Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás)

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat

2024/2509

2024.9.26.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2024/2509 RENDELETE

(2024. szeptember 23.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikke (1) bekezdésére, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével együtt értelmezve,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) számos tekintetben módosításra szorul. A rendeletet az áttekinthetőség és a jogbiztonság érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

E rendelet megállapítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikkének értelmében vett, az Unió általános költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályokat, és nem szabályozza vagy nem érinti az EUMSZ és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) alapján elfogadott korlátozó intézkedések végrehajtását, többek között a költségvetés végrehajtásának keretében.

(3)

Figyelembe véve a költségvetésre alkalmazandó pénzügyi szabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, valamint az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (4) elfogadását követően bizonyos célzott módosításokat kell végrehajtani annak érdekében, hogy e pénzügyi szabályokat összehangolják az új jogi kerettel, hozzáigazítsák a hatékony válságkezeléssel kapcsolatos szükségletekhez, és fokozzák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Továbbá, célzott egyszerűsítéseket, technikai frissítéseket és korrekciókat kell elvégezni.

(4)

Az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet elfogadását követően az alap-jogiaktusokra való hivatkozásokat fel kell váltani, és az e rendeletben használt hivatkozásokat ki kell egészíteni az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra (5), az (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendeletre (6) és a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra (7) való hivatkozásokkal.

(5)

Az egyértelműség érdekében a hatályon kívül helyezett 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8) történő valamennyi hivatkozás helyébe az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9) való hivatkozásoknak kell lépniük.

(6)

A jogbiztonság érdekében számos kereszthivatkozást javítani kell.

(7)

Szükséges megfelelőbben tükrözni a pénzügyi felelősségvállalásokra és a költségvetési biztosítékokra képzett tartalékok sajátos jellegét és működését. Ezért a költségvetési biztosítékokhoz, a költségvetési kötelezettségvállalásokhoz, a jogi kötelezettségvállalásokhoz, a kifizetési előirányzatokhoz, a címzettekhez, valamint a címzettekre vonatkozó információk közzétételéhez kapcsolódó bizonyos fogalommeghatározásokat és szabályokat ki kell igazítani. A szöveget ki kell egészíteni a pénzügyi felelősségvállalásokra képzett tartalékokra vonatkozó tartalékfeltöltési időszak fogalommeghatározásával. Emellett a fogalommeghatározásokat naprakésszé kell tenni, hogy azok tükrözzék különösen a közbeszerzési szabályok módosításait és a nem pénzügyi adományokra vonatkozó szabályok bevezetését.

(8)

Az uniós források olyan címzettjeivel kapcsolatos átláthatóság növelése érdekében, amelyek nem kormányzati szervezetek, be kell vezetni a nem kormányzati szervezetek fogalommeghatározását, előírva az azonosításukra vonatkozó kritériumokat. Emellett a vissza nem térítendő támogatásra pályázóknak nyilatkozniuk kell jogállásukról, beleértve azt is, hogy nem kormányzati szervezetek-e.

(9)

E rendeletbe be kell illeszteni az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott, a költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre való hivatkozást. Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet a költségvetés végrehajtására vonatkozó jogi keret sarokköve.

(10)

Alapvető fontosságú, hogy a költségvetés végrehajtása során a tagállamok és a Bizottság biztosítsák az Európai Unió Alapjogi Chartájának betartását, és tiszteletben tartsák az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékeket.

(11)

E rendeletnek lehetővé kell tennie az engedélyezésre jogosult tisztviselők számára, hogy – adott esetben az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban – megfelelő intézkedéseket fogadjanak el és fellépjenek a költségvetés védelme érdekében, például a kifizetések felfüggesztése révén olyan esetekben, ha egy uniós forrásokból finanszírozott tevékenység valamely tagállam általi végrehajtását befolyásolja az, hogy az említett tagállam nem tartja tiszteletben a releváns uniós értékeket és alapvető jogokat.

(12)

Az alapvető költségvetési alapelveket fenn kell tartani. Az említett elvektől való meglévő eltéréseket lehetőség szerint felül kell vizsgálni és egyszerűsíteni kell olyan konkrét területeken, mint például a kutatás, a külső fellépések és a strukturális alapok, figyelembe véve azok további relevanciáját, hozzáadott értéküket a költségvetés számára, és a terhet, amelyet az érdekelt felekre rónak.

(13)

Az előirányzatok átvitelére vonatkozó szabályokat egyértelműbben kell bemutatni és különbséget kell tenni az automatikus és a nem automatikus átvitel között. Az érintett uniós intézményeknek mind az automatikus, mind a nem automatikus átvitelről tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(14)

A külső címzett bevételek átvitelét és a következő programra vagy tevékenységre való felhasználását engedélyezni kell az ilyen források hatékony felhasználása érdekében. Lehetővé kell tenni, hogy a belső címzett bevételeket csak a következő pénzügyi évre lehessen átvinni, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik.

(15)

Az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet és az ahhoz kapcsolódó alap-jogiaktusok elfogadását követően e rendeletbe bele kell foglalni a költségvetési elvekkel kapcsolatban az (EU) 2021/1060 (11) és az (EU) 2021/2116 (12) európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott bizonyos szabályokat, különösen a kötelezettségvállalások megszüntetése, átvitele és visszavonása, valamint a visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása tekintetében.

(16)

A belső címzett bevételeket illetően engedélyezni kell, hogy az új ingatlanprojekteket bérleti jogviszonyból, valamint épületek értékesítéséből származó bevételekből finanszírozzák. Ennek érdekében az ilyen bevételeket belső címzett bevételnek kell tekinteni, amely a teljes körű felhasználásáig átvihető.

(17)

Az egyszerűsítés érdekében, valamint annak érdekében, hogy a tagállami hozzájárulások időzítése jobban igazodjon a vonatkozó kifizetési igényekhez, a tagállamok által az uniós tevékenységekhez és programokhoz nyújtott minden kiegészítő pénzügyi hozzájárulást – beleértve az önkéntes hozzájárulásokat is – azonos módon kell kezelni, és azokat külső címzett bevételnek kell tekinteni.

(18)

A címzett bevételek bemutatásának átláthatóbbá és láthatóbbá tétele érdekében a korábban nyújtott tájékoztatás lényegi tartalmának fenntartása mellett egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben részletes tájékoztatást kell nyújtani a befolyó belső és külső címzett bevételek becsült összegéről és a releváns költségvetési sorokra előirányzott összegekről. Emellett helyénvaló egyértelművé tenni a belső és külső címzett bevételek előző évi végrehajtására vonatkozó jelentéstételi követelményeket. Ez biztosítani fogja, hogy a címzett bevételek végrehajtására és a befolyó címzett bevételek előrejelzésére vonatkozó valamennyi információ egyértelmű és hozzáférhető módon kerüljön bemutatásra.

(19)

Az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet alapján létrehozott szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék figyelembevétele érdekében a különös rendelkezések hatálya alá tartozó átcsoportosításokra vonatkozó szabályokat naprakésszé kell tenni. Ezenkívül kiigazításokat kell végezni annak tükrözése érdekében, hogy a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék igénybevételéhez már nincs szükség költségvetés-módosítási tervezetekre.

(20)

Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az Uniónak felajánlott bármilyen adományt elfogadjanak.

(21)

A kivételes körülmények közötti gyors reagálás elősegítése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy természetbeni adományokat fogadjon el, függetlenül azok értékétől, amennyiben az adományokat humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatás, polgári védelem vagy válságkezelési segély céljából nyújtják. A megfelelő biztosítékok biztosítása érdekében a Bizottság csak akkor fogadhat el ilyen adományokat, ha az elfogadás összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elvével, nem eredményez összeférhetetlenséget, nem árt az Unióról kialakított képnek, valamint nem árt, vagy nem fenyeget azzal, hogy ártson az Unió vagy a tagállamok biztonságának vagy közrendjének. A donor az elfogadás időpontjában nem lehet a korai felismerési és kizárási rendszer szerinti, kizárást indokoló helyzetek egyikében, és nem lehet kizártként nyilvántartva a vonatkozó adatbázisban. Amennyiben a Bizottság elfogad egy adományt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentésében tájékoztatást kell adnia arról.

(22)

Rendelkezést kell bevezetni, amely engedélyezi, hogy jogi személyek promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célból természetbeni szponzorálást nyújtsanak egy eseményhez vagy tevékenységhez.

(23)

Egyértelművé kell tenni a teljesítmény fogalmát a költségvetés tekintetében. A teljesítményt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének közvetlen alkalmazásához kell kapcsolni. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét szintén meg kell határozni, és össze kell kapcsolni a kitűzött célokat és a teljesítménymutatókat, az eredményeket, valamint a gazdaságosságot, a hatékonyságot és az eredményességet az előirányzatok felhasználásában. A jogbiztonság érdekében el kell kerülni a különböző programok meglévő teljesítménykereteivel való összeütközést, és meg kell határozni a teljesítményre – különös tekintettel a kimenetekre és az eredményekre – vonatkozó terminológiát.

(24)

A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó horizontális célkitűzés, továbbá az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások és teljesítmény, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához hozzájáruló kiadások nyomon követésére vonatkozó célok fényében a költségvetésre vonatkozó egyedi teljesítménymutatókat kell bevezetni a nemek közötti egyenlőségre, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, továbbá a biológiai sokféleség védelmére fordított kiadások nyomon követése érdekében. Az ilyen mutatóknak tömörnek és arányosnak kell lenniük, kerülniük kell az átfedéseket, kezelhető számra kell korlátozódniuk, és nem eredményezhetnek túlzott adminisztratív terhet. Hatékony, átlátható és átfogó módszertanon és adott esetben széles körben elismert tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Adott esetben az ilyen mutatókkal kapcsolatban gyűjtött adatokat nemek szerint kell lebontani, és olyan módon kell gyűjteni, amely lehetővé teszi az ilyen adatok összesítését valamennyi releváns program tekintetében.

(25)

Figyelembe véve az éghajlati és környezeti kihívások kezelésének fontosságát, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés végrehajtása hozzájáruljon a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményében említett európai zöld megállapodás, az Unió energia- és éghajlat-politikai céljai és a 2050-re teljesítendő klímasemlegesség megvalósításához, a költségvetés tekintetében a teljesítmény koncepcióját ki kell terjeszteni a programok és tevékenységek fenntartható módon történő végrehajtására, amely nem akadályozná az éghajlatváltozás mérséklésével, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatával és védelmével, a körforgásos gazdaságra való átállással, a szennyezés megelőzésével és csökkentésével, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásával és helyreállításával kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzések elérését.

(26)

Fontos a szociális jogok, valamint a tisztességes munkafeltételek előmozdítása, összhangban a szociális jogok európai pillérével és az EUMSZ 9. cikkével. Amennyiben megvalósítható és helyénvaló, a Bizottságnak és a tagállamoknak a költségvetésből finanszírozott programok és tevékenységek végrehajtása során tiszteletben kell tartaniuk a releváns alkalmazandó nemzeti jogot, uniós jogot, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeit és a kollektív szerződéseket.

(27)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (13) összhangban az uniós jogszabályoknak magas színvonalúaknak kell lenniük, és azokra a területekre kell összpontosítaniuk, amelyeken a legnagyobb hozzáadott értékkel bírnak a polgárok számára, és a lehető leghatékonyabbak és legeredményesebbek az uniós szakpolitikák közös célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. E célkitűzések megvalósításában segíthet, hogy a jelentős kiadásokkal járó meglévő és új kiadási programokat és tevékenységeket értékelésnek vetik alá.

(28)

A Bizottság azon kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, hogy alapvetően digitálissá váljon, valamint hogy a bizonyosság szintjének emelésével és a költségek csökkentésével előmozdítsa a hatékonyabb és jobb minőségű kontrollokat és ellenőrzéseket, helyénvaló kifejezett hivatkozást bevezetni a digitális eszközök és az olyan kialakulóban lévő technológiák használatára, mint a gépi tanulás, a robotikai folyamatautomatizálás, az adatbányászat és a mesterséges intelligencia.

(29)

Az uniós költségvetés szabálytalanságokkal, többek között csalással, korrupcióval, összeférhetetlenséggel és kettős finanszírozással szembeni védelmének fokozása érdekében szabványosított intézkedéseket kell bevezetni az uniós források címzettjeire vonatkozó információk gyűjtésére, összehasonlítására és összesítésére. Így különösen, a csalások eredményes megelőzése, felderítése, kivizsgálása és korrekciója, vagy a szabálytalanságok orvoslása érdekében lehetővé kell tenni azon természetes személyek azonosítását, akik közvetlenül vagy közvetve végső soron hasznot húznak az uniós forrásból, vagy az említett forrással való visszaélésből. Az uniós finanszírozás címzettjeire – köztük az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 3. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti tényleges tulajdonosaikra – vonatkozó adatok elektronikus rögzítése és tárolása, valamint az említett adatoknak a Bizottság által biztosított, egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt tartalmazó egységes integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszerben (egységes integrált IT-rendszer) való rendszeres rendelkezésre bocsátása elősegíti a kiválasztás, az odaítélés, a pénzügyi irányítás, a nyomon követés, a vizsgálat, a kontroll és az ellenőrzés céljából végzett kockázatértékelést, valamint hozzájárul a szabálytalanságok, többek között a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás hatékony megelőzéséhez, felderítéséhez, korrekciójához és nyomon követéséhez. Az adatok rögzítéséhez, tárolásához, továbbításához és kezeléséhez kapcsolódó szabályoknak meg kell felelniük az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak. A kettős jelentéstétel elkerülése és a tagállamok és más végrehajtó szervek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében ki kell fejleszteni az egységes integrált IT-rendszert. A Bizottságnak kell eljárnia adatkezelőként, és a Bizottság felel az egységes integrált IT-rendszer fejlesztéséért, irányításáért és felügyeletéért. A tagállamoknak, az uniós vizsgálati, kontroll- és ellenőrző szerveknek, köztük az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), a Számvevőszéknek és az Európai Ügyészségnek hatáskörük gyakorlásához rendelkezniük kell az említett adatokhoz való hozzáféréssel. Az ilyen hozzáférésnek tiszteletben kell tartania a szükségesség és az arányosság elveit. Az egységes integrált IT-rendszeren keresztül rendelkezésre álló adatokat eseti alapon kell az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátani a hatáskörük gyakorlásához szükséges és azzal arányos mértékben, a Bizottság mentesítési eljárásával összefüggésben.

(30)

Az egységes integrált IT-rendszernek az interoperabilitáson kell alapulnia, amelynek keretében az uniós források címzettjeire vonatkozó naprakész információk és adatok automatikusan, lehetőség szerint valós időben lekérdezhetők, illetve továbbíthatók az említett rendszerből, illetve rendszerbe, többek között a releváns nemzeti adatbázisok, a releváns nemzeti szervek és hatóságok, irányító és kifizető hatóságok belső rendszerei, a nemzeti közbeszerzési és pályázati adatbázisok, a nyilvánosan elérhető adatok és a Bizottság egyéb adatbázisaiban szereplő adatok felhasználásával, ezáltal biztosítva az információk és az adatok átfogó jellegét és teljességét.

(31)

Az egységes integrált IT-rendszert úgy kell megtervezni és bevezetni, hogy lehetővé tegye a különböző uniós finanszírozási programok ugyanazon kedvezményezettjeivel kapcsolatos releváns információk összesítését. Kizárólag olyan kockázati mutatókat használhat, lehetőség szerint valós időben, amelyek objektívek, arányosak, szükségesek a kockázatértékeléshez, valamint megbízható és frissített információ- és adatforrásokon alapulnak. Az egységes integrált IT-rendszert a személyes adatok kezelésére alkalmazandó általános adatvédelmi elvekkel – többek között az adattakarékossággal és az adattárolás korlátozásával – összhangban kell kialakítani.

(32)

Annak biztosítása céljából, hogy az egységes integrált IT-rendszer funkciói továbbra is magas színvonalúak maradjanak, amennyiben lehetséges, végre kell hajtani bizonyos tevékenységeket és intézkedéseket, többek között az adatmezőknek a releváns nemzeti és bizottsági informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal való összehangolását, az adatbányászati és kockázatértékelési eszközhöz szükséges kiegészítésekkel, beleértve a műveletek egyedi azonosítójára való hivatkozást; a releváns nemzeti informatikai rendszerek és adatbázisok integrálását az egységes integrált IT-rendszerbe az automatikus információcsere céljából; annak lehetővé tételét a felhasználók számára, hogy a kockázati mutatókat és azok súlyát az uniós alap, program vagy ország igényeihez és sajátosságaihoz igazítsák, és azokat csoportosítsák; mesterséges intelligencia használatát az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez; többféle lehetőség biztosítását a felhasználók számára a keresési és a szűrési lehetőségek használatára; iránymutatás nyújtását a felhasználók számára az adatok és eredmények értelmezéséhez és felhasználásához; és képzést arról, hogy hogyan lehet tájékozódni az egységes integrált IT-rendszerben, értékelni a kockázatokat és figyelembe venni azokat az ellenőrzések és auditok során.

(33)

Az átláthatóságnak az EUMSZ 15. cikkében foglalt elvével összhangban, az uniós intézmények munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el. Ami a költségvetés végrehajtását illeti, ezen elv alkalmazása magában foglalja, hogy a polgárok tudomást szerezhessenek arról, hogy az Unió hol és milyen célokra fordítja a forrásokat. Az ilyen információk előmozdítják a demokratikus vitát, hozzájárulnak a polgároknak az uniós döntéshozatali eljárásban való részvételéhez, megerősítik az uniós kiadásokkal kapcsolatos intézményi kontrollt és alapos vizsgálatot, valamint hozzájárulnak az Unió hitelességének fokozásához. A kommunikációnak célirányosabbnak kell lennie és fokoznia kell az uniós hozzájárulás láthatóságát a polgárok számára. Az ilyen célokat a költségvetésből finanszírozott források valamennyi címzettjére vonatkozó releváns információk – lehetőség szerint korszerű kommunikációs eszközök segítségével történő – közzétételével kell megvalósítani, amelynek során figyelembe kell venni az említett címzetteknek a bizalmassághoz és a biztonsághoz fűződő jogos érdekeit, valamint természetes személyek esetében a magánélethez való jogot és a személyes adatok védelmét. Ezért az uniós intézményeknek – az arányosság elvével összhangban – szelektív megközelítést kell alkalmazniuk az információk közzététele terén. Használható információk nyújtása érdekében a közzétételre vonatkozó döntéseknek releváns kritériumokon kell alapulniuk.

(34)

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok sérelme nélkül, minden esetben törekedni kell a maximális átláthatóság biztosítására a címzettekre vonatkozó információk tekintetében. Az uniós források címzettjeire vonatkozó információkat az uniós intézmények e célra létrehozott központosított weboldalán – így például a pénzügyi átláthatósági rendszerben – kell közzétenni, és azoknak könnyen elérhetőnek kell lenniük megfelelő és biztonságos technikai megoldások révén. A közzétételi követelményeknek ki kell terjedniük a költségvetés végrehajtásának valamennyi módszerére, beleértve a más uniós intézmények és szervek általi végrehajtást is.

(35)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a költségvetést közvetett módon, tagállami szervezetek révén hajtsa végre. A jogbiztonság érdekében ezért indokolt a tagállami szervezeteket vagy valamely tagállamban létrejött közjogi szervként, vagy olyan, a magánjog alapján működő szervként meghatározni, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt. Egy tagállam által, a hatályos uniós jog előírásaival összhangban, az ilyen magánjogi szerveknek a tagállam által meghatározott és bankgaranciát nem szükségszerűen igénylő formában nyújtott pénzügyi támogatást megfelelő pénzügyi garanciának kell tekinteni.

(36)

A természetes személyekre vonatkozó személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt a címzett a forrásokat felhasználja, így ezeket az adatokat két év után el kell távolítani.

(37)

Az e rendeletben tárgyalt esetek többségében a közzététel jogi személyeket érint. Természetes személyek érintettsége esetén a személyes adatok közzétételének tiszteletben kell tartania az odaítélt összeg nagysága és a források legmegfelelőbb felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó igény közötti arányosság elvét. Ilyen esetekben az érintett régió statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) 2. szintje szerinti közzététele összhangban áll a címzettekre vonatkozó információ közzétételének céljával és biztosítja a különböző méretű tagállamok közötti egyenlő bánásmódot, egyúttal tiszteletben tartja a címzettek magánélethez való jogát és különösen személyes adataik védelmét.

(38)

A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban meg kell határozni, hogy melyek azok a helyzetek, amelyekben a közzétételre nem kerülhet sor. Például nem lehet közzétenni azokat az információkat, amelyek az ösztöndíjakra vagy a leginkább rászoruló természetes személyeknek kifizetett közvetlen támogatások egyéb formáira, a bizonyos nagyon alacsony értékű szerződésekre vagy a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok révén nyújtott, meghatározott értékhatár alatti pénzügyi támogatásokra vonatkoznak, vagy azokban az esetekben, amikor a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait vagy sértheti a címzettek üzleti érdekeit. Ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatások esetében a jelenlegi gyakorlat fenntartása és az átláthatóság érdekében nem indokolt meghatározott értékhatár alapján különös mentességet biztosítani a közzétételi kötelezettség alól.

(39)

Ha a címzettek személyes adatait az uniós források felhasználásának átláthatósága és az odaítélési eljárások ellenőrzése céljából közzéteszik, az ilyen közzétételről, valamint jogaikról, és az e jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról tájékoztatni kell e címzetteket az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 (15) európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

(40)

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyenlő bánásmód elvét valamennyi címzett esetében tiszteletben tartsák, a természetes személyekkel kapcsolatos információk közzétételét a tagállamok azon kötelezettségével összhangban is biztosítani kell, hogy magas fokú átláthatóságot garantáljanak azon szerződések esetében, amelyek meghaladják a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (16) meghatározott értékhatárt.

(41)

Közvetett és megosztott irányítás esetében az uniós forrásokat végrehajtó személyeknek, szervezeteknek vagy kijelölt szerveknek kell rendelkezésre bocsátaniuk a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információkat. Megosztott irányítás esetében az információkat az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell közzétenni. Azon tagállamoknak, amelyek közvetlen irányítás keretében uniós forrásokat kapnak és hajtanak végre, e rendelettel összhangban rendelkezésre kell bocsátaniuk a címzettjeikre vonatkozó információkat. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania az arra az egységes weboldalra vonatkozó információt – ideértve a honlap címére vonatkozó hivatkozást is –, ahol a címzettekre és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk megtalálhatóak.

(42)

A közvetlen és közvetett irányítás keretében kezelt pénzügyi eszközök adatainak jobb olvashatósága és átláthatósága érdekében helyénvaló valamennyi jelentéstételi követelményt a költségvetési tervezethez csatolandó egyetlen munkadokumentumba belefoglalni.

(43)

Az átláthatóság biztosítása, bizonyos párhuzamosságok elkerülése és a jelentéstétel időzítésének a releváns adatok rendelkezésre állásával való összehangolása érdekében, annak biztosítása mellett, hogy semmilyen információ ne vesszen el, a költségvetési biztosítékokra, a közös tartalékalapra és a saját források felső határa alatti fedezett függő kötelezettségekre vonatkozó információkat az említett három kategóriába kell csoportosítani és átfogóan ismertetni a vonatkozó beszámolókban.

(44)

A jelentéstétel átláthatóbbá és pontosabbá tétele érdekében a költségvetési tervezethez csatolt munkadokumentumban szereplő, a pénzügyi eszközökre vonatkozó információknak tartalmazniuk kell az eszközökből származó keletkező veszteségekre vonatkozó információkat.

(45)

A tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás elfogadásának ütemtervével való összhang biztosítása érdekében a Bizottság ingatlanpolitikájáról szóló munkadokumentumot csatolni kell a költségvetési tervezethez.

(46)

Annak érdekében, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) végrehajtása során ösztönözze a bevált gyakorlatok elterjesztését, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztatási céllal az irányításért és ellenőrzésért felelős szervek rendelkezésére bocsásson egy, a saját kontrollstratégiáját és megközelítését, ideértve az ellenőrző listákat és a bevált gyakorlat példáit is tartalmazó, nem kötelező erejű módszertani útmutatót. Az útmutatót szükség esetén naprakésszé kell tenni.

(47)

Új, előre nem látható helyzetet teremtett azon ítélkezési gyakorlat (17), amely a Bizottságot arra kötelezte, hogy az Európai Unió Bírósága által törölt vagy csökkentett pénzbírságok összege után kamatot vagy egyéb díjat fizessen. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az Unió általános költségvetéséből származó bevételekből levonják a törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók összege után esedékes kamatot vagy egyéb díjat, beleértve az ezen összegekhez kapcsolódó negatív hozamokat is. A negatív bevételek tilalma alóli e kivételt az említett konkrét helyzetre kell korlátozni. Az uniós intézmények által kiszabott és az Európai Unió Bírósága által később törölt vagy csökkentett pénzbírságokra, egyéb büntetésekre vagy szankciókra alkalmazandó, az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó általános elvnek (restitutio in integrum) való megfelelés érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ilyen pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók ideiglenesen beszedett összege utáni negatív hozamot nem szabad levonni a visszafizetendő összegből. Annak megfelelő kompenzációjaként, hogy az érintett harmadik fél a pénzbírságnak a Bizottság részére történő ideiglenes megfizetésétől a visszafizetés napjáig elesett a pénzösszegekből származó előnyöktől, az ilyen helyzetben lévő említett harmadik fél számára visszafizetett összeget kamattal kell megnövelni, mégpedig az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatlábat másfél százalékponttal meghaladó mértékben, így ezen összegre más kamatlábat már nem kell alkalmazni. Ez a kamatláb továbbá megfelel az adóssal szemben abban az esetben alkalmazandó kamatlábnak, amikor az adós úgy dönt, hogy elhalasztja a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetését, és fizetés helyett pénzügyi biztosítékot nyújt. Az ilyen kamatokat és díjakat csak 2027. december 31-ig lehet negatív bevételként levonni, amíg meg nem születik a 2027 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó végleges megoldás a törölt vagy csökkentett pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók visszatérítéséért megfelelő kompenzációként fizetendő kamatláb és egyéb díjak tekintetében. E végleges megoldásnak figyelembe kell vennie a múltbeli tapasztalatokat és a várható jövőbeli fejleményeket, és összhangban kell lennie az e rendeletben meghatározott költségvetési elvek alkalmazásával. Amennyiben a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót törölték, vagy az összegüket csökkentették, az érintett harmadik feleknek a pénzösszegekből származó előnyök elvesztéséért nyújtott kompenzációhoz elegendő likviditás biztosítása érdekében szükségessé válhat lehetővé tenni, hogy a pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók formájában kapott összegeket, valamint a felhalmozott kamatokat vagy az általuk teremtett egyéb bevételeket a következő pénzügyi év végéig állítsák be a költségvetésbe. E mechanizmus teljes átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak az éves költségvetési eljárás keretében rendelkezésre álló valamennyi információt az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátania.

(48)

Tekintettel a Bizottság által az Unió nevében a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás finanszírozása céljából elvégzett hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek megnövekedett volumenére, e műveletek átláthatóságát tovább kell fokozni. Az említett műveletek fokozott összetettségének kezelése és tartalmuk jobb láthatóságának biztosítása érdekében a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszához csatolt dokumentumot ki kell egészíteni a Bizottság által elvégzett hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek átfogó áttekintésével. Az említett áttekintésnek tartalmaznia kell többek között a lejáratokra, a fizetési ütemezésre, az összesített szinten esedékes kamatra, az elsődleges piacon a befektetői bázisra, valamint adott esetben a diverzifikált finanszírozási stratégiát alátámasztó közös likviditási portfólió dimenziójára és költségeire, továbbá a hitelfelvételi tervre vonatkozó részletes információkat. Emellett az említett áttekintésnek meg kell határoznia az alapul szolgáló adatokat és a Bizottság által a felmerülő kamat kiszámításához és az esedékes kamat becsléséhez használt módszertant, a piac szempontjából érzékeny információk nélkül.

(49)

Helyénvaló rendelkezni arról, hogy előirányzataik végrehajtásának elősegítése érdekében az uniós intézmények szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthessenek egymással, valamint arról, hogy ilyen megállapodásokat köthessenek egymással az uniós intézmények szervezeti egységei, az uniós szervek, az európai hivatalok, az EUSZ V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának Főtitkári Hivatala is szolgáltatásnyújtásokra, árubeszerzésekre, építési beruházásokra vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan.

(50)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az alkalmazandó jog, amelynek alapján az összeférhetetlenség tekintetében megfelelő intézkedéseket kell hozni, magában foglalja az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

(51)

Az inkluzivitás fokozása érdekében a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal megbízható szervezetek jegyzékébe fel kell venni a valamely tagállamban létrehozott és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtásával megbízható magánjogi vagy uniós jogi szerveket, amennyiben azok közfeladatot ellátó, közvetett irányítás keretében támogatható közjogi szervek vagy magánjogi szervek ellenőrzése alá tartoznak, és megfelelő pénzügyi biztosítékokkal rendelkeznek. Amennyiben az ilyen magánjogi vagy uniós jogi szervek nem részesülnek valamely tagállam által nyújtott pénzügyi támogatásban, a megfelelő pénzügyi biztosítékoknak az ellenőrző szervek egyetemleges felelősségének vagy azzal egyenértékű pénzügyi biztosítékoknak a formáját kell ölteniük.

(52)

Helyénvaló meghatározni új európai hivatalok felállításának eljárását, és különbséget kell tenni az ilyen hivatalok kötelező és nem kötelező feladatai között. Be kell vezetni azt a lehetőséget az uniós intézmények, az uniós szervek és egyéb európai hivatalok számára, hogy átruházzák az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy európai hivatal igazgatójára. Az európai hivataloknak rendelkezniük kell azon lehetőséggel is, hogy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kössenek szolgáltatásnyújtásokra, vagy árubeszerzésekre, vagy építési beruházásokra, vagy ingatlanszerződésekre vonatkozóan. Helyénvaló meghatározni a számviteli nyilvántartás vezetésére vonatkozó konkrét szabályokat, azokat a rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, hogy feladatai egy részét átruházza az említett hivatalok személyzetére, valamint a működési eljárásokat azon bankszámlák tekintetében, amelyeket a Bizottság megnyithat egy európai hivatal nevében.

(53)

A végrehajtó ügynökségek költséghatékonyságának javítása érdekében és az egyéb uniós szervekkel kapcsolatban szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét megbízzák az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatainak egészével vagy egy részével.

(54)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, amikor az ügynökségeikre átruházott programok operatív előirányzatait kezelik. Az egyes támogató szolgáltatások átfogó központosításából származó hatékonyságnövelés maradéktalan érvényesítése érdekében kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a végrehajtó ügynökségek kezelhetnek igazgatási kiadásokat.

(55)

Meg kell állapítani a pénzügyi szereplők – különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők – hatásköreire és felelősségi köreire vonatkozó szabályokat.

(56)

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Számvevőszéket és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét két héten belül tájékoztatni kell a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, a belső ellenőr és a számvitelért felelős tisztviselő kinevezéséről, vagy megbízatásának megszűnéséről.

(57)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek teljes körű felelősséggel kell tartozniuk a hatáskörükbe tartozó valamennyi bevételi és kiadási műveletért és a belső kontrollrendszerért, és elszámoltathatónak kell lenniük az intézkedéseikért, szükség esetén fegyelmi eljárás keretében is.

(58)

Meg kell állapítani az engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatait, felelősségi köreit, valamint az általuk betartandó eljárási elveket is. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek biztosítaniuk kell, hogy a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és azok személyzete megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos információkat és képzést, valamint hogy intézkedésekre kerüljön sor a kontrollrendszer működésének biztosítása érdekében. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek be kell számolnia az ellátott feladatokról az uniós intézmény részére készített éves jelentésben. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell azokat a pénzügyi és irányítási információkat, amelyek az adott tisztviselő feladatainak ellátásáról szóló megbízhatósági nyilatkozat alátámasztásához szükségesek, beleértve az elvégzett műveletek átfogó eredményére vonatkozó információkat is. Az elvégzett műveletekhez kapcsolódó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni. A közbeszerzési szerződések tárgyalásos eljárás útján történő odaítélésének különböző formáiról a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek külön jelentést kell készítenie az érintett uniós intézmény részére, valamint ennek az uniós intézménynek jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács részére, mivel ezek az eljárások eltérnek a szokásos odaítélési eljárásoktól.

(59)

Figyelembe kell venni az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként betöltött kettős szerepét, egyrészt az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vonatkozásában, másrészt – az operatív előirányzatok tekintetében – a Bizottság vonatkozásában.

(60)

A Bizottság csak azokban a helyzetekben ruházhatja át a saját költségvetési szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköröket az uniós küldöttségvezető-helyettesekre, amelyekben e feladatoknak az uniós küldöttségvezető-helyettesek általi ellátása szigorúan szükséges az ügymenet-folytonosság biztosításához az uniós küldöttségvezetők távollétében. Az uniós küldöttségvezető-helyettesek számára nem engedhető meg, hogy e hatásköröket rendszeresen vagy belső munkamegosztási okok miatt gyakorolják.

(61)

A számvitelért felelős tisztviselő felelős a kifizetések megfelelő végrehajtásáért, a bevételek beszedéséért és a követelések beszedéséért. A számvitelért felelős tisztviselő kezeli a pénztárat, a bankszámlákat és harmadik felek állományait, ő vezeti az elszámolásokat, és felelős az uniós intézmények pénzügyi kimutatásainak összeállításáért. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az egyetlen személy, aki jogosult a számviteli szabályok és a harmonizált számlatükör meghatározására, míg valamennyi más uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselőinek kell megállapítania a saját intézményükben alkalmazandó számviteli eljárásokat.

(62)

Meg kell határozni továbbá a számvitelért felelős tisztviselő kinevezésével és megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat.

(63)

A számvitelért felelős tisztviselőnek eljárásokat kell kialakítania annak biztosítására, hogy a likviditáskezeléssel kapcsolatos igények kielégítésére nyitott számlák és az előlegszámlák ne mutassanak passzívumot.

(64)

Helyénvaló összehangolni a likviditáskezelésre engedélyezett fizetési módokat a modern fizetési módokkal, beleértve a hitelkártyákat és az elektronikus pénztárcákat.

(65)

Tekintettel arra, hogy az uniós küldöttségek által a költségvetési, pénztári és számviteli műveletekre vonatkozó általános szabályok (költségvetési eljárások) keretében teljesített kifizetéseket egyre inkább a központi pénztáron keresztül hajtják végre, és ennek következtében a tranzakciók száma és az előlegszámlákon keresztül kifizetett összegek csökkennek, helyénvaló egyszerűsíteni az előlegszámlák létrehozására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(66)

Továbbá meg kell állapítani a rendes költségvetési eljárás alól kivételt jelentő és csak korlátozott összegeket érintő irányítási rendszer részét képező előlegszámlák alkalmazásának feltételeit, az előlegszámla-kezelők, továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő előlegszámlák ellenőrzésével kapcsolatos feladataival és felelősségi köreivel együtt. A hatékonyság érdekében az uniós küldöttségeken előlegszámlákat kell létrehozni mind a Bizottság, mind az EKSZ költségvetési szakaszaiból származó előirányzatokra. Helyénvaló meghatározott feltételek mellett lehetővé tenni továbbá, hogy az uniós küldöttségeken előlegszámlákat alkalmazzanak korlátozott összegek költségvetési eljárások keretében történő kifizetésére. Az előlegszámla-kezelők kinevezése tekintetében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság által a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén alkalmazott személyek közül is kiválaszthassák őket, amennyiben nincs az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló, 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (18) (személyzeti szabályzat) hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott.

(67)

Azon helyzet figyelembevétele érdekében, amikor a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén nincs a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló bizottsági alkalmazott, valamint az azzal kapcsolatos technikai nehézségek figyelembevétele érdekében, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő minden jogi kötelezettségvállalást megtegyen, az említett területen lehetővé kell tenni a Bizottság alkalmazottjai számára, hogy legfeljebb 2 500 EUR összegig olyan, nagyon alacsony értékű jogi kötelezettségeket vállaljanak, amelyek az előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódnak, valamint lehetővé kell tenni az uniós küldöttségek vezetői és azok helyettesei számára, hogy a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására jogi kötelezettségeket vállaljanak.

(68)

Feladataik és felelősségi köreik meghatározását követően a pénzügyi szereplők csak a személyzeti szabályzatban megállapított feltételek szerint vonhatók felelősségre. A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) alapján pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületeket hoztak létre az uniós intézményeknél. Azonban az azokhoz benyújtott ügyek korlátozott száma miatt és hatékonysági okokból helyénvaló feladataikat átadni az e rendelet értelmében létrehozott intézményközi testületnek (a továbbiakban: a testület). A testületet azért kell létrehozni, hogy a Bizottság vagy egyéb uniós intézmény és szerv által – a saját személyzetük tagjai tekintetében meglévő igazgatási autonómiájuk sérelme nélkül – a hozzá továbbított, a kizárásra és a pénzügyi szankcióra vonatkozó határozatok szükségességére vonatkozó kéréseket megvizsgálja, és ajánlásokat tegyen. Az említett átadás célja továbbá a párhuzamosságok elkerülése és az egymásnak ellentmondó ajánlások vagy vélemények kockázatának enyhítése olyan ügyekben, amelyekben egy gazdasági szereplő és uniós intézmény vagy uniós szerv tisztviselője egyaránt érintett. Szükséges fenntartani azt az eljárást, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetséges megerősítést kérni olyan utasításokkal kapcsolatban, amelyeket az említett tisztviselő szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével ellentétesnek talál, és így mentesülhet bármely felelősség alól. A testület összetételét módosítani kell, amikor ezt a szerepet tölti be. A testület nem rendelkezhet vizsgálati hatáskörrel.

(69)

A bevételek tekintetében kezelni kell a 609/2014/EU, Euratom (20) és az (EU, Euratom) 2021/770 (21) tanácsi rendelet által szabályozott saját források negatív kiigazításait. A saját források esetének kivételével, szükséges fenntartani az eljárás különböző szakaszaiban az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó meglévő feladatokat és kontrollokat, amelyek a következők: a követelések becsült összegének megállapítása, beszedési megbízás kibocsátása, a terhelési értesítés feladása a kötelezett részére, amelyben tájékoztatják a követelés megállapításáról, és szükség esetén a bevételek hatékony beszedése érdekében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását garantáló kritériumoknak megfelelően a jogos követelések elengedése.

(70)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek lehetőséget kell kapnia arra, hogy teljesen vagy részben elálljon egy megállapított követelés beszedésétől, amennyiben a kötelezett az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (22) meghatározott fizetésképtelenségi eljárások valamelyikében érintett, különösen bíróság által jóváhagyott megállapodások, kényszeregyezségek és hasonló eljárások esetében.

(71)

Különös rendelkezéseket kell meghatározni a követelés becsült összegének kiigazítására vagy nullára csökkentésére vonatkozó eljárásokra.

(72)

Egyértelműen meg kell határozni, hogy mikor kell bevezetni a költségvetésbe a pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók útján befolyt összegeket, a felhalmozódott kamatot vagy az ezek által teremtett egyéb bevételeket.

(73)

A pénzügyi piacok közelmúltbeli fejleményei és az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott kamatláb miatt felül kell vizsgálni a pénzbírságokra és egyéb büntetésekre vonatkozó kamatlábat érintő rendelkezéseket.

(74)

Az uniós intézmények által az EUMSZ vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) értelmében kiszabott pénzbírságokból vagy egyéb büntetésekből álló követelések sajátos jellegének figyelembevétele érdekében különös rendelkezéseket kell alkotni az esedékes, de még nem befizetett összegekre alkalmazandó kamatlábakra vonatkozóan, azokban az esetekben, ha az ilyen összegeket az Európai Unió Bírósága megemeli.

(75)

Pontosítani kell, és meg is kell erősíteni a beszedés szabályait. Így különösen, meg kell határozni, hogy a számvitelért felelős tisztviselő olyan összegek esetében is beszámítással szedi be az összegeket, amelyekkel a kötelezett egy végrehajtó ügynökségnek tartozik, amikor a végrehajtó ügynökség hajtja végre a költségvetést.

(76)

A jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása érdekében meg kell határozni az azokra a határidőkre vonatkozó szabályokat, amelyeken belül a terhelési értesítést ki kell küldeni.

(77)

Az eszközkezelés biztosítása érdekében, valamint a biztonság és a pénzeszközök likviditása céljának szem előtt tartásával, az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében kiszabott pénzbírságokra, egyéb büntetésekre és szankciókra vonatkozó összegeket, így például a versenypolitikával kapcsolatos vitatott pénzbírságokat ideiglenes alapon kell beszedni. A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy ezeket az összegeket pénzügyi instrumentumokba fektesse, és meghatározza, hogy az ilyen befektetésekből keletkező hozamokat mely célhoz kötik. Mivel a Bizottság nem az egyetlen olyan uniós intézmény, amely pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók kiszabására jogosult, szükséges meghatározni az egyéb uniós intézmények által kiszabott pénzbírságokat, egyéb büntetéseket vagy szankciókat érintő rendelkezéseket, valamint meg kell határozni az ezek beszedésére vonatkozó szabályokat, amelyeknek egyenértékűnek kell lenniük azokkal, amelyek a Bizottságra alkalmazandók.

(78)

Annak biztosításához, hogy a Bizottság a finanszírozási határozatok elfogadásához szükséges valamennyi információval rendelkezzen, meg kell állapítani a vissza nem térítendő támogatásokról, közbeszerzésekről, a külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapokról (uniós vagyonkezelői alapok), pénzdíjakról, pénzügyi eszközökről, vegyes finanszírozási eszközökről vagy platformokról és költségvetési biztosítékokról szóló finanszírozási határozatok tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeket. Ugyanakkor annak érdekében, hogy hosszabb távú perspektívát nyújtsanak a potenciális címzetteknek, lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozatokat több mint egy pénzügyi évre fogadják el, előírva ugyanakkor, hogy a végrehajtást az adott év költségvetési előirányzatainak rendelkezésére állásától tegyék függővé. Csökkenteni kell továbbá a finanszírozási határozathoz szükséges elemek számát. Az egyszerűsítés céljával összhangban a finanszírozási határozatnak ugyanakkor éves vagy többéves munkaprogramnak kell minősülnie. Mivel a 70. és 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulást a költségvetés már megállapította, e tekintetben nem szükséges külön finanszírozási határozat elfogadását előírni.

(79)

Ami a kiadásokat illeti, a költségvetés-végrehajtás különböző szakaszaira vonatkozó egyértelmű keret megállapítása érdekében pontosítani kell a finanszírozási határozatok, a globális költségvetési kötelezettségvállalások és az egyedi költségvetési kötelezettségvállalások közötti kapcsolatot, valamint a költségvetési és a jogi kötelezettség fogalmát.

(80)

Különösen az uniós küldöttségek és az uniós képviseletek által vállalt jogi kötelezettségek számának és az általuk tapasztalt árfolyam-ingadozásoknak a figyelembevétele érdekében az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokat olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amelyekben a végső fizetési kedvezményezett és az összeg ismertek.

(81)

Annak érdekében, hogy az EMGA – amint technikailag lehetséges – igazodhasson az általános számviteli és költségvetési eljárásokhoz, a kifizetések teljesítése érdekében lehetővé kell tenni egyedi költségvetési kötelezettségvállalások megtételét anélkül, hogy a kifizetések teljesítése érdekében előzetesen átfogó ideiglenes kötelezettségvállalást kellene tenni, amelyet egyedi kötelezettségvállalások követnek egy legfeljebb két hónapos, vagy bizonyos feltételek mellett hosszabb időszakon belül. Továbbá annak érdekében, hogy a pénzügyi év első hónapjára vonatkozó egyedi költségvetési kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket el lehessen indítani decemberben, az EMGA rendszeres irányítási kiadásait hozzá kell adni azokhoz a kiadástípusokhoz, amelyek esetében az előlegfizetés engedélyezve van.

(82)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők által teljesíthető kifizetések tipológiája tekintetében pontosítani kell a kifizetések különböző típusait a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban. Tovább kell pontosítani az előfinanszírozási kifizetések elszámolására vonatkozó szabályokat, különösen olyan helyzetekre vonatkozóan, amikor az időközi elszámolás nem lehetséges. Ennek érdekében a megtett jogi kötelezettségvállalásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

(83)

E rendeletnek elő kell írnia, hogy a kifizetéseket meghatározott határidőkön belül teljesíteni kell, valamint hogy e határidők elmulasztása esetén a hitelezők a költségvetésre terhelendő késedelmi kamatra jogosultak, a tagállamok, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) kivételével.

(84)

A közbeszerzésben alkalmazott elektronikus számlák alapvető elemeinek a 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) meghatározott szabályokon kell alapulniuk.

(85)

Az egyértelműség érdekében felül kell vizsgálni a közbeszerzésben a nem megfelelő ajánlatok fogalommeghatározását, hogy az magában foglalja azokat az ajánlatokat is, amelyek esetében a gazdasági szereplő nem fér hozzá a közbeszerzéshez.

(86)

Egyértelművé kell tenni, hogy az egyetlen gazdasági szereplővel kötött keretszerződések szerinti egyedi szerződések a keretszerződésben előirányzott feltételek keretein belül ítélhetők oda és módosíthatók.

(87)

Tekintettel arra, hogy az előzetes közzétételi intézkedések azonosak a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárások esetében, bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását sikertelen tárgyalásos versenyeljárást követően.

(88)

E rendelet közbeszerzési szabályainak hatálya alól ki kell zárni a közjegyzők által nyújtott irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatásokat, feltéve, hogy az érintett tagállamban az e szolgáltatásokra irányadó eljárások nincsenek megnyitva a verseny előtt.

(89)

A versenyeljárásokban részt venni nem tudó tagállami szervezetek által nyújtott szolgáltatások esetében helyénvaló előírni a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehetőségét.

(90)

Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának (24) való megfelelés biztosítása érdekében az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a szerződés odaítéléséről szóló határozat meghozatala előtt kérnie kell a kizárási kritériumokra és a kiválasztási szempontokra vonatkozó bizonyítékok benyújtását.

(91)

Helyénvaló a kiadások jóváhagyását és engedélyezését érintő rendelkezéseket egy cikkben egységesíteni, valamint meghatározni a kötelezettségvállalások visszavonásának fogalmát. Mivel a tranzakciókat számítógépes rendszerekben végzik, a „kifizethető” jelzéssel ellátott utalvány aláírását a jóváhagyási határozat kinyilvánítása érdekében – korlátozott számú eset kivételével – biztonságos elektronikus aláírással kell felváltani. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a kiadások jóváhagyása valamennyi elszámolható költségre alkalmazandó, ideértve azon költségeket is, amelyek nem kapcsolódnak kifizetési kérelemhez, mint például előfinanszírozás elszámolása esetén.

(92)

Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében több költségvetés-végrehajtási eszközre vonatkozó közös szabályokat kell megállapítani. Ezen okokból egyes rendelkezéseket össze kell vonni, más rendelkezések szövegét és hatályát össze kell hangolni, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(93)

Minden uniós intézménynek belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságot kell létrehoznia, amelynek feladata a belső ellenőr függetlenségének garantálása, a belső ellenőrzési munka színvonalának nyomon követése és annak biztosítása, hogy szervezeti egységei megfelelően figyelembe vegyék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat, és azok alapján megtegyék a szükséges lépéseket. A belsőellenőrzés-felügyeleti bizottság összetételéről minden uniós intézménynek a saját szervezeti autonómiájának és a független szakértői tanácsadás fontosságának figyelembevétele alapján kell határoznia.

(94)

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségvetésből finanszírozott projektek teljesítményére és eredményeire. Helyénvaló tehát – a már jól bevált uniós hozzájárulási formák (a ténylegesen felmerülő elszámolható költségek visszatérítése, egységköltség, egyösszegű átalány és átalányfinanszírozás) mellett – meghatározni egy további, a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozási formát. A további finanszírozási formát bizonyos feltételek előzetes teljesítésére, vagy a korábban megállapított mérföldkövekre való hivatkozás, vagy teljesítménymutatók révén mért eredmények megvalósítására kell alapozni.

(95)

Amennyiben az uniós hozzájárulás költségfüggetlen finanszírozás formáját ölti, és amennyiben a visszatérítés eredményeken alapul, az eredmények elérését előre meghatározott mérföldkövekkel vagy célokkal kell mérni, és az ilyen mérföldkövek vagy célok elérését a hozzájárulás kifizetése előtt ellenőrizni kell. A célok vagy mérföldkövek eléréséhez kapcsolódó nyilvántartásokat és bizonylatokat – a többek között a Számvevőszék által végzett – utólagos ellenőrzések vagy auditok céljából meg kell őrizni.

(96)

Amikor a Bizottság az uniós források címzettjeinek operatív és pénzügyi kapacitását, vagy azok rendszereit és eljárásait értékeli, lehetővé kell tenni számára, hogy alapul vegye a saját maga, más szervezetek vagy donorok – például nemzeti ügynökségek és nemzetközi szervezetek – által végzett értékeléseket ugyanazon címzett kétszeri értékelésének elkerülése érdekében. A más szervezetek által elvégzett értékelések átvételének lehetőségével akkor kell élni, ha az ilyen értékeléseket az alkalmazandó végrehajtási módszerre vonatkozóan e rendeletben megállapított feltételekkel egyenértékű feltételekkel összhangban végezték el. Ezért annak elősegítése érdekében, hogy a donorok átvegyék egymás értékeléseit, a Bizottságnak ösztönöznie kell a nemzetközileg elfogadott standardok vagy a nemzetközi legjobb gyakorlatok elismerését.

(97)

Fontos továbbá elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós források címzettjeinél különböző szervezetek több alkalommal is ellenőrzést végeznek e források felhasználására vonatkozóan. Ezért lehetővé kell tenni, hogy támaszkodni lehessen független ellenőrök által már elvégzett ellenőrzésekre, feltéve, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre alkalmasságukra és függetlenségükre vonatkozóan, és az ellenőrzés kellő bizonyosságot nyújtó nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapul, valamint az ellenőrzéseket az uniós hozzájárulás felhasználását ismertető pénzügyi kimutatásokra és jelentésekre vonatkozóan elvégezték. Az ilyen ellenőrzéseknek kell ezután az uniós források felhasználására vonatkozó átfogó bizonyosság alapjául szolgálniuk. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a független ellenőr jelentését és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési dokumentációt kérésre az Európai Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállami ellenőrző hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani.

(98)

Ahhoz, hogy fel lehessen használni az értékeléseket és ellenőrzéseket, valamint az uniós forrásokból támogatásban részesülő személyekre és szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében, fontos biztosítani az uniós intézményeknél, az irányító hatóságoknál, valamint az egyéb, uniós forrásokat végrehajtó szerveknél és szervezeteknél már rendelkezésre álló minden információ újbóli felhasználását és ezáltal ugyanazon adatoknak a címzettektől vagy kedvezményezettektől való újbóli bekérésének az elkerülését.

(99)

A címzettekkel való hosszú távú együttműködési mechanizmus kialakítása érdekében lehetővé kell tenni pénzügyikeret-partnerségi megállapodások aláírását. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokat vissza nem térítendő támogatások vagy az uniós forrásokat végrehajtó személyekkel és szervezetekkel kötött hozzájárulási megállapodások révén kell végrehajtani. Ennek érdekében rendelkezni kell az ilyen hozzájárulási megállapodások minimális tartalmi követelményeiről. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodások nem korlátozhatják indokolatlanul az uniós forrásokhoz való hozzájutást.

(100)

A különböző költségvetés-végrehajtási eszközök, mint például vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, közvetett irányítás, pénzdíjak stb. között össze kell hangolni az uniós hozzájárulás felfüggesztésére, megszüntetésére vagy csökkentésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat. Meg kell továbbá határozni, hogy mely indokok alapján kerülhet sor felfüggesztésre, megszüntetésre vagy csökkentésre. Amennyiben a későbbiekben az odaítélési eljárás során történt szabálytalanságokra vagy csalásra derül fény, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek bizonyos korrekciós intézkedéseket kell hoznia, kivéve, ha indokolt ettől eltekinteni, például ha a jogi kötelezettségvállalás végrehajtása az érintett intézmény vagy szerv érdekében áll, vagy ha biztosítani kell a szolgáltatás folytonosságát.

(101)

E rendeletben meg kell állapítani azokat az egységesen alkalmazandó időtartamokat, ameddig az uniós hozzájárulásokkal kapcsolatos dokumentumokat a címzetteknek meg kell őrizniük annak elkerülése érdekében, hogy eltérő vagy aránytalan szerződési feltételek rögzítésére kerüljön sor, ugyanakkor biztosítva, hogy elegendő idő álljon a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF rendelkezésére az ilyen adatokhoz és dokumentumokhoz való hozzáférésre és az utólagos műveletellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések elvégzésére. Ezenfelül bármely, uniós forrásban részesülő személyt vagy szervezetet kötelezni kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából történő együttműködésre.

(102)

Annak érdekében, hogy megfelelő tájékoztatás álljon a résztvevők és a címzettek rendelkezésére, valamint annak biztosítására, hogy gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, a résztvevők és a címzettek számára lehetővé kell tenni, hogy a jogaikat hátrányosan befolyásoló bármely intézkedés elfogadását megelőzően benyújtsák észrevételeiket, és tájékoztatni kell őket az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

(103)

Az odaítélési eljárás keretében nem szükséges, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő lehetőséget biztosítson valamely résztvevő számára észrevételeinek benyújtására, amennyiben a résztvevőt elutasították az odaítélési eljárás keretében. A jogbiztonság szavatolása érdekében ezt a kontradiktórius eljárásokról és a jogorvoslati eszközökről szóló rendelkezésben is meg kell határozni.

(104)

Tekintettel a gyorsan változó hibrid és kiberfenyegetések által jellemzett, egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezetre, valamint a digitális átalakulás szükségességére és a technikai sebezhetőségeknek való eredendő kitettségére, az Uniónak biztosítania kell az Unió vagy tagállamai biztonságának és közrendjének védelmét, amint az a közpolitikában és a jogban tükröződik. Ez a társadalom olyan alapvető érdekeinek védelmét érinti, mint az energiaellátás biztonságának biztosítása, valamint a szervezett bűnözés és a csalás elleni küzdelem. Az Unió nemzetközi megállapodásainak tiszteletben tartása mellett a stratégiai eszközökkel és érdekekkel – például a digitális vagy űrinfrastruktúrával, valamint a kommunikációs és információs rendszerekkel és szolgáltatásokkal – kapcsolatos uniós források odaítélése különös feltételek alkalmazását teheti szükségessé az ilyen védelem biztosítása érdekében, többek között a kommunikációs és információs rendszerek és a kapcsolódó ellátási láncok integritása tekintetében. Egyértelművé kell tenni az ezek alkalmazására vonatkozó feltételek és követelmények típusait. Mindazonáltal az e rendeletben meghatározott különös feltételek nem kimerítő jellegűek, és az alap-jogiaktusok tartalmazhatnak különös feltételeket, feltéve, hogy nem módosítják az e rendeletben a biztonság és a közrend védelme tekintetében megállapított követelményeket és eljárásokat, vagy nem térnek el azoktól.

(105)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes korai felismerési és kizárási rendszert.

(106)

A korai felismerési és kizárási rendszernek alkalmazandónak kell lennie a résztvevőkre, a címzettekre, azon szervezetekre, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván, közbeszerzésben a szerződő fél alvállalkozójára, egy kizárt szervezet tényleges tulajdonosaira és kapcsolódó szervezeteire, természetes személyekre, kezesekre, továbbá bármely olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely a költségvetés közvetett irányítása keretében uniós forrásokban részesül, bármely olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely közvetlen irányítás keretében végrehajtott pénzügyi eszközökből uniós forrásokban részesül, olyan résztvevőkre vagy címzettekre, akikre vagy amelyekre vonatkozóan a költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó szervezetek információt szolgáltattak, valamint a szponzorokra.

(107)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a korai felismerési és kizárási rendszert meg kell erősíteni. Fontos annak elkerülése, hogy egy, kizárást indokoló helyzetben lévő személy vagy szervezet pályázhasson uniós források végrehajtására, vagy erre kiválasszák, vagy hogy megosztott irányítású program keretében ilyen forrásokat kaphasson. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megléte esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni, hogy egy személyt vagy szervezetet kizárjon, feltéve, hogy a személy vagy szervezet kizárást indokoló helyzetben van, és bizonyos típusú súlyos kötelességszegések elkövetése miatt nem tekinthető megbízhatónak. Az egyéb alap-jogiaktusokban meghatározott tájékoztatási kötelezettségek sérelme nélkül, a költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó személyeknek és szervezeteknek bármely hivatalos csatornán, így például a Bizottság által létrehozott, a csalások és szabálytalanságok bejelentésére jelenleg használt automatizált informatikai rendszeren (a továbbiakban: a szabálytalanságkezelő rendszer) keresztül továbbítaniuk kell a Bizottságnak – az ilyen jogerős ítéletekkel vagy jogerős közigazgatási határozatokkal összefüggésben – a megállapított tényekre és megállapításokra vonatkozó információkat, kizárólag a 138. cikk (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában és d) pontjában meghatározott indokokra való hivatkozással, amennyiben ilyen információról szereznek tudomást. Lehetővé kell tenni, hogy jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a 146. cikkben említett testület előzetes jogi minősítése alapján – az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzések vagy vizsgálatok keretében, vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett végzett bármely egyéb műveletellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés vagy kontroll keretében feltárt tények és megállapítások figyelembevételével foganatosítsa a kizárást. Az ilyen kizárást rögzíteni kell a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisában. A költségvetést megosztott irányítás keretében végrehajtó személyeknek és szervezeteknek az uniós források odaítélése vagy a résztvevők és kedvezményezettek kiválasztása előtt be kell tekinteniük a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisába. A betekintésnek az uniós forrásokat kérelmező vagy azok végrehajtására kiválasztott személyre vagy szervezetre kell irányulnia. A korai felismerési és kizárási rendszer hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak érvényesíteniük kell az adatbázisban az uniós forrásokra pályázó vagy az uniós források végrehajtására kiválasztott ilyen személyek vagy szervezetek tekintetében rögzített kizárásokat a kizárás teljes időtartamára. Az említett kizárásnak fenn kell tartania a közbeszerzési vagy kiválasztási eljárás integritását, és meg kell akadályoznia, hogy abban súlyos kötelességszegést elkövető egyének vagy szervezetek vegyenek részt. A tagállamok megosztott irányítás keretében benyújtott kifizetési kérelmei, beleértve a kizárt személlyel vagy szervezettel kapcsolatos kiadásokat, nem téríthetők vissza. Amennyiben a forrásokat teljesítményalapú keretek alapján folyósítják a tagállamoknak, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott egyedi szabályokat kell alkalmazni.

(108)

Fontos hangsúlyozni, hogy a korai felismerési és kizárási rendszer kizárólag a tagállamok számára közvetlen irányítás keretében folyósított uniós források tekintetében alkalmazandó, ahol a tagállamok felelőssége, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében valamennyi megfelelő intézkedést megtegyék annyiban, amennyiben a Bizottság a vonatkozó jogi keret értelmében releváns felelősségi körrel rendelkezik. Ezért a Bizottság felelősségi körét azon kötelezettségre kell korlátozni, hogy egy személy vagy szervezet kizárása céljából egy ügyet a testület elé utaljon, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogerős ítéletek, jogerős közigazgatási határozatok, vagy az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett pénzügyi ellenőrzések vagy vizsgálatok keretében, vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége mellett végzett bármely egyéb műveletellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés vagy kontroll keretében feltárt tények és megállapítások révén súlyos kötelességszegésről szerez tudomást. A Bizottság e felelősségi körének sérelme nélkül továbbra is a tagállamok felelősek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisában rögzített kizárási határozatokra vonatkozó információk ellenőrzéséért, az ilyen határozatok végrehajtásáért, valamint annak biztosításáért, hogy ne nyújtsanak be kifizetési kérelmet olyan személyhez vagy szervezethez kapcsolódóan, aki vagy amely ilyen kizárást indokoló helyzetben van. Az ágazatspecifikus szabályok és az önkéntes alkalmazás sérelme nélkül a korai felismerési és kizárási rendszer nem alkalmazandó az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (25).

(109)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy személynek vagy szervezetnek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisába való felvételére irányuló határozatot egy olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozó kizárást indokoló helyzet alapján hoznak meg, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagja, vagy aki vagy amely az említett személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontroll-jogkörrel rendelkezik, vagy olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az említett személy vagy szervezet kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozik, vagy olyan természetes személy, akire elengedhetetlenül szükség van az odaítéléshez vagy a jogi kötelezettség végrehajtásához, az adatbázisban rögzíteni kell az említett személyekre vonatkozó információkat is.

(110)

A valamely személynek vagy szervezetnek az odaítélési eljárásokban való részvételből történő kizárására vagy a valamely személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatokat, valamint a kapcsolódó információk közzétételére vonatkozó határozatokat az igazgatási ügyekben őket megillető döntési jogkörrel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek kell meghozniuk. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában, valamint súlyos szerződésszegés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a testület ajánlásának figyelembevételével, előzetes jogi minősítés alapján kell meghozniuk a határozatot. A testületnek a kizárás időtartamát is mérlegelnie kell olyan esetekben, amikor a jogerős ítélet vagy a jogerős közigazgatási határozat az időtartamról nem rendelkezett.

(111)

A testület szerepének a korai felismerési és kizárási rendszer koherens működése biztosításának kell lennie. A testületnek egy állandó elnökből, az elnököt adott esetben helyettesítő állandó alelnökből, a Bizottság két képviselőjéből és az ajánlást kérő, engedélyezésre jogosult tisztviselő képviselőjéből kell állnia.

(112)

A korai felismerési és kizárási rendszer közbeszerzési szabályokkal való összehangolása és hatékonyságának fokozása érdekében az uniós források odaítélésének befolyásolására vagy az uniós források – többek között összeférhetetlenséggel összefüggésben történő – jogosulatlan megszerzésére irányuló kísérletet kifejezetten fel kell venni a súlyos szakmai kötelességszegés miatti kizárást indokoló egyedi helyzetek közé.

(113)

Az arányosság elvének kellő figyelembevételével az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ki kell zárnia azt a személyt vagy szervezetet, akiről vagy amelyről kiderült, hogy nem feddhetetlen, mivel olyan, az EUSZ 2. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékekkel összeegyeztethetetlen jogellenes magatartást tanúsított, mint például személyek egy csoportjával vagy egy csoport valamely tagjával szembeni megkülönböztetésre, gyűlöletre vagy erőszakra való uszítás, amennyiben a magatartás negatívan érintheti a szerződés teljesítését.

(114)

A rendeletet önálló kizárási okkal kell kiegészíteni az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett vizsgálatokkal, műveletellenőrzésekkel vagy pénzügyi ellenőrzésekkel összefüggésben az együttműködés szándékos és indokolatlan hiányának esetében, mivel ez súlyos következményekkel járhat az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére nézve.

(115)

Az előzetes jogi minősítés nem érinti az érintett személy vagy szervezet magatartásáról a tagállamok illetékes hatóságai által a nemzeti jog alapján készített végső értékelést. Ezért a testület ajánlását és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatát az e végső értékelésről szóló értesítést követően felül kell vizsgálni.

(116)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek azon személyt vagy szervezetet ki kell zárnia, akivel vagy amellyel szemben jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelességszegése, a társadalombiztosítási járulék- vagy adófizetésre vonatkozó kötelezettségének szándékos vagy nem szándékos elmulasztása, a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen – a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával – szervezet létrehozása, valamint költségvetési csalással, korrupcióval, bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával, terrorista bűncselekményekkel vagy terrorista tevékenységekkel kapcsolatos bűncselekményekkel, gyermekmunkával, vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények vonatkozásában vagy szabálytalanság elkövetése miatt bűnösséget állapított meg. A jogi kötelezettségvállalás súlyos megszegése, többek között azon kötelezettség megszegése, hogy minden szerződést a legmagasabb szakmai színvonalon kell teljesíteni, és csőd, vagy a vizsgálatokban, műveletellenőrzésekben vagy pénzügyi ellenőrzésekben való együttműködés megtagadása esetén a személyt vagy szervezetet szintén ki kell zárni. E kizárási okok értékelésekor a nemzetközi kereskedelmi jogban elítélt, indokolatlan kárt okozó cselekmények releváns tényezőnek tekinthetők, amennyiben súlyos szakmai kötelességszegéssel járnak.

(117)

A Törvényszék 2023. február 15-i ítéletével (26) összhangban egy személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelességszegés miatti kizárásáról szóló határozat meghozatalakor az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kellően konkrét, meggyőző és szilárd bizonyítékokra kell támaszkodnia, amelyek alapján ezért világosan és egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a pályázó a szakmai hitelességét befolyásoló, továbbá szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított e rendelet értelmében.

(118)

Amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy személy vagy szervezet kizárásáról, vagy egy személlyel vagy szervezettel szembeni pénzügyi szankció kiszabásáról, valamint a kapcsolódó információ közzétételéről határoz, be kell tartania az arányosság elvét, figyelembe véve különösen a helyzet súlyosságát, annak költségvetési vonzatát, a releváns magatartás óta eltelt időt, a magatartás fennállásának időtartamát és ismételt előfordulását, azt, hogy a magatartás szándékos volt-e, vagy a tanúsított gondatlanság mértékét, valamint a személynek vagy szervezetnek a releváns illetékes hatósággal való együttműködési készségét, továbbá az említett személy vagy szervezet hozzájárulását a vizsgálathoz.

(119)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára biztosítani kell a személy vagy szervezet kizárásának lehetőségét abban az esetben is, amikor a gazdasági szereplő kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó valamely természetes vagy jogi személy csődben vagy más hasonló, fizetésképtelenségi helyzetben van, vagy ha e természetes vagy jogi személy nem teljesíti a társadalombiztosításijárulék-fizetési vagy adófizetési kötelezettségeit, amikor az ilyen helyzetek befolyásolják az említett gazdasági szereplő pénzügyi helyzetét.

(120)

Az Unió pénzügyi érdekei védelmének további erősítése érdekében lehetővé kell tenni az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, hogy kizárja vagy pénzügyi szankcióval sújtsa a kizárt szervezet azon tényleges tulajdonosait és kapcsolódó szervezeteit, akik vagy amelyek részt vettek a kizárt szervezet kötelességszegésében. A tényleges tulajdonosok és a kapcsolódó szervezetek kizárásának lehetősége azt hivatott megakadályozni, hogy egy olyan személy vagy szervezet, akit vagy amelyet kizártak az uniós források végrehajtására való kiválasztásból, új vállalkozáson vagy meglévő kapcsolódó szervezeteken keresztül továbbra is részt vehessen közbeszerzési és odaítélési eljárásokban.

(121)

Hatékonyságának növelése érdekében a korai felismerési és kizárási rendszert olyan természetes személyekre is alkalmazni kell, akiket felelősnek tekintenek egy szervezet kötelességszegéséért, annak érdekében, hogy – a meghallgatáshoz való jog sérelme nélkül – ne vehessenek részt odaítélési eljárásokban, vagy ne válasszák ki őket uniós források személyes minőségükben vagy új vállalati arculat révén történő végrehajtására.

(122)

Lehetővé kell tenni, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére a korai felismerési és kizárási rendszer keretében létrehozott testület – a meghallgatáshoz való jog sérelme nélkül – gyorsított eljárásban ajánlásokat fogalmazhasson meg. Ilyen eljárást kell alkalmazni, ha a körülmények vagy az ügy jellege ezt megkívánja, például ha egy tagállam hatósága jogerős ítéletet vagy jogerős közigazgatási határozatot hozott, de a kizárás időtartamát nem határozta meg; vagy harmadik ország jogerős ítéletet vagy jogerős közigazgatási határozatot hozott; vagy nemzetközi szervezetek határozata alapján már kiszabtak kizárással egyenértékű szankciót az adott személlyel vagy szervezettel szemben.

(123)

Nem indokolt, hogy kizárásra vonatkozó határozat szülessen egy személlyel vagy szervezettel szemben, ha korrekciós intézkedések megtételével bizonyította a megbízhatóságát. Az említett lehetőség a legsúlyosabb bűncselekmények eseteiben nem alkalmazható.

(124)

Az arányosság elvének értelmében különbséget kell tenni azon esetek között, amikor egyrészről a kizárás alternatívájaként lehetséges pénzügyi szankció kiszabása, másrészről, amikor az érintett címzett úgy kísérelt meg jogosulatlanul uniós forráshoz jutni, hogy e magatartásának a súlyossága indokolttá teszi a pénzügyi szankció és a kizárás együttes alkalmazását a kellő visszatartó erő érdekében. Meg kell határozni továbbá a pénzügyi szankciónak az ajánlatkérő szerv által kiszabható legmagasabb összegét.

(125)

Pénzügyi szankciót kizárólag a címzettre szabad kiszabni, a résztvevőre nem, mivel a kiszabandó pénzügyi szankció kiszámításának alapját a szóban forgó jogi kötelezettségvállalás értéke képezi.

(126)

A kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának lehetősége független a szerződésben előírt szankciók, például a kötbér alkalmazásának lehetőségétől.

(127)

A kizárásnak a 2014/24/EU irányelvben foglaltakhoz hasonlóan meghatározott időre kell szólnia, és tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

(128)

Meg kell határozni a kizárásra vonatkozó határozat meghozatalának vagy a pénzügyi szankciók kiszabásának kezdő időpontját és elévülésük időtartamát.

(129)

Fontos, hogy a kizárás és a pénzügyi szankció visszatartó ereje fokozható legyen. Ennek érdekében a visszatartó erőt meg kell erősíteni a kizárásra és/vagy a pénzügyi szankcióra vonatkozó információk közzétételének a lehetővé tételével, megfelelő módon biztosítva az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt adatvédelmi előírásokat. Az ilyen közzététel várhatóan elősegíti, hogy ugyanaz a magatartás ne ismétlődjön meg. A jogbiztonság érdekében és az arányosság elvével összhangban meg kell határozni, hogy a közzétételre milyen helyzetekben nem kerülhet sor. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a mérlegelés során figyelembe kell vennie a testület bármely ajánlását. Természetes személyek esetében a személyes adatokat csak kivételes körülmények esetén szabad közzétenni, amennyiben ezt a magatartás súlya vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása indokolja.

(130)

A kizárásra vagy pénzügyi szankcióra vonatkozó tájékoztatást csak bizonyos esetekben, így például súlyos szakmai kötelességszegés, csalás, a költségvetésből finanszírozott jogi kötelezettségvállalásban foglalt főbb kötelezettségek teljesítésében mutatkozó jelentős hiányosság, vagy szabálytalanság esetén indokolt közzétenni, vagy abban az esetben, ha egy szervezetet a székhelye szerinti joghatósági területtől eltérő területen, a székhely szerinti joghatósági területen fennálló adófizetési, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségek megkerülése céljával hoztak létre.

(131)

A kizárási kritériumokat egyértelműen el kell határolni azoktól a szempontoktól, amelyek az odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadásához vezetnek.

(132)

A kockázatok korai felismerésére és a személyek vagy szervezetek kizárására vonatkozó határozatokra és a kiszabott pénzügyi szankciókra vonatkozó információkat központosítani kell. A vonatkozó információkat e célból egy olyan adatbázisban kell tárolni, amelyet a Bizottság a központosított rendszer tulajdonosaként létrehoz és működtet. A rendszernek a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a személyes adatok védelmének tiszteletben tartásával kell működnie.

(133)

Bár a korai felismerési és kizárási rendszer felállítása és működtetése a Bizottság feladata kell, hogy legyen, más uniós intézményeknek és szerveknek, valamint az uniós forrásokat közvetlen, megosztott és közvetett irányítás keretében végrehajtó valamennyi személynek és szervezetnek részt kell venniük az említett rendszerben azáltal, hogy megküldik a Bizottságnak a releváns információkat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a testületnek garantálnia kell az érintett személy vagy szervezet védelemhez való jogát. Ugyanezt a jogot biztosítani kell az érintett személy vagy szervezet számára a korai felismeréssel kapcsolatban is, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan intézkedést szándékozik hozni, amely sértheti az érintett személy vagy szervezet jogait. Az Unió pénzügyi érdekeit sértő olyan csalás, korrupció vagy más jogellenes tevékenység esetén, amelyről még nem született jogerős ítélet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni a személy vagy szervezet tájékoztatásának elhalasztását, valamint a testület számára lehetővé kell tenni, hogy később biztosítsa a személy vagy szervezet számára azt, hogy az észrevételeinek megtételére vonatkozó jogát gyakorolja. Az ilyen halasztás csak abban az esetben lehet indokolt, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn.

(134)

Az Európai Unió Bíróságának – az EUMSZ 261. cikkével összhangban – korlátlan felülvizsgálati jogkörrel kell rendelkeznie az e rendelet alapján a kizárásra vonatkozó határozatok és a kiszabott pénzügyi szankciók tekintetében.

(135)

Annak érdekében, hogy fel lehessen lépni a szervezetek arra irányuló kísérleteivel szemben, hogy elkerüljék kötelességszegésük esetleges hátrányos következményeit, a korai felismerési és kizárási eljárások keretében pontosan meghatározott feltételek mellett az értesítésre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Ezen túlmenően az elektronikus információcsere-rendszert az ilyen eljárásokra vonatkozóan is használni kell.

(136)

Annak érdekében, hogy könnyebb legyen biztosítani az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a költségvetés végrehajtásának valamennyi módszere esetében, a költségvetés végrehajtásában részt vevő személyeknek és szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy hozzáférjenek a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisához és ellenőrizzék az engedélyezésre jogosult tisztviselők által uniós szinten elrendelt kizárásokat. Az uniós források végrehajtására és fogadására jogosult személy vagy szervezet számára való odaítélés vagy az említett személy vagy szervezet kiválasztása előtt be kell tekinteni a korai felismerési és kizárási adatbázisba. Ez nem érinti az adatbázisba való betekintés lehetőségét a jogi kötelezettségvállalás végrehajtásának más szakaszaiban.

(137)

Ennek a rendeletnek elő kell mozdítania az e-kormányzat célkitűzésének teljesülését, különösen az elektronikus adatok használatát az uniós intézmények és harmadik felek közötti információcsere során.

(138)

Az elektronikus információcsere és a dokumentumok elektronikus benyújtása – beleértve adott esetben az e-közbeszerzést is – számottevő egyszerűsítési intézkedést jelentenek, amelyek felé történő haladást az alkalmazandó rendszerek elfogadására vonatkozó egyértelmű feltételeknek kell kísérniük a rendezett jogi környezet megteremtése érdekében, megőrizve ugyanakkor a rugalmasságot az e rendeletben előírtak szerint a résztvevők, a címzettek és az engedélyezésre jogosult tisztviselők számára az uniós források kezelése terén.

(139)

Az interoperábilis digitális közszolgáltatások irányításának és színvonalának javítása érdekében a tagállamoknak, az uniós intézményeknek, a végrehajtó ügynökségeknek és az uniós szerveknek a lehető legnagyobb mértékben követniük és alkalmazniuk kell az európai interoperabilitási keretet.

(140)

Szabályokat kell meghatározni a közbeszerzési eljárások, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás és a pénzdíjas versenypályázatok során a pályázati dokumentumokat értékelő bizottság összetételére és feladataira vonatkozóan. Az értékelőbizottság számára lehetővé kell tenni külső szakértők bevonását, amennyiben az alap-jogiaktus úgy rendelkezik.

(141)

A megfelelő ügyintézés elvével összhangban az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek szükség szerint pontosítást vagy hiánypótlást kell kérnie, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett és anélkül, hogy érdemben módosítaná a pályázati dokumentumokat. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára csak kellően indokolt esetekben kell lehetővé tenni, hogy ettől eltekintsen. Ezenfelül az engedélyezésre jogosult tisztviselőt fel kell jogosítani a nyilvánvaló szerkesztési hibák kijavítására, vagy arra, hogy felkérje a résztvevőt ezek kijavítására.

(142)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megköveteli, hogy a Bizottság saját védelme érdekében az előfinanszírozás kifizetésekor biztosítékot kérhessen. A szerződő felektől és a kedvezményezettektől nem lehet automatikusan megkövetelni a biztosítéknyújtást, hanem azt kockázatelemzéstől kell függővé tenni. Ha a végrehajtás folyamán az engedélyezésre jogosult tisztviselő észleli, hogy egy kezes az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban nincs vagy már nincs felhatalmazva biztosíték nyújtására, az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jogosultnak kell lennie arra, hogy egyéb biztosítékot kérjen.

(143)

A közvetlen és a közvetett irányításra vonatkozó eltérő szabályok – különösen a költségvetés-végrehajtási feladatok fogalma – zavart teremtettek és maguk után vonták a hibás minősítések kockázatát mind a Bizottság, mind a partnerei részéről, és ezért ezeket egyszerűsíteni kell és össze kell hangolni.

(144)

Az uniós forrásokat közvetett irányítás keretében végrehajtó személyek és szervezetek előzetes pilléralapú értékelésére vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni, hogy a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson ezeknek a személyeknek és szervezeteknek azon rendszereire, szabályaira és eljárásaira, beleértve az átvilágítást is, amelyek a Bizottság által alkalmazottakkal egyenértékűnek bizonyultak. Ezenfelül fontos pontosítani, hogy amennyiben az értékelés olyan területeket tár fel, amelyeken a kialakított eljárások nem elegendőek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a Bizottság számára lehetővé váljon, hogy hozzájárulási megállapodásokat írjon alá, ezzel párhuzamosan pedig megfelelő felügyeleti intézkedéseket hozzon. Pontosítani kell továbbá azokat az eseteket, amelyekben a Bizottság dönthet úgy, hogy nem írja elő az előzetes pillérértékelés elvégzését a hozzájárulási megállapodás aláírásának feltételeként.

(145)

A költségvetés hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében helyénvaló tovább pontosítani az arányosság elvének a közvetett irányításra való alkalmazását. Bár az arányosság elve nem befolyásolhatja a releváns alkalmazandó jogi keret által előírt kötelezettségek jellegét, azt szisztematikusan alkalmazni kell az uniós végrehajtó partnerekkel folytatott együttműködés során annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az Uniónak a szakpolitikái végrehajtására irányuló képességének megőrzése között. El kell végezni a releváns rendelkezések bizonyos kiigazítását és átalakítását. Ez nem értelmezendő úgy, hogy a gyakorlatban korlátozzák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az (EU) 2017/1939 rendelet (27) szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, az OLAF, a Számvevőszék és adott esetben a releváns nemzeti hatóságok számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(146)

Az arányosság elvével összhangban rendelkezni kell arról, hogy az e rendeletben előírt kötelezettségek alkalmazandók az uniós költségvetésből pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok keretében támogatásban részesülő végső kedvezményezettekre. Az alkalmazás során kellően figyelembe kell venni a végső kedvezményezettek és a tevékenység jellegét, valamint a kapcsolódó pénzügyi kockázatokat, és az alkalmazásnak azokkal arányosnak kell lennie. El kell kerülni a szükségtelen adminisztratív terheket, különösen amennyiben a végső kedvezményezettek mikrovállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások (kkv-k), továbbá hasonló, azonos árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező gazdasági szereplők.

(147)

Az e rendeletben meghatározott pénzügyi szabályoknak egyszerűnek és egyértelműnek kell lenniük annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az uniós források címzettjeire, a tagállamokra, az uniós intézményekre vagy a költségvetést végrehajtó más személyekre és szervezetekre nehezedő túlszabályozás és a további adminisztratív terhek.

(148)

Az arányosság elvét a már sikeresen értékelt szervezetek – például a Bizottság által megállapított szabályokat alkalmazó szervezetek – szabályainak, rendszereinek és eljárásainak értékelésére is alkalmazni kell, és a már sikeresen értékelt szervezeteket mentesíteni kell az előzetes értékelés alól. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az uniós források megosztott irányítás keretében történő végrehajtásával megbízott tagállami szervezetek mentesüljenek az előzetes értékelés alól.

(149)

Egyértelművé kell tenni, hogy amikor a részvételi szándék kifejezésére való felhívás eredményeként közvetett irányítás keretében történő munkavégzésre szervezeteket választanak ki, az egyenlő bánásmód elve és a megkülönböztetés tilalmának elve alkalmazandó.

(150)

A költségvetést végrehajtó személyek és szervezetek díjazásának – adott esetben és amennyiben lehetséges – a teljesítményen kell alapulnia.

(151)

A költségvetés integritásának a közvetett irányítás keretében történő végrehajtás során való biztosítása érdekében helyénvaló felkérni a végrehajtó partnereket, hogy tájékoztassák a Bizottságot csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység gyanújáról, és ezt a kötelezettséget belefoglalják a harmadik felekkel közvetett irányítás keretében kötött megállapodásokba.

(152)

A Bizottság finanszírozási megállapodások révén köt partnerséget harmadik országokkal. Az ilyen finanszírozási megállapodások tartalmát pontosítani kell, különösen egy tevékenység azon részeivel kapcsolatban, amelyeket a harmadik ország hajt végre közvetett irányítás keretében.

(153)

Fontos elismerni a vegyes finanszírozási eszközök vagy platformok sajátos jellegét, amelyeknél a Bizottság a saját hozzájárulását pénzügyi intézmények hozzájárulásaival ötvözi, és pontosítani kell a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(154)

Az uniós intézmények által saját felelősségükre odaítélt közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó közbeszerzési szabályoknak és elveknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (28) és a 2014/24/EU irányelvben meghatározott szabályokon kell alapulniuk.

(155)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az e rendelet szerinti közbeszerzési szabályok nem alkalmasak a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (29) értelmében vett értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásához, értékesítéséhez, vételéhez vagy átruházásához kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan közbeszerzési szerződések odaítélésére, amelyeket a Bizottság a hitelnyújtási és hitelfelvételi, eszközkezelési és pénztári műveletei során alkalmaz. Ide tartoznak a központi bankok, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az EBB és más nemzetközi pénzügyi szervezetek, valamint az állampapírok kibocsátásával és kezelésével megbízott nemzeti szervezetek által nyújtott szolgáltatások. Ezen okból és a 2014/24/EU irányelv 10. cikkével összhangban az e rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályok nem alkalmazandók az említett szolgáltatásokra.

(156)

A Covid19-világjárvány fényében helyénvaló módosítani a válság fogalmának meghatározását, amely különösen a külső fellépés területére vonatkozó közös rendelkezésekre és közbeszerzésre alkalmazandó, valamint ki kell terjednie a nép- és állategészségügyre, az élelmezésbiztonsági és élelmiszer-biztonsági szükséghelyzetekre és a globális egészségügyi veszélyekre. A válságokból eredő, előre nem látható, rendkívül sürgős körülményekre való gyors reagáláshoz szükséges rugalmasság biztosítása érdekében az ajánlatkérő szerv számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített közbeszerzési szabályokat alkalmazzon, így például válsághelyzetben hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzon, valamint elfogadja a feltételezett nyertes ajánlattevő kizárási kritériumaira és kiválasztási szempontjaira vonatkozó bizonyítékokat a szerződés odaítéléséről szóló határozatot követően, de mindenképpen a szerződés aláírása előtt. Az ajánlatkérő szervnek rugalmassággal kell rendelkeznie arra is, hogy valamely válságra való reagálás érdekében közbeszerzési eljárás nélkül, az alkalmazandó értékhatárokon túl kivételesen módosíthasson egy szerződést vagy keretszerződést. Ezenkívül, válsághelyzetben kivételesen lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását követően és a szerződés aláírása előtt vagy a szerződésnek a verseny korlátozása nélküli módosítását követően új ajánlatkérő szerveket vonjanak be. Az ilyen egyszerűsített szabályok alkalmazását megelőzően – a releváns belső szabályokkal összhangban – válsághelyzetet kell kihirdetni, kivéve a külső fellépés területén történő közbeszerzéseket, ahol nincs szükség ilyen nyilatkozatra. Emellett, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőknek eseti alapon meg kell indokolniuk a kihirdetett válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősséget.

(157)

A vegyes szerződések esetében pontosítani kell az ajánlatkérő szerveknek az alkalmazandó szabályok meghatározására vonatkozó módszerét.

(158)

A 2014/24/EU irányelvben meghatározott értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében, valamint az említett irányelv hatálya alá nem tartozó értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében pontosítani kell a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, előzetes és utólagos közzétételi intézkedéseket.

(159)

E rendeletnek az értékhatároktól függetlenül tartalmaznia kell az uniós intézmények rendelkezésére álló közbeszerzési eljárások teljes körű felsorolását.

(160)

Az igazgatási egyszerűsítés érdekében, valamint a kkv-k részvételének ösztönzése céljából a közepes értékű szerződésekre vonatkozóan tárgyalásos eljárásról kell rendelkezni.

(161)

Szükség esetén lehetővé kell tenni egyrészről egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv, másrészről az uniós intézmények és szervek vagy a végrehajtó ügynökségek közötti közös beszerzést anélkül, hogy ezen intézmények, szervek vagy ügynökségek kötelesek lennének építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat beszerezni. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket a méretgazdaságosság és a kockázat-haszon megosztás tekintetében, ki kell terjeszteni az uniós intézmények, uniós szervek vagy végrehajtó ügynökségek azon lehetőségeit, hogy két vagy több tagállam megbízásából árukat vagy szolgáltatásokat vásároljanak. Az uniós intézmény, uniós szerv vagy végrehajtó ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy a felek közötti megállapodás alapján a tagállamok megbízásából vagy nevében lefolytassa a releváns közbeszerzési eljárást, vagy nagykereskedőként járjon el annak révén, hogy árukat és szolgáltatásokat vásárol, raktároz, és azokat az általa kiválasztott tagállamoknak vagy partnerszervezeteknek viszonteladja vagy adományozza, ideértve a bérbeadást is. A másodlagos jogszabályok e rendeletnek való megfelelésére vonatkozó szabályokkal összhangban más uniós jogalkotási aktusok konkrétabb szabályokat tartalmazhatnak a közös közbeszerzésre vagy a tagállamok érdekében vagy nevében történő beszerzésre vonatkozóan. Ennek során az ilyen jogi aktusoknak egyértelműen jelezniük kell az ilyen eltéréseket, és meg kell jelölniük az azokat alátámasztó konkrét indokokat.

(162)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan e rendeletnek is lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárás megindítása előtti piaci konzultációt. Annak biztosítása érdekében, hogy az innovációs partnerséget kizárólag akkor alkalmazzák, amikor a kívánt építési beruházások, áruk és szolgáltatások nem léteznek a piacon, vagy nem piacközeli fejlesztési tevékenységként léteznek, e rendeletben elő kell írni, hogy innovációs partnerség alkalmazását megelőzően előzetes piaci konzultációt kell lefolytatni.

(163)

Pontosítani kell azt, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, miközben biztosítják, hogy a szerződéseik az ár-érték arány szempontjából a legelőnyösebbek legyenek, különösen bizonyos címkék előírása vagy a megfelelő odaítélési módszerek alkalmazása révén.

(164)

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban biztosítani kell az előrelépést a zöldítési szempontok megvalósítása felé azáltal, hogy adott esetben az ajánlati felhívásokba olyan zöld kiválasztási vagy odaítélési szempontokat foglalnak bele, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy fenntarthatóbb lehetőségeket kínáljanak.

(165)

Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a szerződések teljesítése során megfeleljenek az uniós vagy nemzeti jogban, kollektív szerződésekben vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezményekben előírt környezetvédelmi, szociális és munkajogi előírásoknak, ezeknek az előírásoknak szerepelniük kell az ajánlatkérő szerv által meghatározott minimumkövetelmények között, és be kell épülniük az ajánlatkérő szerv által aláírt szerződésekbe.

(166)

Helyénvaló azonosítani és külön kezelni azokat a különböző helyzeteket, amelyek általában összeférhetetlenségnek minősülnek. Az „összeférhetetlenség” fogalma csak azokra az esetekre használandó, amikor a költségvetés programozásáért, végrehajtásáért, ellenőrzéséért vagy kontrolljáért felelős személy vagy szervezet, vagy valamely európai uniós intézmény vagy bármilyen szintű nemzeti hatóság tisztviselője vagy képviselője kerül ilyen helyzetbe. Az odaítélési eljárás jogosulatlan befolyásolására vagy bizalmas információ megszerzésére tett kísérletet súlyos szakmai kötelességszegésként kell kezelni, amely az odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadását és/vagy az uniós támogatásból való kizárást eredményezheti. Ezenkívül a gazdasági szereplők lehetnek olyan helyzetben, amikor szakmai összeférhetetlenség miatt nem szabad kiválasztani őket a szerződés teljesítésére. Így például egy vállalkozás nem értékelhet olyan projektet, amelyben maga is részt vett, vagy egy könyvvizsgáló nem ellenőrizhet olyan elszámolásokat, amelyeket korábban maga hitelesített. Az összeférhetetlenség értékelésének, valamint az ilyen összeférhetetlenségek felderítésére és megelőzésére szolgáló rendszerek létrehozására vonatkozó kötelezettségnek tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. Az összeférhetetlenség értékelésére vonatkozó megfelelő iránymutatásnak további pontosítással kell szolgálnia az ilyen helyzeteket uniós és nemzeti szinten értékelők számára a jogbiztonsághoz való hozzájárulás érdekében.

(167)

Annak biztosítása érdekében, hogy ne álljon fenn a szerződés független, pártatlan és objektív módon történő teljesítésére való képességet esetlegesen érintő szakmai összeférhetetlenség vagy annak kockázata, tisztázni kell az ajánlatkérő szerv és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kötelezettségeit. Egyrészt a részvételre jelentkezőknek, az ajánlattevőknek és adott esetben azoknak a szervezeteknek, amelyek kapacitásaira támaszkodnak, valamint az igénybe venni tervezett alvállalkozóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy nem áll fenn ilyen összeférhetetlenség, és kérésre biztosítaniuk kell a kapcsolódó információkat. Másrészt az ajánlatkérő szervnek a bejelentéskor vagy további információk alapján értékelnie kell az ilyen szakmai összeférhetetlenség fennállását. Amennyiben ilyen szakmai összeférhetetlenséget állapítanak meg, ennek az odaítélés elutasításához kell vezetnie.

(168)

A versenyképes és nyitott belső piacnak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania, és lehetővé kell tennie mind az európai, mind a külföldi gazdasági szereplők számára, hogy érdemeik alapján versenyezzenek. A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, és alááshatják az egyenlő versenyfeltételeket a közbeszerzési eljárásokban, amennyiben például a nyertes gazdasági szereplők külföldi támogatásban részesültek. E kockázat orvoslása érdekében az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) szabályokat és eljárásokat állapított meg a belső piacot ténylegesen vagy esetlegesen torzító külföldi támogatások kivizsgálására, valamint adott esetben az említett torzulások orvoslásának biztosítására. A tagállamokra alkalmazandó szabályok és az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárások közötti összhang biztosítása érdekében az uniós intézményeknek, az uniós szerveknek és a végrehajtó ügynökségeknek értelemszerűen az (EU) 2022/2560 rendeletben a külföldi támogatásokra vonatkozóan meghatározott ugyanazon szabályokat és eljárásokat kell alkalmazniuk.

(169)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a közbeszerzési eljárás során kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes felülvizsgálatával és mélyreható vizsgálatával kapcsolatos eljárási részletek és kapcsolódó kérdések tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni.

(170)

A 2014/24/EU irányelvvel összhangban lehetővé kell tenni, hogy bármilyen sorrendben ellenőrizni lehessen egy adott gazdasági szereplő esetleges kizárását, a kiválasztási és odaítélési szempontok alkalmazását, valamint a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelést. Ennek eredményeként lehetővé kell tenni, hogy az ajánlatokat az odaítélési szempontok alapján, az adott ajánlattevőnek a kizárási kritériumok vagy kiválasztási szempontok szerinti előzetes ellenőrzése nélkül utasítsák el.

(171)

A szerződést a 2014/24/EU irányelv 67. cikkével összhangban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.

(172)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a kiválasztási szempontok szigorúan a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők értékeléséhez, az odaítélési szempontok pedig szigorúan az ajánlatok értékeléséhez kapcsolódnak. Az uniós közbeszerzési szabályoknak a 2014/24/EU irányelvvel való összehangolása érdekében az ajánlatkérő szervek számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy a szerződés teljesítésével megbízott személyzet szervezetét, képesítését és tapasztalatát odaítélési szempontként alkalmazzák, amennyiben ez jelentősen befolyásolhatja a szerződés teljesítésének minőségét és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékét. Az említett odaítélési szempontok bármelyikét alkalmazó ajánlatkérő szerveknek megfelelő szerződéses eszközökkel biztosítaniuk kell, hogy a szerződés teljesítésével megbízott személyzet ténylegesen megfeleljen a meghatározott minőségi előírásoknak. Az ajánlatkérő szervnek beleegyezését kell adnia az ilyen személyzet lecseréléséhez, és ellenőriznie kell, hogy a lecserélt személyzet helyébe lépő személyzet ugyanolyan minőségbeli színvonalat nyújt-e, mint a lecserélt személyzet. Biztosítani kell továbbá, hogy a kiválasztási és odaítélési szempontok alapján ne legyen átfedés és kettős értékelés ugyanazon elem tekintetében.

