és öntés” helye szerinti ország igazolására, továbbá hogy gondosan értékelje a kis- és középvállalkozások (kkv-k) sajátos helyzetét, és elkerülje az aránytalan adminisztratív terheket.
(24)
A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendelet alapján megnyitott vámkontingensek országok szerinti elosztásának megállapítása céljából is. Az említett elosztás meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az uniós acélpiacon a globális kapacitásfelesleg hatása előtt fennálló importpiaci részesedést. A 2013-as év a legmegfelelőbb alap e számításhoz, mivel azt nem befolyásolta a 2015-ben jelentősen megugró globális kapacitásfelesleg, de amelynek hatásai – a behozatal jelentős mértékű növekedése – már 2014-ben érezhetőek voltak. Ugyanakkor a vámkontingensek elosztása során figyelembe kell venni a korábbi vámkontingenseket, különösen az Egyesült Királyságból származó és az Egyesült Királyság más részeiből közvetlenül Észak-Írországba behozott acéltermékek kereskedelmi forgalmára vonatkozóan az (EU) 2023/1331 bizottsági végrehajtási rendeletben (6) és az (EU) 2023/2840 bizottsági végrehajtási rendeletben (7) meghatározottakat. A Bizottságnak továbbá figyelembe kell vennie a jelenlegi és jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásokat, különösen azokat, amelyeknél a tárgyalások előrehaladott szakaszban vannak. Adott esetben más tényezőket is figyelembe kell venni, például a harmadik országok intézkedéseinek az uniós acélpiacra gyakorolt kereskedelemtorzító hatásait, azt, ha megállapítást nyer, hogy egy harmadik ország megsérti a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeit vagy többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke szerinti nemzetközi megállapodások Unió általi megkötését, az e rendelet által érintett termékek globális kapacitásfeleslegének szintjével foglalkozó nemzetközi megállapodások vagy nem kötelező erejű nemzetközi egyetértési megállapodások megkötését, valamint az ellátási források diverzifikálásának szükségességét. E rendelet hatékonyságának veszélyeztetése nélkül hasonlóképpen figyelembe kell venni a kivételes és azonnali biztonsági helyzettel szembesülő uniós tagjelölt országok – például Ukrajna – érdekeit, különösen akkor, ha korábban az uniós piachoz preferenciális hozzáférést élveztek az e rendelet hatálya alá tartozó termékkategóriákhoz. A Bizottságnak továbbá figyelembe kell vennie a kétoldalú védintézkedések részeként megnyitott vámkontingenseket, ha vannak ilyenek, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió által megnyitott vámkontingensek teljes mennyisége ne haladja meg a vonatkozó mellékletben előírt mennyiséget. Ezen túlmenően, amennyiben az Unió külső fellépései koherenciájának és következetességének biztosítása érdekében a korlátozó intézkedések megtiltják az e rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több termékkategória harmadik országokból történő behozatalát, a Bizottság e termékkategóriák tekintetében nem oszthat el vámkontingenseket az említett harmadik országok számára. Végezetül 2027. október 1-jétől a Bizottságnak figyelembe kell vennie az „olvasztás és öntés” helye szerinti országról az importőröktől gyűjtött információkat.
(25)
A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében, hogy szükség esetén kétoldalú védintézkedéseket alkalmazzon az olyan harmadik országokból származó termékek behozatalára vonatkozóan, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Ezeknek a kétoldalú védintézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó szabadkereskedelmi megállapodásnak. Annak meghatározásakor, hogy mely kétoldalú védintézkedések alkalmazására kerüljön sor, fontos, hogy a Bizottság figyelembe vegye annak szükségességét, hogy e rendelet alapján koherens és átfogó keret jöjjön létre, és megtörténjen a globális kapacitásfelesleg uniós acélpiacra gyakorolt negatív kereskedelmi hatásainak kezelése. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság gyorsan tudja alkalmazni a kétoldalú védintézkedéseket, szükséges, hogy az (EU) 2019/287 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott feltételek és eljárások ne legyenek alkalmazandók az e rendelet alapján alkalmazott kétoldalú védintézkedésekre.
(26)
Az e rendelet alapján átruházott végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására.
(27)
A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha a vámkontingensek időbeli elosztása vagy a kétoldalú védintézkedések időbeli alkalmazása biztosításának szükségességével összefüggő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.