(173)

Az időigényes eljárások csökkentése és annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák a dinamikus beszerzési rendszerek által kínált lehetőségeket, egyszerűsíteni kell az e rendszerekre vonatkozó szabályokat. Így különösen, az említett rendszereket meghívásos eljárás formájában kell működtetni, lehetővé téve ezáltal a részvételi jelentkezést benyújtó, valamint a kizárási kritériumoknak és a kiválasztási szempontoknak megfelelő gazdasági szereplők számára, hogy részt vehessenek a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül lebonyolított közbeszerzési eljárásokban annak érvényességi ideje alatt, amely nem haladhatja meg a négy évet. Az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában is be lehet nyújtani, különösen a piacon általában elérhető kész termékek vagy szolgáltatások esetében. Ezen túlmenően, az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a dinamikus beszerzési rendszer keretében megvalósuló egyes beszerzések esetében el kell tekinteni a felbontó- és értékelőbizottság kijelölésére vonatkozó követelménytől.

(174)

Tekintve a közbeszerzési eljárások digitalizációja terén elért eredményeket, egyértelművé kell tenni, hogy a nyílt eljárásokra vonatkozó nyilvános felbontások videokonferenciák útján, távolról is megszervezhetők.

(175)

Az egyszerűsítés és az uniós intézmények által saját felelősségükre végzett közbeszerzésekre alkalmazandó szabályokkal való összhang érdekében a külső fellépések területén törölni kell az ajánlat benyújtására felkérendő, kiválasztott részvételre jelentkezők listájának a Bizottság honlapján történő közzétételére vonatkozó kötelezettséget.

(176)

Az uniós közbeszerzési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós források felhasználására eredményes, átlátható és megfelelő módon kerüljön sor, és ezzel egyidejűleg csökkenjenek az uniós források címzettjeire nehezedő adminisztratív terhek. Ennek kapcsán az e-közbeszerzésnek hozzá kell járulnia az uniós források jobb felhasználásához, és elő kell segítenie, hogy minden gazdasági szereplő könnyebben hozzáférjen a közbeszerzési szerződésekhez. Valamennyi közbeszerzési eljárást végző uniós intézménynek világos szabályokat kell közzétennie a honlapján a beszerzésre, a kiadásokra és a nyomon követésre vonatkozóan, valamint a megkötött szerződésekről, ideértve azok értékét is.

(177)

Az e-közbeszerzés során a résztvevőkkel folytatott elektronikus információcserének a lehető legnagyobb mértékben a meglévő szabványokra kell támaszkodnia, mint például az (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet (32) által előírt egységes európai közbeszerzési dokumentumra, illetve a 2014/55/EU irányelv által előírt elektronikus számlázási szabványokra.

(178)

Egyértelművé kell tenni, hogy minden eljárásnak tartalmaznia kell egy felbontási szakaszt és egy értékelési szakaszt. A szerződés odaítéléséről szóló határozatot mindig értékelés alapján kell meghozni.

(179)

Az eljárás eredményéről való értesítéskor a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket tájékoztatni kell a határozat alapját képező okokról, és rendelkezésükre kell bocsátani egy, az értékelési jelentés tartalma alapján összeállított részletes indokolást.

(180)

Helyénvaló előírni, hogy a szabályszerű ajánlatot benyújtó, sikertelen ajánlattevőknek – kérésre – tájékoztatást kell kapniuk a nyertes ajánlat jellemzőire és viszonylagos előnyeire vonatkozóan. A sikertelen ajánlattevőknek kérésre további tájékoztatást kell kapniuk akkor is, ha ajánlatuk megfelelőségét a kiválasztott kritériumok sorrendje miatt nem ellenőrizték. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az elutasított ajánlattevők nem férhetnek hozzá ilyen információkhoz.

(181)

Az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződések esetében nem létezhet a sikertelen szerződő felek számára történő tájékoztatásnyújtási kötelezettség a nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről azon az alapon, hogy ugyanazon keretszerződés feleinek minden újabb versenyeztetés alkalmával történő ilyen tájékoztatása sértheti a köztük folyó tisztességes versenyt.

(182)

Az ajánlatkérő szervnek meg kell tudnia szüntetni, vagy a részekben vagy többforrásos közbeszerzés útján odaítélt eljárások esetében részben meg kell tudnia szüntetni a közbeszerzési eljárást a szerződés aláírása előtt, anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők kártérítésre formálhatnának jogot. Ez nem érinti az olyan helyzeteket, amikor az ajánlatkérő szerv olyan módon járt el, hogy az uniós jog általános elveivel összhangban kártérítési felelősséggel tartozhat.

(183)

Kellően indokolt esetekben lehetővé kell tenni a szerződések többforrásos közbeszerzés keretében történő odaítélését, különösen a kritikus berendezések és szolgáltatások tekintetében az egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés elkerülése érdekében, figyelembe véve a technológiai függetlenségre és a szolgáltatások folyamatosságára vonatkozó célkitűzéseket.

(184)

A 2014/24/EU irányelvhez hasonlóan szükséges tisztázni, hogy egy szerződés milyen feltételek fennállása esetén módosítható a teljesítési ideje alatt új közbeszerzési eljárás nélkül. Így különösen, nem szükséges új közbeszerzési eljárást lefolytatni az adminisztratív változások, az egyetemes jogutódlás, valamint a világos és egyértelmű felülvizsgálati rendelkezések vagy választási lehetőségek alkalmazása esetében, amelyek nem változtatják meg az eredeti eljárás minimumkövetelményeit. Arra az esetre célszerű előírni új közbeszerzési eljárás kiírását, ha az eredeti szerződésen érdemi módosításokat hajtanak végre, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait és kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztása tekintetében is. Az ilyen módosítások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés alapvető feltételeit, különösen, ha a módosítások – amennyiben a módosított feltételek szerepeltek volna az eredeti eljárásban – befolyásolták volna az eljárás eredményét.

(185)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy tisztázni kell, hogy egy módosítás mely esetekben tekintendő a szerződés tárgyát érintő módosításnak.

(186)

Rendelkezni kell az építési beruházásokkal, árubeszerzésekkel vagy összetett szolgáltatásokkal kapcsolatos teljesítési biztosíték lehetőségének előírásáról az érdemi jellegű szerződéses kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása és a szerződés annak teljes időtartama alatti megfelelő teljesítése érdekében. Rendelkezni kell a szerződéses jótállási időszakot lefedő jólteljesítési biztosíték lehetőségének előírásáról is az ezen ágazatokban szokásos gyakorlatnak megfelelően.

(187)

Az alkalmazandó értékhatárok és eljárások meghatározása céljából szükséges egyértelművé tenni, hogy az uniós intézmények, végrehajtó ügynökségek és uniós szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek-e. Ha központi beszerző szervtől vásárolnak, nem indokolt, hogy ajánlatkérő szervnek minősüljenek. Ezenkívül az uniós intézmények egyetlen jogi személyt alkotnak, és az egyes szervezeti egységeik egymás között szerződést nem, csak szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek.

(188)

Helyénvaló e rendeletben hivatkozást tenni a 2014/24/EU irányelvben meghatározott, az építési beruházásokra, valamint az árubeszerzésekre és szolgáltatásokra alkalmazandó, és a 2014/23/EU irányelvben meghatározott, a koncessziókra alkalmazandó értékhatárokra. A 2014/24/EU, illetve a 2014/23/EU irányelvben előírt említett értékhatárok felülvizsgálatának ezért az e rendelet szerinti közbeszerzésekre, illetve koncessziókra közvetlenül alkalmazandónak kell lennie.

(189)

A koncessziós szerződések odaítélését egyszerűsíteni kell a 2014/23/EU irányelvben foglalt értékhatároknak a koncessziókra való alkalmazásával.

(190)

Harmonizációs és egyszerűsítési célokból a közbeszerzésre alkalmazandó rendes eljárásokat azokra az enyhébb szabályozás szerinti beszerzésekre is alkalmazni kell, amelyek a 2014/24/EU irányelv 74. cikkében említett, a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások szerződéseire vonatkoznak. Az enyhébb szabályozás alá eső beszerzésekre vonatkozó értékhatárt ezért hozzá kell igazítani a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések értékhatárához.

(191)

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások jobban igazodjanak az Unión kívüli piaci feltételekhez, e rendeletnek olyan különös rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek alapján az uniós küldöttségek saját felelősségükre ítélnek oda szerződéseket harmadik országokban. Ezért helyénvaló felülvizsgálni a harmadik országbeli uniós küldöttségek által a szerződések odaítélésére alkalmazott értékhatárokat, és azokat hozzáigazítani a külső fellépés területén a szerződések odaítélésére alkalmazott értékhatárokhoz.

(192)

Szükséges egyértelművé tenni a szerződés vagy keretszerződés aláírása előtt betartandó várakozási időszak alkalmazásának feltételeit.

(193)

A külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelvben foglalt elvekkel.

(194)

A közbeszerzéshez való hozzáférésre vonatkozó, az ajánlat benyújtásakor és a szerződés teljesítése során egyaránt alkalmazandó szabályoknak magukban kell foglalniuk az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban (a nemzetközi közbeszerzési eszköz intézkedései) meghatározott feltételeket, valamint az említett rendeletben a nyertes ajánlattevőkre vonatkozóan meghatározott kötelezettségeket.

(195)

Az összetettség csökkentése, a meglévő szabályok észszerűsítése és a közbeszerzési szabályok olvashatóságának javítása érdekében össze kell vonni a közbeszerzésre vonatkozó általános rendelkezéseket és a külső fellépések területén végrehajtott közbeszerzésekre alkalmazandó különös rendelkezéseket, valamint el kell hagyni a szükségtelen ismétléseket és kereszthivatkozásokat.

(196)

Egyértelművé kell tenni, hogy letelepedési helyüktől függően mely gazdasági szereplők férhetnek hozzá az e rendelet szerinti közbeszerzésekhez, és kimondottan rendelkezni kell az ilyen hozzáférés nemzetközi szervezetek számára való lehetővé tételéről.

(197)

Kellően indokolt esetekben, amikor a szerződést harmadik országbeli uniós küldöttség ítéli oda, vagy azt kizárólag harmadik országbeli uniós küldöttség érdekében ítélik oda, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára lehetővé kell tenni, hogy nyílt hozzáférést biztosítson a közbeszerzési eljáráshoz olyan harmadik országban letelepedett természetes vagy jogi személyek számára, amely nem kötött külön megállapodást az Unióval a közbeszerzés területén. Az említett rugalmasságot különösen abban az esetben kell biztosítani, ha nincs olyan, az Unióval a közbeszerzés területén kötött külön megállapodás alapján a közbeszerzéshez hozzáféréssel rendelkező országokban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely biztosítani tudja a szükséges építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat.

(198)

Egyrészről az átláthatóság és a koherensebb közbeszerzési szabályok iránti igény, és másrészről az említett szabályok egyes technikai szempontjaival kapcsolatos rugalmasság biztosítása iránti igény közötti egyensúly elérése érdekében a közbeszerzésre vonatkozó technikai szabályokat e rendelet mellékletében kell meghatározni, továbbá a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e melléklet módosításaira vonatkozóan.

(199)

Egyértelművé kell tenni a vissza nem térítendő támogatásokról szóló cím hatályát, különösen a támogatásra jogosult tevékenységek vagy szervek típusai, valamint a vissza nem térítendő támogatások céljára használható jogi kötelezettségvállalások tekintetében. Így különösen, fokozatosan meg kell szüntetni a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok alkalmazását azok korlátozott mértékű igénybevétele, valamint a támogatások elektronikus kezelésének fokozatos bevezetése miatt. Egyszerűsíteni kell a struktúrát, és e célból e rendelet más részeibe kell áthelyezni az olyan eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek nem vissza nem térítendő támogatások. Egyértelművé kell tenni, hogy milyen jellegű szervek kaphatnak működési támogatást, kihagyva ezután az általános uniós érdeket szolgáló tevékenységet folytató szerveket, mivel az említett szervekre a valamely uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célkitűzés elérésére irányuló tevékenységet folytató szervek fogalma vonatkozik.

(200)

Az eljárások egyszerűsítése és e rendelet olvashatóságának javítása érdekében egyszerűsíteni és észszerűsíteni kell a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázathoz, a pályázati felhíváshoz és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket.

(201)

A több donor által finanszírozott tevékenységek végrehajtásának az olyan esetekben való megkönnyítése érdekében, amikor a tevékenység teljes finanszírozása az uniós hozzájárulásra való kötelezettségvállalás megtételekor még nem ismert, szükséges pontosítani, hogy hogyan történik az uniós hozzájárulás meghatározása, és milyen módszerek szolgálnak felhasználásának ellenőrzésére.

(202)

Az uniós finanszírozásra pályázókra vonatkozó adminisztratív követelmények egyszerűsítése érdekében be kell vezetni a nagyon kis értékű, legfeljebb 15 000 EUR összegű vissza nem térítendő támogatás új kategóriáját. Tekintettel az ilyen támogatások nagyon kis értékére, el kell tekinteni a nyilatkozat bemutatására és a pénzügyi kapacitás értékelésére vonatkozó követelményektől.

(203)

A pályázatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással összhangban történő további egyszerűsítése érdekében lehetővé kell tenni az engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, hogy kockázatértékelés alapján úgy döntsön, hogy a pénzügyi kapacitás ellenőrzése kizárólag a vezető pályázóra irányuljon.

(204)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen finanszírozási formák jelentősen egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat és jelentős mértékben csökkentik a hibakockázatot. Függetlenül attól, hogy milyen területet érint az uniós intézkedés, az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megfelelő finanszírozási formákat jelentenek, különösen az olyan szabványosított és ismétlődő tevékenységek esetében, mint a mobilitás vagy a képzési tevékenységek. Ezenfelül, mivel a tagállami közigazgatások és a kedvezményezett országok vagy partnerországok közötti intézményi együttműködést (ikerintézményi együttműködés) a tagállami intézmények hajtják végre, az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazása indokolt és várhatóan elősegíti aktív szerepvállalásukat. A hatékonyság növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok és az uniós források más címzettjei gyakrabban élhessenek az egyszerűsített költségelszámolási módszerekkel. Ezzel összefüggésben az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalányfinanszírozás alkalmazására vonatkozó feltételeket rugalmasabbá kell tenni. Kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a tevékenység vagy a munkaprogram teljes elszámolható költségét lefedő egyösszegű átalányt kell létrehozni. Ezenfelül az eredményközpontúság előmozdítása érdekében előnyben kell részesíteni a kimenet-alapú finanszírozást. A bemenet-alapú egyösszegű átalánynak, egységköltségnek és százalékos átalányfinanszírozásnak továbbra is rendelkezésre kell állnia olyan esetekben, amikor a kimenet-alapú finanszírozás nem lehetséges vagy nem megfelelő.

(205)

A jogbiztonság érdekében szükséges egyértelművé tenni, hogy amennyiben a vissza nem térítendő támogatás költségfüggetlen finanszírozás formáját ölti, a tervezett költségvetésre, a társfinanszírozásra és a kettős finanszírozás tilalmára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók, mivel nem alkalmazhatók olyan esetben, amikor a visszatérítendő összeg meghatározott feltételekhez vagy eredményekhez kötött, és független az alapul szolgáló költségektől.

(206)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány engedélyezésére vonatkozó adminisztratív eljárásokat egyszerűsíteni kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők ezen engedélyezésre történő felhatalmazásával. Adott esetben az ilyen engedélyt a Bizottság is megadhatja, tekintettel a tevékenységek vagy a kiadások jellegére, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számára.

(207)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány megállapításához szükséges hiányzó adatok beszerzése érdekében lehetővé kell tenni a szakértői vélemény igénybevételét.

(208)

Amellett, hogy ki kell használni az egyszerűsített finanszírozási formák gyakoribb használatában rejlő lehetőségeket, biztosítani kell, hogy érvényesüljön a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, valamint különösen a gazdaságosság és a hatékonyság elve és a kettős finanszírozás tilalma. E célból az egyszerűsített finanszírozási formák alkalmazásakor biztosítani kell, hogy a felhasznált források alkalmasak legyenek az adott célok elérésére, hogy ugyanazon költségeket csak egyszer finanszírozzák a költségvetésből, hogy tiszteletben tartsák a társfinanszírozási elvet, és hogy ne kerüljön sor a címzettek összességében vett túlkompenzálására. Az egyszerűsített finanszírozási formáknak ezért statisztikai vagy számviteli adatokon, hasonló objektív eljárásmódokon vagy szakértői véleményen kell alapulniuk. Ezenfelül a megfelelő műveletellenőrzéseket, kontrollokat és időszakos vizsgálatokat a jövőben is alkalmazni kell.

(209)

Az egyösszegű átalány, az egységköltség és a százalékos átalány időszakos értékeléseivel szemben meg kell határozni a műveletellenőrzések és kontrollok alkalmazási körét. Az említett műveletellenőrzéseknek és kontrolloknak az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kifizetési feltételeinek teljesülésére kell összpontosulniuk, és szükség esetén ki kell terjedniük a kimenetek és/vagy eredmények megvalósítására is. Nem indokolt, hogy az említett feltételeknek részét képezze a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő költségek bejelentésének kötelezettsége. Ha az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság előzetesen meghatározta, azt nem lehet vitatni az utólagos kontrollok során. Ez nem lehet akadálya a vissza nem térítendő támogatás csökkentésének nem kielégítő, részleges vagy késedelmes végrehajtás, valamint szabálytalanság, csalás vagy egyéb kötelezettségszegés esetén. Így különösen, csökkenteni kell a vissza nem térítendő támogatást, amennyiben nem teljesítették az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy a százalékos átalány kifizetésének feltételeit. Az időszakos vizsgálat gyakoriságát és hatályát függővé kell tenni a költségek alakulásától és jellegétől, figyelembe véve különösen a piaci árak jelentős változásait és egyéb releváns körülményeket. Az időszakos vizsgálat a jövőbeli megállapodásokra alkalmazandó egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány kiigazítását eredményezheti, azonban nem használható fel az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány már megállapított értékének megkérdőjelezésére. Az egyösszegű átalány, egységköltség vagy százalékos átalány időszakos vizsgálatához statisztikai és módszertani célokból szükség lehet a kedvezményezett elszámolásaiba való betekintésre és az ilyen betekintés a csalás megelőzése és felderítése céljából is szükséges.

(210)

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás százalékos átalány, egységköltség vagy egyösszegű átalány formáját ölti, és így az alapul szolgáló költségek utólagos ellenőrzésére nem kerül sor, nem ellenőrizhető, hogy az elszámolható költségek a tevékenység időtartama alatt merültek-e fel. A jogbiztonság szavatolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a kedvezményezettekre irányuló utólagos ellenőrzések és kontrollok során ellenőrizni fogják, hogy a százalékos átalány, az egységköltségek vagy az egyösszegű átalány kifizetéséhez szükséges feltételek teljesültek-e a végrehajtási időszak alatt.

(211)

Annak érdekében, hogy a kis szervezetek könnyebben részt tudjanak venni az uniós szakpolitikák végrehajtásában egy olyan környezetben, amelyben a források rendelkezésre állása korlátozott, el kell ismerni elszámolható költségként az önkéntesek által végzett munka értékét is. Ennek eredményeképpen az ilyen szervezeteknek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk az önkéntesek munkájára annak érdekében, hogy társfinanszírozást biztosítsanak a tevékenységhez vagy a munkaprogramhoz. Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül, ilyen esetekben az uniós vissza nem térítendő támogatást az önkéntesek munkáját fedező költségektől eltérő becsült elszámolható költségekre kell korlátozni. Mivel az önkéntes munka olyan, harmadik fél által nyújtott munka, amelyért a kedvezményezett nem fizet díjazást, a korlátozás révén elkerülhető az olyan költségek megtérítése, amelyek nem merültek fel a kedvezményezettnél. Az önkéntesek munkájának értéke továbbá nem haladhatja meg a természetbeni hozzájárulások és bármely egyéb társfinanszírozás értékének 50 %-át.

(212)

A jogbiztonság szavatolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a tervezett költségvetésben harmadik felek által önkéntes munka formájában nyújtott természetbeni hozzájárulások elszámolható költségként szerepelnek, a társfinanszírozásnak, amelyre az 50 %-os korlátot alkalmazzák, valamennyi finanszírozási forrásra – vagyis az uniós vissza nem térítendő támogatásra, a természetbeni hozzájárulásokra és egyéb finanszírozási forrásokra – ki kell terjednie.

(213)

Az államháztartás egyik alapvető elvének védelme érdekében e rendeletben fenn kell tartani a nyereségszerzés tilalmának elvét.

(214)

A költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatásból származó nyereség esetében a jogbiztonság szavatolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a nyereség elszámolható költségekhez nyújtott uniós hozzájárulásnak megfelelő százalékos arányának visszafizettetése során nem tehető különbség a ténylegesen felmerülő költségek és az egyszerűsített költségek között.

(215)

Elvileg a vissza nem térítendő támogatásokat pályázati felhívás nyomán kell odaítélni. Kivételek engedélyezése esetén azokat a hatály és az időtartam tekintetében szűken kell értelmezni és korlátozott módon kell alkalmazni. A vissza nem térítendő támogatások – de facto vagy de jure monopólium alapján – pályázati felhívás nélkül történő odaítélésének kivételes lehetőségével csak abban az esetben szabad élni, ha kizárólag az érintett szervek képesek végrehajtani a releváns tevékenységtípusokat, vagy azokat ruházta fel jogszabály vagy valamely hatóság ilyen monopóliummal.

(216)

A vissza nem térítendő támogatások elektronikus kezelése és az e-közbeszerzés bevezetésének irányába történő előrelépés érdekében a pályázókat és az ajánlattevőket egy meghatározott időszakban csak egyszer szabad felkérni arra, hogy igazolják a jogállásukat és a pénzügyi életképességüket, és nem kell megkövetelni tőlük, hogy minden egyes odaítélési eljárás során újból nyújtsák be az igazoló dokumentumokat. Ezért szükséges kiigazítani az arra vonatkozó előírásokat, hogy a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárások és a közbeszerzési eljárások során hány évre vonatkozóan kell megkövetelni a dokumentumok benyújtását.

(217)

A vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettje bizonyos feltételek teljesülése esetén pénzügyi támogatást nyújthat harmadik félnek, és a harmadik feleknek kifizetett összeg legfeljebb 60 000 EUR lehet. Az említett összeg túlléphető, ha a tevékenység célkitűzései másként nem vagy csak túl nehezen valósíthatók meg. Annak érdekében, hogy válság- és szükséghelyzetekben rugalmasabban lehessen végrehajtani a költségvetést, lehetővé kell tenni, hogy humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatási műveletek, polgári védelmi műveletek vagy válságkezelési segély esetében eseti indokolás nélkül is meg lehessen haladni az említett összeget. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jelentést kell tennie az ilyen esetekről.

(218)

Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása során a kedvezményezettnek közbeszerzést kell lefolytatnia, egyértelművé kell tenni, hogy bármely kedvezményezett alkalmazhatja saját beszerzési gyakorlatait, feltéve, hogy azok biztosítják a legjobb ár-érték arányt vagy adott esetben a legalacsonyabb árat, függetlenül attól, hogy a kedvezményezett közbeszerzési szerződést ítél-e oda, és e rendelet értelmében ajánlatkérő szervnek minősül-e. A szerződés fogalommeghatározását ennek megfelelően módosítani kell.

(219)

A pénzügyi támogatás előrelátható költségekhez nem kapcsolódó hasznos módjaként elő kell segíteni a pénzdíjak alkalmazását, és az alkalmazandó szabályokat egyértelművé kell tenni. A pénzdíjakat úgy kell tekinteni, mint amelyek kiegészítenek – és nem kiváltanak – más finanszírozási eszközöket, így például a vissza nem térítendő támogatásokat.

(220)

A pénzdíjak rugalmasabb alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti kötelezettséget – mely szerint az 1 000 000 EUR vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjas versenypályázatokról tájékoztatást kell közzétenni a költségvetési tervezetet kísérő nyilatkozatokban – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó előzetes tájékoztatási kötelezettséggel kell felváltani, és az ilyen pénzdíjakat a finanszírozási határozatban kifejezetten meg kell említeni.

(221)

A pénzdíjakat az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével összhangban kell odaítélni. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a versenypályázatok szabályainak alapvető jellemzőit, különösen az odaítélést követően a pénzdíj nyerteseknek való kifizetésére vonatkozó rendelkezéseket és a versenypályázat közzétételének megfelelő módját. Szükséges továbbá létrehozni egy olyan, pontosan körülhatárolt odaítélési eljárást a pályázat benyújtásától kezdve a pályázóknak nyújtott tájékoztatáson át a nyertes pályázó értesítéséig, amely követi a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás felépítését.

(222)

Ebben a rendeletben meg kell határozni a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra és a pénzügyi támogatásra alkalmazandó elveket és feltételeket, valamint az Unió pénzügyi felelősségvállalásainak korlátozására, a csalás és a pénzmosás elleni küzdelemre, a pénzügyi eszközök megszüntetésére és a jelentéstételre vonatkozó szabályokat.

(223)

Az elmúlt években az Unió egyre gyakrabban alkalmazott pénzügyi eszközöket, amelyek révén nagyobb tőkeáttételi hatás érhető el a költségvetésből nyújtott finanszírozáshoz viszonyítottan, ugyanakkor azonban pénzügyi kockázatot generálnak a költségvetésre nézve. Az említett pénzügyi eszközök nemcsak a 966/2012/EU, Euratom rendelet által szabályozott pénzügyi eszközöket foglalják magukban, hanem olyan egyéb eszközöket is, így például a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás, amelyekre korábban kizárólag az ezekre vonatkozó alap-jogiaktusok szabályai voltak alkalmazandók. Az ezen eszközökre alkalmazandó elvek egységességének biztosítása érdekében közös keretet kell kialakítani, és ezen eszközöket e rendeletben egy új címben kell összevonni, amely a pénzügyi eszközökre alkalmazandó meglévő szabályokon felül magában foglal egy, a költségvetési biztosítékokról szóló szakaszt, valamint egy, a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatásról szóló szakaszt.

(224)

A pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok szerepet játszhatnak az uniós források hatásainak megsokszorozásában, amennyiben ezeket a forrásokat más forrásokkal vonják össze, és azok tőkeáttételi hatással bírnak. A pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat csak akkor szabad alkalmazni, ha nem áll fenn a belső piacon belüli verseny torzulásának vagy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetetlenségnek a kockázata.

(225)

Az Európai Parlament és a Tanács által egy adott programra jóváhagyott éves előirányzatok keretében a pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat előzetes értékelés alapján kell alkalmazni, amely bizonyítja, hogy azok hatékonyan szolgálják az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

(226)

A pénzügyi eszközöket, a költségvetési biztosítékokat és a pénzügyi támogatást alap-jogiaktus révén kell engedélyezni. Ha a pénzügyi eszközöket kellően indokolt esetben alap-jogiaktus nélkül hozzák létre, azokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetésben jóvá kell hagynia.

(227)

Meg kell határozni az esetlegesen a X. cím hatálya alá eső eszközök, így például kölcsönök, biztosítékok, sajáttőke-befektetés, kvázisajáttőke-befektetés és kockázat-megosztási eszközök fogalmát. A kockázatmegosztási eszközök fogalmának ki kell terjednie a projektkötvények hitelminőség-javítására is, amely kölcsön vagy garancia formájában nyújtott hitelminőség-javítás révén fedezi a projektek adósságszolgálati kockázatát és enyhíti a kötvénytulajdonosok hitelkockázatát.

(228)

Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a pénzügyi eszközből vagy költségvetési biztosítékból teljesített bármely visszafizetést arra az eszközre vagy biztosítékra kell felhasználni, amelyből a visszafizetés keletkezett az eszköz vagy a biztosíték hatékonyságának fokozása érdekében, és az ilyen visszafizetést figyelembe kell venni az eszközre vagy a biztosítékra vonatkozó jövőbeni előirányzatokra való javaslattételkor.

(229)

Ez a rendelet rendelkezik a Bizottság arra való felhatalmazásáról, hogy a releváns alap-jogiaktusban az Unió vagy az Euratom nevében hitelt vegyen fel a megfelelő összegeknek a kedvezményezett tagállamok vagy harmadik országok részére történő továbbhitelezése céljából, a hitelekre alkalmazandó feltételek mellett. Az így felvett és továbbhitelezett összegeknek meg kell egyezniük. Az Uniónak ezért a piaci műveleteket minden egyes konkrét hitelnyújtás esetében a folyósítási igényekhez kell igazítania, ami korlátozza a különböző hitelfelvételi műveletek következetes tervezésének és a lejáratok költséghatékony strukturálásának a lehetőségét.

(230)

A különböző finanszírozási módszerek alkalmazása költségessé és összetetté teszi az egyes pénzügyi támogatási programok finanszírozását, mivel így a különböző pénzügyi támogatási programok egymással versenyeznek a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekért. Ez széttagolja az uniós, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kínálatát, valamint csökkenti a különálló programok likviditását és a befektetők számára képviselt vonzerejét, annak ellenére, hogy minden uniós, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír ugyanolyan magas hitelminőséggel rendelkezik. A pénzügyi támogatást ezért egységes finanszírozási módszer keretében kell megszervezni, amely növeli az uniós kötvények likviditását, valamint az uniós kibocsátás vonzerejét és költséghatékonyságát.

(231)

Az Ukrajna finanszírozási igényeivel kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok rávilágítottak az uniós adósság strukturálásával kapcsolatos széttagolt megközelítés hátrányaira. Az Unió euróban denominált adósságpapírok kibocsátójaként betöltött szerepének megerősítése érdekében alapvető fontosságú, hogy minden új kibocsátást egységes finanszírozási módszerrel szervezzenek meg, kivéve kellően indokolt esetekben, például az Euratom-kibocsátásnál, a kis kibocsátásoknál és azon pénzügyi támogatási programok finanszírozásánál, amelyek esetében az alap-jogiaktusok 2022. november 9. előtt léptek hatályba.

(232)

Az egységes finanszírozási módszer modelljét és a végrehajtásához szükséges infrastruktúra legtöbb elemét az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat alapján, diverzifikált finanszírozási stratégia formájában már kidolgozták. Az említett stratégia lehetővé tette az (EU) 2021/241 rendelet keretében, valamint az (EU) 2020/2094 rendeletben (34) említett számos más uniós program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök forrásainak sikeres bevonását. Tekintettel az Ukrajna sürgős pénzügyi igényeinek kielégítéséhez szükséges műveletek várható összetettségére, valamint az esetleges jövőbeli hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekre történő felkészülés érdekében, helyénvaló bevezetni egy diverzifikált finanszírozási stratégiát mint a hitelfelvételi műveletek végrehajtásának egységes finanszírozási módszerét.

(233)

A diverzifikált finanszírozási stratégia alkalmazásának lehetővé kell tennie a finanszírozási program rugalmas végrehajtását, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor a költségvetési semlegességnek és a költségvetési egyensúlynak az EUMSZ 310. cikkének (1) bekezdésében meghatározott elveit. A finanszírozási program költségeit teljes mértékben a kedvezményezetteknek kell viselniük egy olyan egységes költségfelosztási módszertan alapján, amely biztosítja a költségek átlátható és arányos felosztását. A visszafizetési kötelezettségeknek továbbra is a pénzügyi támogatás kedvezményezettjeire kell hárulniuk, e rendelettel összhangban.

(234)

A diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához egységes szabályok követésére lenne szükség az arra támaszkodó valamennyi hitelfelvételi és hitelnyújtási program tekintetében.

(235)

A diverzifikált finanszírozási stratégiának nagyobb rugalmasságot kell biztosítania a Bizottság számára az egyedi finanszírozási ügyletek időzítése és lejárata tekintetében, és lehetővé kell tennie a különböző kedvezményezett országoknak történő rendszeres és folyamatos kifizetéseket. Egy ilyen stratégiának a finanszírozási eszközök összevonásán kell alapulnia. Ez rugalmasságot biztosítana a Bizottság számára ahhoz, hogy a kedvezményezetteknek történő kifizetéseket a folyósítás időpontjában fennálló piaci feltételektől függetlenül szervezze meg, csökkentve annak a kockázatát is, hogy a Bizottságnak volatilis vagy kedvezőtlen feltételek mellett kelljen rögzített összegeket bevonnia.

(236)

Az említett, Bizottság számára biztosított rugalmassághoz közös likviditási keret létrehozására lenne szükség. Egy ilyen központosított likviditási funkció reziliensebbé tenné az Unió finanszírozási képességét, és megbízható likviditás-előrejelzésekre támaszkodva kezelhetné a források be- és kiáramlása közötti átmeneti eltéréseket.

(237)

A Bizottságnak minden szükséges ügyletet végre kell hajtania a rendszeres tőkepiaci jelenlét biztosításához, a lehető legjobb finanszírozási költségek eléréséhez, valamint az Unió és az Euratom hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaival kapcsolatos ügyletek megkönnyítéséhez.

(238)

Ezért helyénvaló, hogy a diverzifikált finanszírozási stratégiának a programok szélesebb körére való kiterjesztése során a Bizottság létrehozza a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges szabályokat. Az említett szabályoknak irányítási keretből, kockázatkezelési eljárásokból és egy olyan költségfelosztási módszertanból kell állniuk, amely tiszteletben tartja e rendelet 223. cikke (4) bekezdésének e) pontját. A Bizottságnak az átláthatóság biztosítása érdekében rendszeresen és teljeskörűen, minden szempontra kiterjedően tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot hitelfelvételi és adósságkezelési stratégiájáról.

(239)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a már odaítélt pénzügyi támogatások és az (EU) 2022/2463 európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) szerinti makroszintű pénzügyi támogatások tekintetében az e rendeletben foglalt, diverzifikált finanszírozási stratégiára vonatkozó szabályokat csak azon pénzügyi támogatási programokra kell alkalmazni, amelyek tekintetében az alap-jogiaktusok 2022. november 9-én vagy azt követően lépnek hatályba.

(240)

Fontos, hogy a közvetett irányítás keretében végrehajtott pénzügyi eszközökre és költségvetési biztosítékokra vonatkozó ellenőrzött pénzügyi kimutatások időben elkészüljenek ahhoz, hogy a Számvevőszék figyelembe vehesse azokat az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeinek megtételekor.

(241)

Az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása során helyénvaló elismerni az érdekek összehangolását, és különösen azt, hogy az EBB és az EBA rendelkezik a pénzügyi eszközökkel való gazdálkodáshoz és a költségvetési biztosítékok nyújtásához szükséges szakértelemmel.

(242)

Lehetőséget kell nyújtani a csoportként működő EBB és EBA számára, hogy a végrehajtás egy részét átadják egymásnak, amennyiben az ilyen átadás egy adott tevékenység végrehajtására nézve előnyös, és a Bizottsággal létrejött releváns megállapodásban részletesebben meghatározottak szerint.

(243)

A következetesség, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret figyelembevétele érdekében a pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok tekintetében egyértelművé kell tenni a közvetett irányítás keretében uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek általi jelentéstételre, az uniós forrásoknak a költségvetésből származó kiegészítő támogatással – többek között vissza nem térítendő támogatásokkal – való kombinálása esetén a X. cím alkalmazására, valamint a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós forrásokkal való kombinálásra vonatkozó egyes rendelkezéseket.

(244)

Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben egy pénzügyi eszközt vagy költségvetési biztosítékot a költségvetésből származó kiegészítő támogatási formákkal kombinálnak, a pénzügyi eszközökre és költségvetési biztosítékokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az egész intézkedésre. Az ilyen szabályokat adott esetben ki kell egészíteni az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott különös követelményekkel.

(245)

Az olyan pénzügyi eszközökkel való gazdálkodásnak és az olyan költségvetési biztosítékok nyújtásának, amelyek a költségvetésből kerülnek finanszírozásra, összhangban kell lennie az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitikával és annak frissítéseivel, a releváns uniós jogi aktusokban és tanácsi következtetésekben meghatározottak szerint, különös tekintettel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának kritériumairól és folyamatáról szóló, 2016. november 8-i tanácsi következtetésekre (36) és annak mellékletére, valamint az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről szóló, 2017. december 5-i tanácsi következtetésekre (37) és annak mellékleteire.

(246)

A költségvetési biztosítékok, valamint a tagállamok vagy harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatás általánosságban olyan, költségvetésen kívüli művelet, amely jelentős hatást gyakorol az Unió mérlegére. Jóllehet ezek általánosságban továbbra is költségvetésen kívüli műveletek maradnak, e rendeletbe való belefoglalásuk erősíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és világosabb keretet biztosít azok engedélyezésére, kezelésére és számvitelére vonatkozóan.

(247)

Az Unió fontos, költségvetési biztosítékokon alapuló kezdeményezéseket indított el, többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) vagy az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot (EFFA). Az említett eszközök jellemzője, hogy az Unió számára függő kötelezettséget teremtenek és források tartalékba való feltöltése révén működnek, likviditási tartalékot képezve, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetésből rendezett módon teljesíthetők legyenek az említett függő kötelezettségek keretében felmerülő kifizetési kötelezettségek. Az Unió hitelminősítésének garantálása és ebből fakadó hatékony finanszírozási képességének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a függő kötelezettségek engedélyezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó tartalékalap-feltöltés és nyomon követés olyan határozott szabályrendszer alapján történjen, amely minden költségvetési biztosítékra alkalmazandó.

(248)

A költségvetési biztosítékból eredő függő kötelezettségek a finanszírozási és befektetési műveletek széles körét fedhetik le. A költségvetési biztosíték lehívásának lehetőségét nem lehet teljes bizonyossággal előre beütemezni éves alapon, mint a hitelek esetében, amelyek meghatározott törlesztési ütemtervvel rendelkeznek. Ezért a függő kötelezettségek engedélyezésére és nyomon követésére mindenképpen olyan keretet kell kialakítani, amely mindig maradéktalanul biztosítja az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatban megállapított éves kifizetési felső határok tiszteletben tartását.

(249)

Az említett keretnek az irányításról és a kontrollról is rendelkeznie kell, beleértve az Unió pénzügyi kitettségéről való rendszeres jelentéstételt is. A pénzügyi felelősségvállalásra képzett tartalékfeltöltési rátáját a kapcsolódó eszközből eredő pénzügyi kockázatok megfelelő kockázatértékelése alapján kell meghatározni. A függő kötelezettségek fenntarthatóságát évente kell értékelni a költségvetési eljárás keretében. Annak érdekében, hogy ne keletkezzen hiányállapot a pénzügyi felelősségvállalásokat fedező tartalékokban, létre kell hozni egy korai előrejelző mechanizmust.

(250)

A pénzügyi eszközök, a költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatás fokozódó alkalmazásához jelentős volumenű kifizetésielőirányzat-mozgósításra és ehhez kapcsolódó tartalékfelöltésre van szükség. A tőkeáttételi hatás elérése érdekében, ugyanakkor a pénzügyi felelősségvállalásokkal szemben megfelelő szintű védelmet biztosítva, optimális szinten kell meghatározni a szükséges tartalékfeltöltési összeget, és hatékonyságnövekedést kell elérni az említett tartalékok közös tartalékalapban történő összevonásával. Az említett összevont tartalékok rugalmasabb alkalmazása továbbá lehetővé teszi egy olyan globális tartalékfeltöltési ráta hatékony alkalmazását, amely optimális forrásellátottság mellett biztosítja az előírt védelmet.

(251)

A tartalékfeltöltésre és a közös tartalékalapra alkalmazandó szabályoknak szilárd belső kontrollkeretet kell biztosítaniuk. A közös tartalékalapban tartott források kezelésére alkalmazandó iránymutatást a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével folytatott konzultációt követően a Bizottságnak kell megállapítania. A pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások engedélyezésére jogosult tisztviselőknek aktívan nyomon kell követniük a felelősségi körükbe tartozó pénzügyi felelősségvállalásokat, és a közös tartalékalap forrásai pénzügyi vezetőjének a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által meghatározott szabályok és eljárások alapján kell kezelnie az alapban lévő pénzkészletet és eszközöket.

(252)

A költségvetési biztosítékoknak és a pénzügyi támogatásnak a pénzügyi eszközökre vonatkozóan megállapított elveket kell követniük. Különösen a költségvetési biztosítékoknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokat közvetett irányítás keretében vagy – kizárólag kivételes esetekben – közvetlen irányítás keretében kell végrehajtani. A költségvetési biztosítékok csak finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhetnek, és a partnereknek saját forrásaikkal hozzá kell járulniuk a fedezett műveletekhez.

(253)

A tagállamok vagy harmadik országok részére a pénzügyi támogatásokat kölcsön, hitelkeret vagy a támogatás eredményességének biztosítására megfelelőnek tartott bármilyen egyéb eszköz formájában kell nyújtani. Ennek érdekében a Bizottság a releváns alap-jogiaktusban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvegye, gondoskodva arról, hogy az Unió ne legyen részes a futamidők olyan átalakításában, amely kamatkockázatnak vagy bármilyen egyéb kereskedelmi kockázatnak tenné ki.

(254)

A megcélzott egyszerűsítés és hatékonyság elérése érdekében a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendelkezéseknek a lehető leghamarabb alkalmazandóknak kell lenniük. A költségvetési biztosítékokhoz és a pénzügyi támogatáshoz, valamint a közös tartalékalaphoz kapcsolódó rendelkezéseknek a 2020 utáni többéves pénzügyi kerettől kell alkalmazandóknak lenniük. Ez az ütemezés lehetővé teszi majd a függő kötelezettségek kezelésére szolgáló új eszközök alapos előkészítését. Lehetővé teszi továbbá a X. címben foglalt elvek és egyrészről a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat, másrészről az e kerethez kapcsolódó konkrét programok összehangolását.

(255)

Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) szabályokat állapít meg többek között az európai szintű politikai pártok és politikai alapítványok finanszírozására vonatkozóan, különösen a finanszírozási feltételek, a finanszírozás odaítélése és elosztása, az adományok és hozzájárulások, az európai parlamenti választási kampányok finanszírozása, a visszatéríthető kiadások, bizonyos finanszírozási tilalmak, a számvitel, a beszámolás és az auditálás, a végrehajtás és kontroll, a szankciók, az európai politikai pártokkal és alapítványokkal foglalkozó hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője, valamint a tagállamok közötti együttműködés és az átláthatóság tekintetében.

(256)

E rendeletbe bele kell foglalni a költségvetésből az európai politikai pártok részére az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben előirányzottak szerint nyújtott hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat is.

(257)

Az európai politikai pártoknak nyújtott pénzügyi támogatásnak egyedi hozzájárulás formáját kell öltenie azért, hogy megfeleljen e pártok sajátos igényeinek.

(258)

Jóllehet a pénzügyi támogatás nyújtásához nincs szükség éves munkaprogramra, az európai politikai pártoknak utólag igazolniuk kell az uniós források körültekintő felhasználását. Így különösen, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ellenőriznie kell, hogy a forrásokat a hozzájárulási felhívásban leírt visszatéríthető kiadások kifizetésére használták-e fel, az e rendeletben megállapított határidőkön belül. Az európai politikai pártoknak juttatott hozzájárulásokat az odaítélésük pénzügyi évét követő pénzügyi év végéig kell elkölteni; ezen időpontot követően az el nem költött forrásokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek vissza kell fizettetnie.

(259)

Az európai politikai pártok működési költségeinek finanszírozására nyújtott uniós forrásokat nem lehet felhasználni az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben meghatározott céloktól eltérő célokra, különösen nem olyan harmadik felek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, mint például a nemzeti politikai pártok. A hozzájárulásokat az európai politikai pártoknak a jelenlegi és jövőbeli kiadások bizonyos százalékának kifizetésére kell használniuk, nem pedig a hozzájárulás iránti kérelmük benyújtása előtt felmerült kiadások vagy adósságok kifizetésére.

(260)

Továbbá a hozzájárulások odaítélését egyszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az európai politikai pártok sajátosságaihoz, különösen azáltal, hogy nem kell kiválasztási szempontokat alkalmazni, általános szabályként egyszeri teljes előfinanszírozási kifizetést kell megállapítani, valamint lehetőséget kell nyújtani az egyösszegű átalány, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltség alkalmazására.

(261)

A költségvetésből származó hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, ha az európai politikai pártok megszegik az 1141/2014/EU, Euratom rendeletet.

(262)

A mind az e rendeleten, mind az 1141/2014/EU, Euratom rendeleten alapuló szankciókat koherens módon kell kiszabni, a ne bis in idem elvének tiszteletben tartásával. Az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban az e rendeletben előírt közigazgatási és/vagy pénzügyi szankciók nem alkalmazandók azon esetekben, amelyekre vonatkozóan az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján már kiszabtak szankciókat.

(263)

E rendeletben olyan általános keretet kell létrehozni, amelynek alapján a költségvetés-támogatás eszközként alkalmazható a külső fellépések területén, ideértve többek között a harmadik országok arra való kötelezését is, hogy megfelelő módon és kellő időben benyújtsák a Bizottságnak azokat az információkat, amelyekre annak a közösen elfogadott feltételek és az Unió pénzügyi érdekeit védő rendelkezések teljesítésének értékeléséhez szüksége van.

(264)

Az Európai Parlament és a Tanács szerepének megerősítése érdekében pontosan meg kell határozni az uniós vagyonkezelői alapok létrehozása céljából követendő eljárást. Szükséges továbbá meghatározni az uniós vagyonkezelői alapokhoz történő hozzájárulásra alkalmazandó elveket, különösen azt, hogy fontos biztosítani a más donoroktól érkező hozzájárulásokat, amelyek a hozzáadott érték tekintetében indokolják a létrehozásukat. Egyértelművé kell tenni továbbá a pénzügyi szereplők és az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának felelősségi körét, valamint meg kell határozni a részt vevő donoroknak az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsában való méltányos képviseletét biztosító szabályokat, továbbá azon követelményt, hogy az alap felhasználásához a Bizottság egyetértő szavazatára van szükség. Fontos részletesebben meghatározni az uniós vagyonkezelői alapok számára előírt jelentéstételi kötelezettséget is.

(265)

Lehetővé kell tenni, hogy az Unió globális kezdeményezésekben vegyen részt, amennyiben ez a részvétel hozzájárul az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához. Annak érdekében, hogy az Unió megfelelő jogi kerettel rendelkezzen a globális kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan, az ilyen kezdeményezésekhez való uniós hozzájárulást új költségvetés-végrehajtási eszközként kell szerepeltetni. Ezen új pénzügyi eszköz használata feltételekhez lenne kötve, amelyek teljesítése más költségvetés-végrehajtási eszközökhöz hasonló szintű védelmet biztosítana. E feltételeknek magukban kell foglalniuk a csalás és szabálytalanságok elleni küzdelmet szolgáló megfelelő belső és külső rendszerek meglétét, amelynek vizsgálata során a globális kezdeményezés végrehajtó szervezetei által működtetett rendszereket külső rendszereknek kell tekinteni. A globális kezdeményezésekkel kapcsolatos előírások használatának azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor egyéb költségvetés-végrehajtási eszközök nem teszik lehetővé a vonatkozó uniós szakpolitikai célkitűzések ugyanolyan léptékű és hatású megvalósítását. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, a Bizottságnak csatlakoznia kell a globális kezdeményezés irányító testületéhez vagy azzal egyenértékű irányítóbizottságához annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió érdekeinek hatékony képviseletét. Az átláthatóság és a hatékony döntéshozatal érdekében a Bizottságnak a lehető leghamarabb részletes tájékoztatást kell nyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára a globális kezdeményezéshez való minden tervezett hozzájárulásról annak érdekében, hogy ezeket az információkat kellően figyelembe tudják venni.

(266)

A digitalizáció terén elért eredményekhez való alkalmazkodás érdekében a részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított külső szakértői listáknak a többéves program időtartamánál hosszabb ideig kell érvényesnek lenniük, feltéve, hogy biztosítva van a szakértők rotációja, és új szakértők is kifejezhetik érdeklődésüket. Emellett lehetővé kell tenni az uniós intézmények számára, hogy az értékelési eljárás, valamint a szakértők által nyújtott vélemények és tanácsok magas színvonalának biztosítása érdekében magasan képzett külső szakértőket vonhassanak be. Annak érdekében, hogy az uniós intézmények sikeresen versenyezhessenek más piaci szereplőkkel, az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes és kellően indokolt esetekben versenyképesebb díjazást kínáljanak. Végezetül a jogbiztonság érdekében pontosítani kell a díjazott külső szakértőkre vonatkozó szabályokat, hogy azok tükrözzék az odaítélési eljárás különböző lépéseit.

(267)

Annak érdekében, hogy egyértelmű jogi keretet biztosítsanak az uniós intézmények számára a szolgáltatások, áruk vagy építési beruházások adományozásához, a nem pénzügyi adományokat új költségvetés-végrehajtási eszközként kell szerepeltetni. Ez az eszköz nem tévesztendő össze az Unió által harmadik országoknak nyújtott támogatás általános keretével, amely szélesebb körű, de magában foglalhatja a nem pénzügyi adományokat is. A Covid19-világjárványra és Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújának hatására tekintettel egy ilyen eszköznek stabil jogalapot kell biztosítania, különösen a jövőbeli válság- és szükséghelyzetekben, valamint biztosítania kell, hogy az uniós intézmények megfelelő költségvetés-támogatási eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak, más személyeknek és szervezeteknek, amikor a legnagyobb szükség van támogatásra. Az említett eszközt közvetlen irányítás vagy valamely uniós szerv általi közvetett irányítás keretében kell végrehajtani. A kapcsolódó – például a fogalommeghatározásokra, a felfüggesztésre, a megszüntetésre és a csökkentésre, valamint az értékelőbizottságra vonatkozó – rendelkezéseket ennek megfelelően ki kell igazítani. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében az igazgatási előirányzatokból finanszírozott nem romlandó árukat nem szabad adományozni azok részleges leértékelése előtt.

(268)

A nem pénzügyi adományok bevezetéséhez hasonlóan az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy nem pénzügyi díjakat ítéljenek oda. Ez azért is fontos, hogy lehetővé tegyék az olyan fiatalok közötti versenyeket, akik nem rendelkeznek bankszámlával saját tagállamukban, de akik praktikus formában könnyen megkaphatják jutalmukat. E célból a pénzdíjakra vonatkozó fogalommeghatározást és rendelkezéseket ennek megfelelően ki kell igazítani.

(269)

A meglévő szabályok észszerűsítésével összhangban és a szükségtelen ismétlődések elkerülése érdekében a 966/2012/EU, Euratom rendelet második részébe foglalt, az EMGA-ra, a kutatásra, a külső fellépésekre és meghatározott uniós alapokra alkalmazandó különös rendelkezéseket csak e rendelet releváns részeibe kell beilleszteni, feltéve, hogy a rendelkezéseket még alkalmazzák, és továbbra is relevánsak.

(270)

Egyszerűsíteni és pontosítani kell a beszámolók tartalmára és a számvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért helyénvaló egybeszerkeszteni az éves beszámolóra és az egyéb pénzügyi beszámolásra vonatkozó valamennyi rendelkezést.

(271)

Az előzetes beszámolóval kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre és a végleges beszámoló benyújtására vonatkozó határidőket a mentesítési eljárás ütemtervének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani.

(272)

A mentesítési határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, beleértve a célzott bevételeket és a kapcsolódó egyedi kiadási tételeket is, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira, többek között a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekből eredőkre is. Hasonlóképpen, a Számvevőszék valamennyi, bevételre irányuló vizsgálatakor figyelembe kell venni a címzett bevételeket és a kapcsolódó kiadási tételeket.

(273)

Javítani kell annak módját, ahogyan az uniós intézmények az ingatlanprojekteket illetően jelenleg jelentést tesznek az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az uniós intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az új ingatlanprojekteket a már értékesített ingatlanokért kapott bevételekből finanszírozzák. Következésképpen a címzett belső bevételekre vonatkozó rendelkezésekre való hivatkozást kell beilleszteni az ingatlanprojektekre vonatkozó rendelkezésekbe. Ezáltal lehetővé válna, hogy teljesüljenek az uniós intézmények ingatlanpolitikájának változó igényei, ugyanakkor csökkenjenek a költségek és növekedjen a rugalmasság.

(274)

Az európai zöld megállapodásról szóló közleményében a Bizottság ösztönzi az épületek felújítását kibocsátásuk csökkentése és energiahatékonyságuk növelése érdekében. Figyelembe véve az energiahatékony épületek piacának gyors fejlődését, az uniós intézményeknek sürgősen bele kell foglalniuk az európai zöld megállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat saját ingatlanpolitikájukba, és fel kell újítaniuk épületeiket, előnyben részesítve a leginkább energiahatékony beruházásokat. Emellett a munkamódszereknek a Covid19-világjárvány által felgyorsított közelmúltbeli fejlődése szükségessé teszi az uniós intézmények irodaállományának kiigazítását egy dinamikus irodapolitika kialakítása érdekében. Következésképpen – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban – lehetővé kell tenni a szerkezeti felújítások kölcsönökkel történő finanszírozását, feltéve, hogy az megtakarításokhoz vezet. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak elegendő tájékoztatást kell kapnia előzetes jóváhagyásuk céljából, többek között a tervezett szerkezeti felújítás hozzáadott értékéről és a zöld átálláshoz való hozzájárulásáról. Az új ingatlanprojektek fogalmának értelmezését ki kell terjeszteni, és annak különösen magában kell foglalnia a szerkezeti felújításra irányuló projekteket.

(275)

Az egyes uniós szervekre alkalmazandó szabályok, a közbeszerzésre vonatkozó részletes szabályok, a tényleges tartalékfeltöltési rátára vonatkozó részletes feltételek és a minimumráta kiigazítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatra, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyiszabályzat-mintájára, e rendelet I. mellékletének módosítására, a tényleges tartalékfeltöltési ráta számításának részletes feltételeire és módszertanára, valamint a tényleges tartalékfeltöltési ráta meghatározott minimumrátájának a módosítására – amely minimumráta nem lehet alacsonyabb 85 %-nál – vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(276)

A címzettekre vonatkozó adatokhoz való, közzététel céljából a Bizottság által biztosított hozzáférést, a címzettekre és a tényleges tulajdonosaikra vonatkozó adatok elektronikus rögzítését és tárolását, valamint az adatbányászati és kockázatértékelési egységes integrált IT-rendszernek az adatokhoz azok elemzése céljából való hozzáférését érintő néhány módosítást csak a 2027 utáni többéves pénzügyi keret alapján elfogadott és attól kezdve finanszírozott programokra kell alkalmazni a zökkenőmentes átmenet annak révén való biztosítása érdekében, hogy elegendő időt hagynak az elektronikus adatrendszerek és a releváns megállapodások szükséges kiigazításához, valamint iránymutatást és képzést nyújtanak.

(277)

A Bizottságnak 2027 végéig értékelést kell benyújtania az egységes integrált IT-rendszer készültségi állapotáról. Az említett értékelésben meg kell vizsgálni, hogy biztosítva van-e a releváns – többek között tagállami – informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal való interoperabilitás, lehetővé téve a releváns információk – lehetőség szerint valós idejű – automatikus továbbítását, és elkerülve a jelentéstétel megkettőzését; az egységes integrált IT-rendszer által használt kockázati mutatók kellően egységesek-e, objektívek-e, arányosak-e és szükségesek-e a kockázatértékeléshez, és megbízható információforrásokon alapulnak-e; az egységes integrált IT-rendszer lehetővé teszi-e mesterséges intelligencia használatát az adatok elemzéséhez és értelmezéséhez; és az egységes integrált IT-rendszer megfelel-e az általános adatvédelmi elveknek.

(278)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. július 7-én véleményt nyilvánított,

(279)

E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség általános költségvetésének (a továbbiakban: a költségvetés) megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„pályázó”: az a természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely pályázatot nyújtott be vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban, nem pénzügyi adomány odaítélésére vonatkozó eljárásban vagy pénzdíjas versenypályázaton;

2.

„pályázati dokumentum”: az ajánlat, a részvétel iránti jelentkezés, a részvételi szándék kifejezésére való felhívásra benyújtott pályázat, a vissza nem térítendő támogatás iránti pályázat, a nem pénzügyi adomány iránti pályázat vagy a pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázat;

3.

„odaítélési eljárás”: a közbeszerzési eljárás, a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás, a pénzdíjas versenypályázat, a nem pénzügyi adomány odaítélésére vonatkozó eljárás, vagy a szakértők vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint költségvetést végrehajtó személyek vagy szervezetek kiválasztására irányuló eljárás;

4.

„alap-jogiaktus”: az ajánlástól és véleménytől eltérő olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított kapcsolódó megfelelő kiadások vagy a költségvetés által támogatott költségvetési biztosítékok vagy pénzügyi támogatás végrehajtásához, és amely a következő formák valamelyikét öltheti:

a)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) végrehajtása tekintetében az EUMSZ 288. cikkének értelmében vett rendelet, irányelv vagy határozat; vagy

b)

az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címének végrehajtása tekintetében az EUSZ 28. cikkének (1) bekezdésében és 31. cikkének (2) bekezdésében, 33. cikkében, 42. cikkének (4) bekezdésében, valamint 43. cikkének (2) bekezdésében meghatározott formák valamelyike;

5.

„kedvezményezett”: az a természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akivel vagy amellyel vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást írtak alá;

6.

„vegyes finanszírozási eszköz vagy platform”: a Bizottság és a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények között létrejött olyan együttműködési keret, amelynek célja, hogy ötvözze a költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy pénzügyi eszközöket és/vagy költségvetési biztosítékokat, valamint a fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, továbbá a magánszektorbeli pénzügyi intézményektől és a magánszektorbeli befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákat;

7.

„költségvetés-végrehajtás”: a költségvetési előirányzatoknak a 62. cikkben előírt módszerekkel összhangban való kezelésével, monitoringjával, kontrolljával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek végzése;

8.

„költségvetési kötelezettségvállalás”: az a művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előjegyzi a költségvetésben azokat az előirányzatokat, amelyek a jogi kötelezettségvállalások teljesítését célzó későbbi kifizetések fedezéséhez szükségesek;

9.

„költségvetési biztosíték”: olyan eszköz, amely révén az Unió vállalja valamely különböző tevékenységekből álló program támogatását a költségvetésre vonatkozó visszavonhatatlan és feltétlen pénzügyi kötelezettség felvállalása útján, amely a program végrehajtása során egy meghatározott esemény bekövetkezése esetén lehívható, és érvényes marad a támogatott program keretében tett kötelezettségvállalások lejáratáig;

10.

„ingatlanszerződés”: olyan szerződés, amely földterület, épületek vagy egyéb ingatlan vételére, cseréjére, hosszú lejáratú lízingjére, haszonélvezetére, lízingjére, bérletére vagy részletvásárlására vonatkozik, vételi opcióval vagy anélkül. A szerződés vonatkozik mind meglévő, mind befejezés előtt álló épületre, feltéve, hogy a részvételre jelentkező beszerezte a rá vonatkozó érvényes építési engedélyt. Nem vonatkozik az építési beruházásra irányuló szerződésekben foglalt, az ajánlatkérő szerv által meghatározott kiírási feltételekkel összhangban kialakított épületekre;

11.

„részvételre jelentkező”: a meghívásos eljárásban, tárgyalásos versenyeljárásban, versenypárbeszédben, innovációs partnerségben, tervpályázaton vagy tárgyalásos eljárásban való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

12.

„központi beszerző szerv”: olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;

13.

„műveletellenőrzés”: a bevételi vagy kiadási műveletek egy meghatározott aspektusának vizsgálata;

14.

„koncessziós szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 177. és a 181. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya valamely gazdasági szereplőnek építési beruházás kivitelezésével vagy szolgáltatások nyújtásával és irányításával való megbízása (a továbbiakban: a koncesszió) és amelyben:

a)

az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve;

b)

a koncessziós szerződés elnyerésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti kockázatot vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Abban az esetben, ha rendes működési feltételek mellett nincs garancia arra, hogy megtérülnek az érintett építmény vagy szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások vagy felmerült költségek, úgy tekintendő, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot;

15.

„tartalékfeltöltési időszak”: az az időszak, amelyben a globális tartalékot befizetik a közös tartalékalapba;

16.

„függő kötelezettség”: olyan lehetséges pénzügyi kötelezettség, amely egy jövőbeli esemény eredményétől függően merülhet fel;

17.

„szerződés”: a közbeszerzési szerződés vagy a koncessziós szerződés, vagy – a VIII. cím esetében – a kedvezményezett által kötött alvállalkozói szerződés vagy vételi szerződés;

18.

„szerződő fél”: az a gazdasági szereplő, akivel vagy amellyel közbeszerzési szerződést írtak alá;

19.

„hozzájárulási megállapodás”: olyan megállapodás, amelyet uniós forrásokat végrehajtó személyekkel vagy szervezetekkel kötöttek meg a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii–viii. alpontja alapján;

20.

„kontroll”: minden, a műveletek hatékonyságáról, eredményességéről és gazdaságosságáról, a jelentések megbízhatóságáról, az eszközök és információk védelméről, a csalás és a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és korrekciójáról, valamint az azok nyomán hozott intézkedésekről megalapozott bizonyosságot adó intézkedés, és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázat megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét. A kontroll több műveletellenőrzésből is állhat, valamint az első mondatban említett célkitűzések megvalósításához szükséges szakpolitikák és eljárások végrehajtását is magában foglalhatja;

21.

„partner”: az a fél, amelynek részére költségvetési biztosítékot nyújtanak;

22.

„válsághelyzet”:

a)

olyan helyzet, amely fegyveres konfliktussal vagy az ország vagy annak környezete destabilizálásával fenyegető, azonnali vagy közvetlen veszélyt jelent;

b)

olyan helyzet, amelyet természeti katasztrófák okozhatnak, olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy hasonló hatásokat kiváltó, az éghajlatváltozáshoz, a közegészségügyhöz és az állategészségügyhöz, az élelmezésbiztonsági és élelmiszer-biztonsági szükséghelyzetekhez és a globális egészségügyi veszélyekhez – így például epidémiákhoz és világjárványokhoz –, a környezetkárosodáshoz, az energia és a természeti erőforrások szűkössé válásához vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények is;

23.

„a kötelezettségvállalás visszavonása”: olyan művelet, amelynek során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő részben vagy egészben töröl egy költségvetési kötelezettségvállalással előzőleg lefoglalt előirányzatot;

24.

„dinamikus beszerzési rendszer”: a piacon általában elérhető tételek gyakori beszerzésének lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat;

25.

„gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy – beleértve a közjogi szerveket is –, vagy ezek csoportja, aki vagy amely árubeszerzést, építési beruházások kivitelezését, szolgáltatások nyújtását vagy ingatlanok értékesítését kínálja;

26.

„tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés”: közvetlen vagy közvetett tőkejuttatás egy cég számára a cég teljes vagy részleges tulajdonlása ellenében, ahol a tőkebefektető bizonyos irányítási jogkört is szerezhet a cégben, és részesülhet a cég nyereségéből;

27.

„európai hivatal”: olyan, a Bizottság által vagy a Bizottság és egy vagy több egyéb uniós intézmény által létrehozott adminisztratív struktúra, amelyet meghatározott horizontális feladatok elvégzésére hoztak létre;

28.

„jogerős közigazgatási határozat”: valamely közigazgatási hatóság olyan határozata, amely jogerővel bír és kötelező érvényű az alkalmazandó jogszabályok szerint;

29.

„pénzügyi instrumentum”: minden olyan instrumentum, amely lehet készpénz, egy magán- vagy köztulajdonban lévő szervezet tulajdonviszonyt megtestesítő eszköze, vagy egy ilyen szervezettől származó készpénz vagy egyéb pénzügyi instrumentum átvételére vonatkozó szerződéses jog;

30.

„pénzügyi eszköz”: a költségvetésből nyújtott olyan uniós pénzügyi támogatási intézkedés, amelynek célja, hogy egy vagy több konkrét uniós szakpolitikai célkitűzést szolgáljon, amely tulajdonviszonyt vagy részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, kölcsönök vagy biztosítékok, vagy más kockázatmegosztó eszközök formáját öltheti, és adott esetben a pénzügyi támogatás egyéb formáival vagy megosztott irányítás alá tartozó forrásokkal vagy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) származó forrásokkal kombinálható;

31.

„pénzügyi felelősségvállalás”: készpénz vagy egy más pénzügyi instrumentum egy másik szervezet részére történő átadására vonatkozó szerződéses kötelezettség;

32.

„külföldi támogatás”: harmadik ország által nyújtott, az (EU) 2022/2560 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett pénzügyi hozzájárulás, amely megfelel az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott leírásnak;

33.

„keretszerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv között létrejött közbeszerzési szerződés, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő, a keretszerződésen alapuló egyedi szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és adott esetben a tervezett mennyiségre vonatkozóan;

34.

„globális tartalék”: az a teljes erőforrás-mennyiség, amely egy költségvetési biztosíték vagy harmadik országnak nyújtott pénzügyi támogatás teljes időtartama alatt szükségesnek minősül, és amely a 214. cikk (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátának a költségvetési biztosítéknak vagy a harmadik országnak nyújtott pénzügyi támogatásnak a 213. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett, alap-jogiaktusban engedélyezett összegére való alkalmazásával határozható meg;

35.

„vissza nem térítendő támogatás”: adományozás útján nyújtott pénzügyi hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a VIII. cím alkalmazandó;

36.

„biztosíték”: egy harmadik fél adósságának vagy kötelezettségének egészére vagy egy részére, vagy a kötelezettségek e harmadik fél általi sikeres teljesítéséért való felelősség írásban rögzített vállalása a biztosíték érvényesíthetővé válásának – például a tartozás meg nem fizetésének – esetére;

37.

„azonnal lehívható biztosíték”: az a biztosíték, amelyet a kezesnek a partner kérésére teljesítenie kell, az alapul szolgáló kötelezettség végrehajthatóságának hiányosságai ellenére is;

38.

„természetbeni hozzájárulás”: kedvezményezett részére harmadik fél által ingyenesen rendelkezésre bocsátott nem pénzügyi erőforrás;

39.

„jogi kötelezettségvállalás”: az az aktus, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vállal vagy megállapít egy kötelezettséget, amely későbbi kifizetést, valamint költségvetési kötelezettségvállalással fedezett kiadások elismerését eredményezi, vagy nem pénzügyi adomány nyújtására vonatkozó kötelezettséget eredményez, ide tartoznak a pénzügyikeret-partnerségi megállapodások és keretszerződések keretében megkötött konkrét megállapodások és szerződések is;

40.

„tőkeáttételi hatás”: a támogatható végső kedvezményezettek számára nyújtott visszatérítendő finanszírozás összegének az uniós hozzájárulással elosztott összege;

41.

„likviditási kockázat”: az a kockázat, hogy a közös tartalékalapban tartott valamely pénzügyi instrumentum nem adható el egy adott időszakban jelentős veszteség nélkül;

42.

„kölcsön”: olyan megállapodás, mely kötelezi a kölcsön folyósítóját, hogy a megállapodásban szereplő időtartamra bocsássa rendelkezésre a kölcsön felvevője számára a megállapodásban szereplő pénzösszeget, és amely alapján a kölcsön felvevője az említett összeget köteles a megállapodásban szereplő időtartamon belül visszafizetni;

43.

„kis értékű vissza nem térítendő támogatás”: az a vissza nem térítendő támogatás, amely nem haladja meg a 60 000 EUR-t;

44.

„tagállami szervezet”: olyan szervezet, amelyet egy tagállamban közjogi szervként hoztak létre, vagy olyan magánjog alapján működő szerv, amely közfeladatot lát el, és amelynek a tagállam megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújt;

45.

„végrehajtási módszer”: a 62. cikkben említett bármilyen költségvetés-végrehajtási módszer, vagyis a közvetlen irányítás, a közvetett irányítás és a megosztott irányítás;

46.

„több donort tömörítő tevékenységek”: minden olyan tevékenység, amelyek esetében az uniós forrásokat legalább egy másik donor forrásaival vonják össze;

47.

„többforrásos közbeszerzés”: olyan közbeszerzés, amelynél több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 177. cikk (1) bekezdésének értelmében vett ajánlatkérő szerv között írásban, párhuzamosan megkötött többszereplős szerződéseket szándékoznak odaítélni annak érdekében, hogy azonos vagy gyakorlatilag azonos szolgáltatások, árubeszerzések vagy építési beruházások végrehajtásának párhuzamos teljesítésével különböző szerződő feleket bízzanak meg;

48.

„beruházási multiplikátorhatás”: a támogatható végső kedvezményezettek általi beruházásnak az uniós hozzájárulással elosztott összege;

49.

„nem kormányzati szervezet”: az az önkéntes, kormányzattól független, nonprofit szervezet, amely nem politikai párt és nem szakszervezet;

50.

„kimenet”: a tevékenység révén megvalósuló, az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott elérendő célok összessége;

51.

„résztvevő”: közbeszerzési eljárásban a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban vagy nem pénzügyi adomány odaítélésére vonatkozó eljárásban a pályázó, szakértők kiválasztására irányuló eljárásban a szakértő, pénzdíjas versenypályázaton a pályázó, vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források végrehajtására irányuló eljárásban részt vevő személy vagy szervezet;

52.

„feltételezett nyertes ajánlattevő”: a közbeszerzési eljárás azon ajánlattevője, amelyet a további műveletellenőrzésektől és a kizárási kritériumokra és/vagy kiválasztási szempontokra vonatkozó igazoló dokumentumok rendelkezésre bocsátásától függően első helyre rangsorolnak annak érdekében, hogy az értékelőbizottság nyertes ajánlattevőként javasolja. Amennyiben az odaítélési eljárás a szerződés odaítélését több ajánlattevő számára irányozza elő, a feltételezett nyertes ajánlattevő alatt az odaítélendő szerződések számának megfelelő számú legjobb helyre rangsorolt ajánlattevő értendő.

53.

„pénzdíj”: versenyt követően díjként odaítélt hozzájárulás. A közvetlen irányítás keretében nyújtott ilyen jellegű hozzájárulásokra a IX. cím alkalmazandó;

54.

„közbeszerzés”: építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások szerződés útján történő megszerzése, valamint földterület, épületek vagy egyéb ingatlan szerződés útján történő megszerzése vagy bérlése, egy vagy több ajánlatkérő szerv által, az ezen ajánlatkérő szervek által kiválasztott gazdasági szereplőktől;

55.

„közbeszerzési dokumentum”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, vagy amelyre ennek érdekében hivatkozik, beleértve a következőket:

a)

a 166. cikkben megállapított közzétételi intézkedések;

b)

az ajánlattételi felhívás;

c)

a kiírási feltételek, ideértve a műszaki leírást és a releváns szempontokat/kritériumokat, vagy versenypárbeszéd esetén az ismertető;

d)

a szerződéstervezet;

56.

„szakmai összeférhetetlenség”: olyan helyzet, amelyben a gazdasági szereplő korábbi vagy aktuális szakmai tevékenysége ténylegesen vagy potenciálisan befolyásolja a gazdasági szereplőnek a szerződés független, pártatlan és tárgyilagos teljesítésére irányuló képességét;

57.

„közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több, a 177. és a 181. cikk értelmében vett ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya az árnak részben vagy egészben a költségvetésből történő megfizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházás kivitelezése vagy szolgáltatás nyújtása, és amely a következőkből állhat:

a)

ingatlanszerződés;

b)

árubeszerzésre irányuló szerződés;

c)

építési beruházásra irányuló szerződés;

d)

szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés;

58.

„részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés”: a saját tőke és az idegen tőke között álló finanszírozási forma, amely az elsőhelyi adósságnál magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és amely strukturálható jellemzően biztosíték nélküli és alárendelt, és egyes esetekben tőkévé vagy elsőbbségi tőkévé alakítható adósságként;

59.

„címzett”: az a kedvezményezett, szerződő fél, javadalmazott külső szakértő vagy személy vagy szervezet, aki vagy amely pénzdíjat, nem pénzügyi adományt vagy egy finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték révén költségvetési támogatást kap, vagy aki vagy amely uniós forrásokat hajt végre a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján;

60.

„repómegállapodás”: értékpapírok készpénzért történő értékesítése az értékpapírok egy előre meghatározott vagy előre meg nem határozott későbbi időpontban való visszavásárlására irányuló megállapodással;

61.

„kutatási és technológiafejlesztési előirányzat”: a költségvetés „Közvetett kutatás” vagy „Közvetlen kutatás” elnevezésű szakpolitikai területekhez kapcsolódó címeinek egyikébe, vagy egy másik címben a kutatási tevékenységekhez kapcsolódó alcímbe bevitt előirányzat;

62.

„eredmény”: az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban meghatározott tevékenység végrehajtásának a hatásai;

63.

„kockázatmegosztási eszköz”: olyan pénzügyi eszköz, amely lehetővé teszi egy meghatározott kockázat két vagy több szervezet közötti megosztását, adott esetben megállapodás szerinti díjazás ellenében;

64.

„szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”: az a szerződés, amelynek tárgyát olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások képezik, amelyekre nem terjed ki az árubeszerzésre irányuló szerződés, az építési beruházásra irányuló szerződés és az ingatlanszerződés fogalma;

65.

„hatékony és eredményes pénzgazdálkodás”: a költségvetésnek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban való végrehajtása;

66.

„személyzeti szabályzat”: a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek;

67.

„alvállalkozó”: olyan gazdasági szereplő, akit vagy amelyet egy részvételre jelentkező vagy ajánlattevő vagy szerződő fél a szerződés egy részének teljesítése céljából, vagy a kedvezményezett a vissza nem térítendő támogatás révén társfinanszírozott feladatok egy részének teljesítése céljából javasol;

68.

„tagdíjak”: az Uniót a tagjaik között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek;

69.

„árubeszerzésre irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvásárlása, vételi joggal vagy anélkül, és amely mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

70.

„technikai segítségnyújtás”: az ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül egy program vagy egy tevékenység végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységek, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységek;

71.

„ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

72.

„Unió”: az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség, vagy – a szövegkörnyezettől függően – mindkettő;

73.

„uniós intézmény”: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az európai ombudsman, az európai adatvédelmi biztos és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ); az Európai Központi Bank nem tekintendő uniós intézménynek;

74.

„értékesítő”: olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely szerepel a részvétel iránti kérelem vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők jegyzékén;

75.

„nagyon kis értékű vissza nem térítendő támogatás”: olyan vissza nem térítendő támogatás, amely nem haladja meg a 15 000 EUR-t;

76.

„önkéntes”: olyan személy, aki anyagi ellenszolgáltatás nélkül egy szervezet számára nem kötelező jelleggel munkát végez;

77.

„építési beruházás”: magas- vagy mélyépítési munkálatok összességének eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

78.

„építési beruházásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya a következők egyike:

a)

építési beruházás kivitelezése vagy tervezése és kivitelezése együtt; vagy

b)

a 2014/24/EU irányelv II. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése vagy tervezése és kivitelezése együtt; vagy

c)

az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése.

3. cikk

A másodlagos jogszabályok megfeleltetése e rendeletnek

(1)   A költségvetés bevételeinek és kiadásainak végrehajtására vonatkozó, és valamely alap-jogiaktusban foglalt rendelkezéseknek meg kell felelniük a II. címben meghatározott költségvetési alapelveknek.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a jogalkotó hatóságnak benyújtott minden olyan javaslatban és javaslatmódosításban, amely eltéréseket tartalmaz e rendeletnek a II. címen kívüli rendelkezéseitől vagy az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoktól, meg kell jelölni az ilyen eltéréséket, és meg kell nevezni az azokat igazoló konkrét indokokat az ilyen javaslatok vagy módosítások preambulumbekezdéseiben és indokolásában.

4. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Az e rendeletben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet (39) rendelkezései alkalmazandók.

5. cikk

A személyes adatok védelme

Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet.

II. CÍM

ALAPELVEK

6. cikk

A költségvetési alapelvek tiszteletben tartása és az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer

(1)   A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.

(2)   A költségvetés elkészítésének és végrehajtásának meg kell felelnie az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet rendelkezéseinek is.

(3)   A költségvetés végrehajtása során a tagállamok és a Bizottság az Európai Unió Alapjogi Chartájának 51. cikkével összhangban biztosítják a Charta betartását, és tiszteletben tartják az EUSZ 2. cikkében foglalt, a költségvetés végrehajtása szempontjából releváns uniós értékeket.

1. FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

7. cikk

A költségvetés hatálya

(1)   A költségvetés minden pénzügyi évre előrejelzi és engedélyezi az Unió számára szükségesnek tartott valamennyi bevételt és kiadást. A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)

az Unió bevételei és kiadásai, beleértve a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP) kapcsolatosan az EUSZ rendelkezéseinek végrehajtásából eredő igazgatási kiadásokat, valamint az említett rendelkezések végrehajtása által előidézett operatív kiadásokat, amennyiben azok a költségvetést terhelik;

b)

az Európai Atomenergia-közösség bevételei és kiadásai.

(2)   A költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból álló differenciált előirányzatokat, valamint nem differenciált előirányzatokat tartalmaz.

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a)

a költségvetésben és a költségvetés-módosításokban előírt előirányzatok;

b)

előző pénzügyi évekről áthozott előirányzatok;

c)

a 15. cikkel összhangban újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

d)

a 12. cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban visszafizetett előfinanszírozási kifizetésekből keletkező előirányzatok;

e)

azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi évben beállított vagy az előző pénzügyi évekből áthozott címzett bevétel befolyt.

(3)   A kötelezettségvállalási előirányzatok a pénzügyi évben tett jogi kötelezettségvállalások teljes költségét fedezik, a 114. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel.

(4)   A kifizetési előirányzatok a pénzügyi évben vagy a megelőző pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket fedezik. Fedezik továbbá a pénzügyi felelősségvállalásra vonatkozó tartalékok 214. cikkben említett feltöltését.

(5)   E cikk (2) és (3) bekezdése nem akadályozza sem a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában előírtak szerint a globális kötelezettségvállalások létrehozását, sem a 112. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint a költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekben történő teljesítését.

8. cikk

Az egységesség és a teljesség elvére vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Minden bevételt és kiadást a költségvetés egy sorára le kell könyvelni.

(2)   A 213. cikk (2) bekezdésében foglalt, függő kötelezettségekből fakadó engedélyezett kiadásokra vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül az engedélyezett előirányzatokat meghaladó kiadásra kötelezettség nem vállalható vagy az nem engedélyezhető.

(3)   Előirányzat csak akkor szerepelhet a költségvetésben, amennyiben egy szükségesnek ítélt kiadási tételhez tartozik.

(4)   A költségvetésből biztosított előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat nem az Uniót illeti, kivéve, ha erről az érintett hozzájárulási megállapodások vagy finanszírozási megállapodások eltérően rendelkeznek.

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

9. cikk

Fogalommeghatározás

A költségvetésbe beállított előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezendők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

10. cikk

A bevételek és az előirányzatok költségvetési számvitele

(1)   A pénzügyi év bevételeit az adott évben beszedett összegek alapján kell elszámolni az adott év könyvelésében. A következő pénzügyi év január hónapjára vonatkozó saját források azonban a 609/2014/EU, Euratom rendelet alapján előzetesen is befizethetők.

(2)   A hozzáadottérték-adón (héa) és a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját források tekintetében a tételek a 609/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(3)   Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett saját források tekintetében a tételek az (EU, Euratom) 2021/770 rendelettel összhangban kiigazíthatók.

(4)   A kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig vállalt jogi kötelezettségvállalások és a pénzügyi felelősségvállalásokra képzett tartalékoknak a 214. cikkben említett időpontig végzett feltöltése alapján kell elszámolni a pénzügyi évre. Ugyanakkor a 112. cikk (4) bekezdésében említett globális kötelezettségvállalásokat az adott év december 31-ig fennálló költségvetési kötelezettségvállalások alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(5)   A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által az adott év december 31-éig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(6)   A (4) és az (5) bekezdéstől eltérve:

a)

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásait a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-ig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi évre lekönyvelni, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év január 31-ig megkapta a fizetési megbízást;

b)

az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év elszámolásaira lekönyvelni, ideértve a következő pénzügyi év január 31-ig lekönyvelt kiadásokat is a 30. és 31. cikkben megállapítottak szerint.

11. cikk

Kötelezettségvállalás az előirányzatokra

(1)   A költségvetésbe beállított előirányzatokra január 1-jével kezdődő hatállyal lehet kötelezettséget vállalni, amennyiben a költségvetést véglegesen elfogadták.

(2)   A következő kiadásokat a pénzügyi év október 15-étől előre le lehet kötni a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok terhére:

a)

a rendszeres igazgatási kiadások, feltéve, hogy az ilyen kiadásokat az előző szabályszerűen elfogadott költségvetésben jóváhagyták, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat egynegyedéig;

b)

az EMGA rendszeres irányítási kiadásai, feltéve, hogy az ilyen kiadások egy meglévő alap-jogiaktuson alapulnak, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által a folyó pénzügyi évre elfogadott összes megfelelő előirányzat háromnegyedéig.

12. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(1)   Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették őket, meg kell szüntetni, kivéve, ha a (2)–(8) bekezdéssel összhangban átvitelre kerülnek.

(2)   A következő előirányzatok átvihetők egy a (3) bekezdés alapján hozott határozattal, de kizárólag a következő pénzügyi évre:

a)

az olyan kötelezettségvállalási előirányzatok vagy nem differenciált előirányzatok, amelyekre vonatkozóan a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része a pénzügyi év december 31-ig lezajlott. Az ilyen előirányzatokat a következő pénzügyi év március 31-ig lehet lekötni, az ingatlanprojektekkel kapcsolatos nem differenciált előirányzatok kivételével, amelyeket a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

b)

azon előirányzatok, amelyek akkor szükségesek, ha a jogalkotó hatóság a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadott el alap-jogiaktust, és a Bizottság nem tudta lekötni az e célra meghatározott előirányzatokat az adott év december 31-ig. Ezeket az előirányzatokat a következő pénzügyi év december 31-ig lehet lekötni;

c)

olyan kifizetési előirányzatok, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezéséhez szükségesek, amennyiben a következő pénzügyi évi költségvetésben a releváns költségvetési sorokon meghatározott kifizetési előirányzatok nem fedezik a szükségleteket;

d)

az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok.

E bekezdés első albekezdésének d) pontjától eltérve, az (EU) 2021/2116 rendelet 16. cikkében említett mezőgazdasági tartalékok le nem kötött előirányzatait a mezőgazdasági tartalék következő pénzügyi években történő finanszírozása céljából át kell vinni az említett rendelet 16. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett időszakra, valamint az alkalmazandó ágazatspecifikus szabályokban előírt, 2027 utáni bármely időszakra vonatkozóan.

E bekezdés első albekezdésének c) pontja tekintetében az érintett uniós intézmény először a folyó költségvetési évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és az átvitt előirányzatokat nem használja fel addig, amíg az előbbieket ki nem meríti.

Az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett le nem kötött előirányzatok átvitele nem haladhatja meg az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkében említett, az előző pénzügyi évben a közvetlen kifizetésekre alkalmazott kiigazítás összegét, és legfeljebb az Európai Parlament és a Tanács által megszavazott eredeti előirányzatok 2 %-a lehet. Az átvitt előirányzatokat az (EU) 2021/2116 rendelet 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba kell visszahelyezni.

(3)   Az érintett uniós intézmény a (2) bekezdésben említett átvitelekről legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-ig hozza meg határozatát. Az átvitelről hozott határozatáról az adott év március 15-ig tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Továbbá minden költségvetési sorról közli, hogy a (2) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában szereplő kritériumokat hogyan alkalmazta az egyes átvitelekre.

(4)   Az előirányzatokat automatikusan át kell vinni a következők tekintetében:

a)

a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékra és az Európai Unió Szolidaritási Alapjára vonatkozó előirányzatok. Ezeket az előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni, és az adott év december 31-ig lehet felhasználni;

b)

a belső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat kizárólag a következő pénzügyi évre lehet átvinni és az adott év december 31-ig lehet lekötni, kivéve a bérleti jogviszonyból, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó belső címzett bevételeket, amelyeket át lehet vinni mindaddig, amíg azokat teljes mértékben fel nem használják. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (40), az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (41) és az (EU) 2021/1060 rendeletben említett, az előfinanszírozási kifizetések visszafizetéséből keletkező azon kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek december 31-én rendelkezésre állnak, átvihetők a program lezárásáig, és szükség esetén felhasználhatók, feltéve, hogy más kötelezettségvállalási előirányzatok már nem állnak rendelkezésre;

c)

külső címzett bevételnek megfelelő előirányzatok. Az ilyen előirányzatokat teljes mértékben fel kell használni az azon programhoz vagy tevékenységhez kapcsolódó műveletek lezárásáig, amelyhez azokat hozzárendelték, vagy átvihetők és felhasználhatók a következő programra vagy tevékenységre. Ez nem alkalmazandó a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának iii. alpontjában említett bevételre, amelynek vonatkozásában az öt éven belül le nem kötött előirányzatokat meg kell szüntetni;

d)

az (EU) 2021/2116 rendelet 40., 41. és 42. cikkével összhangban a felfüggesztésekből származó, az EMGA-hoz kapcsolódó kifizetési előirányzatok.

(5)   Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államainak egyes uniós programokban való, a 21. cikk (2) bekezdésének e) pontjának megfelelő részvételéből származó, az e cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett külső címzett bevételeket az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz (EGT-megállapodás) csatolt 32. sz. jegyzőkönyvnek megfelelően kell kezelni.

(6)   A (3) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl, az érintett uniós intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az automatikusan átvitt előirányzatokról, beleértve a szóban forgó összegeket, valamint e cikk azon rendelkezéséről, amely alapján az előirányzatok átvitele történt.

(7)   A pénzügyi év végén jogilag lekötött nem differenciált előirányzatokat a következő pénzügyi év végéig kell kifizetni.

(8)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, a tartalékba helyezett előirányzatok és a személyzeti kiadások előirányzatai nem vihetők át. E cikk alkalmazásában a személyzeti kiadások magukban foglalják az uniós intézmények azon tagjai és személyzete részére járó béreket és juttatásokat, akikre a személyzeti szabályzat alkalmazandó.

13. cikk

Az előirányzatok megszüntetésével és átvitelével kapcsolatos részletes rendelkezések

(1)   A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és nem differenciált előirányzatok átvitelére csak akkor van lehetőség, ha az adott pénzügyi év december 31-e előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől független okból nem kerülhetett sor a kötelezettségvállalásra, és az előkészítő szakaszok olyan mértékben előrehaladottak, hogy észszerűen feltételezhető, hogy a következő pénzügyi év március 31-ig – vagy ingatlanprojektek esetében a következő pénzügyi év december 31-ig – megtehető a kötelezettségvállalás.

(2)   A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett előkészítő szakaszok, amelyeknek az adott pénzügyi év december 31. előtt le kell zárulniuk ahhoz, hogy lehetővé váljon a következő pénzügyi évre való átvitel, a következők:

a)

a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében vett egyedi kötelezettségvállalások esetén a potenciális ajánlattevők, kedvezményezettek, díjnyertesek vagy küldöttek kiválasztásának befejezése;

b)

a 112. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében vett globális költségvetési kötelezettségvállalások esetén a finanszírozási határozat elfogadása vagy az egyes uniós intézményekben az érintett szervezeti egységek finanszírozási határozatra vonatkozó konzultációs folyamatának lezárása.

(3)   A 12. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban átvitt és a következő pénzügyi év március 31-ig le nem kötött, vagy ingatlanprojektekhez kapcsolódó összegek esetében a következő pénzügyi év december 31-ig le nem kötött előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni.

A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az első albekezdéssel összhangban megszüntetett előirányzatokról a megszüntetéstől számított egy hónapon belül.

14. cikk

Kötelezettségvállalások visszavonása

(1)   Amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalásokat visszavonják a kötelezettségvállalás megtételét követő bármely pénzügyi évben azon tevékenységek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, az ilyen visszavonásoknak megfelelő előirányzatokat meg kell szüntetni, kivéve, ha az 1303/2013/EU rendelet, a 223/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (42), valamint az 514/2014/EU, az (EU) 2021/1060, és az (EU) 2021/2116 rendelet másként nem rendelkezik, továbbá ezen rendelet 15. cikkének sérelme nélkül.

(2)   Az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az 514/2014/EU, az (EU) 2021/1060 és az (EU) 2021/2116 rendeletben említett kötelezettségvállalási előirányzatokat az említett rendeletekkel összhangban automatikusan vissza kell vonni.

(3)   E cikk nem alkalmazandó a 21. cikk (2) bekezdésében említett külső címzett bevételekre.

15. cikk

A visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása

(1)   Az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az 514/2014/EU, az (EU) 2021/1060 és az (EU) 2021/2116 rendeletben említett visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatok nyilvánvaló, kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén újból rendelkezésre bocsáthatók.

E célból a Bizottság megvizsgálja az előző pénzügyi évben visszavont kötelezettségvállalásokat, és – a szükségletek alapján – a folyó pénzügyi év február 15-ig határoz a szóban forgó előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességéről.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett eseten túl a visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő előirányzatokat újból rendelkezésre kell bocsátani, ha a visszavont forrásokat az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikkével összhangban az az alap kapja vissza, amelyből azokat eredetileg átcsoportosították.

(3)   A kapcsolódó kutatási projektek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegű kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetési eljárás keretében szintén újból rendelkezésre bocsáthatók azon kutatási program javára, amelyhez a projekt tartozik, vagy annak utódprogramja javára.

16. cikk

A költségvetés késői elfogadása esetén alkalmazandó szabályok

(1)   Ha a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, az EUMSZ 315. cikkének első bekezdésében említett eljárást (ideiglenes tizenkettedek rendszere) kell alkalmazni. Kötelezettségek és kifizetések az e cikk (2) bekezdésében megállapított kereteken belül vállalhatók.

(2)   Kötelezettségeket alcímenként az előző pénzügyi év költségvetésének releváns alcímében lévő összes engedélyezett előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, továbbá minden eltelt hónap után egy tizenkettedre.

Az előirányzatoknak a költségvetési tervezetben meghatározott felső korlátja nem léphető túl.

Kifizetéseket havonta alcímenként a megelőző pénzügyi év költségvetésének releváns alcímében lévő engedélyezett előirányzatok legfeljebb egy tizenkettedére lehet vállalni. Ennek során azonban nem lehet túllépni a költségvetési tervezet ugyanazon alcímében meghatározott előirányzatok egy tizenketted részét.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett, a megelőző pénzügyi év költségvetésének releváns alcímében engedélyezett előirányzatok alatt a költségvetésben – a költségvetés-módosításokkal is – megszavazott és az említett pénzügyi évben végzett átcsoportosításokkal járó kiigazítást követő előirányzatok értendők.

(4)   Ha az uniós tevékenység folytonossága és az irányítási követelmények megkívánják, a Tanács – a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva – mind a kötelezettségvállalásokra, mind a kifizetésekre vonatkozóan egy ideiglenes tizenkettedre – a kellően indokolt eseteket kivéve – engedélyezhet többletkiadásokat, de ezek nem haladhatják meg négy ideiglenes tizenketted összegét, azokon felül, amelyek az (1) és (2) bekezdéssel összhangban automatikusan rendelkezésre állnak. A Tanács az engedélyezésről szóló határozatát haladéktalanul továbbítja az Európai Parlamentnek.

Az első albekezdésben említett határozat az elfogadásától számított harmincadik napon lép hatályba, kivéve, ha az Európai Parlament:

a)

a képviselők többségével a 30 napos határidő lejárta előtt a kiadás csökkentéséről határoz, amely esetben a Bizottságnak új javaslatot kell benyújtania; vagy

b)

a Tanácsot és a Bizottságot arról tájékoztatja, hogy nem kívánja csökkenteni a kiadást, mely esetben a határozat a harminc napos határidő lejárta előtt hatályba lép.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

(5)   Ha egy adott alcím esetében négy ideiglenes tizenketted, amelyet a (4) bekezdéssel összhangban engedélyeztek, nem elegendő ahhoz, hogy fedezze az uniós tevékenység megszakadásának elkerüléséhez szükséges kiadásokat a szóban forgó alcímben foglalt területen, kivételesen engedélyezhető az előző pénzügyi év költségvetésének megfelelő alcímében szereplő előirányzatok összegének túllépése. Az Európai Parlament és a Tanács a (4) bekezdésben előírt eljárásokkal összhangban jár el. Az előző pénzügyi év költségvetésében rendelkezésre álló vagy a költségvetési tervezetben javasolt összes előirányzat teljes összegét azonban semmilyen körülmények között nem lehet túllépni.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

17. cikk

Fogalommeghatározás és hatály

(1)   A bevételeknek és a kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2)   Az Unió, valamint a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek nem vehetnek fel kölcsönöket a költségvetés keretén belül.

18. cikk

A pénzügyi év egyenlege

(1)   Minden pénzügyi év egyenlegét többlet esetén bevételként, hiány esetén kifizetési előirányzatként kell beállítani a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett bevételek és kifizetési előirányzatok tervezett összegét a költségvetési eljárás során egy, az e rendelet 42. cikkének megfelelően benyújtott módosító indítvány útján kell beállítani a költségvetésbe. A tervezett összegeket az (EU, Euratom) 2021/768 tanácsi rendelet 1. cikkével összhangban kell kidolgozni.

(3)   Az egyes pénzügyi évekre vonatkozó előzetes beszámolók benyújtását követően az előzetes beszámolók és a tervezet közötti esetleges eltéréseket a következő pénzügyi év költségvetésébe kell beállítani egy kizárólag az érintett eltérésre vonatkozó költségvetés-módosítás útján. Ilyen esetekben a Bizottság a költségvetés-módosítási tervezetet az előzetes beszámoló benyújtását követő 15 napon belül egy időben benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

4. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

19. cikk

Az euro használata

(1)   A többéves pénzügyi keretet és a költségvetést euróban kell kidolgozni és végrehajtani, és az elszámolás is euróban történik. A 77. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegszámla-kezelők, valamint a Bizottság és az EKSZ adminisztratív irányításának vonatkozásában felmerülő igények esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek egyéb pénznemben történő végrehajtására.

(2)   Az ágazatspecifikus szabályokban, vagy konkrét szerződésekben, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokban, hozzájárulási megállapodásokban és finanszírozási megállapodásokban rögzített különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában azon a napon közzétett napi euroátváltási árfolyam alkalmazásával végzi el az átváltást, amelyen az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a fizetési megbízást vagy a beszedési megbízást kiállította.

Ha ilyen napi árfolyamot nem tesznek közzé, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (3) bekezdésben említett árfolyamot alkalmazza.

(3)   A 82., 83. és 84. cikkben előírt elszámolás céljából az euro és egyéb valuták közötti átváltás az euro megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Az említett elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője bármely megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva a havi elszámolási árfolyam hónapját megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.

(4)   A valutaátszámítási műveleteket úgy kell elvégezni, hogy azok ne gyakoroljanak jelentős hatást az uniós társfinanszírozás szintjére vagy káros hatást a költségvetésre. Adott esetben az euro és más pénznemek közötti átváltási árfolyam az egy adott időszak napi átváltási árfolyamainak átlagával is kiszámítható.

5. FEJEZET

A globális fedezet elve

20. cikk

Hatály

A 21. cikk sérelme nélkül, az összes bevételnek fedeznie kell az összes kifizetési előirányzatot. A 27. cikk sérelme nélkül, minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell beállítani a költségvetésbe.

21. cikk

Címzett bevétel

(1)   A külső címzett bevételeket és a belső címzett bevételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni.

(2)   A külső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)

a tagállamok által nyújtott konkrét pénzügyi többlet-hozzájárulások, beleértve az uniós programokra, eszközökre és tevékenységekre vonatkozó önkéntes hozzájárulásokat;

b)

az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap által képzett bevételekhez kapcsolódó előirányzatok;

c)

az 1467/97/EK tanácsi rendeletben (43) előírt letétek kamata és az ugyanazon rendelet alapján beszedett pénzbírságok;

d)

meghatározott rendeltetésű bevételek, így például az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes uniós intézményekhez rendelt címzett bevételeket;

e)

harmadik országok vagy nem az EUMSZ vagy az Euratom–Szerződés alapján létesített szervek által uniós tevékenységekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

f)

a (3) bekezdésben említett belső címzett bevételek, amennyiben kiegészítik az e bekezdésben említett külső címzett bevételt;

g)

bevételek a Közös Kutatóközpont (JRC) által szervezett, a következők bármelyikéből álló, versenyjellegű tevékenységekből:

i.

a JRC részvételével zajló, vissza nem térítendő támogatásra irányuló és közbeszerzési eljárások;

ii.

a JRC által harmadik felek nevében végzett tevékenységek;

iii.

az 59. cikkel összhangban egyéb uniós intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

(3)   A belső címzett bevételek közé a következők tartoznak:

a)

harmadik felektől származó áruk, szolgáltatások vagy a harmadik fél kérésére elvégzett munka tekintetében keletkező bevételek;

b)

a jogtalanul kifizetett összegeknek a 101. cikkel összhangban történő visszafizetéséből származó bevételek;

c)

áru, szolgáltatás vagy munkavégzés uniós intézményen belüli más szervezeti egységek vagy egyéb uniós intézmények vagy szervek részére történő biztosításából származó bevételek, beleértve az egyéb uniós intézmények vagy szervek által a nevükben megfizetett kiküldetési ellátmányok visszatérítését is;

d)

befolyt biztosítási díjak;

e)

bérleti jogviszonyból származó bevételek, valamint épületek és földterületek értékesítéséből származó bevételek;

f)

pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok visszafizetése a 212. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében;

g)

későbbi adó-visszatérítések nyomán keletkező bevételek a 27. cikk (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében.

(4)   A címzett bevételeket a 12. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontjával, valamint a 32. cikkel összhangban kell átvinni és átcsoportosítani.

(5)   Alap-jogiaktus azt a bevételt, amelyről rendelkezik, hozzárendelheti meghatározott kiadási tételekhez. Ha erről az alap-jogiaktus másképp nem rendelkezik, e bevételek belső címzett bevételt képeznek.

(6)   A költségvetés tartalmaz olyan sorokat, amelyeken a külső címzett bevételek és a belső címzett bevételek szerepelnek, és amennyiben lehetséges, feltünteti a megfelelő összegeket.

22. cikk

A címzett bevételek beállítására szolgáló struktúra és a megfelelő előirányzatok képzése

(1)   Az e cikk (2) bekezdése első albekezdése c) pontjának és a 24. cikknek a sérelme nélkül, a címzett bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következőkből áll:

a)

az egyes uniós intézményekre vonatkozó szakaszok bevételi kimutatásaiban egy, a bevételek beállítására szolgáló költségvetési sor;

b)

a kiadási kimutatásban a megjegyzések – ideértve az általános megjegyzéseket is –, amelyek jelzik, hogy mely költségvetési sorokba állíthatók be a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

c)

a kiadási kimutatásban a költségvetés szerves részét képező melléklet, amely meghatározza a belső vagy külső címzett bevételeket tartalmazó költségvetési sorokat, és tájékoztat az ilyen címen beszedendő bevételek tervezett összegéről és azon címzett bevételek tervezett összege, amelyeket az egyes költségvetési sorok tekintetében az előző évekről át kell vinni.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben pro memoria bejegyzést kell feltüntetni, és a tervezett bevételt tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

(2)   A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási előirányzatként, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az uniós intézményhez, kivéve a következő esetek bármelyikében:

a)

a 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben a tagállamok általi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozóan, amennyiben a hozzájárulási megállapodást euróban fejezik ki, a kötelezettségvállalási előirányzatok a hozzájárulási megállapodás tagállam általi aláírását követően rendelkezésre bocsáthatók;

b)

a 21. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. és iii. alpontjában említett esetben a kötelezettségvállalási előirányzatokat rendelkezésre kell bocsátani, amint a követelés összegének előzetes felmérése megtörtént;

c)

a 21. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett esetben az összegek bevitele a bevételi kimutatásba egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett előirányzatokat a 20. cikkel összhangban kell teljesíteni.

(3)   A 21. cikk (2) bekezdésének b) és g) pontjában említett tervezett követelésösszeget nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

23. cikk

A tagállamok hozzájárulása a kutatási programokhoz

(1)   A tagállamok a 609/2014/EU, Euratom rendelet 5. cikkében említett egyes kiegészítő kutatási programok finanszírozásához a következők szerint teljesítik hozzájárulásukat:

a)

a költségvetésbe beállított összeg hét tizenketted része a folyó pénzügyi év január 31-ig fizetendő;

b)

a fennmaradó öt tizenketted rész a folyó pénzügyi év július 15-ig fizetendő.

(2)   Amennyiben nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására a pénzügyi év kezdetéig, az (1) bekezdés szerinti hozzájárulások az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésbe beállított összegen alapulnak.

(3)   Valamennyi hozzájárulást és olyan kiegészítő befizetést, amellyel a tagállamok a költségvetésnek tartoznak, a Bizottság számláján, illetve számláin kell jóváírni a pénzösszegek lehívását követő harminc naptári napon belül.

(4)   A befizetések jóváírása a 609/2014/EK, Euratom rendeletben előírt számlán történik, az említett rendeletben megállapított feltételek szerint.

24. cikk

Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek

(1)   Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő bevételek beállítására szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a)

a bevételi kimutatásban pro memoria bejegyzéssel ellátott költségvetési sort kell beállítani, amely magában foglalja az egyes EFTA-államoknak a pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét;

b)

a kiadási kimutatásban egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben meg kell határozni azokat a költségvetési sorokat, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekre vonatkoznak, és e mellékletnek tartalmaznia kell az egyes EFTA-államok részvételének tervezett összegére vonatkozó információkat is.

(2)   Az EGT-megállapodás 82. cikke szerint az EFTA-államok éves részvételének összege alapján, amelyet az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodáshoz csatolt 32. sz. jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdésével összhangban megerősített a Bizottság részére, a pénzügyi év elején rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok teljes összegét.

(3)   Az EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek felhasználását külön kell felügyelni.

25. cikk

Adományok

(1)   Az uniós intézmények bármely, az Uniónak felajánlott adományt elfogadhatnak, így például alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelmeket.

(2)   Az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges az 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű olyan adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget – többek között utólagos költségeket –vonnak maguk után. Az Európai Parlament és a Tanács az üggyel kapcsolatban az érintett uniós intézmény kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül jár el. Ha ezen időszak alatt nem emelnek kifogást, az érintett uniós intézmények végleges határozatot hoznak az adomány elfogadásáról. Az érintett uniós intézmények az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett kérelmükben kifejtik, hogy az Uniónak felajánlott adományok elfogadásával milyen pénzügyi költségek járnak.

(3)   A (2) bekezdés ellenére a Bizottság kivételes körülmények között értéktől függetlenül elfogadhatja az Uniónak felajánlott természetbeni adományt, ha annak célja humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatás, polgári védelem vagy válságkezelési segítségnyújtás.

A Bizottság az ilyen adományt akkor fogadhatja el, ha

a)

az elfogadás összhangban van a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvével;

b)

az adomány nem vezet összeférhetetlenséghez;

c)

az adomány nem árt az Unióról kialakított képnek;

d)

az adomány nem sérti vagy veszélyezteti az Unió vagy a tagállamok biztonságát vagy közrendjét;

e)

a donor az elfogadás idején nincs a 138. cikk (1) bekezdésében és a 143. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és a 144. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban nem tartják őt nyilván kizártként. A donornak be kell nyújtania a 139. cikkben említett nyilatkozatot.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben tájékoztatást nyújt valamennyi olyan esetről, amikor a Bizottság e bekezdés első albekezdése alapján adományt fogadott el.

26. cikk

Vállalati szponzorálás

(1)   Vállalati szponzorálás az a megállapodás, amelynek révén egy jogi személy természetbeni támogatást nyújt egy eseményhez vagy tevékenységhez promóciós vagy vállalati társadalmi felelősségvállalási célokból.

(2)   Az uniós intézmények és szervek konkrét belső szabályok alapján, amelyeket saját weboldalukon közzé kell tenniük, kivételesen elfogadhatnak vállalati szponzorálás keretében nyújtott hozzájárulást, feltéve, hogy:

a)

a vállalati szponzorálás elfogadására irányuló eljárás minden szakaszában kellő figyelmet szentelnek a megkülönböztetésmentesség, az arányosság, az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének;

b)

a vállalati szponzorálás hozzájárul az Unióról kialakított kedvező képhez, és közvetlenül kapcsolódik egy esemény vagy tevékenység alapcélkitűzéséhez;

c)

a vállalati szponzorálás nem eredményez összeférhetetlenséget, és nem kizárólag társas eseményekre irányul;

d)

az esemény vagy tevékenység finanszírozása nem kizárólag vállalati szponzorálás útján történik;

e)

a vállalati szponzorálás ellenértékeként nyújtott szolgáltatás kizárólag abból áll, hogy a szponzor védjegyének vagy nevének nyilvánosságot biztosítanak;

f)

a szponzor a szponzorálási eljárás idején nincs a 138. cikk (1) bekezdésében és a 143. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és a 144. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban nem tartják őt nyilván kizártként.

(3)   Amennyiben a vállalati szponzorálás értéke meghaladja az 5 000 eurót, a szponzort olyan nyilvános jegyzékbe kell felvenni, amely információkat tartalmaz a szponzorált esemény vagy tevékenység típusáról.

27. cikk

A levonások és árfolyam-kiigazítások szabályai

(1)   A kifizetési kérelmekből a következő levonásokra kerülhet sor, azzal, hogy azokat ezután a nettó összeggel kell kifizetésre továbbítani:

a)

a szerződésekben részt vevő felekre vagy kedvezményezettekre kirótt szankciók;

b)

a számlánként és a költségkimutatásonként alkalmazandó engedmények, visszatérítések és egyéb levonások;

c)

az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamat;

d)

a jogtalanul kifizetett összegek miatti kiigazítások.

Az első albekezdés d) pontjában említett kiigazítások megtehetőek közvetlen levonással, az ugyanazon fizetési kedvezményezett részére teljesített új időközi vagy egyenlegkifizetés útján, ugyanazon alcím, jogcímcsoport és pénzügyi év keretében, amelynek tekintetében sor került a többletkifizetésre.

Az első albekezdés c) és d) pontjában említett levonásokra az uniós számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv értelmében a tagállamok által visszatérített adókat magában foglaló költségei az adó nélküli összeggel terhelik meg a költségvetést.

(3)   Az Unió számára értékesített termékeknek és nyújtott szolgáltatásoknak a releváns megállapodások alapján harmadik országok által visszatérített adókat is tartalmazó költségei esetében a következő összegek bármelyike elszámolható a költségvetéssel szemben:

a)

az adó nélküli összeg;

b)

az adót tartalmazó összeg.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a későbbi adó-visszatérítéseket belső címzett bevételként kell kezelni.

(4)   A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget a pénzügyi évre vonatkozó mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

28. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az előirányzatokat meghatározott célokhoz kell rendelni, cím és alcím szerint. Az alcímeket jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani.

(2)   A Bizottság és a többi uniós intézmény a 29–32. cikkben megállapított különös rendelkezésekre figyelemmel előirányzatokat csoportosíthat át a költségvetésen belül.

Az előirányzatokat kizárólag azon költségvetési sorokra lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzatokat tartalmaz, vagy amelyeknél a pro memoria bejegyzés szerepel.

A 29., a 30. és a 31. cikkben említett értékhatárokat az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kell kiszámítani, utalva a költségvetés-módosításokat is magában foglaló költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra.

A 29., a 30. és a 31. cikkben említett értékhatárok kiszámításának céljából figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett költségvetési sorból elvégzendő átcsoportosítások összegével. A Bizottság vagy az érintett bármely egyéb uniós intézmény által saját hatáskörben végzett, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtott átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a 29., a 30. és a 31. cikk szerinti átcsoportosításokról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésére vonatkozó legfrissebb információkat és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig tervezett összegét azon költségvetési sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

29. cikk

A Bizottságtól eltérő uniós intézmények által végzett átcsoportosítások

(1)   A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosíthat előirányzatokat:

a)

egyik címből a másikba az azon a költségvetési soron szereplő pénzügyi éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyről az átcsoportosítás történik;

b)

korlátozás nélkül egyik alcímből a másikba.

(2)   Az e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítás végrehajtása előtt az uniós intézmények tájékoztatják szándékaikról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)   A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett értékhatárt. Az említett átcsoportosítások a 31. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4)   A Bizottságtól eltérő bármely uniós intézmény a költségvetésben a saját szakaszán belül átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot előzetesen tájékoztatná.

30. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások

(1)   A Bizottság a költségvetésben a saját szakaszán belül saját hatáskörben:

a)

előirányzatokat csoportosíthat át az egyes alcímeken belül;

b)

a több címben is szereplő személyzeti és igazgatási kiadások tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon előirányzatok legfeljebb 30 %-áig, amelyek az adott pénzügyi évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

c)

az operatív kiadások tekintetében ugyanazon címen belül az alcímek között előirányzatokat csoportosíthat át azon előirányzatok legfeljebb 10 %-áig, amelyek az adott évben azon a költségvetési soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

d)

a JRC által teljesített kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok tekintetében a „Közvetlen kutatás” elnevezésű szakpolitikai területre vonatkozó költségvetési címen belül előirányzatokat csoportosíthat át az alcímek között, az azon a költségvetési soron szereplő előirányzatok legfeljebb 15 %-áig, amelyről az átcsoportosítás történik;

e)

a kutatás és technológiafejlesztés tekintetében operatív előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve, hogy az előirányzatok felhasználása azonos célt szolgál;

f)

az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapok operatív kiadásai tekintetében előirányzatokat csoportosíthat át egyik címből a másikba, feltéve, hogy az érintett előirányzatok az érintett alapot létrehozó rendelet értelmében vett ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások;

g)

előirányzatokat csoportosíthat át egy költségvetési biztosíték költségvetési tételéről egy másik költségvetési biztosíték költségvetési tételére azokban a rendkívüli esetekben, amikor az utóbbi költségvetési biztosíték tekintetében a közös tartalékalapba feltöltött források nem elegendőek a biztosítéklehívás kifizetéséhez és azzal a feltétellel, hogy az átcsoportosított összeget később a 215. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárással vissza kell állítani.

Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi szakpolitikai terület esetében a 47. cikk (4) bekezdésében említett tételekre vonatkoznak.

Ha a Bizottság december 31-ét követően az első albekezdés szerint EMGA-előirányzatokat csoportosít át, határozatát a következő pénzügyi év január 31-ig hozza meg. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Három héttel az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt a Bizottság tájékoztatja ezirányú szándékáról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, a 31. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

A negyedik albekezdéstől eltérően, a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre az adott év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)   A Bizottság a költségvetés rá vonatkozó szakaszában dönthet az előirányzatok egyik címből egy másikba történő, következő átcsoportosításairól, feltéve, hogy határozatáról haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a)

előirányzatok átcsoportosítása az e rendelet 49. cikkében említett „előzetes előirányzatok” címből, ha a tartalék felszabadításának egyetlen feltétele az EUMSZ 294. cikke szerinti alap-jogiaktus elfogadása;

b)

a pénzügyi év december 1-je után előforduló olyan kellően indokolt, kivételes esetekben, mint például a nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok, a többéves pénzügyi keretnek az Unió külső fellépésével foglalkozó fejezetéhez tartozó címek keretében még rendelkezésre álló, az adott évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a válságkezelési segélyre és humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címekhez.

31. cikk

Az uniós intézmények által az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett átcsoportosítási javaslatok

(1)   Valamennyi uniós intézmény egyidejűleg nyújtja be átcsoportosítási javaslatait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   A Bizottság a következő pénzügyi év január 10-éig, az EMGA kivételével a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokba történő, a kifizetési előirányzatok átcsoportosításról szóló javaslatot nyújthat be az Európai Parlament és a Tanács részére. A kifizetési előirányzatok bármely költségvetési tételtől átcsoportosíthatók. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

Ha az Európai Parlament és a Tanács nem, vagy csak részben hagyja jóvá az átcsoportosítást, a 10. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett kiadás megfelelő részét a következő pénzügyi év kifizetési előirányzataira kell terhelni.

(3)   Az Európai Parlament és a Tanács az előirányzatok átcsoportosításáról a (4)–(8) bekezdésnek megfelelően határozatot hoz.

(4)   A sürgős eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács – ez utóbbi minősített többséggel eljárva –, attól az időponttól számított hat héten belül vitatja meg az átcsoportosítási javaslatot, amikor azt mindkét intézmény megkapta. Sürgős esetekben az Európai Parlament és a Tanács a javaslat kézhezvételétől számított három héten belül vitatja meg a javaslatot.

(5)   Ha a Bizottság e cikkel összhangban EMGA-előirányzatokat kíván átcsoportosítani, átcsoportosításról szóló javaslatát a következő pénzügyi év január 10-éig terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé. Ilyen esetekben a (4) bekezdésben említett hathetes időszak három hétre csökken.

(6)   Egy átcsoportosítási javaslatot jóvá kell hagyni, illetve jóváhagyottnak minősül, ha a hathetes időszakon belül a következők valamelyike megtörténik:

a)

az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyja azt;

b)

az Európai Parlament vagy a Tanács jóváhagyja azt, a másik intézmény tartózkodik az intézkedéstől;

c)

sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem hoz az átcsoportosítási javaslat módosítására vagy elutasítására irányuló határozatot.

(7)   Kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács ezzel ellentétes tartalmú kérést terjeszt elő, a (4) bekezdésben említett hathetes időszak a következő esetekben három hétre csökken:

a)

az átcsoportosítás azon költségvetési sor előirányzatainak kevesebb mint 10 %-át érinti, amelyből az átcsoportosítás történik, és nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b)

az átcsoportosítás csak kifizetési előirányzatokra vonatkozik, és teljes összege nem haladja meg a 100 000 000 EUR-t.

(8)   Ha akár az Európai Parlament, akár a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, miközben a másik intézmény jóváhagyja azt vagy nem tesz válaszlépést, vagy amennyiben mind az Európai Parlament, mind a Tanács módosítja az átcsoportosítás összegét, e kettő közül az alacsonyabb összeget kell jóváhagyottnak tekinteni, kivéve, ha az érintett uniós intézmény visszavonja átcsoportosítási javaslatát.

32. cikk

Különös rendelkezések alapján végrehajtott átcsoportosítások

(1)   A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat kizárólag akkor lehet átcsoportosítani, ha e bevételek megőrzik az eredeti célhoz kötöttségüket.

(2)   A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék felhasználására jogosító – az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapuló – átcsoportosításról szóló határozatot a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács hozza meg.

E bekezdés alkalmazásában a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt eljárásokat kell alkalmazni. Ha az Európai Parlament és a Tanács nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és nem jutnak közös álláspontra, tartózkodnak az említett javaslat ügyében való intézkedéstől.

A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékból – az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti segítségnyújtás céljával – történő átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják:

a)

az átcsoportosítás költségvetési sora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig tervezett összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információkat;

b)

az előirányzatok újraelosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzését.

7. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve és a teljesítmény

33. cikk

Teljesítmény, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elvei

(1)   Az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell felhasználni, és így azokat a következő elvek tiszteletben tartásával kell teljesíteni:

a)

a gazdaságosság elve, amely megköveteli, hogy az uniós intézmény által a tevékenységei folytatására felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, illetve a legjobb áron álljanak rendelkezésre;

b)

a hatékonyság elve, amely az igénybe vett erőforrások, a végzett tevékenységek és a célkitűzések megvalósítása közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik;

c)

az eredményesség elve, amely arra vonatkozik, hogy a tevékenységek végzésével milyen mértékben sikerül megvalósítani a kitűzött célokat.

(2)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban az előirányzatok felhasználása során a teljesítményre kell összpontosítani, és e célból:

a)

a programokra és tevékenységekre vonatkozó célkitűzéseket előzetesen meg kell állapítani;

b)

a célkitűzések – többek között adott esetben az általánosan érvényesített célkitűzések – megvalósítása során elért előrehaladást teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni;

c)

a célkitűzések elérése terén tett előrelépésről és a felvetődő problémákról jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 41. cikk (3) bekezdése első albekezdésének h) pontjával és a 253. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban;

d)

a programokat és a tevékenységeket – amennyiben ez a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban lehetséges és helyénvaló – célkitűzéseik megvalósítása érdekében úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon jelentős kárt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (44) 9. cikkében meghatározott környezeti célkitűzések, vagyis az éghajlatváltozás mérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, a szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása tekintetében;

e)

a programokat és a tevékenységeket – amennyiben ez a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban lehetséges és helyénvaló – célkitűzéseik megvalósítása érdekében az alkalmazandó nemzeti jog, az uniós jog, az ILO-egyezmények és a kollektív szerződések szerinti munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani;

f)

a programokat és a tevékenységeket – amennyiben ez a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban lehetséges és helyénvaló – a nemek közötti egyenlőség elvének figyelembevételével és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére szolgáló megfelelő módszertannal összhangban kell végrehajtani.

(3)   Adott esetben az (1) és (2) bekezdésben említettek szerinti konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött célkitűzéseket, valamint releváns, elfogadott, hiteles, egyszerű, szilárd, széles körben elismert tudományos bizonyítékokon és hatékony, átlátható és átfogó módszertanon alapuló mutatókat kell meghatározni. Adott esetben az ilyen mutatókkal kapcsolatban gyűjtött adatokat nemek szerint kell lebontani, és olyan módon kell gyűjteni, amely lehetővé teszi az ilyen adatok összesítését valamennyi releváns program tekintetében.

34. cikk

Értékelések

(1)   A jelentős kiadásokkal járó programokat és tevékenységeket előzetes és visszamenőleges értékelésnek kell alávetni, amely arányos a célkitűzésekkel és a kiadásokkal.

(2)   A programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelések alapját a kapcsolódó programok vagy tevékenységek teljesítményére vonatkozó bizonyítékoknak kell képezniük, és az előzetes értékelések keretében meg kell határozni és elemezni kell a megoldandó problémákat, azt, hogy az Unió közreműködése mennyiben jelentene hozzáadott értéket, továbbá a célokat, a különböző alternatívák várható hatásait, valamint a nyomonkövetési és értékelési eljárásokat.

Az olyan nagyobb programok vagy tevékenységek esetében, amelyek várhatóan jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatásokkal járnak, az előzetes értékelésre sor kerülhet hatásvizsgálat keretében, amely az első albekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelésen túl elemzi a különböző lehetséges végrehajtási módszereket is.

(3)   A visszamenőleges értékelések keretében értékelni kell a program vagy tevékenység teljesítményét, olyan szempontokra is kitérve, mint az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia, a relevancia és az uniós hozzáadott érték. A visszamenőleges értékeléseknek az adott tevékenységre vonatkozóan kialakított nyomonkövetési mechanizmusok és mutatók révén nyert információkon kell alapulniuk. A visszamenőleges értékeléseket minden többéves pénzügyi keret időtartama alatt legalább egy alkalommal el kell végezni, lehetőség szerint olyan időzítéssel, hogy elegendő idő maradjon a megállapítások figyelembevételére a kapcsolódó programok és tevékenységek előkészítését támogató előzetes értékelésekben és hatásvizsgálatokban.

35. cikk

Kötelező pénzügyi kimutatás

(1)   A jogalkotó hatóságnak a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) vagy a tagállamok által benyújtott bármely olyan javaslathoz vagy kezdeményezéshez, amely hatással lehet a költségvetésre – ideértve az álláshelyek számában bekövetkező változásokat is –, mellékelni kell a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatok becsléseit bemutató pénzügyi kimutatást, az egyes elérhető finanszírozási lehetőségek értékelését és a 34. cikkben előírt előzetes értékelést vagy hatásvizsgálatot.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat is, a módosítást javasló uniós intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.

A pénzügyi kimutatás tartalmazza azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jogalkotó hatóság fel tudja mérni az uniós fellépés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az Unió egyéb tevékenységeivel fennálló koherenciáról és a lehetséges szinergiáról.

Több évet felölelő műveletek esetében a pénzügyi kimutatás tartalmazza a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokkal és az álláshelyekkel – ideértve a külső személyzetet is – kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok közép- és lehetőség szerint hosszú távú pénzügyi hatásainak elemzését is.

(2)   A költségvetési eljárás során a Bizottság – figyelemmel a jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslatról vagy kezdeményezésről szóló tanácskozások során elért eredményekre – biztosítja a szükséges előirányzatok változásai és a pénzügyi kimutatásban szereplő eredeti előrejelzések összehasonlításához szükséges információkat.

(3)   A csalás, a szabálytalanságok és a célkitűzésektől való elmaradás kockázatának mérséklése érdekében a pénzügyi kimutatásban tájékoztatást kell nyújtani a létrehozott belső kontrollrendszerről, az ilyen rendszer által végzett kontrollok várható költségeiről és hasznairól, valamint a várható hibaarány értékeléséről, továbbá a meglévő és tervezett, csalásmegelőzési és védelmi intézkedésekről.

Az elemzésnek figyelembe kell vennie a hibák valószínűsíthető nagyságrendjét és típusát, valamint az érintett szakpolitikai területre jellemző konkrét feltételeket és az azokra alkalmazandó szabályokat.

(4)   Felülvizsgált vagy új kiadásokra vonatkozó javaslatok benyújtásakor a Bizottságnak meg kell becsülnie a kontrollrendszerek költségeit és hasznait, valamint a (3) bekezdésben említett várható hibaarányt.

36. cikk

A költségvetés végrehajtásának belső kontrollja

(1)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján a költségvetést az egyes végrehajtási módszereknek megfelelő, hatékony és eredményes belső kontrollal és a releváns ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

(2)   A költségvetés végrehajtásának céljából a belső kontroll az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének észszerű biztosítása:

a)

a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)

a jelentéstétel megbízhatósága;

c)

az eszközök és az információk védelme;

d)

a szabálytalanságok, többek között a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás megelőzése, felderítése, korrekciója és nyomon követése, egy, a Bizottság által biztosított egységes, integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszer önkéntes használata révén is, amely egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt is magában foglal, és amely lehetővé teszi az uniós pénzeszközök címzettjeire – ideértve azoknak az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosait is – vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, azok elektronikus automatikus lekérdezését, rögzítését, tárolását és elemzését, az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően;

e)

az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségéhez és szabályszerűségéhez kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.

(3)   Az eredményes belső kontroll a legjobb nemzetközi gyakorlatra épül és különösen a következő elemekből áll:

a)

a feladatok elkülönítése;

b)

megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia, ideértve a címzett szintjén alkalmazott kontrollokat is;

c)

megfelelő ellenőrzési nyomvonalak, az adatok sértetlensége az adatrendszerekben, ideértve az elektronikusakat is;

d)

a hatékonyság és eredményesség figyelemmel kísérésére szolgáló eljárások;

e)

a belső kontroll azonosított hiányosságainak és kivételeinek kezelésére szolgáló eljárások;

f)

a belső kontrollrendszer hatékony és eredményes működésének időszakos értékelése.

(4)   A hatékony belső kontroll a következő elemekre épül:

a)

az ellenőrzési lánc valamennyi érintett résztvevőjével egyeztetett megfelelő kockázatkezelési és kontrollstratégia végrehajtása;

b)

az elvégzett kontrollok eredményeinek hozzáférhetősége az ellenőrzési lánc valamennyi érintett szereplője számára;

c)

adott esetben a végrehajtó partnerek vezetői nyilatkozataira és független ellenőri véleményekre való támaszkodás, feltéve, hogy az ezek alapjául szolgáló munka minősége megfelelő és elfogadható, és azt az elfogadott standardoknak megfelelően teljesítették;

d)

a korrekciós intézkedések időben történő alkalmazása, adott esetben beleértve a visszatartó erejű szankciókat is;

e)

világos és egyértelmű jogi szabályozás megléte a vonatkozó szakpolitikák hátterében, ideértve többek között a belső kontroll elemeire vonatkozó alap-jogiaktusokat is;

f)

a többszörös kontrollok megszüntetése;

g)

a kontrollok költség-haszon arányának javítása.

(5)   Ha a végrehajtás során a hibaszint folyamatosan magas, a Bizottságnak fel kell tárnia a kontrollrendszerek hiányosságait és elemeznie kell a lehetséges korrekciós intézkedések költségeit és hasznát, majd olyan megfelelő lépéseket kell tennie vagy javasolnia, mint például az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése, a kontrollrendszerek javítása, és a program vagy a végrehajtási rendszerek átalakítása.

(6)   E cikk (2) bekezdése d) pontjának alkalmazásában, valamint e bekezdés második albekezdésének sérelme nélkül az uniós intézmények és szervek, valamint a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése alapján végrehajtó személyek vagy szervezetek elektronikus úton, interoperábilis és géppel olvasható formátumban a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a)

a címzettről: a 38. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 38. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében felsorolt valamennyi információ, valamint természetes személy esetében a születési idő is;

b)

a műveletről: a 38. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában felsorolt valamennyi információ, valamint a művelet egyedi azonosítója;

c)

a címzett tényleges tulajdonosáról (tulajdonosairól), amennyiben a címzett nem természetes személy: vezeték- és utónév, születési idő, valamint – ha rendelkezésre áll – héaazonosító szám vagy adóazonosító szám, vagy egy másik, országos szintű egyedi azonosító.

E cikk alkalmazásában, amennyiben a tagállamok a 62. cikk (1) bekezdése alapján megkapják és végrehajtják a költségvetést, csak akkor biztosítják a Bizottság számára az első albekezdésben meghatározott információkhoz való hozzáférést, ha az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kötelesek ezeket az információkat rögzíteni és tárolni. Az ágazatspecifikus szabályok szerinti ilyen kötelezettség hiányában a tagállamok önkéntes alapon hozzáférést biztosíthatnak a Bizottság számára a birtokukban lévő, az első albekezdésben említett információkhoz.

A Bizottság 2027 végéig értékelést nyújt be az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszer felkészültségéről a következő kritériumok tekintetében:

a)

biztosított a releváns – többek között tagállami – informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal való interoperabilitás, lehetővé téve a releváns információk – lehetőség szerint valós idejű – automatikus továbbítását, és elkerülve a jelentéstétel megkettőzését;

b)

az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszer által használt kockázati mutatók kellően egységesek, objektívek, arányosak és szükségesek a kockázatértékeléshez, és megbízható információforrásokon alapulnak;

c)

az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszer megengedi a mesterséges intelligencia adatelemzéshez és -értelmezéshez való felhasználását;

d)

az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszer megfelel az általános adatvédelmi elveknek.

E cikk alkalmazásában az „interoperabilitás” a különböző forrásokból származó adatok minimálisan szükséges gyűjtése és az e források közötti kommunikáció az adatok és a potenciális kockázatok hatékony értékelése érdekében.

Az uniós intézmények és szervek, a tagállamok és a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése alapján végrehajtó személyek vagy szervezetek önkéntes alapon használhatják az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszert.

(7)   Az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszer kialakítása elősegíti a kiválasztás, az odaítélés, a pénzügyi irányítás, a monitoring, a vizsgálat, a kontroll és az ellenőrzés céljaira szolgáló kockázatértékelést, és hozzájárul a szabálytalanságok, beleértve a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás eredményes megelőzéséhez, felderítéséhez, korrekciójához és nyomon követéséhez, továbbá:

a)

kizárólag olyan kockázati mutatókat használ, amelyek objektívek, arányosak, szükségesek a kockázatértékeléshez, valamint megbízható adat- és információforrásokon alapulnak;

b)

a személyes adatok kezelésére alkalmazandó általános adatvédelmi elvekkel – többek között az adattakarékossággal és az adattárolás korlátozásával – összhangban van kialakítva.

Az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszer által kezelt adatokhoz való hozzáférés megfelel az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak, tiszteletben tartja a szükségesség és az arányosság elvét, és a következőkre korlátozódik: a költségvetést végrehajtó uniós intézmények és szervek, a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján végrehajtó tagállamok, a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján uniós forrásokban részesülő és azokat végrehajtó tagállamok, a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján végrehajtó személyek vagy szervezetek, az uniós vizsgálati, kontroll és ellenőrző szervek, beleértve az OLAF-ot, a Számvevőszéket és az Európai Ügyészséget, a vonatkozó hatásköreik gyakorlásának keretei között. Az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszeren keresztül rendelkezésre álló adatokat eseti alapon az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani a hatáskörük gyakorlásához szükséges és azzal arányos mértékben, a Bizottságra vonatkozó mentesítési eljárás keretei között.

A Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja értelmében vett adatkezelő, és felelős az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszer fejlesztéséért, kezeléséért és felügyeletéért, az adatok biztonságáért, integritásáért és bizalmasságáért, a felhasználók hitelesítéséért és az informatikai rendszer helytelen kezeléssel vagy visszaéléssel szembeni védelméért.

Az adatokat a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott cél eléréséhez szükséges és arányos ideig kell tárolni. A maximális tárolási időszak nem haladhatja meg a Bizottsághoz egy adott időszakra benyújtott utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított 10 évet.

(8)   E cikk (2) bekezdésének d) pontja, a 144. cikk (2) bekezdése és a 147. cikk alkalmazásában, valamint bármely alkalmazandó ágazatspecifikus szabályon túlmenően, a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerint végrehajtó személyek és szervezetek, valamint a forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek, amennyiben a költségvetést a tagállamokkal együtt, a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján hajtják végre, bármely hivatalos csatornán, például a Bizottság által létrehozott, a csalások és szabálytalanságok bejelentésére jelenleg használt automatizált információs rendszeren (a továbbiakban: a szabálytalanságkezelő rendszer) keresztül kizárólag a jogerős ítéletekkel vagy jogerős közigazgatási határozatokkal összefüggésben rögzített tényekre és megállapításokra vonatkozó információkat továbbítják a Bizottságnak, hivatkozással a 138. cikk (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában és d) pontjában meghatározott indokokra, amikor ilyen információkról tudomást szereznek. Ugyanezen célból a tagállamok továbbítják a Bizottság által kért egyéb szükséges információkat, különös tekintettel az igazgatási nyomon követésre vonatkozó információkra.

(9)   A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján uniós forrásokban részesülő és azokat végrehajtó tagállamok alkalmazzák e cikk (1)–(7) bekezdését.

(10)   Amikor e cikk (2), (3) és (6) bekezdésének követelményeit a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján végrehajtó tagállamok alkalmazzák, a címzettek alatt a 38. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett kedvezményezettek értendők.

(11)   A Bizottság kontrollstratégiája részeként adott esetben automatizált informatikai eszközöket és kialakulóban lévő technológiákat alkalmazó kontrollokat és ellenőrzéseket alakít ki és hajt végre.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

37. cikk

A beszámolók és a költségvetés közzététele

(1)   A költségvetés megállapítása és végrehajtása, valamint a beszámolók benyújtása során be kell tartani az átláthatóság elvét.

(2)   A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetéseket a véglegesen elfogadottá nyilvánításuk időpontját követő három hónapon belül kell közzétenni.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzétételig a költségvetés végleges, részletes számadatait – a Bizottság kezdeményezésére – a lehető leghamarabb, de legkésőbb a költségvetés végleges elfogadását követően négy héten belül minden nyelven közzé kell tenni az uniós intézmények weboldalán.

Az összevont éves beszámolót közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az uniós intézmények weboldalán.

38. cikk

A címzettekre vonatkozó és egyéb információk közzététele

(1)   Ha a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban a költségvetést a Bizottság, az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban uniós intézmények, vagy a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek hajtják végre, a Bizottság egy központosított weboldalon legkésőbb a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás pénzügyi évét követő év június 30-ig közzéteszi a költségvetésből nyújtott források címzettjeire vonatkozó információkat.

Amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjával összhangban, vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban tagállamokkal hajtják végre, a Bizottság az e bekezdés első albekezdésében említett központosított weboldalán legkésőbb a támogatás feltételeit megállapító szerződés vagy megállapodás megkötésének pénzügyi évét követő év június 30-ig közzéteszi a címzettekre vonatkozó információkat. Amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban hajtják végre, e cikkben a címzettek alatt az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott címzettek, szerződő felek, alvállalkozók és kedvezményezettek értendők. Az e cikk (2) bekezdésében felsorolt, az ilyen címzettekre vonatkozó információkat közzé kell tenni, feltéve, hogy az ágazatspecifikus szabályok megkövetelik azok gyűjtését és tárolását.

(2)   A (3) bekezdésben említett esetek kivételével, a következő információkat a titoktartás és a biztonság követelményeire és különösen a személyes adatok védelmére kellő figyelemmel kell közzétenni olyan nyitott, interoperábilis és géppel olvasható formátumban, amely lehetővé teszi az adatok rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását:

a)

a címzett természetes vagy jogi személy-e;

b)

jogi személy esetében a címzett teljes hivatalos neve és héaazonosító száma, vagy – ha rendelkezésre áll – adóazonosító száma, vagy egy másik, országos szinten megállapított egyedi azonosítója, természetes személy esetében a címzett vezeték- és utóneve;

c)

a címzett földrajzi helye, nevezetesen:

i.

a címzett címe, amennyiben a címzett jogi személy;

ii.

a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a címzett természetes személy és az Unióban lakóhellyel rendelkezik vagy az ország, amennyiben a címzett természetes személy és az Unióban nem rendelkezik lakóhellyel;

d)

az összeg, amelyre kötelezettséget vállaltak és – többcímzettes kötelezettségek esetében – annak címzettek szerinti bontása, amennyiben rendelkezésre áll;

e)

az intézkedés jellege és célja.

(3)   A e cikk (2) bekezdésében említett információkat nem kell közzétenni és nem kell e cikk (6) bekezdésével összhangban közzétételre benyújtani a következők tekintetében:

a)

a természetes személyeknek fizetett oktatási támogatások és a 194. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett, a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

b)

a 242. cikk (2) bekezdése alapján kiválasztott szakértők részére odaítélt nagyon alacsony értékű szerződések, valamint azon nagyon alacsony értékű szerződések, amelyek összege nem éri el az I. melléklet 14.4. pontjában említett összeget.

c)

a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok révén nyújtott, 500 000 EUR-nál alacsonyabb összegű pénzügyi támogatások;

d)

ha a közzététel veszélyeztetheti az érintett személyeknek és szervezeteknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sértheti a címzettek üzleti érdekeit;

e)

ha a közzétételt nem írják elő ágazatspecifikus szabályok, amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban hajtják végre.

Az első albekezdés c) pontjában említett esetekben a közzétett információkat az összesített statisztikai adatokra kell korlátozni, az összesítést a releváns kritériumok – mint például a földrajzi hely, a címzettek gazdasági tipológiája, a kapott támogatás típusa, valamint azon uniós szakpolitikai terület, amely alapján a támogatást nyújtották – szerint elvégezve.

Természetes személyek esetében a (2) bekezdésben említett információk közzétételének releváns kritériumokon, például a gyakoriságon, az intézkedés típusán, illetve a szóban forgó összegeken kell alapulnia.

(4)   A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban uniós forrásokat végrehajtó személyeknek vagy szervezeteknek e személyek és szervezetek saját szabályai és eljárásai szerint kell közzétenniük a címzettekre vonatkozó információkat, amennyiben ezek a szabályok a 157. cikk (3) bekezdése és (4) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerint a Bizottság által elvégzett értékelés alapján egyenértékűnek minősülnek, és amennyiben a személyes adatok bárminemű közzététele az ebben a cikkben meghatározott biztosítékokkal egyenértékű biztosítékok mellett történik.

A 63. cikk (3) bekezdésével összhangban kijelölt szerveknek az ágazatspecifikus szabályok szerint kell közzétenniük az információkat. Az említett ágazatspecifikus szabályok – a releváns jogalappal összhangban – eltérhetnek e cikk (2) és (3) bekezdésétől, figyelembe véve az érintett ágazat sajátosságait is.

A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján uniós forrásokban részesülő és azokat végrehajtó tagállamok e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban, az e cikk (1) bekezdésében említett központosított weboldalon biztosítják a címzettjeikre vonatkozó információk utólagos közzétételét.

(5)   Az uniós intézmények weboldalán hivatkozni kell az (1) bekezdésben említett központosított weboldalra, ahol az abban a bekezdésben említett információk megtalálhatók.

A Bizottság megfelelő módon és időben közzéteszi az e cikk (1) bekezdésében említett központosított weboldalra vonatkozó tájékoztatást – ideértve a weboldal címére vonatkozó hivatkozást is –, ahol a (4) bekezdésben említett tagállamok, személyek, szervezetek, illetve szervek által szolgáltatott információk megtalálhatók.

6.   E cikk (1) bekezdése első és második albekezdésének alkalmazásában, valamint e cikk (3) és (4) bekezdése és az ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül a Bizottság a 36. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett rendszerben tárolt releváns adatokat használja fel az e cikk (1) bekezdésében említett központosított weboldalnak az e cikk (2) bekezdésében említett információkkal való ellátásához.

Az adatok emellett magukban foglalják – ha rendelkezésre áll – a természetes személy héaazonosító számát vagy adóazonosító számát, vagy egy másik, országos szinten megállapított egyedi azonosítóját, a továbbított adatok minőségének javítása érdekében, de közzétételük nélkül.

(7)   Ha személyes adatokat tesznek közzé, az információkat az azon pénzügyi év végétől számított két év elteltével el kell távolítani, amelyben a forrásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalás létrejött.

Amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjával összhangban hajtják végre, a személyes adatokat a támogatás feltételeit megállapító szerződés vagy megállapodás megkötésének pénzügyi éve végétől számított két év elteltével el kell távolítani.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

A költségvetés megállapítása

39. cikk

Tervezett bevételek és kiadások

(1)   A Bizottság kivételével valamennyi uniós intézmény tervezetet készít a bevételeiről és kiadásairól, és ezt minden év július 1. előtt megküldi a Bizottságnak, valamint ezzel egyidejűleg tájékoztatás céljából az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   A főképviselő konzultál a fejlesztéspolitikáért felelős biztossal, a szomszédságpolitikáért felelős biztossal, a nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztossal a hatáskörükbe tartozó ügyekről.

(3)   A Bizottság kidolgozza saját tervezeteit, amelyeket az elfogadásukat követően azonnal megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Tervezeteinek elkészítéséhez a Bizottság a 40. cikkben említett információkat használja fel.

40. cikk

A 70. cikkben említett uniós szervek tervezett költségvetése

A 70. cikkben említett valamennyi uniós szerv, összhangban a létrehozásáról szóló eszközzel, minden év január 31. napjáig elküldi a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egységes programozási dokumentumának tervezetét, amely tartalmazza éves és többéves programozását, valamint az ahhoz kapcsolódó, emberi erőforrásokra és pénzügyi forrásokra vonatkozó tervet.

41. cikk

Költségvetési tervezet

(1)   A Bizottság a költségvetési tervezetet tartalmazó javaslatát a költségvetés végrehajtását megelőző év szeptember 1-jéig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Ezt a javaslatot tájékoztatásul továbbítja a nemzeti parlamenteknek.

A költségvetési tervezet tartalmazza az Unió bevételei és kiadásai általános kimutatásának összefoglalóját, és összevonja a 39. cikkben említett tervezett összegeket. A tervezet az uniós intézmények által tervezett összegektől eltérő tervezett összegeket is tartalmazhat.

A költségvetési tervezet szerkezete és tartalma követi a 47–52. cikkben foglaltakat.

A költségvetési tervezet minden szakaszát az érintett uniós intézmény által összeállított bevezetés előzi meg.

A költségvetési tervezet általános bevezetését a Bizottság állítja össze. Az általános bevezetés a címek szerint csoportosított főbb pénzügyi adatokat bemutató táblázatokat és az előirányzatok egyik pénzügyi évről a következőre történő változásait indokoló szövegrészeket tartalmaz a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriái szerinti bontásban.

(2)   Annak érdekében, hogy a hatályos jogszabályok és a folyamatban lévő jogalkotási javaslatok költségvetési vonzatai tekintetében pontosabb és megbízhatóbb előrejelzést nyújtson, a Bizottság a következő évekre szóló indikatív pénzügyi programozást csatol a költségvetési tervezethez kiadási kategória, szakpolitikai terület és költségvetési sor szerinti bontásban. A teljes pénzügyi programozás a 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 26. pontjában említett kiadási kategóriákat foglalja magában. Az említett intézményközi megállapodás 26. pontjában nem említett kiadási kategóriák tekintetében összefoglaló adatokat kell rendelkezésre bocsátani.

Az indikatív pénzügyi programozást a költségvetés elfogadását követően naprakésszé kell tenni, belefoglalva a költségvetési eljárás eredményeit és bármely egyéb releváns határozatot.

(3)   A Bizottság a költségvetési tervezethez a következőket csatolja:

a)

egy összehasonlító táblázatot, amely tartalmazza a többi uniós intézményre vonatkozó költségvetési tervezetet és a többi uniós intézménynek a Bizottsághoz megküldött eredeti tervezeteit, valamint adott esetben annak indokolását, hogy a költségvetési tervezet miért tartalmaz a többi uniós intézmény által tervezett összegektől eltérő összegeket;

b)

bármely olyan munkadokumentumot, amelyet hasznosnak tekint az uniós intézmények létszámterveivel kapcsolatban, és amely tartalmazza a legutolsó jóváhagyott létszámtervet, és ismerteti:

i.

az Unió által alkalmazott teljes személyzet létszámát, kimutatva a munkaszerződés-típusokat;

ii.

az álláshelyekre és a külső személyzetre vonatkozó politikáról, valamint a nemek közötti egyensúlyról szóló nyilatkozatot;

iii.

a költségvetési tervezet benyújtási évét megelőző év utolsó napján ténylegesen betöltött álláshelyek számát, valamint erre a megelőző évre vonatkozóan a ténylegesen foglalkoztatott teljes munkaidős egyenértékek éves átlagos számát, feltüntetve a besorolási fokozatok, nemek és igazgatási egységek szerinti felosztásukat;

iv.

az álláshelyek felsorolását szakpolitikai területek szerint;

v.

a külső személyzet egyes besorolási osztályai tekintetében a teljes munkaidős egyenértékre történő eredeti átszámítást a jóváhagyott előirányzatok alapján, valamint a költségvetési tervezet benyújtási évének elején ténylegesen foglalkoztatott személyek számát, feltüntetve a besorolási csoport és adott esetben a besorolási fokozat szerinti megoszlást;

c)

a 70. és 71. cikkben említett uniós szervekre vonatkozóan a bevételeket és a kiadásokat, valamint a személyzetre vonatkozó, ezen albekezdés b) pontjában említett valamennyi információt tartalmazó munkadokumentumot;

d)

az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok tervezett végrehajtásával, a címzett bevételek előző évi végrehajtásával – és ennek keretében a pénzügyi évre átvitt összegekkel – és a fennálló kötelezettségvállalásokkal foglalkozó munkadokumentumot;

e)

az igazgatási előirányzatok tekintetében a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában szereplő, a Bizottság által teljesítendő igazgatási kiadásokat tartalmazó munkadokumentumot és egy, a 272. cikk (1) bekezdésében említett munkadokumentumot a Bizottság ingatlanpolitikájáról;

f)

a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó munkadokumentumot, amely tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett követő intézkedéseket is;

g)

a nemzetközi szervezetek finanszírozása tekintetében a következőket tartalmazó munkadokumentumot:

i.

összefoglaló valamennyi hozzájárulásról uniós programok vagy alapok szerinti bontásban és nemzetközi szervezetenként;

ii.

egy indokolás, amely megmagyarázza, hogy az Unió számára miért volt hatékonyabb e nemzetközi szervezetek finanszírozása, mint a közvetlen fellépés;

h)

programindokolások vagy a következőket tartalmazó, bármely egyéb releváns dokumentum:

i.

azon uniós szakpolitikák és célkitűzések megjelölése, amelyekhez a program hozzájárul;

ii.

az uniós szintű intézkedés szabatos indokolása, többek között a szubszidiaritás elvével összhangban;

iii.

a program célkitűzéseinek megvalósítása során elért előrehaladást, a 33. cikkben meghatározottak szerint;

iv.

az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása, ideértve a költség-haszon elemzést is;

v.

a program folyó évi és előző pénzügyi évi végrehajtási arányaira vonatkozó információk;

i)

az előző pénzügyi években vállalt, a költségvetési tervezetben javasolt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének a kifizetéseket programonként és címenként feltüntető, összefoglaló beszámolója.

Ha a köz- és magánszféra közötti partnerségek finanszírozási eszközöket vesznek igénybe, a (4) bekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell az eszközökre vonatkozó információkat.

(4)   Ha a Bizottság pénzügyi eszközöket vesz igénybe, munkadokumentumot kell csatolnia a költségvetési tervezethez, amely minden egyes pénzügyi eszközre vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)

a pénzügyi eszközre és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint az eszköznek, a költségvetésre gyakorolt hatásának, időtartamának és az uniós hozzájárulás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b)

a felhasználásban érintett pénzügyi intézmények, ideértve bármely, a 158. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c)

a pénzügyi eszköz hozzájárulása a szóban forgó program célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció alapján;

d)

a tervezett műveletek, ideértve az előirányzott tőkeáttételen és a mozgósítandó várható magántőkén vagy – amennyiben az nem áll rendelkezésre – a meglévő pénzügyi eszközökből eredő tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

e)

a releváns műveleteknek megfelelő költségvetési sorok, valamint az összesített költségvetési kötelezettségvállalás és költségvetési kifizetés;

f)

a pénzügyi eszközökre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás és az egyes projektekre vonatkozó, tulajdon- vagy hitelviszony formájában tett jogi kötelezettségvállalások közötti átlagos időtartam, amennyiben az meghaladja a három évet;

g)

a 212. cikk (3) bekezdése szerinti bevétel és visszafizetések külön feltüntetve, ideértve azok felhasználásának értékelését is;

h)

a tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések értéke az előző évekhez képest;

i)

a kockázati és kötelezettségvállalási tartalékok teljes összege, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére, többek között az esetleges függő kötelezettségekre vonatkozó bármely információ;

j)

az eszközök és a lehívott biztosítékok realizált veszteségei, mind az előző évre, mind kumulált összegben;

k)

a pénzügyi eszköz teljesítménye, ideértve a megvalósított beruházásokat, az előirányzott és az elért tőkeáttételi és multiplikátor-hatást és a mozgósított magántőke összegét is;

l)

a közös tartalékalapban tartalékolt források és adott esetben a vagyonkezelői számla egyenlege.

Az első albekezdésben említett munkadokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a pénzügyi eszközök kezelésére kifizetett igazgatási díjakból és egyéb pénzügyi és működési költségekből adódó igazgatási kiadások teljes összegének, valamint kezelő felenként és pénzügyi eszközönként lebontott összegeinek áttekintését.

A Bizottság megindokolja az első albekezdés f) pontjában említett időtartamot, és adott esetben cselekvési tervet javasol ezen időtartam lerövidítésére az éves mentesítési eljárás keretében.

Az első albekezdésben említett munkadokumentumban egy egyértelmű és tömör táblázatban pénzügyi eszközök szerinti bontásban össze kell foglalni az információkat.

(5)   Ha az Unió költségvetési biztosítékot nyújtott, a Bizottság munkadokumentumot csatol a költségvetési tervezethez, amely minden egyes költségvetési biztosítékra és a közös tartalékalapra vonatkozóan tartalmazza a következőket:

a)

a költségvetési biztosítékra és annak alap-jogiaktusára való hivatkozás, valamint a költségvetési biztosítéknak, a költségvetés pénzügyi felelősségvállalásaira gyakorolt hatásának, időtartamának és az uniós támogatás hozzáadott értékének általános ismertetése;

b)

a költségvetési biztosíték partnerei, ideértve bármely, a 158. cikk (2) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kérdést;

c)

a költségvetési biztosíték hozzájárulása a költségvetési biztosíték célkitűzéseinek eléréséhez, meghatározott mutatók, adott esetben többek között a földrajzi diverzifikáció és a magánforrások mozgósítása alapján;

d)

a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekre vonatkozó információk összevont alapon, ágazatok, országok és eszközök szerint, ideértve adott esetben a portfóliókat és a más uniós tevékenységekkel kombinált támogatást;

e)

a címzetteknek átutalt összeg, valamint a költségvetési biztosíték keretében támogatott projektek által elért tőkeáttételi hatás értékelése;

f)

a d) pontban említettel azonos alapon összevont információk a lehívott költségvetési biztosítékról, a veszteségekről, a visszatérítésekről, a beszedett összegekről és az egyéb befizetésekről;

g)

az egyes költségvetési biztosítékokból eredő kötelezettségekre vonatkozó tartalékfeltöltés összege, valamint a tartalékfeltöltési ráta megfelelőségének és esetleges megemelése szükségességének értékelése;

h)

a közös tartalékalap tényleges tartalékfeltöltési rátája és adott esetben a 216. cikk (4) bekezdése szerinti későbbi műveletek.

(6)   Amennyiben a Bizottság külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapokat vesz igénybe, a költségvetési tervezethez részletes munkadokumentumot is csatol az említett vagyonkezelői alapok által támogatott tevékenységekről, többek között a következőkről:

a)

a végrehajtásuk, többek között információk a vagyonkezelői alapokat végrehajtó szervezetekkel kialakított nyomonkövetési mechanizmusokról;

b)

az irányítási költségeik;

c)

az Uniótól eltérő más donorok által nyújtott hozzájárulások;

d)

a 238. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján a teljesítményük előzetes értékelése;

e)

annak leírása, hogy tevékenységeik miként járultak hozzá az azon eszköz alap-jogiaktusában megállapított célok eléréséhez, amelyből a vagyonkezelői alapokhoz nyújtott uniós hozzájárulást biztosították.

(7)   A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolja a versenyjog területén kiszabott pénzbírságokról szóló határozatainak és az egyes pénzbírságok összegének jegyzékét, az arra vonatkozó információkkal együtt, hogy a pénzbírság jogerőre emelkedett-e, vagy azzal szemben az Európai Unió Bíróságánál már nyújtottak-e be, vagy a későbbiekben még nyújthatnak-e be fellebbezést, valamint lehetőség szerint az arra vonatkozó információkat, hogy az egyes pénzbírságok várhatóan mikor emelkednek jogerőre. A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolja határozatainak jegyzékét, valamint azokat az összegeket is, amelyeket a 48. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján negatív bevételként a költségvetésbe beállítottak vagy abban akként szerepeltethetnek.

(8)   A Bizottság a költségvetési tervezethez csatol továbbá minden egyéb olyan munkadokumentumot is, amelyet hasznosnak ítél a költségvetési kérelmek Európai Parlament és Tanács általi értékeléséhez.

(9)   A 2010/427/EU tanácsi határozat (45) 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság a költségvetési tervezettel együtt egy olyan munkadokumentumot is továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely összesített formában tartalmazza:

a)

az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos, a költségvetésből finanszírozott valamennyi igazgatási és operatív kiadást, ideértve a KKBP és a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos feladatokat is;

b)

az EKSZ előző évi összes igazgatási kiadását az uniós küldöttségek kiadásai és az EKSZ központi igazgatásának kiadásai szerinti bontásban; valamint az operatív kiadások kimutatását földrajzi területek (régiók, országok), témák, valamint uniós küldöttségek és missziók szerinti bontásban.

(10)   A (9) bekezdésben említett munkadokumentum emellett:

a)

minden besorolási osztály minden besorolási fokozata esetében részletezi az Unió egyes küldöttségeiben és az EKSZ központi igazgatásában található álláshelyek számát, valamint az állandó és ideiglenes álláshelyek számát, beleértve az előirányzatok keretei között engedélyezett szerződéses és helyi alkalmazottakat is;

b)

besorolási fokozatok és osztályok szerint feltünteti az álláshelyek számának bármilyen, az előző pénzügyi évhez viszonyított növekedését vagy csökkenését az EKSZ központi igazgatásában és az Unió küldöttségeinek összességében;

c)

feltünteti az adott pénzügyi évre és az előző pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek számát, valamint a tagállamokból kirendelt diplomaták és az uniós tisztviselők által betöltött álláshelyek számát;

d)

részletesen ismerteti a költségvetési tervezet bemutatásakor az Unió küldöttségeiben alkalmazott személyi állományt földrajzi területenkénti, nemenkénti, országonkénti és misszió szerinti bontásban, megkülönböztetve a létszámtervben szereplő álláshelyeket, a szerződéses alkalmazottakat, a helyi alkalmazottakat és a kirendelt nemzeti szakértőket, továbbá a költségvetési tervezetben az ilyen típusú személyzet számára kért előirányzatokat, a kért előirányzatokon alapuló, a teljes munkaidős egyenértékre vonatkozó becslésekkel együtt.

42. cikk

A költségvetési tervezethez benyújtott módosító indítvány

Ha olyan új információ merül fel, amely a költségvetési tervezet elkészítésekor még nem állt rendelkezésre, a Bizottság annak alapján saját kezdeményezésére vagy egy másik uniós intézmény saját szakaszára vonatkozó kérésére az EUMSZ 314. cikkében említett egyeztetőbizottság összehívása előtt egy vagy több módosító indítványt nyújthat be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezethez. Az ilyen indítványok magukban foglalhatnak olyan módosító indítványt is, amely különösen a mezőgazdasági kiadási előirányzatok aktualizálására irányul.

43. cikk

A költségvetés elfogadásából fakadó tagállami kötelezettségek

(1)   Az Európai Parlament elnöke az EUMSZ 314. cikkének (9) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 106a. cikkében előírt eljárással összhangban a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánítja.

(2)   Miután a költségvetést véglegesen elfogadottnak nyilvánították, minden tagállam a következő pénzügyi év január 1-jétől vagy a költségvetés véglegesen elfogadottnak nyilvánítása időpontjától – ha az január 1-je után történt – köteles teljesíteni az Unió felé a 609/2014/EU, Euratom és az (EU, Euratom) 2021/770 rendeletben meghatározott esedékes befizetéseket.

44. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(1)   A Bizottság túlnyomóan bevételvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő a következő esetekben:

a)

az előző pénzügyi év egyenlegének a költségvetésbe történő bevezetése céljából, a 18. cikkben megállapított eljárással összhangban,

b)

a saját forrásokra vonatkozó előrejelzésnek az aktualizált gazdasági előrejelzések tükrében történő felülvizsgálata céljából;

c)

a saját forrásokra és egyéb bevételekre vonatkozó felülvizsgált előrejelzés aktualizálása, valamint a kifizetési előirányzatok rendelkezésre állásának és azok iránti igényeknek a felülvizsgálata céljából.

Elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények felmerülése esetén, a Bizottság túlnyomóan kiadásvezérelt költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő.

(2)   A Bizottságtól eltérő uniós intézménynek az (1) bekezdésben említettekkel megegyező esetekben a költségvetés módosítása iránti kérelmét a Bizottsághoz kell megküldenie.

A költségvetés-módosítási tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi érintett uniós intézmény megvizsgálja a releváns előirányzatok újraelosztásának lehetőségét, különös tekintettel az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű felhasználására.

A 43. cikk alkalmazandó a költségvetés-módosításokra. A költségvetés-módosításokat azon költségvetésre való hivatkozással kell alátámasztani, amelynek a tervezett összegeit módosítják.

(3)   A Bizottság – indokolt rendkívüli körülmények fennállásától eltekintve – a költségvetés-módosítási tervezeteit minden pénzügyi év szeptember 1-jéig nyújtja be egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az egyéb uniós intézmények által benyújtott költségvetés-módosítás iránti kérelmekhez csatolhatja a véleményét.

(4)   A költségvetés-módosítási tervezetekhez indokolást kell fűzni, továbbá meg kell adni a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor az előző és a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról rendelkezésre álló információkat.

45. cikk

A tervezett összegek és a költségvetési tervezetek korai továbbítása

A Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács megegyezhet abban, hogy előrehoz bizonyos, a tervezett összegek továbbítására, valamint a költségvetési tervezet elfogadására és továbbítására vonatkozó időpontokat. E megállapodás azonban nem vezethet az említett szövegek mérlegelésére az EUMSZ 314. cikke és az Euratom-Szerződés 106a. cikke szerint biztosított időszakok lerövidítéséhez vagy meghosszabbításához.

2. FEJEZET

A költségvetés szerkezete és tartalma

46. cikk

A költségvetés szerkezete

A költségvetésnek a következőkből kell állnia:

a)

általános bevételi és kiadási kimutatás;

b)

az egyes uniós intézmények bevételi és kiadási kimutatásaira tagolódó különálló szakaszok, az Európai Tanács és a Tanács kivételével, amelyek a költségvetés ugyanazon szakaszában szerepelnek.

47. cikk

A költségvetési nómenklatúra

(1)   Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság bevételeit és a többi uniós intézmény bevételeit és kiadásait címek, alcímek, jogcímcsoportok és jogcímek alá sorolja be típusuk vagy felhasználásuk szerint.

(2)   A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszának kiadási kimutatását az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott nómenklatúra alapján kell elkészíteni, a kiadások rendeltetés szerinti osztályozásával.

Valamennyi cím egy szakpolitikai területnek, valamennyi alcím pedig rendszerint egy programnak vagy tevékenységnek felel meg.

Minden cím tartalmazhat operatív előirányzatokat és igazgatási előirányzatokat. Az egy címhez tartozó igazgatási előirányzatokat egyetlen alcímben kell csoportosítani.

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság elveinek. Biztosítania kell a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyítve a releváns jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, lehetővé téve a politikai prioritásokat érintő választásokat, valamint elősegítve a hatékony és eredményes végrehajtást.

(3)   A Bizottság kérelmezheti a jóváhagyott előirányzatok nélküli tétel pro memoria bejegyzéssel való ellátását. Az ilyen kérelmet a 31. cikkben megállapított eljárással összhangban kell jóváhagyni.

(4)   Az egyes címek alatti, célmegjelöléssel feltüntetett igazgatási előirányzatokat a következőképpen kell besorolni:

a)

a létszámtervben jóváhagyott személyzeti kiadások, amelyekben fel kell tüntetni az előirányzatok összegét és az e kiadásoknak megfelelő létszámtervi álláshelyek számát;

b)

a külső személyzettel kapcsolatos kiadások, és a 30. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, a többéves pénzügyi keret „igazgatás” fejezete alatt finanszírozott egyéb kiadások;

c)

az ingatlanokkal kapcsolatos és egyéb vonatkozó kiadások, beleértve a takarítást, a karbantartást, a különböző bérleti díjakat, a távközlési szolgáltatásokat, valamint a víz, a gáz és a villamosenergia-ellátás díját is;

d)

a programok végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó külső személyzeti és technikai támogatási kiadások.

A Bizottság több cím tekintetében azonos típusú igazgatási kiadásait kiadási típus szerint osztályozott, külön kimutatásban kell összegezni.

48. cikk

Negatív bevétel

(1)   A költségvetés nem tartalmazhat negatív bevételeket.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve a következőket le kell vonni a költségvetés bevételeiből:

a)

a betétek összes negatív díjazása;

b)

ha a 108. cikk (1) bekezdésében említett, az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés értelmében kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók összegeit az Európai Unió Bírósága törli vagy csökkenti, az érintett feleknek járó bármely kamat vagy más díj, beleértve az említett összegekhez tartozó negatív hozamokat is.

Az első albekezdés b) pontja tekintetében a kamatot vagy egyéb díjat a költségvetési tervezetben egy meghatározott költségvetési soron belül kell feltüntetni, és a Bizottság a 18. cikk (3) bekezdésében említett költségvetés-módosítással együtt frissíti a 41. cikk (7) bekezdésének második mondatában említett információkat.

(3)   Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat szerint befizetett saját források nettó összegek, és azokat a költségvetésben az összefoglaló bevételi kimutatásban ilyenként kell feltüntetni.

49. cikk

Előzetes előirányzatok

(1)   A költségvetés valamennyi szakasza tartalmazhat egy „előzetes előirányzatok” címet. Az előirányzatokat e címen kell megjeleníteni a következő esetek bármelyikében:

a)

a költségvetés megállapításakor nincs az érintett tevékenységre vonatkozó alap-jogiaktus;

b)

komolyan megkérdőjelezhető az előirányzatok megfelelősége vagy az érintett költségvetési sorokon szereplő előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban álló feltételek szerinti végrehajtásának lehetősége.

Azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust az EUMSZ 294. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni, az e cím alatt szereplő előirányzatokat csak az e rendelet 30. cikke (2)bekezdésének a) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően lehet felhasználni; minden egyéb esetben azonban ezek az előirányzatok az e rendelet 31. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosítást követően használhatók fel.

(2)   Komoly végrehajtási nehézségek esetén a Bizottság javasolhatja a pénzügyi év folyamán, hogy az előirányzatokat az „előzetes előirányzatok” cím alá csoportosítsák át. Az Európai Parlament és a Tanács az ilyen átcsoportosításokról a 31. cikkben előírtak szerint hoz határozatot.

50. cikk

Negatív tartalék

A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakasza legfeljebb 200 000 000 EUR összegben tartalmazhat „negatív tartalékot”. Az ilyen tartalék, amelyet külön címben kell megjeleníteni, kizárólag kifizetési előirányzatokat tartalmazhat.

E negatív tartalékot a pénzügyi év vége előtt át kell csoportosítani a 30. és 31. cikkben megállapított eljárással összhangban.

51. cikk

Sürgősségisegély-tartalék

(1)   A költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszának tartalmaznia kell egy, a harmadik országok számára elkülönített sürgősségisegély-tartalékot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítások útján, a 30. és 32. cikkben megállapított eljárással összhangban.

52. cikk

A költségvetés tartalma

(1)   A költségvetésnek a következőket kell magában foglalnia:

a)

az általános bevételi és kiadási kimutatásban:

i.

az Unió folyó pénzügyi évre (n. évre) vonatkozó tervezett bevételei;

ii.

az előző pénzügyi évre vonatkozó tervezett bevételek és az n–2. évi bevételek;

iii.

az n. évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

iv.

az előző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

v.

az n–2. évben vállalt és kifizetett kiadások, ez utóbbi az n. év költségvetésének százalékában is kifejezve;

vi.

a megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 47. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, ideértve az alap-jogiaktusra való hivatkozásokat is, amennyiben van ilyen, valamint az előirányzatok jellegére és céljára vonatkozó valamennyi megfelelő magyarázatot is;

b)

minden egyes szakaszban a bevételek és a kiadások az a) pontban meghatározottal azonos struktúrában;

c)

a személyi állomány tekintetében:

i.

létszámterv minden szakaszra vonatkozóan, amely besorolási fokozatonként megállapítja az álláshelyek számát besorolási osztályok és szolgálatok szerinti bontásban, valamint megállapítja az előirányzatok keretein belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek számát;

ii.

létszámterv a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatok közvetlen tevékenységekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan, és létszámterv az ugyanezen előirányzatok közvetett tevékenységekre elkülönített összegeiből fizetett személyi állományra vonatkozóan; a létszámterveket besorolási fokozatonként és osztályonként kell felosztani, és azokban különbséget kell tenni az előirányzatokon belül engedélyezett állandó és ideiglenes álláshelyek között;

iii.

egy olyan létszámterv, amely az álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály alapján állapítja meg minden olyan, a 70. cikkben említett uniós szervre vonatkozóan, amely a költségvetést terhelő hozzájárulást kap. A létszámtervekben a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett fel kell tüntetni az előző évre engedélyezett számot is. Az Euratom Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében;

d)

a pénzügyi támogatás és a költségvetési biztosítékok vonatkozásában:

i.

az általános bevételi kimutatásban a releváns műveletekre vonatkozó azon költségvetési sorok, amelyek a kezdetben nem teljesítő címzettektől kapott visszafizetések feltüntetésére szolgálnak. Az említett sorokat pro memoria bejegyzéssel és megfelelő megjegyzésekkel kell ellátni;

ii.

a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszában:

—

a szóban forgó műveletek tekintetében nyújtott költségvetési biztosítékokat tartalmazó költségvetési sorok. Az említett sorokat pro memoria bejegyzéssel kell ellátni, feltéve, hogy nem merült fel olyan tényleges költség, amelyet végleges forrásokkal kell fedezni,

—

az alap-jogiaktusra és a tervezett műveletek volumenére, az időtartamra és az Unió által az ilyen műveletek tekintetében nyújtott pénzügyi biztosítékra vonatkozó megjegyzések;

iii.

a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszához mellékelt dokumentumban, tájékoztató jelleggel, a kapcsolódó kockázatokra vonatkozóan is:

—

a folyamatban lévő tőkeműveletek és adósságkezelés,

—

az n. évre vonatkozó tőkeműveletek és adósságkezelés,

—

a hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek átfogó áttekintése; az áttekintés tartalmazza többek között a lejáratokra, a fizetési ütemezésre, az összesített szinten esedékes kamatra, az elsődleges piacon a befektetői bázisra, valamint adott esetben a diverzifikált finanszírozási stratégiát alátámasztó közös likviditási portfólió dimenziójára és költségeire, továbbá a hitelfelvételi tervre vonatkozó részletes információkat;

e)

az alap-jogiaktus nélkül létrehozandó pénzügyi eszközök tekintetében:

i.

a releváns műveletekre vonatkozó költségvetési sorok;

ii.

a pénzügyi eszközök általános ismertetése, ideértve futamidejüket és költségvetési vonzatukat;

iii.

a tervezett műveletek, ideértve a várt multiplikátor- és tőkeáttételi hatáson alapuló célvolumeneket is;

f)

a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján személyek vagy szervezetek által végrehajtott források tekintetében:

i.

hivatkozás a releváns program alap-jogiaktusára;

ii.

a vonatkozó költségvetési sorok;

iii.

a tevékenység általános ismertetése, ideértve annak időtartamát és költségvetési vonzatait is;

g)

a KKBP kiadásainak teljes összege egy – „KKBP” elnevezésű – külön jogcímcsoportokat tartalmazó alcímben, amely lefedi a KKBP-kiadásokat, és legalább a nagyobb különálló missziókra vonatkozóan külön költségvetési sorokat tartalmaz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumokon túl az Európai Parlament és a Tanács bármely egyéb releváns dokumentumot is csatolhat a költségvetéshez.

53. cikk

A személyzeti létszámtervekre vonatkozó szabályok

(1)   Az 52. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett létszámtervek minden uniós intézményre vagy szervre vonatkozóan abszolút határt szabnak. A megállapított határon túl további kinevezés nem történhet.

Az AD 14, AD 15 és AD 16 besorolási fokozat kivételével azonban minden uniós intézmény vagy szerv az engedélyezett álláshelyek 10 %-ának erejéig módosíthatja a létszámterveit, figyelembe véve a következő feltételeket:

a)

ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzatok mértékét;

b)

az egyes létszámtervek által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határ túllépésére nem kerül sor;

c)

az uniós intézmény vagy szerv részt vett a Bizottság személyzeti átvilágítása keretében kezdeményezett, az Unió más intézményeivel és szerveivel végrehajtott teljesítményértékelésben.

A második albekezdésben említett valamely módosítás megtétele előtt legalább három héttel az érintett uniós intézmények tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot erről a szándékukról. Abban az esetben, ha ezen időszakon belül az Európai Parlament vagy a Tanács kellően megalapozott kifogást emel, az uniós intézmények tartózkodnak a módosítások végrehajtásától, és a 44. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a kinevezésre jogosult hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős foglalkoztatás hatásait más kinevezésekkel ellensúlyozni lehet.

3. FEJEZET

Költségvetési fegyelem

54. cikk

A többéves pénzügyi kerettel és az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozattal való összhang

A költségvetésnek összhangban kell lennie a többéves pénzügyi kerettel és az (EU, Euratom) 2020/2053 határozattal.

55. cikk

Az uniós jogi aktusok összhangja a költségvetéssel

Ha egy uniós jogi aktus végrehajtása túllépi a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokat, az ilyen jogi aktust pénzügyi értelemben nem lehet végrehajtani addig, amíg a költségvetést megfelelően nem módosították.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

56. cikk

A költségvetés végrehajtása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban

(1)   A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre.

(2)   A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak biztosítása céljából, hogy az előirányzatok felhasználására a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kerüljön sor.

57. cikk

Tájékoztatás a személyes adatok ellenőrzési célokra történő átadásáról

Az odaítélési eljárásokban, többek között a közvetlen irányítás keretében végrehajtott valamennyi vissza nem térítendő támogatáshoz, nem pénzügyi adományhoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges kedvezményezetteket, részvételre jelentkezőket, ajánlattevőket és résztvevőket az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, a Számvevőszékhez, az Európai Ügyészséghez vagy az OLAF-hoz, valamint a Bizottság, az e rendelet 69. cikkében említett végrehajtó ügynökségek és az e rendelet 70. és 71. cikkében említett uniós szervek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

58. cikk

Alap-jogiaktus és kivételek

(1)   Bármely uniós tevékenységre vonatkozóan a költségvetésbe beállított előirányzatok csak akkor használhatók fel, ha azt az alap-jogiaktus elfogadása előzte meg.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, és a (3), (4) és (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a következő előirányzatok alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az azokkal finanszírozandó intézkedések az Unió hatáskörébe tartoznak:

a)

kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai;

b)

az EUMSZ és az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó, a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai;

c)

az EUSZ V. címének területén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai;

d)

a Bizottság által az EUMSZ és az Euratom-Szerződés értelmében ráruházott, az e bekezdés b) pontjában említett, a jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok benyújtásának jogától eltérő intézményi szintű előjogai, valamint az EUMSZ 154., 156., 159. és 160. cikke, az EUMSZ 168. cikkének (2) bekezdése, 171. cikkének (2) bekezdése és 173. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 175. cikkének második bekezdése, az EUMSZ 181. cikkének (2) bekezdése, az EUMSZ 190. cikke, az EUMSZ 210. cikkének (2) bekezdése és 214. cikkének (6) bekezdése, valamint az Euratom-Szerződés 70. és 77.–85. cikke által közvetlenül ráruházott különleges hatáskörök alapján végrehajtott egyszeri, vagy határozatlan időtartamú tevékenységek előirányzatai;

e)

az egyes uniós intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett előirányzatokat illetően a releváns kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben állíthatók be a költségvetésbe. A kísérleti projektek előirányzatainak teljes összege egy pénzügyi évben sem haladhatja meg a 40 000 000 EUR-t.

(4)   A (2) bekezdés b) pontjában említett előirányzatokat illetően az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A releváns kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb három egymást követő pénzügyi évben állíthatók be a költségvetésbe. A releváns alap-jogiaktus elfogadására vonatkozó eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. Az említett eljárás során az előirányzatokra való kötelezettségvállalásnak az előkészítő intézkedések – tervezett tevékenységekkel, követendő célokkal és címzettekkel kapcsolatos – sajátosságainak kell megfelelnie. Ennek eredményeként a lekötött előirányzatok összege nem felel meg a végső tevékenység finanszírozására elkülönített összegnek.

A (2) bekezdés b) pontjában említett új előkészítő intézkedések előirányzatainak teljes összege egyetlen pénzügyi évben sem haladhatja meg az 50 000 000 EUR-t, és az előkészítő intézkedésekre ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t.

(5)   A (2) bekezdés c) pontjában említett előirányzatokat illetően az előkészítő intézkedéseknek rövid időtartamra kell korlátozódniuk, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése kell, hogy legyen.

Az uniós válságkezelési műveletek céljából az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése. Az előkészítő intézkedéseket – a főképviselő javaslatára – a Tanács fogadja el.

Az előkészítő intézkedések gyors végrehajtása érdekében a főképviselő a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint különösen az ehhez szükséges források tervezett mértékéről. A Bizottság meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors kifizetésének biztosítása érdekében.

Az EUSZ V. címe alá tartozó uniós válságkezelési műveletek előkészítése érdekében a Tanács által elfogadott intézkedések finanszírozásának magában kell foglalnia azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, ideértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat is.

59. cikk

A költségvetés végrehajtása a Bizottságtól eltérő uniós intézmények által

(1)   A Bizottság átruházza a többi uniós intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

(2)   Az uniós intézmények előirányzataik végrehajtásának megkönnyítése céljából szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat köthetnek egymással, melyekben megállapítják a szolgáltatásnyújtásra, az árubeszerzésre, az építési beruházásokra, illetve az ingatlanszerződésekre vonatkozó feltételeket.

Ezeknek a megállapodásoknak lehetővé kell tenniük az előirányzatok átcsoportosítását, illetve a felhasználásuk során felmerülő költségek beszedését.

(3)   A (2) bekezdésben említett szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások az uniós intézmények szervezeti egységei, uniós szervek, európai hivatalok, az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának főtitkári hivatala között is köthetők. A Bizottság és a többi uniós intézmény rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az egyéb uniós intézményekkel kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokról.

60. cikk

A költségvetés végrehajtási hatáskörének átruházása

(1)   A Bizottság és a többi uniós intézmény mindegyike, saját szervezeti egységein belül átruházhatja a költségvetés-végrehajtási hatásköreit az e rendeletben és belső szabályaik által megállapított feltételekkel összhangban, valamint a felhatalmazó aktusban meghatározott határokon belül. A felhatalmazottak csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2)   Az (1) bekezdésen túl, a Bizottság a saját költségvetési szakaszának operatív előirányzatait érintő költségvetés-végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek vezetőire, és azok távolléte esetén az üzletmenet-folytonosság biztosítása céljából az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire. Az ilyen hatáskör-átruházás nem érinti az uniós küldöttségek vezetőire a költségvetés végrehajtása tekintetében háruló felelősséget. Ha az uniós küldöttség vezetőjének távolléte meghaladja a négy hetet, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a költségvetés-végrehajtási hatáskörei átruházására vonatkozó határozatát. Ha az uniós küldöttségek vezetői vagy távollétük esetén helyetteseik a Bizottság közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként járnak el, a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazon feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkoznak rájuk, mint a Bizottság bármely más, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

A Bizottság az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

Az első albekezdés alkalmazásában a főképviselő meghozza az Unió küldöttségei és a Bizottság szervezeti egységei közötti együttműködés megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket.

(3)   Az EKSZ kivételesen, amennyiben az EKSZ illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének a küldöttségének helye szerinti országon kívüli tartózkodása alatt az ilyen küldöttségek folyamatos igazgatásának biztosítása céljából ez szükséges, a saját költségvetési szakaszának igazgatási előirányzataira vonatkozó költségvetés-végrehajtási hatásköreit átruházhatja az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselőjére. Az olyan rendkívüli esetekben, amikor az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselői járnak el az EKSZ közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőiként, a költségvetés végrehajtására vonatkozó belső EKSZ-szabályokat alkalmazzák, valamint ugyanazok a feladatok, kötelezettségek és elszámoltathatóság vonatkoznak rájuk, mint az EKSZ bármely egyéb, közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjére.

Az EKSZ az első albekezdésben említett hatáskör-átruházást saját szabályai szerint visszavonhatja.

61. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   A költségvetés végrehajtásában és a közvetlen, közvetett és megosztott irányításban és az ezt előkészítő tevékenységekben, valamint az ellenőrzésben vagy kontrollban érintett, az e cím 4. fejezetének értelmében vett pénzügyi szereplők és egyéb személyek – ideértve többek között a bármilyen szintű nemzeti hatóságokat is – nem járhatnak el oly módon, hogy saját érdekeik ütközzenek az Unió érdekeivel. Megfelelő intézkedéseket kell továbbá hozniuk annak érdekében, hogy a felelősségi körükbe tartozó feladatok ellátása során megakadályozzák összeférhetetlenség felmerülését, és kezeljék az objektíven összeférhetetlenségnek tekinthető helyzeteket.

(2)   Amennyiben valamely nemzeti hatóság személyzetének tagjával kapcsolatban fennáll az összeférhetetlenség kockázata, az érintett személy az üggyel a feletteséhez fordul. Ha e kockázat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány tagjával kapcsolatban merül fel, az érintett személy az üggyel a releváns megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőhöz fordul. A releváns felettes vagy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban megerősíti, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség. Amennyiben bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenség áll fenn, a kinevezésre jogosult hatóság vagy a releváns nemzeti hatóság biztosítja, hogy a szóban forgó személy az adott ügyben valamennyi tevékenységgel felhagyjon. A releváns megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a releváns nemzeti hatóság biztosítja, hogy az alkalmazandó jognak – így a valamely nemzeti hatóság személyzetének tagjával kapcsolatos ügyekben az összeférhetetlenségre vonatkozó nemzeti jognak – megfelelően sor kerüljön további megfelelő intézkedések meghozatalára.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátása családi vagy érzelmi okok, politikai szimpátiával vagy nemzeti kötődéssel kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül.

2. FEJEZET

Végrehajtási módszerek

62. cikk

A költségvetés végrehajtásának módszerei

(1)   A Bizottság a költségvetést a következő módok bármelyikén hajtja végre:

a)

a 125–156. cikkben foglaltak szerint közvetlenül (közvetlen irányítás) szervezeti egységein, többek között a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően az illetékes küldöttségvezető felügyelete mellett az Unió küldöttségein dolgozó alkalmazottain, vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökségeken keresztül;

b)

a 63. cikkben és a 125–129. cikkben foglaltak szerint a tagállamokkal megosztott irányításban (megosztott irányítás);

c)

a 125–152. és a 157–162. cikkben foglaltak szerint közvetetten (közvetett irányítás), amennyiben az alap-jogiaktus így rendelkezik, illetve az 58. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett esetekben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

i.

harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek a 161. cikkben említettek szerint;

ii.

a 159. cikk értelmében vett nemzetközi szervezetek vagy ügynökségeik;

iii.

az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB), az Európai Beruházási Alap (a továbbiakban: az EBA) vagy mindkettő, csoportként eljárva (a továbbiakban: az EBB csoport);

iv.

a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervek;

v.

közjogi szervek, beleértve a tagállami szervezeteket;

vi.

magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, beleértve a tagállami szervezeteket, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtanak számukra;

vii.

a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi biztosítékokat nyújtó szervek;

viii.

az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a releváns alap-jogiaktusban megjelölt szervek vagy személyek;

ix.

valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben az v. vagy vi. alpontban meghatározott valamely szerv ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű megfelelő pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Az első albekezdés c) pontjának vi. és vii. alpontját illetően a szükséges pénzügyi garancia összege rögzíthető a releváns alap-jogiaktusban, és az érintett szerv számára nyújtott Uniós hozzájárulás maximális összegére korlátozható. Abban az esetben, ha többen nyújtanak garanciát, a garanciával fedezendő teljes kötelezettség összegének felosztását a hozzájárulási megállapodásban kell meghatározni, amelyben előírható, hogy az egyes garancianyújtók kötelezettsége arányos legyen az adott szerv számára nyújtott hozzájárulásuk mértékével.

(2)   A Bizottság a közvetlen irányítás céljából igénybe veheti a VII., VIII., IX., X. és XII. címben említett eszközöket.

A megosztott irányítás céljából a költségvetés végrehajtásának eszközeit ágazatspecifikus szabályok határozzák meg.

A Bizottság a közvetett irányítás céljából a VI. címet alkalmazza, a pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok esetében pedig a VI. és X. címet. A végrehajtó szervezeteknek az érintett hozzájárulási megállapodásban meghatározott költségvetés-végrehajtási eszközöket kell alkalmazniuk.

(3)   Az EUMSZ 317. cikkének megfelelően a Bizottság felelős a költségvetés végrehajtásáért, és e feladatokat nem ruházhatja harmadik felekre, amennyiben az ilyen feladatok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

E rendelet VII. címével összhangban a Bizottság szerződéseken keresztül nem szervezhet ki olyan feladatokat, amelyek hatósági vagy mérlegelési jogkör gyakorlásával járnak.

63. cikk

Tagállamokkal megosztott irányítás

(1)   Amikor a Bizottság megosztott irányítás keretében hajtja végre a költségvetést, egyes, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat átruházza a tagállamokra. A Bizottság és a tagállamok az uniós források kezelése során tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítják az uniós tevékenység láthatóságát. Ennek érdekében a Bizottság és a tagállamok teljesítik saját kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeiket, és vállalják az ebből fakadó, e rendeletben meghatározott felelősséget. A kiegészítő rendelkezéseket ágazatspecifikus szabályokban kell megállapítani.

(2)   A tagállamok a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok elvégzése során megtesznek minden, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges – többek között jogalkotási, szabályozási és igazgatási – intézkedést, különösen:

a)

biztosítják, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket szabályosan és hatékonyan, a vonatkozó ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően hajtsák végre;

b)

kijelölik az uniós források kezeléséért és kontrolljáért felelős szerveket a (3) bekezdéssel összhangban, és felügyelik az ilyen szerveket;

c)

megelőzik, felderítik és korrigálják a szabálytalanságokat és a csalást;

d)

e rendelettel és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban együttműködnek a Bizottsággal, az OLAF-fal, a Számvevőszékkel, és az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben résztvevő tagállamok esetében az Európai Ügyészséggel is.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a tagállamok az arányosság elvét tiszteletben tartva, valamint e cikknek és a releváns ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően a tranzakciók reprezentatív és/vagy kockázatalapú mintáin szükség szerint helyszíni ellenőrzéseket is magukban foglaló előzetes és utólagos kontrollokat végeznek. Visszafizettetik a jogosulatlanul kifizetett összegeket is, és amennyiben e tekintetben szükséges, bírósági eljárásokat indítanak.

A tagállamok az ágazatspecifikus szabályoknak vagy a nemzeti jog különös rendelkezéseinek megfelelő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókkal sújtják a címzetteket.

A kockázatelemzés részeként és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban a Bizottság nyomon követi a tagállamokban létrehozott irányítási és kontrollrendszereket. Az ellenőrzési tevékenység során a Bizottság tiszteletben tartja az arányosság elvét, és figyelembe veszi az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban értékelt kockázati szintet.

(3)   Az ágazatspecifikus szabályokban rögzített kritériumokkal és eljárásokkal összhangban a tagállamok az uniós források kezeléséért és kontrolljáért felelős szerveket jelölnek ki a megfelelő szinteken. Az ilyen szervek az uniós források igazgatásától független feladatokat is elláthatnak, vagy egyes feladataik ellátásával más szerveket bízhatnak meg.

A szervek kijelölésére vonatkozó döntés során a tagállamok döntésüket alapozhatják arra is, hogy az irányítási és kontrollrendszerek lényegüket tekintve megegyeznek-e a korábbi időszakokban már meglévő rendszerekkel, és hogy azok megfelelően működtek-e.

Ha az ellenőrzési és kontrollmegállapítások szerint a kijelölt szervek már nem felelnek meg az ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételeknek, a tagállamok meghozzák az annak biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket, hogy az említett szervekre bízott feladatok végrehajtása során tapasztalt hiányosságokat – többek között a kijelölésnek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban történő visszavonása révén – orvosolják.

Ágazatspecifikus szabályokban kell meghatározni a Bizottságnak az ebben a bekezdésben meghatározott folyamatban játszott szerepét.

(4)   A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek:

a)

eredményes és hatékony – adott esetben a 36. cikk (11) bekezdésében említett digitális kontrollokra támaszkodó – belső kontrollrendszert hoznak létre, és biztosítják annak működését;

b)

pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c)

benyújtják az (5), (6) és (7) bekezdésben említett információkat;

d)

a 38. cikk (2) és (7) bekezdésének megfelelően biztosítják az utólagos közzétételt.

A személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelni.

(5)   A (3) bekezdés értelmében kijelölt szervek a következő pénzügyi év február 15. napjáig benyújtják a Bizottságnak:

a)

az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerinti, releváns referencia-időszakban feladataik végrehajtása során teljesített, és a Bizottságnak visszatérítésre benyújtott kifizetések elszámolását;

b)

a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett kontrollok éves összefoglalóját – beleértve a rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését is –, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedéseket.

(6)   Az (5) bekezdés a) pontjában említett elszámolásoknak tartalmazniuk kell az előfinanszírozást, és azokat az összegeket, amelyek miatt a visszafizettetési eljárás folyamatban van vagy lezárult. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy vezetői nyilatkozatot, mely megerősíti, hogy a források kezeléséért felelős személyek véleménye szerint:

a)

az információ megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos;

b)

a kiadásokat az eredetileg tervezett célra fordították, az ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

c)

a bevezetett kontrollrendszerek biztosítják az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(7)   Az (5) bekezdés a) pontjában említett elszámolások és az említett bekezdés b) pontjában említett összefoglaló mellé egy független ellenőrző szerv véleményét is csatolni kell, amely a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően készült. Ennek a véleménynek tartalmaznia kell, hogy az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e, hogy azon kiadások, amelyek megtérítését kérték a Bizottságtól, jogszerűek és szabályosak-e, valamint hogy a kontrollrendszerek megfelelően működnek-e. A véleménynek tartalmaznia kell azt is, hogy az ellenőrzési tevékenység nyomán megkérdőjelezhetők-e a (6) bekezdésben említett vezetői nyilatkozatban szereplő állítások.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az (5) bekezdésben meghatározott február 15-i határidőt kivételesen március 1-jéig meghosszabbíthatja.

A tagállamok a megfelelő szinten közzétehetik az (5) és (6) bekezdésben, valamint az ebben a bekezdésben említett információkat.

A tagállamok ezen túlmenően a megfelelő szinten aláírt nyilatkozatokat is benyújthatnak az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az (5) és a (6) bekezdésben és az ebben a bekezdésben említett információk kapcsán.

(8)   Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alkalmazandó szabályokkal összhangban használják fel, a Bizottság:

a)

a kijelölt szervek elszámolásainak vizsgálatára és elfogadására vonatkozóan olyan eljárásokat alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy az elszámolások hiánytalanok, pontosak és a valóságnak megfelelőek legyenek;

b)

kizárja az uniós finanszírozásból azokat a kiadásokat, amelyek tekintetében az alkalmazandó jog megsértésével teljesítettek kifizetéseket;

c)

megszakítja a kifizetési határidőket, vagy felfüggeszti a kifizetéseket, amennyiben az ágazatspecifikus szabályok így rendelkeznek.

A Bizottság teljesen vagy részben feloldja a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését, miután a tagállam benyújtotta észrevételeit, és amint megtette a szükséges intézkedéseket. A 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben ki kell térni az e bekezdés szerinti valamennyi kötelezettségre.

(9)   Az ágazatspecifikus szabályokban figyelembe kell venni az európai területi együttműködési programok szükségleteit, különös tekintettel a vezetői nyilatkozat tartalmára, a (3) bekezdésben meghatározott eljárásra és az ellenőrzési funkcióra.

(10)   A Bizottság összeállítja az egyes ágazatspecifikus szabályok értelmében az irányításért, tanúsításért és ellenőrzésért felelős szervek listáját.

(11)   A tagállamok a megosztott irányítás keretében számukra juttatott forrásokat – a releváns ágazatspecifikus szabályokban megállapított feltételekkel összhangban – az (EU) 2015/1017 rendelet szerint végrehajtott műveletekkel és eszközökkel kombinálva is felhasználhatják.

3. FEJEZET

Európai hivatalok és uniós szervek

1. szakasz

Európai hivatalok

64. cikk

Az európai hivatalok hatásköre

(1)   Egy új európai hivatal létrehozása előtt a Bizottságnak költség-haszon elemzést és a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó értékelést kell készítenie, amelyekről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és javaslatot kell tennie a költségvetésnek a Bizottságra vonatkozó szakaszához fűzött mellékletben a szükséges előirányzatok beállítására.

(2)   Hatáskörükön belül az európai hivatalok:

a)

a létesítő jogi aktusukban vagy az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatokat hajtanak végre;

b)

a 66. cikknek megfelelően nem kötelező feladatokat is végrehajthatnak, amennyiben ezt igazgatási bizottságuk a költségek és hasznok, valamint a részt vevő partnerek tekintetében jelentkező, kapcsolódó kockázatok vizsgálatát követően engedélyezi.