(28)
Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióba irányuló behozatalra vonatkozóan megnyitott kontingensek szintje igazodjon a piacok változó körülményeihez, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy módosítsa az e rendeletben meghatározott vámkontingensek mennyiségét. Ugyanakkor az említett mennyiségek bármely módosításának összhangban kell lennie e rendelet céljaival. Ezért helyénvaló meghatározni az e rendeletben meghatározott vámkontingensek mennyiségének minimális és maximális kombinált értékét, figyelembe véve ugyanakkor, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet acélipari kilátásokkal kapcsolatos 2025. évi előrejelzései szerint az acélfelhasználás az Unión belül 2030-ig stabil marad. A maximális kombinált értéket úgy kell kiszámítani, hogy 13 %-os piaci részesedést kell alkalmazni a 2018-ban regisztrált felhasználási szintre, amely a 2013–2024-es időszakban a legmagasabb éves szint volt. A minimális kombinált értéket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a piac szűkülése esetén azonos szintű rugalmasságot kell biztosítani. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy csak annyiban módosítsa az e rendeletben meghatározott vámkontingensek mennyiségét, hogy azok összértéke 14 400 000 tonna és 22 200 000 tonna között maradjon. Felhatalmazáson alapuló hatásköreinek gyakorlása során a Bizottságnak adott esetben figyelembe kell vennie a kereslet alakulását, az importpiaci részesedések változásait, a globáliskapacitásfelesleg jelentős alakulását, az uniós acélágazat dekarbonizációs pályája terén – az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseivel összhangban – elért előrehaladás szintjét, az acélbehozatalt befolyásoló harmadik országbeli intézkedések alakulását és mértékét, az elégtelen kapacitáshoz és az amiatti jelentős áremelkedésekhez kapcsolódó, az ellátás rendelkezésre állását illető potenciális problémákat egyes termékkategóriákban, az Unió közös biztonság- és védelempolitikájának célkitűzéseit, valamint az egyes vámkontingenseket érintő indokolatlan kiszorító hatásokat. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az (EU) 2020/2170 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) mellékletében szereplő termékjegyzék módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (11) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(29)
Amennyiben a Bizottság vámkontingenseket oszt el, kétoldalú védintézkedéseket alkalmaz vagy módosítja a vámkontingensek mennyiségét, figyelembe kell vennie az uniós érdeket. Az uniós érdek meghatározásának az összes rendelkezésre álló információn kell alapulnia, és a különböző fennálló érdekek összességének értékeléséből kell állnia. Ezek az érdekek magukban foglalják az uniós gazdasági szereplők érdekeit, beleértve az upstream és downstream ágazatokat is, valamint az uniós végső fogyasztók érdekeit.
(30)
Mivel ez a rendelet új követelményeket állapít meg az uniós gazdasági szereplők számára, a Bizottságnak online kapcsolattartó pontot kell biztosítania az uniós gazdasági szereplők számára, hogy információkat kérhessenek e rendelet végrehajtásáról, többek között a vámigazgatási rendszer, a vámkontingensek elosztása és az „olvasztás és öntés” elve alkalmazása tekintetében.
(31)
A Bizottságnak időszakonként értékelnie kell az e rendelet hatálya alá tartozó termékkört. A Bizottságnak 2026. december 31-ig értékelnie kell, hogy szükség van-e a termékkör módosítására annak érdekében, hogy az kiterjedjen bizonyos termékekre. A Bizottságnak 2027. június 30-ig értékelnie kell, hogy szükséges-e módosítani a termékkört, különösen annak meghatározása céljából, hogy az kiterjedjen-e a jelentős mennyiségű acélból készült vagy jelentős mennyiségű acélt tartalmazó termékekre is, beleértve kiemelten azon downstream vas- és acéltermékeket is, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá. A Bizottságnak emellett 2029. június 30-ig és azt követően kétévente újra értékelnie kell a termékkört, hacsak jelentős piaci zavarok vagy a globális kereskedelem szerkezetében bekövetkezett hirtelen változások nem tesznek szükségessé korábbi értékelést. A Bizottságnak továbbá a termékkör minden egyes értékelése előtt időben konzultálnia kell az érdekelt felekkel. Tekintettel az első értékelés rövid időkeretére, 2026. július 1-jéig konzultációt kell kezdeményezni. Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy módosítani kell a termékkört, a Bizottságnak fontolóra kell vennie az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslat benyújtását az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
(32)
A Bizottságnak 2028. június 30-ig az e rendelet alapján gyűjtött információk alapján értékelnie kell, hogy az „olvasztás és öntés” helye szerinti országot kell-e megjelölni az e rendeletben előírt vámkontingensek igénybevételének alapjaként, különösen annak megakadályozása érdekében, hogy a globális kapacitásfelesleghez hozzájáruló egyes harmadik országokban előállított acél más harmadik országokban történő további átalakítást követően szabálytalanul belépjen az uniós piacra. Az említett értékelés alapján a Bizottságnak fontolóra kell vennie egy jogalkotási javaslat benyújtását az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
(33)
A Bizottságnak 2028. június 30-ig és azt követően kétévente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. A jelentést nyilvánosságra kell hozni, és az információkat tartalmazhat a vámkontingensek felhasználásáról és alakulásáról, valamint a vámkontingenseken kívül eső behozatalok kategóriájáról és mennyiségéről.
(34)
A Bizottságnak 2029. június 30-ig, majd azt követően háromévente értékelnie kell e rendelet hatékonyságát, figyelembe véve az elfogadását indokoló olyan fő paraméterek alakulását, mint a globális kapacitásfelesleg alakulása és tendenciái, valamint annak az uniós acélpiacra és az uniós érdekekre gyakorolt kereskedelmi hatásai, valamint értékelnie kell az uniós acélipar helyzetének alakulását, beleértve az árszinteket és a kapacitáskihasználást, az upstream és downstream ágazatokra, valamint az uniós végső fogyasztókra gyakorolt hatást, továbbá az uniós acélipar dekarbonizációs pályáját, tekintettel az Unió éghajlat-politikai céljaira. Ezenfelül fontos, hogy a Bizottság figyelembe vegye a harmadik országok acéllal kapcsolatos kereskedelemkorlátozó intézkedéseinek helyzetét, valamint azokat a következményeket és hatásokat, amelyeket azok a kereskedelem uniós piacra való eltérítésének kockázata tekintetében előidéznek vagy valószínűleg előidézhetnek, továbbá fontos, hogy a Bizottság elemezze a harmadik országokban alkalmazott nem piaci politikákat és gyakorlatokat, valamint azoknak az uniós acélpiacra gyakorolt hatásait.
(35)
Szükséges az (EU) 2020/2170 rendelet módosítása az Egyesült Királyságból származó és Észak-Írországban szabad forgalomba bocsátott, az említett rendelet mellékletében felsorolt acéltermékekre vonatkozó meglévő rendelkezések folytonos alkalmazásának biztosítása érdekében.
(36)
Az arányosság elvével összhangban azon alapvető célkitűzés elérése érdekében, hogy kezelni lehessen a globális kapacitásfelesleg uniós acélpiacra gyakorolt negatív kereskedelmi hatásait, szükséges és helyénvaló vámkontingenseket megnyitni és egy kontingensen felüli vámot meghatározni, továbbá rendelkezni az acéltermékek Unióba történő behozatalával kapcsolatos kétoldalú védintézkedések alkalmazásának lehetőségéről. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban ez a rendelet nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.
(37)
Mivel biztosítani kell, hogy az e rendeletben előírt intézkedések 2026. július 1-étől alkalmazandók legyenek, ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) E rendelet célja, hogy kezelje a globális kapacitásfeleslegnek az uniós acélpiacra gyakorolt negatív kereskedelmi hatásait egy olyan koherens és átfogó keret létrehozásával, amely egyrészt vámkontingensek megnyitásán és az e rendelet hatálya alá tartozó, az Unióba behozott termékekre vonatkozó, kontingensen felüli vám megállapításán, másrészt adott esetben kétoldalú védintézkedések alkalmazásának lehetőségén alapul az olyan harmadik országokból származó termékek tekintetében, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött.
(2) Az e rendelet alapján elfogadott intézkedések nem korlátozhatják a kereskedelmet a globális kapacitásfelesleg uniós acélpiacra gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez feltétlenül szükséges mértéken túl.
2. cikk
(1) Éves alapon uniós vámkontingensek kerülnek megnyitásra az I. mellékletben felsorolt minden egyes termékkategóriának az Unióba történő behozatalára vonatkozóan.
(2) A II. mellékletben foglaltaknak megfelelően az I. mellékletben felsorolt minden egyes termékkategóriára vonatkozóan évente, minden év július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó időszakra (éves alkalmazási időszak) vámkontingensek meghatározott mennyisége kerül megnyitásra. A vámkontingensek éves teljes mennyiségét a II. melléklet rögzíti.
(3) Amennyiben a vámkontingens kimerül, vagy ha a termékkategóriák behozatalára nem érvényes valamely vámkontingens, az I. mellékletben felsorolt termékkategóriák behozatalára 50 %-os, a II. mellékletben meghatározottak szerinti kontingensen felüli értékvámot kell alkalmazni.
(4) Ez a cikk az I. mellékletben felsorolt termékkategóriák valamennyi behozatalára alkalmazandó, beleértve az olyan országokból származó termékek behozatalát is, amelyekkel az Unió tarifális preferenciákat biztosító megállapodást kötött, vagy amelyek autonóm tarifális preferenciákban részesülnek.
(5) Ez a cikk nem alkalmazandó az alábbi országokból származó termékekre:
a)
Izland, Liechtenstein vagy Norvégia;
b)
azok az országok, amelyek tekintetében a 6. cikk szerinti kétoldalú védintézkedések alkalmazandók.
3. cikk
(1) A 2. cikkben meghatározott vámkontingenseket a Bizottság és a tagállamok kezelik az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 49–54. cikkében előírt vámkontingens-kezelési rendszernek megfelelően.
(2) A vámkontingenseket negyedévente kell kezelni.
(3) Az egyes negyedéves kontingensek kiosztását a negyedéves időszak végét követő 20. bizottsági munkanapon le kell állítani.
(4) 2026. július 1-jétől2027. június 30-ig az egy negyedévben fel nem használt vámkontingens-mennyiségeket át kell vinni a következő negyedévre ugyanazon éves alkalmazási időszakon belül.
(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, hogy az I. mellékletben felsorolt egyes termékkategóriák esetében az adott negyedévben fel nem használt vámkontingens-mennyiségeket át kell-e vinni a következő negyedévre ugyanazon éves alkalmazási időszakon belül, adott esetben figyelembe véve a következőket:
a)
az importnyomás megnövekedett szintje, különösen a vámmentes behozatal nagyon nagy volumenének egy bizonyos negyedévben való koncentrációja miatt;
b)
a vámkontingensek átlagos felhasználása az éves alkalmazási időszak első három negyedévében, különösen, ha ez az átlagos felhasználás meghaladja a 80 %-ot;
c)
a downstream acélfelhasználók számára a piaci fejlemények miatt nem áll rendelkezésre elegendő kínálat.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E végrehajtási jogi aktusok közül az első 2027. július 1-jétől alkalmazandó.