(3)   Ez a szakasz alkalmazandó az OLAF működésére, e cikk (4) bekezdése, a 66. cikk és a 67. cikk (1), (2) és (3) bekezdése kivételével.

(4)   A Bizottság belső ellenőre az e cím 8. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.

65. cikk

Az európai hivatalokra vonatkozó előirányzatok

(1)   Az egyes európai hivatalok kötelező feladatainak végrehajtására engedélyezett előirányzatokat a költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszán belül külön költségvetési sorba kell beállítani, és az említett szakasz mellékletében részletesen meg kell határozni.

Az első albekezdésben említett mellékletnek bevételi és kiadási kimutatás formáját kell öltenie, a költségvetés szakaszaival azonos módon tovább bontva.

Az említett mellékletben feltüntetett előirányzatoknak:

a)

fedezniük kell az egyes európai hivatalok minden olyan pénzügyi igényét, amely a létesítő jogi aktusukban vagy az Unió egyéb jogi aktusaiban meghatározott kötelező feladatok végrehajtásához szükséges;

b)

fedezhetik az európai hivatal azon pénzügyi igényeit, amelyek a Szerződésekkel vagy a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, uniós szervek, más európai hivatalok és ügynökségek által kért és a hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően engedélyezett feladatok végrehajtásához szükségesek.

(2)   A Bizottság az egyes európai hivatalokra vonatkozóan a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a 73. cikkel összhangban az érintett európai hivatal igazgatójára ruházza át.

(3)   Az egyes európai hivatalok létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

(4)   Az (1) bekezdésben említett mellékleten belüli átcsoportosításokra vonatkozó határozatokat az érintett európai hivatal igazgatója hozza meg. A Bizottság az ilyen átcsoportosításokról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

66. cikk

Nem kötelező feladatok

(1)   A 64. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett nem kötelező feladatok tekintetében az európai hivatal:

a)

igazgatójára uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok hatáskört ruházhatnak át, valamint átruházhatják rá az uniós intézményre, uniós szervre vagy egyéb európai hivatalra vonatkozó költségvetési szakaszban megjelenített előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört is;

b)

uniós intézményekkel, uniós szervekkel, egyéb európai hivatalokkal vagy harmadik felekkel szolgáltatási szintre vonatkozó eseti megállapodást köthet.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben a hatáskör-átruházás korlátait és feltételeit az érintett uniós intézmények, uniós szervek és egyéb európai hivatalok határozzák meg. Az ilyen hatáskör-átruházásról, különösen annak feltételeiről és szabályairól az európai hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően kell megállapodni.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben az európai hivatal igazgatója a hivatal létesítő jogi aktusának megfelelően elfogadja az adott feladatok végrehajtását, a felmerült költségek beszedését és a kapcsolódó számviteli nyilvántartást szabályozó különös rendelkezéseket. Az európai hivatal jelentést tesz ezen számviteli nyilvántartás eredményéről az érintett uniós intézmények, uniós szervek, illetve egyéb európai hivatalok számára.

67. cikk

Az európai hivatalok számviteli nyilvántartása

(1)   Minden európai hivatal számviteli nyilvántartást vezet a kiadásairól, lehetővé téve az egyes uniós intézményeknek, uniós szerveknek vagy egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatásai részarányának meghatározását. Az érintett európai hivatal igazgatója – az igazgatási bizottsága jóváhagyását követően – elfogadja a számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló kritériumokat.

(2)   Az azon konkrét költségvetési sorra vonatkozó megjegyzésekben, amelyen a 66. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott egyes európai hivatalok teljes előirányzatait szerepeltetik, fel kell tüntetni a hivatal által az egyes érintett uniós intézményeknek, uniós szerveknek és egyéb európai hivataloknak nyújtott szolgáltatások tervezett költségét. Ennek az e cikk (1) bekezdésében említett számviteli nyilvántartáson kell alapulnia.

(3)   A 66. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel felruházott európai hivatalok értesítik az érintett uniós intézményeket, uniós szerveket és egyéb európai hivatalokat az e cikk (1) bekezdésében előírt számviteli nyilvántartás eredményeiről.

(4)   Az egyes európai hivatalok számviteli nyilvántartása az Unió 247. cikk szerinti beszámolóinak szerves részét képezi.

(5)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az érintett európai hivatal igazgatási bizottságának javaslata alapján az európai hivatal személyzetének egyik tagjára átruházhat saját feladatai közül egyes, a bevételek beszedésével és a közvetlenül az érintett európai hivatal által eszközölt kiadások kifizetésével kapcsolatos tevékenységeket.

(6)   Az európai hivatal készpénzigényeinek kielégítése céljából az igazgatási bizottság javaslata alapján a Bizottság a hivatal nevére bankszámlákat vagy postai pénzforgalmi számlákat nyithat. Minden pénzügyi év végén az érintett európai hivatal és a Bizottság egyezteti és korrigálja a tárgyévi záró pénzkészletet.

2. szakasz

Ügynökségek és uniós szervek

68. cikk

Az Euratom Ellátási Ügynökségre való alkalmazás

A rendelet alkalmazandó az Euratom Ellátási Ügynökség költségvetésének végrehajtására.

69. cikk

Végrehajtó ügynökségek

(1)   A Bizottság hatásköröket ruházhat át a végrehajtó ügynökségekre, hogy a nevében és a felelőssége alatt egy uniós program vagy projekt egészét vagy egy részét – ideértve a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, valamint az igazgatási kiadásokat is –, végrehajtsák az 58/2003/EK tanácsi rendelettel (46) összhangban. A végrehajtó ügynökségeket bizottsági határozattal kell létrehozni, és azok az uniós jog alapján jogi személyiséggel rendelkeznek. A végrehajtó ügynökségeknek éves hozzájárulásban kell részesülniük.

(2)   A végrehajtó ügynökségek igazgatói megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el az általuk egészében vagy részben irányított uniós programokkal kapcsolatos operatív előirányzatok felhasználása tekintetében.

(3)   Egy végrehajtó ügynökség irányítóbizottsága megállapodhat a Bizottsággal abban, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője egyúttal az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselőjeként is eljár. Az irányítóbizottság költség-haszon szempontok figyelembevétele alapján az érintett végrehajtó ügynökség számvitelért felelős tisztviselője feladatkörének egy részét is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjére átruházhatja. Mindkét esetben meg kell tenni az esetleges összeférhetetlenség elkerüléséhez szükséges lépéseket.

70. cikk

Az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott szervek

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 275. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet pénzügyi keretszabályzattal egészítse ki az EUMSZ és az Euratom-Szerződés alapján létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező azon szervekre vonatkozóan, amelyek hozzájárulásokat kapnak az uniós költségvetés terhére.

(2)   A pénzügyi keretszabályzat az e rendeletben meghatározott alapelveken és szabályokon alapul, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett szervek sajátosságait.

(3)   Az (1) bekezdésben említett szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a pénzügyi keretszabályzattól, kivéve, amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkívánják, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

(4)   Az (1) bekezdésben említett szervek költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alól a Tanács ajánlására az Európai Parlament ad mentesítést. Az (1) bekezdésben említett szervek teljeskörűen együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben – többek között a releváns szervek ülésein való részvétel révén – rendelkezésükre bocsátanak minden további szükséges információt.

(5)   A Bizottság belső ellenőre ugyanolyan hatáskört gyakorol az (1) bekezdésben említett szervek felett, mint a Bizottság tekintetében.

(6)   A Bizottság végleges beszámolójában való konszolidálás előtt független külső ellenőr ellenőrzi, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett szervek éves beszámolói megfelelően mutatják-e be a releváns szerv bevételeit, kiadásait és pénzügyi helyzetét. Ha a releváns alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, a Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének (1) bekezdésében foglalt előírásokkal összhangban minden egyes szervről éves különjelentést készít. Az említett jelentés elkészítésekor a Számvevőszék figyelembe veszi a független külső ellenőr által végzett ellenőrzési tevékenységet és az ellenőr megállapításai nyomán tett intézkedéseket.

(7)   A (6) bekezdésben említett független külső ellenőrzések valamennyi aspektusáért – ideértve a tett megállapításokat is – teljes mértékben a Számvevőszék viseli a felelősséget.

71. cikk

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek

Az alap-jogiaktussal létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező és a köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott szervek elfogadják saját pénzügyi szabályaikat.

E szabályoknak magukban kell foglalniuk az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 275. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet a 157. cikken alapuló olyan, a köz- és magánszféra közötti partnerségre vonatkozó pénzügyiszabályzat-mintával egészítse ki, amely meghatározza az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához szükséges elveket.

A köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek pénzügyi szabályai nem térhetnek el a pénzügyiszabályzat-mintától, kivéve amennyiben sajátos szükségleteik ezt megkívánják, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.

A 70. cikk (4)–(7) bekezdése a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervekre is alkalmazandó.

4. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz

A feladatok elkülönítésének elve

72. cikk

A feladatok elkülönítése

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatait el kell különíteni; e feladatkörök kölcsönösen kizárják egymást.

(2)   Valamennyi uniós intézmény ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint a feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket részletesen ismertető szabályzattal.

2. szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

73. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

(1)   Valamennyi uniós intézmény gyakorolja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait.

(2)   E cím alkalmazásában a „személyzet” a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.

(3)   Minden uniós intézmény az eljárási szabályzatában foglalt feltételekkel összhangban megfelelő besorolású személyzetre átruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. Belső igazgatási szabályaiban megjelöli a személyzet azon tagjait, akikre átruházza az említett feladatokat, az átruházott hatáskörök hatályát és azt, hogy a megbízott személyek az említett hatásköröket továbbruházhatják-e.

(4)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzet tagjaira lehet átruházni és továbbruházni.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a felhatalmazó, illetve a felhatalmazást átruházó okirat által szabott határokon belül jár el. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzet egy vagy több tagja segítheti, akiket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és irányítási tájékoztatás elkészítéséhez szükséges egyes műveletek végrehajtásával bízhatnak meg.

(6)   A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők, belső ellenőrök és számvitelért felelős tisztviselők kinevezéséről és felmentéséről, valamint az általa elfogadott pénzügyi tárgyú belső szabályokról minden uniós intézmény és a 70. cikkben említett minden uniós szerv két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Számvevőszéket és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét.

(7)   Minden uniós intézmény tájékoztatja a Számvevőszéket a felhatalmazási határozatokról és a 79. és 88. cikk szerinti előlegszámla-kezelők kinevezéséről.

74. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Az érintett uniós intézményben az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért – többek között a teljesítményről való jelentéstétel biztosítása révén –, valamint a jogszerűségre és a szabályosságra és a címzettekkel szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények érvényesülésének biztosításáért.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a 36. cikkel és az uniós intézmény által elfogadott minimumszabványokkal összhangban, valamint kellő tekintettel az igazgatási környezettel és a finanszírozott tevékenységek természetével kapcsolatos kockázatokra, kialakítja a feladatainak ellátásához szükséges szervezeti struktúrákat és belső kontrollrendszereket. Az ilyen struktúrák és rendszerek létrehozását átfogó kockázatelemzéssel kell alátámasztani, amely figyelembe veszi a költséghatékonyságukat és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokat is.

(3)   A kiadások végrehajtása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési és jogi kötelezettségeket vállal, jóváhagyja a kiadásokat, illetve engedélyezi a kifizetéseket és megteszi az előirányzatok végrehajtásához szükséges előzetes intézkedéseket.

(4)   A bevételek végrehajtása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti a követelések becslését, megállapítja a követeléseket és kibocsátja a szükséges beszedési megbízásokat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szükség szerint lemondhat korábban már megállapított követelésekről.

(5)   A műveletek engedélyezését megelőzően a hibák és a szabálytalanságok megelőzése és a célok nem teljesülésével kapcsolatos kockázat csökkentése érdekében minden egyes művelet esetében legalább előzetes kontrollt kell végezni a művelet operatív és pénzügyi oldalával kapcsolatos egy, a kockázatokat is figyelembe vevő többéves kontrollstratégia alapján. A 36. cikk (11) bekezdésében említettek szerint az előzetes kontrollok adott esetben automatizált informatikai eszközöket és kialakulóban lévő technológiákat alkalmaznak.

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a korábbi kontrollok eredményei, valamint a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével, az engedélyezésre jogosult tisztviselő saját kockázatelemzése alapján. Kétség esetén a releváns műveletek jóváhagyásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő az előzetes kontroll részeként kiegészítő információkat kér vagy helyszíni kontrollt végez annak érdekében, hogy észszerű bizonyosságot szerezzen.

Egy adott művelet esetében az ellenőrzést a műveletet kezdeményezőktől eltérő személyzetnek kell végeznie. Az ellenőrzést végző személyzet nem lehet alárendeltje a műveletet kezdeményező személyzetnek.

(6)   A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő utólagos kontrollokat is elrendelhet a már engedélyezett műveletek hibáinak és szabálytalanságainak feltárása és korrekciója céljából. Az utólagos kontrollokra kockázatalapú mintavétel alapján, a korábbi kontrollok eredményei, valamint a költséghatékonysággal és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolások figyelembevételével kerülhet sor. A 36. cikk (11) bekezdésében említettek szerint az utólagos kontrollok adott esetben automatizált informatikai eszközöket és kialakulóban lévő technológiákat alkalmaznak.

Az utólagos kontrollokat a személyzet olyan tagjának kell végeznie, aki az előzetes kontrollokért nem felelős. Az utólagos kontrollokért felelős személyzet nem lehet alárendeltje az előzetes kontrollokat végző személyzetnek.

A kedvezményezetteknél végzett ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályoknak és mechanizmusoknak – így többek között az alkalmazott időkeretnek is – egyértelműeknek, következeteseknek és átláthatóaknak kell lenniük, és az ezekre vonatkozó tájékoztatást a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírásakor a kedvezményezettek rendelkezésére kell bocsátani.

(7)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a költségvetés végrehajtásáért felelős személyzetnek rendelkeznie kell a szükséges szakmai készségekkel.

Minden uniós intézményben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)

a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők és beosztottjaik megkapják a kontrollokra vonatkozó standardokkal és a kapcsolódó módszerekkel és technikákkal kapcsolatos megfelelő, rendszeresen naprakésszé tett információkat, valamint erre vonatkozóan képzésben részesüljenek;

b)

szükség esetén meghozzák a kontrollrendszerek (2) bekezdés szerinti eredményes és hatékony működését biztosító intézkedéseket.

(8)   Ha a személyzet bármely, a tranzakciók pénzügyi irányításában és kontrolljában részt vevő tagja úgy véli, hogy egy határozat, amelynek alkalmazását vagy jóváhagyását felettese kérte tőle, szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, illetve a személyzet adott tagja által betartandó szakmai szabályokkal, erről tájékoztatja a felettesét. Ha a személyzet tagja ezt írásban teszi meg, a felettes írásban válaszol. Ha a felettes nem tesz lépéseket, vagy megerősíti az eredeti határozatot vagy utasítást, és a személyzet tagja úgy véli, hogy ez a megerősítés nem észszerű válasz az aggodalmaira, a személyzet tagja írásban tájékoztatja a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt. Ha az említett tisztviselő – az eset körülményei alapján észszerűnek tekinthető időn, de mindenesetre egy hónapon belül – nem válaszol, a személyzet tagja tájékoztatja a 145. cikkben említett releváns testületet.

Az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén a személyzet tagja tájékoztatja a személyzeti szabályzatban, valamint az uniós intézmények csalás, korrupció és az Unió érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok szabályairól hozott határozataiban kijelölt hatóságokat és szerveket. Az Unió pénzgazdálkodását ellenőrző külső ellenőrökkel kötött szerződések kötelezik a külső ellenőrt arra, hogy tájékoztassa a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amennyiben az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

(9)   A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő az adott uniós intézmény felé feladatai teljesítéséről éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentés a kontrollok eredményeit is magukban foglaló pénzügyi és igazgatási információkat tartalmaz, és amelyben nyilatkozik arról, hogy – kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások mást jeleznek – észszerű mértékben megbizonyosodott arról, hogy:

a)

a jelentésben foglalt információk megbízható és valós képet adnak;

b)

a jelentésben bemutatott tevékenységekhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban használták fel; és

c)

a bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosítják a jelentés tárgyát képező ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Az éves tevékenységi jelentésben be kell számolni az elvégzett műveleteknek a stratégiai tervekben meghatározott célkitűzésekhez és a teljesítménnyel kapcsolatos megfontolásokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső kontrollrendszerek működésének hatékonyságáról és eredményességéről. A jelentésnek átfogó értékelést kell tartalmaznia a kontrollok költségeiről és hasznairól, és információt arról, hogy az engedélyezett operatív kiadások milyen mértékben járulnak hozzá az Unió stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez, és hoznak létre uniós hozzáadott értéket. A Bizottság elkészíti a megelőző év éves tevékenységi jelentéseinek összefoglalóját.

Az uniós intézmények, uniós szervek, európai hivatalok és ügynökségek engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, illetve adott esetben megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőinek a pénzügyi évre vonatkozó éves tevékenységi jelentéseit a következő pénzügyi év július 1-jéig könnyen hozzáférhető módon közzé kell tenni az adott uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy ügynökség weboldalán, figyelembe véve a kellően indokolt titoktartási és biztonsági megfontolásokat.

(10)   A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi évre vonatkozóan nyilvántartást vezet az említett tárgyalásos eljárások alapján kötött szerződésekről az I. melléklet 11.1. pontja a)–f) alpontjával és 39. pontjával összhangban. Ha a tárgyalásos eljárások aránya az ugyanazon megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő által odaítélt eljárások számához képest számottevően meghaladja az előző évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az adott uniós intézmény esetében nyilvántartott átlag, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést nyújt be az uniós intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott. Valamennyi uniós intézmény jelentést nyújt be a tárgyalásos eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell az éves tevékenységi jelentések e cikk (9) bekezdésében említett összefoglalójához.

75. cikk

A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtására vonatkozó bizonylatok eredeti példányainak a nyilvántartására. Az ilyen bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

Az első bekezdés sérelme nélkül, a még le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat minden esetben az említett műveletek végleges lezárását követő év végéig kell megőrizni.

A bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, a kontrollhoz, illetve az ellenőrzéshez nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésére az (EU) 2018/1725 rendelet 4. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

76. cikk

Az uniós küldöttségvezetők jogköre és feladatai

(1)   Ha az uniós küldöttségvezetők a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el, felettük a Bizottság gyakorol felügyeletet, mint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és felelősségi köreinek meghatározásáért, gyakorlásáért, nyomon követéséért és értékeléséért felelős uniós intézmény, és az uniós küldöttségvezetők a források megfelelő felhasználása vonatkozásában kötelesek szorosan együttműködni a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák különösen a pénzügyi műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét, a források kezelése során a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartását, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. E küldöttségvezetők a Bizottság belső szabályai és a közvetve rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására vonatkozó bizottsági charta hatálya alá tartoznak. Feladataik elvégzésében igénybe vehetik az uniós küldöttségek bizottsági tisztviselőinek segítségét.

Ennek érdekében az uniós küldöttségvezetők meghozzák a szükséges intézkedéseket minden olyan helyzet kialakulásának a megelőzésére, amely valószínűsíthetően veszélyezteti a Bizottság kapacitását, hogy teljesítse a költségvetés végrehajtásáért viselt, közvetve rájuk átruházott felelősségét, valamint minden olyan prioritáskonfliktust, amely valószínűsíthetően hatással van a közvetve rájuk átruházott pénzgazdálkodási feladatok végrehajtására.

Ha a második albekezdésben említett helyzet vagy konfliktus alakul ki, az uniós küldöttségvezetők erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottság és az EKSZ felelős főigazgatóit. A főigazgatók megteszik a megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására.

(2)   Ha az uniós küldöttségvezetők a 74. cikk (8) bekezdésében említett helyzetbe kerülnek, az ügyet a 145. cikkben említett testület elé kell utalniuk. Bármely, az Unió érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén tájékoztatják a vonatkozó jogszabályok által kijelölt hatóságokat és szerveket.

(3)   A 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők jelentést tesznek megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőjüknek, hogy ez utóbbi belefoglalhassa jelentésüket a 74. cikk (9) bekezdése szerinti éves tevékenységi jelentésébe. Az uniós küldöttségvezetők jelentésükben kitérnek a küldöttségen életbe léptetett belső kontrollrendszerek hatékonyságára és eredményességére, valamint a rájuk közvetve átruházott műveletek irányítására, és benyújtják a 92. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett felelősségi nyilatkozatot. E jelentéseket a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő éves tevékenységi jelentéséhez kell csatolni, és az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, adott esetben kellőképpen figyelembe véve bizalmas jellegüket.

Az uniós küldöttségvezetők teljes mértékben együttműködnek a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben minden szükséges további információt biztosítanak. Ezzel összefüggésben felkérhetők arra, hogy részt vegyenek a releváns szervek ülésein, és támogassák az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

A 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők válaszolnak a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője által a Bizottság saját kérésére, illetve a mentesítéssel összefüggésben az Európai Parlament kérésére feltett bármely kérdésre.

A Bizottság biztosítja, hogy a hatáskörök uniós küldöttségvezetőkre való továbbátruházása ne érintse hátrányosan az EUMSZ 319. cikke szerinti mentesítési eljárást.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

77. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő jogköre és feladatai

(1)   Minden uniós intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt, aki az adott intézményben felel a következőkért:

a)

a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések visszafizettetése;

b)

az elszámolások elkészítése és bemutatása a XIII. címmel összhangban;

c)

könyvvezetés a 82. és a 84. cikkel összhangban;

d)

a számviteli szabályok és eljárások megállapítása, valamint a számlatükör elkészítése, a 80–84. cikkel összhangban;

e)

az alkalmazandó számviteli rendszerek meghatározása és jóváhagyása, valamint adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli adatok szolgáltatása vagy igazolása céljára meghatározott rendszerek jóváhagyása;

f)

likviditáskezelés.

Az első albekezdés e) pontjában említett feladatok tekintetében a számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy a jóváhagyási kritériumoknak való megfelelést bármikor ellenőrizze.

(2)   Az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjének feladatai kizárólag a költségvetés EKSZ által végrehajtott, EKSZ-re vonatkozó szakaszát érintik. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel továbbra is a költségvetés Bizottságra vonatkozó teljes szakaszáért, ideértve az uniós küldöttségvezetőkre közvetve átruházott előirányzatokhoz kapcsolódó számviteli műveleteket is.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ számvitelért felelős tisztviselőjeként is a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője jár el.

78. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése és megbízatásának megszűnése

(1)   Minden uniós intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselők közül.

Az uniós intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

(2)   Két vagy több uniós intézmény vagy uniós szerv is kinevezheti ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt.

Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.

(4)   A próbamérleget és az azt kísérő átadási jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egységének egyik tisztviselője juttatja el a számvitelért felelős új tisztviselőnek.

A számvitelért felelős új tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával jelezni a próbamérleg elfogadását, valamint közölheti fenntartásait.

Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

79. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő által átruházható jogkörök

Kötelezettségeinek teljesítése során a számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat beosztottjaira és a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően kinevezett előlegszámla-kezelőkre ruházhat át.

A felhatalmazó jogi aktus megállapítja e feladatokat.

80. cikk

Számviteli szabályok

(1)   Az uniós intézmények, az európai hivatalok és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek által alkalmazandó számviteli szabályoknak a közszférára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardokon kell alapulniuk. E szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el az uniós intézmények, európai hivatalok és uniós szervek számvitelért felelős tisztviselőivel folytatott konzultációt követően.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő eltérhet az (1) bekezdésben említett standardoktól, amennyiben az eszközök és kötelezettségek, a kiadások, a bevételek és a pénzforgalom valós bemutatása céljából ezt szükségesnek ítéli. Ha valamely számviteli szabály jelentősen eltér az említett standardoktól, ezen tényt és annak okait a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések között jelezni kell.

(3)   Az (1) bekezdésben említett számviteli szabályok meghatározzák a pénzügyi kimutatások szerkezetét és tartalmát, valamint a beszámolókban alkalmazandó számviteli alapelveket.

(4)   A 247. cikkben említett, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseknek tiszteletben kell tartaniuk az e rendeletben előírt költségvetési alapelveket. A jelentésekben részletesen be kell mutatni a költségvetés végrehajtását. Rögzíteni kell bennük minden, e címben előírt bevételi és kiadási műveletet, és arról a jelentéseknek valós képet kell adniuk.

81. cikk

Az elszámolás rendje

(1)   Minden uniós intézmény vagy szerv számvitelért felelős tisztviselője elkészíti és folyamatosan naprakésszé teszi azokat a bizonylatokat, amelyek ismertetik az uniós intézmény, illetve szerv elszámolásának rendjét és a számviteli eljárásokat.

(2)   A bevételeket és kiadásokat számítógépes rendszerben kell nyilvántartani a művelet gazdasági tartalmától függően folyó bevételként vagy kiadásként, illetve tőkeként.

82. cikk

Könyvvezetés

(1)   Az uniós intézmények, az európai hivatalok és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek által alkalmazandó harmonizált számlatükör megállapításáért a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője felel.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselők az engedélyezésre jogosult tisztviselőktől megkapják az elszámolások elkészítéséhez szükséges minden olyan információt, amely az uniós intézmények pénzügyi helyzetéről és a költségvetés végrehajtásáról valós képet ad. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők garantálják ezeknek az információknak a megbízhatóságát.

(3)   Mielőtt az uniós intézmény vagy a 70. cikkben említett uniós szerv elfogadja az elszámolásokat, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azokat, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy azok valós képet adnak az uniós intézmény vagy a 70. cikkben említett uniós szerv pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy az elszámolások a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal és a 77. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja szerinti számviteli eljárásokkal összhangban készültek, és hogy az elszámolásokban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

(4)   A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő – a számvitelért felelős tisztviselő által elfogadott szabályokkal összhangban – megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi pénzügyi és igazgatási információt.

Annak érdekében, hogy az Unió beszámolói tükrözhessék az uniós források felhasználását, az engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen, de legalább a számlazárás céljából tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a vagyonkezelői számlák releváns pénzügyi adatairól.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az irányítása alá tartozó források megfelelő felhasználásáért, az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért és pontosságáért.

(5)   Annak érdekében, hogy a számvitelért felelős tisztviselő ellenőrizhesse a jóváhagyási kritériumok betartását, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi igazgatási rendszerek, leltárrendszerek és az eszközök és kötelezettségek értékelésére szolgáló rendszerek bármely fejlesztéséről vagy jelentős módosulásáról értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt, amennyiben e rendszerek adatokat szolgáltatnak az uniós intézmény elszámolásáról, vagy az említett elszámolások adatainak alátámasztására szolgálnak.

A számvitelért felelős tisztviselő bármikor újra megvizsgálhatja a már jóváhagyott pénzügyi igazgatási rendszert, és felkérheti a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőt, hogy cselekvési tervet készítsen az esetleges hiányosságok kellő időben történő orvoslása érdekében.

A számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött információk hiánytalanságáért az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(6)   A számvitelért felelős tisztviselő felhatalmazást kap arra, hogy ellenőrizze a kapott információkat, valamint hogy elvégezze az elszámolások ellenjegyzése céljából szükségesnek ítélt további ellenőrzéseket.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(7)   Az uniós intézmények számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk olyan formában történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(8)   A számviteli rendszer az általános elszámolásból és a költségvetési számlákból áll. A számlákat euróban vezetik, az elszámolási időszak pedig a naptári év.

(9)   A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet részletes vezetői beszámolókat is.

(10)   A számviteli rendszerrel összefüggő és a költségvetési rendelet 247. cikke szerinti elszámolások elkészítéséhez szükséges bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni attól az időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat azonban a műveletek lezárását követő év végéig meg kell őrizni. A forgalmi adatok megőrzésére az (EU) 2018/1725 rendelet 4. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Minden uniós intézmény maga dönt arról, hogy melyik szervezeti egysége őrizze a bizonylatokat.

83. cikk

A költségvetési számla tartalma és vezetése

(1)   A költségvetési számla valamennyi költségvetési alfejezet tekintetében a következőket tartalmazza:

a)

a kiadások esetén:

i.

a költségvetésben engedélyezett előirányzatok, beleértve a költségvetés-módosítások részeként a költségvetésben szereplő előirányzatokat, az átvitt előirányzatokat, a címzett bevételek végrehajtását követően rendelkezésre álló előirányzatokat, az előirányzatok átcsoportosítását és az így rendelkezésre álló előirányzatok teljes összegét is;

ii.

a pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok;

b)

a bevételek esetén:

i.

a költségvetésbe beállított tervezett bevételek, beleértve a költségvetés-módosításokban szereplő tervezett bevételeket, a címzett bevételeket és a tervezett bevételek teljes összegét is;

ii.

a megállapított jogosultságok és a pénzügyi év tekintetében beszedett összegek;

c)

az előző pénzügyi évekről átvitt, kifizetésre váró kötelezettségvállalások és beszedésre váró bevételek.

Az első albekezdés a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok bejegyzése és kimutatása külön történik.

(2)   A költségvetési számlákban külön kell feltüntetni:

a)

az átvitt előirányzatok felhasználását és a pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokat;

b)

a fennálló kötelezettségvállalások elszámolását.

A bevételi oldalon külön kell kimutatni az előző pénzügyi évekről átvitt, beszedésre váró összegeket.

84. cikk

Általános elszámolás

(1)   Az általános elszámolások időrendi sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével tartanak nyilván minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek és uniós szervek gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és kötelezettségeire.

(2)   Az általános elszámolások egyenlegeit és az ott végbemenő pénzmozgásokat a könyvekben kell rögzíteni.

(3)   Minden könyvelési tételt – az elszámolások kiigazítását is beleértve – bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyekre a tételekben hivatkozni kell.

(4)   A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek egyértelmű ellenőrzési nyomvonala maradjon.

85. cikk

Bankszámlák

(1)   A likviditáskezelési feladatok ellátása céljából a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyithat vagy nyittathat az uniós intézmény nevében pénzügyi intézményeknél vagy nemzeti központi bankoknál. A számvitelért felelős tisztviselő felel e számlák lezárásáért és lezáratásáért is.

(2)   A bankszámlák nyitását, kezelését és felhasználását szabályozó feltételekben a belső kontroll követelményeitől függően rendelkezni kell arról, hogy a csekkeket, bankátutalási megbízásokat vagy egyéb banki műveleteket a személyzet egy vagy több, kellően felhatalmazott tagjának kell aláírnia. Az egyedi utasításokat a személyzet legalább két megfelelő felhatalmazással rendelkező tagjának vagy a számvitelért felelős tisztviselőnek kell aláírnia.

(3)   A programok vagy tevékenységek végrehajtása során a Bizottság nevében vagyonkezelői számlák nyithatók, hogy azokat a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., iii., v. vagy vi. alpontja szerinti megbízott szereplő kezelhesse.

Az ilyen számlák nyitása a program vagy tevékenység végrehajtásáért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alá tartozik, akinek e tekintetben a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben kell eljárnia.

Az ilyen számlák kezeléséért az engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

(4)   A vagyonkezelői számlák nyitására, kezelésére és lezárására vonatkozó szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője rögzíti.

86. cikk

Likviditáskezelés

(1)   Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz-egyenértékesek kezelésére. A számvitelért felelős tisztviselő felel ezek megóvásáért.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy megfelelő mennyiségű készpénz álljon az adott uniós intézmény rendelkezésére az alkalmazandó keretszabályok szerinti, a költségvetés-végrehajtáshoz kapcsolódó készpénzigény fedezésére, és létrehozza a megfelelő eljárásokat annak biztosítására, hogy a 85. cikk (1) bekezdésének megfelelően nyitott számlák egyikének egyenlege se legyen negatív.

(3)   Kifizetésre banki átutalással, csekkel vagy – a számvitelért felelős tisztviselő külön engedélyével – hitelkártyával, betéti kártyával, elektronikus pénztárcával, beszedéssel vagy egyéb fizetési módon, a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott szabályoknak megfelelően kerülhet sor.

Harmadik féllel szembeni kötelezettségvállalást megelőzően a számvitelért felelős tisztviselő meggyőződik a fizetési kedvezményezett személyazonosságáról, megállapítja a fizetési kedvezményezett jogi személyiségét és fizetési adatait, valamint beviszi azokat annak az uniós intézménynek a közös adatállományába, amelynek a nevében eljár.

A számvitelért felelős tisztviselő csak azt követően végezheti el a kifizetést, hogy a fizetési kedvezményezett jogi személyiségére vonatkozó adatokat és annak fizetési adatait bevitték azon uniós intézmény közös adatállományába, amelynek a nevében a számvitelért felelős tisztviselő eljár.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők tájékoztatják a számvitelért felelős tisztviselőt a fizetési kedvezményezett által velük közölt, a jogi személyiség és a fizetési adatok bármely módosulásáról, és minden kifizetés engedélyezése előtt ellenőrzik, hogy ezek az adatok érvényesek-e.

87. cikk

Leltár

(1)   Az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek, illetve uniós szervek leltárt vezetnek, amely bemutatja valamennyi materiális, immateriális és pénzügyi eszközük mennyiségét és értékét, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elkészített mintával összhangban.

Ellenőrzik továbbá, hogy az egyes leltárjaikban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a 77. cikkben említett számviteli eljárások által megjelölt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-elszámolásban.

(2)   Az Unió materiális eszközeinek értékesítését megfelelő módon közzé kell tenni.

(3)   Az uniós intézmények és az e cím 3. fejezetének 2. szakaszában említett ügynökségek, illetve uniós szervek rendelkezéseket fogadnak el a leltárban szereplő eszközeik megőrzésére, továbbá meghatározzák, hogy mely igazgatási szervezeti egység legyen felelős a leltári rendszer működtetéséért.

4. szakasz

Az előlegszámla-kezelő

88. cikk

Az előlegszámlák létrehozása

(1)   Az előlegszámla létrehozásáról és az előlegszámla-kezelő kinevezéséről azon uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője hoz határozatot, amely megállapítja az előlegszámla működésének és felhasználásának feltételeit.

(2)   Ha az érintett összeg csekély voltára tekintettel ténylegesen lehetetlen vagy gazdaságtalan a kiadási műveletekre vonatkozó általános szabályoknak megfelelően végrehajtani a fizetési műveleteket, előlegszámlákat lehet létrehozni a kiadások kifizetésére. Az előlegszámla-kezelő által ilyen esetben kifizethető maximális összeget minden kiadástípus esetében a számvitelért felelős tisztviselő határozza meg az (1) bekezdésben említett határozatban. Előlegszámla bevételek beszedése céljára is létrehozható.

Az előlegszámlák a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén korlátlan összegig felhasználhatók meghatározott időn belül, megfelelő indokolást követően, az Európai Parlament és a Tanács által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott kifizetési előirányzatok mértékének és a Bizottság belső szabályainak tiszteletben tartása mellett.

Az uniós küldöttségeknél az előlegszámlák a kiadási műveletekre vonatkozó általános szabályoknak megfelelően, az egyes kiadási tételek esetében 60 000 EUR-ra korlátozott összegű kifizetések teljesítésére is felhasználhatók, amennyiben ez a felhasználás a helyi követelményekből adódóan eredményes és hatékony. Ha a Bizottság és az EKSZ költségvetési szakaszához tartozó kiadások kifizetéséhez egyaránt szükség van előlegszámlára, e célból külön előlegszámlákat kell létrehozni.

89. cikk

Az előlegszámlák kezelése

(1)   Az előlegszámla-kezelőket a tisztviselők közül vagy, amennyiben szükséges és kellően indokolt, a személyzet egyéb tagjai közül vagy a Bizottság belső szabályai által meghatározott feltételekkel összhangban a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek közül kell kiválasztani, utóbbiak esetében azzal a feltétellel, hogy a munkaszerződésük által garantált felelősségi szabályok a 95. cikknek megfelelően a személyzet tagjaira vonatkozó szabályokkal egyenértékű védelmet biztosítanak.

(2)   Az előlegszámlákat az érintett uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője felügyeletével töltik fel, és azokat az előlegszámla-kezelők felelősségi körébe kell rendelni.

(3)   A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt, hivatalos végső jóváhagyási határozatnak vagy fizetési megbízásnak kell követnie.

A kiadási műveletekre vonatkozó általános szabályok hatókörén kívüli előlegszámlás műveleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő hónap végéig elszámolja úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen.

(4)   A számvitelért felelős tisztviselő felügyeli az előlegszámla-kezelő számára elkülönített pénzeszközök meglétét és a könyvelés szabályszerűségét, valamint ellenőrzi, hogy az előlegszámlás műveletek az előírt határidőn belül zajlottak-e le.

5. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz

Általános szabályok

90. cikk

A pénzügyi szereplőknek adott megbízás visszavonása és feladatellátás alóli felmentésük

(1)   A kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízását, illetve továbbruházott megbízását.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselőket és/vagy az előlegszámla-kezelőket az őket kinevező hatóság bármikor felmentheti a feladataik ellátása alól, akár átmenetileg, akár végleg.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem érinti az azokban említett pénzügyi szereplőkkel szemben indított esetleges fegyelmi eljárásokat.

91. cikk

A pénzügyi szereplők jogellenes tevékenységekkel, csalással és korrupcióval kapcsolatos felelőssége

(1)   E fejezet nem érinti a 90. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, valamint az Unió vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemre vonatkozó hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.

(2)   E rendelet 92., 94. és 95. cikkének sérelme nélkül, minden illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámla-kezelő fegyelmi eljárás alá vonható és kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapított feltételeknek megfelelően, vagy az e rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett, a válságkezelési segélyek és humanitárius segítségnyújtási műveletek terén a Bizottság által alkalmazott személyek esetében a munkaszerződésükben megállapított feltételeknek megfelelően. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti az Unió érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályok által kijelölt hatóságok és szervek – különösen az OLAF – elé kell utalni.

2. szakasz

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

92. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőkre alkalmazandó szabályok

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.

(2)   A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő szándékosan vagy súlyos gondatlanságból:

a)

visszafizetendő követelések megállapításáról dönt vagy beszedési megbízásokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal, vagy fizetési megbízást ír alá anélkül, hogy e rendeletnek megfelelne;

b)

elmulasztja egy követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési megbízás kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki fizetési megbízást, amelynek következtében az adott uniós intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.

(3)   Az a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki olyan kötelező utasítást kap, amelyet szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel ellentétesnek ítél, különösen, mivel az utasítás nem hajtható végre a számára elkülönített források felhasználásával, írásban tájékoztatja erről a megbízást vagy közvetett megbízást adó hatóságot. Ha az utasítást írásban is megerősítik, és az említett megerősítés időben érkezik, és kellően világos, azaz kifejezetten azon pontokra vonatkozik, amelyeket a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő vitat, a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő nem tehető felelőssé. Az utasítást végre kell hajtania, kivéve, ha az egyértelműen jogsértő, vagy a releváns biztonsági normákba ütközik.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy valamely, a felelősségi körében meghozandó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint ha az engedélyezésre jogosult tisztviselő kötelező utasítás teljesítése során tudomást szerez arról, hogy az eset körülményei ilyen helyzetet eredményezhetnek.

Az e bekezdésben említett körülmények között megerősített utasításról az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésében.

(4)   A hatáskörébe tartozó feladatok továbbruházása esetén a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső irányítási és kontrollrendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(5)   Az uniós küldöttségvezetők és helyetteseik közvetett megbízása esetén a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a létrehozandó belső irányítási és kontrollrendszerek meghatározásáért, valamint e rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért. Az uniós küldöttségvezetők felelnek – a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításainak megfelelően – e rendszerek megfelelő kialakításáért és működtetéséért, valamint az irányításuk alatt álló uniós küldöttségen belül a források kezeléséért és az ott végrehajtott műveletek irányításáért. Hivatalba lépésük előtt specifikus képzéseken kell részt venniük az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladataival és kötelezettségeivel, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban.

Az uniós küldöttségvezetők az e bekezdés első albekezdése szerinti feladatokról a 76. cikk (3) bekezdésének megfelelően tesznek jelentést.

Az uniós küldöttségvezetők minden évben megbízhatósági nyilatkozatot nyújtanak be a küldöttségen kialakított belső irányítási és kontrollrendszerekről, valamint a rájuk közvetve átruházott műveletek irányításáról és azok eredményéről a Bizottság megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselője számára annak érdekében, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíthesse a 74. cikk (9) bekezdésében előírt megbízhatósági nyilatkozatot.

Ez a bekezdés az uniós küldöttségek vezetőinek helyetteseire is alkalmazandó, amennyiben a küldöttségvezetők távollétében közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

93. cikk

A személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok kezelése

(1)   Az OLAF hatáskörének, valamint az uniós intézmények, az uniós szervek, az európai hivatalok vagy az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek igazgatási autonómiájának sérelme nélkül személyzetük tagjai vonatkozásában, valamint megfelelően tekintetbe véve a visszaélést bejelentő személyek védelmének követelményét, e rendelet rendelkezéseinek vagy a pénzügyi igazgatással vagy a műveletek ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseknek a személyzet valamely tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó megszegését véleményezésre a 145. cikkben említett testület elé kell utalnia a következők bármelyikének:

a)

a fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóság;

b)

az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, ideértve az uniós küldöttségek vezetőit és távollétükben helyetteseiket, amennyiben a 60. cikk (2) bekezdésének megfelelően közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járnak el.

Amennyiben a személyzet valamely tagja egy ügyet közvetlenül a testület elé terjeszt, a testületnek továbbítania kell az aktát az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy szerv vagy személy kinevezésre jogosult hatósága részére, és erről tájékoztatnia kell a személyzet tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére.

(2)   A testületnek az (1) bekezdés első albekezdése szerinti véleményezésére irányuló kérelemhez csatolni kell az eset ténybeli elemeinek, valamint a testület által véleményezendő cselekménynek vagy mulasztásnak a leírását, továbbá a releváns bizonylatokat, ideértve bármely, már lefolytatott vizsgálatról készült jelentéseket is. Amikor csak lehetséges, az információkat anonimizált formában kell közölni.

A kinevezésre jogosult hatóság vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben, a kérelem vagy bármilyen egyéb információ testülethez való benyújtása előtt, lehetőséget biztosít a személyzet érintett tagjának észrevételei megtételére, előzetesen megküldve neki az első albekezdésben említett bizonylatokat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti jelentős mértékben a további vizsgálatokat.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben a 145. cikkben említett testület illetékes a számára az e cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott egyéb információk és a beérkezett kiegészítő információk alapján felmérni, hogy történt-e pénzügyi szabálytalanság. A testület véleménye alapján az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, vagy szerv vagy személy határozatot hoz az eset nyomán a személyzeti szabályzattal összhangban meghozandó intézkedésekről. Ha a testület rendszerszintű problémákat észlel, ajánlást fogalmaz meg az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek – feltéve, hogy utóbbi nem a személyzet érintett tagja –, valamint a belső ellenőrnek.

(4)   Ha az e cikk (1) bekezdésében említett véleményt a testület adja ki, a testületnek a 145. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett tagokból, valamint a következő további, az összeférhetetlenség kizárásával kiválasztandó tagokból kell állnia:

a)

az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy fegyelmi ügyekben illetékes, kinevezésre jogosult hatóságának képviselője, ha az ügyet az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban terjesztik elő, vagy a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő képviselője, ha az ügyet az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjával összhangban terjesztik elő;

b)

az érintett uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal, szerv vagy személy személyzeti bizottsága által kinevezett tag;

c)

egy személy azon uniós intézmény jogi szolgálatának képviseletében, amely a személyzet érintett tagját foglalkoztatja.

Ha az (1) bekezdésben említett véleményt a testület adja ki, az elkészült véleményt az érintett uniós intézménynek, uniós szervnek, európai hivatalnak, szervnek vagy személynek címezve kell benyújtania.

(5)   A testület nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel. Az érintett uniós intézménynek, uniós szervnek, európai hivatalnak, szervnek vagy személynek együtt kell működnie a testülettel annak biztosítása céljából, hogy annak a vélemény kialakításához szükséges minden információ a rendelkezésére álljon.

(6)   Ha a testület úgy véli, hogy az eset az OLAF hatáskörébe tartozik, az (1) bekezdéssel összhangban késedelem nélkül megküldi az aktát a releváns kinevezésre jogosult hatóságnak, és haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(7)   A tagállamok teljes mértékben támogatják az Uniót az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke e) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottaknak a személyzeti szabályzat 22. cikke értelmében fennálló felelőssége érvényesítésében.

3. szakasz

A számvitelért felelős tisztviselőkre és az előlegszámla-kezelőkre vonatkozó szabályok

94. cikk

A számvitelért felelős tisztviselőkre vonatkozó szabályok

A számvitelért felelős tisztviselőt fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terheli a személyzeti szabályzatnak megfelelően és az abban foglalt eljárásokkal összhangban. A számvitelért felelős tisztviselő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelességszegés következő formáiért:

a)

a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)

bankszámlák vagy postai pénzforgalmi számlák jogosulatlan megváltoztatása;

c)

olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési megbízással, illetve fizetési megbízással;

d)

esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

95. cikk

Az előlegszámla-kezelőkre vonatkozó szabályok

Az előlegszámla-kezelő felelőssé tehető különösen az általa elkövetett kötelességszegés következő formáiért:

a)

a rábízott források, vagyoni eszközök vagy dokumentumok elvesztése vagy megrongálása;

b)

az általa eszközölt kifizetésekről megfelelő bizonylatok felmutatásának elmulasztása;

c)

jogosultaktól eltérő személyek részére kifizetések teljesítése;

d)

esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

6. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz

A saját források rendelkezésre bocsátása

96. cikk

Saját források

(1)   Az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatban említett saját források által képzett bevételre vonatkozó tervezetet euróban kell bevinni a költségvetésbe. Az ezeknek megfelelő saját forrásokat a 609/2014/EU, Euratom és az (EU, Euratom) 2021/770 rendelettel összhangban kell rendelkezésre bocsátani.

(2)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ütemtervet készít, amely jelzi, hogy az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatban meghatározott saját forrásokat mikor bocsátják a Bizottság rendelkezésére.

A saját források az említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.

Számviteli célból az engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki a 609/2014/EU, Euratom és az (EU, Euratom) 2021/770 rendeletben említett sajátforrásszámlára való jóváírások és terhelések céljából.

2. szakasz

A követelésekre vonatkozó becslés

97. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

(1)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elegendő és megbízható információ áll rendelkezésére valamely olyan intézkedésről vagy helyzetről, amely az Uniónak fizetendő összeget eredményezhet, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbecsüli a követelés összegét.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, amint a tervezet alapjául szolgáló intézkedést vagy helyzetet módosító eseményről szerez tudomást, kiigazítja a követelés előrelátható összegét.

Amennyiben egy korábban követelések megbecslését eredményező intézkedés vagy helyzet kapcsán állítottak ki beszedési megbízást, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ennek megfelelően kiigazítja a becslést.

Amennyiben a beszedési megbízás összege megegyezik a követelés eredetileg tervezett összegével, a becslést nullára kell csökkenteni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a követelés megbecslését nem kell elkészíteni azt megelőzően, hogy a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatban meghatározott saját források összegeit, amelyeket a tagállamok rögzített időszakonként fizetnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízást bocsát ki ezen összegekre vonatkozóan.

3. szakasz

A követelések megállapítása

98. cikk

A követelések megállapítása

(1)   A követelések megállapítása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)

ellenőrzi, hogy az adós tartozása fennáll;

b)

megállapítja vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét; és

c)

ellenőrzi azokat a feltételeket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

A követelések megállapítása révén elismerésre kerül az Unió joga az adóssal szemben, és megállapításra kerül az a jogcím, amely alapján az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.

(2)   Bármely nem vitatott, határozott összegű és esedékes követelésről beszedési megbízást kell kiállítani, amelynek révén az illetékes, engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt az összeg beszedésére. Ezt az adósnak megküldött terhelési értesítés követ, azon esetek kivételével, amikor a (4) bekezdés második albekezdésével összhangban haladéktalanul követeléselengedési eljárás kerül alkalmazásra. A beszedési megbízást és a terhelési értesítést egyaránt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő közvetlenül a követelés megállapítását követően, de legkésőbb attól az időponttól számított öt éven belül elküldi a terhelési értesítést, amikor az uniós intézménynek rendes körülmények között módja volt az adósság követelésére. Az említett határidő nem alkalmazandó, amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy az uniós intézmény erőfeszítései ellenére a késedelmes cselekvést az adós magatartása okozta.

(3)   A követelés összegének megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy:

a)

a követelés összege biztos, azaz nem függ semmilyen feltételtől;

b)

a követelés összege határozott, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;

c)

a követelés összege esedékes, és nem érvényes rá fizetési határidő;

d)

az adós adatai helyesek;

e)

az összeget a megfelelő költségvetési tételhez könyvelték;

f)

a bizonylatok szabályszerűek; és

g)

a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megfelelően érvényesül, különösen a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett követelmények tekintetében.

(4)   A terhelési értesítésben tájékoztatni kell az adóst arról, hogy:

a)

az Unió megállapította a követelést;

b)

ha a tartozást a terhelési értesítésben megjelölt határidőn belül megfizetik, nincs késedelmi kamat;

c)

amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének az ezen albekezdés b) pontjában említett határidőre, a 99. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie, az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;

d)

amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, az uniós intézmény beszámítás vagy az előzetesen nyújtott biztosíték érvényesítése útján végzi el a beszedést;

e)

kivételes esetekben a számvitelért felelős tisztviselő beszámítás útján a b) pontban említett határidő előtt is végrehajthatja a beszedést – miután tájékoztatta az adóst a beszámítás útján történő beszedés indokáról és időpontjáról –, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és alapos oka van feltételezni, hogy az Unió számára járó összeg egyébként elveszne;

f)

ha valamennyi, ezen albekezdés a)–e) pontjában említett lépést követően nem történt meg a teljes összeg beszedése, az uniós intézmény a 100. cikk (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a beszedést.

Amennyiben az adós azonosító adatainak ellenőrzését követően vagy az adott időpontban rendelkezésre álló egyéb releváns információk alapján egyértelműen megállapítást nyer, hogy a tartozás a 101. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) vagy b) pontjában említett esetek körébe tartozik, vagy hogy a terhelési értesítést nem e cikk (2) bekezdésével összhangban küldték ki, az engedélyezésre jogosult tisztviselő – a számvitelért felelős tisztviselővel egyetértésben – a követelés összegének megállapítását követően, a terhelési értesítés kiküldése nélkül dönt arról, hogy a 101. cikkel összhangban lemond a követelés visszafizettetéséről.

Minden egyéb esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kinyomtatja és kiküldi az adósnak a terhelési értesítést. A számvitelért felelős tisztviselő a terhelési értesítés kiküldéséről a pénzügyi információs rendszeren keresztül értesítést kap.

(5)   A jogalap nélkül kifizetett összegeket vissza kell fizettetni.

99. cikk

Késedelmi kamat

(1)   A specifikus szabályozások alkalmazásából fakadó különös rendelkezések sérelme nélkül, minden olyan követelés után, amelyet nem fizettek meg a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig, e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kamatot kell fizetni.

(2)   Az e cikk (4) bekezdésében említett eset kivételével a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés utáni kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a)

nyolc százalékpont, ha a kötelezettség alapja árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés;

b)

minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

(3)   A kamatot a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőt követő naptári naptól azon napig kell számítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.

A késedelmi kamat összegének megfelelő beszedési megbízást e kamat tényleges beérkezésekor kell kiállítani.

(4)   Pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók esetében a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó uniós intézmény határozatában kitűzött határidőig meg nem fizetett vagy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára elfogadható pénzügyi biztosítékkal nem fedezett követelés után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót elrendelő határozat elfogadásának napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez három és fél százalékpont hozzáadandó.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 261. cikke szerinti hatáskörének gyakorlása keretében megnöveli a pénzbírság vagy egyéb büntetés összegét, kamatot a megnövelt összeg után a Bíróság ítéletének napjától kell fizetni.

(5)   Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla százalékos kamatlábat kell megállapítani.

4. szakasz

A beszedés engedélyezése

100. cikk

A beszedés engedélyezése

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési megbízás kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megállapított követelést (a továbbiakban: a beszedés engedélyezése).

(2)   Tagállamoktól eltérő jogalanyokkal szembeni követelések fennállását az uniós intézmény hivatalos határozatban állapíthatja meg, mely határozat az EUMSZ 299. cikkének értelmében végrehajtható.

Amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony és időben történő védelme megkívánja, a többi uniós intézmény kivételes esetekben felkérheti a Bizottságot, hogy javukra a személyzettel vagy valamely uniós intézmény tagjával vagy korábbi tagjával szemben fennálló követelésekre vonatkozóan ilyen végrehajtandó határozatot fogadjon el, feltéve, hogy ezen intézmények megállapodtak a Bizottsággal az e cikk alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati módozatokról.

Akkor tekinthető úgy, hogy ilyen kivételes eset áll fenn, amikor az érintett uniós intézmény révén a követelés beszedése nem valószínűsíthető önkéntes fizetéssel vagy e rendelet 101. cikkének (1) bekezdése szerinti beszámítás útján való beszedéssel, és nem teljesültek a visszafizettetésről való lemondásra vonatkozóan a 101. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt feltételek. A végrehajtható határozat minden esetben megállapítja, hogy a követelés tárgyát képező összegeket a költségvetésnek az érintett uniós intézményre vonatkozó szakaszában kell elkönyvelni, mely intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el. A bevételt általános bevételként kell elkönyvelni, kivéve akkor, ha a 21. cikk (3) bekezdésében meghatározott címzett bevételnek minősül.

A végrehajtható határozat elfogadását kérő uniós intézmény tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely a beszedést befolyásolhatja, és amennyiben a végrehajtható határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a Bizottságot támogatva lép fel.

5. szakasz

Visszafizettetés

101. cikk

A visszafizettetésre vonatkozó szabályok

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési megbízások szerint jár el. A számvitelért felelős tisztviselőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia annak biztosítására, hogy az Unió hozzájusson bevételeihez, és gondoskodnia kell az Unió jogainak védelméről.

Több beszedési megbízás alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel kell szembeállítani, kivéve, ha az adós másképp rendelkezik. A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

A számvitelért felelős tisztviselő a költségvetésbe visszafizetendő összegeket a 102. cikk szerinti beszámítás útján szedi be.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben mondhat le a megállapított követelések teljes vagy részleges visszafizettetéséről:

a)

ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedendő összeget, és a követelés elengedése nem árt az Unióról kialakított képnek;

b)

ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, a terhelési értesítésnek a 98. cikk (2) bekezdésének feltételei szerinti késedelmes megküldése, az adós fizetésképtelensége vagy bármely egyéb fizetésképtelenségi eljárás következtében nem szedhető be;

c)

ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.

Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egy megállapított követelés visszafizettetéséről való teljes vagy részleges lemondást tervez, biztosítania kell, hogy a lemondás szabályos legyen és összhangban álljon a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvével. A visszafizettetésről való lemondásra vonatkozó határozatot indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő átruházhatja a lemondásra vonatkozó döntési jogkört.

(3)   A (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az uniós intézményében létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban jár el, és a következő, minden körülmények között kötelezően alkalmazandó szempontokat alkalmazza:

a)

a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára figyelemmel a tényállás jellege (csalás, ismételt jogsértés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);

b)

azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna az Unió működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a jogszabályi előírások kötelező erejének aláásása).

(4)   Az eset körülményeitől függően, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben figyelembe kell vennie a következő kiegészítő szempontokat:

a)

a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;

b)

a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes összegének beszedése okozna.

(5)   Minden uniós intézmény évente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az általa az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban elengedett követelésekről. A 60 000 EUR alatti összegű elengedett követelésekről összesített formában kell tájékoztatást adni. A Bizottság esetében e jelentést csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

(6)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a megállapított követeléseket részben vagy egészben törölheti. A megállapított követelés részleges törlése nem vonja maga után az Unió fennmaradó megállapított jogosultságáról való lemondást.

Tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egészében vagy részben törli a megállapított követelést, és a törlést megfelelően indokolja.

Minden uniós intézmény belső szabályzatában határozza meg a megállapított követelés törlési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

(7)   A tagállamok viselik az elsődleges felelősséget azért, hogy – az ágazatspecifikus szabályokban foglaltaknak megfelelően – elvégezzék a kontrollokat és ellenőrzéseket, és visszafizettessék a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Ha a tagállamok saját felelősségükre tárnak fel és korrigálnak szabálytalanságokat, mentesülnek a Bizottság által velük szemben e szabálytalanságokkal összefüggésben alkalmazott pénzügyi korrekciók alól.

(8)   A Bizottság pénzügyi korrekciókat hajt végre a tagállamokkal szemben annak érdekében, hogy kizárja az uniós finanszírozásból az alkalmazandó jogszabályok megsértésével teljesített kiadásokat. A Bizottság a pénzügyi korrekcióit a jogosulatlanul felhasznált összegek beazonosítása, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatások alapján hajtja végre. Ha ezeket az összegeket nem lehet pontosan meghatározni, a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban extrapolált vagy átalánykorrekciót alkalmazhat.

A Bizottság a pénzügyi korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, ideértve az irányítási és kontrollrendszerek hiányosságait is.

A pénzügyi korrekciók megállapítására vonatkozó feltételeket és a követendő eljárást ágazatspecifikus szabályok határozhatják meg.

(9)   Az extrapolált vagy átalánykorrekciók alkalmazására vonatkozó módszertant az ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell meghatározni, annak érdekében, hogy a Bizottság meg tudja óvni az Unió pénzügyi érdekeit.

102. cikk

Beszedés beszámítás útján

(1)   Amennyiben az adós olyan, a 98. cikk (3) bekezdése a) pontjának értelmében vett biztos, határozott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik az Unióval vagy a költségvetést végrehajtó végrehajtó ügynökséggel szemben, amely egy fizetési megbízásban megállapított összeghez kapcsolódik, a számvitelért felelős tisztviselő a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követően beszámítás útján szedi be a megállapított követelés összegét.

Kivételes körülmények között, ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és ha a számvitelért felelős tisztviselő alapos okkal feltételezi, hogy az Unió számára járó összeg másként elveszne, a számvitelért felelős tisztviselő a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtt is végrehajthatja a beszedést beszámítás útján.

A számvitelért felelős tisztviselő az adós egyetértése esetén is beszedheti a követelést a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtti beszámítás útján.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése szerinti bármely beszedés végrehajtása előtt a számvitelért felelős tisztviselő konzultál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel, és tájékoztatja az érintett adósokat, kitérve tájékoztatásában a 134. cikk szerinti jogorvoslati eszközökre is.

Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselő legalább 10 munkanappal a beszedés előtt értesíti az érintett tagállamot a beszámítás útján történő beszedés alkalmazásával kapcsolatos szándékáról. A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben a határidő lejárta előtt is elindíthatja a beszámítás útján történő beszedést.

(3)   Az (1) bekezdésben említett beszámítás joghatása megegyezik a fizetésével, és az Unió mentesítésének minősül az adósság összege, illetve az esetlegesen esedékes kamatok alól.

(4)   A fizetésképtelenségi eljárások megindítása nem érinti a számvitelért felelős tisztviselő arra vonatkozó jogát, hogy az (1) bekezdésben említettekkel összhangban beszámítás útján beszedést végezzen.

103. cikk

Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

(1)   Amennyiben a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőig nem történik meg a teljes összeg beszedése, a számvitelért felelős tisztviselő a 102. cikk sérelme nélkül értesíti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és haladéktalanul megindítja a beszedést bármely lehetséges jogi eljárás alkalmazásával, megfelelő esetben akár az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítésével.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett beszedési módszer nem alkalmazható, és az adós a számvitelért felelős tisztviselő hivatalos felszólítására sem fizette meg az összeget, a számvitelért felelős tisztviselő – a 102. cikk sérelme nélkül – vagy a 100. cikk (2) bekezdésével összhangban a visszafizettetés végrehajtása útján érvényesíti vagy jogi eljárással biztosított beszedési határozat útján hajtja végre a beszedést.

104. cikk

Fizetési póthatáridő

A számvitelért felelős tisztviselő – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben – kizárólag az adós megfelelő indokolással ellátott, írásbeli kérésére hosszabbíthatja meg a fizetési határidőt, és feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a)

az adós vállalja, hogy a 99. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;

b)

az Unió jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első bekezdés b) pontjában említett garancia az uniós intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első bekezdés b) pontjában említett garancia megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és nehéz pénzügyi helyzetben van.

105. cikk

Elévülési idő

(1)   A konkrét rendeletekben foglalt rendelkezések, valamint az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat sérelme nélkül, az Unió harmadik felekkel szembeni, valamint harmadik feleknek az Unióval szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

(2)   Az Unió harmadik felekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje a 98. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követő napon kezdődik.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a vonatkozó jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.

(3)   A harmadik felekkel szembeni uniós jogosultságok elévülési idejét egy uniós intézmény, vagy egy uniós intézmény kérése alapján eljáró tagállam minden olyan cselekménye megszakítja, amelyről a harmadik felet értesítik, és amely az adósság beszedésére irányul.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelezők vagy azok meghatalmazottjai értesítik az Uniót.

(4)   A (3) bekezdésben említett megszakítást követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(5)   A (2) bekezdésben említett jogosultsággal kapcsolatos minden jogi lépés, beleértve a magukat később nem illetékesnek nyilvánító bíróságok előtti lépéseket is, megszakítja az elévülési időt. Az új ötéves elévülési időszak addig nem kezdődik meg, amíg nincs jogerős ítélet, vagy ugyanazon felek ugyanazon eljárás tekintetében nem jutnak peren kívüli egyezségre.

(6)   Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő a 104. cikkel összhangban fizetési haladékot ad az adósnak, ez az elévülési idő megszakításának minősül. A meghosszabbított fizetési határidő lejártát követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(7)   A (2)–(6) bekezdés szerinti elévülési idő lejárta után az uniós jogosultságok nem szedhetők be.

106. cikk

Az uniós jogosultságok kezelése a tagállamokban

Fizetésképtelenségi eljárás esetén az uniós jogosultságokat ugyanolyan preferenciális elbánásban kell részesíteni, mint a beszedési eljárás helye szerinti tagállam közjogi szerveinek járó, hasonló jellegű jogosultságokat.

107. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések, szankciók és felhalmozott kamatok

(1)   A pénzbírságok, egyéb büntetések és szankciók útján befolyt összegek és minden felhalmozott kamat vagy ezek által generált egyéb bevétel mindaddig nem állítható be a költségvetésbe, amíg az azokat kivető határozatokkal kapcsolatban az Európai Unió Bíróságánál benyújtottak, vagy a későbbiekben még benyújthatnak fellebbezést.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegeket valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követően a lehető legrövidebb időn belül be kell állítani a költségvetésbe. Megfelelően indokolt rendkívüli körülmények között, vagy ha valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerítése a folyó pénzügyi év szeptember 1. után következik be, az említett összegeket be lehet állítani a költségvetésbe a következő pénzügyi évben.

A 48. cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az e cikk (1) bekezdésében említett szükséges összegeket a következő pénzügyi év végéig lehet beállítani a költségvetésbe.

Az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán a kifizető szervezet számára visszafizetendő összegeket nem lehet beállítani a költségvetésbe.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazható a záróelszámolási határozatokra és a pénzügyi korrekciókról szóló határozatokra.

108. cikk

Az uniós intézmények által kiszabott pénzbírságok, egyéb büntetések vagy szankciók beszedése

(1)   Amennyiben az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújtanak be egy az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó uniós intézményi határozattal szemben, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, az adós ideiglenesen átutalja az érintett összeget a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által megjelölt bankszámlára, vagy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára elfogadható pénzügyi biztosítékot nyújt. A biztosítéknak függetlennek kell lennie valamely pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció megfizetésének kötelezettségétől, és első kérelemre végrehajthatónak kell lennie. A biztosíték az alapkövetelésre és arra a kamatra nyújt fedezetet, amelyet az adós a (3) bekezdés b) pontjában említett esetben fizet az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót elrendelő határozat elfogadásának napja szerinti hónap első naptári napján érvényes – másfél százalékponttal megnövelt – kamatlábnak megfelelő mértékben, az uniós intézménynek a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót elrendelő határozatában kitűzött határidőtől kezdve.

(2)   Az ideiglenesen beszedett összegeket a Bizottság pénzügyi instrumentumokba fektetheti, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban azok biztonságát és likviditását előtérbe helyezve.

(3)   Valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerülését követően, és amennyiben a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót az Európai Unió Bírósága megerősítette, vagy amennyiben az ilyen pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót kiszabó határozattal szemben az Európai Unió Bíróságához fellebbezést nyújtottak be, az esetnek megfelelően a következő intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a)

az ideiglenesen beszedett összegeket és ezek hozamát a 107. cikk (2) bekezdése szerint be kell állítani a költségvetésbe;

b)

amennyiben pénzügyi biztosítékot nyújtottak, azt érvényesíteni kell, és a megfelelő összeget be kell állítani a költségvetésbe.

Amennyiben az Európai Unió Bírósága megnövelte a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció összegét, e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontja alkalmazandó az uniós intézmény határozatának megfelelő összegig vagy – adott esetben – az Európai Unió Bíróságának az azonos eljárásban hozott korábbi ítéletében meghatározott összegig. A növekménynek megfelelő összeget és a 99. cikk (4) bekezdésének megfelelően meghatározott esedékes kamatot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője szedi be, és azt be kell állítani a költségvetésbe.

(4)   Amennyiben a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót törölték vagy csökkentették, az esetnek megfelelően a következő intézkedések valamelyike alkalmazandó:

a)

az ideiglenesen beszedett összegeket vagy összegük csökkentése esetén azok releváns részét az esetleges hozamokkal együtt vissza kell fizetni az érintett harmadik fél számára;

b)

pénzügyi biztosíték nyújtása esetén fel kell szabadítani azt.

Az első albekezdés a) pontjában említett összeget vagy annak releváns részét kamattal kell növelni az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, a pénzbírságot, egyéb büntetést vagy szankciót elrendelő határozat elfogadásának napja szerinti hónap első naptári napján érvényes – másfél százalékponttal megnövelt – kamatlábnak megfelelő mértékben.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti visszafizetéseket a pénzbírság, egyéb büntetés vagy szankció eltörlésétől vagy csökkentésétől számított 60 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha az érintett harmadik fél vagy bankszámlája azonosításához szükséges bizonylatokat nem nyújtották be időben. E határidő lejárta után a hitelező a 116. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban kamatra jogosult.

109. cikk

Kompenzációs kamat

A 99. cikk (2) bekezdésének és a 116. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, a 107. és 108. cikk szerinti bírságoktól, egyéb büntetésektől és szankcióktól eltérő esetekben, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően vagy peren kívüli egyezség alapján visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni. A kamatláb nem lehet negatív. A kamatot a visszafizetendő összeg kifizetésének napjától a visszafizetés esedékességének napjáig tartó időszakra vonatkozóan kell számítani.

Amennyiben a teljes kamatláb negatív lenne, nulla százalékos kamatláb kerül megállapításra.

7. FEJEZET

Kiadási műveletek

110. cikk

Finanszírozási határozatok

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalást az uniós intézmény vagy az uniós intézmény által felhatalmazott hatóság által elfogadott finanszírozási határozatnak kell megelőznie. A finanszírozási határozat éves vagy többéves lehet.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az egyes uniós intézmények igazgatási autonómiája keretébe tartozó műveletekre szánt és az 58. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően alap-jogiaktus nélkül is felhasználható előirányzatok, az igazgatási támogatási kiadások, valamint a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerveknek nyújtott hozzájárulások esetében.

(2)   A finanszírozási határozat egyúttal éves vagy többéves munkaprogramot képez, és azt a költségvetési tervezet elfogadását követően szükség szerint mielőbb, de főszabály szerint legkésőbb a végrehajtás évének március 31-éig el kell fogadni. Amennyiben a releváns alap-jogiaktus egyedi szabályozást tartalmaz a finanszírozási határozat vagy a munkaprogram vagy mindkettő elfogadására vonatkozóan, az említett szabályokat alkalmazni kell a munkaprogramot képező finanszírozási határozat részére, az említett alap-jogiaktus követelményeinek megfelelve. A munkaprogramot képező részt közvetlenül az elfogadását követően és még a végrehajtását megelőzően közzé kell tenni az érintett uniós intézmény weboldalán.

A finanszírozási határozatban fel kell tüntetni a teljes fedezett összeget és annak tartalmaznia kell a finanszírozandó tevékenységek leírását. A finanszírozási határozat tartalmazza a következőket:

a)

az alap-jogiaktus és a költségvetési sor megnevezése;

b)

az elérendő célok és a várt eredmények;

c)

a végrehajtás módszerei;

d)

a munkaprogramra vonatkozóan az alap-jogiaktus által előírt esetleges egyéb információk.

(3)   A (2) bekezdésben említett elemeken túl, a finanszírozási határozat meghatározza a következőket:

a)

vissza nem térítendő támogatások esetében: a pályázati felhívás vagy a közvetlen odaítélés célcsoportja és a vissza nem térítendő támogatásokra fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

b)

közbeszerzések esetében: a közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keretösszeg;

c)

a 238. cikkben említett uniós vagyonkezelői alapokba befizetett hozzájárulások esetében: a vagyonkezelői alap számára fenntartott éves előirányzat a teljes futamidejére tervezett, a költségvetésből vagy más donorok által nyújtandó összegekkel együtt;

d)

pénzdíjak esetében: a versenypályázat célcsoportja, a versenypályázatra fenntartott globális költségvetési keretösszeg és egy külön utalás az 1 000 000 EUR értékhatárt elérő vagy azt meghaladó pénzdíjakra;

e)

pénzügyi eszközök esetében: a finanszírozási eszköz számára előirányzott összeg;

f)

közvetett irányítás esetében: a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja értelmében az uniós forrásokat végrehajtó személy vagy szervezet, vagy a személy vagy szervezet kiválasztására alkalmazott kritériumok;

g)

vegyes finanszírozási eszközök és platformok esetében: a vegyes finanszírozási eszköz és platform számára előirányzott összeg és a vegyes finanszírozási eszközben vagy platformban részt vevő szervezetek jegyzéke;

h)

költségvetési biztosítékok esetében: az éves tartalékfeltöltés összege és adott esetben a felszabadítandó költségvetési biztosíték összege.

(4)   A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a munkaprogramot képező finanszírozási határozatban vagy az uniós intézmény weboldalán közzétett egyéb dokumentumokban bármely további, megfelelőnek tekintett kiegészítő információt feltüntethet.

A többéves finanszírozási határozatoknak összhangban kell lenniük a 41. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi programozással, és hivatkozást kell tartalmazniuk arra, hogy a határozat végrehajtása a költségvetés elfogadását követően vagy az ideiglenes tizenkettedek rendszerének megfelelően az érintett pénzügyi évekre vonatkozó költségvetési előirányzatok rendelkezésre állásától függ.

(5)   A már elfogadott finanszírozási határozat érdemi változtatásához az eredeti határozat elfogadásával azonos eljárást kell követni, az alap-jogiaktus bármely konkrét rendelkezésének sérelme nélkül.

111. cikk

Kiadási műveletek

(1)   Minden kiadási tételre kötelezettséget kell vállalni, azt jóvá kell hagyni, engedélyezni kell, és ki kell fizetni.

A 114. cikkben említett időszakok végén a költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegét vissza kell vonni.

A műveletek végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a kiadás megfeleljen a Szerződéseknek, a költségvetésnek, e rendeletnek és a Szerződések alapján elfogadott egyéb aktusoknak, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(2)   A költségvetési kötelezettségvállalást és a jogi kötelezettségvállalást – a megfelelően indokolt eseteket kivéve – ugyanazon engedélyezésre jogosult tisztviselő teszi. Így különösen, a válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a jogi kötelezettségvállalást az uniós küldöttség vezetője vagy annak távollétében helyettese is megteheti a Bizottság illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőjének utasítására, aki azonban teljes mértékben felelős marad a mögöttes ügyletért. A válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek területén a Bizottság által alkalmazott személyzet tagjai legfeljebb 2 500 EUR értékhatárig írhatnak alá előlegszámláról végrehajtott kifizetésekhez kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek költségvetési kötelezettséget kell vállalnia, mielőtt jogi kötelezettséget vállal harmadik felekkel szemben, elvégzi a pénzügyi felelősségvállalásokra vonatkozó tartalékok 214. cikk szerinti feltöltését vagy forrásokat csoportosít át egy, a 238. cikkben említett uniós vagyonkezelői alapba.

E bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó:

a)

üzletmenet-folytonossági terv keretében kihirdetett válsághelyzetben, a Bizottság vagy bármely egyéb uniós intézmény által igazgatási autonómiájának gyakorlása keretében elfogadott eljárásokkal összhangban vállalt jogi kötelezettségek esetében;

b)

humanitárius segítségnyújtási műveletek, polgári védelmi műveletek és válságkezelési segélyek esetében, ha az uniós intézkedés eredményes végrehajtásához arra van szükség, hogy az Unió harmadik felekkel szemben azonnal jogi kötelezettséget vállaljon, és ha nincs lehetőség az egyedi költségvetési kötelezettségvállalás előzetes beállítására;

c)

nem pénzügyi adományokra.

A harmadik albekezdés b) pontjában említett esetekben a költségvetési kötelezettségvállalást azonnal meg kell tenni azt követően, hogy a harmadik felekkel szemben létrejött a jogi kötelezettségvállalás.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő oly módon érvényesíti a kiadást, hogy ellenőrzi a hitelező jogosultságát igazoló bizonylatokat – ha van jogi kötelezettségvállalás, az abban foglalt feltételek alapján –, és ezután elfogadja az adott kiadásnak a költségvetés terhére való elszámolását. E célból az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)

ellenőrzi, hogy fennáll-e a hitelező jogosultsága;

b)

megállapítja vagy ellenőrzi a követelés valódiságát és összegét az „ellenőrizve, helytálló” (certified correct) jelzéssel ellátva;

c)

ellenőrzi a kifizetés esedékességének feltételeit.

Az első albekezdés ellenére a kiadások jóváhagyása a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre is alkalmazandó, amelyek esetében a számviteli rendszerre gyakorolt hatás az általános elszámolásokra korlátozódik.

(4)   A jóváhagyási határozat azáltal jut kifejezésre, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő formális határozatával szabályszerűen felhatalmazott tagja a 149. cikkel összhangban biztonságos elektronikus aláírással vagy – kivételesen, papíralapú ügymenet esetében – az aláírását is tartalmazó bélyegzővel látja el a dokumentumot.

Az „ellenőrizve, helytálló” jelzés révén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja tanúsítja, hogy:

a)

előfinanszírozás esetén: az előfinanszírozás kifizetésére vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban előírt előfinanszírozási feltételeket teljesítették;

b)

a szerződésekkel kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a szerződésben előírt szolgáltatások megfelelő nyújtása, az áruk megfelelő beszerzése vagy az építési beruházás megfelelő kivitelezése megtörtént;

c)

a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos időközi kifizetések és egyenlegkifizetések esetén: a kedvezményezett által végrehajtott tevékenység vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak, beleértve adott esetben azt is, hogy a kedvezményezett által elszámolt költségek támogathatók.

A második albekezdés c) pontjában említett esetben a költségtervezetek vonatkozásában nem tekinthető úgy, hogy teljesítik a 189. cikk (3) bekezdésében foglalt támogathatósági feltételeket. Ugyanez az elv alkalmazandó a kifizetési kérelmet nem tartalmazó időközi és zárójelentésekre.

(5)   A kiadás jóváhagyása céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi, hogy rendelkezésre állnak-e az előirányzatok, majd kiállít egy fizetési megbízást, melyben az előzőleg jóváhagyott kiadás összegének kifizetésére utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt.

Amennyiben az igénybe vett szolgáltatások – beleértve a bérleti szolgáltatásokat vagy az áruszállításokat is –kifizetése időszakos fizetéssel történik, a számvitelért felelős tisztviselő – e tisztviselő által elvégzett kockázatértékelés alapján – elrendelheti az előlegszámláról való beszedés alkalmazását. Egy ilyen rendszer alkalmazása elrendelhető akkor is, ha azt a számvitelért felelős tisztviselő kifejezetten engedélyezte a 86. cikk (3) bekezdésével összhangban.

112. cikk

A költségvetési kötelezettségvállalások típusai

(1)   A költségvetési kötelezettségvállalások a következő kategóriák valamelyikébe tartoznak:

a)

egyedi: ha a címzett és a kiadás összege ismert vagy ha a költségvetési kötelezettségvállalás célja a pénzügyi felelősségvállalásokra vonatkozó tartalékok 214. cikk szerinti feltöltése;

b)

globális: ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy még nem ismert;

c)

ideiglenes: ha az EMGA 11. cikk (2) bekezdésében említett rendszeres irányítási kiadás fedezetéül, illetve ha olyan rendszeres igazgatási kiadásokra szolgál, ahol az összeg vagy a végső fizetési kedvezményezettek nem ismertek véglegesen.

Az első albekezdés c) pontjától eltérően, az uniós küldöttségek és uniós képviseletek rendszeres igazgatási kiadásai akkor is fedezhetők ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalással, amikor az összeg és a végső fizetési kedvezményezett ismert.

(2)   Az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket kizárólag akkor lehet több éven keresztül éves részletekre lebontani, ha az alap-jogiaktus így rendelkezik, vagy azok igazgatási kiadásokra vonatkoznak.

(3)   Globális kötelezettségvállalásra finanszírozási határozat alapján kerül sor.

A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a címzettekre és az összegekre vonatkozó határozat meghozatala előtt, és – amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása munkaprogram elfogadását foglalja magában – legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a munkaprogramot elfogadták.

(4)   A globális költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására olyan finanszírozási megállapodás útján kerül sor, amely rendelkezik egy vagy több, azt követő jogi kötelezettségvállalásról, vagy egy vagy több jogi kötelezettségvállalás útján vagy a pénzügyi felelősségvállalásokra vonatkozó tartalékok 214. cikk szerinti feltöltésével.

A harmadik országoknak biztosított közvetlen pénzügyi segítségnyújtás és költségvetés-támogatás területén kötött finanszírozási megállapodások jogi kötelezettségvállalást testesítenek meg, és más jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül is kifizetésekhez vezethetnek.

Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására finanszírozási megállapodás megkötésével kerül sor, a (3) bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó.

(5)   A globális költségvetési kötelezettségvállalást követően tett minden egyedi jogi kötelezettségvállalás összegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírás előtt rávezeti a központi költségvetési számlákra, és lekönyveli a globális költségvetési kötelezettségvállalásokra.

(6)   Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások végrehajtása egy vagy több, későbbi kifizetés iránti jogosultságot teremtő jogi kötelezettségvállalás útján történik. A személyzeti kiadások, valamely uniós intézmény személyzetének jelenlegi vagy korábbi tagjaira fordított kiadások vagy az uniós intézmények uniós eseményekhez kapcsolódó kommunikációs kiadásai esetében, illetve az I. melléklet 14.5. pontjában említett esetekben azonban az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalások előzetes jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül, közvetlen kifizetéssel is teljesíthetők.

113. cikk

Kötelezettségvállalások az EMGA-előirányzatokra

(1)   Az EMGA-előirányzatok között minden pénzügyi évre vonatkozóan szerepelniük kell az (EU) 2021/2116 1 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekhez kapcsolódó kiadások fedezésére szolgáló nem differenciált előirányzatoknak. Az ezen rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében és 7. cikkében említett intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat – a nem operatív technikai segítségnyújtás alapján finanszírozott intézkedések és a végrehajtó ügynökségek számára kifizetett hozzájárulások kivételével –, differenciált előirányzatokkal kell fedezni.

(2)   A tagállamok által az EMGA-hoz kapcsolódóan eszközölt kiadások visszatérítésének összegét megállapító bizottsági határozatok előzetes globális költségvetési kötelezettségvállalásokat képezhetnek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA költségvetésébe beállított összes előirányzatot.

(3)   Azon előzetes globális költségvetési EMGA-kötelezettségvállalásokat, amelyeket egy pénzügyi évre vállaltak, és amelyek a következő pénzügyi év február 1-jéig nem idéztek elő kötelezettségvállalást az adott költségvetési sorokra, azokat az adott pénzügyi év tekintetében vissza kell vonni.

(4)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett előzetes globális költségvetési kötelezettségvállalásra kerül sor, az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött kiadáskimutatások kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik. Ilyen kötelezettségvállalások az említett két hónapos határidő lejárta után is tehetők, amennyiben a releváns költségvetési sorokban előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállamok még nem teljesítettek kifizetést, vagy amikor a támogathatóság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belüli kifizetésként kell elszámolni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett kötelezettségvállalásokat le kell vonni a (2) bekezdésben említett előzetes globális költségvetési kötelezettségvállalásból.

(5)   A (2) és (3) bekezdést az elszámolások vizsgálata és elfogadása függvényében kell alkalmazni.

114. cikk

A kötelezettségvállalások határideje

(1)   A 111. cikk (2) bekezdésének és a 270. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megtenni, ahol az n. év azt az évet jelenti, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalásra sor került.

(2)   A globális költségvetési kötelezettségvállalások az n+1. év december 31-éig megtett megfelelő jogi kötelezettségvállalások teljes költségét vagy a pénzügyi felelősségvállalásokra vonatkozó tartalékok 214. cikk szerinti, említett időpontig végzett feltöltésének összegeit fedezik.

Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás alapján a IX. címben említett pénzdíj odaítélésére kerül sor, a 210. cikk (4) bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalást az n+3. év december 31-éig kell megtenni.

A külső fellépések területén, amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalás alapján harmadik országgal finanszírozási megállapodás megkötésére kerül sor, a finanszírozási megállapodásokat az n+1. év december 31-éig meg kell kötni. Ebben az esetben a globális költségvetési kötelezettségvállalás a belőle fakadó finanszírozási megállapodást végrehajtó jogi kötelezettségvállalások összes olyan költségét fedezi, amelyek a finanszírozási megállapodás megkötésétől számított három éven belül merültek fel.

Azonban a következő esetekben a globális költségvetési kötelezettségvállalásnak fedeznie kell azon jogi kötelezettségvállalásokat, amelyeket a finanszírozási megállapodás teljesítési időszakának végéig tettek meg:

a)

több donort tömörítő tevékenységek;

b)

vegyes finanszírozási műveletek;

c)

kommunikációs és a láthatóságot növelő tevékenységekre, ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó jogi kötelezettségvállalások;

d)

a következő kivételes körülmények esetében:

i.

a már megtett jogi kötelezettségvállalások módosításai;

ii.

jogi kötelezettségvállalások, amelyeket egy meglévő jogi kötelezettségvállalás lejárat előtti megszüntetését követően tesznek meg;

iii.

a végrehajtó szervezetben bekövetkezett változások.

(3)   A (2) bekezdés harmadik albekezdése nem alkalmazandó a következők alapján éves részletekre bontott kötelezettségvállalások révén végrehajtott többéves programokra:

a)

az (EU) 2021/947 rendelet;

b)

az (EU) 2021/1529 rendelet;

c)

az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet (47) a külső együttműködési programok tekintetében;

d)

az (EU) 2021/1764 határozat;

e)

az (Euratom) 2021/948 rendelet.

Az első albekezdésben említett esetekben a Bizottság az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban automatikusan visszavonja az előirányzatokat.

(4)   Az egy pénzügyi évet meghaladó intézkedésekre tett egyedi és ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásoknak – a személyzeti kiadások kivételével – a vonatkozó jogi kötelezettségvállalásban foglalt feltételekkel összhangban és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének figyelembevételével – rögzített végső teljesítési határidővel kell rendelkezniük.

(5)   A költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amelyek kifizetés útján való végrehajtására a végső teljesítési határidő után hat hónappal nem kerül sor, vissza kell vonni.

(6)   A költségvetési kötelezettségvállalás azon részét, amely tekintetében a jogi kötelezettségvállalás megtételét követő két éven belül nem történt a 115. cikk értelmében vett kifizetés, vissza kell vonni, kivéve, ha ez az összeg jogvita tárgyát képező, bíróság vagy választott bíróság előtt folyamatban lévő esethez kapcsolódik, ha a jogi kötelezettségvállalást harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodás testesíti meg, vagy ha az ágazatspecifikus szabályok e tekintetben különleges rendelkezéseket tartalmaznak.

115. cikk

A kifizetések típusai

(1)   A kiadások kifizetését a számvitelért felelős tisztviselő a rendelkezésre álló források keretein belül teljesíti.

(2)   A kifizetésre annak igazolását követően kerülhet sor, hogy a releváns intézkedés összhangban van a szerződéssel, a megállapodással vagy az alap-jogiaktussal, és a kifizetés a következők közül egy vagy több műveletet foglal magában:

a)

a teljes esedékes összeg kifizetése;

b)

az esedékes összeg kifizetése a következő módok valamelyikével:

i.

előleget biztosító előfinanszírozás, amely a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően több kifizetésre bontható; az előfinanszírozási összeget vagy a szerződés, a megállapodás, az alap-jogiaktus vagy olyan bizonylatok alapján kell kifizetni, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy teljesülnek-e a kérdéses szerződésben, illetve megállapodásban foglalt feltételek;

ii.

egy vagy több időközi kifizetés a tevékenység részleges végrehajtásának vagy a szerződés vagy megállapodás részleges teljesítésének ellentételezéseként, amely az alap-jogiaktus sérelme nélkül részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét;

iii.

egy esedékes egyenleg kifizetése, amennyiben a tevékenység vagy szerződés teljes egészében végrehajtásra került;

c)

tartalékösszeg befizetése a 215. cikk szerint létrehozott közös tartalékalapba.

Az egyenlegkifizetés keretében valamennyi korábbi kiadás elszámolásra kerül. A fel nem használt összegek visszafizettetéséhez beszedési utalványt kell kibocsátani.

(3)   Az egyes kifizetések teljesítésekor azokat a költségvetési számvitelben meg kell különböztetni a kifizetések (2) bekezdésben említett különböző típusai szerint.

(4)   A 80. cikkben említett számviteli szabályok magukban foglalják az előfinanszírozás teljesítésének elszámolására, valamint a költségek támogathatóságának elismerésére vonatkozó szabályokat is.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a projekt gazdasági természetének megfelelő időzítéssel rendszeresen, de legkésőbb a projekt végéig elszámolja az előfinanszírozási kifizetéseket. Az elszámolásokra a felmerült költségekre vonatkozó információk alapján vagy a kifizetési feltételek 125. cikk szerinti teljesítésének a megerősítése alapján kerül sor; az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek ezen információkat, illetve kifizetési feltételeket jóvá kell hagynia a 111. cikk (3) bekezdésével összhangban.

Az 5 000 000 EUR-t meghaladó támogatási megállapodások, szerződések vagy hozzájárulási megállapodások esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden év végén bekéri legalább az említett költségek észszerű tervezetének elkészítéséhez szükséges információkat. Ezek az információk nem használhatók fel az előfinanszírozás elszámolásához, de az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő támaszkodhat rájuk a 82. cikk (2) bekezdésének való megfelelés biztosítása céljából.

A második albekezdés alkalmazásában megkötött jogi kötelezettségvállalásokba bele kell foglalni az azok érvényesülését biztosító megfelelő rendelkezéseket.

116. cikk

A kifizetésekre vonatkozó határidők

(1)   A kifizetéseket a következő határidőkön belül kell teljesíteni:

a)

90 naptári napon belül az olyan technikai szolgáltatásokra vagy tevékenységekre vonatkozó hozzájárulási megállapodások, szerződések és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások esetében, amelyek értékelése különösen összetett feladat, és amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

b)

60 naptári napon belül minden egyéb olyan hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás esetében, amelyek esetében a kifizetés jelentés vagy igazolás elfogadásától függ;

c)

30 naptári napon belül minden egyéb hozzájárulási megállapodás, szerződés és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás esetében.

(2)   A kifizetésre rendelkezésre álló idő magában foglalja a kiadások jóváhagyását, engedélyezését és kifizetését.

A kifizetésre rendelkezésre álló idő a kifizetési kérelem kézhezvételétől számítandó.

(3)   A kifizetési kérelmet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazott szervezeti egysége a lehető legrövidebb időn belül nyilvántartásba veszi; a kézhezvétel időpontjának e nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

A kifizetés időpontja azon nap, amikor az uniós intézmény számláját megterhelik.

A kifizetési kérelemnek a következő alapvető elemeket kell tartalmaznia:

a)

a hitelező azonosítása;

b)

az összeg;

c)

a pénznem;

d)

a dátum.

Az elektronikus közbeszerzési számlának a következő alapvető elemeket kell tartalmaznia:

a)

folyamat- és számlaazonosítók;

b)

számlázási időszak;

c)

a szerződő félre vonatkozó információ;

d)

az ajánlatkérő szervre vonatkozó információ;

e)

a szerződő fél adóügyi képviselőjére vonatkozó információ;

f)

a szerződés hivatkozási száma;

g)

szállítási információ;

h)

fizetési rendelkezések;

i)

engedményekre vagy felárakra vonatkozó információ;

j)

a számlán szereplő tételekre vonatkozó információ;

k)

a számla összege;

l)

a héa részletes bontása (értelemszerűen);

m)

a pénznem.

Bármely alapvető elem hiánya esetén a kifizetési kérelmet el kell utasítani.

A kifizetési kérelem elutasításáról és annak okairól a hitelezőt a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb a kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül írásban értesíteni kell.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a fizetési határidőt, ha:

a)

a kifizetési kérelemben szereplő összeg nem esedékes; vagy

b)

nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat.

Ha olyan információ jut az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tudomására, amely kétségessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő kiadás elszámolhatóságát, felfüggesztheti a fizetési határidőt annak ellenőrzése céljából – akár helyszíni ellenőrzés alkalmazásával is –, hogy a kiadás elszámolható-e. A kifizetésre rendelkezésre álló, fennmaradó időszak attól a naptól indul, amikor a kért információk vagy a felülvizsgált dokumentumok beérkeztek, illetve lezárultak a szükséges további ellenőrzések, a helyszíni ellenőrzéseket is beleértve.

Az érintett hitelezőket írásban kell tájékoztatni a felfüggesztés okairól.

(5)   A tagállamok, az EBB és az EBA kivételével az (1) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező a következő feltételeknek megfelelően kamatra jogosult:

a)

a kamat mértéke a 99. cikk (2) bekezdésében említett kamatlábbal egyenlő;

b)

a kamatot az (1) bekezdésben meghatározott fizetési határidő lejártát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell megfizetni.

Amennyiben azonban az első albekezdéssel összhangban számított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t, azt a hitelezőnek csak az erre vonatkozó kérelmének a késedelmes kifizetés beérkezésétől számított két hónapon belüli megküldése esetén kell megfizetni.

(6)   Minden uniós intézmény jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk (1)–(4) bekezdésében megállapított határidők betartásáról és felfüggesztéséről. A Bizottság jelentését csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésekről készült összegzéshez.

8. FEJEZET

A belső ellenőr

117. cikk

A belső ellenőr kinevezése

(1)   Minden uniós intézmény létrehoz egy belső ellenőrzési funkciót, amelyet a releváns nemzetközi szabványoknak megfelelően kell ellátni. Az érintett uniós intézmény által kinevezett belső ellenőr felel az előbbinek a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzéséért. A belső ellenőr nem lehet sem engedélyezésre jogosult tisztviselő, sem számvitelért felelős tisztviselő.

(2)   Az EKSZ belső ellenőrzése céljából a 60. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetők a rájuk közvetve átruházott megbízás keretében végzendő pénzgazdálkodás vonatkozásában a Bizottság belső ellenőrének ellenőrzési hatásköre alá tartoznak.

A költségvetés EKSZ-re vonatkozó szakaszának végrehajtása tekintetében az EKSZ belső ellenőreként is a Bizottság belső ellenőre jár el.

(3)   Minden uniós intézmény a saját működésének különleges jellemzőihez és szükségleteihez igazított szabályok alapján nevezi ki belső ellenőrét. Minden uniós intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőrének kinevezéséről.

(4)   Minden uniós intézmény a saját működésének különleges jellemzőivel és szükségleteivel összhangban határozza meg a belső ellenőrének hatáskörét, és részletesen megállapítja a belső ellenőr feladatainak gyakorlására vonatkozó célkitűzéseket és eljárásokat, megfelelő figyelemmel a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi standardokra is.

(5)   Minden uniós intézmény kinevezhet – különleges szakértelme alapján – belső ellenőrnek a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, és a tagállamok állampolgárai közül kiválasztott tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat.

(6)   Ha két vagy több uniós intézmény ugyanazon belső ellenőrt nevezi ki, meg kell hozniuk a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy a belső ellenőr a 121. cikkben megállapított módon felelősségre vonható legyen tevékenységéért.

(7)   Minden uniós intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, amennyiben a belső ellenőrének megbízatása megszűnik.

118. cikk

A belső ellenőr jogköre és feladatai

(1)   A belső ellenőr az irányítási és kontrollrendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előmozdítására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az uniós intézményének a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

A belső ellenőr felelős különösen:

a)

a belső irányítási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a szervezeti egységek által a szakpolitikák, programok és intézkedések végrehajtása tekintetében nyújtott teljesítménynek az ezekhez kapcsolódó kockázatok figyelembevételével történő felméréséért;

b)

a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső kontrollrendszerek és ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.

(2)   A belső ellenőr a feladatait az érintett uniós intézmény minden tevékenységével és szervezeti egységével kapcsolatban ellátja. A feladatai ellátásához szükséges információkhoz teljes és korlátlan hozzáféréssel, ha szükséges helyszíni hozzáféréssel is rendelkeznie kell, a tagállamokban és a harmadik országokban is.