4. cikk
(1) A behozatal pillanatában az I. mellékletben felsorolt termékkategóriák importőrei ellenőrizhető és megfelelő bizonyítékot szolgáltatnak – például üzemi vizsgálati bizonylatot -, amely igazolja azt az országot, amelyben a nyersacélt vagy a vasat első alkalommal folyékony formában, acél- vagy vasgyártó kohóban előállították, majd ezt követően először szilárd állapotába öntötték (a továbbiakban: az „olvasztás és öntés” helye szerinti ország).
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az importőrök által az e cikk (1) bekezdése alapján benyújtandó bizonyítékok típusának meghatározása céljából, figyelembe véve a kkv-k sajátos helyzetét, és elkerülve az aránytalan adminisztratív terheket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az elsőt 2026. augusztus 31-ig kell elfogadni.
5. cikk
(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja a II. mellékletben felsorolt vámkontingensek országok szerinti elosztását, figyelembe véve az uniós érdeket és – esettől függően – a következő tényezőket:
a)
az uniós acélpiacon 2013-ban érvényesülő behozatali piaci részesedésnek megfelelő vámkontingensszintek;
b)
termékkategóriák szerinti vámkontingensek a behozatalnak az egyes termékkategóriák 2022–2024-es időszakban elért részesedése alapján, amelyet az a) pontban említett vámkontingensszintek részesedéseként számítanak ki;
c)
olyan meglévő és jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodások, amelyek hatálya kiterjed az I. mellékletben felsorolt termékkategóriák bármelyikére;
d)
harmadik országok intézkedéseinek az uniós acélpiacra gyakorolt kereskedelemtorzító hatásai;
e)
az, hogy megállapítást nyer-e, hogy egy harmadik ország megsértett ILO-egyezményeket vagy többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat;
f)
az Unió által az 1994. évi GATT XXVIII. cikke alapján megkötött, az I. mellékletben felsorolt termékekkategóriákra vonatkozóan megnyitott vámkontingensekre vonatkozó bármely nemzetközi megállapodás;
g)
az I. mellékletben felsorolt termékkategóriák globális kapacitásfeleslegének szintjével foglalkozó bármely nemzetközi megállapodás vagy nem kötelező erejű nemzetközi egyetértési megállapodás;
h)
az ellátás forrásainak diverzifikálása;
i)
valamely kivételes és sürgős biztonsági helyzetben lévő uniós tagjelölt ország helyzete, különösen akkor, ha korábban az I. mellékletben felsorolt termékkategóriák tekintetében az uniós acélpiachoz preferenciális hozzáférésben részesült;
j)
a 4. cikk alkalmazásában összegyűjtött információ.
(2) Amennyiben a Bizottság a 6. cikk alapján kétoldalú védintézkedéseket alkalmazott, amelyek vámkontingenseket vonnak maguk után, az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok nem oszthatnak el az említett kétoldalú védintézkedések részeként megnyitott vámkontingenseknek megfelelő mennyiségű vámkontingenst.
(3) Amennyiben az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedések megtiltják az e rendelet I. mellékletében felsorolt, egy vagy több termékkategória harmadik országokból történő behozatalát, az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok e termékkategóriák tekintetében nem oszthatnak el vámkontingenseket az említett harmadik országok számára.
(4) Az e cikk (1) első bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett végrehajtási jogi aktusok közül az első 2026. július 1-jétől alkalmazandó.
(5) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – amely annak szükségességéhez kapcsolódik, hogy biztosított legyen a II. mellékletben felsorolt vámkontingensek elosztása 2026. július 1-jéig – a Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.
6. cikk
Az (EU) 2019/287 rendelettől eltérve a Bizottság kétoldalú védintézkedéseket alkalmazó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e rendelet hatálya alá tartozó, olyan országokból származó termékek behozatalára vonatkozóan, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Ezeknek a kétoldalú védintézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó szabadkereskedelmi megállapodásnak, és figyelembe kell venniük az Unió érdekét.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – amely szükségességéhez kapcsolódik, hogy a kétoldalú védintézkedések 2026. július 1-jétől alkalmazhatók legyenek – a Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el.
7. cikk
(1) A Bizottságot az (EU) 2015/1843 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 7. cikkével létrehozott, a kereskedelmi akadályokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.
8. cikk
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a II. mellékletben felsorolt vámkontingensek mennyiségét, biztosítva ugyanakkor, hogy azok összértéke ne legyen alacsonyabb 14 400 000 tonnánál, és egyben ne haladja meg a 22 200 000 tonnát.
A Bizottság figyelembe veszi az uniós érdeket és – esettől függően – a következő tényezőket:
a)
a kereslet alakulása;
b)
az importpiaci részesedésekben bekövetkező változások;
c)
a globális kapacitásfelesleg jelentős változása;
d)
az uniós acélágazat dekarbonizációs pályája;
e)
a harmadik országok acélbehozatalt befolyásoló intézkedéseinek alakulása és mértéke;
f)
a kínálat rendelkezésre állásával kapcsolatos lehetséges problémák bizonyos termékkategóriák esetében, amelyek a kereslethez képest bizonyos termékkategóriákban az Unióban könnyen rendelkezésre álló kapacitás elégtelenségéhez és az abból következő jelentős áremelkedésekhez kapcsolódnak, ami negatívan befolyásolja az uniós downstream ágazatokat;
g)
az Unió közös biztonság- és védelempolitikájának céljai;
h)
indokolatlan kiszorítási hatások egyes vámkontingensek esetében;
(2) Ha az I. mellékletben felsorolt termékkategóriák piacain bekövetkező hirtelen változások esetén e rendeletet gyorsan módosítani kell és az rendkívül sürgős okból szükséges, a 10. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
9. cikk
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottság a 8. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2026. június 25-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 8. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
10. cikk
(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és mindaddig alkalmazandók mindaddig, ameddig az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emelnek ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 9. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
11. cikk
A Bizottság biztosítja egy online kapcsolattartó pont működését. Az uniós gazdasági szereplők ezt a kapcsolattartó pontot használhatják arra, hogy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információkat kérjenek.