A belső ellenőr nyugtázza az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves jelentését és minden egyéb feltárt információt.

(3)   A belső ellenőr a megállapításairól és az ajánlásairól jelentést készít az érintett uniós intézménynek. Az érintett uniós intézmény biztosítja, hogy az ellenőrzés eredményeként megfogalmazott ajánlások alapján sor kerüljön a megfelelő intézkedésekre.

Minden uniós intézmény megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésekben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy megossza azokat a többi uniós intézménnyel a bevált módszerek cseréje keretében.

(4)   A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az érintett uniós intézménynek, feltüntetve a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, valamint a főbb ajánlásokat és az azok nyomán hozott intézkedéseket.

Ez az éves belső ellenőrzési jelentés említést tesz minden olyan rendszerszintű problémáról, amelyet a 145. cikk szerint létrehozott testület tárt fel a 93. cikkben említett véleményalkotás keretében.

(5)   A belső ellenőr jelentésének összeállítása során különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a teljesítmény alapelvének való általános megfelelésre összpontosít, és biztosítja, hogy ezen alapelvek alkalmazásának folyamatos javítása és erősítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket.

(6)   A Bizottság minden évben a mentesítési eljárás keretében és az EUMSZ 319. cikkével összhangban kérésre továbbítja az éves belső ellenőrzési jelentését, megfelelően figyelembe véve a titoktartási előírásokat.

(7)   Minden uniós intézmény a kiadási műveletekben érintett bármely természetes vagy jogi személy rendelkezésére bocsátja belső ellenőrének elérhetőségeit, hogy azok bizalmasan felvehessék a kapcsolatot az ellenőrrel.

(8)   Minden uniós intézmény minden évben összefoglaló jelentést készít a végrehajtott belső ellenőrzések számáról és típusáról, összesítést nyújtva a megfogalmazott ajánlásokról és az azok alapján hozott intézkedésekről, és továbbítja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 253. cikknek megfelelően.

(9)   A belső ellenőr jelentései és megállapításai, valamint az érintett uniós intézmény jelentése csak azt követően tehetők nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy a belső ellenőr jóváhagyta a végrehajtásukra tett intézkedést.

(10)   Minden uniós intézmény belső ellenőrének rendelkezésére bocsátja a belső ellenőrzési feladatai megfelelő ellátásához szükséges forrásokat, valamint a belső ellenőrének feladatait, jogait és kötelezettségeit részletesen ismertető belső ellenőrzési alapszabályt.

119. cikk

A belső ellenőr munkaprogramja

(1)   A belső ellenőr elfogadja munkaprogramját, és benyújtja azt az érintett uniós intézménynek.

(2)   Minden uniós intézmény felkérheti a belső ellenőrét olyan ellenőrzés elvégzésére is, amely nem szerepel az (1) bekezdésben említett munkaprogramban.

120. cikk

A belső ellenőr függetlensége

(1)   A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez az ellenőrzések lefolytatása tekintetében. A belső ellenőrre alkalmazandó különös szabályokat az érintett uniós intézmény állapítja meg oly módon, hogy feladatai teljesítésében teljes függetlenséget garantálnak számára, és megállapítják a belső ellenőr felelősségi körét.

(2)   A belső ellenőr számára nem adható semmilyen utasítás, és a belső ellenőr nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése révén e rendelet szerint ráruháztak.

(3)   Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, az ellenőrzések végzésére vonatkozó kizárólagos jogkörét teljesen függetlenül gyakorolja, továbbá a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint vállal felelősséget.

121. cikk

A belső ellenőr felelőssége

E cikkel összhangban eljárva kizárólag az adott uniós intézmény vonhatja felelősségre tevékenységéért a belső ellenőrét, mint alkalmazottat.

Minden uniós intézmény indokolással ellátott határozat alapján kezdhet vizsgálatot. Az említett határozatról tájékoztatni kell az érdekelt felet. Az érintett uniós intézmény a közvetlen felelősségébe tartozó vizsgálat vezetésével egy vagy több olyan tisztviselőt bízhat meg, aki a személyzet érintett tagjával azonos vagy magasabb besorolási fokozatba tartozik. A vizsgálat során az érdekelt felet meg kell hallgatni.

A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érdekelt félnek, akit az érintett uniós intézmény ezt követően meghallgat a jelentésben foglalt üggyel kapcsolatban.

A jelentés és a meghallgatás alapján az érintett uniós intézmény indokolással ellátott határozatot fogad el az eljárás lezárásáról, vagy indokolással ellátott határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 22. és 86. cikkével, valamint IX. mellékletével összhangban. Ha fegyelmi intézkedésről vagy pénzügyi szankcióról születik határozat, arról értesíteni kell az érdekelt felet, és tájékoztatásul meg kell küldeni a többi uniós intézménynek és a Számvevőszéknek.

Az érdekelt fél a személyzeti szabályzatban előírtaknak megfelelően keresetet nyújthat be az ilyen határozatokkal szemben az Európai Unió Bíróságánál.

122. cikk

Kereset az Európai Unió Bírósága előtt

A személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül a belső ellenőr közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat a belső ellenőrként folytatott tevékenységét érintő eljárási cselekményekkel kapcsolatosan. A belső ellenőr az ilyen keresetet a kérdéses eljárási cselekményről való tudomásszerzés napjától számított három hónapon belül nyújtja be.

Az ilyen keresetekkel kapcsolatos vizsgálatok és meghallgatások során a személyzeti szabályzat 91. cikkének (5) bekezdésével összhangban kell eljárni.

123. cikk

Belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságok

(1)   Minden uniós intézmény belsőellenőrzés-felügyeleti bizottságot hoz létre, amelynek feladata a belső ellenőr függetlenségének garantálása, a belső ellenőrzési munka minőségének nyomon követése és annak biztosítása, hogy szolgálatai megfelelően figyelembe vegyék a belső és külső ellenőrzések alapján megfogalmazott ajánlásokat, és azok alapján megtegyék a szükséges lépéseket.

(2)   A belsőellenőrzés-felügyeleti bizottság összetételéről minden uniós intézmény a saját szervezeti autonómiájának és a független szakértői tanácsadás fontosságának figyelembevétele alapján határoz.

V. CÍM

KÖZÖS SZABÁLYOK

1. FEJEZET

A közvetlen, a közvetett és a megosztott irányításra vonatkozó szabályok

124. cikk

Hatály

A 140. cikk kivételével az ebben a címben a jogi kötelezettségvállalásokra történő hivatkozásokat jogi kötelezettségvállalásként, keretszerződésként és pénzügyikeret-partnerségi megállapodásként kell értelmezni.

125. cikk

Uniós hozzájárulási formák

(1)   A közvetlen, a megosztott és a közvetett irányítás keretébe tartozó uniós hozzájárulások valamely uniós szakpolitikai célkitűzés és az annak kapcsán meghatározott eredmények elérését segítik elő, és a következő formák bármelyikét ölthetik:

a)

a releváns műveletek költségeihez nem kapcsolódó finanszírozás a következők alapján:

i.

ágazatspecifikus szabályokban vagy a Bizottság határozataiban meghatározott feltételek teljesítése; vagy

ii.

eredmények elérése, amelyek mérhetők előzetesen meghatározott mérföldkövek megvalósulása vagy teljesítménymutatók alapján;

b)

a ténylegesen felmerült elszámolható költségek megtérítése;

c)

egységköltségek, amelyek az elszámolható költségek valamennyi kategóriájára kiterjednek vagy olyan konkrét kategóriáira terjednek ki, amelyeket előzetesen egyértelműen meghatároztak, megadva az egységenként számítandó összeget;

d)

egyösszegű átalányok, amelyek átfogó jelleggel fedezik az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos konkrét, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriáit;

e)

százalékos átalányfinanszírozás, amely az elszámolható költségek bizonyos, előzetesen egyértelműen meghatározott konkrét kategóriáit fedezi, azok értékére százalékos arányt alkalmazva;

f)

az a)–e) pontban említettek kombinációja.

Az e bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti uniós hozzájárulásokat közvetlen és közvetett irányítás keretében a 184. cikk, ágazatspecifikus szabályok vagy a Bizottság határozata alapján, és megosztott irányítás keretében az ágazatspecifikus szabályok alapján kell létrehozni. Az e bekezdés első albekezdésének c), d) és e) pontja szerinti uniós hozzájárulásokat közvetlen és közvetett irányítás keretében a 184. cikk vagy ágazatspecifikus szabályok alapján, megosztott irányítás keretében pedig ágazatspecifikus szabályok alapján kell létrehozni.

(2)   A hozzájárulás megfelelő formájának meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a lehetséges címzettek érdekeit és számviteli módszereit.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és f) pontja szerinti, költségfüggetlen finanszírozásokról be kell számolnia a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben.

126. cikk

Az értékelések átvétele

A Bizottság részben vagy egészben támaszkodhat a maga vagy más szervezetek – többek között donorok – által elvégzett értékelésekre, amennyiben az ilyen értékelések az alkalmazandó végrehajtási módszer vonatkozásában e rendeletben meghatározott feltételekkel egyenértékű feltételeknek való megfelelés alapján készültek. E célból a Bizottság előmozdítja a nemzetközileg elfogadott standardok vagy nemzetközileg bevált módszerek elismerését.

127. cikk

Az ellenőrzések eredményeinek átvétele

A további ellenőrzések változatlanul fennálló lehetőségeinek sérelme nélkül, amennyiben független ellenőr már elvégezte az uniós hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos pénzügyi kimutatások és jelentések megalapozott bizonyosságot nyújtó, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapuló ellenőrzését, az említett ellenőrzés képezi az adott esetben ágazatspecifikus szabályokban részletesebben meghatározott általános megbízhatóság alapját, feltéve, hogy megfelelő bizonyíték áll rendelkezésre az ellenőr függetlenségére és kompetenciájára vonatkozóan. E célból a független ellenőr jelentését és a hozzá kapcsolódó ellenőrzési dokumentációt kérésre az Európai Parlament, a Bizottság, a Számvevőszék és a tagállami ellenőrző hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

128. cikk

A már rendelkezésre álló információk felhasználása

Az uniós forrásokban részesülő személyektől és szervezetektől ugyanazon adatok többszöri bekérésének elkerülése érdekében a lehető legnagyobb mértékben támaszkodni kell azokra az információkra, amelyek az uniós intézményeknél, az irányító hatóságoknál vagy a költségvetést végrehajtó egyéb szerveknél és szervezeteknél már rendelkezésre állnak.

129. cikk

Együttműködés az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében

(1)   Minden olyan személy vagy szervezet, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és a finanszírozás feltételeként biztosítja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, az OLAF, a Számvevőszék és adott esetben a releváns nemzeti hatóságok számára a hatáskörük hiánytalan gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében e jogok közé tartozik a vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (48) összhangban.

(2)   Minden olyan személy vagy szervezet, amely közvetlen vagy közvetett irányítás keretében uniós finanszírozásban részesül, írásban nyilatkozik arról, hogy biztosítja az (1) bekezdésben említett szükséges jogokat, valamint gondoskodik arról, hogy az uniós források végrehajtásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

130. cikk

A kizárási rendszer megosztott irányításra való részleges alkalmazhatósága

A kizárási rendszer a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján kifizetett uniós forrásokkal összefüggésben alkalmazandó az ezen uniós forrásokat kérelmező vagy azokban részesülő bármely személy vagy szervezet tekintetében a 138. cikk (2) bekezdésében és a 277. cikkben meghatározott feltételek mellett.

2. FEJEZET

A közvetlen és a közvetett irányításra alkalmazandó szabályok

1. szakasz

Az eljárásra és az irányításra vonatkozó szabályok

131. cikk

A pénzügyikeret-partnerség

(1)   A Bizottság pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokat hozhat létre a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyekkel és szervezetekkel, vagy a kedvezményezettekkel való hosszú távú együttműködés céljából. Az e cikk (4) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül a pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokat minden többéves pénzügyi keret időszaka alatt legalább egyszer felül kell vizsgálni. E megállapodások keretében hozzájárulási megállapodások vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások írhatók alá.

(2)   A pénzügyikeret-partnerségi megállapodás célja, hogy az együttműködést szabályozó szerződéses feltételek stabilizálása révén elősegítse az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek elérését. A pénzügyikeret-partnerségi megállapodásnak meg kell határoznia a pénzügyi együttműködés formáit, és a felek között aláírt konkrét pénzügyikeret-partnerségi megállapodásoknak kötelezettséget kell tartalmazniuk a konkrét célok elérésének nyomon követésére szolgáló mechanizmusokra vonatkozóan. Ezeknek a megállapodásoknak az előzetes vizsgálat eredményei alapján utalniuk kell arra is, hogy a Bizottság támaszkodhat-e a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek, vagy a kedvezményezettek által kialakított rendszerekre és eljárásokra, ideértve az ellenőrzési eljárásokat is.

(3)   Az ellenőrzések költség-haszon profiljának optimalizálása és a koordináció elősegítése érdekében a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyekkel és szervezetekkel vagy a kedvezményezettekkel ellenőrzési megállapodások köthetők. Az ilyen megállapodások nem sérthetik a 127. és a 129. cikket.

(4)   Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségek esetében:

a)

a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás a (2) bekezdésben említetteken kívül meghatározza a következőket:

i.

a tervezett tevékenységek vagy munkaprogramok jellege;

ii.

az egyedi vissza nem térítendő támogatások odaítélését célzó eljárás, a VIII. címben meghatározott elvekkel és eljárási szabályokkal összhangban;

b)

a pénzügyikeret-partnerségi megállapodásnak és az egyedi vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak együttesen meg kell felelniük a 204. cikk követelményeinek;

c)

a pénzügyikeret-partnerség időtartama nem haladhatja meg a négy évet, a megfelelően indokolt esetek kivételével, amelyeket egyértelműen meg kell jelölni a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben;

d)

a pénzügyikeret-partnerséget az átláthatóság és a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvének megfelelően kell végrehajtani;

e)

a pénzügyikeret-partnerséget a programozás, az előzetes közzététel és az odaítélés tekintetében vissza nem térítendő támogatásként kell kezelni;

f)

az ilyen pénzügyikeret-partnerségen alapuló egyedi vissza nem térítendő támogatások a 38. cikkben foglalt, utólagos közzétételi eljárás hatálya alá tartoznak.

(5)   Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségi megállapodások e cikk (2) bekezdésének megfelelően rendelkezhetnek a kedvezményezett által alkalmazott rendszerek és eljárások átvételéről, amennyiben e rendszereket és eljárásokat a 157. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően értékelték. Ebben az esetben a 199. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja nem alkalmazandó. Ha a Bizottság kedvező értékelést adott a kedvezményezettnek a harmadik felek részére biztosított finanszírozásra vonatkozó, a 157. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett eljárásairól, a 207. és a 208. cikk nem alkalmazandó.

(6)   Az egyedi vissza nem térítendő támogatásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségi megállapodás esetében a pénzügyi és operatív kapacitások 201. cikkben említett ellenőrzését a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás aláírása előtt kell végrehajtani. A Bizottság támaszkodhat a pénzügyi és operatív kapacitások más donorok által végrehajtott egyenértékű ellenőrzésére.

(7)   A hozzájárulási megállapodásokon keresztül végrehajtott pénzügyikeret-partnerségek esetében a pénzügyikeret-partnerségi megállapodásnak és a hozzájárulási megállapodásnak együttesen meg kell felelniük a 129. cikknek és a 158. cikk (7) bekezdésének.

132. cikk

Felfüggesztés, megszüntetés és csökkentés

(1)   Amennyiben az odaítélési eljárás során szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggeszti az eljárást, és meghozhat bármilyen szükséges intézkedést, beleértve az eljárás megszüntetését is. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a szabálytalanság vagy csalás gyanúját felvető esetekről haladéktalanul értesíti az OLAF-ot.

(2)   Amennyiben az odaítélést követően bebizonyosodik, hogy az odaítélési eljárás során szabálytalanság vagy csalás történt, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a megfelelően indokolt esetek kivételével – a következők közül egy vagy több intézkedést hozhat:

a)

megtagadja a jogi kötelezettségvállalás megtételét vagy megszünteti a pénzdíj odaítélésére irányuló eljárást;

b)

felfüggeszti a kifizetéseket vagy a teljesítést;

c)

felfüggeszti a jogi kötelezettségvállalás végrehajtását;

d)

adott esetben teljes egészében vagy egy vagy több címzett vonatkozásában megszünteti a jogi kötelezettségvállalást.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő abban az esetben függesztheti fel a kifizetéseket vagy a teljesítést vagy a jogi kötelezettségvállalás végrehajtását, ha:

a)

bebizonyosodik, hogy a jogi kötelezettségvállalás végrehajtása során szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés történt;

b)

ellenőrizni szükséges, hogy a feltételezett szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés valóban megtörtént-e;

c)

a szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés kétségessé teszi a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személy vagy szervezet belső kontrollrendszereinek megbízhatóságát vagy hatékonyságát, vagy a mögöttes ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjában említett feltételezett szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés megtörténte nem nyer megerősítést, a végrehajtást vagy a kifizetést vagy a teljesítést a lehető leghamarabb folytatni kell.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az első albekezdés a) és c) pontjában említett esetekben teljesen vagy egy vagy több címzett vonatkozásában megszüntetheti a jogi kötelezettségvállalást.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett intézkedések mellett az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés súlyosságának arányában csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás, a pénzdíj, a hozzájárulási megállapodás szerinti hozzájárulás, a nem pénzügyi adomány vagy a szerződés alapján járó összeget, ideértve azt az esetet is, amikor az érintett tevékenységeket nem hajtották végre, vagy azokat rossz minőségben, hiányosan vagy késedelmesen hajtották végre.

A 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett finanszírozás esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő arányosan csökkentheti a hozzájárulást, amennyiben az eredményeket rossz minőségben, hiányosan vagy késedelmesen érték el, vagy a feltételeket nem teljesítették.

(5)   A (2) bekezdés b), c) és d) pontja, valamint a (3) bekezdés nem alkalmazandó a pénzdíjas versenypályázatok pályázóira.

133. cikk

Nyilvántartások megőrzése, valamint a postai és elektronikus címek címzettek általi frissítése

(1)   A címzettek az egyenleg kifizetését vagy ilyen kifizetés hiányában az ügyletet követően öt évig megőrzik a kapcsolódó nyilvántartásokat és bizonylatokat, ideértve a statisztikai kimutatásokat és a finanszírozásra vonatkozó egyéb nyilvántartásokat, valamint az elektronikus formátumban tárolt adatokat és dokumentumokat is. Ez az időszak 60 000 EUR-t meg nem haladó összegű finanszírozás esetében három év.

(2)   Az ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal, jogi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó igényrendezéssel vagy az OLAF vizsgálataival kapcsolatos nyilvántartásokat és dokumentumokat ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták, igényrendezések vagy vizsgálatok lezárultáig kell megőrizni. Az OLAF vizsgálataival kapcsolatos nyilvántartásokra és dokumentumokra vonatkozó megőrzési kötelezettséget attól az időponttól kezdve kell teljesíteni, amikor a címzettet az érintett vizsgálatokról tájékoztatják.

(3)   A nyilvántartásokat és dokumentumokat vagy eredeti példányban vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban vagy általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni, beleértve az eredeti dokumentumok elektronikus változatát, valamint a csak elektronikus változatban létező dokumentumokat. Amennyiben rendelkezésre állnak elektronikus változatok, és az ilyen dokumentumok megfelelnek az alkalmazandó jogi előírásoknak, nincs szükség eredeti példányokra ahhoz, hogy azokat az eredetivel egyenértékűnek lehessen tekinteni, és ellenőrzési célokra felhasználni.

(4)   A címzettek tájékoztatják az engedélyezésre jogosult tisztviselőt postai és elektronikus címük bármely változásáról. Ez a kötelezettség az egyenleg kifizetését, vagy ilyen kifizetés hiányában az ügyletet követő ötéves időszakban továbbra is fennáll. Ez az időszak 60 000 EUR-t meg nem haladó összegű finanszírozás esetében három év.

134. cikk

Kontradiktórius eljárás és jogorvoslati eszközök

(1)   Valamely résztvevő vagy címzett jogait hátrányosan befolyásoló intézkedés elfogadása előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a résztvevő vagy a címzett lehetőséget kapjon észrevételeinek benyújtására.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó az odaítélési eljárásokra, kivéve, ha a résztvevőt a 143. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) vagy c) pontja alapján elutasították.

(2)   Amennyiben egy engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedése hátrányosan befolyásolja egy résztvevő vagy egy címzett jogait, az intézkedést elrendelő aktusban utalni kell az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló közigazgatási és bírósági jogorvoslati eszközökre.

135. cikk

Kamattámogatások és garanciadíj-támogatások

(1)   Kamattámogatások és garanciadíj-támogatások a X. címnek megfelelően nyújthatók, amennyiben pénzügyi eszközökkel ötvözve, egyetlen intézkedés keretében nyújtják azokat.

(2)   Amennyiben a kamattámogatásokat és a garanciadíj-támogatásokat nem ötvözik egyazon intézkedésen belül pénzügyi eszközökkel, azok a VI. vagy a VIII. címnek megfelelően nyújthatók.

136. cikk

A biztonság és a közrend védelme

(1)   Az uniós odaítélési eljárásokban való részvételre vonatkozó feltételeknek meg kell felelniük az Unió nemzetközi megállapodásokban foglalt bármely nemzetközi kötelezettségének vagy piacra jutást érintő kötelezettségvállalásának, és nem korlátozhatják indokolatlanul a versenyt.

(2)   Amennyiben szükséges és kellően indokolt, a Bizottság a 110. cikkben említett finanszírozási határozatban jelzi, hogy a konkrét odaítélési eljárások – különösen az Unió vagy a tagállamok stratégiai eszközei és érdekei tekintetében – hatással vannak a biztonságra vagy a közrendre, beleértve a digitális infrastruktúra, a kommunikációs és információs rendszerek és a kapcsolódó ellátási láncok integritásának védelmét is. Amennyiben a 110. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban nincs szükség finanszírozási határozatra, ezt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumokban rögzíti.

(3)   A biztonság vagy a közrend védelme érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az odaítélési eljárásokra és a 124. cikkben említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó egyedi feltételeket határozhat meg. Minden feltétel az e cikk (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, és szigorúan az Unió és/vagy a tagállamok biztonságának vagy közrendjének védelméhez szükséges mértékre korlátozódik.

Az egyedi feltételek vonatkozhatnak az odaítélési eljárásokban való részvételre és az ebből eredő jogi kötelezettségvállalás teljes életciklusára, és érinthetik:

a)

a szervezetet, különösen az eljáráshoz való hozzáférés vagy a részvételre való jogosultság kritériumait a résztvevők – a szerződő felet vagy a kedvezményezettet, a kapcsolódó szervezeteket és az alvállalkozókat is beleértve – székhelye szerinti ország alapján, valamint az említett résztvevők bármelyike felett harmadik országbeli állami vagy magánszervezetek által gyakorolt közvetlen vagy közvetett ellenőrzés tekintetében;

b)

a tevékenységet, különös tekintettel a berendezések, áruk, árubeszerzések vagy szolgáltatások származási országára, valamint tekintettel a teljesítés helyére, amely korlátozható a tagállamokra;

c)

a szervezetekre és tevékenységekre vonatkozó további biztonsági követelményeket, különösen a berendezések, az áruk, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások, a gyártó, a szerződő fél, a kedvezményezett, a kapcsolódó szervezetek vagy bármely alvállalkozó biztonsági kockázatértékelésén alapuló feltételeket.

2. szakasz

Korai felismerési és kizárási rendszer

137. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a kockázatok felismerése, a kizárás és a pénzügyi szankciók kiszabása révén

(1)   Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszert hoz létre és működtet.

A rendszer célja a következők elősegítése:

a)

az Unió pénzügyi érdekeire kockázatot jelentő, a (2) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek korai felismerése;

b)

az olyan, a (2) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek kizárása, akik vagy amelyek a 138. cikk (1) bekezdésében említett valamely, kizárást indokoló helyzetben vannak;

c)

pénzügyi szankció kiszabása valamely címzettre a 140. cikknek megfelelően.

(2)   A közvetlen és közvetett irányítás keretében a korai felismerési és kizárási rendszer a következőkre alkalmazandó:

a)

a résztvevők és a címzettek;

b)

azon szervezetek, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni szándékozik, vagy a szerződő fél alvállalkozói;

c)

uniós forrásokban részesülő személyek vagy szervezetek, amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja és a 157. cikk (4) bekezdése szerint, a 158. cikk (7) bekezdésének megfelelően közölt információk alapján hajtják végre;

d)

kezesek;

e)

azon résztvevők vagy címzettek, amelyekre vonatkozóan a költségvetést a 63. cikknek megfelelően végrehajtó szervezetek a tagállamok által az ágazatspecifikus szabályok szerint továbbított információkat szolgáltattak a 144. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően;

f)

a 26. cikkben említett szponzorok;

g)

a 138. cikk (6) bekezdésében említett kizárt szervezet tényleges tulajdonosai és bármely kapcsolódó vállalkozása;

h)

a 138. cikk (5) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett természetes személyek;

i)

bármely olyan személy vagy szervezet, aki vagy amely a költségvetés 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti végrehajtása esetén a tagállamokkal együtt bármilyen formában – ideértve a vissza nem térítendő pénzügyi támogatást vagy kölcsönöket vagy mindkettőt – forrásokban részesül, amely esetben a 138. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

Az első albekezdés i) pontjának alkalmazásában a forrásokban részesülő személyek vagy szervezetek magukban foglalják a források végső címzettjeit, a szerződő feleket, az alvállalkozókat és a tényleges tulajdonosokat.

Ez nem érinti a 157. cikk (7) bekezdését és a hozzájárulási megállapodásokban, finanszírozási megállapodásokban és garanciamegállapodásokban meghatározott szabályokat az uniós forrásokban részesülő személyek és szervezetek esetében, amennyiben a költségvetés végrehajtására a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint kerül sor.

Megosztott irányítás esetén a kizárási rendszer a következőkre alkalmazandó:

a)

a megosztott irányítású program keretében finanszírozást igénylő, finanszírozásra kiválasztott vagy finanszírozásban részesülő bármely személy vagy szervezet;

b)

azon szervezetek, amelyek kapacitásaira az a) pontban említett személy vagy szervezet támaszkodni szándékozik, vagy e személy vagy szervezet alvállalkozói;

c)

a 138. cikk (6) bekezdésében említett kizárt szervezet tényleges tulajdonosai és bármely kapcsolódó szervezete.

(3)   Az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett kockázatok korai felismerését érintő információk rögzítésére, a (2) bekezdésben említett személyek vagy szervezetek kizárására és/vagy a valamely címzettel szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghoznia. Az ilyen határozatokra vonatkozó információkat nyilván kell tartani a 144. cikk (1) bekezdésében említett adatbázisban. Ha az ilyen határozatokat a 138. cikk (5) bekezdése alapján hozták, az adatbázisban rögzített információnak tartalmaznia kell az abban a bekezdésben említett személyekre vonatkozó információkat.

(4)   Az e cikk (2) bekezdésében említett személyek vagy szervezetek kizárására vagy a valamely címzettel szemben pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozatnak jogerős ítéleten vagy – a 138. cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzetekben – jogerős közigazgatási határozaton, vagy a 138. cikk (3) bekezdésében említett helyzetekben a 135. cikkben említett testület általi előzetes jogi minősítésen kell alapulnia e helyzetek központosított értékelésének biztosítása érdekében. A 143. cikk (1) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek el kell utasítania a résztvevő egy adott odaítélési eljárásban való részvételét.

A 138. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak azt követően hozhatja meg a valamely résztvevő vagy címzett kizárására és/vagy a valamely címzettel szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot, valamint a kapcsolódó információk közzétételére vonatkozó határozatot a 138. cikk (3) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján, ha ehhez megszerezte a 142. cikkben említett testület ajánlását.

138. cikk

Kizárási kritériumok és a kizárásokra vonatkozó határozatok

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles kizárni a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet az e rendelet hatálya alá tartozó odaítélési eljárásokban való részvételből vagy az uniós források végrehajtásából, amennyiben az említett személy vagy szervezet a következők közül egy vagy több, kizárást indokoló helyzetben van:

a)

a személy vagy szervezet csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott hasonló eljárás következtében az előbbiekhez hasonló helyzetben van;

b)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet megszegte az alkalmazandó jog szerinti adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét;

c)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelességszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen a következőket:

i.

csalárd vagy gondatlan módon megtévesztő információt szolgáltatott a kizárási kritériumok fennállásának vagy a jogosultsági feltételek és a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzéséhez, vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során;

ii.

a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött más személyekkel vagy szervezetekkel;

iii.

szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat sértett;

iv.

indokolatlanul befolyásolta vagy megkísérelte indokolatlanul befolyásolni a döntéshozatali eljárást az uniós források megszerzése céljából, megtévesztően bemutatva egy, a 61. cikk (1) bekezdésében említett bármely pénzügyi szereplőt vagy más személyt érintő összeférhetetlenséget;

v.

olyan bizalmas információkat próbált megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára az odaítélési eljárásban;

vi.

személyek egy csoportjával vagy egy csoport valamely tagjával szembeni hátrányos megkülönböztetésre, gyűlöletre vagy erőszakra, vagy hasonló, az EUSZ 2. cikkében rögzített, az Unió alapját képező értékekkel ellentétes tevékenységekre bujtott fel, amennyiben az ilyen kötelességszegés olyan hatással van a személy vagy szervezet integritására, amely hátrányosan érinti vagy konkrétan veszélyezteti a jogi kötelezettségvállalás teljesítését;

d)

jogerős ítélet megállapította, hogy a személy vagy szervezet elkövette a következők valamelyikét:

i.

csalás, az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (49) 3. cikkének és az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (50) 1. cikkének értelmében;

ii.

az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott korrupció, vagy az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény (51) 3. cikkének értelmében vett aktív korrupció, vagy a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat (52) 2. cikkének (1) bekezdésében említett magatartás, vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokban meghatározott korrupció;

iii.

bűnszervezethez kapcsolódó magatartás a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (53) 2. cikkében említettek szerint;

iv.

az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (54) 1. cikke (3), (4) és (5) bekezdésének értelmében vett pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás;

v.

terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (55) 3–12. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély, vagy kísérlet az említett irányelv 14. cikkében említettek szerint;

vi.

gyermekmunka vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (56) 2. cikkében említettek szerint;

e)

az adott személy vagy szervezet a költségvetésből finanszírozott valamely jogi kötelezettségvállalás teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit, és ez:

i.

a jogi kötelezettségvállalás idő előtti felmondásához vezetett;

ii.

kötbér kivetéséhez vagy más szerződéses szankciókhoz vezetett; vagy

iii.

valamely engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF, a Számvevőszék vagy az Európai Ügyészség révén került feltárásra a műveletellenőrzések, pénzügyi ellenőrzések vagy vizsgálatok nyomán;

f)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (57) 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el;

g)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet azzal a szándékkal hozott létre eltérő joghatóság alá tartozó szervezetet, hogy megkerüljön bizonyos, a bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye szerinti joghatóságban előírt adózási, szociális vagy egyéb jogi kötelezettségeket, többek között a munkavállalói jogokkal, valamint foglalkoztatási és munkaügyi feltételekkel kapcsolatos kötelezettségeket;

h)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy valamely szervezetet a g) pontban említett szándékkal hoztak létre;

i)

a szervezet vagy személy szándékosan és megfelelő indokolás nélkül megtagadta az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy képviselője vagy ellenőre, az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett vizsgálatban, műveletellenőrzésben vagy pénzügyi ellenőrzésben való együttműködést. Abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a személy vagy szervezet megtagadja a vizsgálatban, műveletellenőrzésben vagy pénzügyi ellenőrzésben való együttműködést, ha olyan intézkedéseket tesz, amelyek célja vagy hatása a vizsgálat, műveletellenőrzés vagy pénzügyi ellenőrzés elvégzéséhez szükséges tevékenységek bármelyikének megakadályozása, hátráltatása vagy késleltetése. Ilyen intézkedések közé tartozik különösen a helyiségeibe vagy bármely más, üzleti célra használt területére szükséges belépés megtagadása, információk eltitkolása vagy nyilvánossá tételének megtagadása, vagy hamis információk szolgáltatása.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárja a 137. cikk (2) bekezdése első albekezdésének i) pontjában és negyedik albekezdésének a), b) és c) pontjában említett személyt vagy szervezetet, amennyiben az említett személy vagy szervezet az e cikk (1) bekezdésének c) pontja iv. alpontjában vagy d) pontjában említett egy vagy több, kizárást indokoló helyzetben van. Jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában a határozatot az említett pontokban meghatározott magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a 145. cikkben említett testület ajánlásában szereplő – az e cikk (3) bekezdése negyedik albekezdésének a) és d) pontja szerinti – megállapított tényekre és megállapításokra tekintettel kell meghozni.

Az előzetes jogi minősítést megelőzően a 145. cikkben említett testület lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy észrevételeket nyújtson be az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás tekintetében.

A 63. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállam biztosítja, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben lévő személyhez vagy szervezethez kapcsolódó kifizetési kérelmeket ne nyújtsanak be visszatérítés céljából a Bizottsághoz.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének c), d), f), g) és h) pontjában említett esetekben vagy az e cikk (1) bekezdésének e) és i) pontjában említett esetben jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az említett pontokban említett magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a 145. cikkben említett testület ajánlásában szereplő megállapított tények vagy egyéb megállapítások figyelembevételével kell kizárnia a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet.

Az e bekezdés első albekezdésében említett előzetes minősítés nem akadályozza a tagállamok illetékes hatóságait abban, hogy a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet magatartását a nemzeti jog alapján értékeljék. Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jogerős ítéletről vagy jogerős közigazgatási határozatról értesül, haladéktalanul felülvizsgálja a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárásáról és/vagy egy címzettet érintő pénzügyi szankció kiszabásáról szóló határozatát. Ha a jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat nem rendelkezik a kizárás időtartamáról, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt a feltárt tények és megállapítások alapján határozza meg, a 145. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével.

Amennyiben az ilyen jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapítja, hogy a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet nem vétkes az előzetes jogi minősítés szerinti azon magatartás tekintetében, amelynek alapján kizárták, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő haladéktalanul megszünteti a kizárást és/vagy adott esetben visszatéríti a kiszabott pénzügyi szankciót.

Az első albekezdésben említett tények és megállapítások különösen a következőket foglalják magukban:

a)

az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, valamint a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőr által elvégzett pénzügyi ellenőrzések vagy vizsgálatok keretében, vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó bármely egyéb műveletellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés vagy kontroll keretében megállapított tények;

b)

nem jogerős közigazgatási határozatok, amelyek magukban foglalhatják a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket is;

c)

a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján uniós forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek határozataiban említett tények;

d)

a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó szervezetek által a 144. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban továbbított információk, különösen az e cikk (1) bekezdésének c) pontja iv. alpontjában vagy d) pontjában említett, kizárást indokoló helyzetek fennállására vonatkozóan nemzeti szinten, jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat keretében rögzített tények és megállapítások;

e)

a Bizottságnak az uniós versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós versenyjog vagy a nemzeti versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 137–144. cikk alapján hozott határozataiban vagy adott esetben a 145. cikkben említett testület ajánlásaiban be kell tartani az arányosság elvét, és figyelembe kell venni különösen a következőket:

a)

a helyzet súlyossága, beleértve az Unió pénzügyi érdekeire és az Unióról kialakult képre gyakorolt hatást;

b)

a releváns magatartás óta eltelt idő;

c)

a magatartás fennállásának időtartama és ismétlődése;

d)

a magatartás szándékos volt-e, vagy a tanúsított gondatlanság mértéke;

e)

az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben annak kérdése, hogy kisebb összegről van-e szó;

f)

bármely egyéb enyhítő körülmény, például:

i.

a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személynek vagy szervezetnek a releváns illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, valamint az említett személynek vagy szervezetnek a vizsgálathoz való, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által elismert hozzájárulása; vagy

ii.

a kizárást indokoló helyzetnek a 139. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozatban történő bejelentése; vagy

iii.

a tagállam által a 63. cikk (2) bekezdése alapján a személlyel vagy szervezettel szemben tett intézkedések.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárja a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, amennyiben:

a)

a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes személy vagy jogi személy tagja vagy az e személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkező természetes személy vagy jogi személy az e cikk (1) bekezdésének c)–i) pontjában említettek közül egy vagy több helyzetben van;

b)

a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet pénzügyi kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló természetes személy vagy jogi személy az e cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említettek közül egy vagy több helyzetben van;

c)

valamely, az odaítélés vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen természetes személy az e cikk (1) bekezdésének c)– i) pontjában említettek közül egy vagy több helyzetben van.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja az első albekezdésben említettek közül egy vagy több helyzetben lévő természetes személy kizárását.

(6)   A 137. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–f), valamint h) és i) pontjában említett valamely személy vagy szervezet kizárása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kizárt szervezet tényleges tulajdonosát vagy bármely kapcsolódó vállalkozását is kizárhatja vagy arra pénzügyi szankciót szabhat ki. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bármely határozatának vagy adott esetben a 145. cikkben említett testület bármely ajánlásának figyelembe kell vennie, hogy:

a)

a kizárt szervezet funkcionálisan független-e a kapcsolódó vállalkozásától és a tényleges tulajdonostól;

b)

a kizárt szervezet kötelességszegése nem a felügyelet vagy a megfelelő kontrollok fenntartásának elmulasztásából ered-e;

c)

a kizárt szervezet bármely kapcsolódó vállalkozás vagy a tényleges tulajdonos befolyása nélkül hozott-e üzleti döntést.

(7)   Az e cikk (3) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ideiglenesen a 145. cikkben említett testület előzetes ajánlása nélkül is kizárhatja a 137. cikk (2) bekezdése szerinti személyt vagy szervezetet, amennyiben az érintett személy vagy szervezet odaítélési eljárásban való részvétele vagy uniós források végrehajtása céljára történő kiválasztása súlyos és közvetlen fenyegetést jelentene az Unió pénzügyi érdekeire nézve. Ilyen esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az ügyet haladéktalanul a 145. cikk szerinti testület elé terjeszti, és a testület ajánlásának kézhezvételét követően legkésőbb 14 napon belül meghozza a végleges határozatot.

(8)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére, és amennyiben az ügy jellege vagy körülményei azt szükségessé teszik, a 145. cikkben említett testülettől gyorsított eljárás keretében is kérhető ajánlás, az érintett személy vagy szervezet meghallgatáshoz való jogának sérelme nélkül.

(9)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – adott esetben tekintettel a 145. cikkben említett testület ajánlására – nem zárhatja ki a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet az odaítélési eljárásban való részvételből vagy az uniós források végrehajtása céljára történő kiválasztásból, amennyiben:

a)

a személy vagy szervezet az e cikk (10) bekezdésében meghatározott, megbízhatóságának igazolásához elegendő mértékű korrekciós intézkedéseket hajtott végre. Ez a pont nem alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben;

b)

ez a szolgáltatásnyújtás folytonossága érdekében, korlátozott időtartamra, az e cikk (7) bekezdésében meghatározott korrekciós intézkedések meghozataláig elengedhetetlen;

c)

a kizárás az e cikk (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan intézkedés lenne.

Ezenkívül, e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó az áruknak különösen kedvező feltételek melletti, vagy az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezség vagy az uniós vagy nemzeti jog szerinti hasonló eljárás során a felszámolóktól történő beszerzésére.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek – az e bekezdés első és második albekezdésében említett ki nem zárási esetekben – meg kell jelölnie az indokokat, hogy miért nem zárja ki a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, és az említett indokokról tájékoztatnia kell a 145. cikkben említett testületet.

(10)   A (9) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett korrekciós intézkedések különösen a következőket foglalják magukban:

a)

a kizárást indokoló helyzetek okainak feltárására szolgáló intézkedések, valamint az olyan konkrét technikai, szervezeti és személyzeti intézkedések a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet releváns üzleti vagy egyéb tevékenységének területén, amelyek alkalmasak a magatartás korrekciójára és ismételt előfordulásának megelőzésére;

b)

bizonyíték, hogy a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet intézkedéseket hozott azon károk vagy sérelem megtérítése vagy helyreállítása érdekében, amelyeket a kizárást indokoló helyzetet eredményező tények okoztak az Unió pénzügyi érdekeire nézve;

c)

bizonyíték, hogy a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet megfizetett minden, az illetékes hatóság által kiszabott bírságot vagy minden, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adót vagy társadalombiztosítási járulékot, vagy gondoskodott azok megfizetéséről.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a 145. cikkben említett testület értékelésének sérelme nélkül a személy vagy szervezet olyan korrekciós intézkedéseket terjeszt elő, amelyeket független külső ellenőr értékelt, vagy amelyek egy nemzeti vagy uniós hatóság határozata alapján kielégítőnek minősültek.

(11)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – adott esetben figyelembe véve a 145. cikkben említett testület felülvizsgált ajánlását – hivatalból vagy a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kérésére haladéktalanul felülvizsgálja a személy vagy szervezet kizárásáról szóló határozatát, amennyiben utóbbi a megbízhatóságát megfelelően bizonyító korrekciós intézkedéseket hozott, vagy új bizonyítékokat nyújtott be, amelyek igazolják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzet már nem áll fenn.

(12)   A 137. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azon részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, aki vagy amely olyan szervezet vagy alvállalkozó kapacitásaira szándékozik támaszkodni, amely az e cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben van, kötelezi arra, hogy más szervezet vagy alvállalkozó kapacitásait vegye igénybe.

139. cikk

Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték

(1)   A résztvevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 138. cikk (1) bekezdésében és a 143. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében van-e, és adott esetben arról, hogy megtette-e a 138. cikk (9) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett korrekciós intézkedéseket.

A résztvevőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a következő személyek vagy szervezetek a 138. cikk (1) bekezdésének c)–h) pontjában említett, kizárást indokoló helyzetek valamelyikében vannak-e:

a)

a résztvevő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes személy vagy jogi személy tagjai vagy az e résztvevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkező természetes személyek vagy jogi személyek;

b)

a résztvevőnek az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosai.

A résztvevő vagy a címzett a nyilatkozatában közölt helyzet bármely változásáról haladéktalanul tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

A részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek adott esetben ugyanolyan nyilatkozatokat kell benyújtania, mint az első és második albekezdésben említettek, amelyeket adott esetben az alvállalkozó vagy bármely más olyan szervezet írt alá, amelynek kapacitásaira a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni kíván.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nem kérhet az első és a második albekezdés szerinti nyilatkozatot, amennyiben az ilyen nyilatkozatokat más odaítélési eljárásban már benyújtották, feltéve, hogy a helyzetben nem következett be változás, és a nyilatkozatok kibocsátásának időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet.

A 2. cikk 75. pontjában és az I. melléklet 14.4. pontjában említett összegeket meg nem haladó, nagyon kis értékű vissza nem térítendő támogatások és nagyon kis értékű szerződések esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet adhat az első és a második albekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól.

(2)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő előírja, és amennyiben ez az eljárás megfelelő lebonyolításához szükséges, a résztvevő, az alvállalkozó vagy azon szervezet, amelynek kapacitásait a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő igénybe kívánja venni, köteles benyújtani a következőket:

a)

megfelelő bizonyíték arra, hogy nincs valamelyik, a 138. cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzetben;

b)

információ azokról a természetes vagy jogi személyekről, akik a résztvevő ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének tagjai vagy akik a résztvevő tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkeznek – ideértve a tulajdonosi és ellenőrzési struktúrán belüli természetes és jogi személyeket és a tényleges tulajdonosokat is –, valamint megfelelő bizonyíték arra, hogy egyik ilyen személy sincs a 138. cikk (1) bekezdésének c)–f) pontjában említett valamely, kizárást indokoló helyzetben;

c)

megfelelő bizonyíték arra, hogy a résztvevő pénzügyi kötelezettségeiért korlátlan felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személyek nincsenek a 138. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett valamely, kizárást indokoló helyzetben.

(3)   Adott esetben és a nemzeti joggal összhangban annak megfelelő igazolásaként, hogy a (2) bekezdésben említett résztvevő vagy szervezet nincs a 138. cikk (1) bekezdésének a), c), d), f), g) és h) pontjában említett, kizárást indokoló helyzetek egyikében sem, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja a friss hatósági erkölcsi bizonyítványt vagy ennek hiányában a székhely szerinti ország igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által a közelmúltban kibocsátott ezzel egyenértékű okmányt is, amely tanúsítja az említett követelmények teljesülését.

Annak megfelelő igazolásaként, hogy a (2) bekezdésben említett résztvevő vagy szervezet nincs a 138. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett egyik, kizárást indokoló helyzetben sem, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja a székhely szerinti ország illetékes hatósága által közelmúltban kibocsátott igazolást. Ha a székhely szerinti országban nem bocsátanak ki ilyen típusú igazolást, a résztvevő a székhelye szerinti országban igazságügyi hatóság vagy közjegyző előtt eskü alatt tett nyilatkozatot vagy ennek hiányában közigazgatási hatóság vagy illetékes szakmai testület előtt tett nyilatkozatot is benyújthat.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő mentességet ad a (2) bekezdésben említett résztvevő vagy szervezet számára a (2) és (3) bekezdésben említett igazoló dokumentumok benyújtásának kötelezettsége alól, amennyiben:

a)

az említett bizonyítékhoz valamely nemzeti adatbázisból ingyenesen hozzájuthat;

b)

az említett bizonyítékot egy másik eljárás céljára már benyújtották, és feltéve, hogy a benyújtott dokumentumok még érvényesek, továbbá a kibocsátásuk időpontja óta eltelt idő nem haladja meg az egy évet;

c)

megállapította, hogy ilyen bizonyíték benyújtása ténylegesen lehetetlen.

(5)   E cikk (1)–(4) bekezdése nem alkalmazandó a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyekre és szervezetekre, vagy a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervekre.

Pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok esetében, a 157. cikk (4) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említettekkel teljes mértékben egyenértékű szabályok és eljárások hiányában a végső kedvezményezettek és a közvetítők a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személy vagy szervezet számára aláírással ellátott nyilatkozatban erősítik meg, hogy nincsenek a 138. cikk (1) bekezdésének a)–d), g) és h) pontjában és a 143. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában említett, valamint a 157. cikk (4) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelést követően ezekkel egyenértékűnek minősített helyzetek egyikében sem.

Amennyiben – kivételesen – a pénzügyi eszközök nyújtására a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban kerül sor, a végső kedvezményezettek aláírt nyilatkozatot nyújtanak be a pénzügyi közvetítők számára, amelyben megerősítik, hogy nincsenek a 138. cikk (1) bekezdésének a)–d), g) és h) pontjában vagy a 143. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában említett helyzetek egyikében sem.

140. cikk

Pénzügyi szankciók

(1)   A visszatartó erő biztosítása érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – adott esetben a 145. cikkben említett testület ajánlásának figyelembevételével – pénzügyi szankciót szabhat ki arra a címzettre, akivel vagy amellyel jogi kötelezettségvállalás jött létre, és aki vagy amely a 138. cikk (1) bekezdésének c), d), e), f), g), h) vagy i) pontjában említett, kizárást indokoló helyzetek valamelyikében van.

A 138. cikk (1) bekezdésének c)–i) pontjában említett, kizárást indokoló helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiszabható a címzett kizárásáról szóló határozat alternatívájaként, amennyiben a kizárás a 138. cikk (4) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan intézkedés lenne.

A 138. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett, kizárást indokoló helyzetek tekintetében a pénzügyi szankció kiszabható a kizárás mellett is, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében szükséges a címzett által tanúsított rendszeres és ismétlődő, az uniós források jogosulatlan megszerzésének szándéka által vezérelt magatartás miatt.

E bekezdés első, második és harmadik albekezdése ellenére nem szabható ki pénzügyi szankció azon címzettel szemben, aki a 139. cikkel összhangban közölte, hogy kizárást indokoló helyzetben van.

(2)   A pénzügyi szankció összege nem haladhatja meg a jogi kötelezettségvállalás teljes értékének 10 %-át. Több kedvezményezettel aláírt, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás esetében a pénzügyi szankció összege nem haladhatja meg azon vissza nem térítendő támogatás összegének 10 %-át, amelyre az érintett kedvezményezett a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás alapján jogosult.

141. cikk

A kizárás időtartama és az elévülési idő

(1)   A kizárás időtartama a következők egyikét sem haladhatja meg:

a)

a tagállami jogerős ítéletben vagy jogerős közigazgatási határozatban esetlegesen előírt időtartam;

b)

jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat hiányában:

i.

a 138. cikk (1) bekezdésének d) és i) pontjában említett esetekben öt év;

ii.

a 138. cikk (1) bekezdésének c) és e)–h) pontjában említett esetekben három év.

A 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet mindaddig ki kell zárni, amíg a 138. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett valamely, kizárást indokoló helyzetben van.

(2)   A 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárására és/vagy vele szemben pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó elévülési idő a következő időpontok valamelyikétől számított öt év:

a)

a 138. cikk (1) bekezdésének b)–e), g), h) és i) pontjában említett esetekben a kizárásra okot adó magatartás időpontja, vagy folyamatos vagy ismétlődő cselekmények esetében a magatartás megszűnésének napja;

b)

a 138. cikk (1) bekezdésének b), c), d), g), h) és i) pontjában említett esetekben a nemzeti bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős közigazgatási határozat meghozatalának napja.

Az elévülési időt a nemzeti hatóság, a Bizottság, az OLAF, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában az Európai Ügyészség, e rendelet 145. cikkében említett testület vagy a költségvetés végrehajtásában részt vevő bármely egyéb szervezet minden olyan intézkedése megszakítja, amelyről az e rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet értesítik, és amely vizsgálatokhoz vagy bírósági eljárásokhoz kapcsolódik. Az elévülési idő a megszakítást követő napon újrakezdődik.

E rendelet 138. cikke (1) bekezdése f) pontjának alkalmazásakor e rendelet 137. cikke (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárása és/vagy a pénzügyi szankció valamely címzettel szembeni alkalmazása tekintetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikkében előírt elévülési idő alkalmazandó.

Amennyiben az e rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet magatartása az e rendelet 138. cikkének (1) bekezdésében felsorolt több okból is indokolja a kizárást, a legsúlyosabb okhoz alkalmazandó elévülési időt kell alkalmazni.

142. cikk

A kizárások és a pénzügyi szankciók közzététele

(1)   Amennyiben szükséges, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankció visszatartó erejének megerősítése érdekében a Bizottság – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatának függvényében – közzéteszi weboldalán a 138. cikk (1) bekezdése c)–i) pontjában említett esetekben a kizárással és adott esetben a pénzügyi szankciókkal kapcsolatos, következő információkat:

a)

a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet neve;

b)

a kizárást indokoló helyzet;

c)

a kizárás időtartama és/vagy a pénzügyi szankció összege.

Amennyiben a kizárásról és/vagy a pénzügyi szankcióról szóló határozatot a 138. cikk (2) bekezdésében említett előzetes minősítés alapján hozták, a közzétételben jelezni kell, hogy nincs jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat. Ilyen esetekben haladéktalanul közzé kell tenni az esetleges jogorvoslati kérelmekre, azok helyzetére és kimenetelére vonatkozó információkat, valamint az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő esetleges felülvizsgált határozatát. Pénzügyi szankció kiszabása esetén azt is közzé kell tenni, hogy megfizették-e a szankció összegét.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a releváns jogerős ítéletet, vagy adott esetben a jogerős közigazgatási határozatot követően, vagy a 145. cikkben említett testület ajánlása nyomán hozza meg az információk közzétételére vonatkozó határozatot. Az említett határozat három hónappal azt követően lép hatályba, hogy arról a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet értesítették.

A közzétett információkat a kizárási időszak lezárulásakor el kell távolítani. Pénzügyi szankció esetében az információkat hat hónappal az összeg megfizetése után kell eltávolítani.

Személyes adatok esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban tájékoztatja az e rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján őt megillető jogokról és az e jogok gyakorlására rendelkezésre álló eljárásokról.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett információk nem tehetők közzé a következő körülmények bármelyike esetén:

a)

amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titoktartást tesznek szükségessé;

b)

amennyiben a közzététel aránytalan károkat okozna a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személynek vagy szervezetnek, vagy a 138. cikk (4) bekezdésében meghatározott arányossági kritériumok alapján és a pénzügyi szankció összegére tekintettel más módon aránytalan lenne;

c)

amennyiben természetes személyről van szó, kivéve, ha a személyes adatok közzétételét kivételes körülmények indokolják, többek között a magatartás súlyossága vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatása révén. Ilyen esetekben az információk közzétételére vonatkozó határozatban megfelelően figyelembe kell venni az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott, magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

143. cikk

Az odaítélési eljárásban való részvételi lehetőség megtagadása

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megtagadja az odaítélési eljárásban való részvétel lehetőségét attól a résztvevőtől, aki:

a)

valamely, a 138. cikkel összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van;

b)

az eljárásban való részvétel feltételeként előírt adatszolgáltatás keretében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta a kért információk benyújtását;

c)

korábban részt vett az odaítélési eljárásban használt dokumentumok előkészítésében; e kritérium akkor alkalmazandó, ha ez az egyenlő bánásmód elvének megsértését vonja maga után, ideértve a másként nem orvosolható versenytorzulást is;

d)

olyan szakmai összeférhetetlenségi helyzetben van, amely az I. melléklet 20.6. pontjával összhangban kedvezőtlenül befolyásolhatja a szerződés teljesítését;

e)

a Bizottság által e cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadott olyan határozat címzettje, amely a belső piacot torzító külföldi támogatásban való részesülés miatt megtiltja a szerződés odaítélését.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatja az odaítélési eljárás egyéb résztvevőit a résztvevőnek az odaítélési eljárás előkészítésébe való, az első albekezdés c) pontjában említett bevonásával összefüggésben vagy annak eredményeként megosztott releváns információkról. A részvételi lehetőség megtagadása előtt a résztvevő számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy az odaítélési eljárás előkészítésében való részvétele nem sérti az egyenlő bánásmód elvét.

(2)   A 134. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, kivéve, ha a részvételi lehetőség megtagadását – e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban – a résztvevő tekintetében, észrevételeinek vizsgálatát követően meghozott, kizárásra vonatkozó határozattal megindokolták.

(3)   E cikk (1) bekezdése e) pontjának alkalmazásában az (EU) 2022/2560 rendelet és különösen az annak 1., 2. és 4. fejezetében foglalt rendelkezések, beleértve annak 30. cikkét is, értelemszerűen alkalmazandók a Bizottság által végzett előzetes felülvizsgálatra és az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárás során kapott bármely külföldi pénzügyi hozzájárulás alapos vizsgálatára. Az ajánlatkérő szerv előzetes értesítése céljából az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárás résztvevői az (EU) 2022/2560 rendelet 28. és 29. cikkében, valamint az említett rendelet 47. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok rendelkezéseiben meghatározottakkal azonos feltételek mellett értesítik az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt bármely releváns külföldi pénzügyi hozzájárulásról. Emellett az (EU) 2022/2560 rendelet 49. cikke alapján elfogadott releváns, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárásokra is alkalmazandók. Az (EU) 2022/2560 rendelet, valamint az említett rendelet 49. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az említett rendelet 47. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok releváns rendelkezéseit e rendelettel összhangban kell végrehajtani.

E bekezdés első albekezdésével összefüggésben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy határozat formájában olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben:

a)

az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében, e rendelettel összefüggésben a résztvevő számára kötelező érvényűvé teszi az általa felajánlott kötelezettségvállalásokat;

b)

az (EU) 2022/2560 rendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében, e rendelettel összefüggésben engedélyező határozatot bocsát ki;

c)

az (EU) 2022/2560 rendelet 31. cikkének (2) bekezdése értelmében, e rendelettel összefüggésben megtiltja a szerződés résztvevőnek történő odaítélését a belső piacot torzító külföldi támogatásban való részesülés miatt.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 276. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e bekezdés alapján meghozandó intézkedések céljából, amennyiben az (EU) 2022/2560 rendelet a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU (58) európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett közbeszerzési eljárásokra hivatkozik, ezeket az e rendelet értelmében vett közbeszerzési eljárásoknak kell tekinteni.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a második albekezdés c) pontjában említett tiltó határozatot követően az érintett résztvevőnek címzett levélben értesíti őt az odaítélési eljárásból való részvételi lehetőség megtagadásáról.

144. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer

(1)   A 137. cikkben említett korai felismerési és kizárási rendszerben cserélt információkat egy, a Bizottság által létrehozott központi adatbázisban (a továbbiakban: az adatbázis) kell tárolni, és azok kezelése során tiszteletben kell tartani az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott, magánélethez való jogot és az említett rendeletben meghatározott egyéb jogokat.

A korai felismerés, a kizárás és/vagy a pénzügyi szankciók eseteire vonatkozó információkat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő viszi be az adatbázisba azt követően, hogy erről értesítette a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyt vagy szervezetet. Az ilyen értesítést kivételes körülmények esetében el lehet halasztani, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mindaddig, amíg a titkosság megőrzését megkövetelő jogos érdek meg nem szűnik.

Az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban a Bizottság kérésre tájékoztatja a korai felismerési és kizárási rendszer hatálya alá tartozó, a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet e szervezetre vagy személyre vonatkozóan az adatbázisban tárolt adatokról.

Az adatbázisban szereplő adatokat adott esetben – az adatok helyesbítését, törlését vagy bármilyen módosítását követően – naprakésszé kell tenni. Az adatok csak a 142. cikknek megfelelően tehetők közzé.

(2)   A korai felismerési és kizárási rendszernek a 138. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett tényeken és megállapításokon, valamint különösen a következők bármelyike által a Bizottság részére továbbított információkon kell alapulnia:

a)

az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában, vagy az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek megfelelően, amennyiben egy lezárt vagy folyamatban lévő vizsgálat azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében helyénvaló lehet elővigyázatossági intézkedéseket hozni vagy lépéseket tenni, kellő figyelmet fordítva az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartására és a visszaélést bejelentő személyek védelmére;

b)

a Bizottság, a Bizottság által létrehozott valamely európai hivatal vagy valamely végrehajtó ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselője;

c)

az e bekezdés b) pontjában nem említett valamely uniós intézmény, európai hivatal vagy ügynökség vagy KKBP-fellépések végrehajtásával megbízott szerv vagy személy;

d)

a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján végrehajtó szervezetek, valamint – a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti költségvetési végrehajtás keretében – a tagállamokkal együtt forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek, a kizárólag a 138. cikk (1) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában és d) pontjában meghatározott indokokra hivatkozó jogerős ítéletekkel vagy jogerős közigazgatási határozatokkal összefüggésben megállapított tények és megállapítások, valamint az észlelt csalási és/vagy szabálytalansági esetek és az ezek nyomán hozott intézkedések esetében, amennyiben az információk továbbítását ágazatspecifikus szabályok írják elő;

e)

a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek az észlelt csalási és/vagy szabálytalansági esetek és az ezek nyomán hozott intézkedések esetében.

(3)   Azon esetek kivételével, amikor az információkat ágazatspecifikus szabályoknak megfelelően kell benyújtani, az e cikk (2) bekezdése értelmében továbbítandó információknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)

az érintett szervezet vagy személy azonosító adatai;

b)

a felismert kockázatok vagy a szóban forgó tények összefoglalása;

c)

olyan információk, amelyek segíthetnek az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (4) bekezdésében említett ellenőrzés végrehajtásában vagy a 138. cikk (1) vagy (3) bekezdésében említett, kizárásra vonatkozó határozat vagy a 140. cikkben említett, pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó határozat meghozatalában;

d)

adott esetben olyan információk, amelyek a továbbított információk bizalmas kezelésének biztosításához szükséges különös intézkedésekre – beleértve a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások védelme céljából a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is – vonatkoznak.

(4)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett adatbázison keresztül haladéktalanul továbbítja a (3) bekezdésben említett információkat az engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, valamint a végrehajtó ügynökségei és valamennyi egyéb uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal és ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselőinek, hogy azok végre tudják hajtani a folyamatban lévő odaítélési eljárásokhoz és a hatályos jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó szükséges ellenőrzést.

Az említett ellenőrzés végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 74. cikkben foglaltaknak megfelelően gyakorolja hatásköreit, és nem lépheti túl az odaítélési eljárás szerződési feltételeiben és a jogi kötelezettségvállalásokban előirányzottakat.

Az e cikk (3) bekezdésének megfelelően továbbított, korai felismeréssel kapcsolatos információk megőrzési ideje nem haladhatja meg az egy évet. Ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ebben az időszakban ajánlást kér a testülettől egy kizárásra vagy pénzügyi szankciókra vonatkozó eset kapcsán, a megőrzési idő meghosszabbítható addig, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő meg nem hozza a határozatot.

(5)   A Bizottság a költségvetés végrehajtásában a 62. cikknek megfelelően részt vevő valamennyi személy és szervezet számára hozzáférést biztosít a 138. cikk értelmében hozott, kizárásra vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információkhoz, lehetővé téve számukra, hogy a szerződések odaítélése vagy a kedvezményezettek uniós források végrehajtására történő kiválasztása során ellenőrizhessék, szerepel-e kizárás a korai felismerési és kizárási rendszerben.

Azon eset kivételével, amikor a költségvetés végrehajtásával a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti személyeket vagy szervezeteket bízzák meg a 157. cikk (4) bekezdésében említett feltételek mellett, a költségvetés végrehajtásában részt vevő valamennyi személy és szervezet végrehajtja az ilyen határozatokat az uniós forrásokra pályázó vagy azok végrehajtására kiválasztott személy vagy szervezet tekintetében.

(6)   A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó, az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdésében említett éves jelentés részeként a Bizottság összesített tájékoztatást nyújt az engedélyezésre jogosult tisztviselők által az e rendelet 137–144. cikke alapján hozott határozatokról. Az említett jelentés további információkat tartalmaz az engedélyezésre jogosult tisztviselők által az e rendelet 138. cikke (9) bekezdése első albekezdésének b) pontja és az e rendelet 142. cikkének (2) bekezdése alapján hozott határozatokról, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek a testület ajánlásától való eltérésről szóló, e rendelet 145. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti határozatairól is.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információkat a titoktartási követelmények kellő tiszteletben tartásával kell nyújtani, így különösen oly módon, hogy az ne tegye lehetővé a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet azonosítását.

145. cikk

Testület

(1)   A testületet össze kell hívni bármely uniós intézmény, uniós szerv, európai hivatal vagy az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott szerv vagy személy engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kérésére.

(2)   A testületet a következők alkotják:

a)

a Bizottság által kinevezett állandó, magas szintű, független elnök;

b)

az elnök helyetteseként eljáró, a Bizottság által kinevezett állandó, magas szintű, független alelnök;

c)

a Bizottságnak mint a korai felismerési és kizárási rendszer tulajdonosának két állandó képviselője, akik közös álláspontot fogalmaznak meg; és

d)

a kérelmező engedélyezésre jogosult tisztviselő egy képviselője.

A testületet úgy kell összeállítani, hogy biztosított legyen a megfelelő jogi és technikai szakértelem. A testületet a Bizottság által biztosított állandó titkárság segíti, amely biztosítja a testület folyamatos működését.

(3)   Az elnököt az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek korábbi tagjai közül vagy olyan korábbi tisztviselők közül kell kiválasztani, akik a Bizottságtól eltérő uniós intézményben legalább főigazgatói posztot töltöttek be. Az elnököt személyes kvalitásai és szakmai képességei, jogi és pénzügyi területen szerzett széles körű tapasztalata, valamint bizonyított hozzáértése, függetlensége és feddhetetlensége alapján kell kiválasztani. A megbízatás öt évre szól és nem megújítható. Az elnököt az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 5. cikkének értelmében vett különleges tanácsadónak kell kinevezni. A testület valamennyi ülését az elnök vezeti. Az elnök a feladatai ellátása során függetlenül jár el. Az elnök elnöki feladatai és esetleges más hivatali feladatai között nem állhat fenn összeférhetetlenség.

(4)   A testület eljárási szabályzatát a Bizottság fogadja el.

(5)   A testület biztosítja a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet azon jogát, hogy a testület ajánlásainak elfogadását megelőzően észrevételeket nyújtson be a 138. cikk (3) bekezdésében említett tényekre vagy megállapításokra és az előzetes jogi minősítésre vonatkozóan. Az észrevételek benyújtásához való jog gyakorlása kivételes körülmények esetén elhalasztható, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti bírósági eljárások titkosságának megőrzését megkövetelő jogos érdek áll fenn, mindaddig, amíg ez a jogos érdek meg nem szűnik.

(6)   A testület kizárásra és/vagy pénzügyi szankciók kiszabására vonatkozó ajánlásának adott esetben a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a 138. cikk (3) bekezdésében említett tények vagy megállapítások és azok előzetes jogi minősítése;

b)

annak értékelése, hogy szükség van-e pénzügyi szankció kiszabására, és adott esetben annak összege;

c)

annak értékelése, hogy szükség van-e a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet kizárására, és ha igen, a kizárás javasolt időtartama;

d)

annak értékelése, hogy szükség van-e a kizárt és/vagy pénzügyi szankcióval sújtott, a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személyre vagy szervezetre vonatkozó információk közzétételére;

e)

a 137. cikk (2) bekezdésében említett érintett személy vagy szervezet által hozott esetleges korrekciós intézkedések értékelése.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület által ajánlottnál szigorúbb határozatot szándékozik hozni, az ilyen határozat meghozatala során kellő figyelmet kell fordítania a meghallgatáshoz való jog és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok tiszteletben tartására.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy dönt, hogy eltér a testület ajánlásától, az ilyen határozatát meg kell indokolnia a testületnek.

(7)   A testület a kizárás időtartama alatt felülvizsgálja ajánlásait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére a 138. cikk (11) bekezdésében említett esetekben, vagy a kizárási okokat megállapító jogerős ítéletről vagy jogerős közigazgatási határozatról való értesítést követően, amennyiben az ilyen ítélet vagy határozat nem határozza meg a kizárás időtartamát, a 138. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említettek szerint.

(8)   A testületnek az ajánlás felülvizsgálatáról haladéktalanul értesítenie kell a kérelmező engedélyezésre jogosult tisztviselőt, amelynek ezt követően felül kell vizsgálnia a határozatát.

(9)   Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik azon határozatok felülvizsgálatát illetően, amelyekkel az engedélyezésre jogosult tisztviselő kizár egy, a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, és/vagy címzettre pénzügyi szankciót szab ki; ennek keretében semmissé nyilváníthatja a kizárást, csökkentheti vagy növelheti a kizárás időtartamát és/vagy semmissé nyilváníthatja, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott pénzügyi szankciót. Az 58/2003/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület ajánlása alapján hozza meg a kizárásra vagy pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatát.

146. cikk

A korai felismerési és kizárási eljárások keretében folytatott kommunikáció

(1)   A korai felismerési és kizárási eljárásokkal kapcsolatos valamennyi kommunikációnak – különösen a határozatokról, levelekről, dokumentumokról vagy információkról szóló értesítést – írásban, papíralapú vagy elektronikus formában kell történnie.

(2)   A joghatással járó vagy határidőt elindító kommunikációval kapcsolatos értesítéseket papírformátumban, ajánlott tértivevényes postai küldeményként vagy kézbesítési igazolást kiállító futárszolgálattal, a 151. cikk szerinti biztonságos elektronikus információcsere-rendszeren keresztül vagy e-mailben vagy egyéb elektronikus úton kell megküldeni.

(3)   A kommunikáció:

a)

amennyiben papíralapú, akkor tekintendő kézbesítettnek, ha a címzett fél által megadott legutóbbi postai címre megtörtént a kézbesítés. Az ajánlott tértivevényes postai küldeményként vagy kézbesítési igazolást kiállító futárszolgálat útján küldött értesítések vagy a postaszolgálat vagy futárszolgálat által regisztrált kézbesítési napon, vagy a postán történő átvételre rendelkezésre álló határidő lejártát követően, vagy – ilyen határidő hiányában – a kézbesítés megkísérlését követő három héten belül minősülnek kézbesítettnek, feltéve, hogy az értesítést másodszor is elküldték és elektronikus úton továbbították a címzett fél által megadott legutóbbi e-mail címre;

b)

amennyiben a 151. cikkben említett biztonságos elektronikus információcsere-rendszeren keresztül történik, a megtekintés napján és időpontjában – a rendszerben rögzített időnaplónak megfelelően – minősül kézbesítettnek, vagy az olyan értesítések esetében, amelyek nem kerültek megtekintésre, az elküldéstől számított 10 nap elteltével;

c)

amennyiben e-mailben vagy más elektronikus úton történik, az e-mail küldésének napján minősül kézbesítettnek, feltéve, hogy azt a címzett fél által megadott legutóbbi e-mail címre küldik, és a küldő fél nem kap kézbesíthetetlenségi értesítést.

Ha a címzett igazolni tudja, hogy rajta kívül álló körülmények akadályozták az értesítéshez való hozzáférésben, az értesítés joghatása attól a pillanattól kezdődik, amikor a címzett igazolni tudja, hogy hozzáfért annak tartalmához.

147. cikk

Információk továbbítása a korai felismerési és kizárási rendszer keretében

(1)   A 144. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett szervezetektől kért információk a 36. cikk (8) bekezdésével és az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kerülnek továbbításra a Bizottságnak.

(2)   A 138. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül a szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül kapott adatok felhasználásakor figyelembe kell venni, hogy milyen szakaszban volt a vonatkozó nemzeti eljárás az adatok bevitelekor. Az ilyen felhasználást megelőzően konzultálni kell azon tagállammal, amely a releváns adatokat a szabálytalanságkezelő rendszeren keresztül közölte.

148. cikk

A Közös Kutatóközpontra vonatkozó kivétel

A 137–147. cikk nem alkalmazandó a Közös Kutatóközpontra.

3. szakasz

Informatikai rendszerek és e-kormányzat

149. cikk

A műveletek elektronikus irányítása

(1)   Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek vagy dokumentumcsere kezelésére számítógépes rendszereken keresztül kerül sor, a dokumentumokat az aláíró általi hitelesítést biztosító számítógépes vagy elektronikus eljárással is alá lehet írni. Az ilyen számítógépes rendszereknek tartalmazniuk kell a rendszer teljes és naprakész leírását, amely meghatározza valamennyi adatmező tartalmát, bemutatja minden egyes egyedi művelet kezelésének módját, és részletesen ismerteti, hogyan biztosítja a számítógépes rendszer minden egyes művelet esetében a hiánytalan ellenőrzési nyomvonalat. Az elektronikus tájékoztatás a 36. cikk (11) bekezdésében említett digitális kontrollok és ellenőrzések hatálya alá tartozhat.

(2)   Ha erről az érintett uniós intézmények és tagállamok előzetesen megállapodnak, a közöttük történő dokumentumtovábbítás elektronikus úton is történhet.

150. cikk

e-kormányzat

(1)   Az uniós intézmények, a végrehajtó ügynökségek és a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek egységes szabványokat állapítanak meg és alkalmaznak a résztvevőkkel elektronikus úton folytatott információcsere vonatkozásában. Így különösen, a lehető legnagyobb mértékben megoldásokat dolgoznak ki és alkalmaznak az odaítélési eljárások során szolgáltatott adatok benyújtására, tárolására és kezelésére, és ebből a célból egységes „elektronikus adatcsereközpontot” alakítanak ki a résztvevők számára. A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e tekintetben elért eredményekről.

(2)   Megosztott irányítás keretében a tagállamok és a Bizottság közötti valamennyi hivatalos információcserét az ágazatspecifikus szabályokban leírtak szerint kell lebonyolítani. Ezek a szabályok biztosítják a költségvetés irányítása során összegyűjtött vagy egyéb módon kapott és továbbított adatok átjárhatóságát.

151. cikk

Elektronikus információcsere-rendszerek

(1)   A címzettekkel és a résztvevőkkel folytatott bármely kommunikáció – a jogi kötelezettségvállalások megtételét és azok módosításait is ideértve – történhet elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(2)   Az elektronikus információcsere-rendszereknek a következő feltételeket kell teljesíteniük:

a)

kizárólag az arra jogosult személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és az azon keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b)

kizárólag az arra jogosult személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c)

az arra jogosult személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d)

az elektronikus tranzakciók napját és időpontját pontosan meg kell határozni;

e)

a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f)

a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g)

adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h)

a személyes adatok védelmét az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően biztosítani kell.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy adott esetben a 145. cikkben említett testület az elektronikus információcsere-rendszert arra is felhasználhatja, hogy kommunikáljon a résztvevőkkel, a címzettekkel vagy a 137. cikk (2) bekezdésében említett más személyekkel vagy szervezetekkel a következőkről:

a)

a korai felismerési és kizárási rendszer adatbázisába való felvételük a 137. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben;

b)

a 145. cikkben említett testület által a 145. cikk (5) bekezdésében említett jogok védelme érdekében és az e rendelet szerinti hatáskörök gyakorlása során kibocsátott kontradiktórius levelek és egyéb információk vagy kérések tartalma;

c)

az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által a 137–147. cikk szerinti hatáskörök gyakorlása során kibocsátott határozatok és egyéb információk vagy kérések tartalma.

(4)   Az ilyen rendszeren keresztül küldött vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adatküldés vagy -megérkezés rendszer által jelzett napjának és időpontjának pontossága.

Az ilyen rendszeren keresztül küldött dokumentum, vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszeren keresztül értesítést küldenek, a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként elfogadandó, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogilag vélelmezhető, feltéve, hogy a dokumentum nem tartalmaz az automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (2) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírások a saját kezű aláírásokkal egyenértékű joghatással bírnak.

152. cikk

Pályázati dokumentáció benyújtása

(1)   A pályázati dokumentumok benyújtására vonatkozó rendelkezéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg, aki kiválaszthatja a benyújtás kizárólagos módját.

A kiválasztott kommunikációs eszközöknek biztosítaniuk kell a valódi versenyt és a következő feltételek teljesülését:

a)

valamennyi benyújtott dokumentum tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b)

az adatok sértetlensége megmarad;

c)

a benyújtott pályázati dokumentumok titkosságát megőrzik;

d)

a személyes adatok a (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően védelmet élveznek.

(2)   A Bizottság a megfelelő eszközökkel és a 150. cikk (1) bekezdésével összhangban biztosítja, hogy a résztvevők a pályázati dokumentumokat és a bizonylatokat elektronikus formátumban is benyújthassák. A kommunikáció és az információcsere támogatására alkalmazott elektronikus kommunikációs rendszereknek megkülönböztetésmenteseknek, széles körben elérhetőknek és a széles körben használt információs és kommunikációs technológiai termékekkel interoperábilisnak kell lenniük, és nem korlátozhatják a résztvevők odaítélési eljárásban való részvételi lehetőségét.

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e bekezdés alkalmazása terén elért előrehaladásról.

(3)   A pályázati dokumentumok elektronikus fogadására szolgáló berendezéseknek különböző műszaki megoldások és megfelelő eljárások útján biztosítaniuk kell, hogy:

a)

a résztvevő kiléte teljes bizonyossággal megállapítható legyen;

b)

a pályázati dokumentumok benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható legyen;

c)

csak az arra jogosult személyek férhessenek hozzá a továbbított adatokhoz és állapíthassák meg vagy változtathassák meg a pályázati dokumentumok megnyitásának időpontját;

d)

az odaítélési eljárás különböző szakaszai folyamán csak az arra jogosult személyek férnek hozzá valamennyi benyújtott adathoz, és adhatnak hozzáférést az adatokhoz az eljárás szükségletei szerint;

e)

észszerű módon biztosított, hogy az a)–d) pontban meghatározott feltételek megsértésére irányuló kísérletek felderíthetők.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében.

(4)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezi a pályázati dokumentumok elektronikus úton történő benyújtását, az ilyen rendszerben benyújtott elektronikus dokumentumok eredeti dokumentumoknak tekintendők.

(5)   Amennyiben a benyújtás levél formájában történik, a résztvevők a következő módok egyikén nyújthatják be a pályázati dokumentumokat:

a)

postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben a benyújtást a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont igazolja;

b)

az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet a résztvevő személyesen vagy megbízottja útján hajthat végre, amely esetben a benyújtást az átvételi elismervény igazolja.

A harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag azok érdekében odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő szerv a levélben történő benyújtást a fent említett módok egyikére korlátozhatja. Amennyiben az ajánlatkérő szerv él ezzel a rendelkezéssel, dokumentálnia kell az említett korlátozás okait.

(6)   A pályázati dokumentumok benyújtásával a résztvevő elfogadja, hogy az eljárás eredményéről elektronikus úton kap értesítést.

(7)   A résztvevők, címzettek vagy a 137. cikk (2) bekezdésében említett bármely más személy vagy szervezet elfogadja, hogy az egyedi jogi kötelezettségvállalás vagy koncessziós szerződés feltételei szerinti értesítéseket kapnak, beleértve a 137. cikk (1) bekezdésében említett bármely intézkedés alkalmazására vonatkozó értesítéseket is. A 137. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett személyek vagy szervezetek esetében a pályázó felelős azért, hogy közölje az ajánlatkérő szervvel az érintett szervezet címét.

A 151. cikkben említett elektronikus információcsere-rendszeren keresztül történő információcsere kivételével, amennyiben a személy vagy szervezet számára elektronikus úton küldtek értesítést a pályázatban megjelölt címre, az elektronikus értesítésre vonatkozó kifejezett átvételi elismervény hiányában vélelmezni kell, hogy a személy vagy szervezet olyan helyzetben volt, hogy tudomást szerezhetett az információcsere tartalmáról, és ezért az kézbesítettnek minősül.

(8)   E cikk (1)–(7) bekezdése nem alkalmazandó a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek kiválasztására, kivéve, ha a kiválasztásra részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően kerül sor.

3. FEJEZET

A közvetlen irányításra vonatkozó szabályok

153. cikk

Értékelőbizottság

(1)   A pályázati dokumentumokat értékelőbizottság értékeli.

(2)   Az értékelőbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki.

Az értékelőbizottság legalább három személyből áll.

(3)   A vissza nem térítendő támogatások elnyerésére irányuló pályázatokat, a nem pénzügyi adomány elnyerésére irányuló pályázatokat és az ajánlatokat értékelő értékelőbizottságnak a 68., a 69., a 70. és a 71. cikkben említett uniós intézmények vagy uniós szervek legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselőiből kell állnia, akik közül legalább egy nem áll beosztotti viszonyban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel. A képviseletekre és az Unión kívüli helyi szervekre, mint például egy harmadik országbeli uniós küldöttségre, irodára vagy kirendeltségre, valamint a 68., a 69., a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervekre, különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó az a követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határozata alapján az értékelőbizottságot külső szakértők is segíthetik.

Az értékelőbizottság tagjai külső szakértők is lehetnek, amennyiben az alap-jogiaktus rendelkezik ennek lehetőségéről.

(4)   A pénzdíjas versenypályázatra benyújtott pályázatokat értékelő értékelőbizottság tagjai a (3) bekezdés első albekezdésében említett személyek vagy külső szakértők lehetnek.

(5)   Az értékelőbizottság tagjainak és a külső szakértőknek meg kell felelniük a 61. cikknek.

154. cikk

A pályázati dokumentumok pontosítása és helyesbítése

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő helyesbítheti a nyilvánvaló elírásokat a pályázati dokumentumokban, amennyiben a résztvevő megerősítette a tervezett helyesbítést.

Amennyiben a résztvevő elmulasztja a bizonyítékok benyújtását, vagy nem tesz nyilatkozatokat, az értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – a megfelelően indokolt esetek kivételével – felkéri a résztvevőt a hiányzó információk rendelkezésre bocsátására vagy a bizonylatok pontosítására.

Az ilyen információkiegészítés, pontosítás vagy megerősítés nem változtathatja meg lényegesen a pályázati dokumentumokat.

155. cikk

Biztosítékok

(1)   A 60 000 EUR értéket meg nem haladó szerződések és vissza nem térítendő támogatások kivételével – amennyiben ez arányos, és figyelemmel az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzésére – az engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosíték nyújtására kötelezheti:

a)

a szerződő feleket vagy a kedvezményezetteket az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében (előfinanszírozási garancia);

b)

a szerződő feleket a szerződésben foglalt érdemi kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása céljából, építési beruházások, árubeszerzések vagy összetett szolgáltatások esetében (teljesítési biztosíték);

c)

a szerződő feleket a szerződés teljes körű teljesítésének biztosítása céljából a szerződéses kötelezettség fennállása alatt (jólteljesítési biztosíték).

A Közös Kutatóközpont mentesül a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség alól.

Előfinanszírozási biztosíték előírása helyett a vissza nem térítendő támogatások esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elrendelheti a kifizetések részletekre való bontását.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő határoz arról, hogy a biztosítékot euróban vagy a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás pénznemében kell megadni.

(3)   A biztosítékot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által elfogadott bank vagy felhatalmazással rendelkező pénzügyi intézmény nyújtja.

A szerződő fél vagy a kedvezményezett kérésére, és feltéve, hogy ezt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja:

a)

az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett biztosítékok a szerződő fél vagy a kedvezményezett és egy harmadik fél által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló biztosítékkal helyettesíthetők;

b)

az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett biztosíték az ugyanazon, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban részt vevő kedvezményezettek által nyújtott visszavonhatatlan és feltétlen készfizető kezességgel helyettesíthető.

(4)   A biztosítéknyújtás célja az, hogy a bank, a pénzügyi intézmény vagy a harmadik személy visszavonhatatlan biztosítékot nyújt vagy készfizető kezességet vállal a szerződő fél vagy a kedvezményezett kötelezettségeiért.

(5)   Amennyiben a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás végrehajtása során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja, hogy az alkalmazandó nemzeti jog értelmében a kezes nem vagy már nem jogosult arra, hogy biztosítékot nyújtson, kötelezi a szerződő felet vagy a kedvezményezettet arra, hogy az ilyen kezes által nyújtott biztosítékot más biztosítékkal váltsa fel.

156. cikk

Előfinanszírozási biztosíték

(1)   Az előfinanszírozási biztosíték összege nem haladhatja meg az előfinanszírozás összegét, és elegendő ideig érvényesnek kell lennie ahhoz, hogy lehívható legyen.

(2)   Az előfinanszírozási biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél vagy a kedvezményezett javára a szerződés vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás feltételeinek megfelelően teljesített időközi kifizetésekből vagy egyenlegkifizetésekből.

VI. CÍM

KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS

157. cikk

Közvetett irányítás

(1)   A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtásával megbízott személyeket és szervezeteket átlátható és a tevékenység jellegével igazolható módon kell kiválasztani, amely nem vezethet összeférhetetlenséghez. A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., v., vi. és vii. alpontjában említett szervezetek esetében a kiválasztás során emellett megfelelő módon figyelembe kell venni pénzügyi és operatív kapacitásaikat.

Amennyiben a személy vagy szervezet kilétét alap-jogiaktus határozza meg, a 35. cikk szerinti pénzügyi kimutatásnak az adott személy vagy szervezet kiválasztásának indokolását is tartalmaznia kell.

Olyan hálózati végrehajtás esetén, amely legalább egy szerv kijelölését igényli érintett tagállamonként vagy országonként, a szervet vagy szervezetet az érintett tagállam vagy ország jelöli ki az alap-jogiaktussal összhangban. Minden más esetben a Bizottság jelöli ki az ilyen szerveket vagy szervezeteket az érintett tagállamokkal vagy országokkal egyetértésben.

Amennyiben a kiválasztásra részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően kerül sor, azt az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban kell elvégezni, az e bekezdésben megállapított követelmények sérelme nélkül.

(2)   A 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtásával megbízott személyek és szervezetek tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét, és biztosítják az uniós fellépés láthatóságát. Ha a Bizottság a 131. cikknek megfelelően pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokat hoz létre, ezeket az elveket e megállapodásokban részletesen ki kell fejteni.

(3)   A hozzájárulási, finanszírozási vagy garanciamegállapodások aláírása előtt a Bizottság ugyanolyan szinten biztosítja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, mint amikor a Bizottság végrehajtja a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban. A Bizottság ennek érdekében értékeli az uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek által alkalmazott rendszereket, szabályokat és eljárásokat, amennyiben az ilyen rendszerekre, szabályokra és eljárásokra kíván támaszkodni a tevékenység végrehajtása tekintetében, vagy az e cikk (5) bekezdésével összhangban megfelelő felügyeleti intézkedéseket tesz.

(4)   Az arányosság elvének megfelelően a Bizottság értékeli, hogy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek:

a)

a nemzetközileg bevált módszereken, többek között megfelelő kockázatkezelésen alapuló és különösen a szabálytalanságok és a csalások megelőzését, feltárását és korrekcióját lehetővé tevő, eredményes és hatékony belső kontrollrendszert hoznak létre és biztosítják annak működését; a belső kontrollrendszer adott esetben digitális kontrollokat is alkalmazhat;

b)

pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaznak;

c)

az érintett személytől vagy szervezettől funkcionálisan független ellenőrzési szolgálat által, nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint elvégzett, független külső ellenőrzésnek vetik alá magukat;

d)

megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a harmadik országok finanszírozás terén, ideértve az átlátható, megkülönböztetésmentes, hatékony és eredményes felülvizsgálati eljárásokat, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat és a finanszírozáshoz jutásból történő kizárásra vonatkozó szabályokat;

e)

a 38. cikkben előírttal egyenértékű tájékoztatást tesznek közzé címzettjeikről;

f)

az 5. cikkben említettekkel azonos módon biztosítják a személyes adatok védelmét.

Ezenfelül az érintett személyekkel vagy szervezetekkel egyetértésben a Bizottság a személyek vagy szervezetek egyéb szabályait és eljárásait, így például a személyek vagy szervezetek igazgatási költségelszámolási gyakorlatát is értékelheti. Az értékelés eredményeinek alapján a Bizottság határozhat arról, hogy támaszkodni fog az említett szabályokra és eljárásokra.

Az első és a második albekezdésnek megfelelően értékelt személyek vagy szervezetek indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot az általuk alkalmazott rendszerek, szabályok vagy eljárások mindazon érdemi változásairól, amelyek a Bizottság által végzett értékelés megbízhatóságát érinthetik.

(5)   Amennyiben az érintett személyek vagy szervezetek csak részben felelnek meg a (4) bekezdésnek, a Bizottság meghozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító megfelelő felügyeleti intézkedéseket. Az említett intézkedéseket a releváns megállapodásokban ismertetni kell. Az Európai Parlament és a Tanács kérésére bármely ilyen intézkedésről a rendelkezésükre kell bocsátani a megfelelő információkat.

(6)   A több donort tömörítő tevékenységek esetében, amennyiben az uniós hozzájárulás költségtérítést foglal magában, a 158. cikk (4) bekezdésében foglalt eljárás annak ellenőrzését jelenti, hogy a Bizottság által az érintett tevékenységre kifizetett összeget a személy vagy a szervezet a releváns, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban, hozzájárulási megállapodásban vagy finanszírozási megállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően használta-e fel.

(7)   A Bizottság nem írja elő az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett előzetes vizsgálatot:

a)

a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervek esetében, valamint a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának viii. alpontjában említett uniós szervek vagy személyek esetében, amennyiben ezek a Bizottság előzetes hozzájárulásával pénzügyi szabályokat fogadtak el;

b)

a Bizottság által specifikusan előírt eljárások esetében, ideértve a Bizottság saját eljárásait és az alap-jogiaktusokban előírt eljárásokat is, vagy amennyiben a szabályok és eljárások igazodnak a Bizottság által előírtakhoz.

A Bizottság dönthet úgy, hogy nem írja elő a (3) és a (4) bekezdésben említett előzetes értékelést:

a)

harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek esetében, amennyiben továbbra is a Bizottság viseli az Unió pénzügyi érdekeinek kellő védelmét biztosító pénzügyi irányítás felelősségét;

b)

a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban uniós források végrehajtásával megbízott azon tagállami szervezetek esetében, amelyek tekintetében a Bizottság megerősítette, hogy a program irányítási és kontrollrendszere működik.

(8)   Amennyiben a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett személyek vagy szervezetek által alkalmazott rendszereket, szabályokat vagy eljárásokat megfelelőnek értékelték, az e személyeknek vagy szervezeteknek előirányzott uniós hozzájárulások e címnek megfelelően felhasználhatók. Ha az említett személyek vagy szervezetek pályázati felhívásban vesznek részt, be kell tartaniuk a pályázati felhívás VIII. címben foglalt szabályait. Ilyen esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás helyett hozzájárulási megállapodás vagy finanszírozási megállapodás aláírásáról is határozhat.

158. cikk

Az uniós források és költségvetési biztosítékok végrehajtása

(1)   Az uniós forrásokat vagy költségvetési biztosítékokat végrehajtó személyek és szervezetek a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következőket:

a)

az uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, beleértve a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett feltételek teljesítésére vagy eredmények elérésére vonatkozó jelentés;

b)

amennyiben a hozzájárulás költségtérítés, a felmerült kiadásokra vonatkozó elszámolások;

c)

az a) és adott esetben a b) pontban említett információkra vonatkozó vezetői nyilatkozat, amely megerősíti, hogy:

i.

az információ megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos;

ii.

az uniós forrásokat az eredetileg tervezett célra fordították a hozzájárulási megállapodásokban, finanszírozási megállapodásokban vagy garanciamegállapodásokban vagy adott esetben a releváns ágazatspecifikus szabályokban meghatározottak szerint;

iii.

a bevezetett kontrollrendszerek szükséges mértékben garantálják a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét;

d)

a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett kontrollok összefoglalója, beleértve a rendszerekben feltárt hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését, valamint a megtett vagy tervezett korrekciós intézkedéseket.

Az ellenőrzési eredményeknek a 127. cikkben említettek szerinti átvétele esetén az e bekezdés első albekezdésének d) pontjában említett összefoglalóba bele kell foglalni az alapul szolgáló, valamennyi releváns ellenőrzési dokumentációt is.

Az érintett pénzügyi év vége előtt befejeződő intézkedések esetében a zárójelentés helyettesítheti az első albekezdés c) pontjában említett vezetői nyilatkozatot, amennyiben azt a következő pénzügyi év február 15-e előtt benyújtják.

Az első albekezdésben említett dokumentumokhoz mellékelni kell egy független ellenőrző szerv nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kidolgozott véleményét. A véleménynek tartalmaznia kell, hogy a bevezetett kontrollrendszerek megfelelően és költséghatékonyan működnek-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. A véleményben közölni kell azt is, ha az ellenőrzési tevékenység alapján kétségbe vonható az első albekezdés c) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapítások helytállósága. Ilyen vélemény hiányában az engedélyezésre jogosult tisztviselő egyéb független eszközök révén gondoskodhat egyenértékű szintű bizonyosságról.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat legkésőbb a következő pénzügyi év február 15-éig kell benyújtani a Bizottságnak. A harmadik albekezdésben említett véleményt legkésőbb ugyanezen év március 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak.

Az e bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem érintik az EBB-vel, az EBA-val, a tagállami szervezetekkel, a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal megkötött megállapodásokat. A vezetői nyilatkozat tekintetében az ilyen megállapodásoknak legalább arra kötelezniük kell ezeket a szervezeteket, hogy évente nyilatkozatot nyújtsanak be a Bizottságnak, amelyben kijelentik, hogy az adott pénzügyi évben az uniós forrásokat a 157. cikk (3) és (4) bekezdésének és az említett megállapodásokban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően használták fel és számolták el. Ez a nyilatkozat beépíthető a zárójelentésbe, amennyiben a végrehajtott intézkedés 18 hónapnál nem hosszabb.

(2)   Az uniós források végrehajtásakor a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett személy vagy szervezet:

a)

az alkalmazandó uniós jognak, valamint a nemzetközi és uniós standardoknak megfelelően nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz vagy adókijátszáshoz;

b)

a pénzügyi eszközöknek és a költségvetési biztosítékoknak a X. címmel összhangban történő végrehajtásakor nem vehet részt új vagy megújított műveletekben olyan országban vagy területen létesített vagy letelepedett szervezetekkel, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó, releváns uniós jegyzékben, vagy amelyeket az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése alapján kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként határoztak meg.

A szervezetek csak akkor térhetnek el az első albekezdés b) pontjától, ha a fellépést ténylegesen az egyik ilyen országban vagy területen hajtják végre, és semmi nem utal arra, hogy a releváns művelet az első albekezdés a) pontjában felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozik.

A X. címmel összhangban pénzügyi eszközöket és költségvetési biztosítékokat végrehajtó szervezetek biztosítják, hogy:

a)

azon harmadik felek, amelyek számára közvetlenül a költségvetésből nyújtanak támogatást, megfeleljenek e bekezdés első albekezdése a) és b) pontjának;

b)

más harmadik felek esetében olyan, a 157. cikk (4) bekezdésével és különösen ezen bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban megfelelőnek értékelt szabályok, eljárások és korrekciós intézkedések legyenek érvényben annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy e harmadik felek a pénzmosásra, a terrorizmusfinanszírozásra, az adókikerülésre, az adócsalásra vagy az adókijátszásra vonatkozó uniós előírások vagy azokkal egyenértékű nemzetközi előírások betartásának függvényében részesülnek a költségvetésből származó támogatásban.

Amennyiben a X. címmel összhangban pénzügyi eszközöket és költségvetési biztosítékokat végrehajtó szervezetek pénzügyi közvetítőkkel kötnek megállapodást, jelentést kell kérniük a pénzügyi közvetítőktől az e bekezdésben meghatározott követelmények betartásáról.