12. cikk
(1) A Bizottság 2026. december 31-ig megvizsgálja, hogy szükséges-e módosítani az e rendelet hatálya alá tartozó termékkört annak érdekében, hogy az a Kombinált Nómenklatúra (KN) következő, a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (13) meghatározottak szerinti kódjai alá tartozó termékekre is kiterjedjen:
a)
7303 00 10 , 7303 00 90 ;
b)
7229 20 00 , 7229 90 20 , 7229 90 50 , 7229 90 90 ;
c)
7223 00 11 , 7223 00 19 , 7223 00 91 , 7223 00 99 ;
d)
7214 10 00 , 7228 10 50 , 7228 40 10 , 7228 40 90 .
Amennyiben értékelésében elegendő bizonyíték gyűlik össze ennek szükségességére vonatkozóan, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. E célból a Bizottság 2026. július 1-jéig konzultációs folyamatot kezdeményez az érdekelt felekkel, köztük a gazdasági szereplőkkel és a tagállamokkal.
(2) A Bizottság 2027. június 30-ig értékeli a termékkör módosításának szükségességét, figyelembe véve különösen azt, hogy annak ki kell-e terjednie további olyan termékekre, amelyek jelentős mennyiségű acélból készülnek vagy jelentős mennyiségű acélt tartalmaznak, beleértve kiemelten azon downstream vas- és acéltermékeket is, amelyek nem tartoznak az I. melléklet hatálya alá. Amennyiben értékelésében elegendő bizonyíték gyűlik össze ennek szükségességére vonatkozóan, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
(3) A Bizottság 2029. június 30-ig és azt követően kétévente értékeli, hogy szükség van-e a termékkör módosítására, figyelembe véve az Unió versenyképessége és az uniós acélipar – mind az upstream, mind a downstream szereplők és különösen a kkv-k – tágabb helyzetét, valamint az Unió közös biztonság- és védelempolitikáját. Amennyiben jelentős piaci zavarok vagy a globális kereskedelem szerkezetében hirtelen változások következnek be, a Bizottság korábban végez értékelést.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett értékelések céljából a Bizottság időben konzultációs folyamatot kezdeményez az érdekelt felekkel, köztük a gazdasági szereplőkkel és a tagállamokkal.
(5) A Bizottság 2028. június 30-ig a 4. cikk szerint gyűjtött információk alapján értékeli, hogy szükséges-e az „olvasztás és öntés” helye szerinti országot megjelölni az e rendeletben előírt vámkontingensek igénybevételének alapjaként. Az említett értékelés alapján ennek érdekében a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
(6) Miután széles körű konzultációkat folytatott az érdekelt felekkel az acélipari értéklánc egészében, a Bizottság 2029. június 30-ig, majd azt követően háromévente értékeli e rendelet hatékonyságát.
Az értékelésnek figyelembe kell vennie:
a)
az e rendelet elfogadását indokoló körülmények fennállását;
b)
az uniós érdeket; és
c)
az uniós acélipar helyzetét, többek között:
i.
az árszinteket és a kapacitáskihasználást;
ii.
az upstream és downstream ágazatokra, valamint a végső fogyasztókra az Unióban gyakorolt hatást; valamint
iii.
az uniós acélágazat dekarbonizációs pályáját.
Az említett értékelés alapján a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújthat be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet módosítására.
(7) A Bizottság 2028. június 30-ig és azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról. A jelentést nyilvánosságra kell hozni.
13. cikk
Az (EU) 2020/2170 rendelet a következőképpen módosul:
1.
Az 1. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„A mellékletben felsorolt, az Egyesült Királyságból származó, az (EU) 2026/1384 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) hatálya alá tartozó áruk, amelyeket az Egyesült Királyság más részeiből közvetlenül hoznak be Észak-Írországba, szintén részesülhetnek az uniós behozatali vámkontingensek szerinti elbánásban, ha ezeket az árukat Észak-Írország területén szabad forgalomba bocsátják.
(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1384 rendelete (2026. június 17.) a globális kapacitásfelesleg által az uniós acélpiacra gyakorolt negatív kereskedelmi hatások kezeléséről és az (EU) 2020/2170 rendelet módosításáról (HL L, 2026/1384, 2026.6.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/1384/oj).”"
2.
Az 1a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„1a. cikk
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1b. cikknek megfelelően e rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a mellékletben foglalt jegyzéket kiegészítse az Egyesült Királyságból származó és az (EU) 2026/1384 rendelet hatálya alá tartozó egyes olyan árukategóriákkal, amelyeket az Egyesült Királyság más részeiből közvetlenül hoznak be Észak-Írországba, feltéve, hogy az Egyesült Királyság az Unió számára kielégítően igazolta annak szükségét, hogy az említett árukat Észak-Írországban szabad forgalomba bocsássák.”
14. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2026. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ugyanakkor:
a)
a 4. cikk (2) bekezdését, az 5. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontját, az 5. cikk (2)–(5) bekezdését, valamint a 6. és a 7. cikket 2026. június 25-tól kell alkalmazni;
b)
a 4. cikk (1) bekezdését 2026. október 1-jétől kell alkalmazni;
c)
az 5. cikk (1) bekezdésének j) pontját 2027. október 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2026. június 17-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
M. RAOUNA
(1) Az Európai Parlament 2026. május 19-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2026. június 8-i határozata.
(2) A Bizottság (EU) 2019/159 végrehajtási rendelete (2019. január 31.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről (HL L 31., 2019.2.1., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/159/oj).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 303., 2012.10.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/978/oj).
(4) HL L 1., 1994.1.3., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj.
(5) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj).
(6) A Bizottság (EU) 2023/1331 végrehajtási rendelete (2023. június 29.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 166., 2023.6.30., 98. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1331/oj).
(7) A Bizottság (EU) 2023/2840 végrehajtási rendelete (2023. december 14.) az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges védintézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L, 2023/2840, 2023.12.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2840/oj).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/287 rendelete (2019. február 13.) az Európai Unió és harmadik országok között megkötött egyes kereskedelmi megállapodásokban foglalt kétoldalú védzáradékok és a kedvezmények ideiglenes visszavonását lehetővé tevő egyéb mechanizmusok végrehajtásáról (HL L 53., 2019.2.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/287/oj).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2170 rendelete (2020. december 16.) az uniós vámkontingensek és egyéb behozatali kontingensek alkalmazásáról (HL L 432., 2020.12.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2170/oj).
(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1843 rendelete (2015. október 6.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján az Uniót megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelempolitika területén követendő uniós eljárások megállapításáról (HL L 272., 2015.10.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/1843/oj).
(13) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1987/2658/oj).
I. MELLÉKLET
AZ E RENDELET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKKATEGÓRIÁK
A termékkategória száma
A termékkategória megnevezése
KN-kód
1A
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag
7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99
1B
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag
7212 60 00
2
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez
7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00
3A
„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)
7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10
3B
7225 19 90 , 7226 19 80
4A
Fémbevonatú lemez
7212 50 20
TARIC-kódok: 7210 41 00 20, 7210 41 00 30, 7210 49 00 20, 7210 49 00 30, 7210 61 00 20, 7210 61 00 30, 7210 69 00 20, 7210 69 00 30, 7212 30 00 20, 7212 30 00 30, 7212 50 61 20, 7212 50 61 30, 7212 50 69 20, 7212 50 69 30, 7225 92 00 20, 7225 92 00 30, 7225 99 00 11, 7225 99 00 22, 7225 99 00 23, 7225 99 00 41, 7225 99 00 45, 7225 99 00 91, 7225 99 00 92, 7225 99 00 93, 7226 99 30 10, 7226 99 30 30, 7226 99 70 11, 7226 99 70 13, 7226 99 70 91, 7226 99 70 93, 7226 99 70 94
4B
Fémbevonatú lemez
7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7226 99 10
TARIC-kódok: 7210 41 00 80, 7210 49 00 80, 7210 61 00 80, 7210 69 00 80, 7212 30 00 80, 7212 50 61 80, 7212 50 69 80, 7225 92 00 80, 7225 99 00 25, 7225 99 00 95, 7226 99 30 90, 7226 99 70 19, 7226 99 70 96
5
Szerves bevonatú lemez
7210 70 80 , 7212 40 80
6
Ónművi vékonylemez
7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20
7
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez
7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60
8
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag
7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00
9
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag
7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80
10
Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez
7219 21 10 , 7219 21 90
12
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény
7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00
TARIC-kód: 7228 30 69 99
13
Betonacélrúd
7214 20 00 , 7214 99 10
TARIC-kód: 7228 30 69 11
14
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény
7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90
15
Rozsdamentes hengerhuzal
7221 00 10 , 7221 00 90
16
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal
7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95
17
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból
7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90
18
Szádpalló
7301 10 00
19
Vasúti anyag
7302 10 22 , 7302 10 28 , 7302 10 40 , 7302 10 50 , 7302 40 00
20
Gázcső
7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77
21
Üreges profil
7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99
22
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső
7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 83 , 7304 49 85 , 7304 49 89
24
Más varrat nélküli cső
7304 19 10 , 7304 19 30 , 7304 19 90 , 7304 23 00 , 7304 29 10 , 7304 29 30 , 7304 29 90 , 7304 31 20 , 7304 31 80 , 7304 39 50 , 7304 39 82 , 7304 39 83 , 7304 39 88 , 7304 51 81 , 7304 51 89 , 7304 59 30 , 7304 59 82 , 7304 59 83 , 7304 59 89 , 7304 90 00
25A
Nagy méretű hegesztett cső
7305 11 00 , 7305 12 00
25B
7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00
26
Más hegesztett cső
7306 11 00 , 7306 19 00 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 12 , 7306 30 18 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 21 , 7306 50 29 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00
27
Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd
7215 10 00 , 7215 50 11 , 7215 50 19 , 7215 50 80 , 7228 10 90 , 7228 20 99 , 7228 50 20 , 7228 50 40 , 7228 50 61 , 7228 50 69 , 7228 50 80
28
Ötvözetlen huzal
7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90
II. MELLÉKLET
A VÁMKONTINGENSEK MENNYISÉGE TERMÉKKATEGÓRIÁNKÉNT
A vámkontingens éves teljes mennyisége 18 345 922 tonna.