(3)   A pénzügyi eszközöknek és költségvetési biztosítékoknak a X. címmel összhangban történő végrehajtásakor a személyek és szervezetek az uniós jogban – különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (59) és az (EU) 2015/849 irányelvben – a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzésére vonatkozóan meghatározott elveket és standardokat alkalmazzák. Az e rendelet alapján nyújtott finanszírozást a tényleges tulajdonosra vonatkozó, (EU) 2015/849 irányelv szerinti adatszolgáltatástól teszik függővé, és nyilvánosságra hozzák a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (60) 89. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, országonkénti adatszolgáltatásból származó adatokat.

(4)   A Bizottság ellenőrzi, hogy az uniós forrásokat vagy a költségvetési biztosítékokat a releváns megállapodásokban meghatározott feltételeknek megfelelően használták-e fel. Ha a személy vagy szervezet költségeit a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdése c), d) és e) pontjának megfelelően egyszerűsített költségelszámolási opció alapján térítik meg, a 184. cikk (1)–(5) bekezdése és a 185–188. cikk értelemszerűen alkalmazandók. Ha az uniós forrásokat vagy a költségvetési biztosítékokat a releváns megállapodásokban meghatározott kötelezettségeket megszegve használták fel, a 132. cikk alkalmazandó.

(5)   A 36. cikk (6) bekezdésének első albekezdése alkalmazandó a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban uniós forrásokat végrehajtó személyekre vagy szervezetekre a források közvetlen címzettjei és e címzettek tényleges tulajdonosai tekintetében, amennyiben a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtése e személyek vagy szervezetek szabályaival és eljárásaival összhangban történik.

(6)   A 38. cikk (6) bekezdésének követelményei alkalmazandók a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjával összhangban uniós forrásokat végrehajtó személyekre vagy szervezetekre, amennyiben a személyek vagy szervezetek által közvetlenül harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás összege meghaladja az 500 000 EUR-t.

(7)   A hozzájárulási megállapodásokban, a finanszírozási megállapodásokban és a garanciamegállapodásokban egyértelműen meg kell határozni az uniós forrásokat végrehajtó személy vagy szervezet felelősségeit és kötelezettségeit – ideértve a 129. cikkben meghatározott kötelezettségeket is –, valamint a hozzájárulás folyósításának feltételeit. Az ilyen megállapodásokban szükség esetén meg kell határozni a kölcsönösen megállapodott javadalmazást is, amelynek igazodnia kell azokhoz a feltételekhez, amelyek alapján a tevékenységeket végrehajtják – kellően figyelembe véve a válság és instabilitás által jellemzett helyzeteket –, és amelynek adott esetben teljesítményalapúnak kell lennie. Az említett megállapodásoknak tartalmazniuk kell emellett a feladatok teljesítésének módjáról a Bizottságnak benyújtandó jelentésekre vonatkozó szabályokat, a várt eredményeket – beleértve a teljesítmény mérésére szolgáló mutatókat –, továbbá az uniós forrásokat vagy költségvetési biztosítékokat végrehajtó személyek vagy szervezetek azon kötelezettségét, hogy a Bizottságot késedelem nélkül értesítsék az észlelt csalásokról és szabálytalanságokról, valamint az azok nyomán hozott intézkedésekről, továbbá a csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység gyanújával kapcsolatos információkról.

(8)   Az Európai Parlament és a Tanács kérésére valamennyi hozzájárulási megállapodást, finanszírozási megállapodást és garanciamegállapodást a rendelkezésükre kell bocsátani.

(9)   E cikk az esetleges eseti hozzájárulási megállapodások kivételével nem alkalmazandó azon uniós szerveknek nyújtott uniós hozzájárulás esetében, amelyekre a 70. és a 71. cikk alapján külön mentesítési eljárás vonatkozik.

159. cikk

Közvetett irányítás nemzetközi szervezetekkel

(1)   A Bizottság a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjával összhangban a nemzetközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetekkel (nemzetközi szervezetek) és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézményekkel közvetett módon is végrehajthatja a költségvetést. Az említett megállapodásokat a 157. cikk (3) bekezdésével összhangban, a Bizottság által végzett értékelés részeként el kell juttatni a Bizottsághoz.

(2)   A következő szervezetek nemzetközi szervezetnek minősülnek:

a)

a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága;

b)

a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége.

(3)   A Bizottság megfelelő indokolással határozatot fogadhat el egy nonprofit szervezet nemzetközi szervezetnek való minősítéséről, feltéve, hogy a nonprofit szervezet megfelel a következő feltételeknek:

a)

jogi személyiséggel és autonóm irányítási szervekkel rendelkezik;

b)

általános nemzetközi érdekű egyedi feladatok végrehajtására hozták létre;

c)

legalább hat tagállam tagja az említett nonprofit szervezetnek;

d)

állandó struktúra alapján és olyan rendszerekkel, szabályokkal és eljárásokkal összhangban működik, amelyeket a 157. cikk (3) bekezdésével összhangban értékelni lehet.

Az ilyen nonprofit szervezetek számára – a rájuk bízott uniós hozzájárulás kellő figyelembevételével – kellő pénzügyi garanciákat kell nyújtani.

(4)   Ha valamely nemzetközi szervezet közvetett irányítás keretében használ fel uniós forrásokat, a vele megkötött ellenőrzési megállapodás alkalmazandó.

160. cikk

Közvetett irányítás tagállami szervezetekkel

(1)   A Bizottság a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának v. és vi. pontjával összhangban közvetett módon, tagállami szervezetekkel is végrehajthatja a költségvetést.

(2)   Amikor a Bizottság tagállami szervezetekkel közvetett módon hajtja végre a költségvetést, e szervezeteknek a 157. cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban értékelt rendszereire, szabályaira és eljárásaira támaszkodik.

(3)   A tagállami szervezetekkel a 131. cikk alapján megkötött pénzügyikeret-partnerségi megállapodásokban részletesebben meg kell határozni a tagállami szervezetek rendszereire, szabályaira és eljárásaira való támaszkodás mértékét és módjait, és a 126. és a 127. cikkben említett, az értékelések és ellenőrzési eredmények átvételére vonatkozó egyedi rendelkezéseket is tartalmazhatnak.

161. cikk

Közvetett irányítás harmadik országokkal

(1)   A Bizottság a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. alpontjában említett valamely harmadik országgal vagy az adott ország által kijelölt szervekkel közvetett módon is végrehajthatja a költségvetést egy, a harmadik országban történő uniós intézkedést ismertető és a fellépés különböző részeihez tartozó végrehajtási módszert is rögzítő finanszírozási megállapodás megkötése révén.

(2)   A közvetett módon végrehajtott fellépés azon része tekintetében, amelyet a harmadik országgal vagy az általa kijelölt szervekkel hajtanak végre, a finanszírozási megállapodásban a 158. cikk (7) bekezdésében említett elemeken túl egyértelműen meg kell határozni a harmadik országnak és a Bizottságnak a források felhasználásában betöltött szerepét és felelősségi köreit. A finanszírozási megállapodásban meg kell határozni a harmadik ország által az uniós források végrehajtásakor alkalmazandó szabályokat és eljárásokat is.

162. cikk

Vegyes finanszírozási műveletek

(1)   A vegyes finanszírozási műveleteket vagy a Bizottság, vagy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek irányítják.

(2)   Pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok vegyes finanszírozási eszközön vagy platformon keresztül történő végrehajtása esetén a X. cím alkalmazandó.

(3)   A vegyes finanszírozási eszközökön vagy platformokon keresztül felhasznált pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok esetében a 212. cikk (2) bekezdése első albekezdésének h) pontja akkor tekintendő teljesítettnek, ha a releváns vegyes finanszírozási eszköz vagy platform létrehozása előtt előzetes értékelésre kerül sor.

(4)   A 41. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti éves jelentéseket a vegyes finanszírozási eszköz vagy platform szintjén kell összeállítani, az eszközhöz vagy a platformhoz csoportosított minden finanszírozási eszköz és költségvetési biztosíték figyelembevételével, egyértelműen megjelölve azon belül a különböző pénzügyi támogatási formákat.

VII. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

163. cikk

A szerződésekre alkalmazandó elvek és hatály

(1)   Minden, egészben vagy részben a költségvetés által finanszírozott szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(2)   Minden szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 167. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás alkalmazásakor.

Valamely szerződés becsült értéke nem határozható meg az alkalmazandó szabályok megkerülésének céljával, és a szerződés sem bontható részekre e célból.

Az ajánlatkérő szerv adott esetben több részre bontja a szerződést, kellő figyelemmel a széles körű verseny biztosítására.

(3)   Az ajánlatkérő szervek nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

(4)   A Közös Kutatóközpont a részben vagy egészben a költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárásokban való részvétele tekintetében a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokon kívül más előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban.

(5)   Az e rendeletben meghatározott közbeszerzési szabályok az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének kivételével nem alkalmazandók:

a)

a Közös Kutatóközpont harmadik felek megbízásából végzett tevékenységeire;

b)

a 2014/65/EU irányelv értelmében vett értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásához, értékesítéséhez, vásárlásához vagy átruházásához kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokra – beleértve a központi bankok, az Európai Stabilitási Mechanizmus, az EBB és más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint az állampapírok kibocsátásával és kezelésével megbízott nemzeti szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat –, amelyeket a Bizottság a hitelnyújtási és hitelfelvételi, eszközkezelési és pénzgazdálkodási műveletei során vesz igénybe;

c)

közjegyző által nyújtandó tanúsítási és hitelesítési szolgáltatásokra, amennyiben e szolgáltatások az alkalmazandó nemzeti szabályok alapján nincsenek megnyitva a verseny előtt;

(6)   A külső fellépések területén történő közbeszerzések kivételével a válsághelyzetre adott válaszként hozott, a második albekezdésben említett bármely intézkedés megtétele előtt a releváns belső szabályokkal összhangban válsághelyzetet kell kihirdetni.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő célokból támaszkodhat a válsághelyzet kihirdetésére:

a)

közbeszerzési eljárás megindítása;

b)

ajánlatkérő szervek bevonása a 168. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, a 168. cikk (2) bekezdésének hatodik albekezdése vagy a 175. cikk (5) bekezdésének második albekezdése alapján;

c)

az ajánlattevőkkel történő kapcsolatfelvétel a 172. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján;

d)

szerződés módosítása a 175. cikk (5) bekezdésének első albekezdése alapján; vagy

e)

bizonylatok bekérése a szerződés aláírása előtt az I. melléklet 18.1. pontjának negyedik albekezdése és 18.4. pontjának negyedik albekezdése alapján,

amennyiben ezt a válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősség helyzete indokolja.

164. cikk

A közbeszerzésre vonatkozó melléklet és a felhatalmazás gyakorlása

A közbeszerzésre vonatkozó részletes szabályokat e rendelet I. melléklete tartalmazza. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós intézmények – amikor saját felelősségi körükben ítélnek oda szerződéseket – ugyanazokat a standardokat alkalmazzák, mint amelyeket a 2014/23/EU és a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérő szerveknek alkalmazniuk kell, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 275. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I. mellékletének abból a célból történő módosítása érdekében, hogy az említett mellékletet összhangba hozza az említett irányelvek módosításaival, és bevezesse az ehhez kapcsolódó technikai módosításokat.

165. cikk

Vegyes szerződések és közös közbeszerzési szójegyzék

(1)   A legalább kétféle közbeszerzést (építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások) vagy koncessziót (építési beruházások vagy szolgáltatások) vagy közbeszerzést és koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződést azon rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni, amelyek a szóban forgó szerződés fő tárgyának megfelelő közbeszerzéstípusra alkalmazandók.

(2)   Árubeszerzésekből és szolgáltatásokból álló vegyes szerződések esetében a fő tárgyat a vonatkozó árubeszerzések vagy szolgáltatások értékének összehasonlításával kell meghatározni.

Az egyféle közbeszerzést (építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások) és koncessziót (építési beruházások vagy szolgáltatások) magában foglaló szerződést az érintett közbeszerzési szerződésre alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni.

(3)   E cím nem alkalmazandó az EBB-vel vagy az EBA-val kötött, technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(4)   A közbeszerzés keretében a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (61) meghatározott Közös Közbeszerzési Szószedetet (Common Procurement Vocabulary, CPV) kell használni.

166. cikk

Közzétételi intézkedések

(1)   Az ajánlatkérő szerv a 178. cikk (1) bekezdésében vagy a 181. cikkben említett értékhatárt elérő vagy túllépő eljárásokra vonatkozóan közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában:

a)

az eljárást megindító hirdetményt, kivéve a 167. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett eljárás esetében;

b)

a szerződés odaítéléséről szóló, az eljárás eredményére vonatkozó tájékoztatót.

(2)   A 178. cikk (1) bekezdésében vagy a 181. cikkben említett értékhatár alatti eljárásokat a megfelelő módon kell meghirdetni.

(3)   A szerződés odaítélésére vonatkozó egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben a közlésük akadályozná a bűnüldözést vagy egyéb módon ellentétes lenne a közérdekkel, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatná a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

167. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1)   A koncessziós szerződés vagy közbeszerzési szerződés – beleértve a keretszerződéseket is – odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárás lehet:

a)

nyílt eljárás;

b)

meghívásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszerben is;

c)

tervpályázat;

d)

tárgyalásos eljárás, beleértve a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást is;

e)

versenypárbeszéd;

f)

tárgyalásos versenyeljárás;

g)

innovációs partnerség;

h)

a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás.

(2)   Nyílt eljárás esetében bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be ajánlatot.

(3)   Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás és innovációs partnerség esetében bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételt az ajánlatkérő szerv által előírt információ benyújtásával. Az ajánlatkérő szerv mindazon részvételre jelentkezőket felkéri ajánlat benyújtására, akik vagy amelyek megfelelnek a kiválasztási szempontoknak, és akik vagy amelyek az ajánlat benyújtása tekintetében nincsenek a 138. cikk (1) bekezdésében és a 143. cikk (1) bekezdésében említett helyzetekben.

Az első albekezdéstől eltérve az ajánlatkérő szerv objektív és megkülönböztetésmentes kiválasztási szempontok alapján korlátozhatja az eljárásban ajánlat benyújtására felkérendő jelentkezők számát, amit az eljárást megindító hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban jelezni kell. A felkért jelentkezők létszámának elegendőnek kell lennie a valódi verseny biztosításához.

(4)   Az ajánlatkérő szervnek minden, tárgyalást magában foglaló eljárásban tárgyalnia kell az ajánlattevőkkel az eredeti és minden azt követő ajánlatukról vagy azok részeiről – a végleges ajánlat kivételével – az ajánlatok tartalmának javítása érdekében. A közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményekről és szempontokról nem lehet tárgyalni.

Az ajánlatkérő szerv az eredeti ajánlat alapján, tárgyalás nélkül is odaítélheti a szerződést, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban fenntartotta magának ezt a lehetőséget.

(5)   Az ajánlatkérő szerv a következők szerint alkalmazhatja az eljárásokat:

a)

a nyílt vagy a meghívásos eljárást bármilyen beszerzés céljára;

b)

a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárást a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatására, vagy részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítására;

c)

a tervpályázatot olyan terv vagy tervrajz megszerzésére, amelyet versenyeztetés után egy bírálóbizottság választ ki;

d)

az innovációs partnerséget valamilyen innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztésére, majd ezt követően a létrejött áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások megvásárlására;

e)

a tárgyalásos versenyeljárást vagy a versenypárbeszédet koncessziós szerződések vagy a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, olyan esetekben, amikor egy nyílt vagy meghívásos eljárás keretében az eredeti eljárás lezárásáig kizárólag szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be, valamint olyan esetekben, amikor ezt az e rendelet I. mellékletében részletesen meghatározott konkrét körülmények indokolják, amelyek többek között a szerződés tárgyának jellegéhez vagy összetettségéhez vagy az adott szerződéstípushoz kapcsolódnak;

f)

a tárgyalásos eljárást a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár alatti szerződések esetében, míg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső konkrét beszerzéstípusok esetében vagy az e rendelet I. mellékletében egyértelműen meghatározott rendkívüli körülmények fennállása esetén.

(6)   Egy dinamikus beszerzési rendszernek a teljes időtartama alatt nyitva kell állnia minden olyan gazdasági szereplő előtt, aki vagy amely megfelel a kiválasztási szempontoknak.

A dinamikus beszerzési rendszerben történő közbeszerzésre az ajánlatkérő szerv a meghívásos eljárás szabályait alkalmazza.

168. cikk

Intézményközi közbeszerzés, közös közbeszerzés és a tagállamok nevében végrehajtott közbeszerzések

(1)   Amennyiben a szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több uniós intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerv érdekelt, és amennyiben ezáltal lehetőség van a hatékonyság javítására, az érintett ajánlatkérő szervek intézményközi alapon, az egyik ajánlatkérő szerv vezetésével bonyolíthatják le az eljárást és kezelhetik a későbbi szerződést vagy keretszerződést.

Az intézményközi eljárásokban az EUSZ V. címének alapján a KKBP terén konkrét tevékenységek végrehajtásával megbízott szervek és személyek, és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának titkári hivatala is részt vehetnek.

A keretszerződés feltételei csak a közbeszerzési dokumentumokban e célból azonosított ajánlatkérő szervek és a keretszerződésben részes gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

E bekezdés harmadik albekezdésétől eltérve, válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősség esetében az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás megindítását követően és a szerződés aláírása előtt – a 163. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát – új ajánlatkérő szerveket vonhat be.

(2)   Amennyiben egy szerződésre vagy keretszerződésre egy uniós intézmény, a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerv vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökség és egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv közös intézkedésének végrehajtásához van szükség, az uniós intézmény és az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési eljárást közösen bonyolíthatják le. Amennyiben egy uniós intézmény, a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerv vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökség, valamint egy vagy több tagállami ajánlatkérő szerv közötti közös közbeszerzésre van szükség, a tagállamok a közösen beszerzett kapacitásokat teljeskörűen megszerezhetik, bérbe vehetik vagy lízingelhetik.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget valamely két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja, vagy más harmadik országokkal, amennyiben ezt a lehetőséget az alkalmazandó alap-jogiaktus kifejezetten előírja.

A közös közbeszerzési eljárás esetén az uniós intézményekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell alkalmazni.

Amennyiben a szerződés teljes becsült értékéből egy tagállami ajánlatkérő szervhez tartozó vagy általa kezelt rész legalább 50 %, vagy más, megfelelően indokolt esetekben az uniós intézmény dönthet úgy, hogy a tagállami ajánlatkérő szervre vonatkozó eljárási szabályok legyenek alkalmazandók a közös közbeszerzésre, feltéve, hogy e szabályok egyenértékűnek tekinthetők az uniós intézményre vonatkozó szabályokkal.

A közös közbeszerzésben érintett uniós intézménynek, valamint a tagállamok, az EFTA-államok vagy uniós tagjelölt országok ajánlatkérő szervének meg kell állapodniuk különösen a részvételi jelentkezések és az ajánlatok értékelésének, továbbá a szerződés odaítélésének részletes gyakorlati szabályairól, valamint a szerződésre irányadó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról.

Válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősség esetében a közbeszerzési eljárás megindítását követően és a szerződés aláírása előtt – a 163. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek mellett – új ajánlatkérő szervek is bevonhatók, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát.

(3)   Adott esetben két vagy több tagállam megbízhat egy uniós intézményt, a 70. és a 71. cikkben említett uniós szervet vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökséget (megbízott ajánlatkérő szerv) azzal, hogy ezen tagállamok megbízásából vagy nevében központi beszerző szervként járjon el a következő feltételek mellett:

a)

a megbízott ajánlatkérő szerv értékeli az említett tagállamok kérésének hasznosságát, szükségességét és arányosságát;

b)

amennyiben a megbízott ajánlatkérő szerv nem kíván eleget tenni a kérésnek, erről tájékoztatja az érintett tagállamokat és megindokolja az elutasítást;

c)

a megbízott ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárást saját szabályainak megfelelően folytatja le;

d)

ha a megbízott ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy a tagállamok megbízásából közbeszerzési eljárást indít, valamennyi tagállamot tájékoztatja a közbeszerzés lefolytatására irányuló szándékáról, és felkéri az érdekelt tagállamokat a részvételre;

e)

amennyiben a megbízott ajánlatkérő szerv beleegyezik a tagállamok megbízásából vagy nevében történő beszerzésbe, elkészíti a részt vevő tagállamok által aláírandó megbízási megállapodásra irányuló javaslatot. E megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a részt vevő tagállamok részvételére vonatkozó gyakorlati szabályokat, az esetleges részvételi és kívülmaradási lehetőség feltételeit és időkereteit, valamint adott esetben a mennyiségeknek a részt vevő tagállamok közötti elosztására vonatkozó szabályokat.

Egy uniós intézmény, a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerv vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökség nagykereskedőként járhat el áruknak és szolgáltatásoknak az uniós intézmény, a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerv vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökség által kiválasztott tagállamok vagy partnerszervezetek részére történő vásárlása, raktározása és viszonteladása vagy adományozása – beleértve a bérbeadást is – révén. Ebben az esetben az uniós intézmény, a 70. és a 71. cikkben említett uniós szerv vagy a 69. cikkben említett végrehajtó ügynökség saját közbeszerzési szabályai szerint folytatja le a közbeszerzési eljárást.

169. cikk

A közbeszerzési eljárás előkészítése

(1)   A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultációt folytathat annak érdekében, hogy előkészítse az eljárást.

(2)   Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia a közbeszerzés tárgyát azáltal, hogy ismerteti az igényeit és a beszerzés tárgyát képező építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, valamint meg kell határoznia az alkalmazandó kizárási kritériumokat, kiválasztási és odaítélési szempontokat. Az ajánlatkérő szervnek meg kell jelölnie azt is, hogy mely elemek jelentik azon minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. A minimumkövetelmények közé tartozik az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések vagy a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt alkalmazandó szociális és környezetvédelmi nemzetközi egyezmények által megállapított, alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek való megfelelés.

170. cikk

A szerződések odaítélése

(1)   A szerződések odaítélésére az odaítélési szempontok alapján kerül sor, feltéve, hogy az ajánlatkérő szerv ellenőrizte a következőket:

a)

az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b)

a részvételre jelentkezőt vagy az ajánlattevőt nem zárták ki a 138. cikk alapján vagy nem utasították el a 143. cikk alapján;

c)

a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő részt vehet a közbeszerzésben, és megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kiválasztási szempontoknak, ideértve azt is, hogy esetében nem áll fenn szakmai összeférhetetlenség.

(2)   Az ajánlatkérő szerv a kiválasztási szempontok szerint értékeli a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő alkalmasságát. A kiválasztási szempontok csak a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges jogképességre és szabályozási szempontból vett alkalmasságra, a gazdasági és pénzügyi kapacitásra, valamint a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozhatnak. A Közös Kutatóközpontról feltételezni kell, hogy teljesíti a pénzügyi kapacitásra vonatkozó követelményeket.

(3)   Az ajánlatkérő szerv az odaítélési szempontok szerint értékeli az ajánlatot.

(4)   Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítélésekor a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot választja ki, ehhez pedig a következő három odaítélési módszer egyikét alkalmazza: legalacsonyabb ár, legalacsonyabb költség vagy legjobb ár-érték arány.

A legalacsonyabb költség módszere esetében az ajánlatkérő szerv költséghatékonysági megközelítést alkalmaz, az életciklusköltség-elemzést is beleértve.

A legjobb ár-érték arány módszere esetében az ajánlatkérő szerv az árat vagy a költséget, valamint a szerződés tárgyára vonatkozó egyéb minőségi kritériumokat vesz figyelembe.

171. cikk

Benyújtás, elektronikus kommunikáció és értékelés

(1)   Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan határidőt állapít meg az I. melléklet 24. pontjának megfelelően és figyelembe véve a beszerzés összetettségét, elegendő időt hagyva a gazdasági szereplőknek az ajánlatok elkészítéséhez.

(2)   Az ajánlatkérő szerv – amennyiben ezt célszerűnek és arányosnak tartja – biztosíték benyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy a benyújtott ajánlatokat a szerződés aláírása előtt nem vonják vissza. Az előírt biztosíték a szerződés teljes becsült értékének 1–2 %-a lehet.

Az ajánlatkérő szerv a biztosítékokat a következők szerint oldja fel:

a)

az I. melléklet 30.2. pontjának b) vagy c) alpontjában említett elutasított ajánlattevők vagy ajánlatok tekintetében az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást követően;

b)

az I. melléklet 30.2. pontjának e) alpontjában említett, rangsorolt ajánlattevők tekintetében a szerződés aláírását követően.

(3)   Az ajánlatkérő szervnek valamennyi részvételi jelentkezést és ajánlatot fel kell bontania. El kell azonban utasítania:

a)

felbontás nélkül azokat a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat, amelyek a beérkezési határidő után érkeztek;

b)

tartalmuk vizsgálata nélkül a már felbontva érkezett ajánlatokat.

(4)   Az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szempontok alapján a felbontási szakaszban a (3) bekezdésben foglaltak szerint el nem utasított, valamennyi részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékeli a szerződés odaítélése vagy elektronikus árlejtés alkalmazása céljából.

(5)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a következő esetekben eltekinthet az értékelőbizottságnak a 153. cikk (2) bekezdése szerinti kinevezésétől:

a)

a szerződés értéke nem éri el a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt;

b)

az I. melléklet 11.1. pontja második albekezdésének c) és e) pontjában, f) pontja i. és iii. alpontjában, valamint h) és m) pontjában említett esetekben, kockázatelemzés alapján;

c)

keretszerződésen belül verseny újbóli megnyitásakor, kockázatelemzés alapján;

d)

a külső fellépések területén végrehajtott, 20 000 EUR-t meg nem haladó értékű eljárások esetében;

e)

dinamikus beszerzési rendszerben megvalósuló, meghatározott közbeszerzések esetében, kockázatelemzés alapján.

(6)   El kell utasítani azokat a részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat, amelyek nem tesznek eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott valamennyi minimumkövetelménynek.

172. cikk

Kapcsolattartás a közbeszerzési eljárás során

(1)   Az ajánlatkérő szerv a részvételi jelentkezések vagy az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kiegészítő információkat közölhet a közbeszerzési dokumentumokról, ha azokban hibát vagy kihagyást talál, vagy ha ezt a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők kérik. Ezen információkat minden részvételre jelentkezővel vagy ajánlattevővel közölni kell.

Az első albekezdéstől eltérve, válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősség esetében az ajánlatkérő szerv – a 163. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek mellett – a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok beérkezésének határideje előtt írásban felveheti a kapcsolatot valamennyi felkért részvételre jelentkezővel, kizárólag abból a célból, hogy egyértelművé tegye a részvételi jelentkezésre vagy ajánlat benyújtására irányuló szándékukat.

(2)   A részvételi jelentkezések vagy az ajánlatok beérkezésének határideje után a közbeszerzési dossziéban dokumentálni kell és meg kell őrizni valamennyi kapcsolatfelvételt, valamint azokat a kellően indokolt eseteket is, amikor a 154. cikkben előírtak szerint a kapcsolatfelvételre nem került sor.

173. cikk

A szerződés odaítéléséről szóló határozat, valamint a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők tájékoztatása

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a közbeszerzési dokumentumokban megállapított kiválasztási és odaítélési szempontokkal összhangban határozatot hoz arról, hogy a szerződést kinek ítélik oda.

(2)   Az ajánlatkérő szerv minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek vagy amelynek a részvételi jelentkezését vagy ajánlatát elutasították, tájékoztat a határozat indokairól. Emellett a nyertes és a sikertelen ajánlattevőket értesíteni kell a 178. cikk (2) bekezdésében és a 181. cikk (1) bekezdésében említett várakozási időszak időtartamáról, amennyiben ilyen időszak alkalmazandó.

Újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében az ajánlatkérő szerv tájékoztatja az ajánlattevőket az értékelés eredményéről.

(3)   Az ajánlatkérő szerv minden egyes olyan ajánlattevőt, akit vagy amelyet nem utasítottak el és aki ezt írásban kéri, tájékoztat a következők bármelyikéről:

a)

a szerződést elnyerő ajánlattevő vagy keretszerződés esetében ajánlattevők neve, és – az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések kivételével – a nyertes ajánlat jellemzői, viszonylagos előnyei és az abban foglalt pénzügyi ajánlat teljes összege;

b)

az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalás és párbeszéd előrehaladása.

Az ajánlatkérő szerv azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közlésétől, amennyiben az akadályozná a bűnüldözést, ellentétes lenne a közérdekkel, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatná a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

174. cikk

A közbeszerzési eljárástól való elállás

Az ajánlatkérő szerv a szerződés aláírása előtt teljes egészében elállhat a közbeszerzési eljárástól. A részekben vagy többforrásos közbeszerzés keretében odaítélt szerződések esetében lehetőség van az eljárástól való részleges elálláshoz is. A részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők nem jogosultak kártérítés követelésére.

A határozatot meg kell indokolni és a lehető legrövidebb időn belül a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők tudomására kell hozni.

175. cikk

A szerződés teljesítése és módosítása

(1)   A szerződés teljesítése nem kezdődhet meg annak aláírása előtt.

(2)   Az ajánlatkérő szerv közbeszerzési eljárás nélkül kizárólag a (3) bekezdésben meghatározott esetekben módosíthatja a szerződést vagy a keretszerződést, és feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát a (4) bekezdés értelmében.

(3)   A szerződések, a keretszerződések vagy a keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések a következő esetekben módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül:

a)

ha az eredeti szerződő félnek olyan szükségessé vált további építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat kell végrehajtania, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

i.

a szerződő fél nem változhat a meglévő berendezések, szolgáltatások vagy felszerelések tekintetében fennálló helyettesíthetőségi vagy interoperabilitási követelményekkel összefüggő műszaki okok miatt;

ii.

a szerződő fél változása az ajánlatkérő szerv számára a költségek jelentős megnövekedését eredményezné;

iii.

bármely áremelkedés – beleértve az egymást követő módosítások nettó halmozott értékét – nem haladja meg a szerződés eredeti értékének 50 %-át;

b)

ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

i.

a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;

ii.

bármely áremelkedés nem haladja meg a szerződés eredeti értékének 50 %-át;

c)

ha a módosítás értéke nem éri el a következő értékhatárokat:

i.

a külső fellépések esetében a 178. cikk (1) bekezdésében és az I. melléklet 39. pontjában említett, a módosítás idején alkalmazandó értékhatárok; és

ii.

a szerződés eredeti értékének 10 %-a szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések és építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződések esetén, vagy a szerződés eredeti értékének 15 %-a építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetén;

d)

ha mindkét következő feltétel teljesül:

i.

az eredeti közbeszerzési eljárás minimumkövetelményei nem módosulnak;

ii.

bármilyen ezt követő értékmódosítás megfelel az ezen albekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek, kivéve abban az esetben, ha az értékmódosítás a közbeszerzési dokumentumok vagy a szerződéses rendelkezések szigorú alkalmazásának következménye.

Az ármódosítások nem vehetők figyelembe a szerződés eredeti értékében.

Az első albekezdés c) pontja szerinti, több egymást követő módosítás nettó halmozott értéke nem haladhat meg semmilyen, az említett pontban említett értékhatárt.

Az ajánlatkérő szervnek alkalmaznia kell a 166. cikkben meghatározott, utólagos közzétételi intézkedéseket.

(4)   Egy módosítás abban az esetben tekintendő úgy, hogy megváltoztatja a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát, ha a szerződés vagy a keretszerződés lényegében történő jelentős változást idéz elő az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretszerződéshez képest. Minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a módosítás megváltoztatja a szerződés vagy a keretszerződés tárgyát, ha a következő feltételek közül egy vagy több teljesül:

a)

a módosítás olyan jelentős feltételeket vezet be vagy szüntet meg, amelyek alapján – ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna – lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott ajánlattevőktől eltérő ajánlattevők részvételének engedélyezésére vagy az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre, vagy nem vezettek volna a nyertes ajánlattevő kiválasztásához;

b)

a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés vagy a keretszerződés gazdasági egyensúlyát a szerződő fél javára oly módon, amelyről az eredeti szerződés vagy keretszerződés nem rendelkezett;

c)

a módosítás jelentősen kiterjeszti a szerződés vagy a keretszerződés hatályát.

(5)   A (3) bekezdés b) pontjának ii. alpontjától eltérve, válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősség esetében az ajánlatkérő szerv – a 163. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételekre is figyelemmel – a szerződő féllel egyetértésben a szerződés eredeti értéke 50 %-ának megfelelő értékhatáron túl, legfeljebb 100 %-kal módosíthatja a szerződést vagy a keretszerződést, feltéve, hogy ez a válsághelyzet alakulására való reagáláshoz feltétlenül szükséges.

A (3) bekezdéstől eltérve, válsághelyzetből eredő rendkívüli sürgősség esetében a keretszerződés feltételei közös megegyezéssel módosíthatók oly módon, hogy azok a keretszerződés módosítását követően bevont új ajánlatkérőkre is vonatkozzanak, beleértve az intézményközi vagy közös közbeszerzéseket is, a 163. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételekre is figyelemmel.

176. cikk

Teljesítési biztosítékok és jólteljesítési biztosítékok

(1)   A teljesítési biztosíték összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át.

A teljesítési biztosítékot az építési beruházások, árubeszerzések vagy összetett szolgáltatások végleges elfogadását követően teljes egészében fel kell szabadítani egy, a 116. cikk (1) bekezdésében meghatározott időbeli korlátoknak megfelelő és a szerződésben rögzítendő időszakon belül. Az építési beruházások, árubeszerzések vagy összetett szolgáltatások ideiglenes elfogadása esetén a teljesítési biztosíték részben vagy teljes egészében felszabadítható.

(2)   A jólteljesítési biztosíték, amelynek összege nem haladhatja meg a szerződés teljes értékének 10 %-át, képezhető a mindenkori időközi kifizetésekből vagy az egyenlegkifizetésből való levonás útján.

A jólteljesítési biztosíték összegét az ajánlatkérő szerv határozza meg a szerződés teljesítésével kapcsolatban azonosított kockázatok arányában, figyelembe véve a szerződés tárgyát, valamint az érintett ágazatban szokásos ügyleti feltételeket is.

A jólteljesítési biztosíték nem alkalmazható olyan szerződések esetében, amelyeknél teljesítési biztosítékot írtak elő és azt nem szabadították fel.

(3)   Az ajánlatkérő szerv jóváhagyásával a szerződő fél kérheti a jólteljesítési biztosíték 155. cikkben említett más típusú biztosítékkal való felváltását.

(4)   Az ajánlatkérő szerv a szerződéses jótállási időszak lejártát követően köteles felszabadítani a jólteljesítési biztosítékot egy olyan időszakon belül, amelyre a 116. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő vonatkozik, és amelyet rögzíteni kell a szerződésben.

2. FEJEZET

Az unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

177. cikk

Az ajánlatkérő szerv

(1)   Az uniós intézmények, valamint a 70. és a 71. cikkben említett végrehajtó ügynökségek és uniós szervek ajánlatkérő szervnek minősülnek a saját felelősségükre kötött szerződések tekintetében, kivéve abban az esetben, ha központi beszerző szervtől vásárolnak. Nem tekinthetők ajánlatkérő szervnek az uniós intézmények szervezeti egységei, amikor szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kötnek egymással.

Az első albekezdéssel összhangban ajánlatkérő szerveknek minősülő uniós intézmények a 60. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérő szerv feladatainak ellátásához szükséges hatásköröket.

(2)   Az egyes uniós intézményeken belül a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő feladata annak felmérése, hogy elérték-e a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat.

178. cikk

Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak

(1)   A közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítélése során az ajánlatkérő szerv az e rendelet 167. cikkének (1) bekezdésében említett valamely eljárás kiválasztásakor tiszteletben tartja a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) és b) pontjában meghatározott értékhatárokat, valamint koncesszió esetében a 2014/23/EU irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat.

E cikk első albekezdésétől eltérve, a harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag azok érdekében odaítélt szerződések esetében az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó értékhatár – a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének b) pontjában az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre megállapított értékhatár helyett – 300 000 EUR.

A 152. cikk (5) bekezdés, a 178. cikk (1) bekezdés, a 179. cikk (3) bekezdés és az I. melléklet 11.1. pontjának m) alpontja, 14. pontja és 18.1. pontja, amelyek a harmadik országbeli uniós küldöttségek általi közbeszerzésekre vonatkoznak, az Európai Parlament harmadik országokban működő irodáira is alkalmazandók.

(2)   Az e rendelet I. mellékletében meghatározott kivételekre és feltételekre is figyelemmel, az ajánlatkérő szerv az (1) bekezdésben említett értékhatárokat meghaladó értékű szerződések esetében a nyertes ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy a keretszerződést.

(3)   Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetén 15 nap.

179. cikk

A közbeszerzésekhez való hozzáférés szabályai

(1)   A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy előtt, és minden olyan harmadik országban letelepedett természetes és jogi személy előtt, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az ilyen megállapodásban megállapított feltételek mellett. A közbeszerzési eljárásban való részvétel nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2)   A 163. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a Közös Kutatóközpont tagállamban letelepedett jogi személynek tekintendő.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül a harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag azok érdekében odaítélt szerződések esetében a közbeszerzési eljárásokban való részvétel az érintett uniós küldöttség székhelye szerinti harmadik országban letelepedett valamennyi természetes és jogi személy előtt is egyenlő feltételekkel nyitva áll. Emellett az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények esetén megengedhető, hogy harmadik országbeli állampolgárok vagy szervezetek is nyújthassanak be ajánlatot.

(4)   A közbeszerzési eljárásokban való részvételre és az odaítélt szerződések teljesítésére az (EU) 2022/1031 rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban (a nemzetközi közbeszerzési eszközzel kapcsolatos intézkedések) meghatározott feltételek alkalmazandók.

180. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a közbeszerzésről szóló, a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött többoldalú megállapodás alkalmazandó, a közbeszerzési eljárás nyitva áll az azon államokban letelepedett gazdasági szereplők előtt is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, az abban megállapított feltételek mellett.

3. FEJEZET

A külső fellépés esetében alkalmazandó közbeszerzési rendelkezések

181. cikk

Közbeszerzés külső fellépés esetében

(1)   Az e fejezet hatálya alá tartozó szerződésekre az e cím 1. fejezetében foglalt általános közbeszerzési rendelkezések alkalmazandók, figyelemmel az I. melléklet 3. fejezetében meghatározott, a külső szerződések odaítélésének szabályaira vonatkozó különös rendelkezésekre is. A 177–180. cikk nem alkalmazandó az e fejezet hatálya alá tartozó közbeszerzésre.

Az I. mellékletben meghatározott kivételekre és feltételekre is figyelemmel, az ajánlatkérő szerv a nyertes ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy a keretszerződést. Elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazása esetén a várakozási időszak 10 nap, egyéb eszközök alkalmazása esetén 15 nap.

A 166. cikk, a 167. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint e bekezdés második albekezdése csak a következővel megegyező vagy annál nagyobb értékű eljárásokra alkalmazandó:

a)

szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló szerződések esetében 300 000 EUR;

b)

építési beruházásra irányuló szerződések esetében 5 000 000 EUR.

(2)   Ez a fejezet a következőkre alkalmazandó:

a)

olyan közbeszerzés, ahol a Bizottság nem saját felelősségére ítél oda szerződést;

b)

a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat végrehajtó személyek vagy szervezetek általi közbeszerzés, amennyiben a 157. cikkben említett hozzájárulási megállapodás vagy finanszírozási megállapodás úgy rendelkezik.

(3)   A közbeszerzési eljárásokról a 161. cikkben meghatározott finanszírozási megállapodásokban kell rendelkezni.

(4)   E fejezet nem alkalmazandó az ágazatspecifikus alap-jogiaktusok alapján végrehajtott azon tevékenységekre, amelyek humanitárius válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódnak.

182. cikk

A külső fellépések területéhez tartozó közbeszerzésekben való részvétel szabályai

(1)   A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy előtt és – az érintett együttműködési ágazatot szabályozó alap-jogiaktusok egyedi rendelkezéseivel összhangban – minden más természetes vagy jogi személy előtt. A közbeszerzési eljárásban való részvétel nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények esetén megengedhető, hogy az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, harmadik országbeli állampolgárok is pályázhassanak a szerződésekre.

(3)   Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások beszerzési piacának kiszélesítésére vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelyben az Unió szerződő fél, a költségvetésből finanszírozott szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül nyitva állnak más, harmadik országokban letelepedett természetes és jogi személyek előtt is, az említett megállapodásban megállapított feltételekkel.

VIII. CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és formái

183. cikk

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és formái

(1)   Ez a cím a közvetlen irányítás keretében odaítélt vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó.

(2)   Vissza nem térítendő támogatások a következők finanszírozására ítélhetők oda:

a)

valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység (tevékenységi támogatások);

b)

olyan szerv működése, amelynek tevékenysége valamely uniós szakpolitika részét képező és azt támogató célkitűzés elérésére irányul (működési támogatások).

A működési támogatások az első albekezdés b) pontjában említett szerv munkaprogramjához nyújtott pénzügyi hozzájárulás formáját öltik.

(3)   A vissza nem térítendő támogatások a 125. cikk (1) bekezdésében említett bármilyen formát ölthetnek.

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás a finanszírozás olyan formáját ölti, amely a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében nem kapcsolódik a költségekhez:

a)

az e címben – különösen a 185., a 187. és a 188. cikkben, a 189. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, a 193. cikkben és a 194. cikk (3) bekezdésében – a költségek elszámolhatóságával és ellenőrzésével kapcsolatban megállapított rendelkezések, a 199. cikk (1) bekezdésének e) pontjában a tervezett költségvetéssel vagy a tervezett elszámolható költségekkel kapcsolatban megállapított rendelkezések, valamint a 206. cikk (4) bekezdésében megállapított rendelkezések nem alkalmazandók;

b)

a 184. cikk tekintetében csak az említett cikk (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában és második albekezdésének a) pontjában, valamint (5) bekezdésében említett eljárás és követelmények alkalmazandók.

(4)   Az egyes uniós intézmények tájékoztatási tevékenységekre is ítélhetnek oda közbeszerzési szerződést vagy vissza nem térítendő támogatást. Vissza nem térítendő támogatás olyan esetben ítélhető oda, amikor a közbeszerzés alkalmazása a tevékenységek jellege miatt nem megfelelő.

(5)   A Közös Kutatóhálózat a kutatási és technológiafejlesztési előirányzatokon kívüli előirányzatokból is részesülhet finanszírozásban az egészben vagy részben a költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokban vesz részt. Ilyen esetekben a pénzügyi kapacitás tekintetében a 201. cikk (4) bekezdése, valamint a 199. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontja nem alkalmazandó.

184. cikk

Egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás

(1)   Amennyiben a támogatás a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) vagy e) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalányfinanszírozás formáját ölti, ez a cím alkalmazandó azon rendelkezések vagy a rendelkezések azon részeinek kivételével, amelyek a ténylegesen felmerült elszámolható költségek ellenőrzésére vonatkoznak.

(2)   Amennyiben lehetséges és célszerű, az egyösszegű átalányokat, egységköltségeket vagy százalékos átalányt olyan módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi, hogy kifizetésükre a konkrét kimenetek és/vagy eredmények megvalósítása után kerüljön sor.

(3)   Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, az egyösszegű átalányok, az egységköltségek vagy az átalányfinanszírozás használatát – az érintett uniós intézmény belső szabályaival összhangban – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek határozatban kell engedélyeznie.

(4)   Az engedélyező határozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

az ilyen finanszírozási formák megfelelőségének indokolása, tekintettel a támogatott tevékenységek vagy munkaprogramok jellegére, valamint a szabálytalanságok és csalások kockázatára és a kontroll költségére;

b)

az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozás által fedezett, a 189. cikk (3) bekezdésének c), e) és f) pontjával és a 189. cikk (4) bekezdésével összhangban elszámolhatónak tekintendő költségek vagy költségkategóriák meghatározása, az alkalmazandó uniós szabályok szerint el nem számolható költségek kizárásával;

c)

az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszerek leírása. Az említett módszereknek a következők valamelyikén kell alapulniuk:

i.

statisztikai adatok, hasonló objektív eszközök vagy belső szakértők által adott vagy az alkalmazandó szabályokkal összhangban beszerzett szakértői vélemény; vagy

ii.

kedvezményezettenkénti megközelítés, a kedvezményezett tanúsított vagy ellenőrizhető korábbi adataira vagy szokásos költségelszámolási gyakorlataira való hivatkozással;

d)

ha lehetséges, a kifizetés lényeges feltételei, ideértve adott esetben a kimenetek és/vagy eredmények megvalósítását is;

e)

amennyiben az egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalány alapját nem a kimenet és/vagy az eredmény képezi, annak indokolása, hogy a kimenet- és/vagy eredményalapú megközelítés miért nem lehetséges vagy megfelelő.

Az első albekezdés c) pontjában említett módszereknek biztosítaniuk kell a következőket:

a)

a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása, különösen az érintett összegeknek az elvárt kimenetekhez és/vagy eredményekhez viszonyított megfelelősége, figyelembe véve a tevékenységek vagy a munkaprogramok által előreláthatóan generált bevételt;

b)

a társfinanszírozás elvének és a kettős finanszírozás tilalma elvének való észszerű megfelelés.

(5)   Az engedélyező határozat a program vagy programok időtartama alatt alkalmazandó, kivéve, ha az adott határozat másként nem rendelkezik.

Az engedélyező határozat az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és a százalékos átalány több konkrét finanszírozási program esetében való alkalmazására is kiterjedhet, ha a tevékenységek vagy a kiadások jellege lehetővé teszi a közös megközelítést. Ilyen esetekben az engedélyező határozatot a következők fogadhatják el:

a)

az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők, ha valamennyi érintett tevékenység a felelősségi körükbe tartozik;

b)

a Bizottság, ha ez a tevékenységek vagy a kiadások jellege miatt, vagy az érintett engedélyezésre jogosult tisztviselők számát tekintve indokolt.

(6)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő – legfeljebb a tevékenység teljes elszámolható közvetlen költségének 7 %-áig – engedélyezheti vagy előírhatja a kedvezményezett közvetett költségeinek átalányfinanszírozását. Magasabb százalékos átalány a Bizottság indokolással ellátott határozatával engedélyezhető. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben beszámol minden ilyen határozatról és az engedélyezett százalékos átalányfinanszírozásról, valamint a határozat indokairól.

(7)   A fizetésben nem részesülő kkv-tulajdonosok és egyéb természetes személyek az (1)–(6) bekezdéssel összhangban engedélyezett egységköltségek alapján elszámolhatónak nyilváníthatják az általuk egy tevékenység vagy munkaprogram keretében elvégzett munkával kapcsolatban felmerült személyi költségeket.

(8)   A kedvezményezettek az (1)–(6) bekezdéssel összhangban engedélyezett egységköltségek alapján elszámolhatónak nyilváníthatják az önkéntesek által egy tevékenység vagy munkaprogram keretében elvégzett munkával kapcsolatban felmerült személyi költségeket.

185. cikk

Egyszeri egyösszegű átalányok

(1)   A 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett egyösszegű átalány fedezheti egy tevékenység vagy munkaprogram teljes elszámolható költségét (egyszeri egyösszegű átalány).

(2)   A 184. cikk (4) bekezdésével összhangban az egyszeri egyösszegű átalány összege meghatározható a tevékenység vagy munkaprogram tervezett költségvetése alapján. Az ilyen tervezett költségvetésnek meg kell felelnie a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvének. Az ezen elveknek való megfelelést előzetesen, a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat értékelésekor ellenőrizni kell.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyszeri egyösszegű átalány engedélyezésekor a 184. cikknek megfelelően jár el.

186. cikk

A kedvezményezettekre vonatkozó egyedi ellenőrzések és kontrollok az egyösszegű átalányok, egységköltségek és átalányfinanszírozások tekintetében

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb az egyenleg kifizetése előtt megvizsgálja, hogy:

a)

teljesülnek-e az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás kifizetésének feltételei, ideértve az ilyen értelmű előírás esetében a kimenetek és/vagy eredmények megvalósítását is;

b)

az egyösszegű átalányok, az egységköltségek vagy az átalányfinanszírozás szerepel-e a tevékenység vagy a munkaprogram tervezett átfogó költségvetésében;

c)

az a) pontban említett feltételek teljesültek-e a tevékenység vagy a munkaprogram időtartama alatt.

Az említett feltételek teljesülése emellett utólagos kontrollok tárgyát is képezheti.

Az egyösszegű átalányoknak, az egységköltségeknek vagy az átalányfinanszírozásnak a 184. cikknek megfelelően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a Bizottság által engedélyezett módszerrel előzetesen meghatározott összegét az utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Ez nem sérti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azon jogát, hogy ellenőrizze az e bekezdés első albekezdésében említett kifizetési feltételek teljesülését, valamint a 132. cikk (4) bekezdésével összhangban csökkentse a vissza nem térítendő támogatás összegét, amennyiben e feltételek nem teljesülnek, továbbá szabálytalanság, csalás vagy egyéb kötelezettségszegés esetén. Amennyiben az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalány meghatározására a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai alapján kerül sor, a 188. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2)   A műveletellenőrzések és kontrollok gyakorisága és hatálya függhet többek között a tevékenység jellegétől vagy a kedvezményezettől, ideértve az említett kedvezményezettnek felróható korábbi szabálytalanságokat vagy csalást is.

(3)   Az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás kifizetésének feltételeként nem írható elő a kedvezményezett ténylegesen felmerült költségeinek közlése.

(4)   A vissza nem térítendő támogatás egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló kifizetése nem sértheti a kedvezményezettek jogszabályban előírt nyilvántartásaihoz a 129. és a 187. cikkben említett célokból történő hozzáférés jogát.

187. cikk

Az egyösszegű átalányok, az egységköltségek és az átalányfinanszírozás időszakos értékelése

Az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás meghatározására szolgáló módszert, a mögöttes adatokat és az eredményül kapott összegeket, valamint a kimenetek és/vagy az eredmények szempontjából ezen összegek megfelelőségét rendszeresen értékelni kell és adott esetben a 184. cikknek megfelelően ki kell igazítani. Az értékelések gyakoriságát és hatályát a költségek alakulásától és jellegétől kell függővé tenni, figyelembe véve különösen a piaci árak jelentős változásait és egyéb releváns körülményeket.

188. cikk

A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai

(1)   A kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai alkalmazásának engedélyezésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő értékelheti, hogy ezek a gyakorlatok megfelelnek-e a 184. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az említett értékelés elvégezhető előzetesen vagy az utólagos kontrollokra vonatkozó megfelelő stratégia alkalmazásával.

(2)   Ha előzetesen megállapításra kerül, hogy a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatai megfelelnek a 184. cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeknek, az egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy átalányfinanszírozás e gyakorlatok alkalmazásával meghatározott összegét az utólagos kontrollok során nem lehet vitatni. Ez nem sérti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azon jogát, hogy a 132. cikk (4) bekezdésével összhangban csökkentse a vissza nem térítendő támogatás összegét.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor határozhat úgy, hogy a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlatok megfelelnek a 184. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek, ha azokat a nemzeti hatóságok hasonló finanszírozási rendszerekben elfogadják.

189. cikk

Elszámolható költségek

(1)   A vissza nem térítendő támogatások nem haladhatják meg az abszolút értékben kifejezett felső korlátot (maximális támogatási összeg), amelyet a következők alapján kell megállapítani:

a)

a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett esetben a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás teljes összege;

b)

a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett esetben a tervezett elszámolható költségek, amennyiben lehetséges;

c)

a tervezett elszámolható költségeknek a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és e) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalány formájában előzetesen egyértelműen meghatározott teljes összege.

Az alap-jogiaktus sérelme nélkül, a vissza nem térítendő támogatások kifejezhetők emellett a tervezett elszámolható költségek százalékos arányában is, amennyiben a támogatás az első albekezdés b) pontjában meghatározott formát ölti, vagy az első albekezdés c) pontjában említett egyösszegű átalányok, egységköltségek vagy százalékos átalányfinanszírozás arányában.

Amennyiben a vissza nem térítendő támogatás az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott formát ölti, és amennyiben a tevékenység sajátosságai miatt a támogatás csak abszolút értékben fejezhető ki, az elszámolható költségek ellenőrzését a 158. cikk (4) bekezdésének és adott esetben a 158. cikk (6) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

(2)   Az alap-jogiaktusban meghatározott maximális társfinanszírozási arány sérelme nélkül:

a)

a vissza nem térítendő támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegét;

b)

amennyiben a vissza nem térítendő támogatás az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában meghatározott formát ölti, és amennyiben a tervezett elszámolható költségek a 184. cikk (8) bekezdésében említett önkéntesmunka-költségeket is tartalmaznak, a támogatás nem haladhatja meg az önkéntes munka költségei nélkül számított tervezett elszámolható költségeket.

(3)   A kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett elszámolható költségeknek a következő kritériumok mindegyikét teljesíteniük kell:

a)

a tevékenység vagy a munkaprogram időtartama alatt merültek fel, a zárójelentésekhez és az ellenőrzési igazolásokhoz kapcsolódó költségek kivételével;

b)

szerepelnek a tevékenység vagy a munkaprogram tervezett átfogó költségvetésében;

c)

szükségesek a vissza nem térítendő támogatás tárgyát képező tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához;

d)

azonosíthatók és ellenőrizhetők, azaz mindenekelőtt szerepelnek a kedvezményezett számviteli nyilvántartásaiban, és a kedvezményezett székhelye szerinti ország alkalmazandó számviteli standardjaival, valamint a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlataival összhangban kerültek meghatározásra;

e)

megfelelnek az alkalmazandó adójogszabályoknak és szociális jogi szabályozásnak;

f)

észszerűek, indokoltak és eleget tesznek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen a gazdaságosság és a hatékonyság tekintetében.

(4)   A pályázati felhívásoknak meg kell határozniuk azokat a költségkategóriákat, amelyek az uniós finanszírozás tekintetében elszámolhatónak minősülnek.

Ha az alap-jogiaktus másként nem rendelkezik, és e cikk (3) bekezdését kiegészítve, a következő költségkategóriák elszámolhatónak minősülnek, amennyiben a pályázati felhívásban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ilyennek nyilvánította azokat:

a)

a kedvezményezett által benyújtott előfinanszírozási biztosítékhoz kapcsolódó költségek, amennyiben e biztosítékot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 156. cikk (1) bekezdése alapján megköveteli;

b)

a pénzügyi kimutatások igazolásaival és az operatív ellenőrzési jelentésekkel kapcsolatos kiadások, amennyiben az ilyen igazolásokat vagy jelentéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megköveteli;

c)

a héa, amennyiben az a héára vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza, és azt a 2006/112/EK tanácsi irányelv (62) 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizeti meg;

d)

értékcsökkenési költségek, amennyiben azok a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek;

e)

a nemzeti közigazgatási szervek személyzetének bérköltségei oly mértékben, amennyiben azon tevékenységekkel kapcsolatosak, amelyeket a releváns hatóság az érintett projekt megvalósítása nélkül nem végezne el.

A második albekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a)

a héa akkor nem igényelhető vissza, ha a nemzeti jog szerint a következő tevékenységek valamelyikéhez kötődik:

i.

adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységek;

ii.

a héa hatályán kívül eső tevékenységek;

iii.

az i. vagy az ii. alpontban említett tevékenységek közül azok, amelyek tekintetében a héa nem vonható le, de a 2006/112/EK irányelvben nem említett – akár nemzeti héajogszabályok által létrehozott – speciális visszatérítési rendszer vagy kompenzációs alap útján visszatérítik;

b)

a 2006/112/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos héát úgy kell tekinteni, mint amelyet az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizet meg, függetlenül attól, hogy az érintett tagállamban a szóban forgó tevékenységek hatóságként eljáró közjogi szervek által végzett tevékenységnek minősülnek-e.

190. cikk

Kapcsolódó szervezetek és egyedüli kedvezményezett

(1)   E cím alkalmazásában a következő szervezetek minősülnek a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezeteknek:

a)

a (2) bekezdéssel összhangban az egyedüli kedvezményezettet alkotó szervezetek;

b)

a jogosultsági feltételeknek megfelelő azon szervezetek, amelyek nincsenek a 138. cikk (1) bekezdésében és a 143. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek egyikében sem, és amelyek olyan kapcsolatban – különösen jogi vagy tőkekapcsolatban – állnak a kedvezményezettel, amely nem az adott tevékenységre korlátozódik, és nem kizárólag az adott tevékenység végrehajtása céljából hozták létre.

Az V. cím 2. fejezetének 2. szakasza a kapcsolódó szervezetekre is alkalmazandó.

(2)   Amennyiben több szervezet is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és ezek együttesen egy szervezetet alkotnak, az említett szervezetet egyedüli kedvezményezettként lehet kezelni, többek között akkor, ha a szervezetet kifejezetten a vissza nem térítendő támogatás által finanszírozandó tevékenység végrehajtására hozzák létre.

(3)   Amennyiben a ajánlattételi felhívás másként nem rendelkezik, a kedvezményezetthez kapcsolódó szervezetek részt vehetnek a fellépés végrehajtásában, feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a)

a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza az érintett szervezeteket;

b)

az érintett szervezetek betartják a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban a kedvezményezettekkel szemben a következők tekintetében előírt szabályokat:

i.

a költségek elszámolhatósága vagy a kifizetési feltételek;

ii.

a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék műveletellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési jogai.

Az említett szervezeteknél felmerült költségek elfogadhatók ténylegesen felmerült elszámolható költségként, vagy egyösszegű átalányok, egységköltségek és százalékos átalányfinanszírozás formájában is fedezhetők.

2. FEJEZET

Alapelvek

191. cikk

A vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazandó általános elvek

A vissza nem térítendő támogatásokra a következő elvek alkalmazandók:

a)

egyenlő bánásmód;

b)

átláthatóság;

c)

társfinanszírozás;

d)

a támogatáshalmozás és a kettős finanszírozás tilalma;

e)

a visszaható hatály tilalma;

f)

a nyereségszerzés tilalma.

192. cikk

Átláthatóság

(1)   Vissza nem térítendő támogatásokat – a 198. cikkben említett eseteket kivéve – pályázati felhívás közzétételét követően lehet odaítélni.

(2)   A pénzügyi év során odaítélt vissza nem térítendő támogatásokról a 38. cikk (1)–(4) bekezdésével összhangban tájékoztatást kell közzétenni.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést továbbít számukra a következőkről:

a)

a pályázók száma a megelőző pénzügyi évben;

b)

a sikeres pályázatok száma és százalékos aránya pályázati felhívásonként;

c)

az eljárás átlagos időtartama a pályázati felhívás lezárásának napjától a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséig;

d)

azon vissza nem térítendő támogatások száma és összege, amelyek esetében a megelőző pénzügyi évben a 38. cikk (4) bekezdésének megfelelően nem került sor utólagos közzétételre;

e)

a 198. cikk első bekezdésének g) pontjával összhangban pénzügyi intézményeknek – többek között az EBB-nek vagy az EBA-nak – odaítélt vissza nem térítendő támogatás.

193. cikk

Társfinanszírozás

(1)   A vissza nem térítendő támogatásoknak társfinanszírozást kell tartalmazniuk. Ennek megfelelően a tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához szükséges források nem fedezhetők teljes mértékben a vissza nem térítendő támogatásból.

A társfinanszírozás nyújtható a kedvezményezett saját forrásaiból, a tevékenység vagy munkaprogram által generált jövedelemből vagy harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásából.

(2)   A harmadik felek természetbeni hozzájárulásai által a 184. cikk (8) bekezdésével összhangban értékelt, önkéntes munka formájában nyújtott természetbeni hozzájárulásokat elszámolható költségként kell bemutatni a tervezett költségvetésben. E költségeket a többi elszámolható költségtől elkülönítve kell bemutatni. Az önkéntes munka a teljes társfinanszírozás legfeljebb 50 %-át teheti ki. E százalék kiszámításához a természetbeni hozzájárulásokat és az egyéb társfinanszírozást a pályázó által benyújtott becslések alapján kell figyelembe venni.

A harmadik felek egyéb természetbeni hozzájárulásait az elszámolható költségekhez nyújtott hozzájárulásoktól elkülönítve kell bemutatni a tervezett költségvetésben. Közelítő értéküket fel kell tüntetni a tervezett költségvetésben, és a későbbiekben nem szabad módosítani.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, egy adott külső fellépés teljes egészében is finanszírozható a vissza nem térítendő támogatásból, ha ez annak végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges. Ilyen esetben indokolást kell adni a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló határozatban.

(4)   Ez a cikk nem alkalmazandó a kamattámogatásokra és a garanciadíj-támogatásokra.

194. cikk

A támogatások kumulálása tilalmának elve és a kettős finanszírozás tilalma

(1)   A kedvezményezettnek egy adott tevékenység tekintetében csak egy vissza nem térítendő támogatás ítélhető oda a költségvetésből, kivéve, ha a releváns alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

A kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

Egy adott tevékenység több költségvetési sorról, különböző illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők részvételével közösen is finanszírozható.

(2)   A pályázó köteles haladéktalanul tájékoztatni az engedélyezésre jogosult tisztviselőt, ha ugyanahhoz a tevékenységhez vagy munkaprogramhoz több pályázat és több vissza nem térítendő támogatás kapcsolódik.

(3)   A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

(4)   A következő támogatástípusokra az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, és adott esetben a Bizottság dönthet úgy, hogy nem ellenőrzi, hogy ugyanazt a költséget kétszer finanszírozták-e:

a)

természetes személyeknek kifizetett tanulmányi, kutatási, képzési vagy oktatási támogatás;

b)

a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például munkanélkülieknek és menekülteknek kifizetett közvetlen támogatás.

195. cikk

A nyereségszerzés tilalmának elve

(1)   A vissza nem térítendő támogatások célja vagy hatása nem lehet a kedvezményezett tevékenysége vagy munkaprogramja keretében történő nyereségtermelés (a nyereségszerzés tilalmának elve).

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában nyereségnek minősül az egyenleg kifizetése után a bevételeknek a tevékenység vagy a munkaprogram elszámolható költségeit meghaladóan fennmaradó része, ahol a bevételek az uniós támogatásra és az említett tevékenységből vagy munkaprogramból származó bevételekre korlátozódnak.

Működési támogatás esetén a tartalékok létrehozására szánt összegek a nyereségszerzés tilalma elvének való megfelelés ellenőrzése céljából nem vehetők figyelembe.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a)

olyan tevékenységek, amelyek célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése, valamint olyan tevékenységek, amelyek bevételt képeznek az uniós finanszírozásnak a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban meghatározott időszaka utáni folytonosságuk biztosítása érdekében;

b)

természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási, képzési vagy oktatási támogatás, valamint a leginkább rászoruló természetes személyeknek, például munkanélkülieknek és menekülteknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

c)

nonprofit szervezetek által végrehajtott tevékenységek;

d)

a 125. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett formában nyújtott vissza nem térítendő támogatások;

e)

kis értékű vissza nem térítendő támogatások.

(4)   Nyereség keletkezésekor a Bizottság jogosult visszafizettetni a nyereségnek azt a százalékos arányát, amely megfelel a tevékenység vagy a munkaprogram végrehajtása során a kedvezményezettnél ténylegesen felmerülő elszámolható költségekhez nyújtott uniós hozzájárulásnak.

196. cikk

A visszaható hatály tilalmának elve

(1)   Amennyiben e cikk másként nem rendelkezik, a vissza nem térítendő támogatásokat nem lehet visszaható hatállyal odaítélni.

(2)   Már megkezdett tevékenységre csak akkor ítélhető oda vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy a tevékenységet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie.

Ilyen esetekben a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek nem számolhatók el, kivéve:

a)

az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően indokolt kivételes esetekben; vagy

b)

a 198. cikk első bekezdésének a) vagy b) pontjában említett intézkedések rendkívüli sürgőssége esetén, amikor az Unió korai intézkedése rendkívüli jelentőséggel bírna.

A második albekezdés b) pontjában említett esetben a kedvezményezettnél a pályázat benyújtásának napja előtt felmerült költségek a következő feltételek teljesülése esetén minősülnek elszámolhatónak az uniós finanszírozás tekintetében:

a)

ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az eltérést megfelelően megindokolta;

b)

ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás az támogathatóság kezdőnapját kifejezetten a pályázat benyújtásának napjánál korábbi időpontban határozza meg.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben „A visszaható hatály tilalmának elvétől való eltérések a költségvetési rendelet 196. cikke alapján” cím alatt beszámol minden ilyen esetről.

(3)   Már befejezett tevékenységekre visszaható hatállyal nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás.

(4)   Működési támogatások esetében a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodást a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetétől számított négy hónapon belül alá kell írni. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetét megelőzően felmerült költségek nem számolhatók el. Az első részletet a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását követő 30 naptári napon belül kell kifizetni a kedvezményezett számára.

3. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

197. cikk

A pályázati felhívások tartalma és közzététele

(1)   A pályázati felhívások a következőket határozzák meg:

a)

a kitűzött célok;

b)

a jogosultsági feltételek, a kizárási kritériumok, a kiválasztási és odaítélési szempontok, valamint a releváns bizonylatok;

c)

az uniós finanszírozásra vonatkozó rendelkezések, az uniós hozzájárulás valamennyi típusának, különösen a vissza nem térítendő támogatás formáinak megadásával;

d)

a pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és a végső határidő;

e)

azon tervezett nap, ameddig a pályázókat tájékoztatni kell a pályázatuk értékelésének kimeneteléről, és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásának a tervezett napja.

(2)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett időpontokat a következő időszakok alapján kell meghatározni:

a)

valamennyi pályázónak a pályázata értékelésének kimeneteléről történő tájékoztatására, a teljes pályázati anyagok végső leadási határidejétől számítva legfeljebb hat hónap;

b)

a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak a pályázókkal való aláírása céljából: a pályázók pályázatuk sikerességéről való tájékoztatásának időpontjától számítva legfeljebb három hónap.

Ezek az időszakok az alap-jogiaktus által a 182/2011/EU rendelettel összhangban esetlegesen előírt különleges eljárásoknak való megfelelés biztosításához szükséges idő figyelembevétele érdekében kiigazíthatók, és kivételes, kellően indokolt esetekben túlléphetők, különösen az összetett tevékenységek, a pályázatok nagy száma vagy a pályázóknak felróható késedelmek esetén.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő az éves tevékenységi jelentésében beszámol arról, hogy átlagosan mennyi idő volt szükséges a pályázók tájékoztatásához és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások aláírásához. Ha az első albekezdésben említett időszakokat túllépik, a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt indokolja, és – ha a második albekezdés értelmében a késedelem nem kellően indokolt – korrekciós intézkedésekre tesz javaslatot.

(3)   Amennyiben a lehetséges kedvezményezettek szélesebb körű tájékoztatása szükséges, a pályázati felhívásokat az uniós intézmények weboldalán, továbbá bármely más alkalmas úton – beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját is – közzé kell tenni. A pályázati felhívások közzétételére a 110. cikkben említett finanszírozási határozat elfogadása után kerülhet sor, akár már a költségvetés végrehajtását megelőző évben is. A pályázati felhívások tartalmának bármely módosítását ugyanolyan feltételek mellett szintén közzé kell tenni.

198. cikk

A pályázati felhívások alóli kivételek

Vissza nem térítendő támogatás csak a következő esetekben ítélhető oda pályázati felhívás nélkül:

a)

humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatási műveletek, polgári védelmi műveletek vagy válságkezelési segítségnyújtás céljából;

b)

egyéb rendkívüli és kellően indokolt szükséghelyzetekben;

c)

jogilag vagy ténylegesen monopóliummal rendelkező szerveknek vagy a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben az említett tagállamok jogilag vagy ténylegesen monopolhelyzetben vannak;

d)

az 58. cikk értelmében vett alap-jogiaktusban kedvezményezettként azonosított szerveknek vagy a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben az említett tagállamokat az alap-jogiaktus kedvezményezettként azonosítja;

e)

kutatás és technológiafejlesztés esetében a 110. cikkben említett munkaprogramban meghatározott szerveknek, amennyiben az alap-jogiaktus kifejezetten így rendelkezik, és azzal a feltétellel, hogy a projekt nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá;

f)

ha a tevékenységek sajátosságai egy meghatározott típusú szerv közreműködését teszik szükségessé – annak szakmai hátterénél, nagyfokú szakosodásánál vagy közigazgatási hatáskörénél fogva –, és azzal a feltétellel, hogy az érintett tevékenységek nem tartoznak pályázati felhívás hatálya alá;

g)

az EBB-nek vagy az EBA-nak technikai segítségnyújtási tevékenységekre. Ilyen esetekben a 199. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontja nem alkalmazandó.

Amennyiben az első bekezdés f) pontjában említett meghatározott típusú szerv tagállam, a vissza nem térítendő támogatást a tagállam által saját felelősségére, a tevékenység végrehajtása céljából kijelölt szervnek is oda lehet ítélni pályázati felhívás nélkül.

Az első bekezdés c) és f) pontjában említett eseteket a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló határozatban kellően meg kell indokolni.

199. cikk

A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat tartalma

(1)   A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatnak tartalmaznia kell a következőket:

a)

a pályázó jogállására vonatkozó információk, beleértve azt is, hogy nem kormányzati szervezet-e;

b)

a pályázónak a 139. cikk (1) bekezdésével összhangban tett nyilatkozata, valamint a jogosultsági feltételeknek és a kiválasztási szempontoknak való megfelelésről szóló nyilatkozata; ilyen nyilatkozat nem követelhető meg nagyon kis értékű vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat esetében;

c)

a javasolt tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásával összefüggésben a pályázó pénzügyi és operatív kapacitásainak igazolásához szükséges információk, továbbá, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján úgy dönt, az ezen információkat megerősítő bizonylatok, például a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi év eredménykimutatása és mérlege.

Ilyen információk és bizonylatok nem kérhetők azon pályázóktól, amelyekre a pénzügyi vagy operatív kapacitás ellenőrzése a 201. cikk (5) vagy (6) bekezdésének megfelelően nem alkalmazandó. Emellett bizonylatok a kis értékű vissza nem térítendő támogatások esetében sem kérhetők;

d)

amennyiben a pályázat 750 000 EUR-t meghaladó összegű, tevékenységre vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vagy 100 000 EUR-t meghaladó összegű működési támogatásra vonatkozik, a pályázatot egy hiteles külső ellenőr által készített ellenőrzési jelentésnek kell kísérnie, ha rendelkezésre áll, és minden olyan esetben, amikor a kötelező könyvvizsgálatot uniós jog vagy a nemzeti jog előírja, hitelesítve a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolót. A pályázónak minden egyéb esetben saját nyilatkozatot kell benyújtania, amelyben meghatalmazott képviselője aláírásával hitelesíti a legfeljebb három utolsó pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolóját.

E pont első albekezdése csak azon pályázat esetében alkalmazandó, amelyet a kedvezményezett az adott pénzügyi évben először nyújt be az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

Ha a Bizottság több kedvezményezettel köt megállapodást, az e pont első albekezdésében meghatározott értékhatárok kedvezményezettenként alkalmazandók.

A 131. cikk (4) bekezdése szerinti partnerségek esetében az e pont első albekezdésében említett, az utolsó két pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló ellenőrzési jelentésnek a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás aláírása előtt kell elkészülnie.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján mentesítheti az e pont első albekezdésében említett kötelezettség alól az oktatási és a képzési intézményeket és – a több kedvezményezettel kötött megállapodások esetében – az egyetemleges felelősséget vállaló vagy a pénzügyi felelősséggel nem tartozó kedvezményezetteket.

Az e pont első albekezdése nem alkalmazandó a közvetlen irányítás keretében támogatható személyekre és szervezetekre, amennyiben megfelelnek a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában és a 157. cikkben foglalt feltételeknek;

e)

a tevékenység vagy munkaprogram ismertetése és a tervezett költségvetés, amelyben:

i.

a bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük; és

ii.

fel kell tüntetni a tevékenység vagy a munkaprogram becsült elszámolható költségeit.

Az i. és az ii. alpont nem alkalmazandó a több donort tömörítő tevékenységekre.

Az i. alponttól eltérve a tervezett költségvetés kellően indokolt esetekben a váratlan helyzetekre és a devizaárfolyamok esetleges változására elkülönített tartalékokat is magában foglalhat;

f)

az ugyanazon tevékenység vagy annak egy része tekintetében vagy a pályázó működésére uniós forrás útján ugyanazon pénzügyi év során kapott vagy igényelt összegek és forrásaik, valamint az ugyanezen tevékenység tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozás.

(2)   A pályázat részekre bontható, és az egyes részeket be lehet nyújtani a 203. cikk (2) bekezdése szerinti különböző szakaszokban.

200. cikk

Jogosultsági feltételek

(1)   A jogosultsági feltételek meghatározzák a pályázati felhívásban való részvétel feltételeit.

(2)   A pályázati felhívásokban való részvételre a következő pályázók jogosultak:

a)

jogi személyek;

b)

természetes személyek, amennyiben a tevékenység jellege vagy jellemzői vagy a pályázó céljai ezt szükségessé teszik;

c)

az alkalmazandó nemzeti jog alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, feltéve, hogy képviselőik jogosultak a pályázó nevében jogi kötelezettségeket vállalni, és hogy a szervezetek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a jogi személyek által kínálttal egyenértékű biztosítékokat kínálnak. Így különösen, a pályázónak a jogi személyekével egyenértékű pénzügyi és operatív kapacitással kell rendelkeznie. A pályázó képviselőjének bizonyítania kell az említett feltételek teljesülését.

(3)   A pályázati felhívás a tevékenység célkitűzéseinek kellő figyelembevételével további jogosultsági feltételeket is megállapíthat, amelyeknek meg kell felelniük az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének.

(4)   A 183. cikk (5) bekezdése és e cikk alkalmazásában a Közös Kutatóhálózat tagállamban letelepedett jogi személynek tekintendő.

201. cikk

Kiválasztási szempontok

(1)   A kiválasztási szempontokat úgy kell meghatározni, hogy lehetővé tegyék annak felmérését, hogy a pályázó képes-e a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítésére.

(2)   A pályázónak stabil és kielégítő forrással kell rendelkeznie ahhoz, hogy fenn tudja tartani tevékenységét és részt tudjon venni annak finanszírozásában azon időszak alatt, amelyre a vissza nem térítendő támogatást odaítélték (pénzügyi kapacitás).

(3)   A pályázónak rendelkeznie kell a javasolt tevékenység vagy munkaprogram teljesítéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal és képesítésekkel, kivéve, ha az alap-jogiaktus kifejezetten másként nem rendelkezik (operatív kapacitás).

(4)   A pénzügyi és operatív kapacitást különösen a 199. cikkben említett információk vagy bizonylatok elemzése alapján kell ellenőrizni.

Ha a pályázati felhívásban nem írták elő bizonylatok benyújtását, és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek alapos oka van arra, hogy kétségbe vonja a pályázó pénzügyi vagy operatív kapacitását, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkéri a pályázót a megfelelő dokumentumok benyújtására.

Partnerségek esetében az ellenőrzést a 131. cikk (6) bekezdésének megfelelően kell elvégezni.

(5)   A pénzügyi kapacitás ellenőrzése nem alkalmazandó a következők esetében:

a)

az oktatási támogatásban részesülő természetes személyek;

b)

a leginkább rászoruló természetes személyek, például a munkanélküliek és a menekültek, valamint a közvetlen támogatásban részesülő természetes személyek;

c)

a közjogi szervek, ideértve a tagállami szervezeteket is;

d)

a nemzetközi szervezetek;

e)

a kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatásra pályázó személyek vagy szervezetek, amennyiben e támogatások célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának erősítése vagy jövedelemtermelés;

f)

nagyon kis értékű vissza nem térítendő támogatásra pályázó személyek vagy szervezetek.

Amennyiben a kérelmet több pályázó nyújtja be, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően dönthet úgy, hogy csak a vezető pályázó pénzügyi kapacitását ellenőrzi.

(6)   Közjogi szervek, tagállami szervezetek vagy nemzetközi szervezetek esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján felmentést adhat az operatív kapacitás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól.

202. cikk

Odaítélési szempontok

Az odaítélési szempontoknak lehetővé kell tenniük:

a)

a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a célkitűzések, a prioritások és az elvárt eredmények fényében;

b)

a vissza nem térítendő támogatás olyan tevékenységekre vagy munkaprogramokra történő odaítélését, amelyek maximalizálják az uniós forrás általános hatékonyságát;

c)

a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok értékelését.

203. cikk

Értékelési eljárás

(1)   A finanszírozásra alkalmas pályázatok meghatározása érdekében a pályázatokat értékelni kell az előre közzétett kiválasztási és odaítélési szempontok alapján.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben különböző eljárási szakaszokra osztja a folyamatot. A folyamatra vonatkozó szabályokat a pályázati felhívásban közzé kell tenni.

Az elutasított pályázókat – függetlenül attól, hogy az elutasításra az eljárás mely szakaszában kerül sor – a (7) bekezdésnek megfelelően értesíteni kell.

Ugyanazon dokumentumok és információk ugyanazon eljárás alatt csak egyszer kérhetők be.

(3)   A 153. cikkben említett értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázót további információk benyújtására vagy a 154. cikknek megfelelően benyújtott bizonylatokban foglaltak pontosítására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő nyilvántartást vezet az eljárás során a pályázókkal történő mindenfajta kapcsolattartásról.

(4)   Az értékelőbizottság tagjai a bizottság munkájának befejeztével aláírják a valamennyi megvizsgált pályázatról szóló jegyzőkönyvet, amelyben értékelik azok minőségét, és megjelölik azokat, amelyek finanszírozásban részesülhetnek.

Amennyiben szükséges, az említett jegyzőkönyvben rangsorolni kell a megvizsgált pályázatokat, továbbá ajánlásokat kell tenni az odaítélendő maximális összeggel és a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat esetleges nem lényegi kiigazításaival kapcsolatban.

A jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázókat, hogy az értékelőbizottság ajánlásai alapján igazítsák ki pályázatukat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő nyilvántartást vezet az eljárás során a pályázókkal történő mindenfajta kapcsolattartásról.

(6)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az értékelés alapján meghozza határozatát, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)

a határozat tárgya és teljes összege;

b)

a sikeres pályázók nevei, a tevékenységek megnevezése, az elfogadott összegek és a választás oka, beleértve azokat az eseteket is, amikor az nem egyezik az értékelőbizottság véleményével;

c)

az elutasított pályázók nevei és az elutasítás oka.

(7)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázatukra vonatkozó határozatról. Ha az igényelt vissza nem térítendő támogatást nem ítélik oda, az érintett uniós intézmény közli a pályázat elutasításának indokát. Az elutasított pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen a sikeres pályázók tájékoztatásától számított 15 naptári napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

(8)   A 198. cikk szerint odaítélt vissza nem térítendő támogatások esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)

határozhat úgy, hogy e cikk (2) és (4) bekezdését és a 153. cikket nem alkalmazza;

b)

az értékelő jelentés és a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló határozat tartalmát egyetlen, általa aláírt dokumentumba foglalhatja.

204. cikk

Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás

(1)   A vissza nem térítendő támogatásokról írásos megállapodást kell kötni.

(2)   A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak legalább a következőket tartalmaznia kell:

a)

a tárgy;

b)

a kedvezményezett;

c)

az időtartam, nevezetesen:

i.

a hatálybalépés időpontja;

ii.

a tevékenység kezdőnapja és időtartama vagy a finanszírozás pénzügyi éve;

d)

a tevékenység vagy – működési támogatás esetében – a munkaprogram ismertetése a várt eredmények ismertetésével együtt;

e)

az uniós forrás euróban kifejezett maximális összege, a tevékenység vagy munkaprogram tervezett költségvetése és a vissza nem térítendő támogatás formája;

f)

a jelentéstételre és a kifizetésekre vonatkozó szabályok, valamint a 208. cikkben előírt közbeszerzési szabályok;

g)

a 129. cikkben említett kötelezettségek kedvezményezett általi elfogadása;

h)

az uniós pénzügyi támogatás láthatóságára vonatkozó rendelkezések, kivéve azon kellően indokolt eseteket, amikor a nyilvános megjelenítés nem lehetséges vagy nem célszerű;

i)

az alkalmazandó jog, amely az uniós jog, kiegészítve – amennyiben szükséges – a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban meghatározott nemzeti joggal. A nemzetközi szervezetekkel kötött, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokban eltérés engedélyezhető;

j)

a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság vagy választottbíróság.

(3)   Az államnak nem minősülő szervezeteknek vagy személyeknek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás végrehajtásából eredő pénzbeli kötelezettségei a 100. cikk (2) bekezdésének megfelelően végrehajthatók.

(4)   A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás módosításának nem lehet célja vagy hatása olyan változás, amely megkérdőjelezné a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséről szóló határozatot, vagy ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.

4. FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások végrehajtása

205. cikk

A vissza nem térítendő támogatás összege és az ellenőrzés megállapításai alkalmazásának kiterjesztése

(1)   A vissza nem térítendő támogatás összege mindaddig nem válik véglegessé, amíg az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a zárójelentéseket és – adott esetben – az elszámolásokat, az érintett uniós intézmény, az OLAF vagy a Számvevőszék által ezt követően végzett pénzügyi ellenőrzések, műveletellenőrzések és vizsgálatok sérelme nélkül. A 132. cikk (4) bekezdése azt követően is alkalmazandó, hogy a vissza nem térítendő támogatás összege véglegessé vált.

(2)   Amennyiben a kontrollok vagy ellenőrzések során a kedvezményezettnek tulajdonítható rendszerszintű vagy visszatérő, az említett kedvezményezett számára hasonló feltételek mellett odaítélt számos vissza nem térítendő támogatásra lényegi hatással lévő szabálytalanságokra, csalásra vagy kötelezettségszegésre derül fény, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfüggesztheti a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás végrehajtását vagy a valamennyi érintett vissza nem térítendő támogatás keretében történő kifizetéseket, vagy adott esetben – a megállapítások súlyosságára figyelemmel – megszüntetheti az említett kedvezményezettel kötött, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó érintett megállapodásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő emellett mindazon, az első albekezdésben említett rendszerszintű vagy visszatérő szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés által érintett vissza nem térítendő támogatások esetében, amelyek az érintett, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokkal összhangban esetlegesen pénzügyi ellenőrzések, műveletellenőrzések és vizsgálatok tárgyát képezik, csökkentheti a vissza nem térítendő támogatás összegét, elutasíthatja az el nem számolható költségeket és visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

(3)   Amennyiben lehetséges és kivitelezhető, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az egyes érintett vissza nem térítendő támogatások esetében jogtalanul elszámolhatónak bejelentett költségek alapján határozza meg a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket, a kedvezményezett által benyújtott, felülvizsgált jelentések és pénzügyi kimutatások elfogadását követően.

(4)   Amennyiben nem lehetséges vagy nem kivitelezhető minden egyes érintett vissza nem térítendő támogatás esetében az el nem számolható költségek pontos számszerűsítése, a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegeket a rendszerszintű vagy visszatérő szabálytalanságok, csalás vagy kötelezettségszegés által bizonyítottan érintett vissza nem térítendő támogatásokra alkalmazott csökkentési vagy visszafizettetési arány extrapolációja révén, vagy – ha az el nem számolható költségek nem szolgálhatnak a csökkentendő vagy visszafizettetendő összegek meghatározásának alapjául – százalékos átalány alkalmazásával lehet meghatározni, az arányosság elvének figyelembevétele mellett. A kedvezményezett számára lehetővé kell tenni, hogy a csökkentés vagy visszafizettetés végrehajtását megelőzően kellően megalapozott alternatív módszert vagy arányt javasoljon.

206. cikk

A kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő meghatározza a kifizetési kérelmek alátámasztásához szükséges bizonylatokat.

(2)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az előfinanszírozás minden egyes vissza nem térítendő támogatás esetében több részletben is folyósítható. A kedvezményezettnek az újabb előfinanszírozási részlet iránti kérelemhez kimutatást kell csatolnia a korábbi előfinanszírozás felhasználásáról. A részlet akkor folyósítható teljes összegben, ha a korábbi előfinanszírozások teljes összegének legalább 70 %-át felhasználták. Ennek hiányában a részlet összegét a felhasználatlan összegekkel csökkenteni kell az említett arány teljesüléséig.

(3)   A kedvezményezettnek a bizonylatok benyújtására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetési kérelmekben szereplő információk teljesek, megbízhatóak és a valóságnak megfelelőek. A kedvezményezettnek igazolnia kell azt is, hogy a felmerült költségek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással összhangban elszámolhatók, és hogy a kifizetési kérelmeket megfelelő, ellenőrizhető bizonylatok támasztják alá.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az időközi kifizetések vagy egyenlegkifizetések alátámasztására – az összegek nagyságától függetlenül – igazolást kérhet a tevékenységre vagy a munkaprogramra vonatkozó pénzügyi kimutatásokról, valamint az alapul szolgáló számlákról. Ilyen igazolás kockázatértékelés alapján kérhető, figyelembe véve különösen a vissza nem térítendő támogatás összegét, a kifizetés összegét, a kedvezményezett jellegét és a támogatott tevékenységek jellegét.

Az igazolást jóváhagyott külső ellenőrnek vagy közjogi szerv esetében egy kompetens és független köztisztviselőnek kell kiállítania.

Az igazolásnak – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban és a nemzetközi standardoknak megfelelő elfogadott eljárások alapján – tanúsítania kell, hogy a kedvezményezett által a kifizetési kérelem alapjául szolgáló pénzügyi kimutatásokban kimutatott költségek valósak, pontosan nyilvántartottak és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak megfelelően elszámolhatók. Különleges és kellően indokolt esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az igazolást kérheti vélemény formájában vagy a nemzetközi standardoknak megfelelően más formában.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján minden kifizetés alátámasztására operatív ellenőrzési jelentést kérhet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott, független harmadik féltől. Az operatív ellenőrzési jelentésnek meg kell állapítania, hogy az operatív ellenőrzést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban végezték el, és hogy a tevékenységet vagy a munkaprogramot ténylegesen a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően hajtották-e végre.

207. cikk

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás

Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatás nyújtását teszi szükségessé, a kedvezményezett akkor nyújthat ilyen pénzügyi támogatást, ha a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza az ilyen támogatás nyújtásának feltételeit, a kedvezményezett számára mérlegelési jogkör biztosítása nélkül.

A mérlegelési jogkör nem tekinthető biztosítottnak, ha a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza a következőket:

a)

a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege – amely nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t – és a pontos összeg meghatározásának kritériumai;

b)

a pénzügyi támogatásra jogosult különböző típusú tevékenységek, meghatározott lista alapján;

c)

azon személyek vagy személyek azon kategóriáinak meghatározása, akik vagy amelyek az említett pénzügyi támogatásban részesülhetnek, valamint a támogatásnyújtás feltételei.

A második bekezdés a) pontjában említett felső határ túlléphető humanitárius segítségnyújtás, szükséghelyzeti támogatási műveletek, polgári védelmi műveletek vagy válságkezelési segítségnyújtás esetében, vagy ha a tevékenységek célkitűzései másként nem vagy csak túl nehezen valósíthatók meg.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben tájékoztatást nyújt az e cikk harmadik bekezdésében említett esetekről.

208. cikk

Végrehajtási szerződések

(1)   A 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv sérelme nélkül, amennyiben a tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához szerződés odaítélése szükséges, a kedvezményezett a szokásos beszerzési gyakorlatainak megfelelően is odaítélheti a szerződést, feltéve, hogy ezáltal a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlat vagy adott esetben a legalacsonyabb árat kínáló ajánlat alapján ítéli oda, az összeférhetetlenséget elkerülve.

(2)   Amennyiben a tevékenység vagy munkaprogram végrehajtásához 60 000 EUR-t meghaladó értékű szerződés odaítélése szükséges, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kedvezményezettet kellően indokolt esetben az (1) bekezdésben említetteken kívül további egyedi szabályok betartására kötelezheti.

Ezeknek az egyedi szabályoknak az e rendeletben szereplő szabályokra kell épülniük, és arányosaknak kell lenniük az érintett szerződések értékével, az uniós hozzájárulásnak a tevékenység teljes költségéhez viszonyított nagyságával és a kockázattal. Az említett egyedi szabályokat bele kell foglalni a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásba.

IX. CÍM

PÉNZDÍJAK

209. cikk

Általános szabályok

(1)   A pénzdíjak odaítélése során tiszteletben kell tartani az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét, és elő kell segíteni az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.

(2)   A pénzdíjak nem ítélhetők oda közvetlenül, versenypályázat nélkül.

1 000 000 EUR-s vagy azt meghaladó egységértékű pénzdíjas versenypályázatok csak akkor tehetők közzé, ha e pénzdíjakról a 110. cikkben említett finanszírozási határozat rendelkezik és a pénzdíjakról az Európai Parlamentet és a Tanácsot is tájékoztatták.

(3)   A pénzdíj összege nem állhat összefüggésben a nyertesnél felmerült költségekkel.

(4)   Amennyiben egy tevékenység vagy munkaprogram végrehajtása szükségessé teszi, hogy a kedvezményezett harmadik feleknek pénzdíjakat ítéljen oda, a kedvezményezett akkor ítélhet oda ilyen pénzdíjakat, ha a kedvezményezett és a Bizottság közötti, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás meghatározza a jogosultsági feltételeket, az odaítélési szempontokat, a pénzdíjak összegét vagy típusát és a kifizetésre vagy átadásra vonatkozó rendelkezéseket, a mérlegelési jogkör biztosítása nélkül.

210. cikk

A versenypályázat szabályai, odaítélés és közzététel

(1)   A versenypályázat szabályaiban:

a)

meg kell határozni a jogosultsági feltételeket;

b)

meg kell határozni a pályázat benyújtására és szükség esetén a pályázók nyilvántartásba vételére vonatkozó rendelkezéseket és végső határidőket;

c)

meg kell határozni a 138. cikkben foglaltak szerinti kizárási kritériumokat és a 143. cikkben foglaltak szerinti megtagadási okokat;

d)

a versenypályázat keretében elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó követelés esetén elő kell írni a pályázók kizárólagos felelősségét;

e)

elő kell írni, hogy a nyertes elfogadja a 128. cikkben említett kötelezettségeket és a versenypályázat szabályaiban meghatározott közzétételi kötelezettségeket;

f)

meg kell határozni az odaítélési szempontokat, amelyeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott pályázatok minőségének értékelését a célkitűzések és az várt eredmények tekintetében, és a pályázatok sikeres voltának objektív megállapítását;

g)

meg kell határozni a pénzdíj vagy a pénzdíjak összegét vagy típusát;

h)

meg kell határozni a pénzdíjak nyerteseknek való, odaítélést követő kifizetésére vagy átadására vonatkozó rendelkezéseket.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a kedvezményezettek jogosultak a részvételre, kivéve, ha a versenypályázat szabályai másként rendelkeznek.

A 197. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a versenypályázatok közzétételére.

(2)   A versenypályázat szabályai meghatározhatják a versenypályázat visszavonásának feltételeit, különösen akkor, ha annak célkitűzései nem valósíthatók meg.

(3)   A pénzdíjakat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ítéli oda a 153. cikkben említett értékelőbizottság általi értékelést követően.

A 203. cikk (4) és (6) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a pénzdíj odaítéléséről szóló határozatra.

(4)   A pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen az engedélyezésre jogosult tisztviselő pénzdíj odaítélésére vonatkozó határozatának meghozatalától számított 15 naptári napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

A nyertes pályázót tájékoztatni kell a pénzdíj odaítéléséről szóló határozatról, amely jogi kötelezettségvállalásnak minősül.

(5)   A pénzügyi év során odaítélt valamennyi pénzdíjat a 38. cikk (1)–(4) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

Az Európai Parlament és a Tanács kérésére a közzétételt követően a Bizottság jelentést továbbít részükre a következőkről:

a)

a pályázók száma az elmúlt évben;

b)

a pályázók száma és a sikeres pályázatok százalékos aránya versenypályázatonként;

c)

az elmúlt év során értékelőbizottságokban részt vett szakértők jegyzéke, a kiválasztásukra alkalmazott eljárásra vonatkozó hivatkozással együtt.

X. CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, KÖLTSÉGVETÉSI BIZTOSÍTÉKOK ÉS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

211. cikk

Hatály és végrehajtás

(1)   Amennyiben az uniós szakpolitikai célkitűzések elérésének ez a legalkalmasabb módja, az Unió pénzügyi eszközöket hozhat létre, vagy a költségvetésből támogatott költségvetési biztosítékot vagy pénzügyi támogatást nyújthat alap-jogiaktus útján, amelyben meghatározza azok alkalmazási körét és végrehajtási időszakát.

(2)   A tagállamok hozzájárulhatnak az Unió pénzügyi eszközeihez vagy az általa nyújtott költségvetési biztosítékokhoz vagy pénzügyi támogatáshoz. Ha az alap-jogiaktus erre lehetőséget ad, ezekhez harmadik felek is hozzájárulhatnak.

(3)   Amennyiben a pénzügyi eszközök vagy a költségvetési biztosítékok végrehajtása közvetlen irányítás keretében történik, a Bizottság a pénzügyi közvetítők és a végső címzettek tekintetében értelemszerűen biztosítja a 158. cikk (2) bekezdésének való megfelelést.

(4)   Amennyiben a pénzügyi eszközök végrehajtása a tagállamokkal közösen, megosztott irányítás keretében történik, ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni.