A termékkategória száma
A termékkategória megnevezése
KN-kód
A vámkontingensek mennyisége (tonnában)
A kontingensen felüli vámtétel szintje
1A
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag
7208 10 00 , 7208 25 00 , 7208 26 00 , 7208 27 00 , 7208 36 00 , 7208 37 00 , 7208 38 00 , 7208 39 00 , 7208 40 00 , 7208 52 10 , 7208 52 99 , 7208 53 10 , 7208 53 90 , 7208 54 00 , 7211 13 00 , 7211 14 00 , 7211 19 00 , 7225 19 10 , 7225 30 10 , 7225 30 30 , 7225 30 90 , 7225 40 15 , 7225 40 90 , 7226 19 10 , 7226 91 20 , 7226 91 91 , 7226 91 99
5 198 754
50 %
1B
Melegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez és szalag
7212 60 00
4 581
50 %
2
Hidegen hengerelt ötvözetlen és más ötvözött lemez
7209 15 00 , 7209 16 90 , 7209 17 90 , 7209 18 91 , 7209 25 00 , 7209 26 90 , 7209 27 90 , 7209 28 90 , 7209 90 20 , 7209 90 80 , 7211 23 20 , 7211 23 30 , 7211 23 80 , 7211 29 00 , 7211 90 20 , 7211 90 80 , 7225 50 20 , 7225 50 80 , 7226 20 00 , 7226 92 00
1 544 759
50 %
3A
„Elektromos” lemez (a szemcseorientált „elektromos” lemez kivételével)
7209 16 10 , 7209 17 10 , 7209 18 10 , 7209 26 10 , 7209 27 10 , 7209 28 10
612
50 %
3B
7225 19 90 , 7226 19 80
199 079
50 %
4A
Fémbevonatú lemez
7212 50 20
TARIC-kódok: 7210 41 00 20, 7210 41 00 30, 7210 49 00 20, 7210 49 00 30, 7210 61 00 20, 7210 61 00 30, 7210 69 00 20, 7210 69 00 30, 7212 30 00 20, 7212 30 00 30, 7212 50 61 20, 7212 50 61 30, 7212 50 69 20, 7212 50 69 30, 7225 92 00 20, 7225 92 00 30, 7225 99 00 11, 7225 99 00 22, 7225 99 00 23, 7225 99 00 41, 7225 99 00 45, 7225 99 00 91, 7225 99 00 92, 7225 99 00 93, 7226 99 30 10, 7226 99 30 30, 7226 99 70 11, 7226 99 70 13, 7226 99 70 91, 7226 99 70 93, 7226 99 70 94
1 620 686
50 %
4B
Fémbevonatú lemez
7210 20 00 , 7210 30 00 , 7210 90 80 , 7212 20 00 , 7212 50 30 , 7212 50 40 , 7212 50 90 , 7225 91 00 , 7226 99 10
TARIC-kódok: 7210 41 00 80, 7210 49 00 80, 7210 61 00 80, 7210 69 00 80, 7212 30 00 80, 7212 50 61 80, 7212 50 69 80, 7225 92 00 80, 7225 99 00 25, 7225 99 00 95, 7226 99 30 90, 7226 99 70 19, 7226 99 70 96
1 238 995
50 %
5
Szerves bevonatú lemez
7210 70 80 , 7212 40 80
627 871
50 %
6
Ónművi vékonylemez
7209 18 99 , 7210 11 00 , 7210 12 20 , 7210 12 80 , 7210 50 00 , 7210 70 10 , 7210 90 40 , 7212 10 10 , 7212 10 90 , 7212 40 20
542 840
50 %
7
Ötvözetlen és más ötvözött kvartólemez
7208 51 20 , 7208 51 91 , 7208 51 98 , 7208 52 91 , 7208 90 20 , 7208 90 80 , 7210 90 30 , 7225 40 12 , 7225 40 40 , 7225 40 60
1 196 903
50 %
8
Melegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag
7219 11 00 , 7219 12 10 , 7219 12 90 , 7219 13 10 , 7219 13 90 , 7219 14 10 , 7219 14 90 , 7219 22 10 , 7219 22 90 , 7219 23 00 , 7219 24 00 , 7220 11 00 , 7220 12 00
153 186
50 %
9
Hidegen hengerelt rozsdamentes lemez és szalag
7219 31 00 , 7219 32 10 , 7219 32 90 , 7219 33 10 , 7219 33 90 , 7219 34 10 , 7219 34 90 , 7219 35 10 , 7219 35 90 , 7219 90 20 , 7219 90 80 , 7220 20 21 , 7220 20 29 , 7220 20 41 , 7220 20 49 , 7220 20 81 , 7220 20 89 , 7220 90 20 , 7220 90 80
496 342
50 %
10
Melegen hengerelt rozsdamentes kvartólemez
7219 21 10 , 7219 21 90
17 025
50 %
12
Ötvözetlen és más ötvözött kereskedelmi minőségű rúd- és idomacél, valamint könnyű szelvény
7214 30 00 , 7214 91 10 , 7214 91 90 , 7214 99 31 , 7214 99 39 , 7214 99 50 , 7214 99 71 , 7214 99 79 , 7214 99 95 , 7215 90 00 , 7216 10 00 , 7216 21 00 , 7216 22 00 , 7216 40 10 , 7216 40 90 , 7216 50 10 , 7216 50 91 , 7216 50 99 , 7216 99 00 , 7228 10 20 , 7228 20 10 , 7228 20 91 , 7228 30 20 , 7228 30 41 , 7228 30 49 , 7228 30 61 , 7228 30 70 , 7228 30 89 , 7228 60 20 , 7228 60 80 , 7228 70 10 , 7228 70 90 , 7228 80 00
TARIC-kód: 7228 30 69 99
881 735
50 %
13
Betonacélrúd
7214 20 00 , 7214 99 10
TARIC-kód: 7228 30 69 11
844 526
50 %
14
Rozsdamentes rúd és könnyű szelvény
7222 11 11 , 7222 11 19 , 7222 11 81 , 7222 11 89 , 7222 19 10 , 7222 19 90 , 7222 20 11 , 7222 20 19 , 7222 20 21 , 7222 20 29 , 7222 20 31 , 7222 20 39 , 7222 20 81 , 7222 20 89 , 7222 30 51 , 7222 30 91 , 7222 30 97 , 7222 40 10 , 7222 40 50 , 7222 40 90
133 595
50 %
15
Rozsdamentes hengerhuzal
7221 00 10 , 7221 00 90
40 462
50 %
16
Ötvözetlen és más ötvözött hengerhuzal
7213 10 00 , 7213 20 00 , 7213 91 10 , 7213 91 20 , 7213 91 41 , 7213 91 49 , 7213 91 70 , 7213 91 90 , 7213 99 10 , 7213 99 90 , 7227 10 00 , 7227 20 00 , 7227 90 10 , 7227 90 50 , 7227 90 95
1 569 532
50 %
17
Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy ötvözetlen acélból
7216 31 10 , 7216 31 90 , 7216 32 11 , 7216 32 19 , 7216 32 91 , 7216 32 99 , 7216 33 10 , 7216 33 90
184 607
50 %
18
Szádpalló
7301 10 00
31 263
50 %
19
Vasúti anyag
7302 10 22 , 7302 10 28 , 7302 10 40 , 7302 10 50 , 7302 40 00
16 472
50 %
20
Gázcső
7306 30 41 , 7306 30 49 , 7306 30 72 , 7306 30 77
222 413
50 %
21
Üreges profil
7306 61 10 , 7306 61 92 , 7306 61 99
499 493
50 %
22
Varrat nélküli rozsdamentes acélcső
7304 11 00 , 7304 22 00 , 7304 24 00 , 7304 41 00 , 7304 49 83 , 7304 49 85 , 7304 49 89
32 967
50 %
24
Más varrat nélküli cső
7304 19 10 , 7304 19 30 , 7304 19 90 , 7304 23 00 , 7304 29 10 , 7304 29 30 , 7304 29 90 , 7304 31 20 , 7304 31 80 , 7304 39 50 , 7304 39 82 , 7304 39 83 , 7304 39 88 , 7304 51 81 , 7304 51 89 , 7304 59 30 , 7304 59 82 , 7304 59 83 , 7304 59 89 , 7304 90 00
268 901
50 %
25A
Nagy méretű hegesztett cső
7305 11 00 , 7305 12 00
28 749
50 %
25B
7305 19 00 , 7305 20 00 , 7305 31 00 , 7305 39 00 , 7305 90 00
83 616
50 %
26
Más hegesztett cső
7306 11 00 , 7306 19 00 , 7306 21 00 , 7306 29 00 , 7306 30 12 , 7306 30 18 , 7306 30 80 , 7306 40 20 , 7306 40 80 , 7306 50 21 , 7306 50 29 , 7306 50 80 , 7306 69 10 , 7306 69 90 , 7306 90 00
250 757
50 %
27
Ötvözetlen és más ötvözött hidegen húzott rúd
7215 10 00 , 7215 50 11 , 7215 50 19 , 7215 50 80 , 7228 10 90 , 7228 20 99 , 7228 50 20 , 7228 50 40 , 7228 50 61 , 7228 50 69 , 7228 50 80
97 315
50 %
28
Ötvözetlen huzal
7217 10 10 , 7217 10 31 , 7217 10 39 , 7217 10 50 , 7217 10 90 , 7217 20 10 , 7217 20 30 , 7217 20 50 , 7217 20 90 , 7217 30 41 , 7217 30 49 , 7217 30 50 , 7217 30 90 , 7217 90 20 , 7217 90 50 , 7217 90 90
317 886
50 %
E rendelet tekintetében egy nyilatkozat megtételére került sor, amely a következő oldalon található: HL C, C/2026/3336, 2026.6.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/3336/oj.
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2026/1384/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)
Top