(5)   Amennyiben a pénzügyi eszközök vagy a költségvetési biztosítékok végrehajtása közvetett irányítás keretében történik, a Bizottság megállapodásokat köt a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontjában említett szervezetekkel. Ha az említett szervezetek rendszereit, szabályait és eljárásait a 157. cikk (3) és (4) bekezdése alapján értékelték, azok teljeskörűen alkalmazhatják ezeket a rendszereket, szabályokat és eljárásokat. Az említett szervezetek a pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok közvetett irányítás keretében történő végrehajtásakor megállapodásokat köthetnek olyan pénzügyi közvetítőkkel, amelyeket a Bizottság által alkalmazott eljárásokkal egyenértékű eljárásokkal összhangban választanak ki. Az említett szervezeteknek át kell ültetniük a 158. cikk (2) bekezdése szerinti követelményeket az említett megállapodásokba.

Továbbra is a Bizottság felelős annak biztosításáért, hogy a pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok végrehajtását szabályozó keret megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, és támogassa a meghatározott és időhöz kötött szakpolitikai célkitűzések kimenetek és/vagy eredmények alapján mérhető megvalósítását. Az alkalmazandó jogszabályoknak és a 129. cikknek megfelelően, a megbízott szervezetek jogi és szerződéses felelősségének sérelme nélkül a Bizottság felelősséggel tartozik a pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok végrehajtásáért.

Amennyiben harmadik országok a (2) bekezdés alapján hozzájárulnak a pénzügyi eszközökhöz vagy a költségvetési biztosítékokhoz, az alap-jogiaktus lehetőséget adhat az érintett országból származó jogosult végrehajtó szervezetek vagy partnerek kijelölésére.

(6)   A Számvevőszék teljes hozzáféréssel rendelkezik a pénzügyi eszközökkel, a költségvetési biztosítékokkal és a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos bármely információhoz, többek között helyszíni ellenőrzések révén is.

A pénzügyi eszköz, költségvetési biztosíték vagy pénzügyi támogatás révén támogatott projektekért és programokért felelős külső ellenőr a Számvevőszék.

212. cikk

A pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra alkalmazandó elvek és feltételek

(1)   A pénzügyi eszközöket és a költségvetési biztosítékokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és a szubszidiaritás elvével, valamint saját céljaikkal összhangban kell felhasználni.

(2)   A pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok:

a)

piaci hiányosságok vagy az optimálistól eltérő befektetési helyzetek kezelésére szolgálnak, és csak olyan végső címzetteknek nyújthatnak támogatást – arányos módon –, amelyek az uniós pénzügyi támogatás idején a nemzetközileg elfogadott standardokkal összhangban gazdaságilag életképesnek tekinthetők;

b)

addicionalitást biztosítanak azáltal, hogy megakadályozzák a más állami vagy magánforrásokból származó potenciális támogatások és befektetések helyettesítését;

c)

nem torzíthatják a versenyt a belső piacon, és összeegyeztethetőnek kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal;

d)

az értékek céltartományának a megfelelő finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték előzetes értékelése alapján tőkeáttételi és multiplikátor-hatást érnek el az uniós hozzájárulás vagy garancia mértékét meghaladó globális beruházás mozgósításával, ideértve adott esetben a magánberuházások maximalizálását is;

e)

végrehajtására oly módon kerül sor, hogy biztosítsák, hogy a végrehajtásukban részt vevő végrehajtó szervezetek vagy partnerek közös érdeke legyen a releváns alap-jogiaktusban meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása, például a társbefektetésekre, a kockázatmegosztási követelményekre vagy a pénzügyi ösztönzőkre vonatkozó rendelkezések révén, ugyanakkor megakadályozva az említett szervezetek vagy partnerek egyéb tevékenységeivel való összeférhetetlenséget;

f)

biztosítják az Uniót illető olyan díjazást, amely összhangban van a pénzügyi partnerek közötti kockázatmegosztással és a finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték szakpolitikai célkitűzéseivel;

g)

amennyiben a végrehajtásban részt vevő végrehajtó szervezeteknek és partnereknek díjazás jár, elő kell írni, hogy az ilyen díjazás teljesítményalapú legyen, és magában foglalja:

i.

a finanszírozási eszköz kezelésében vagy a költségvetési biztosíték nyújtásában végzett munkáért a szervezetnek vagy partnernek fizetett igazgatási díjakat, amelyeknek a lehetséges mértékben az elvégzett műveleteken vagy a kifizetett összegeken kell alapulniuk; és

ii.

adott esetben a szakpolitikai célkitűzések megvalósítását ösztönző vagy a finanszírozási eszköz vagy költségvetési biztosíték pénzügyi teljesítményét jutalmazó szakpolitikai ösztönzőket.

Kellően indokolt esetekben rendkívüli kiadások is megtéríthetők;

h)

előzetes értékeléseken alapulnak, egyedileg vagy program részeként, a 34. cikknek megfelelően, amelyek – a szakpolitikai célkitűzéseknek és a költségvetés kapcsolódó pénzügyi kockázatainak és megtakarításainak figyelembevételével – magyarázattal szolgálnak a pénzügyi művelet típusának kiválasztására vonatkozóan.

Az első albekezdés h) pontjában említett értékeléseket felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni a fő társadalmi-gazdasági változásoknak a pénzügyi finanszírozási eszköz vagy a költségvetési biztosíték indokoltságára gyakorolt hatásának figyelembevétele céljából.

(3)   A megosztott irányításra vonatkozó ágazatspecifikus szabályok sérelme nélkül a bevételt, köztük az osztalékokat, a tőkenyereséget, a garanciadíjakat, valamint a kölcsönök és a vagyonkezelői számlák Bizottságnak visszafizetett összegei, illetve a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz vagy költségvetési biztosíték keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák összegei után járó kamatokat az igazgatási költségek és díjak levonása után be kell állítani a költségvetésbe.

A Bizottságnak történő éves visszafizetések – köztük a tőkevisszafizetések, a felszabadított biztosítékok és a kölcsönök tőkeösszegének visszafizetése –, illetve a pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok számára nyitott és valamely pénzügyi eszköz vagy költségvetési biztosíték keretében a költségvetésből nyújtott támogatáshoz kapcsolódó vagyonkezelői számlák éves visszafizetései a 21. cikk (3) bekezdésének f) pontjával összhangban belső címzett bevételeknek minősülnek, és azokat a 218. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a költségvetési kötelezettségvállalás időtartamát további két évet nem meghaladó ideig ugyanazon pénzügyi eszközre vagy költségvetési biztosítékra kell fordítani, kivéve, ha valamely alap-jogiaktus másképpen rendelkezik.

A Bizottság a pénzügyi eszközökre vagy költségvetési biztosítékokra a jövőben elkülönítendő összegekre tett javaslataiban figyelembe veszi az említett belső címzett bevételeket.

A második albekezdéstől eltérve a hatályát vesztő alap-jogiaktusban engedélyezett címzett bevétel fennmaradó összege másik, hasonló célokat szolgáló pénzügyi eszközhöz is címezhető, amennyiben erről a pénzügyi eszközt létrehozó alap-jogiaktus rendelkezik.

(4)   Az adott finanszírozási eszköz, költségvetési biztosíték vagy pénzügyi támogatás tekintetében illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a 249. cikkel összhangban, valamint a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak és a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardoknak (IPSAS) megfelelően pénzügyi kimutatást kell készítenie a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

A közvetett irányítás keretében végrehajtott pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek biztosítania kell, hogy a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii., iii., v. és vi. alpontja szerinti szervezetek a következő pénzügyi év február 15-ig rendelkezésre bocsássák a január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó, a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak és az IPSAS-nak megfelelő ellenőrizetlen pénzügyi kimutatásokat, valamint a 82. cikk (2) bekezdésével összhangban a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez szükséges információkat, illetve hogy ezek a szervezetek a következő pénzügyi év április 15-ig rendelkezésre bocsássák ezeket az ellenőrzött pénzügyi kimutatásokat.

(5)   Amennyiben egyetlen megállapodás keretében pénzügyi eszközöket vagy költségvetési biztosítékokat a költségvetésből származó kiegészítő támogatással – ideértve a vissza nem térítendő támogatásokat is – kombinálnak, ez a cím a teljes intézkedésre alkalmazandó. A jelentéstételt a 41. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban kell elvégezni, egyértelműen megjelölve, hogy az intézkedés mely részei pénzügyi eszközök vagy költségvetési biztosítékok.

213. cikk

Az Unió pénzügyi felelősségvállalása

(1)   A költségvetésben foglalt pénzügyi felelősségvállalás és az abból teljesített összesített nettó kifizetések semmikor sem haladhatják meg a következő összegeket:

a)

pénzügyi eszközök esetében: az ezekkel kapcsolatban tett, releváns költségvetési kötelezettségvállalás összege;

b)

költségvetési biztosítékok esetében: az alap-jogiaktusban engedélyezett költségvetési biztosíték összege;

c)

pénzügyi támogatás esetében: az alap-jogiaktusban engedélyezett pénzügyi támogatás finanszírozásához a Bizottság által felvehető maximális forrás és a releváns kamat.

(2)   A költségvetési biztosítékok és a pénzügyi támogatások függő kötelezettséget keletkeztethetnek az Unió számára, amely csak akkor haladhatja meg az Unió pénzügyi felelősségvállalásának fedezetéül szolgáló pénzügyi instrumentumok értékét, ha azt a költségvetési biztosítékot vagy pénzügyi támogatást létrehozó alap-jogiaktus előírja, és az abban az alap-jogiaktusban meghatározott feltételek alapján.

(3)   A 256. cikkben előírt éves értékelés céljából a költségvetési biztosítékokból vagy a pénzügyi támogatásokból származó, a költségvetés által viselt függő felelősségvállalásokat akkor kell fenntarthatónak tekinteni, ha a több évre előre jelzett alakulásuk összeegyeztethető a többéves pénzügyi keretről szóló, az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése szerinti rendeletben rögzített korlátokkal, valamint az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az éves kifizetési előirányzatokra vonatkozó felső határral.

214. cikk

A pénzügyi felelősségvállalásra vonatkozó tartalékok feltöltése

(1)   A harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások esetében az alap-jogiaktusban az engedélyezett pénzügyi felelősségvállalás összegének százalékos arányában kifejezett tartalékfeltöltési rátát kell meghatározni. Ez az összeg nem foglalhatja magában a 211. cikk (2) bekezdésében említett hozzájárulásokat.

Az alap-jogiaktusban elő kell írni a tartalékfeltöltési ráta legalább háromévenként történő felülvizsgálatát.

(2)   Az óvatosság elvének megfelelően a tartalékfeltöltési ráta meghatározásakor a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékból vagy pénzügyi támogatásból eredő pénzügyi kockázatok Bizottság által készített kvalitatív és kvantitatív értékelésére kell támaszkodni, elkerülve az eszközök és a nyereségek túlbecslését, valamint a kötelezettségek és a veszteségek alulbecslését.

Ha a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékról vagy pénzügyi támogatásról rendelkező alap-jogiaktus eltérően nem rendelkezik, a tartalékfeltöltési rátának a nettó várható veszteségek fedezéséhez szükséges előzetes globális tartalékon és – emellett – megfelelő biztonsági pufferen kell alapulnia. Az Európai Parlament és a Tanács hatáskörének sérelme nélkül, a globális tartalékot a 35. cikkben említett, releváns pénzügyi kimutatásban előirányzott időtartamra kell képezni.

(3)   A pénzügyi eszközök tekintetében adott esetben tartalékot kell képezni az adott finanszírozási eszköz költségvetési kötelezettségvállalásával kapcsolatos jövőbeli kifizetések teljesítésére.

(4)   A tartalékok feltöltéséhez a következő forrásokat kell igénybe venni:

a)

a költségvetésből származó hozzájárulások, teljes mértékben tiszteletben tartva a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletet, és az átcsoportosítások lehetőségeinek vizsgálatát követően;

b)

a közös tartalékalapban tartott források befektetéséből származó hozamok;

c)

a nemteljesítő adósoktól a garancia- vagy hitelmegállapodásban meghatározott beszedési eljárás keretében beszedett összegek;

d)

az Unió által a garancia- vagy hitelmegállapodásnak megfelelően kapott bevétel és egyéb befizetések;

e)

adott esetben a tagállamok és harmadik felek által a 211. cikk (2) bekezdése értelmében fizetett készpénz-hozzájárulások.

Az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési rátának megfelelő tartalék számításakor kizárólag az e bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett források vehetők figyelembe.

(5)   A tartalékokat a következők kifizetésére kell felhasználni:

a)

a költségvetési biztosíték lehívásai;

b)

a finanszírozási eszköz költségvetési kötelezettségvállalásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek;

c)

a 223. cikk (1) bekezdése szerinti források felvételéből származó pénzügyi kötelezettségek;

d)

adott esetben a harmadik országoknak nyújtott pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások felhasználásához kapcsolódó egyéb ráfordítások.

(6)   Amennyiben a költségvetési biztosítékra képzett tartalék meghaladja az e cikk (1) bekezdésében említett tartalékfeltöltési rátából eredő tartalékfeltöltési összeget, az említett biztosítékhoz kapcsolódó, az e cikk (4) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontjában említett forrásokat fel kell használni – az alap-jogiaktusban előírt, figyelembe vehető időszak korlátain belül, de a tartalékfeltöltési időszakot meg nem haladóan, és a 216. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül – a költségvetési biztosíték eredeti összegének helyreállítására.

(7)   A Bizottság haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, valamint javaslatot tehet megfelelő feltöltési intézkedésekre vagy a tartalékfeltöltési ráta megemelésére, amennyiben:

a)

a költségvetési biztosíték lehívásai eredményeként a költségvetési biztosítékra vonatkozó tartalék szintje az (1) bekezdésben említett tartalékfeltöltési ráta 50 %-a alá esik és ismételten, amikor e tartalékfeltöltési ráta 30 %-a alá esik, vagy ha a Bizottság kockázatértékelése alapján egy éven belül bármelyik említett százalék alá eshet;

b)

valamely, az Unió pénzügyi támogatásában részesülő ország fizetési késedelembe esik.

215. cikk

Közös tartalékalap

(1)   A pénzügyi eszközökből, költségvetési biztosítékokból vagy pénzügyi támogatásokból származó pénzügyi felelősségvállalások fedezetére képzett tartalékokat a közös tartalékalapban kell tartani.

A közös tartalékalap eszközeinek pénzügyi kezelésével a Bizottságot kell megbízni.

(2)   A közös tartalékalapban tartott források befektetéséből származó összesített nyereséget vagy veszteséget arányosan fel kell osztani a pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, illetve pénzügyi támogatások között.

A közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős pénzügyi vezető a prudenciális szabályoknak és a pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások engedélyezésére jogosult tisztviselők által rendelkezésre bocsátott kifizetési előrejelzéseknek megfelelően köteles az alap forrásainak egy minimális összegét készpénzben vagy készpénz-egyenértékesben tartani.

A közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szerv az alapból teljesítendő kifizetések céljából a közös tartalékalap forrásait fedezetként használó repómegállapodást köthet, ha ez az eljárás a kifizetési kérelem időkeretén belül észszerűen várhatóan előnyösebb lesz a költségvetésre nézve, mint a források elidegenítése. Az adott kifizetéshez kapcsolódó repómegállapodások időtartamát vagy megújítások közötti időszakát a költségvetés veszteségének minimalizálása érdekében a szükséges minimumra kell korlátozni.

(3)   A 77. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontja, valamint a 86. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a számvitelért felelős tisztviselőnek létre kell hoznia a közös tartalékalappal kapcsolatos bevételi és kiadási műveletekre, illetve – a közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szervvel egyetértésben – az eszközökre és kötelezettségekre alkalmazandó eljárásokat.

(4)   Azon kivételes esetekben, amikor a Bizottság a 30. cikk (1) bekezdése első albekezdésének g) pontja szerinti átcsoportosítást hajtott végre, haladéktalanul tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és – a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott felső határok teljeskörű tiszteletben tartása mellett – sürgős javaslatot tesz azokra az intézkedésekre, amelyekkel helyreállítható a biztosítékhoz tartozó azon költségvetési tétel, amelyből az átcsoportosítás történt.

216. cikk

Tényleges tartalékfeltöltési ráta

(1)   A harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékokra és pénzügyi támogatásokra vonatkozó tartalékok közös tartalékalapban való feltöltését a tényleges tartalékfeltöltési ráta alapján kell elvégezni. Ennek a tényleges tartalékfeltöltési rátának olyan szintű védelmet kell nyújtania az Unió pénzügyi felelősségvállalásaival szemben, amely egyenértékű azzal a szinttel, amelyet a vonatkozó tartalékfeltöltési ráták nyújtanának, ha a forrásokat külön tartanák és kezelnék.

(2)   Az alkalmazandó tényleges tartalékfeltöltési rátát minden egyes – a 214. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott – kezdeti tartalékfeltöltési ráta százalékos arányában kell meghatározni. A tényleges tartalékfeltöltési ráta csak a közös tartalékalapban tartott azon forrásoknak az összegére alkalmazandó, amelyeket egy egyéves időtartamon belül várható biztosítéklehívások kifizetésével összefüggésben irányoztak elő. A rátának százalékos arányt kell megállapítania a közös tartalékalapban tartott, a biztosíték-lehívások teljesítéséhez szükséges készpénzek és készpénz-egyenértékesek összege, illetve a készpénzek és készpénz-egyenértékesek azon teljes összege között, amelyre akkor lenne szükség az egyes garanciaalapokban a biztosítéklehívások teljesítéséhez, ha a forrásokat külön tartanák és kezelnék, feltéve, hogy a két említett összeg likviditási kockázata azonos. Ez az arány nem eshet 95 % alá. A tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámításakor a következőket kell figyelembe venni:

a)

a közös tartalékalap pénzbeáramlásaira és -kiáramlásaira vonatkozó előrejelzések, figyelembe véve a 214. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti globális tartalékképzés kezdeti szakaszát;

b)

a harmadik országoknak nyújtott költségvetési biztosítékok és pénzügyi támogatások közötti kockázati korreláció;

c)

a piaci feltételek.

A Bizottság 2020. július 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 275. cikkel összhangban, amelyekben e rendelet kiegészítése céljából meghatározza a tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámításának részletes feltételeit, többek között e számítás módszertanát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a közös tartalékalap működése során szerzett tapasztalatok alapján, ugyanakkor a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban lévő óvatos megközelítést alkalmazva a 275. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e bekezdés első albekezdésében meghatározott minimális százalékos arány módosítására vonatkozóan. Az említett minimális százalékos arány nem állapítható meg 85 %-nál alacsonyabb értékben.

(3)   A tényleges tartalékfeltöltési rátát a közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szerv évente kiszámítja, és az referenciaként szolgál a Bizottság számára a költségvetésből nyújtandó hozzájárulások számításához, a 214. cikk (4) bekezdésének a) pontja, majd ezt követően e cikk (4) bekezdésének b) pontja értelmében.

(4)   Az éves tényleges tartalékfeltöltési ráta e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő kiszámítását követően a költségvetési eljárás keretében végre kell hajtani és a 41. cikk (5) bekezdésének h) pontjában említett munkadokumentumban fel kell tüntetni a következő műveleteket:

a)

a harmadik országnak nyújtott költségvetési biztosítékra vagy pénzügyi támogatásra vonatkozó tartalékok többletét vissza kell állítani a költségvetésbe;

b)

az alap bármely feltöltését éves részletekben kell végrehajtani egy legfeljebb hároméves időszak alatt, a 214. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül.

(5)   A Bizottság – a számvitelért felelős tisztviselővel való konzultációt követően, a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban és a spekulatív célú származtatott ügyletek kizárásával – megállapítja a közös tartalékalapban tartott forrásokkal való gazdálkodásra vonatkozó iránymutatásokat. Ezeket az iránymutatásokat csatolni kell a közös tartalékalap forrásaival való gazdálkodásért felelős szervvel kötött megállapodáshoz.

Az iránymutatások megfelelőségéről háromévente független értékelést kell készíttetni, és azt továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

217. cikk

Évenkénti jelentéstétel

(1)   A 256. cikkben foglalt jelentéstételi kötelezettségen túl, a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közös tartalékalapról.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentés magában foglal az előző pénzügyi év tekintetében a közös tartalékalap pénzügyi irányítására, teljesítményére és kockázatára vonatkozó információkat, továbbá információkat a közös tartalékalapot érintő, az előző naptári évben történt pénzmozgásokról, a jelentős ügyletekről, valamint az Unió pénzügyi kockázati kitettségére vonatkozó bármely releváns információt.

2. FEJEZET

Különös rendelkezések

1. szakasz

Pénzügyi eszközök

218. cikk

Szabályok és végrehajtás

(1)   A 211. cikk (1) bekezdése ellenére, kellően indokolt esetekben a pénzügyi eszközök alap-jogiaktus révén történő engedélyezés hiányában is létrehozhatók, amennyiben az adott eszközök a 41. cikk (4) bekezdése első albekezdésének e) pontjával összhangban szerepelnek a költségvetési tervezetben.

(2)   A Bizottság a pénzügyi eszközök vonatkozásában biztosítja a harmonizált és egyszerűsített gazdálkodást, különös tekintettel a számvitel, a jelentéstétel, a nyomon követés és a pénzügyi kockázatkezelés területére.

(3)   Amennyiben az Unió a finanszírozási eszközben kisebbségi tulajdonosként vesz részt, a Bizottság az arányosság elvének megfelelően, az Unió eszközbeli részesedésének mérete és értéke alapján biztosítja az e címnek való megfelelést. Ugyanakkor az Unió eszközbeli részesedésének méretétől és értékétől függetlenül, a Bizottság biztosítja a 129. és a 158. cikknek, a 212. cikk (2) és (4) bekezdésének, a 41. cikk (4) bekezdésének és – a 138. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek vonatkozásában – az V. cím 2. fejezete 2. szakaszának való megfelelést.

(4)   Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács úgy véli, hogy valamely pénzügyi eszköz nem érte el ténylegesen a céljait, az eszköz felszámolása érdekében kérheti a Bizottságtól egy felülvizsgált alap-jogiaktusra irányuló javaslat benyújtását. A finanszírozási eszköz felszámolása esetén az eszköz számára a 212. cikk (3) bekezdése értelmében újonnan visszafizetett összegeket általános bevételnek kell tekinteni, és vissza kell állítani a költségvetésbe.

(5)   A pénzügyi eszközök vagy a pénzügyi eszközök eszközszinten történő csoportosításának célját, valamint adott esetben a konkrét jogi formájukat és a bejegyzésük helyét a Bizottság weboldalán közzé kell tenni.

(6)   A pénzügyi eszközök kezelésével megbízott szervezetek a 85. cikk (3) bekezdése értelmében vett vagyonkezelői számlákat nyithatnak az Unió nevében. Az említett szervezeteknek a megfelelő számlakivonatokat el kell juttatniuk a Bizottság illetékes szolgálata számára. A vagyonkezelői számlákra történő befizetéseket a Bizottság kifizetési előrejelzésekkel kellően megalapozott fizetési kérelmek alapján hajtja végre, figyelembe véve a vagyonkezelői számlákon rendelkezésre álló egyenlegeket és a túlzott többletek elkerülésének szükségességét.

219. cikk

A Bizottság által közvetlenül kezelt pénzügyi eszközök

(1)   A pénzügyi eszközöket a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint végre lehet hajtani közvetlen módon a következők valamelyike révén:

a)

olyan különleges célú befektetési eszköz, amelyben a Bizottság más állami vagy magánbefektetőkkel együtt vesz részt az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának fokozása céljából;

b)

kölcsönök, garanciák, részesedések és egyéb, a különleges célú befektetési eszközbe történő befektetéstől eltérő kockázatmegosztási eszközök, amelyeket közvetlenül a végső kedvezményezettek számára vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtanak.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett különleges célú befektetési eszközöket tagállami jogszabályok alapján kell létrehozni. A külső fellépések területén ezek a tagállamtól eltérő ország jogszabályai alapján is létrehozhatók. A különleges célú befektetési eszközök kezelői számára jogszabályban vagy szerződésben elő kell írni, hogy a szakmai alapkezelők gondosságával és jóhiszeműen járjanak el.

(3)   A különleges célú befektetési eszközöknek az (1) bekezdés a) pontjában említett kezelőit és a pénzügyi eszközök pénzügyi közvetítőit vagy végső címzettjeit a végrehajtandó pénzügyi eszköz jellegére, az érintett jogalanyok tapasztalatára, valamint pénzügyi és operatív kapacitására és a végső kedvezményezettek projektjeinek gazdasági életképességére kellő figyelemmel kell kiválasztani. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, azt objektív indokokra kell alapozni, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

220. cikk

Kombináció a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokkal

(1)   Külön nyilvántartást kell vezetni abban az esetben, ha a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokkal való kombináció az e szakasz alapján létrehozott pénzügyi eszközökből származó támogatással történik.

(2)   A megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokat külön számlákon kell tartani és az adott alapok célkitűzéseinek megfelelően kell felhasználni olyan tevékenységek és végső kedvezményezettek javára, amelyek összhangban állnak azon programmal vagy programokkal, amelyből vagy amelyekből a kombinációk származnak.

(3)   Az e szakasz alapján létrehozott finanszírozási eszközökből származó támogatással történő, a megosztott irányítás keretében végrehajtott alapokkal való kombinációk tekintetében az ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni.

2. szakasz

Költségvetési biztosítékok

221. cikk

A költségvetési biztosítékokra vonatkozó szabályok

(1)   Az alap-jogiaktusban meg kell határozni a következőket:

a)

a költségvetési biztosíték azon összege, amely semmikor sem léphető túl, a 211. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül;

b)

a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletek típusai.

(2)   A tagállamok a 211. cikk (2) bekezdése értelmében garancia vagy készpénz formájában járulhatnak hozzá a költségvetési biztosítékokhoz.

Harmadik felek a 211. cikk (2) bekezdése értelmében készpénz formájában járulhatnak hozzá a költségvetési biztosítékokhoz.

A költségvetési biztosíték összegét az első és a második albekezdésben említett hozzájárulásokkal meg kell növelni. Szükség esetén a garancialehívással összefüggő kifizetéseket a hozzájáruló tagállamok vagy harmadik felek pari passu alapon teljesítik. A Bizottság megállapodást köt a hozzájárulókkal, amelynek tartalmaznia kell különösen a kifizetési feltételekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

222. cikk

A költségvetési biztosítékok felhasználása

(1)   A fedezett művelettípusokra vonatkozó költségvetési biztosítékok visszavonhatatlanok, feltétel nélküliek és azonnal lehívhatók.

(2)   A költségvetési biztosítékokat a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint vagy kivételes esetekben a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint kell nyújtani.

(3)   A költségvetési biztosíték csak olyan finanszírozási és befektetési műveleteket fedezhet, amelyek megfelelnek a 212. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában előírtaknak.

(4)   A partnereknek saját forrásaikkal hozzá kell járulniuk a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekhez.

(5)   A Bizottság garanciamegállapodást köt a partnerekkel. A költségvetési biztosíték nyújtása a garanciamegállapodás hatálybalépésétől függ.

(6)   A partnereknek évente be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a következőket:

a)

a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletek kockázatértékelésére és minősítésére, valamint a várható nemteljesítésekre vonatkozó információk;

b)

az Unió számára a költségvetési biztosítékból eredő fennálló pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó információ, egyedi műveletek szerinti bontásban;

c)

a költségvetési biztosítékkal fedezett műveletekből származó teljes nyereségek vagy veszteségek összege.

3. szakasz

Pénzügyi támogatások

223. cikk

Szabályok és végrehajtás

(1)   Az Unió által tagállamoknak vagy harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatásra előre meghatározott feltételeknek kell vonatkozniuk, és a támogatás kölcsön, hitelkeret vagy a támogatás hatékonyságát várhatóan biztosító más eszköz formáját öltheti. Ennek érdekében a Bizottság a releváns alap-jogiaktusban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges forrásokat a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvegye.

(2)   A pénzügyi támogatásokat a kellően indokolt esetektől eltekintve euróban kell végrehajtani.

(3)   A pénzügyi támogatások a Bizottság általi közvetlen irányítás alá tartoznak.

(4)   A Bizottság olyan megállapodást köt a kedvezményezett országgal, amelynek rendelkezései:

a)

biztosítják, hogy a kedvezményezett ország rendszeresen ellenőrizze a nyújtott finanszírozás megfelelő és az előre meghatározott feltételek szerinti felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások megelőzéséhez, és amennyiben szükséges, jogi lépéseket tegyen a pénzügyi támogatás keretében jogellenesen felhasznált források visszafizettetése érdekében;

b)

biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

c)

kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az OLAF-ot és a Számvevőszéket a 129. cikkben említett jogaik gyakorlására;

d)

biztosítják, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett ország a pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban csalást vagy korrupciós cselekményt követ el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytat, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Unió jogosult legyen a hitel lejárat előtti visszafizettetésére;

e)

biztosítják, hogy az Uniónak a pénzügyi támogatással kapcsolatban felmerült költségeit a kedvezményezett ország viselje.

(5)   A Bizottság a kölcsönöket – amennyiben lehetséges – részletekben, a pénzügyi támogatáshoz csatolt feltételek teljesülésének függvényében folyósítja. Ha az említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság ideiglenesen felfüggeszti vagy teljesen leállítja a pénzügyi támogatás folyósítását.

224. cikk

Diverzifikált finanszírozási stratégia

(1)   A Bizottság diverzifikált finanszírozási stratégiát hajt végre, amely az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 5. cikkének (1) bekezdése alapján engedélyezett hitelfelvételeket és – a kellően indokolt esetek kivételével – a pénzügyi támogatási programok finanszírozására szolgáló hitelfelvételi és adósságkezelési műveleteket foglalja magában. A diverzifikált finanszírozási stratégiát a rendszeres tőkepiaci jelenlétre irányuló valamennyi szükséges ügyletnél végre kell hajtani, a finanszírozási eszközök összevonásán kell alapulnia, és egy közös likviditási keretet kell használnia.

(2)   A Bizottság létrehozza a diverzifikált finanszírozási stratégia végrehajtásához szükséges szabályokat. A Bizottság rendszeresen és teljeskörűen, minden szempontra kiterjedően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot hitelfelvételi és adósságkezelési stratégiájáról.

XI. CÍM

AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOKNAK JUTTATOTT HOZZÁJÁRULÁSOK

225. cikk

Általános rendelkezések

A költségvetésből közvetlen pénzügyi hozzájárulás nyújtható az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott európai politikai pártok (európai politikai pártok) számára, tekintettel arra, hogy azok az említett rendelettel összhangban hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához.

226. cikk

Alapelvek

(1)   A hozzájárulásokat az európai politikai pártok céljaihoz közvetlenül kapcsolódó működési költségeknek az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikke (4) bekezdésében meghatározott százalékának a visszatérítéséhez lehet csak felhasználni, az említett rendelet 17. cikkének (5) bekezdésében és 21. cikkében megállapítottak szerint.

(2)   A hozzájárulások felhasználhatók az európai politikai pártok által kötött szerződésekkel kapcsolatos kiadások visszatérítésére, feltéve, ha odaítélésükkor nem állt fenn összeférhetetlenség.

(3)   A hozzájárulások nem használhatók fel az európai politikai párt bármely egyéni tagjának vagy alkalmazottjának készpénzben vagy természetben történő közvetlen vagy közvetett személyes előnyszerzésére. A hozzájárulások nem használhatók fel harmadik felek, különösen nemzeti politikai pártok vagy európai, illetve nemzeti szintű politikai alapítványok tevékenységeinek közvetlen vagy közvetett finanszírozására, függetlenül attól, hogy az vissza nem térítendő támogatások, adományok, kölcsönök vagy bármely egyéb hasonló megállapodás formáját ölti. E bekezdés alkalmazásában az európai politikai pártok társult szervezetei nem tekinthetők harmadik feleknek, ha az ilyen szervezetek az európai politikai pártok igazgatási szervezetének részét képezik az európai politikai pártok alapszabályában meghatározottak szerint. A hozzájárulások nem használhatók fel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 22. cikkében kizárt célokra.

(4)   A hozzájárulásoknak – az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben megállapított feltételekkel összhangban – meg kell felelniük az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének.

(5)   A hozzájárulásokat az Európai Parlament ítéli oda éves alapon, és azokat e rendelet 38. cikke (1)–(4) bekezdésének és az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 32. cikke (1) bekezdésének megfelelően közzé kell tenni.

(6)   A hozzájárulásban részesülő európai politikai pártok nem kaphatnak közvetlenül vagy közvetve egyéb forrásokat a költségvetésből. Így különösen, az európai parlamenti képviselőcsoportok költségvetéséből származó adományok tiltottak. A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a kiadás.

A hozzájárulások nem érintik az európai politikai pártok azon lehetőségét, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel összhangban a saját forrásaik összegéből tartalékot képezzenek.

(7)   Ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott európai politikai alapítvány bevételi többletet ér el azon pénzügyi év végén, amelyben működési támogatásban részesült, az említett bevételi többlet egy része az adott évre vonatkozó összes bevétel 25 %-áig átvihető a következő évre feltéve, hogy az említett következő év első negyedének vége előtt azt felhasználják.

227. cikk

Költségvetési vonatkozások

A hozzájárulásokat, valamint az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, független külső ellenőrzést végző szervekre vagy szakértőkre elkülönített előirányzatokat a költségvetés Európai Parlamentre vonatkozó szakaszából kell kifizetni.

228. cikk

Hozzájárulási felhívás

(1)   A hozzájárulások odaítélése évenként – legalább az Európai Parlament weboldalán – közzétett hozzájárulási felhívás útján történik.

(2)   Egy adott európai politikai párt évente csak egy hozzájárulásban részesülhet.

(3)   Bármely európai politikai párt csak akkor kaphat hozzájárulást, ha a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételek alapján finanszírozást kér.

(4)   A hozzájárulási felhívásban meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a kérelmező az 1141/2014/EU, Euratom rendelet szerinti hozzájárulásban részesülhet, illetve a kizárási kritériumokat.

(5)   A hozzájárulási felhívásban legalább a hozzájárulás révén visszatéríthető kiadások jellegét meg kell határozni.

(6)   A hozzájárulási felhívásban elő kell írni a tervezett költségvetés benyújtását.

229. cikk

Odaítélési eljárás

(1)   A hozzájárulás iránti kérelmeket kellő időben, írásban – ideértve adott esetben a biztonságos elektronikus formátumot is – kell benyújtani.

(2)   Nem ítélhető oda hozzájárulás azon kérelmezőknek, amelyek az odaítélési eljárás idején a 138. cikk (1) bekezdésében és a 143. cikk (1) bekezdésében említettek közül egy vagy több helyzetben vannak, valamint azok számára, amelyeket a 144. cikkben említett adatbázisban kizártként tartanak nyilván.

(3)   A kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy nincsenek a (2) bekezdésben említett helyzetek egyikében sem.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt bizottság segítheti a hozzájárulás iránti kérelmek értékelésében. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek meg kell határoznia az említett bizottság összetételére, tagjainak kinevezésére és a működésére vonatkozó szabályokat, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályokat.

(5)   Azon kérelmeket, amelyek teljesítik a jogosultsági feltételeket, és amelyek esetében nem állnak fenn kizárási kritériumok, az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 19. cikkében meghatározott odaítélési szempontok alapján választják ki.

(6)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a kérelemre vonatkozó határozatában fel kell tüntetnie legalább a következőket:

a)

a hozzájárulások tárgya és teljes összege;

b)

a kiválasztott kérelmezők neve és az egyes kérelmezők számára elfogadott összeg;

c)

az elutasított kérelmezők neve és az elutasítás oka.

(7)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek írásban tájékoztatnia kell a kérelmezőket a kérelmükre vonatkozó határozatról. Ha a finanszírozás iránti kérelmet elutasítják, illetve a kért összegek egy részét vagy egészét nem ítélik oda, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek közölnie kell a kérelem elutasításának vagy a kért összegek oda nem ítélésének indokait, hivatkozással különösen az e cikk (5) bekezdésében és a 228. cikk (4) bekezdésében említett jogosultsági feltételekre és odaítélési szempontokra. Ha a kérelmet elutasítják, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek tájékoztatnia kell a kérelmezőt a 134. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint rendelkezésre álló közigazgatási és/vagy bírósági jogorvoslati lehetőségekről.

(8)   A hozzájárulásokról írásbeli megállapodást kell kötni.

230. cikk

A hozzájárulások formája

(1)   A hozzájárulások a következő formákat ölthetik:

a)

a ténylegesen felmerülő visszatéríthető kiadások bizonyos arányának visszatérítése;

b)

egységköltségek alapján történő visszatérítés;

c)

egyösszegű átalányok;

d)

átalányfinanszírozás;

e)

az a)–d) pontban említett formák kombinációja.

(2)   Csak azokat a kiadásokat lehet visszatéríteni, amelyek teljesítik a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeket, és amelyek nem a kérelem benyújtása előtti időpontban merültek fel.

(3)   A 229. cikk (8) bekezdésében említett megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy az egyösszegű átalányokra, az átalányfinanszírozásra vagy az egységköltségekre vonatkozó feltételek teljesültek-e.

(4)   A hozzájárulásokat egy összegben, egyetlen előfinanszírozási kifizetés útján kell kifizetni, kivéve, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelően indokolt esetben másképpen határoz.

231. cikk

Biztosítékok

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az előfinanszírozási kifizetéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében – eseti alapon és kockázatelemzés elvégzését követően – előzetes biztosítéknyújtást kérhet az európai politikai párttól, amennyiben ezt indokoltnak és arányosnak tartja, de csak akkor, ha a kockázatelemzés alapján az európai politikai pártot az a közvetlen veszély fenyegeti, hogy az e rendelet 138. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett kizárást indokoló helyzetek valamelyikébe kerül, vagy ha az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke alapján létrehozott, az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság (a továbbiakban: a hatóság) határozatát az említett rendelet 10. cikke (4) bekezdésének megfelelően közölték az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

A 156. cikk értelemszerűen alkalmazandó azokra a biztosítékokra, amelyekre az e cikk első bekezdésében felsorolt helyzetekben szükség lehet az európai politikai pártoknak nyújtott előfinanszírozási kifizetések esetében.

232. cikk

A hozzájárulások felhasználása

(1)   A hozzájárulásokat a 226. cikknek megfelelően kell felhasználni.

(2)   A hozzájárulás bármely olyan részét, amelyet nem használtak fel abban a pénzügyi évben, amelyre az említett hozzájárulást nyújtották (n. évben), bármely olyan visszatéríthető kiadásra kell felhasználni, amely az n+1. év december 31-ig merül fel. A hozzájárulás azon fennmaradó részét, amelyet ezen határidőn belül nem használtak fel, a IV. cím 6. fejezetének megfelelően vissza kell fizettetni.

(3)   Az európai politikai pártok tiszteletben tartják az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében megállapított legmagasabb társfinanszírozási arányt. Az előző évről fennmaradó hozzájárulások összegét nem lehet azon rész finanszírozására fordítani, amelyet az európai politikai pártoknak saját forrásból kell finanszírozniuk. Harmadik felek hozzájárulásai a közös eseményekhez nem sorolhatók az európai politikai párt saját forrásai közé.

(4)   Az európai politikai pártoknak a hozzájárulás azon részét, amelyet nem használtak fel abban a pénzügyi évben, amelyre az adott hozzájárulást nyújtották, fel kell használniuk, mielőtt az említett évet követően odaítélt hozzájárulásokat felhasználnák.

(5)   Az előfinanszírozási kifizetések után keletkező kamatok a hozzájárulás részének tekintendők.

233. cikk

Beszámolás a hozzájárulások felhasználásáról

(1)   Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkével összhangban az európai politikai pártoknak jóváhagyásra be kell nyújtaniuk az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a hozzájárulás felhasználásáról szóló éves jelentésüket és az éves pénzügyi kimutatásaikat.

(2)   A 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az e cikk (1) bekezdésében említett éves jelentés és éves pénzügyi kimutatások alapján kell elkészítenie. Ezen jelentés elkészítéséhez más bizonylatok is felhasználhatók.

234. cikk

A hozzájárulás összege

(1)   A hozzájárulás összege csak akkor válik véglegessé, miután az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyta a 233. cikk (1) bekezdésében említett éves jelentést és éves pénzügyi kimutatásokat. Az éves jelentés és az éves pénzügyi kimutatások jóváhagyása nem zárja ki a hatóság későbbi vizsgálatait.

(2)   Az előfinanszírozásból el nem költött összeg egészen addig nem végleges, amíg azt az európai politikai párt a hozzájárulási felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő, visszatéríthető kiadások kifizetésére fel nem használja.

(3)   Amennyiben az európai politikai párt a hozzájárulás felhasználásához kapcsolódó kötelezettségeinek nem tesz eleget, a hozzájárulásokat fel kell függeszteni, csökkenteni kell vagy meg kell szüntetni, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a kifizetés előtt meg kell győződnie arról, hogy az európai politikai párt még mindig szerepel-e az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett nyilvántartásban, és nem alkalmazták-e rá az említett rendelet 27. cikkében megállapított szankciók valamelyikét a kérelem időpontja és azon pénzügyi év vége között, amelyre a hozzájárulás vonatkozik.

(5)   Amennyiben az európai politikai párt már nem szerepel az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikkében említett nyilvántartásban, vagy az említett rendelet 27. cikkében előírt szankciók valamelyikét alkalmazták rá, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos hibák, szabálytalanságok, csalás vagy más kötelezettségszegés súlyosságának arányában felfüggesztheti, csökkentheti vagy megszüntetheti a hozzájárulásokat, és visszafizettetheti az e rendelet 229. cikkének (8) bekezdésében említett megállapodás keretében jogtalanul kifizetett összegeket, miután az európai politikai párt lehetőséget kapott észrevételei benyújtására.

235. cikk

Ellenőrzés és szankciók

(1)   A 229. cikk (8) bekezdésében említett minden megállapodásnak kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy valamennyi, uniós forrásból részesülő európai politikai párt, illetve annak szerződő felei és alvállalkozói tekintetében az Európai Parlament gyakorolja a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskörét, az OLAF és a Számvevőszék pedig a 129. cikkben említett vonatkozó hatásköreit és feladatait.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő e rendelet 138. és 139. cikkének, továbbá az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 27. cikkének megfelelően hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókat alkalmazhat.

236. cikk

Nyilvántartások megőrzése

(1)   Az európai politikai pártoknak a hozzájárulással kapcsolatos utolsó kifizetést követően öt évig meg kell őrizniük a hozzájárulásra vonatkozó valamennyi nyilvántartást és bizonylatot.

(2)   Az ellenőrzésekkel, fellebbezésekkel, jogvitákkal, a hozzájárulás felhasználásából eredő igények rendezésével vagy az OLAF azon vizsgálataival kapcsolatos nyilvántartásokat, amelyekről a végső címzettet értesítették, ezen ellenőrzések, fellebbezések, jogviták, igényrendezések vagy vizsgálatok végéig meg kell őrizni.

237. cikk

Külső ellenőrzést végző szervek vagy szakértők kiválasztása

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 23. cikkében említett, független külső ellenőrzést végző szervek vagy szakértők kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történik. Szerződésük időtartama nem lehet hosszabb öt évnél. Két egymást követő megbízatási időtartam után úgy kell tekinteni, hogy összeférhetetlenség áll fenn, amely negatívan befolyásolhatja az ellenőrzés végrehajtását.

XII. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EGYÉB ESZKÖZEI

238. cikk

A külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapok

(1)   A Bizottság az egyéb donorokkal kötött megállapodás keretében külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokat hozhat létre a válságokra való reagáláshoz szükséges vészhelyzeti és vészhelyzetet követő tevékenységek, vagy a tematikus tevékenységek céljából (uniós vagyonkezelői alapok).

Uniós vagyonkezelői alapok kizárólag akkor hozhatók létre, ha az egyéb donorokkal kötött megállapodások révén a költségvetésen kívüli egyéb forrásokból biztosított a hozzájárulás.

A Bizottság konzultál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a vészhelyzeti és vészhelyzetet követő tevékenység céljából létrehozandó, vagyonkezelői alap létrehozására irányuló szándékáról.

A tematikus tevékenységek céljából létrehozandó, uniós vagyonkezelői alap létrehozását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

E bekezdés harmadik és negyedik albekezdésének alkalmazásában a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja az uniós vagyonkezelői alap létrehozásáról szóló határozattervezeteit. Az ilyen határozattervezeteknek tartalmazniuk kell az uniós vagyonkezelői alap célkitűzéseinek leírását, létrehozásának a (3) bekezdéssel összhangban lévő indokolását, időtartamát és az egyéb donorokkal kötött előzetes megállapodásokat. A határozattervezeteknek emellett tartalmazniuk kell az egyéb donorokkal kötendő alapító megállapodás tervezetét is.

(2)   A Bizottság az uniós vagyonkezelői alap finanszírozásáról szóló határozattervezeteit benyújtja az azon alap-jogiaktusban említett illetékes bizottságnak, amelynek alapján az uniós vagyonkezelői alaphoz való uniós hozzájárulást nyújtják. Az illetékes bizottságnak nem kell véleményt nyilvánítania azokról a kérdésekről, amelyeket az (1) bekezdés harmadik, negyedik, illetve ötödik albekezdése alapján konzultáció vagy jóváhagyás céljából már benyújtottak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)   Az uniós vagyonkezelői alapok csak a következő feltételek mellett hozhatók létre és hajthatók végre:

a)

az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához;

b)

az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében;

c)

az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül;

d)

az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési tétel céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik.

(4)   Minden egyes uniós vagyonkezelői alap esetében igazgatótanácsot kell létrehozni, amelynek elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és amely biztosítja a donorok méltányos képviseletét, továbbá dönt az alap felhasználásáról. Az igazgatótanács tagja minden egyes, hozzájárulást nem fizető tagállam képviselője, akik megfigyelői jogállással rendelkeznek. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és a belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot létrehozó megállapodásban kell megállapítani. Az említett szabályoknak tartalmazniuk kell azon követelményt, hogy az alapok felhasználására vonatkozó határozat végleges elfogadásához szükség van a Bizottság egyetértő szavazatára.

(5)   Az uniós vagyonkezelői alapokat korlátozott időtartamra kell létrehozni, az alapító megállapodásban meghatározottak szerint. Az említett időtartam az érintett uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának kérésére, az (1) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően, a Bizottság határozatával meghosszabbítható, amennyiben a Bizottság jelentést terjeszt be, amelyben megindokolja a meghosszabbítást, megerősítve különösen azt, hogy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

A Európai Parlament és/vagy a Tanács adott esetben kérheti a Bizottságot az uniós vagyonkezelői alapnak szánt előirányzatok megszüntetésére vagy az alapító megállapodásnak az uniós vagyonkezelői alap felszámolását célzó felülvizsgálatára, különösen a 41. cikk (6) bekezdésében említett munkadokumentumban benyújtott információk alapján. Ilyen esetben a megmaradó forrásokat általános bevételként arányosan vissza kell téríteni a költségvetésbe, valamint a hozzájárulást fizető tagállamok és más donorok részére.

239. cikk

A külső fellépésekre elkülönített vagyonkezelői alapok végrehajtása

(1)   Az uniós vagyonkezelői alapokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az átláthatóság, az arányosság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének, valamint az egyes alapító megállapodásokban meghatározott egyedi célkitűzéseknek megfelelően kell végrehajtani, teljes mértékben tiszteletben tartva az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azon jogát, hogy megvizsgálja és ellenőrizze az uniós hozzájárulást.

(2)   Az uniós vagyonkezelői alapokból finanszírozott tevékenységek végrehajthatók közvetlenül a Bizottság által a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján, és közvetetten, az uniós alapokat a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i., ii., iii., v. és vi. alpontja alapján végrehajtó szervezetek által.

(3)   A források lekötése és kifizetése a Bizottságnak a IV. cím 4. fejezetének értelmében vett pénzügyi szereplőinek feladata. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az uniós vagyonkezelői alapok számvitelért felelős tisztviselője. A tisztviselő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapokra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért. A Bizottság belső ellenőre, az OLAF és a Számvevőszék ugyanolyan jogkörrel rendelkezik az uniós vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más tevékenységek tekintetében.

(4)   Az Unió és más donorok hozzájárulásai nem képezik részét a költségvetésnek, hanem elkülönített bankszámlára kerülnek. Az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájának megnyitása és megszüntetése a számvitelért felelős tisztviselő feladata. Az év folyamán az elkülönített bankszámlán végzett valamennyi műveletet megfelelően figyelembe kell venni az uniós vagyonkezelői alap beszámolójában.

Az uniós hozzájárulásokat kifizetési előrejelzésekkel kellően alátámasztott fizetési kérelmek alapján kell átutalni az elkülönített bankszámlára, figyelembe véve a számlán rendelkezésre álló egyenleget és az abból eredő további befizetési igényeket. A kifizetési előrejelzéseket évente vagy adott esetben félévente kell elkészíteni.

A más donoroktól származó hozzájárulásokat az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámlájára történő befizetésükkor kell figyelembe venni, az elkülönített számlán való jóváíráskor euróra átváltott összeg erejéig. Az uniós vagyonkezelői alap elkülönített bankszámláján felhalmozódó kamatot be kell fektetni az uniós vagyonkezelői alapba, kivéve, ha az uniós vagyonkezelői alapot létrehozó megállapodás másként rendelkezik.

(5)   A Bizottság attól az évtől kezdve, amelyben megkezdődött a (4) bekezdésben említett hozzájárulások felhasználása, az uniós vagyonkezelői alapban összegyűlt összegek maximum 5 %-át jogosult felhasználni az igazgatási költségeinek fedezésére. Az első mondattól eltérve és a költségek kétszeres elszámolásának elkerülése érdekében az uniós vagyonkezelői alaphoz nyújtott uniós hozzájárulásból eredő igazgatási költségek csak annyiban fedezhetők az említett hozzájárulásból, amennyiben azokat más költségvetési sorokból még nem fedezték. Az uniós vagyonkezelői alapok működési ideje alatt az ilyen igazgatási költségeket a 21. cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében vett címzett bevételnek kell tekinteni.

A 258. cikkben említett éves jelentés mellett az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek évente kétszer pénzügyi jelentést kell kidolgoznia az egyes uniós vagyonkezelői alapokból elvégzett műveletekről.

A Bizottság havonta jelentést készít az egyes uniós vagyonkezelői alapok végrehajtásának helyzetéről is.

Az uniós vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni.

240. cikk

Globális kezdeményezésekhez való uniós hozzájárulások

(1)   A globális kihívások kezelése érdekében a fellépések több partnerrel való megfelelő összehangolásának céljából az Unió – a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formájában – hozzájárulásokat tehet a több donor által közösen finanszírozott globális kezdeményezésekhez, amennyiben ezek az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítását támogatják, és amennyiben egyéb költségvetés-végrehajtási eszközök nem volnának elegendőek az ilyen célkitűzések eléréséhez. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, a Bizottság csatlakozik bármely irányító testülethez vagy azzal egyenértékű irányítóbizottsághoz.

(2)   A Bizottság a globális kezdeményezéshez való hozzájárulásra vonatkozó bármely határozat meghozatala előtt és a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a globális kezdeményezéshez a releváns alap-jogiaktus alapján nyújtott hozzájárulás összegéről, kifejtve a hozzájárulás indokait és megfelelőségét, beleértve azt is, hogy a hozzájárulás hogyan biztosítaná az Unió láthatóságát az uniós finanszírozáson keresztül.

(3)   A globális kezdeményezésekhez való uniós hozzájárulásokra a következő feltételek vonatkoznak, figyelembe véve az uniós finanszírozás jellegét:

a)

az uniós hozzájárulás a kezdeményezéshez nyújtott kisebbségi hozzájárulás, figyelembe véve a kezdeményezéshez a hozzájárulás időpontjában befizetett teljes összeget;

b)

az uniós hozzájárulás a hasonló nagyságrendű donorokkal azonos elbánásban részesül, és amennyiben egy vagy több tagállam is hozzájárul a kezdeményezéshez, az uniós hozzájárulás nem részesül kedvezőtlenebb szintű védelemben, mint az adott tagállam vagy tagállamok hozzájárulása(i);

c)

megfelelő jelentéstételre kerül sor a kezdeményezés által elért eredményekről, többek között releváns teljesítmény- és hatásmutatók segítségével;

d)

a kezdeményezés olyan szabályok szerint működik, amelyek az arányosság elvével összhangban biztosítják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, az átláthatóságot, a megkülönböztetésmentességet és az egyenlő bánásmódot az uniós források felhasználása során;

e)

megfelelő külső és belső rendszerek állnak rendelkezésre a szabálytalanságok és csalás megelőzésére és leküzdésére, valamint a működésükről rendszeres időközönként történő jelentéstételre, és megfelelő szabályok állnak rendelkezésre a forrásoknak a kezdeményezés által történő visszafizettetésére, beleértve az ilyen források ugyanazon kezdeményezésre történő felhasználását is.

Súlyos szabálytalanságok – mint például csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség – gyanúja esetén a kezdeményezés szabályainak megfelelően biztosítani kell a releváns információt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében az Európai Ügyészség, az OLAF, a Bizottság ellenőrző szervei és a Számvevőszék számára, amelyek a 129. cikkel összhangban – a kezdeményezés keretében – a releváns szervvel közösen ellenőrzési, kontroll- vagy vizsgálati missziókat végeznek el.

(4)   A (3) bekezdés első albekezdésében meghatározott feltételek indokolását bele kell foglalni a kezdeményezéshez való hozzájárulásról szóló finanszírozási határozatba.

(5)   A 157. cikk (6) bekezdésében meghatározott eljárás értelemszerűen alkalmazandó a globális kezdeményezéshez való uniós hozzájárulásra.

241. cikk

A költségvetés-támogatás alkalmazása

(1)   Amennyiben a releváns alap-jogiaktusok úgy rendelkeznek, a Bizottság költségvetés-támogatást nyújthat harmadik országoknak a következő feltételek teljesülése esetén:

a)

a harmadik ország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony;

b)

a harmadik ország kellően hiteles és releváns ágazati vagy nemzeti szakpolitikákat vezetett be;

c)

a harmadik ország a stabilitást előtérbe helyező makrogazdasági politikákat vezetett be;

d)

a harmadik ország megfelelő és időben történő hozzáférést vezetett be az átfogó és megbízható költségvetési információkhoz.

(2)   Az uniós hozzájárulás kifizetésének alapja az (1) bekezdésben említett feltételek teljesítése, ideértve az államháztartási gazdálkodás javítását. Ezenkívül, egyes kifizetéseknek feltétele lehet az adott ágazat eredményeit és reformelőrehaladását tükröző mérföldkövek elérése is, amit objektív teljesítménymutatókkal mérnek.

(3)   A harmadik országokban a Bizottság támogatja a jogállamiság tiszteletben tartását, a parlamenti kontroll-, pénzügyi ellenőrzési és korrupcióellenes kapacitások kialakítását, és fokozza az átláthatóságot és az információkhoz való nyilvános hozzáférést.

(4)   A harmadik országgal megkötött vonatkozó finanszírozási megállapodásoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a)

a harmadik ország azon kötelezettsége, hogy időben megbízható tájékoztatást nyújtson a Bizottságnak, amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy értékelje a (2) bekezdésben említett feltételek teljesülését;

b)

a Bizottság azon joga, hogy felfüggessze a finanszírozási megállapodást, amennyiben a harmadik ország megszegi valamely, az emberi jogok, a demokratikus elvek vagy a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos kötelezettségét, továbbá a korrupció súlyos eseteiben;

c)

megfelelő rendelkezések, amelyek értelmében a harmadik országnak kötelezettséget kell vállalnia a releváns operatív finanszírozás részben vagy egészben történő haladéktalan visszafizetésére, amennyiben megállapítást nyer, hogy a releváns uniós források kifizetése során súlyos, az említett harmadik országnak felróható szabálytalanságok történtek.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett visszafizetés lebonyolítására a 101. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alkalmazható.

242. cikk

Javadalmazott külső szakértők

(1)   Az uniós intézmények külső szakértőket választhatnak ki és javadalmazhatnak annak érdekében, hogy azok segítséget nyújtsanak a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok, projektek és ajánlatok értékeléséhez, valamint hogy különleges esetekben véleményt nyilvánítsanak és tanácsot adjanak.

(2)   Az érintett uniós intézmény weboldalán részvételi szándék kifejezésére való felhívást kell közzétenni.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívásnak tartalmaznia kell a feladatok leírását, azok időtartamát, valamint a javadalmazás rögzített feltételeit.

(3)   A részvételi szándék kifejezésére való felhívás érvényességi ideje alatt – az utolsó három hónap kivételével – bármely érdeklődő természetes személy benyújthatja pályázatát.

(4)   A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően össze kell állítani a szakértők jegyzékét. A jegyzék a közzétételétől számított legfeljebb 5 évig vagy a feladatokhoz kapcsolódó többéves program időtartama alatt érvényes. A lista érvényessége hosszabb lehet a többéves pénzügyi program időtartamánál, amennyiben biztosítva van a szakértők rotációja.

(5)   A szerződés értéke nem érheti el a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt. Ezen érték csak kivételesen és kellően indokolt esetekben léphető túl annak érdekében, hogy az uniós intézmények egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek más piaci szereplőkkel.

(6)   A javadalmazott külső szakértők javadalmazása előre bejelentett fix összeg alapján történik, kiválasztásuk alapja a szakmai alkalmasság. A kiválasztás a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód és az összeférhetetlenség tilalma alapelveivel összhangban lévő kiválasztási szempontok alapján történik.

(7)   Az V. cím 2. fejezete 2. szakaszának alkalmazásában az ilyen szakértők címzettnek minősülnek.

243. cikk

Nem javadalmazott szakértők

Az uniós intézmények megtéríthetik az általuk meghívott vagy megbízott személyek utazási költségeit és napidíját, vagy indokolt esetben egyéb térítést fizethetnek számukra.

244. cikk

Nem pénzügyi adományok

(1)   Az uniós intézmények és az uniós szervek nem pénzügyi adományokat nyújthatnak szolgáltatások, árubeszerzések vagy építési beruházások formájában.

(2)   A nem pénzügyi adományokat az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével, valamint adott esetben az ágazatspecifikus szabályokban meghatározott követelményekkel összhangban kell odaítélni. A nem pénzügyi adományoknak elő kell mozdítaniuk az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésben tájékoztatást nyújt a nem pénzügyi adományokról.

(4)   Az igazgatási előirányzatokból finanszírozott nem romlandó áruk esetében és a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak és standardoknak megfelelően az uniós intézmények és szervek nem nyújthatnak nem pénzügyi adományokat az áru részleges leértékelése előtt.

245. cikk

Tagsági díjak és egyéb tagdíjfizetések

Az Unió tagdíjak formájában hozzájárulást fizethet olyan szerveknek, amelyekben tag vagy megfigyelő.

246. cikk

Az uniós intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások

Az uniós intézmények kifizethetik az uniós intézmények tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadásokat, ideértve az Európai Parlament jelenlegi és korábbi képviselőit tömörítő egyesületeknek és az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulásokat is.

XIII. CÍM

ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁS

1. FEJEZET

Éves beszámoló

1. szakasz

Számviteli keret

247. cikk

A beszámoló szerkezete

Az Unió éves beszámolóját minden pénzügyi év tekintetében el kell készíteni; a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart. A beszámolónak a következőket kell tartalmaznia:

a)

az összevont pénzügyi kimutatások, amelyek a 80. cikkben említett számviteli szabályokkal összhangban az uniós intézmények, a 70. cikkben említett uniós szervek és a számviteli konszolidáció feltételeinek megfelelő egyéb szervek pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi információkat konszolidálják;

b)

az összesített költségvetés-végrehajtási jelentések, amelyek az uniós intézmények költségvetés-végrehajtási jelentéseiben foglalt információkat tartalmazzák.

248. cikk

Bizonylatok

A beszámolóban foglalt minden egyes tételt megfelelő bizonylatokkal kell alátámasztani a 75. cikkel összhangban.

249. cikk

Pénzügyi kimutatások

(1)   A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek és a 80. cikkben említett számviteli szabályoknak megfelelően a következőkből kell állniuk:

a)

a mérleg, amely az előző pénzügyi év december 31-i állapotnak megfelelően mutatja be valamennyi eszközt és kötelezettséget, valamint a pénzügyi helyzetet;

b)

az eredménykimutatás, amely az előző pénzügyi év gazdasági eredményét mutatja be;

c)

a pénzügyi év folyamán beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet feltüntető cash flow-kimutatás;

d)

a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatás, amely áttekintést nyújt a pénzügyi év során a tartalékokban és a felhalmozott eredményekben bekövetkezett mozgásokról.

(2)   A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ki kell egészíteni és magyarázattal kell ellátni az (1) bekezdésben említett kimutatásokban feltüntetett információkat, és meg kell adni a 80. cikkben említett számviteli szabályok és a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben az ilyen információk az Unió tevékenységei szempontjából relevánsak. A megjegyzésekben meg kell adni legalább a következő információkat:

a)

számviteli alapelvek, szabályok és módszerek;

b)

magyarázó megjegyzések, olyan kiegészítő információkkal, amelyeket a pénzügyi kimutatások törzsanyaga nem tartalmaz, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy a számlák megbízható és valós képet nyújtsanak.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselőnek a pénzügyi év zárása után az általános elszámolások továbbításának időpontjáig el kell végeznie minden olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást, amely szükséges ahhoz, hogy az említett számlák megbízható és valós képet nyújtsanak.

2. szakasz

Költségvetés-végrehajtási jelentések

250. cikk

Költségvetés-végrehajtási jelentések

(1)   A költségvetés-végrehajtási jelentések millió euróban készülnek és azokat évenként összehasonlítható formában kell elkészíteni. E jelentéseknek a következőkből kell állniuk:

a)

jelentések, amelyek aggregálják az adott pénzügyi évre vonatkozó valamennyi költségvetési bevételi és kiadási műveletet;

b)

a költségvetési eredmény, amelyet az (EU, Euratom) 2020/2053 határozatban említett éves költségvetési maradvány alapján kell kiszámítani;

c)

magyarázó megjegyzések, amelyek kiegészítik és magyarázattal látják el a jelentésekben megadott információkat.

(2)   A költségvetés-végrehajtási jelentéseket a költségvetéssel azonos szerkezetben kell elkészíteni.

(3)   A költségvetés-végrehajtási jelentéseknek a következőket kell tartalmazniuk:

a)

a bevételekre vonatkozó információ, különösen a költségvetésben szereplő bevételi előirányzatok változása, a bevételi kimutatás és a megállapított jogosultságok;

b)

valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat változásaira vonatkozó információ;

c)

valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat felhasználására vonatkozó információ;

d)

a fennálló, az előző pénzügyi évről áthozott és a pénzügyi év során keletkezett kötelezettségvállalásokra vonatkozó információ.

(4)   A bevételi információkkal kapcsolatban a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéshez csatolni kell egy kimutatást, amely tagállamonkénti bontásban mutatja a pénzügyi év végén beszedendő olyan saját források összegét, amelyekre beszedési megbízást adtak ki.

3. szakasz

Az éves beszámoló ütemterve

251. cikk

Előzetes beszámoló

(1)   A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 247. cikkben említett szervek számvitelért felelős tisztviselőinek a következő pénzügyi év március 1-jéig meg kell küldeniük a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóikat.

(2)   A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 247. cikkben említett szervek számvitelért felelős tisztviselőinek a következő pénzügyi év március 1-jéig meg kell küldeniük a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az általa meghatározott módon és formátumban a konszolidációhoz szükséges számviteli információkat.

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének össze kell vonnia a (2) bekezdésben említett előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és a következő pénzügyi év március 31-ig elektronikus úton meg kell küldenie a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját és az Unió előzetes összevont beszámolóját.

252. cikk

A végleges összevont beszámoló jóváhagyása

(1)   A Számvevőszék május 1-jéig megteszi a Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 247. cikkben említett minden egyes szerv előzetes beszámolóira vonatkozó észrevételeit, és május 15-ig megteszi a Bizottság előzetes beszámolójára, valamint az Unió előzetes összevont beszámolóira vonatkozó észrevételeit.

(2)   A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 247. cikkben említett szervek számvitelért felelős tisztviselőinek május 15-ig meg kell küldeniük a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az általa meghatározott módon és formátumban a végleges összevont beszámoló elkészítéséhez szükséges számviteli információkat.

A Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 247. cikkben említett minden egyes szerv június 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének a végleges beszámolóikat.

(3)   Minden egyes uniós intézmény és a 247. cikkben említett minden egyes szerv számvitelért felelős tisztviselőjének meg kell küldenie a végleges beszámoló továbbításával egyidejűleg az e végleges beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot a Számvevőszéknek, egy másolati példányt pedig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A végleges beszámolóhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges beszámolók ezzel a címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben meghatározott, alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(4)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének el kell készítenie a végleges összevont beszámolót az e cikk (2) bekezdése értelmében a Bizottságtól eltérő uniós intézmények és a 247. cikkben említett szervek által benyújtott információk alapján.

A végleges összevont beszámolóhoz a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben az kijelenti, hogy a végleges összevont beszámoló ezzel a címmel, valamint a pénzügyi kimutatások megjegyzéseiben meghatározott, alkalmazandó számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

(5)   A végleges összevont beszámolónak és a saját végleges beszámolójának a jóváhagyását követően a Bizottság június 30-ig elektronikus úton megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.

Ugyanezen időpontig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjenek el kell juttatnia a végleges összevont beszámolóra vonatkozó teljességi nyilatkozatot a Számvevőszékhez.

A Számvevőszék július 31-ig elfogadja véleményét az Unió éves beszámolójának, valamint a 247. cikkben említett intézmények és szervek beszámolóinak megbízhatóságáról.

(6)   A végleges összevont beszámolót a Számvevőszék által az EUMSZ 287. cikkével és az Euratom-Szerződés 106a. cikkével összhangban adott megbízhatósági nyilatkozattal együtt november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2. FEJEZET

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

253. cikk

Integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel

(1)   A Bizottság a következő pénzügyi év július 31-ig integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéscsomagot küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a következőket tartalmazza:

a)

a 252. cikkben említett végleges összevont beszámoló;

b)

az éves irányítási és teljesítményjelentés, amely tartalmazza az egyes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységi jelentéseiben említett belső kontroll- és pénzügyi irányítási eredmények világos és tömör összefoglalását, és amely magában foglalja a Bizottság legfontosabb irányítási szabályaira vonatkozó tájékoztatást, valamint:

i.

az uniós kiadások következetes módszerekkel megállapított becsült hibaszintjét és a jövőbeli korrekcióra vonatkozó becslést;

ii.

a költségvetést érintő megelőző és korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat, amelyekben be kell mutatni a költségvetés jogsértő kiadásokkal szembeni védelmére hozott intézkedések pénzügyi hatásait;

iii.

a Bizottság csalás elleni stratégiájának végrehajtására vonatkozó információt;

c)

a jövőbeli pénzbeáramlások és -kiáramlások alakulásának hosszú távú, a következő öt évre vonatkozó előrejelzése, amelyet az alkalmazandó többéves pénzügyi keretek és az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat alapján kell elkészíteni;

d)

a 118. cikk (8) bekezdésében említett belső ellenőrzési jelentés;

e)

az EUMSZ 318. cikkében említett, az Unió pénzügyi helyzetét az elért eredmények alapján bemutató értékelés, amely különösen a szakpolitikai célok megvalósítása irányába tett lépéseket elemzi, figyelembe véve az e rendelet 33. cikkében említett teljesítménymutatókat;

f)

a 268. cikk (2) bekezdésében említett, a mentesítés nyomon követéséről szóló jelentés.

(2)   Az (1) bekezdésben említett integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstételnek minden egyes jelentést külön, jól azonosítható módon kell bemutatnia. A végleges összevont beszámoló kivételével minden egyes jelentést június 30-ig az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátani.

3. FEJEZET

Költségvetési és egyéb pénzügyi beszámolás

254. cikk

Havi jelentéstétel a költségvetés végrehajtásáról

A 249. és 250. cikkben előírt éves kimutatásokon és jelentéseken felül a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője havonta megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetés végrehajtására vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló előirányzatot magában foglaló, a bevételeket és kiadásokat is bemutató számadatokat, legalább alcím szintű összesítésben, valamint alcímenkénti, jogcímcsoportonkénti és jogcímenkénti bontásban. E számadatoknak részletes információkat kell adniuk az átvitt előirányzatok felhasználásáról is.

A számadatokat az egyes hónapok végét követő 10 munkanapon belül kell rendelkezésre bocsátani a Bizottság weboldalán.

255. cikk

Éves jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(1)   Minden uniós intézmény és a 247. cikkben említett minden egyes szerv jelentést készít a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról.

A jelentést a pénzügyi évet követő év március 31-ig az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentésnek összefoglaló adatokat kell tartalmaznia az előirányzatok különböző költségvetési tételek közötti átcsoportosításáról.

256. cikk

Éves jelentés a költségvetési biztosítékokból és pénzügyi támogatásokból származó függő kötelezettségekről és e függő kötelezettségek fenntarthatóságáról

A Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési biztosítékokból és pénzügyi támogatásokból eredő függő kötelezettségekről, valamint a 213. cikk (3) bekezdése alapján a költségvetést terhelő függő kötelezettségek fenntarthatóságának értékeléséről. Ezeket az információkat egyúttal a Számvevőszék számára is rendelkezésre bocsátja.

257. cikk

Számviteli állapotjelentés

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének minden pénzügyi év szeptember 15-ig jelentést kell küldenie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az észlelt fennálló kockázatokról, a megfigyelt általános tendenciákról, a felmerült új számviteli kérdésekről és a számvitel terén – ideértve a Számvevőszék által beazonosított kérdéseket is – tett előrelépésekről, valamint a beszedésekkel kapcsolatos információkról.

258. cikk

A külső fellépésekre elkülönített uniós vagyonkezelői alapokról szóló jelentés

A Bizottság a 41. cikk (6) bekezdésének megfelelően évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 238. cikkben említett uniós vagyonkezelői alapokból támogatott tevékenységekről, azok végrehajtásáról és teljesítményéről, valamint beszámolójukról.

Az érintett uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának jóvá kell hagynia az uniós vagyonkezelői alapnak az engedélyezésre jogosult tisztviselő által elkészített éves jelentését. Az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia a számvitelért felelős tisztviselő által elkészített végleges beszámolót is. A végleges beszámolót az igazgatótanácsnak a Bizottságra vonatkozó mentesítési eljárás keretei között kell bemutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

259. cikk

A címzettekre vonatkozó információk közzététele

A Bizottság a 38. cikknek megfelelően nyilvánosságra hozza a címzettekre vonatkozó információkat.

XIV. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET

Külső ellenőrzés

260. cikk

A Számvevőszék által végzett külső ellenőrzés

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a lehető leghamarabb értesíti a Számvevőszéket a 12., 16., 21., 29., 30., 32. és 43. cikk szerint elfogadott határozatokról és szabályokról.

261. cikk

Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok és eljárások

(1)   A Számvevőszék által arra vonatkozóan folytatott vizsgálat, hogy valamennyi bevétel beérkezése és valamennyi kiadás kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, figyelembe veszi a Szerződéseket, a költségvetést, e rendeletet, az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokot és minden egyéb, a Szerződések alapján elfogadott releváns jogi aktust. E vizsgálat során figyelembe lehet venni a programok és a kapcsolódó felügyeleti és kontrollrendszerek többéves jellegét.

(2)   Feladatai ellátása során a Számvevőszék a 263. cikkben előírt módon jogosult áttekinteni minden olyan dokumentumot és információt, amely a szervezeti egységeknek vagy szerveknek az Unió által finanszírozott vagy társfinanszírozott műveleteinek pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos. Jogosult bármely bevételi vagy kiadási műveletért felelős tisztviselőt meghallgatni, és ezen szervezeti egységekre vagy szervekre alkalmazható ellenőrzési eljárások bármelyikét alkalmazni. A tagállamokban folytatott ellenőrzést a nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményekkel vagy – amennyiben ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel – az illetékes nemzeti szervezeti egységgel együttműködésben kell lefolytatni. A Számvevőszék és a tagállamok nemzeti pénzügyi ellenőrzési intézményei függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében működnek együtt.

A Szerződések vagy a Szerződések szerint elfogadott jogi aktusok által ráruházott feladatai teljesítéséhez szükséges minden információ megszerzése érdekében a Számvevőszék saját kérésére jelen lehet a költségvetés végrehajtásának keretében bármely uniós intézmény által vagy nevében elvégzett ellenőrzési műveletnél.

A Számvevőszék kérésére minden uniós intézmény felhatalmazza az uniós pénzeszközöket kezelő pénzügyi intézményeket, hogy tegyék lehetővé a Számvevőszék számára annak ellenőrzését, hogy a külső adatok megfelelnek-e a beszámolónak.

(3)   Feladatai ellátása érdekében a Számvevőszék értesíti az uniós intézményeket és az e rendelet hatálya alá tartozó hatóságokat arról, hogy személyzetének kik azok a tagjai, akik jogosultak az említett uniós intézmények és hatóságok ellenőrzésére.

262. cikk

Az értékpapírok és a készpénz vizsgálata

A Számvevőszék biztosítja, hogy minden letétbe helyezett és likvid értékpapírt, továbbá minden bankbetétet és készpénzt letéteményes által aláírt bizonylat alapján vagy a készpénz- és értékpapír-állományról szóló hivatalos igazolások alapján ellenőrizzenek. Az ilyen ellenőrzéseket a Számvevőszék saját maga is elvégezheti.

263. cikk

A Számvevőszék betekintési joga

(1)   Az uniós intézmények, az Unió nevében bevételeket vagy kiadásokat kezelő szervek és a címzettek biztosítják a Számvevőszék bejutását minden olyan létesítménybe, illetve a hozzáférését minden olyan információhoz, amelyet az a feladata elvégzéséhez szükségesnek tart. A Számvevőszék kérésére a rendelkezésére bocsátanak minden, a költségvetésből finanszírozott szerződések odaítélésével és teljesítésével kapcsolatos dokumentumot és minden készpénz- vagy anyagelszámolást, minden számviteli nyilvántartást vagy bizonylatot, valamint az ezekre vonatkozó adminisztratív dokumentumokat, minden bevételre és kiadásra vonatkozó dokumentumot, minden leltárt, minden, a szervezeti egységekre vonatkozó szervezeti ábrát, amelyet a Számvevőszék szükségesnek ítél az éves beszámolók és a költségvetés-végrehajtási jelentések nyilvántartásokon alapuló vagy a helyszínen végzett ellenőrzéséhez, továbbá – ugyanezen célból – minden, elektronikusan létrehozott vagy tárolt dokumentumot és adatot. A Számvevőszék betekintési joga magában foglalja az ellenőrzésének tárgyát képező bevételek és kiadások kezelésére szolgáló informatikai rendszerhez való hozzáférést is, amennyiben az ilyen hozzáférés az ellenőrzés szempontjából releváns.

Az érintett nemzeti közigazgatás belső ellenőrzési szerveinek és egyéb szolgálatainak a Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan eszközt, amelyet a Számvevőszék a feladatának ellátásához szükségesnek tart.

(2)   Azon tisztviselők, akiknek tevékenységét a Számvevőszék vizsgálja:

a)

bemutatják készpénzbizonylataikat és bármilyen más, készpénzre, értékpapírra és bármilyen típusú anyagra vonatkozó bizonylataikat, továbbá a rájuk bízott források kezelése tekintetében a vonatkozó bizonylatokat, valamint bármely könyvet, nyilvántartást és a velük kapcsolatos más dokumentumot;

b)

bemutatják a 261. cikkben említett ellenőrzés teljes körű végrehajtásához szükséges levelezést és bármely más dokumentumot.

Az első albekezdés b) pontja alapján nyújtott információt csak a Számvevőszék kérheti.

(3)   A Számvevőszék jogosult az Unió bevételeire és kiadásaira vonatkozó, az uniós intézmények szervezeti egységei és különösen az ilyen bevételekre és kiadásokra vonatkozó határozatokért felelős szervezeti egységek, az Unió nevében bevételeket és kiadásokat kezelő szervek és a költségvetésből támogatásban részesülő természetes vagy jogi személyek által birtokolt dokumentumok ellenőrzésére.

(4)   Az annak megállapítására vonatkozó feladat, hogy a bevételek beérkezése és a kiadások kifizetése jogszerű és megfelelő módon történt-e, illetve a pénzgazdálkodás hatékony és eredményes volt-e, kiterjed a hozzájárulásként kapott uniós források uniós intézményeken kívüli szervek általi felhasználására is.

(5)   Uniós intézményeken kívüli címzetteknek uniós finanszírozás abban az esetben fizethető ki, amennyiben az említett címzettek – vagy azok beleegyezése hiányában a szerződő felek vagy alvállalkozók – írásban hozzájárulnak ahhoz, hogy a Számvevőszék ellenőrzést folytasson a nyújtott finanszírozás felhasználására vonatkozóan.

(6)   A Bizottság a Számvevőszék kérésére annak rendelkezésére bocsátja a hitelnyújtási- és hitelfelvételi műveletekre vonatkozó információkat.

(7)   Az integrált számítógépes rendszerek használata nem eredményezheti a Számvevőszék bizonylatokhoz való hozzáférésének csökkenését. Ha technikailag lehetséges, a Számvevőszék számára a saját helyiségeiben, a releváns biztonsági szabályokkal összhangban elektronikus hozzáférést kell biztosítani az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz és dokumentumokhoz.

264. cikk

A Számvevőszék éves jelentése

(1)   A Számvevőszék június 30-ig megküldi a Bizottság és a többi érintett uniós intézmény számára azon észrevételeit, amelyeket – véleménye szerint – fel kell tüntetni az éves jelentésében. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük. Október 15-ig valamennyi uniós intézmény megküldi válaszát a Számvevőszéknek. A Bizottságtól eltérő uniós intézmények válaszait egyúttal a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(2)   A Számvevőszék éves jelentésének tartalmaznia kell a pénzgazdálkodás hatékonyságára és eredményességére vonatkozó értékelést.

(3)   A Számvevőszék éves jelentésének minden uniós intézményre, valamint a közös tartalékalapra vonatkozó szakaszt is tartalmaznia kell. A Számvevőszék ezt kiegészítheti bármilyen összefoglaló jelentéssel vagy általános észrevétellel, amelyet helyénvalónak tart.

(4)   A Számvevőszék november 15-ig megküldi a mentesítésért felelős hatóságok és a többi uniós intézmény számára az éves jelentését és az uniós intézmények válaszait, és gondoskodik ezek közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

265. cikk

A Számvevőszék különjelentései

(1)   A Számvevőszék minden olyan észrevételt továbbít az érintett uniós intézmények vagy szervek részére, amelyet – véleménye szerint – különjelentésben kell feltüntetni. Ezen észrevételeknek titkosaknak kell maradniuk és kontradiktórius eljárás tárgyát kell képezniük.

Az érintett uniós intézménynek vagy szervnek az észrevételek továbbítását követően általában hat héten belül tájékoztatnia kell a Számvevőszéket bármely, a szóban forgó észrevételekre adni kívánt válaszról. Kellően indokolt esetekben ezt az időtartamot fel kell függeszteni, különösen akkor, ha a kontradiktórius eljárás folyamán az érintett uniós intézménynek vagy szervnek a válasza véglegesítéséhez visszajelzést kell kapnia a tagállamoktól.

Az érintett uniós intézmény vagy uniós szerv válaszainak közvetlenül és kizárólagosan a Számvevőszék észrevételeire kell vonatkozniuk.

A Számvevőszék, illetve az érintett uniós intézmény vagy uniós szerv kérésére a jelentés közzététele után az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálhatja a válaszokat.

A Számvevőszék gondoskodik arról, hogy a különjelentések megfelelő – általában 13 hónapot meg nem haladó – időtartamon belül elkészüljenek és elfogadásra kerüljenek.

A különjelentéseket az érintett uniós intézmények vagy szervek válaszaival együtt haladéktalanul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek mindegyike – szükség esetén a Bizottsággal egyetértésben – határoz a válaszlépésről.

A Számvevőszék minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy minden érintett uniós intézménynek vagy szervnek az észrevételeire adott válaszát, továbbá a különjelentés elkészítésének menetrendjét a különjelentéssel együtt közzétegyék.

(2)   Az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem kapcsolódnak a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokhoz vagy tervezetekhez, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Számvevőszék a közzétételre vonatkozó határozatát a véleményt kérő vagy a vélemény által érintett uniós intézménnyel folytatott konzultációt követően hozza meg. A közzétett véleményekhez csatolni kell az érintett uniós intézmények megjegyzéseit.

2. FEJEZET

Mentesítés

266. cikk

A mentesítési eljárás ütemterve

(1)   Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács javaslata alapján az n+2. év május 15-ig mentesíti a Bizottságot az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt határidő nem tartható, az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja a Bizottságot ennek okairól.

(3)   Ha az Európai Parlament elhalasztja a mentesítésről szóló határozat meghozatalát, a Bizottság mindent megtesz a határozathozatal útjában álló akadályok kiküszöbölését vagy kiküszöbölésének elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

267. cikk

A mentesítési eljárás

(1)   A mentesítő határozat kiterjed az Unió bevételeinek és kiadásainak elszámolásaira, az ebből következő egyenlegre és az Unió mérlegben feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2)   A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament – a Tanács után – megvizsgálja az EUMSZ 318. cikkében említett elszámolásokat, pénzügyi kimutatásokat és értékelő jelentést. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által elkészített éves jelentést, az ellenőrzés alatt álló uniós intézmények válaszaival együtt, a Számvevőszék bármely releváns, az érintett pénzügyi évre vonatkozó különjelentését, valamint a Számvevőszéknek az elszámolások megbízhatóságát, és az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozatát.

(3)   A Bizottság az EUMSZ 319. cikkével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás adott pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.

268. cikk

Nyomonkövetési intézkedések

(1)   Az EUMSZ 319. cikkével és az Euratom-Szerződés 106a. cikkével összhangban az uniós intézmények és az e rendelet 70. és 71. cikkében említett uniós szervek megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyenek az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó ajánláshoz kapcsolódó megjegyzéseknek.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az uniós intézmények és a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek beszámolnak az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével hozott intézkedésekről és különösen azon utasításokról, amelyeket a költségvetés végrehajtásáért felelős szervezeti egységeiknek adtak. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, tájékoztatva azt az ezen észrevételeknek való megfelelés céljából tett intézkedéseikről, annak érdekében, hogy a Bizottság figyelembe vehesse ezeket saját jelentése elkészítésekor. Az uniós intézmények és a 70. és 71. cikkben említett uniós szervek jelentéseit a Számvevőszéknek is meg kell küldeni.

269. cikk

Az EKSZ-re vonatkozó egyedi rendelkezések

Az EKSZ-re vonatkoznak az EUMSZ 319. cikkében és az e rendelet 266., 267. és 268. cikkében előírt eljárások. Az EKSZ teljes mértékben együttműködik a mentesítési eljárásban részt vevő uniós intézményekkel, és adott esetben rendelkezésükre bocsát minden további szükséges információt, többek között a releváns szervek ülésein való részvétel révén.

XV. CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

270. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az igazgatási előirányzatok nem differenciált előirányzatok.

(2)   E cím alkalmazandó a 47. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási előirányzatokra, valamint a Bizottságtól eltérő uniós intézményekre vonatkozó igazgatási előirányzatokra.

A több cím tekintetében azonos típusú, igazgatási előirányzatokra lekötött költségvetési kötelezettségvállalások, amennyiben ezek kezelése egységes, a költségvetési számvitelben egységesen is nyilvántarthatók a 47. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő típus szerinti összefoglaló osztályozást követően.

A megfelelő kiadásokat az előirányzatokkal megegyező bontásban kell az egyes címek költségvetési sorain elkönyvelni.

(3)   Azon igazgatási kiadásokat, amelyek a pénzügyi éven – akár a helyi gyakorlattal összhangban, akár a berendezések beszerzése kapcsán – túlnyúló szerződésekből erednek, azon pénzügyi év költségvetésében kell elszámolni, amelyben teljesítésükre sor kerül.

(4)   Az uniós intézmények személyzetének és tagjainak a személyzeti szabályzatban és az uniós intézmények tagjaira vonatkozó különös rendelkezésekben megállapított feltételekkel összhangban előleg nyújtható.

271. cikk

Előzetes kifizetések

A 11. cikk (2) bekezdésében említett, jogi vagy szerződéses rendelkezések szerint előre fizetendő kiadások december 1-jétől a következő pénzügyi év előirányzatainak terhére kifizethetők. Ebben az esetben a 11. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt korlát nem alkalmazandó.

272. cikk

Ingatlanprojektekre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Az egyes uniós intézmények minden év június 1-jéig az ingatlanpolitikájukról szóló munkadokumentumot nyújtanak be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely tartalmazza a következő információkat:

a)

a vonatkozó költségvetési sorokon található előirányzatok által lefedett kiadások és összterület valamennyi épület esetében. A kiadások magukban foglalják az épületek belső kialakításának költségeit, de az egyéb költségeket nem;

b)

az összterületre vonatkozó általános programozás várható alakulása, figyelembe véve a távmunkával kapcsolatos tendenciákat, és az elkövetkezendő évekre tervezett helyszínek, a már meghatározott, tervezés alatt álló ingatlanprojektek bemutatásával, valamint a projekthelyszínek körüli ingatlanpiac többletköltségekhez vezető alakulásának értékelése;

c)

a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak korábban benyújtott, az előző év munkadokumentumaiban nem szereplő új ingatlanprojektek végrehajtására vonatkozó végleges feltételek és költségek, valamint releváns információk.

A Bizottság ezeket az információkat a 41. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a költségvetési tervezethez csatolt munkadokumentumok részeként bocsátja rendelkezésre.

(2)   A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektek esetében az érintett uniós intézmények a lehető leghamarabb – ingatlanszerződések esetében minden esetben a helyi piac felmérése előtt, vagy építési munkálatok esetében az ajánlati felhívás megjelenése előtt – tájékoztatják az Európai Parlamentet és a Tanácsot az épület szükséges összterületéről, az épület szükségességének indokairól és az előzetes tervezésről.

(3)   A költségvetésre várhatóan jelentős pénzügyi hatással lévő ingatlanprojektek esetében az érintett uniós intézmények a szerződések megkötése előtt előterjesztik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ingatlanprojektet, részletezve különösen annak – és elsősorban az energiahatékonyság javítására irányuló munkálatok – becsült költségeit és finanszírozását, ideértve a 21. cikk (3) bekezdésének e) pontjában említett belső címzett bevételek esetleges felhasználását is, valamint közölve a tervek szerint alkalmazásra kerülő szerződéstervezetek listáját, és kérik az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyását. Az érintett uniós intézmény kérésére az ingatlanprojekttel kapcsolatban benyújtott dokumentumokat bizalmasan kell kezelni.

A (4) bekezdésben említett vis maior eseteket kivéve az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított négy héten belül vitatja meg, amikor azt mindkét intézmény megkapta.

A négyhetes időtartam leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács ezen időtartam alatt nem hoz ellenkező értelmű határozatot.

Amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács a négyhetes időtartam alatt kifogással él, az említett időtartamot – egy alkalommal – további két héttel meg kell hosszabbítani.

Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot ellenző határozatot hoz, az érintett uniós intézmény visszavonja a javaslatát, és újat nyújthat be.

(4)   Vis maior esetén – amelynek fennállását kellően indokolni kell – a (2) bekezdésben meghatározott információkat az ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Az Európai Parlament és a Tanács az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot az attól az időponttól számított két héten belül vitatja meg, amikor azt mindkét intézmény megkapta. A kéthetes időszak leteltével az ingatlanprojektre vonatkozó javaslatot jóváhagyottnak kell tekinteni, amennyiben az Európai Parlament és/vagy a Tanács ezen időszak alatt nem hoz ellenkező értelmű határozatot.

(5)   A költségvetés szempontjából jelentős pénzügyi hatással járó ingatlanprojektek a következők:

a)

minden telekvásárlás;

b)

a 3 000 000 EUR-t meghaladó összegű épületvásárlások és -eladások, szerkezeti felújítások és építkezések vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek;

c)

a 2 000 000 EUR-t meghaladó összegű épületvásárlások és -eladások, szerkezeti felújítások és építkezések vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek abban az esetben, ha független szakértő értékelése alapján az ár meghaladja a hasonló ingatlanok helyi árának 110 %-át;

d)

telek vagy ingatlan eladása, abban az esetben, ha az ár független szakértő értékelése alapján nem éri el a hasonló ingatlanok helyi árának 90 %-át;

e)

a b) pont alá nem tartozó, évente legalább 750 000 EUR-s kiadással járó új ingatlanszerződések, ideértve a haszonélvezeti jogot, a hosszú távú bérletet és a meglévő ingatlanszerződések kedvezőtlenebb feltételek melletti megújítását is;

f)

meglévő ingatlanszerződések – ideértve a haszonélvezeti jogot és a hosszú távú bérletet is – évente legalább 3 000 000 EUR-s kiadással járó, azonos vagy kedvezőbb feltételek melletti meghosszabbítása vagy megújítása.

Ez a bekezdés az intézményközi jellegű ingatlanprojektekre és az uniós küldöttségekre is alkalmazandó.

Az első albekezdés b)–f) pontjában említett értékhatárok magukban foglalják az épület belső kialakításának költségeit. Bérleti és haszonélvezeti szerződések esetén ezek az értékhatárok figyelembe veszik az épület belső kialakításának költségeit, de egyéb költséget nem.

(6)   A 17. cikk sérelme nélkül és kellően indokolt esetekben az ingatlanvásárlási projektek és a szerkezeti felújítások az Európai Parlament és a Tanács előzetes jóváhagyásának függvényében hitelből is finanszírozhatók.

A hitelt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban és az Unió pénzügyi érdekeinek kellő tiszteletben tartása mellett kell felvenni és visszafizetni.

Amennyiben az uniós intézmény a vásárlást vagy a szerkezeti felújítást hitelből javasolja finanszírozni, az érintett uniós intézmény által az előzetes jóváhagyás iránti kérelemmel együtt benyújtandó pénzügyi tervnek tartalmaznia kell különösen a maximális finanszírozási szintet, a finanszírozási időszakot, a finanszírozás módját, a finanszírozás feltételeit és a más típusú szerződéses megállapodásokhoz képest elérhető megtakarításokat. A szerkezeti felújítási projektekkel kapcsolatban benyújtott dokumentumoknak tartalmazniuk kell az energiafogyasztáshoz, a működési költségekhez vagy a környezeti teljesítmény javulásához kapcsolódó becsült megtakarításokat igazoló elemeket.

Az Európai Parlament és a Tanács az előzetes jóváhagyás iránti kérelmet a kérelem ezen intézményekhez való beérkezését követő négy héten belül megvitatja; ez az időtartam – egy alkalommal – két héttel meghosszabbítható. A hitelből finanszírozott vásárlást vagy szerkezeti felújítást elutasítottnak kell tekinteni, ha ahhoz az Európai Parlament és a Tanács az említett határidőn belül nem adta kifejezett jóváhagyását.

273. cikk

Az előzetes tájékoztatási eljárás és az előzetes jóváhagyási eljárás

(1)   A 272. cikk (2) bekezdésében meghatározott előzetes tájékoztatási eljárás, valamint a 272. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó telekingatlan ingyenesen vagy jelképes áron történő szerzésére.

(2)   A 272. cikk (2) bekezdésében meghatározott előzetes tájékoztatási eljárás és a 272. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott előzetes jóváhagyási eljárás a lakóépületekre is alkalmazandó, amennyiben az épületek vásárlása, szerkezeti felújítása, építése vagy ezek egyidejű ötvözésével megvalósuló projektek értéke meghaladja a 2 000 000 EUR-t és az ár meghaladja a hasonló ingatlanok helyi árának vagy bérleti díjának 110 %-át. Az Európai Parlament és a Tanács információkat kérhet az illetékes uniós intézménytől a lakóépületekkel kapcsolatban.

(3)   Rendkívüli vagy sürgető politikai körülmények esetén a harmadik országbeli uniós küldöttségekkel vagy irodákkal kapcsolatos ingatlanprojektekre vonatkozó, a 272. cikk (2) bekezdésében említett előzetes információkat a 272. cikk (3) bekezdése szerinti ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Ilyen esetekben az előzetes tájékoztatási eljárást és az előzetes jóváhagyási eljárást az első adandó alkalommal le kell folytatni.

Harmadik országokban kivitelezett lakóingatlan-projektek esetében az előzetes tájékoztatási eljárást és az előzetes jóváhagyási eljárást együttesen kell lebonyolítani.

(4)   A 272. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó az ingatlanprojekt részletes költségeinek és finanszírozásának értékeléséhez szükséges előkészítő szerződésekre és tanulmányokra.

XVI. CÍM

INFORMÁCIÓKÉRÉS ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

274. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács információkérése

Az Európai Parlament és a Tanács jogosult a hatáskörükbe tartozó költségvetési ügyekkel kapcsolatos információk vagy felvilágosítás megszerzésére.

275. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 70. cikk (1) bekezdésében, a 71. cikk harmadik bekezdésében, a 164. cikkben, valamint a 216. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2020. december 31-én végződő időszakra szól. A Bizottság legkésőbb 2018. december 31-ig jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a következő többéves pénzügyi keretekkel azonos időtartamra, amennyiben a megfelelő többéves pénzügyi keret időtartamának vége előtt legkésőbb három hónappal az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást az ilyen meghosszabbítás ellen.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 70. cikk (1) bekezdésében, a 71. cikk harmadik bekezdésében, a 164. cikkben és a 216. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 70. cikk (1) bekezdése, a 71. cikk harmadik bekezdése, a 164. cikk és a 216. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

276. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

XVII. CÍM

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

277. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az ágazatspecifikus szabályok és az önkéntes alkalmazás sérelme nélkül és e cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, a 36. cikk (8) bekezdésében, a 130. cikkben, a 137. cikk (2) bekezdésében, a 138. cikk (2) bekezdésében és a 144. cikk (5) bekezdésében meghatározott, a korai felismerési és kizárási rendszernek a megosztott irányításra és a közvetlen irányításra való alkalmazására vonatkozó kötelezettségek azokban az esetekben, amikor a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja alapján hajtják végre a tagállamokkal együtt, csak a 2028. január 1-jétől elfogadott vagy finanszírozott programokra alkalmazandók.

(2)   Az ágazatspecifikus szabályok és az önkéntes alkalmazás sérelme nélkül a korai felismerési és kizárási rendszer nem alkalmazandó az (EU) 2021/241 rendeletre.

(3)   A költségvetést a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret alapján végrehajtó vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó jogi kötelezettségvállalások továbbra is ölthetik vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat formáját. A VIII. címnek a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokra alkalmazandó rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokra.

(4)   A 966/2012/EU, Euratom, az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet továbbra is alkalmazandó az e rendelet hatálybalépése előtt tett jogi kötelezettségvállalásokra. A meglévő pillérértékelések, a hozzájárulási mintamegállapodások és pénzügyikeret-partnerségi megállapodások továbbra is alkalmazhatók és szükség esetén felülvizsgálatra kerülnek.

(5)   A 36. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott, a források címzettjeire és tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség csak a 2027 utáni többéves pénzügyi keretek alapján elfogadott és azokból finanszírozott programokra alkalmazandó.

(6)   A 38. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése és (6) bekezdése csak a 2027 utáni többéves pénzügyi keretek alapján elfogadott és azokból finanszírozott programokra alkalmazandó.

(7)   Az e rendelet 252. cikkének (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott határidőket a 2026. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásoktól kell alkalmazni. Addig az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikkében meghatározott határidők alkalmazandók.

(8)   A 139. cikk (1) bekezdésének hatodik albekezdésében és a 199. cikk (1) bekezdése b) pontjának második albekezdésében meghatározott, a nagyon kis értékű vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó kérelmek esetében a nyilatkozattételi kötelezettségtől való eltéréseket alkalmazni kell a 2027 utáni többéves pénzügyi keretek alapján finanszírozott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére irányuló eljárásokra.

278. cikk

Felülvizsgálat

E rendeletet szükség esetén bármikor, de az egyes többéves pénzügyi keretek vége előtt legkésőbb két évvel mindenképpen felül kell vizsgálni.

A felülvizsgálatnak többek között ki kell terjednie a VIII. és X. cím végrehajtására és a 265. cikkben foglalt határidőkre.

279. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

280. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2024. szeptember 30-tól kell alkalmazni.

A 48. cikk (2) bekezdésének b) pontját 2027. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. szeptember 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

NAGY I.

(1)   HL C 466., 2022.11.24., 26. o.

(2)  Az Európai Parlament 2024. március 14-i állásfoglalása (még nem tették közzé a Hivatalos Lapban) és a Tanács 2024. szeptember 19-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(4)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).

(5)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).

(6)  A Tanács (EU, Euratom) 2021/768 rendelete (2021. április 30.) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról és a 608/2014/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2021.5.11., 1. o.).

(7)   HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

(13)   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(17)  A Bíróság 2024. június 11-i ítélete, C-221/22 P. sz., Európai Bizottság kontra Deutsche Telekom AG ügy, ECLI:EU:C:2024:488.

(18)   HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(20)  A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

(21)  A Tanács (EU, Euratom) 2021/770 rendelete (2021. április 30.) a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás kiszámításáról, az említett saját forrás rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről, valamint a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrás egyes vonatkozásairól (HL L 165., 2021.5.11., 15. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/55/EU irányelve (2014. április 16.) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról (HL L 133., 2014.5.6., 1. o.).

(24)  A Törvényszék 2020. július 8-i ítélete, T-661/18. sz., Securitec kontra Bizottság ügy, ECLI:EU:T:2021:319.

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(26)  A Törvényszék 2023. február 15-i ítélete, T-175/21. sz., RH kontra Bizottság ügy, ECLI:EU:T:2023:77, 62. pont.

(27)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(32)  A Bizottság (EU) 2016/7 végrehajtási rendelete (2016. január 5.) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról (HL L 3., 2016.1.6., 16. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1031 rendelete (2022. június 23.) a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz – IPI) (HL L 173., 2022.6.30., 1. o.).

(34)  A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433. I, 2020.12.22., 23. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2463 rendelete (2022. december 14.) az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról (HL L 322., 2022.12.16., 1. o.).

(36)   HL C 461., 2016.12.10., 2. o.

(37)   HL C 438., 2017.12.19., 5. o.

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).

(39)  A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).

(42)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapról (HL L 72., 2014.3.12., 1. o.).

(43)  A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(44)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(45)  A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(46)  A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(47)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1059 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 231., 2021.6.30., 94. o.).

(48)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(49)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(50)   HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

(51)   HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

(52)  A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

(53)  A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

(54)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(55)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(56)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(57)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(58)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(59)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és az 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

(60)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(61)  Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

(62)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

I. MELLÉKLET

1. fejezet

Közös rendelkezések

1. SZAKASZ

KERETSZERZŐDÉSEK ÉS KÖZZÉTÉTEL

1.   Keretszerződések és egyedi szerződések

1.1.

A keretszerződés időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretszerződés tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell odaítélni.

Az egyedi szerződések megkötésekor a felek nem térhetnek el lényegesen a keretszerződéstől.

1.2.

Amennyiben a keretszerződés megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni vagy módosítani.

Az ilyen esetekben, és ha ez kellően indokolt, az ajánlatkérő szerv írásban kérheti a szerződő felet, hogy egészítse ki ajánlatát.

1.3.

Amennyiben a keretszerződés megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor (többszereplős keretszerződés), az létrejöhet az egyes szerződő felekkel azonos feltételek mellett kötött önálló szerződések formájában.

A többszereplős keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések végrehajtása a következő módok egyikén történik:

a)

a keretszerződés feltételeivel összhangban: a verseny újbóli megnyitása nélkül, amennyiben a keretszerződés az érintett építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy melyik szerződő fél teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árubeszerzéseket;

b)

amennyiben a keretszerződésben nincs meghatározva az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra vagy árubeszerzésekre irányadó valamennyi feltétel: a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, az 1.4. pontnak megfelelően és a következők bármelyike alapján:

i.

ugyanolyan, szükség esetén pontosított feltételekkel;

ii.

adott esetben a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban említett egyéb feltételek alapján;

c)

részben - az a) alponttal összhangban - a verseny újbóli megnyitása nélkül, részben - a b) alponttal összhangban - a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlatkérő szerv a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban kikötötte.

A második albekezdés c) alpontjában említett közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újbóli megnyitására.

1.4.

A verseny újbóli megnyitásával járó többszereplős keretszerződést legalább három gazdasági szereplővel kell megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a 29.3. pontban említettek szerinti érvényes ajánlat.

Amennyiben egyedi szerződést a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával ítélnek oda, az ajánlatkérő szervnek írásos formában konzultálnia kell a szerződő felekkel, és meg kell adnia egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye egyedi ajánlatok benyújtását. Az egyedi ajánlatokat írásban kell benyújtani. Az ajánlatkérő szervnek minden egyes egyedi szerződést annak az ajánlattevőnek kell odaítélnie, amelyik a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be.

1.5.

A gyorsan változó áraknak és gyors technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban a verseny újbóli megnyitása nélküli keretszerződéseknek félidős felülvizsgálat vagy referenciarendszer (benchmarking rendszer) alkalmazására vonatkozó rendelkezést kell tartalmazniuk. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem igazodnak az árak változásához vagy a technológiai fejlődéshez, az ajánlatkérő szerv nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, és meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.

1.6.

A keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket költségvetési kötelezettségvállalás előzi meg.

2.   Az e rendelet 178. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő szerződésekre vagy a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

2.1.

Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő tájékoztatóknak és hirdetményeknek a 2014/24/EU irányelvben említett, releváns egységes formanyomtatványokban meghatározott valamennyi információt tartalmazniuk kell.

2.2.

Az ajánlatkérő szerv a pénzügyi évre tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékait előzetes tájékoztató közzététele útján közölheti. Az előzetes tájékoztató által érintett időszak legfeljebb az Európai Unió Kiadóhivatalának (a Kiadóhivatal) való megküldése időpontjától számított 12 hónapos időszak lehet.

Az előzetes tájékoztatót az ajánlatkérő szerv az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a felhasználói oldalán teheti közzé. Ez utóbbi esetben a felhasználói oldalon közzétett tájékoztatásról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2.3.

Az ajánlatkérő szervnek a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű szerződés vagy keretszerződés aláírásától számított 30 napon belül tájékoztatót kell küldenie a Kiadóhivatal számára a szerződés odaítéléséről.

Az első albekezdéstől eltérve, a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatókat azonban negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben az ajánlatkérő szervnek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldenie a szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatót.

Keretszerződés alapján kötött egyedi szerződések esetében nem kell közzétenni szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót.

2.4.

Az ajánlatkérő szervnek a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót kell közzétennie:

a)

a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokkal egyező vagy azoknál nagyobb értékű és a 11.1. pont második albekezdésének b) alpontjával összhangban odaítélt szerződés vagy keretszerződés megkötését megelőzően;

b)

a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokkal egyező vagy azoknál nagyobb értékű, többek között a 11.1. pont második albekezdésének a), c)–f) és m) alpontjával összhangban odaítélt szerződés vagy keretszerződés megkötését követően.

2.5.

Az ajánlatkérő szerv a szerződés időtartama alatti szerződésmódosításról szóló hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 175. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározott esetekben, amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, vagy eléri vagy túllépi a 181. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat a külső fellépések területén lefolytatott eljárások esetében.

2.6.

Intézményközi eljárás esetében az eljárásért felelős ajánlatkérő szerv viseli a felelősséget az alkalmazandó közzétételi intézkedésekért.

3.   Az e rendelet 178. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződésekre vagy a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

3.1.

A 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti becsült szerződéses értékű eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni. A meghirdetés az interneten történő megfelelő előzetes közzétételt, vagy eljárást megindító hirdetmény vagy a 13. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően odaítélt szerződések esetében részvételi szándék kifejezésére való felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét foglalja magában. Az említett kötelezettség nem alkalmazandó a 11. pontban meghatározott eljárásra és a 14.4. pontban meghatározott, nagyon alacsony értékű szerződésekre vonatkozó tárgyalásos eljárásra.

3.2.

A 11.1. pont második albekezdésének g) és i) alpontjával összhangban odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig megküldi a szerződések jegyzékét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ha az ajánlatkérő szerv a Bizottság, ezt a jegyzéket csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

3.3.

Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell a szerződő fél nevét, az összeget, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak és a szerződés tárgyát, valamint a közvetlen szerződések és egyedi szerződések esetében meg kell felelnie a 38. cikk (3) bekezdésének.

Az ajánlatkérő szervnek legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig közzé kell tennie honlapján a szerződések jegyzékét a következők esetében:

a)

a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződések;

b)

a 11.1. pont második albekezdése h) és j)–m) alpontjának megfelelően odaítélt szerződések;

c)

a 175. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások;

d)

a 171. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások, amennyiben a módosítás értéke nem éri el a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat;

e)

keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések.

A második albekezdés e) alpontjának alkalmazásában a közzétett tájékoztató az ugyanazon keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében szerződő felenként összevonható.

3.4.

Intézményközi keretszerződések esetében az egyes ajánlatkérő szervek felelnek egyedi szerződéseiknek és azok módosításainak a 3.3. ponttal összhangban történő meghirdetéséért.

4.   Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

4.1.

Az ajánlatkérő szerv összeállítja és elektronikus úton továbbítja a Kiadóhivatalnak a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket.

4.2.

A Kiadóhivatal a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb:

a)

hét nappal feladásukat követően, ha az ajánlatkérő szerv a 2.1. pontban említett egységes formanyomtatványok kitöltésére az elektronikus rendszert használja, és a szabad szöveget 500 szóra korlátozza;

b)

minden egyéb esetben 12 nappal feladásukat követően.

4.3.

Az ajánlatkérő szervnek tudnia kell igazolni a feladás időpontját.

5.   Egyéb formában meghirdetett tájékoztatók és hirdetmények

A 2. és a 3. pontban előírt hirdetményi formák mellett a közbeszerzési eljárások más módon, különösen elektronikus formában is meghirdethetők. Az ilyen hirdetményben utalni kell az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, egyedül hiteles hirdetményre, ha közzétettek ilyet, amelynek közzétételét az ilyen hirdetmény nem előzheti meg.

Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan adatot, amely nem szerepelt az eljárást megindító hirdetményben, ha közzétették a hirdetményt.

2. SZAKASZ

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

6.   A részvételre jelentkezők minimális száma és a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések

6.1.

Meghívásos eljárásban, valamint a 13.1. pont a) és b) alpontjában említett eljárásokban, és a 14.2. ponttal összhangban odaítélt eljárásokban a részvételre jelentkezők minimális száma öt.

6.2.

A tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben, az innovációs partnerségben, a 11.1. pont második albekezdésének g) alpontjával összhangban a helyi piac előzetes felmérésében, valamint a 14.3. ponttal összhangban az alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárásában a részvételre jelentkezők minimális számának háromnak kell lennie.

6.3.

A 6.1. pont és a 6.2. pont nem alkalmazandó a következő esetekben:

a)

a 14.4. ponttal összhangban a nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárása;

b)

a 11. pont szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve a 11.1. pont második albekezdésének d) alpontja szerinti tervpályázatot és a 11.1. pont második albekezdésének g) alpontja szerint a helyi piac előzetes felmérését.

6.4.

Amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő, részvételre jelentkezők száma nem éri el a 6.1. pontban és a 6.2. pontban meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitásokkal rendelkező részvételre jelentkezők ajánlattételre való meghívásával. Az ajánlatkérő szerv nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyek eredetileg nem jelentkeztek részvételre, vagy amelyeket az ajánlatkérő szerv eredetileg nem hívott meg.

6.5.

A tárgyalás során az ajánlatkérő szerv valamennyi ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

Tárgyalás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megtárgyalandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie kell, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

6.6.

A 11.1. pont második albekezdésének d) és g) alpontjával, valamint a 14.2. és a 14.3. ponttal összhangban odaítélt eljárások esetében az ajánlatkérő szerv legalább minden olyan gazdasági szereplőt meghív, amelyek a 3.1. pontban foglalt előzetes közzétételt vagy a helyi piac előzetes felmérését vagy tervpályázatot követően kifejezték érdeklődésüket.

7.   Innovációs partnerség

7.1.

Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások ezt követő megvásárlása, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérő szervek és a partnerek által közösen megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.

Az innovációs partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, amelyek magukban foglalhatják az építési beruházások megvalósítását, a termékek előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását. Az innovációs partnerség a partnerek által elérendő közbenső célokat határoz meg.

Az ajánlatkérő szerv e közbenső célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet az innovációs partnerség megszüntetéséről vagy – amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre – a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

7.2.

Az innovációs partnerség elindítása előtt az ajánlatkérő szerv a 15. pontban előírtak szerint piaci konzultációt folytat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás nem létezik a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként.

A 167. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelni.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban le kell írnia az innovatív építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások iránti olyan igényt, amely a piacon már rendelkezésre álló építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások megvásárlása révén nem elégíthető ki. Meg kell jelölnie, hogy az említett leírás mely elemei jelentik a minimumkövetelményeket. A nyújtott tájékoztatásnak kellően pontosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy jelentkeznek-e részvételre az eljárásban.

Az ajánlatkérő szerv eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A szerződéseket kizárólag a legjobb ár-érték arány szempontja alapján kell odaítélni a 170. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

7.3.

A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szervnek meg kell határoznia a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat.

Az innovációs partnerség keretében az ajánlatkérő szerv a valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölheti a többi partnerrel.

Az ajánlatkérő szervnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok időtartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások becsült értékének arányosnak kell lennie a kifejlesztésükhöz szükséges beruházáshoz képest.

8.   Tervpályázat

8.1.

A tervpályázatra a 2. pontban foglalt meghirdetési szabályok vonatkoznak, és a tervpályázat magában foglalhatja pénzdíjak odaítélését.

Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt részvételre jelentkezők, az ajánlatkérő szervnek világos és megkülönböztetésmentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia.

A részvételre felkért jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

8.2.

A bírálóbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bírálóbizottság kizárólag a tervpályázatban való részvételre jelentkezőktől független természetes személyekből állhat. Ha a tervpályázatban a részvételre jelentkezőktől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a részvételre jelentkezőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

A bírálóbizottság önállóan alakítja ki véleményét. Véleményét a hozzá a részvételre jelentkezők által névtelenül benyújtott projektek alapján és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok figyelembevételével kell kialakítania.

8.3.

A bírálóbizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait, rangsorolását és megjegyzéseit a bírálóbizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.

A részvételre jelentkezők névtelenek maradnak, amíg a bírálóbizottság nem közölte véleményét.

A bírálóbizottság felkérheti a részvételre jelentkezőket arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jelentésben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről teljes körű jelentést kell készíteni.

8.4.

Az ajánlatkérő szervnek meg kell hoznia a szerződés odaítéléséről szóló határozatot, amely tartalmazza a kiválasztott részvételre jelentkező nevét és címét, valamint a határozat indokolását, utalva a tervpályázati hirdetményben közzétett szempontokra, különösen akkor, ha határozata eltér a bírálóbizottság véleményében foglalt javaslattól.

9.   Dinamikus beszerzési rendszer

9.1.

A dinamikus beszerzési rendszert fel lehet osztani építési beruházási, áru- vagy szolgáltatási kategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ebben az esetben minden egyes kategóriára vonatkozóan meg kell határozni a kiválasztási szempontokat.

9.2.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az előirányzott beszerzés jellegét és becsült mennyiségét, valamint a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

9.3.

Az ajánlatkérő szervnek a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítania kell valamennyi gazdasági szereplő számára a rendszerben való részvételre jelentkezés lehetőségét. Az ajánlatkérő szervnek a jelentkezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül be kell fejeznie a jelentkezés értékelését, ugyanakkor meghosszabbíthatja az értékelési időszakot, feltéve, hogy időközben nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük azon meghosszabbított időszak hosszát, amellyel élni kívánnak.

Az ajánlatkérő szervnek a lehető leghamarabb értesítenie kell a részvételre jelentkezőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

9.4.

Az ajánlatkérő szervnek minden felvett részvételre jelentkezőt fel kell kérnie arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Amennyiben a dinamikus beszerzési rendszert építési beruházási, áru- vagy szolgáltatási kategóriákra osztják fel, az ajánlatkérő szerv felkéri az érintett konkrét közbeszerzésnek megfelelő kategóriába felvett valamennyi résztvevőt ajánlat benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv köteles annak az ajánlattevőnek odaítélni a szerződést, amelyik az eljárást megindító hirdetményben meghatározott odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a szempontokat adott esetben a közbeszerzési dokumentumokban pontosítani lehet.

9.5.

Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben jeleznie kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát.

Az ajánlatkérő szerv nem alkalmazhat ilyen rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

10.   Versenypárbeszéd

10.1.

Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben vagy egy ismertetőben meg kell határoznia igényeit és követelményeit, az odaítélési szempontokat és az indikatív határidőt.

Az ajánlatkérő szervnek a legjobb ár-érték arányt kínáló ajánlat alapján kell odaítélnie a szerződést.

10.2.

Az ajánlatkérő szervnek a kiválasztási szempontoknak eleget tevő részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kell kezdenie, amelynek segítségével meghatározza az igényeinek legjobban megfelelő megoldásokat. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott részvételre jelentkezőkkel, de nem módosíthatja a 10.1. pontban előírtak szerinti igényeit és követelményeit, valamint az odaítélési szempontokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szervnek valamennyi ajánlattevő számára egyenlő elbánást kell biztosítania, és nem fedhet fel valamely ajánlattevő által közölt javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információkat, kivéve, ha az ajánlattevő lemond a bizalmas kezelésről.

A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy a bejelentett odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó megoldások számát, amennyiben erről a lehetőségről az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben rendelkeznek.

10.3.

Az ajánlatkérő szervnek addig kell folytatnia a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

A fennmaradó ajánlattevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérő szervnek minden egyes fennmaradó ajánlattevőt fel kell kérnie, hogy a párbeszéd során ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek a végleges ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók, feltéve, hogy az nem vezet az ajánlat vagy a közbeszerzési dokumentumok lényeges módosításához.

Az ajánlatkérő szerv tárgyalásokat folytathat a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó ajánlattevővel az ajánlatban szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítése érdekében, feltéve, hogy ez nem jár az ajánlat lényeges elemeinek módosításával, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve hátrányos megkülönböztetés okozásával.

10.4.

Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a párbeszédben részt vevő, kiválasztott részvételre jelentkezőket megillető összegekről.

11.   Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

11.1.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazza, a 167. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie.

Az ajánlatkérő szerv hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat – a szerződés becsült értékétől függetlenül – a következő esetekben:

a)

amennyiben nem nyújtottak be a 11.2. pont szerinti ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést:

i.

nyílt eljárásban;

ii.

meghívásos eljárásban;

iii.

hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban

közzétett felhívásra az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumok lényegesen nem változnak;

b)

amennyiben az építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat csak egyetlen gazdasági szereplő képes teljesíteni a 11.3. pontban foglalt feltételek mellett és a következő okok bármelyike miatt:

i.

a közbeszerzés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása;

ii.

technikai okok miatt nincs verseny;

iii.

biztosítani kell a kizárólagos jogok védelmét, ideértve a szellemitulajdon-jogokat is;

c)

amennyiben feltétlenül szükséges, ha előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a 24., a 26. és a 42. pontban foglalt határidők nem tarthatók be, és ha a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények nem az ajánlatkérő szervnek tudhatók be.

A 163. cikk (6) bekezdésében említett válságnyilatkozatot követően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak akkor támaszkodhat az ilyen válságnyilatkozatra, ha az adott közbeszerzési eljárást a válságból eredő rendkívüli sürgősség esete indokolja.

d)

amennyiben a tervpályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés követi és azt a nyertesnek vagy a nyertesek valamelyikének kell odaítélni; ez utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;

e)

olyan új szolgáltatások vagy építési beruházások esetében, amelyek az attól a gazdasági szereplőtől megrendelt hasonló szolgáltatások vagy építési beruházások ismételt nyújtásából állnak, amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már korábban odaítélt egy eredeti szerződést, feltéve, hogy e szolgáltatások vagy építési beruházások megfelelnek egy alapprojektnek, amelyre vonatkozóan az eredeti szerződést eljárást megindító hirdetmény közzétételét követően ítélték oda, a 11.4. pontban előírt feltételekre figyelemmel;

f)

árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

i.

olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy az áruk vagy felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk vagy felszerelések kibővítése, amennyiben a beszállító megváltozása arra kötelezné az ajánlatkérő szervet, hogy eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező árukat szerezzen be, ami összeférhetetlenséget vagy aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne az üzemeltetésben és a karbantartásban; amennyiben az uniós intézmények saját felelősségükre ítélnek oda szerződéseket, az ilyen szerződések időtartama nem haladhatja meg a három évet;

ii.

amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására; az ilyen szerződések azonban nem terjedhetnek ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek megtérülését biztosító mennyiségi termelésre;

iii.

árutőzsdén jegyzett és beszerzett áruk esetében;

iv.

áruknak akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető gazdasági szereplőtől, akár a felszámolóktól – fizetésképtelenségi eljárás, hitelezőkkel kötött csődegyezség vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő beszerzése esetében;

v.

emberi felhasználásra szánt gyógyszerek beszerzése vagy egészségügyi ellenintézkedések esetében, valamint egyes állatbetegségek, zoonózisok és növényeken előforduló zárlati károsítók megfékezésére alkalmas termékek esetében, feltéve, hogy a következő feltételek egyike teljesül: ezek a termékek innovatívak, nem állnak azonnal rendelkezésre a piacon, vagy azonnal rendelkezésre álló megoldást kell elfogadni;

g)

ingatlanszerződések esetében a helyi piac előzetes felmérését követően;

h)

a következők bármelyikére vonatkozó szerződések esetében:

i.

a 77/249/EGK tanácsi irányelv (1) 1. cikke értelmében vett ügyvéd általi jogi képviselet választottbírósági, békéltetési vagy bírósági eljárásokban;

ii.

jogi tanácsadás, ha arra az i. pontban említett eljárások bármelyike előkészítésének részeként kerül sor, vagy amennyiben kézzelfogható jele és nagy valószínűsége van annak, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke értelmében vett ügyvéd nyújtja;

iii.

választottbírói és békéltetési szolgáltatások;

i)

titkosnak nyilvánított szerződések, illetve azon szerződések esetében, amelyek teljesítését a hatályban lévő közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, valamint ha az Unió alapvető érdekeinek védelme ezt megköveteli, feltéve, hogy az érintett alapvető érdekeket más intézkedések révén nem lehet biztosítani; ezek az intézkedések követelményeket tartalmazhatnak, amelyek célja az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme;

j)

kölcsönök, függetlenül attól, hogy a 2014/65/EU irányelv értelmében vett értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével, vagy átruházásával kapcsolatosak-e;

k)

az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) értelmében vett nyilvános hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások beszerzése esetében;

l)

a 159. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szervezet vagy tagállami szervezet által nyújtott szolgáltatások esetében, amennyiben a nemzetközi szervezet alapszabálya vagy a létesítő jogi aktus szerint nem vehet részt versenyeljárásokban;

m)

amennyiben harmadik országbeli új uniós küldöttség megnyitásáról vagy valamely küldöttségnek az ideiglenes bezárását követő újranyitásáról határoztak, az ilyen határozat keltét követő első év alatt az uniós küldöttségek által, vagy a kizárólag az ezen uniós küldöttségek érdekében odaítélt valamennyi szerződés esetében.

11.2.

Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem kapcsolódik a szerződés tárgyához. Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha a résztvevő nem fér hozzá a 179., 180. és 182. cikkben említett közbeszerzéshez, a 138. cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben van, vagy nem teljesíti a kiválasztási szempontokat.

11.3.

A 11.1. pont második albekezdése b) alpontjának ii. és iii. alpontjában foglalt kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés meghatározása során mesterségesen leszűkítették a paramétereket.

11.4.

A 11.1. pont második albekezdésének e) alpontjában említett esetekben az alapprojektben meg kell jelölni a lehetséges új szolgáltatások vagy építési beruházások terjedelmét, és azok odaítélésének feltételeit. Az alapprojekt meghirdetésekor közzé kell tenni, hogy sor kerülhet a tárgyalásos eljárás alkalmazására, és a 178. cikk (1) bekezdésében, illetve a külső fellépések területén a 181. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alkalmazásakor figyelembe kell venni a későbbi szolgáltatások vagy építési beruházások teljes becsült összegét. Ha az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, az említett eljárás kizárólag az eredeti szerződés teljesítése alatt, de legkésőbb az eredeti szerződés megkötését követő három évben alkalmazható.

12.   Tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása

12.1.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a tárgyalásos eljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazza, a 167. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie. Az ajánlatkérő szerv – a szerződés becsült értékétől függetlenül – a következő esetekben alkalmazhatja az említett eljárásokat:

a)

amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kizárólag a 12.2. és a 12.3. pontban meghatározottak szerinti szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

b)

a következők közül egy vagy több kritériumot teljesítő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tekintetében:

i.

amennyiben az ajánlatkérő szerv igényeit azonnal rendelkezésre álló megoldás kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni;

ii.

az építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaznak;

iii.

a szerződés a jellegével, összetettségével kapcsolatos sajátos körülmények vagy a szerződés jogi és pénzügyi kialakítása vagy a szerződés tárgyához kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda;

iv.

az ajánlatkérő szerv a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni szabványra való hivatkozással a 17.4. pontban meghatározottak szerint;

c)

koncessziós szerződések esetében;

d)

a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

e)

a 2195/2002/EK rendeletben meghatározott, a 73000000-2–73120000-9, a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV-kód alá esőktől eltérő kutatási és fejlesztési szolgáltatás esetében, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során vagy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg;

f)

a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározottak szerinti audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok megvásárlására, fejlesztésére, előállítására vagy közös előállítására vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, vagy közvetítési időre vagy programszolgáltatásra vonatkozó szerződések esetében.

12.2.

Szabálytalannak kell tekinteni az ajánlatot a következők közül bármely esetben:

a)

amennyiben nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b)

amennyiben nem felel meg a benyújtásra vonatkozóan a 171. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)

amennyiben az ajánlattevőt a 143. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) vagy c) pontja alapján elutasítják;

d)

amennyiben az ajánlatkérő szerv az ajánlatot kirívóan alacsony összegűnek nyilvánította.

12.3.

Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot a következők közül bármely esetben:

a)

amennyiben az ajánlat értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált maximális költségvetését;

b)

amennyiben az ajánlat nem teljesíti az odaítélési szempontokra vonatkozó minőségi minimumokat.

12.4.

A 12.1. pont a) alpontjában említett esetekben az ajánlatkérő szerv nem kötelezhető eljárást megindító hirdetmény közzétételére, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat az ajánlattevőket, amelyek teljesítették a kizárási kritériumokat és a kiválasztási szempontokat, kivéve azokat, amelyek kirívóan alacsony összegűnek nyilvánított ajánlatot nyújtottak be.

13.   A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás

13.1.

A 178. cikk (1) bekezdésében vagy a 181. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződések esetében, valamint a 11. és a 12. pont sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv részvételi szándék kifejezésére való felhívást alkalmazhat a következők valamelyikének céljából:

a)

jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő részvételre jelentkezők előválogatása;

b)

részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítása.

13.2.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított lista az attól a naptól számított legfeljebb négy évig érvényes, amikor a 3.1. pontban említett hirdetményt közzéteszik.

Az első albekezdésben említett lista allistákat is tartalmazhat.

Bármely érdekelt gazdasági szereplő a lista érvényességi ideje alatt az utolsó három hónap kivételével bármikor kifejezheti részvételi szándékát.

13.3.

Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, az ajánlatkérő szervnek a releváns listán vagy allistán szereplő valamennyi részvételre jelentkezőt vagy értékesítőt fel kell kérnie arra, hogy tegye meg a következők valamelyikét:

a)

a 13.1. pont a) alpontjában említett esetben nyújtson be ajánlatot;

b)

a 13.1. pont b) alpontjában említett esetben nyújtsa be a következők valamelyikét:

i.

a kizárási kritériumokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat is magukban foglaló ajánlatot;

ii.

a kizárási kritériumokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat, valamint második lépésben az e szempontokat teljesítők esetében ajánlatot.

14.   Közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések

14.1.

A közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések a 167. cikk (4) bekezdésével összhangban és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhetők tárgyalásos eljárással. Csak olyan részvételre jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

14.2.

A 60 000 EUR-t meghaladó és a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződés közepes értékű szerződésnek tekintendő. A harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag azok érdekében odaítélt szerződések esetében a 100 000 EUR-t meghaladó és a 300 000 EUR alatti értékű szerződés közepes értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 3.1., a 6.1. és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.3.

A legfeljebb 60 000 EUR értékű, vagy a harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag azok érdekében odaítélt, legfeljebb 100 000 EUR értékű, de a 14.4. pontban meghatározott értékhatárt meghaladó szerződés alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 3.1. pont, a 6.2. pont és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.4.

A 15 000 EUR-t meg nem haladó szerződés nagyon alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 6.3. pont alkalmazandó. A harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag azok érdekében odaítélt szerződések esetében a 20 000 EUR-t meg nem haladó szerződés nagyon alacsony értékű szerződésnek tekintendő.

14.5.

A legfeljebb 1 000 EUR, vagy harmadik országbeli uniós küldöttségek esetében legfeljebb 20 000 EUR összegű kiadási tételek kifizetése történhet egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

15.   Előzetes piaci konzultáció

15.1.

Az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultáció céljából tanácsot kérhet, illetve fogadhat el független szakértőktől, hatóságoktól vagy gazdasági szereplőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a verseny torzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

15.2.

Ha egy gazdasági szereplő tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szervnek a 143. cikkben meghatározottak szerint megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó gazdasági szereplőnek az odaítélési eljárásban való részvétele ne torzítsa a versenyt.

16.   Közbeszerzési dokumentumok

16.1.

A közbeszerzési dokumentumok a következőket foglalják magukban:

a)

adott esetben az eljárást megindító hirdetmény vagy egyéb közzétételi intézkedések a 2–5. pontban előírtak szerint;

b)

az ajánlattételi felhívás;

c)

a kiírási feltételek, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertető; ideértve a műszaki leírást és a releváns szempontokat is;

d)

a mintaszerződésen alapuló szerződéstervezet.

Az első albekezdés d) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés kivételes és kellően indokolt körülmények miatt nem alkalmazható.

16.2.

Az ajánlattételi felhívás:

a)

meghatározza az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályokat, beleértve különösen a felbontásig való bizalmas kezelésre vonatkozó feltételeket, a beérkezés zárónapját és -időpontját és azt a címet, amelyre el kell küldeni vagy juttatni az ajánlatokat, illetve elektronikus benyújtás esetén az internetcímet;

b)

közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek elfogadását is jelenti, és hogy az ilyen benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert szerződő félre;

c)

meghatározza azon időszakot, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d)

tiltja az ajánlatkérő szerv és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolatot az eljárás idejére, kivéve – kivételesen – a 172. cikkben megállapított feltételek esetén, és amennyiben helyszíni látogatást írnak elő, meghatározza az ilyen látogatásra vonatkozó szabályokat;

e)

meghatározza, hogy milyen módon bizonyítható az ajánlatok beérkezési határidejének betartása;

f)

közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az eljárás eredményéről szóló értesítés elektronikus módon való kézhezvételének elfogadását is jelenti.

16.3.

A kiírási feltételek a következőket tartalmazzák:

a)

a kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok;

b)

az odaítélési szempontok és relatív súlyozásuk, vagy amennyiben a súlyozás objektív okok miatt nem lehetséges, az említett szempontok csökkenő fontosságú sorrendben való feltüntetése, ami a változatokra is alkalmazandó, amennyiben azokat az eljárást megindító hirdetményben engedélyezték;

c)

a 17. pontban említett műszaki leírások;

d)

változatok engedélyezése esetén azon minimumkövetelmények, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük;

e)

tájékoztatás arról, hogy az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv vagy adott esetben a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi szerződés vagy a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alkalmazandó;

f)

arra vonatkozó előírás, hogy az ajánlattevők jelöljék meg a letelepedésük szerinti országot, és kérésre mutassák be az adott ország joga szerint általában elfogadott, ezt igazoló dokumentumokat;

g)

dinamikus beszerzési rendszer vagy elektronikus katalógus esetében a felhasznált elektronikus eszközökre és a csatlakozás szükséges műszaki szabályaira és leírásaira vonatkozó információk;

h)

az a követelmény, hogy be kell jelenteni az ajánlatkérő szervnek a bejelentést megelőző három évben kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, vagy – amennyiben az ilyen hozzájárulások az (EU) 2022/2560 rendelet 29. cikkének (1) bekezdése értelmében nem tartoznak bejelentési kötelezettség hatálya alá – nyilatkozat, amely felsorolja valamennyi kapott külföldi pénzügyi hozzájárulást, és megerősíti, hogy e hozzájárulások az említett rendelet 47. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, releváns végrehajtási jogi aktusokkal összhangban nem tartoznak bejelentési kötelezettség hatálya alá.

A h) pont tekintetében az (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ilyen nyilatkozatban nem kell felsorolni azokat a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, amelyek teljes összege érintett harmadik országonként a bejelentést megelőző három egymást követő évben alacsonyabb, mint az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet (4) 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott csekély összegű támogatás összege. Eltérő rendelkezés hiányában a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat az (EU) 2022/2560 rendelet 47. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, releváns végrehajtási jogi aktusokkal összhangban kell bejelenteni.

16.4.

A szerződéstervezet:

a)

meghatározza a szerződés záradékainak nemteljesítése esetén alkalmazandó kötbért;

b)

meghatározza azon adatokat, amelyeket a számláknak és a releváns bizonylatoknak a 111. cikkel összhangban tartalmazniuk kell;

c)

közli, hogy amennyiben az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, a szerződésre irányadó jog az uniós jog, amelyet szükség szerint kiegészít a nemzeti jog, illetve amennyiben ingatlanszerződések esetében szükséges, kizárólag a nemzeti jog;

d)

meghatározza a vitás ügyekben illetékes bíróságot;

e)

meghatározza, hogy a szerződő félnek a közbeszerzési szerződések teljesítése során be kell tartania a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezmények írnak elő;

f)

meghatározza, hogy szükség lesz-e szellemitulajdon-jogok átruházására;

g)

közli, hogy az ajánlatban szereplő ár rögzített és nem módosítható, vagy meghatározza azon feltételeket vagy képleteket, amelyeknek megfelelően az ár a szerződés időtartama alatt módosítható.

Az első albekezdés g) pontjának alkalmazásában, amennyiben a szerződés rendelkezik ármódosításról, az ajánlatkérő szervnek különösen a következőket kell figyelembe vennie:

a)

a közbeszerzés tárgya és az adott gazdasági helyzet;

b)

a szerződés, valamint a feladatok típusa és a szerződés időtartama;

c)

az ajánlatkérő szerv pénzügyi érdekei.

A 11.1. pont második albekezdése l) alpontjának megfelelően aláírt szerződések esetében mentesség adható e pont első albekezdésének c) és d) pontja alól.

17.   Műszaki leírás

17.1.

A műszaki leírás valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést tesz lehetővé a közbeszerzési eljárásokhoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

A műszaki leírás tartalmazza az építési beruházások, az árubeszerzések vagy a szolgáltatások kívánt jellemzőit, a minimumkövetelményeket is ideértve, hogy megfeleljenek az ajánlatkérő szerv szándéka szerinti rendeltetésnek.

17.2.

A 17.1. pontban említett jellemzők adott esetben magukban foglalhatják a következőket:

a)

a minőségi színvonal;

b)

környezeti és éghajlati teljesítmény;

c)

a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

d)

az áruk teljesítménye vagy felhasználása;

e)

biztonság vagy méretek, beleértve árubeszerzések esetén a termék kereskedelmi nevét és a használati utasítást, valamint – valamennyi szerződés esetén – a terminológiát, a szimbólumokat, a tesztelést és a tesztelési módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket;

f)

építési beruházásra irányuló szerződés esetében a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket az magában foglal.

17.3.

A műszaki leírást úgy kell megfogalmazni, hogy az tartalmazza a természetes személyek általi használatra szánt beszerzések esetében a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó akadálymentességi kritériumokat, vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve.

Amennyiben valamely uniós jogi aktusban kötelező akadálymentességi követelményeket fogadnak el, a műszaki leírást – amennyiben az a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó akadálymentességi kritériumokat vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást érinti – e jogi aktusra való hivatkozással kell megállapítani. Így különösen, ami az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikkében említett termékeket és szolgáltatásokat illeti, az irányelv I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelmények az említett irányelv értelmében vett kötelező akadálymentességi követelményeknek minősülnek.

Bármilyen olyan termékről vagy szolgáltatásról, amelynek jellemzői, elemei vagy funkciói megfelelnek az (EU) 2019/882 irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményeknek, vélelmezni kell, hogy az teljesíti az e rendeletben meghatározott releváns kötelezettségeket az említett jellemzők, elemek vagy funkciók akadálymentessége vonatkozásában, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik.

17.4.

A műszaki leírást a következő módok valamelyikén kell megadni:

a)

a következő sorrendben, a következőkre történő hivatkozással: európai szabványok, európai műszaki értékelések, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervek által létrehozott egyéb műszaki referenciarendszerek vagy ezek hiányában nemzeti megfelelőik; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie;

b)

a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérő szerv számára pedig a szerződés odaítélését;

c)

az a) és a b) alpontban meghatározott módszerek kombinációjával.

17.5.

Ha az ajánlatkérő szerv él a 17.4. pont a) alpontjában előírt leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az nem felel meg az említett leírásnak, amennyiben az ajánlattevő megfelelő módon bizonyítja, hogy a javasolt megoldás ugyanúgy megfelel a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

17.6.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a 17.4. pont b) alpontjában előírt lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szerv által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben az említett leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek megfelelő módon bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő szerv által meghatározott teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeknek.

17.7.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, előírhatja konkrét címke vagy egy címkéből származó konkrét követelmények használatát, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a beszerzés jellemzőinek meghatározására;

b)

a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes szempontokon alapulnak;

c)

a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi releváns érdekelt fél részt vehet;

d)

a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e)

a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud jelentős befolyást gyakorolni.

Az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervtől vagy azzal egyenértékű megfelelőségértékelő szervtől származó vizsgálati jelentést vagy tanúsítványt.

17.8.

Az ajánlatkérő szervnek a 17.7. pontban említetteken kívül bármilyen más megfelelő bizonyítási eszközt – például a gyártó műszaki dokumentációját – is el kell fogadnia, ha a gazdasági szereplő nem fért hozzá a tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak vagy a konkrét címkének a releváns határidőn belül történő megszerzésére az említett gazdasági szereplőnek nem felróható okokból, és feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a biztosítandó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások teljesítik az ajánlatkérő szerv által megjelölt konkrét címke követelményeit vagy az ajánlatkérő szerv által támasztott konkrét követelményeket.

17.9.

A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az bizonyos termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne.

Az ilyen hivatkozás megengedhető az olyan kivételes esetekben, amikor a szerződés tárgyát nem lehet kellő részletességgel és közérthetően leírni. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

18.   Kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok

18.1.

A 139. cikk alkalmazásában az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a 2014/24/EU irányelvben említett egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy annak hiányában egy aláírt és keltezett nyilatkozatot.

A gazdasági szereplő később is felhasználhatja azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, vagy egy aláírt és keltezett nyilatkozatot, amelyet egy korábbi eljárásban már használtak, amennyiben megerősíti, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.

A következő esetekben a feltételezett nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott határidőn belül és a szerződés odaítélése előtt bizonyítania kell az egységes európai közbeszerzési dokumentumban vagy az aláírással ellátott nyilatkozatban, hogy nincs a 138. cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzetek valamelyikében:

a)

uniós intézmények által odaítélt olyan szerződések esetében, amelyek értéke eléri vagy túllépi a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt;

b)

ezen albekezdés a) alpontjától eltérően, a külső fellépések területén a 39.2. pont a) alpontjában meghatározott értékhatárt elérő vagy azt túllépő értékű szerződések esetében, valamint a harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag azok érdekében odaítélt, legalább 300 000 EUR értékű szerződések esetében.

A harmadik albekezdéstől eltérően, válságból eredő rendkívüli sürgősség esetében az ajánlatkérő szerv előírhatja a feltételezett nyertes ajánlattevőnek, hogy a szerződés odaítéléséről szóló határozat után észszerű határidőn belül, de a szerződés aláírása előtt, nyújtsa be a harmadik albekezdésben említett bizonyítékot, a 163. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

18.2.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie a kiválasztási szempontokat, a minimális alkalmassági szinteket és az alkalmasság igazolásához szükséges dokumentumokat. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia, és azzal arányban kell állnia.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplők csoportjának milyen módon kell megfelelnie a kiválasztási szempontoknak a 18.6. pont figyelembevételével.

Többtételes szerződések esetében az ajánlatkérő szerv minden egyes tétel esetében minimális alkalmassági szintet állapíthat meg. Ha több tételt ugyanannak a szerződő félnek ítél oda, kiegészítő minimális alkalmassági szintet írhat elő.

18.3.

A szakmai tevékenység végzéséhez szükséges alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő feleljen meg a következő feltételek legalább egyikének:

a)

be van jegyezve a releváns szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, kivéve, ha a gazdasági szereplő nemzetközi szervezet;

b)

szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében rendelkezik olyan engedéllyel, amely igazolja, hogy a letelepedési helye szerinti országban engedélyezve van számára a szerződés teljesítése, vagy meghatározott szakmai szervezet tagja.

18.4.

Részvételi jelentkezés vagy ajánlat beérkezésekor az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy ennek hiányában a kiválasztási szempontoknak a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi teljesítéséről szóló nyilatkozatot. Nagyon alacsony értékű szerződések esetében el lehet tekinteni az egységes európai közbeszerzési dokumentum vagy a nyilatkozat benyújtásának követelményétől.

Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsanak be frissített nyilatkozatot, vagy nyújtsák be valamennyi bizonylatot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

Az ajánlatkérő szervnek a kiírási feltételekben foglaltaknak megfelelően vagy elő kell írnia a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek, hogy naprakész bizonylatokat nyújtsanak be, vagy elő kell írnia a feltételezett nyertes ajánlattevőnek, hogy a szerződés odaítéléséről szóló határozatot megelőzően nyújtson be naprakész bizonylatokat; ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha más eljárás keretében már megkapta e bizonylatokat, és azok továbbra is naprakészek, vagy ha a bizonylatokhoz az ajánlatkérő szerv nemzeti adatbázisban díjmentesen hozzáfér.

Az e bekezdés harmadik albekezdésétől eltérően, válságból eredő rendkívüli sürgősség esetében az ajánlatkérő szerv előírhatja a feltételezett nyertes ajánlattevőnek, hogy a szerződés odaítéléséről szóló határozat után észszerű határidőn belül, de a szerződés aláírása előtt, nyújtsa be az e bekezdés harmadik albekezdésében említett bizonyítékot, a 163. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

Az ajánlatkérő szerv előírja a gazdasági szereplőknek és adott esetben azoknak a szervezeteknek, amelyek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, valamint az igénybe venni tervezett alvállalkozóknak egyfelől azt, hogy aláírással ellátott nyilatkozatban erősítsék meg, hogy nem áll fenn szakmai összeférhetetlenség, másfelől azt, hogy az ajánlatkérő szerv kérésére, szükség esetén, minden releváns információt megadjanak.

18.5.

Az ajánlatkérő szerv az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően a következő esetekben dönthet úgy, hogy eltekint a gazdasági szereplő jogi és szabályozási szempontból vett alkalmasságát, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől:

a)

az uniós intézmények által saját felelősségükre odaítélt, a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések megkötésére irányuló eljárások;

b)

a külső fellépések területén odaítélt, a 181. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések megkötésére irányuló eljárások;

c)

a 11.1. pont második albekezdése b) és e) alpontjának, f) alpontja i. és iv. alpontjának, h) és l) alpontjának megfelelően odaítélt szerződések megkötésére irányuló eljárások.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv eltekint a gazdasági szereplő jogi és szabályozási szempontból vett alkalmasságát, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől, előfinanszírozásra nincs lehetőség, kivéve megfelelően indokolt esetekben.

18.6.

A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolatának jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez, és e célból be kell mutatnia az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

A műszaki és szakmai szempontok tekintetében a gazdasági szereplő csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitás szükséges, ez utóbbiak valósítják meg vagy nyújtják.

Amennyiben egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi kapacitással kapcsolatos szempontok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Az ajánlatkérő szerv információt kérhet az ajánlattevőtől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozók kilétéről.

Az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete alatti létesítményekben megvalósított építési beruházások és szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a szerződő felet arra, hogy adja meg a szerződés teljesítésében részt vevő valamennyi alvállalkozó nevét, elérhetőségét és meghatalmazott képviselőinek nevét, továbbá az alvállalkozók személyében bekövetkező változásokat.

18.7.

Az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy azok a szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, függetlenül attól, hogy azok alvállalkozók vagy sem, megfelelnek-e a releváns kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a gazdasági szereplőt arra, hogy cserélje le azt a szervezetet vagy alvállalkozót, amely nem felel meg valamely releváns kiválasztási szempontnak.

18.8.

Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy csoportja nyújtotta be – a csoport egyik tagja végezzen el.

18.9.

Az ajánlatkérő szerv nem írhatja elő, hogy a gazdasági szereplők egy csoportjának meghatározott társasági formával kell rendelkeznie ahhoz, hogy ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújthasson be, azonban ez megkövetelhető a kiválasztott csoporttól – miután a szerződést elnyerte –, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

19.   Gazdasági és pénzügyi kapacitás

19.1.

Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással, az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy:

a)

a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves árbevétellel – és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel – rendelkezzenek;

b)

a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányait;

c)

a gazdasági szereplők biztosítsák a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a minimális éves árbevétel nem haladhatja meg a szerződés becsült éves értékének kétszeresét, kivéve a beszerzés jellegével összefüggő, megfelelően indokolt esetekben. Az ajánlatkérő szervnek a beszerzés jellegét a közbeszerzési dokumentumokban ismertetnie kell.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban ismertetnie kell az említett arányokkal kapcsolatos módszereket és kritériumokat.

19.2.

Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a maximális éves árbevételt az említett rendszer keretében odaítélendő szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

19.3.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplőnek milyen bizonylatok benyújtásával kell bizonyítania gazdasági és pénzügyi kapacitását. E célból különösen a következők közül egy vagy több dokumentumot kérhet be:

a)

bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy – adott esetben – a releváns szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b)

legfeljebb a három legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatás vagy azok kivonata;

c)

a gazdasági szereplő teljes árbevételéről és – adott esetben – a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület árbevételéről szóló kimutatás legfeljebb az előző három pénzügyi évre vonatkozóan.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen méltányolható okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

20.   Műszaki és szakmai alkalmasság

20.1.

Az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében megfelel-e a 20.2.–20.5. pontban előírt minimális kiválasztási szempontoknak. Az ajánlatkérő szerv a szakmai összeférhetetlenségről szóló nyilatkozat és adott esetben az ajánlatkérő szerv által a 18.4. pont értelmében bekért további információk alapján azt is értékeli, hogy fennáll-e a 20.6. pontban említett szakmai összeférhetetlenség.

20.2.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania műszaki és szakmai alkalmasságát. E célból különösen a következők közül egy vagy több dokumentumot kérhet be:

a)

építési beruházások, beállítást vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzések vagy szolgáltatások esetében a teljesítésért felelős személyek iskolai végzettségére, szakképesítésére, jártasságára, tapasztalatára és szakértelmére vonatkozó információk;

b)

a következők jegyzéke:

i.

az elmúlt három évben teljesített főbb szolgáltatások és árubeszerzések, valamint az összegek, dátumok és – köz- vagy magánszektorbeli – megrendelők, kérésre csatolva a megrendelők nyilatkozatai;

ii.

az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb építési beruházások megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal;

c)

azon műszaki berendezések, eszközök vagy felszerelések leírása, amelyeket a gazdasági szereplő a szolgáltatásnyújtásra, illetve az építési beruházásra irányuló szerződés teljesítése során igénybe vesz;

d)

a gazdasági szereplő által a minőség biztosításának céljára igénybe vehető műszaki háttér, valamint a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási létesítmények leírása;

e)

a gazdasági szereplő rendelkezésére álló, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok és műszaki szervezetek megjelölése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplőhöz tartoznak-e vagy sem;

f)

árubeszerzések tekintetében: áruminták, termékleírások, hiteles fényképek vagy hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőség-ellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek műszaki leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

g)

építési beruházások vagy szolgáltatások esetében kimutatás a gazdasági szereplő által alkalmazott munkaerő és vezető személyzet éves átlagos létszámáról az utolsó három évre vonatkozóan;

h)

azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

i)

azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.

Az első albekezdés b) pontja i. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi a három évnél régebben teljesített releváns árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is.

Az első albekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi az öt évnél régebben teljesített releváns építési beruházások igazolását is.

20.3.

Amennyiben az árubeszerzések vagy szolgáltatások összetettek, vagy – kivételesen – különleges célt szolgálnak, a műszaki és a szakmai alkalmasság bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy az ő nevében külön megállapodás alapján azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, ahol a gazdasági szereplő letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító műszaki alkalmasságát és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőség-ellenőrzési intézkedéseit érintik.

20.4.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak, köztük a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó akadálymentességi szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkreditált szervek által tanúsított, a releváns európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs hozzáférése ilyen tanúsítványokhoz, vagy nincs lehetősége a releváns határidőn belül ilyen tanúsítványokat beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

20.5.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre vagy az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 45. cikkének megfelelően elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy akkreditált szervek egyéb, a releváns európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló, környezetvédelmi vezetési szabványaira kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia továbbá a környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs hozzáférése az ilyen tanúsítványokhoz, vagy nincs lehetősége a releváns határidőn belül ilyen tanúsítványokat beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az említett intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszerek vagy szabványok által előírt intézkedésekkel.

20.6.

Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szerződés megfelelő minőségi szabványt kielégítő teljesítéséhez szükséges szakmai alkalmassággal, amennyiben megállapította, hogy a gazdasági szereplő esetében szakmai összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

21.   Odaítélési szempontok

21.1.

A minőségi kritériumok magukban foglalhatják a következő elemeket: műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, hozzáférhetőség, valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők, gyártási, ellátási, forgalmazási és egyéb folyamatok, az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások életciklusának bármely szakaszában; a szerződés teljesítésével megbízott személyzet szervezete, képesítése és tapasztalata, ha a megbízott személyzet által nyújtott minőség jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára; vevőszolgálat, technikai segítségnyújtás vagy olyan szállítási feltételek, mint a szállítási határidő, a szállítási folyamat, a szállítási időszak vagy a teljesítési időszak.

21.2.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe az egyes kiválasztott szempontokat, kivéve, ha a legalacsonyabb ár módszerét alkalmazzák. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is kifejezhető.

Az árnak vagy a költségnek a többi szemponttal szembeni súlyozása nem vezethet az ár vagy a költség jelentőségének figyelmen kívül hagyásához.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

21.3.

Az ajánlatkérő szerv megállapíthat minőségi minimumokat. A minőségi minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

21.4.

Az életciklusköltség-elemzésnek az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások teljes életciklusára vonatkozóan és a releváns mértékben ki kell terjednie a következő költségek egy részére vagy egészére:

a)

az ajánlatkérő szerv vagy más felhasználók által viselt költségek, mint például:

i.

a beszerzéshez kapcsolódó költségek;

ii.

a használat költségei, például energiafogyasztás és más források felhasználása;

iii.

karbantartási költségek;

iv.

az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek;

b)

az építési beruházásokhoz, árukhoz vagy szolgáltatásokhoz az életciklusuk során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, amennyiben azok pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető.

21.5.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv életciklusköltség-elemzés alkalmazásával méri fel a költségeket, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie azon adatokat, amelyeket az ajánlattevőknek meg kell adniuk, és azon módszert, amelyet alkalmazni fog az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek teljesítenie kell a következő feltételeket:

a)

objektíven ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b)

minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

c)

a szükséges adatokat a gazdasági szereplők észszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.

Adott esetben az ajánlatkérő szervnek az életciklusköltségek számítására vonatkozóan a 2014/24/EU irányelv XIII. mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok szerinti kötelező közös módszereket kell alkalmaznia.

22.   Elektronikus árlejtés alkalmazása

22.1.

Az ajánlatkérő szerv elektronikus árlejtést is alkalmazhat, amelyben új – egyre csökkenő – árakat vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak.

Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítania, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

22.2.

A nyílt eljárásban, a meghívásos eljárásban vagy a tárgyalásos versenyeljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma pontosan meghatározható.

Az elektronikus árlejtés megtartható az 1.3. pont második albekezdésének b) alpontjában említett keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 9. pontban említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó verseny megnyitása esetén is.

Az elektronikus árlejtést a 170. cikk (4) bekezdésében meghatározott odaítélési módszerek egyike alapján kell lefolytatni.

22.3.

Az elektronikus árlejtés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie az eljárást megindító hirdetményben.

A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a következőket:

a)

azon elemek értéke, amelyek elektronikus árlejtés tárgyát fogják képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)

a benyújtható értékek esetleges korlátai, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó kiírási feltételekből következik;

c)

az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)

az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó releváns információk, ideértve azt is, hogy tartalmaz-e szakaszokat, és hogyan fogják azt lezárni, a 22.7. pontban meghatározottak szerint;

e)

az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen az ajánlat benyújtásakor adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)

a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos releváns információk.

22.4.

Minden, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az utasításoknak megfelelően alkalmazva a csatlakozást. A felhívásban meg kell jelölni az elektronikus árlejtés kezdetének napját és időpontját.

Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások megküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

22.5.

A felhíváshoz csatolni kell a releváns ajánlat tekintetében végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak az elektronikus árlejtés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell, amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a közbeszerzési dokumentumokban szereplő súlyozását. E célból azonban minden értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Ha változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

22.6.

Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul el kell látnia legalább annyi információval, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv – ha azt korábban jelezték – a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, továbbá az árlejtés bármely meghatározott szakaszában bejelentheti az ajánlattevők számát. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

22.7.

Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtést a következők közül egy vagy több módon kell lezárnia:

a)

az előre megadott napon és időpontban;

b)

ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig;

c)

ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

22.8.

Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szervnek a szerződést az elektronikus árlejtés eredményei alapján kell odaítélnie.

23.   Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

23.1.

Ha egy adott szerződéssel kapcsolatban az ajánlatban szereplő ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szerv köteles írásban bekérni az ár vagy költség általa relevánsnak tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget biztosítani észrevételei benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv különösen a következőkre vonatkozó észrevételeket veheti figyelembe:

a)

a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b)

a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen előnyös feltételek;

c)

az ajánlat eredetisége;

d)

az ajánlattevő megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

e)

az alvállalkozók megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

f)

az ajánlattevő azon lehetősége, hogy állami támogatásokat szerezzen az alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

23.2.

Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a benyújtott dokumentumok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.

Az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek.

23.3.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

24.   Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő

24.1.

Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, a határidőnek hosszabbnak kell lennie az e pontban meghatározott minimális határidőnél.

A következő esetekben a határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani:

a)

az ajánlatkérő szerv nem biztosít elektronikus úton közvetlen, ingyenes hozzáférést a közbeszerzési dokumentumokhoz;

b)

az eljárást megindító hirdetményt a 4.2. pont b) alpontjának megfelelően teszik közzé.

24.2.

Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap.

24.3.

Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása és innovációs partnerségek esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 32 nap. Dinamikus beszerzési rendszerben nincsenek további határidők a részvételi jelentkezések benyújtására, amint megküldték az első egyedi közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást a dinamikus beszerzési rendszer keretében.

24.4.

Meghívásos eljárás és tárgyalásos versenyeljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 30 nap.

24.5.

Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

24.6.

A 13.1. pontban említett részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele utáni eljárások esetében a határidő:

a)

az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap a 13.1. pont a) alpontjában és a 13.3. pont b) alpontjának i. alpontjában említett eljárás esetében;

b)

a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap és az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap a 13.3. pont b) alpontjának ii. alpontjában említett kétlépéses eljárás esetében.

24.7.

Nyílt vagy meghívásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésének határidejét, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

25.   A közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés és a kiegészítő információk nyújtására vonatkozó határidő

25.1.

Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontjától vagy amennyiben hirdetmény nélküli eljárásról vagy a 13. pontban említett eljárásról van szó, az ajánlattételi felhívás feladásának időpontjától elektronikus úton ingyenes és közvetlen hozzáférést kell biztosítania a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Indokolt esetben az ajánlatkérő szerv az általa meghatározott egyéb módon is továbbíthatja a közbeszerzési dokumentumokat, amennyiben a közvetlen elektronikus hozzáférés műszaki okokból nem biztosítható, vagy ha a közbeszerzési dokumentumok bizalmas információkat tartalmaznak. A 26.1. pontban meghatározott sürgős esetek kivételével, ilyen esetekben a 24.1. pont második albekezdése alkalmazandó.

Az ajánlatkérő szerv előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme. Az ajánlatkérő szervnek be kell jelentenie ezeket a követelményeket és az érintett közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának módját.

25.2.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat egyidejűleg, írásban és a lehető leghamarabb el kell juttatnia valamennyi érdekelt gazdasági szereplő részére.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kevesebb mint hat munkanappal benyújtott kiegészítő információkérésekre nem köteles válaszolni.

25.3.

Az ajánlatkérő szervnek a következő esetekben meg kell hosszabbítania az ajánlatok beérkezésének határidejét:

a)

ha az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal nem válaszolt a gazdasági szereplő által megfelelő időben benyújtott kiegészítő információkérésre;

b)

ha jelentősen módosítja a közbeszerzési dokumentumokat.

26.   Sürgős esetekben alkalmazandó határidők

26.1.

Amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel nem lehetséges a 24.2. és a 24.3. pontban említett minimális határidők betartása nyílt vagy meghívásos eljárásban, az ajánlatkérő szerv a következő határidőket szabhatja:

a)

a részvételi jelentkezések vagy nyílt eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 15 nap;

b)

meghívásos eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

26.2.

Sürgős esetekben a 25.2. pont második albekezdésében és a 25.3. pont a) alpontjában meghatározott határidő négy nap.

27.   Elektronikus katalógusok

27.1.

Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

27.2.

Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szervnek:

a)

ezt közölnie kell az eljárást megindító hirdetményben;

b)

a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az elektronikus katalógus formátumával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és a katalógus leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

27.3.

Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően többszereplős keretszerződés megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyedi szerződések tekintetében való újbóli megnyitása naprakésszé tett katalógusok alapján történjen a következő módszerek egyikének megfelelően:

a)

az ajánlatkérő szerv felhívja a szerződő feleket, hogy a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat;

b)

az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretszerződéssel kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

27.4.

A 27.3. pont b) alpontjában említett módszer alkalmazása esetén az ajánlatkérő szervnek értesítenie kell a szerződő feleket arról, hogy mely napon és időpontban tervezi a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését, és lehetőséget ad arra, hogy a szerződő felek elutasítsák az információgyűjtést.

Az ajánlatkérő szervnek megfelelő időt kell hagynia az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

Az egyedi szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szervnek át kell adnia az összegyűjtött információkat az érintett szerződő félnek, hogy lehetőséget adjon neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

27.5.

Az ajánlatkérő szervek dinamikus beszerzési rendszer keretében is odaítélhetnek szerződéseket, és ebben az esetben előírhatják, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani.

Az ajánlatkérő szervek dinamikus beszerzési rendszer keretében úgy is odaítélhetnek szerződéseket, hogy értesítik a részvételre jelentkezőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozzák összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok elkészítéséhez szükségesek.

28.   Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontása

28.1.

Nyílt eljárásban az ajánlattevők meghatalmazott képviselői személyesen, vagy amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban azt meghatározták, videókonferencia keretében is részt vehetnek a tenderbontáson.

28.2.

Amennyiben a szerződés értéke eléri vagy túllépi a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek bizottságot kell kineveznie az ajánlatok felbontására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében, dinamikus beszerzési rendszer keretében történő specifikus közbeszerzések esetében, és a 11.1. pont második albekezdésében említett esetekben, a szóban forgó albekezdés d) és g) alpontjában említett esetek kivételével.

A felbontóbizottság legalább két személyből áll, akik az érintett uniós intézmény legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre a 61. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

A 153. cikkben említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

28.3.

Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a felbontóbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős uniós intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki.

28.4.

Az ajánlatkérő szervnek megfelelő módszer alkalmazásával ellenőriznie és biztosítania kell az eredeti ajánlat és annak részeként a pénzügyi ajánlat sértetlenségét, valamint az eredeti ajánlat beérkezésének napját és időpontját igazoló, a 152. cikk (3) és (5) bekezdése szerinti bizonyíték sértetlenségét.

28.5.

Nyílt eljárásban, amennyiben a szerződést a 170. cikk (4) bekezdésének megfelelően a legalacsonyabb ár vagy a legalacsonyabb költség módszere alapján ítélik oda, a követelményeknek megfelelő ajánlatokban feltüntetett árakat hangosan fel kell olvasni.

28.6.

A beérkezett ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáért felelős személynek vagy személyeknek vagy a felbontóbizottság tagjainak alá kell írniuk. A jegyzőkönyvben meg kell határozni azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a 152. cikknek, és azokat is, amelyek nem, és közölni kell a 171. cikk (4) bekezdése szerinti azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

29.   Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése

29.1.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő dönthet úgy, hogy az értékelőbizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési szempontok alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.

29.2.

Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében az értékelőbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős uniós intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelőbizottság összetételének a lehető legnagyobb mértékben tükröznie kell a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

29.3.

A 11.2. pont értelmében megfelelő, valamint a 12.2. pont értelmében nem szabálytalan és a 12.3 pont értelmében nem érvénytelen részvételi jelentkezések és ajánlatok érvényesnek minősülnek.

30.   Az értékelés eredménye és a szerződés odaítéléséről szóló határozat

30.1.

Az értékelés eredménye a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot tartalmazó értékelő jelentés. Az értékelő jelentést az értékelést végző személynek vagy személyeknek vagy az értékelőbizottság tagjainak kell keltezniük és aláírniuk. A jelentés aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítani lehet.

Ha az értékelőbizottság nem kapott felelősségi kört az ajánlatoknak a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok tekintetében történő ellenőrzésére, az értékelő jelentést azon személyek is aláírják, akiknek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az említett felelősségi kört megadta.

30.2.

Az értékelő jelentés tartalmazza a következőket:

a)

az ajánlatkérő szerv neve és címe (intézményközi közbeszerzés vagy közös közbeszerzés esetében – csak a vezető ajánlatkérő szerv címe), valamint a szerződés tárgya és értéke vagy a keretszerződés tárgya és maximális értéke;

b)

az elutasított részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők neve, valamint az elutasítás oka hivatkozással a közbeszerzéshez való hozzáférésre, a 143. cikk (1) bekezdésében említett valamely helyzetre vagy a kiválasztási szempontokra;

c)

az elutasított ajánlatokra való hivatkozások és az elutasítás oka a következők bármelyikére való hivatkozással:

i.

a 170. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minimumkövetelmények nem teljesítése;

ii.

a 21.3. pontban megállapított minőségi minimumok nem teljesítése;

iii.

az ajánlat a 23. pont szerint kirívóan alacsony összegű;

d)

a kiválasztott részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők neve és a kiválasztás oka;

e)

az elért pontszám szerint rangsorolandó ajánlattevők neve és az elért pontszám indokai;

f)

a javasolt részvételre jelentkezők vagy a nyertes ajánlattevő neve és kiválasztásuk indokai;

g)

ha ismert, a szerződés vagy a keretszerződés azon részaránya, amelyet a javasolt szerződő fél harmadik feleknek alvállalkozásba szándékozik adni.

30.3.

Az ajánlatkérő szervnek meg kell hoznia az odaítélésről szóló határozatát, a következők valamelyikéről rendelkezve:

a)

a 30.2. pontban felsorolt valamennyi információt tartalmazó értékelő jelentés jóváhagyása, kiegészítve a következőkkel:

i.

a nyertes ajánlattevő neve és kiválasztásának indokai, hivatkozással az előre bejelentett kiválasztási és odaítélési szempontokra, adott esetben ideértve az értékelő jelentésben adott ajánlástól való eltérés indokait;

ii.

hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd esetében az alkalmazásukat indokoló, a 11., a 12. és a 40. pontban említett körülmények;

b)

adott esetben az ajánlatkérő szerv azon határozatának indokolása, hogy nem ítéli oda a szerződést.

30.4.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő – a következő esetek bármelyikében – az értékelő jelentés és az odaítélésről szóló határozat tartalmát aláírásával ellátott, egyetlen dokumentumba foglalhatja:

a)

a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti eljárások esetében, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b)

a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot;

c)

a 11.1. pont második albekezdésének c) és e) alpontjában, f) alpontja i. és iii. alpontjában, valamint h) és m) alpontjában említett esetekben, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot.

30.5.

Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a 30.3. pontban említett határozatot a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervnek kell meghoznia.

31.   A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

31.1.

Az ajánlatkérő szervnek az eljárás eredményével kapcsolatos határozatokról a lehető legrövidebb határidőn belül egyidejűleg, egyenként, elektronikus úton tájékoztatnia kell a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket a következő szakaszok bármelyikét követően:

a)

a 171. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a felbontási szakasz;

b)

a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében a kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok alapján hozott határozat;

c)

a szerződés odaítéléséről szóló határozat.

Az ajánlatkérő szervnek valamennyi esetben fel kell tüntetnie a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A nyertes ajánlattevő értesítése során az ajánlatkérő szerv kijelenti, hogy az értesítés tárgyát képező határozat nem jelent a részéről kötelezettségvállalást.

Az első albekezdés a) alpontja szerinti esetekben csak a határozat által közvetlenül érintett ajánlattevő kap értesítést. A első albekezdés b) alpontja szerinti esetekben a dinamikus beszerzési rendszerben alkalmazott kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok alapján hozott határozatról az érintett részvételre jelentkezők külön-külön kapnak értesítést.

31.2.

Az ajánlatkérő szervnek a 173. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közölnie kell. Ha az ajánlatkérő szerv saját felelősségére ítéli oda a szerződést, elektronikus úton közölnie kell az információkat. Az ajánlattevő a tájékoztatási kérelmet ugyancsak benyújthatja elektronikus úton.

31.3.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv elektronikus úton ad tájékoztatást, úgy kell tekinteni, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megkapta az információt, ha az ajánlatkérő szerv bizonyítani tudja, hogy azt elküldte az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben megadott elektronikus címre.

Ilyen esetben az a nap minősül a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi kézhezvétel idejének, amelyen az ajánlatkérő szerv elküldte az információt.

2. fejezet

Az unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

32.   Központi beszerző szerv

32.1.

A központi beszerző szerv működhet:

a)

áruk és szolgáltatások más ajánlatkérő szervek számára történő vásárlásával, raktározásával és viszonteladásával foglalkozó nagykereskedőként;

b)

keretszerződéseket odaítélő vagy az eredeti hirdetményben bejelentettnek megfelelően más ajánlatkérő szervek által használható dinamikus beszerzési rendszereket működtető közvetítőként.

32.2.

A központi beszerző szervnek valamennyi közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell lefolytatnia.

33.   Részek

33.1.

Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a szerződéseket egy eljáráshoz tartozó külön részek formájában kell odaítélni.

33.2.

Amennyiben a szerződés tárgya több részre oszlik, amelyek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, a szerződés valamennyi részének összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben a részek összértéke eléri vagy túllépi a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, a 166. cikk (1) bekezdése, a 167. cikk és a 168. cikk alkalmazandó minden egyes részre.

33.3.

Amennyiben a szerződést külön részek formájában ítélik oda, az ajánlatokat részenként külön értékelik. Ha ugyanannak az ajánlattevőnek több részt ítélnek oda, elegendő egyetlen, e részeket magában foglaló szerződést aláírni.

34.   Többforrásos közbeszerzés

34.1.

Többforrásos közbeszerzés csak akkor alkalmazható, ha az szükséges a kritikus árubeszerzéseket, építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat biztosító egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés elkerüléséhez, vagy akkor, ha szükséges, hogy azonos vagy szinte azonos szolgáltatásokat, árubeszerzéseket vagy építési beruházásokat egymással párhuzamosan, különböző vállalkozókkal végeztessenek el.

34.2.

Többforrásos közbeszerzés alkalmazása esetében a szerződéseket ugyanazon eljárás keretében kell odaítélni. Valamennyi azonos vagy szinte azonos tárgyú előirányzott szerződés összértékét figyelembe kell venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben valamennyi odaítélendő szerződés összértéke eléri vagy túllépi a 178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, a 166. cikk (1) bekezdése, a 167. cikk és a 168. cikk alkalmazandó minden egyes szerződésre.

34.3.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az odaítélendő szerződések maximális számát. Többforrásos közbeszerzés esetében a szerződéseket a 30.2. pont e) alpontja szerint rangsor alapján kell odaítélni és azokat ugyanezen rangsor szerint kell aláírni, kivéve, ha megfelelően alátámasztott indokok állnak fenn.

35.   A szerződés becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések

35.1.

Az ajánlatkérő szervnek a 166. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított, alkalmazandó közzétételi intézkedések meghatározásának és a közbeszerzési eljárás kiválasztásának céljából a teljes kifizetendő összeg alapján kell megbecsülnie a szerződés értékét, amelybe beleértendő az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

E becslést legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást.

35.2.

A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett valamennyi szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.

Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén megvásárolandó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások legmagasabb becsült értéke.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

35.3.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében figyelembe kell venni a következőket:

a)

biztosítási szolgáltatás esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb ellenszolgáltatások;

b)

banki vagy pénzügyi szolgáltatás esetében a díjak, jutalékok, kamatok és egyéb ellenszolgáltatások;

c)

tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díjak, a fizetendő jutalékok és egyéb ellenszolgáltatások.

35.4.

Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletre vásárlására irányul, a következő értéket kell alapul venni a szerződés becsült értékének kiszámításához:

a)

határozott időre szóló szerződés esetében:

i.

amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a 48 hónapot, illetve az árubeszerzésre irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a 12 hónapot, a szerződésnek a teljes időtartamra számított összértéke;

ii.

amennyiben az árubeszerzésre irányuló szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, a szerződés összértéke, a becsült maradványértéket is beleértve;

b)

határozatlan időre szóló szerződés, illetve a 48 hónapot meghaladó időre szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében a szerződés havi értékének negyvennyolcszorosa.

35.5.

Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződés esetében a szerződés becsült értékét a következők valamelyikének alapján kell kiszámítani:

a)

az előző 12 hónap vagy pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b)

a pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések becsült összértéke.

35.6.

Építési beruházásra irányuló szerződés esetében nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás megvalósításához szükséges és a szerződő fél részére az ajánlatkérő szerv által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült összértékét is.

35.7.

Koncessziós szerződés esetében a koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt.

Az értéket a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott objektív módszer alkalmazásával kell kiszámítani, figyelembe véve különösen a következőket:

a)

az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett – az ajánlatkérő szerv nevében beszedetteken kívüli – díjakból és bírságokból származó bevétel;

b)

harmadik felek által a koncesszió teljesítésével összefüggésben nyújtott támogatások vagy egyéb pénzügyi előnyök értéke;

c)

a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

d)

mindazon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket az ajánlatkérő szerv a koncessziós jogosult rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azok az építési beruházások kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához szükségesek;

e)

a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére teljesített kifizetések.

36.   A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak

36.1.

A várakozási időszakot a következő időpontok egyikétől kell számítani:

a)

a nyertes és a sikertelen ajánlattevőknek küldött értesítések egyidejű, elektronikus úton történő feladását követő nap;

b)

amennyiben a szerződést vagy keretszerződést a 11.1. pont második albekezdésének b) alpontja szerint ítélték oda, a 2.4. pontban említett, az odaítélésről szóló tájékoztatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szerv további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő jelentkezők vagy ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy a 178. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszakban kapott bármely egyéb releváns információ indokolja. Felfüggesztés esetén valamennyi részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.

Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem írható alá az eredetileg nyertes ajánlattevővel, az ajánlatkérő szerv odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.

36.2.

A 36.1. pontban előírt időszak nem alkalmazandó a következő esetekben:

a)

azon eljárások esetében, amelyekben csak egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b)

keretszerződésen alapuló egyedi szerződések;

c)

dinamikus beszerzési rendszerek;

d)

a 11. pontban említett, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve a 11.1. pont második albekezdésének b) alpontjának megfelelően odaítélt szerződéseket.

3. fejezet

Közbeszerzés a külső fellépések területén

37.   A külső fellépések területén az értékhatárokra és a szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések

A 2.5. pont kivételével a 2. pont, a 3., a 4. és a 6. pont, a 12.1. pont a) és c)–f) alpontja, a 12.4. pont, a 13.3. pont, a 14. és a 15. pont, a 17.4–17.8. pont, a 20.4. és a 23.3. pont, a 24. pont, a 25.2. és a 25.3. pont, a 26., a 28. és a 29.3. pont kivételével a 29. pont nem alkalmazandó a 181. cikk (2) bekezdésében említett ajánlatkérő szervek által vagy azok nevében kötött közbeszerzési szerződésekre. A 32., a 33. és a 35. pont nem alkalmazandó a külső fellépések területéhez tartozó közbeszerzésekre. A 36. pont alkalmazandó a külső fellépések területéhez tartozó közbeszerzésekre. A 36.1. pont második albekezdésének alkalmazásában a várakozási időszak a 181. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak.

Az e fejezetben foglalt közbeszerzési rendelkezések végrehajtásáról a Bizottság dönt, többek között az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által azokban az esetekben alkalmazandó megfelelő kontrollok tekintetében, amikor nem a Bizottság az ajánlatkérő szerv.

38.   Meghirdetés

38.1.

Adott esetben a 39.1. pont a) alpontjában említett meghívásos vagy a b) alpontjában említett nyílt eljárás szerinti előzetes tájékoztatót elektronikus úton a lehető legkorábbi időpontban meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak.

38.2.

Az odaítélésről szóló tájékoztatót a szerződés aláírását követően kell kiküldeni, kivéve, ha az még szükséges, a szerződést titkosnak nyilvánították, vagy ha a szerződés teljesítését különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, vagy amikor az Unió vagy a kedvezményezett ország alapvető érdekeinek védelme úgy kívánja, és ha a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzététele nem helyénvaló.

39.   Értékhatárok és eljárások

39.1.

A külső fellépések területén a közbeszerzési eljárások a következők:

a)

a 167. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett meghívásos eljárás;

b)

a 167. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyílt eljárás;

c)

a helyi nyílt eljárás;

d)

az egyszerűsített eljárás.

39.2.

Az értékhatárok szerinti közbeszerzési eljárások alkalmazására a következők szerint kerül sor:

a)

a nyílt vagy meghívásos eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i.

legalább 300 000 EUR értékű, szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló szerződések és szolgáltatási koncessziós szerződések;

ii.

legalább 5 000 000 EUR értékű, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

b)

a helyi nyílt eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i.

legalább 100 000 EUR értékű, de 300 000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések;

ii.

legalább 300 000 EUR értékű, de 5 000 000 EUR-nál kisebb értékű, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

c)

az egyszerűsített eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i.

300 000 EUR-nál kisebb értékű, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, szolgáltatási koncessziós szerződések, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

ii.

100 000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló szerződések;

d)

a legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők;

e)

a legfeljebb 2 500 EUR összegű kiadási tételek kifizetése végrehajtható egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

39.3.

A 39.1. pont a) alpontjában említett meghívásos eljárásban az eljárást megindító hirdetmény közli azon részvételre jelentkezők számát, akik felkérést fognak kapni ajánlatok benyújtására. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében legalább négy részvételre jelentkezőt kell meghívni. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú részvételre jelentkező számára kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.

Ha a kiválasztási szempontoknak vagy a kapacitásra vonatkozó minimumszinteknek megfelelő részvételre jelentkezők száma nem éri el a minimális számot, az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel feltételeinek megfelelő részvételre jelentkezőket kéri fel ajánlat benyújtására.

39.4.

A 39.1. pont c) alpontjában említett helyi nyílt eljárás esetében az eljárást megindító hirdetményt legalább a címzett állam hivatalos közlönyében vagy ezzel egyenértékű, helyi ajánlattételi felhívásokat tartalmazó kiadványban kell közzétenni.

39.5.

A 39.1. pont d) alpontjában említett egyszerűsített eljárás szerint az ajánlatkérő szervnek legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát kell összeállítania, hirdetmény közzététele nélkül.

Az egyszerűsített eljárás ajánlattevőit a 13.1. pont b) alpontjában említett részvételi szándék kifejezésére való felhívás meghirdetése nyomán összeállított értékesítők listájáról lehet kiválasztani.

Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen olyan ajánlatot kap, amely igazgatási és technikai szempontból érvényes, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

39.6.

Azon jogi szolgáltatások esetében, amelyek nem tartoznak a 11.1. pont második albekezdésének h) alpontja alá, az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül alkalmazhatja az egyszerűsített eljárást.

40.   A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződés esetében

40.1.

Az ajánlatkérő szerv a következő esetekben alkalmazhat egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárást:

a)

amennyiben a szolgáltatásokat közszektorbeli szervek vagy nonprofit intézmények vagy egyesületek végzik, és intézményi jellegű vagy szociális támogató tevékenységről van szó;

b)

amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be; ezen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő szerv az eljárás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

c)

amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

40.2.

A 11.1. pont második albekezdése c) alpontjának alkalmazásában a válságban elvégzett műveletek úgy tekintendők, hogy kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben a többi érintett, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve kell megállapítania, hogy rendkívüli sürgősség esete áll fenn, és határozatát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felül kell vizsgálnia.

40.3.

A 40.1. pont a) alpontjában említett intézményi jellegű tevékenységek magukban foglalják a közszektorbeli szervek alapokmányához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

41.   Kiírási feltételek

A 16.3. ponttól eltérve, a részvételi jelentkezéssel járó eljárásokban a kiírási feltételek az eljárás két szakaszának megfelelően két részre bonthatók úgy, hogy az első rész csak a 16.3. pont a) és f) alpontjában említett információt tartalmazza.

42.   Eljárási határidők

42.1.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladását követő nap és az ajánlatok beérkezésének határideje között legalább 50 napnak kell eltelnie. Sürgős esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

42.2.

Az ajánlattevők az ajánlatok beérkezésének határideje előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlatok beérkezésének határideje előtt meg kell válaszolnia a kérdéseket.

42.3.

Meghívásos eljárás esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől számítva legalább 30 nap. Az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél elküldését követő naptól az ajánlatok beérkezésének határidejéig legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

42.4.

Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételét követő naptól számítva legalább:

a)

90 nap építési beruházásra irányuló szerződés esetében;

b)

60 nap árubeszerzésre irányuló szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

42.5.

Helyi nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételének napjától számítva legalább:

a)

60 nap építési beruházásra irányuló szerződés esetében;

b)

30 nap árubeszerzésre irányuló szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

42.6.

A 39.1. pont d) alpontjában említett egyszerűsített eljárásban a részvételre jelentkezőknek az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának napjától legalább 30 nap áll rendelkezésükre ajánlatuk benyújtására.

(1)  A Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete (2023. december 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L, 2023/2831, 2023.12.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2831/oj).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

(EU, Euratom) 2018/1046 rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk, (1) bekezdés

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

10. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

10. cikk, (6) bekezdés

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

15. cikk, (2) bekezdés, a) pont

—

15. cikk, (2) bekezdés, b) pont

—

16. cikk

16. cikk

17. cikk

17. cikk

18. cikk

18. cikk

19. cikk

19. cikk

20. cikk

20. cikk

21. cikk

21. cikk

21. cikk, (2) bekezdés, a) pont, i. alpont

—

21. cikk, (2) bekezdés, a) pont, ii. alpont

—

22. cikk

22. cikk

23. cikk

23. cikk

24. cikk

24. cikk

25. cikk

25. cikk

26. cikk

26. cikk

27. cikk

27. cikk

28. cikk

28. cikk

29. cikk

29. cikk

30. cikk

30. cikk

31. cikk

31. cikk

32. cikk

32. cikk

33. cikk

33. cikk

34. cikk

34. cikk

35. cikk

35. cikk

36. cikk

36. cikk

36. cikk, (3) bekezdés, c) pont

—

36. cikk, (3) bekezdés, d) pont

36. cikk, (3) bekezdés, c) pont

36. cikk, (3) bekezdés, e) pont

36. cikk, (3) bekezdés, d) pont

36. cikk, (3) bekezdés, f) pont

36. cikk, (3) bekezdés, e) pont

36. cikk, (3) bekezdés, g) pont

36. cikk, (3) bekezdés, f) pont

37. cikk

37. cikk

38. cikk

38. cikk

38. cikk, (6) bekezdés

38. cikk, (7) bekezdés

39. cikk

39. cikk

40. cikk

40. cikk

41. cikk

41. cikk

41. cikk, (5) bekezdés, g) pont

217. cikk, (2) bekezdés

41. cikk, (5) bekezdés, i) pont

217. cikk, (2) bekezdés

41. cikk, (5) bekezdés, j) pont

256. cikk

41. cikk, (8) bekezdés

—

41. cikk, (9) bekezdés

41. cikk, (8) bekezdés

41. cikk, (10) bekezdés

41. cikk, (9) bekezdés

41. cikk, (11) bekezdés

41. cikk, (10) bekezdés

42. cikk

42. cikk

43. cikk

43. cikk

44. cikk

44. cikk

45. cikk

45. cikk

46. cikk

46. cikk

47. cikk

47. cikk

48. cikk

48. cikk

48. cikk, (2) bekezdés

48. cikk, (3) bekezdés

49. cikk

49. cikk

50. cikk

50. cikk

51. cikk

51. cikk

52. cikk

52. cikk

53. cikk

53. cikk

54. cikk

54. cikk

55. cikk

55. cikk

56. cikk

56. cikk

57. cikk

57. cikk

58. cikk

58. cikk

59. cikk

59. cikk

60. cikk

60. cikk

61. cikk

61. cikk

62. cikk

62. cikk

63. cikk

63. cikk

64. cikk

64. cikk

65. cikk

65. cikk

66. cikk

66. cikk

67. cikk

67. cikk

68. cikk

68. cikk

69. cikk

69. cikk

70. cikk

70. cikk

71. cikk

71. cikk

72. cikk

72. cikk

73. cikk

73. cikk

74. cikk

74. cikk

75. cikk

75. cikk

76. cikk

76. cikk

77. cikk

77. cikk

78. cikk

78. cikk

79. cikk

79. cikk

80. cikk

80. cikk

81. cikk

81. cikk

82. cikk

82. cikk

83. cikk

83. cikk

84. cikk

84. cikk

85. cikk

85. cikk

86. cikk

86. cikk

87. cikk

87. cikk

88. cikk

88. cikk

88. cikk, (1) bekezdés

88. cikk, (2) bekezdés

88. cikk, (2) bekezdés

—

89. cikk

89. cikk

89. cikk, (2) bekezdés

—

89. cikk, (3) bekezdés

—

89. cikk, (5) bekezdés

89. cikk, (3) bekezdés

89. cikk, (6) bekezdés

89. cikk, (4) bekezdés

90. cikk

90. cikk

91. cikk

91. cikk

92. cikk

92. cikk

93. cikk

93. cikk

94. cikk

94. cikk

95. cikk

95. cikk

96. cikk

96. cikk

97. cikk

97. cikk

98. cikk

98. cikk

99. cikk

99. cikk

100. cikk

100. cikk

101. cikk

101. cikk

102. cikk

102. cikk

103. cikk

103. cikk

104. cikk

104. cikk

105. cikk

105. cikk

106. cikk

106. cikk

107. cikk

107. cikk

108. cikk

108. cikk

109. cikk

109. cikk

110. cikk

110. cikk

111. cikk

111. cikk

112. cikk

112. cikk

113. cikk

113. cikk

114. cikk

114. cikk

115. cikk

115. cikk

116. cikk

116. cikk

117. cikk

117. cikk

118. cikk

118. cikk

119. cikk

119. cikk

120. cikk

120. cikk

121. cikk

121. cikk

122. cikk

122. cikk

123. cikk

123. cikk

124. cikk

124. cikk

125. cikk

125. cikk

126. cikk

126. cikk

127. cikk

127. cikk

128. cikk

128. cikk

129. cikk

129. cikk

130. cikk

131. cikk

131. cikk

132. cikk

132. cikk

133. cikk

133. cikk

134. cikk

134. cikk

135. cikk

135. cikk

137. cikk

135. cikk, (3) bekezdés

137. cikk, (4) bekezdés

135. cikk, (4) bekezdés

137. cikk, (5) bekezdés

136. cikk

138. cikk

136. cikk, (2) bekezdés

138. cikk, (3) bekezdés

136. cikk, (3) bekezdés

138. cikk, (4) bekezdés

136. cikk, (4) bekezdés

138. cikk, (5) bekezdés

136. cikk, (5) bekezdés

138. cikk, (7) bekezdés

136. cikk, (6) bekezdés

138. cikk, (9) bekezdés

136. cikk, (7) bekezdés

138. cikk, (10) bekezdés

136. cikk, (8) bekezdés

138. cikk, (11) bekezdés

136. cikk, (9) bekezdés

138. cikk, (12) bekezdés

137. cikk

139. cikk

138. cikk

140. cikk

139. cikk

141. cikk

140. cikk

142. cikk

141. cikk

143. cikk

142. cikk

144. cikk

143. cikk

145. cikk

143. cikk, (2) bekezdés, b) pont

145. cikk, (2) bekezdés, c) pont

143. cikk, (2) bekezdés, c) pont

145. cikk, (2) bekezdés, d) pont

144. cikk

147. cikk

145. cikk

148. cikk

146. cikk

149. cikk

147. cikk

150. cikk

148. cikk

151. cikk

148. cikk, (3) bekezdés

151. cikk, (4) bekezdés

149. cikk

152. cikk

149. cikk, (7) bekezdés

152. cikk, (8) bekezdés

150. cikk

153. cikk

151. cikk

154. cikk

152. cikk

155. cikk

153. cikk

156. cikk

154. cikk

157. cikk

154. cikk, (6) bekezdés

157. cikk, (7) bekezdés

154. cikk, (7) bekezdés

157. cikk, (8) bekezdés

155. cikk

158. cikk

155. cikk, (5) bekezdés

157. cikk, (6) bekezdés

155. cikk, (6) bekezdés

158. cikk, (7) bekezdés

155. cikk, (7) bekezdés

158. cikk, (8) bekezdés

155. cikk, (8) bekezdés

158. cikk, (9) bekezdés

156. cikk

159. cikk

157. cikk

160. cikk

158. cikk

161. cikk

159. cikk

162. cikk

160. cikk

163. cikk

161. cikk

164. cikk

162. cikk

165. cikk

163. cikk

166. cikk

164. cikk

167. cikk

165. cikk

168. cikk

166. cikk

169. cikk

167. cikk

170. cikk

168. cikk

171. cikk

169. cikk

172. cikk

170. cikk

173. cikk

171. cikk

174. cikk

172. cikk

175. cikk

173. cikk

176. cikk

174. cikk

177. cikk

175. cikk

178. cikk

176. cikk

179. cikk

177. cikk

180. cikk

178. cikk

181. cikk

179. cikk

182. cikk

180. cikk

183. cikk

181. cikk

184. cikk

182. cikk

185. cikk

183. cikk

186. cikk

183. cikk, (5) bekezdés

—

184. cikk

187. cikk

185. cikk

188. cikk

186. cikk

189. cikk

187. cikk

190. cikk

188. cikk

191. cikk

189. cikk

192. cikk

190. cikk

193. cikk

191. cikk

194. cikk

192. cikk

195. cikk

193. cikk

196. cikk

194. cikk

197. cikk

195. cikk

198. cikk

196. cikk

199. cikk

197. cikk

200. cikk

198. cikk

201. cikk

199. cikk

202. cikk

200. cikk

203. cikk

201. cikk

204. cikk

202. cikk

205. cikk

203. cikk

206. cikk

204. cikk

207. cikk

205. cikk

208. cikk

206. cikk

209. cikk

207. cikk

210. cikk

208. cikk

211. cikk

208. cikk, (3) bekezdés

211. cikk, (4) bekezdés

208. cikk, (4) bekezdés

211. cikk, (5) bekezdés

208. cikk, (5) bekezdés

211. cikk, (6) bekezdés

209. cikk

212. cikk

210. cikk

213. cikk

211. cikk

214. cikk

212. cikk

215. cikk

213. cikk

216. cikk

214. cikk

217. cikk

215. cikk

218. cikk

215. cikk, (2) bekezdés

—

215. cikk, (3) bekezdés

218. cikk, (2) bekezdés

215. cikk, (4) bekezdés

218. cikk, (3) bekezdés

215. cikk, (5) bekezdés

218. cikk, (4) bekezdés

215. cikk, (6) bekezdés

218. cikk, (5) bekezdés

215. cikk, (7) bekezdés

218. cikk, (6) bekezdés

216. cikk

219. cikk

217. cikk

220. cikk

218. cikk

221. cikk

219. cikk

222. cikk

220. cikk

223. cikk

220. cikk, (2) bekezdés

—

220. cikk, (3) bekezdés

223. cikk, (2) bekezdés

220. cikk, (4) bekezdés

223. cikk, (3) bekezdés

220. cikk, (5) bekezdés

223. cikk, (4) bekezdés

220. cikk, (6) bekezdés

223. cikk, (5) bekezdés

220. cikk, (7) bekezdés

—

220a. cikk

224. cikk

221. cikk

225. cikk

222. cikk

226. cikk

223. cikk

227. cikk

224. cikk

228. cikk

225. cikk

229. cikk

226. cikk

230. cikk

227. cikk

231. cikk

228. cikk

232. cikk

229. cikk

233. cikk

230. cikk

234. cikk

231. cikk

235. cikk

231. cikk, (3) bekezdés

—

232. cikk

236. cikk

233. cikk

237. cikk

234. cikk

238. cikk

235. cikk

239. cikk

236. cikk

241. cikk

237. cikk

242. cikk

237. cikk, (2) bekezdés

—

237. cikk, (3) bekezdés

237. cikk, (2) bekezdés

237. cikk, (4) bekezdés

237. cikk, (3) bekezdés

237. cikk, (5) bekezdés

237. cikk, (7) bekezdés

238. cikk

243. cikk

239. cikk

245. cikk

240. cikk

246. cikk

241. cikk

247. cikk

242. cikk

248. cikk

243. cikk

249. cikk

244. cikk

250. cikk

245. cikk

251. cikk

246. cikk

252. cikk

247. cikk

253. cikk

248. cikk

254. cikk

249. cikk

255. cikk

250. cikk

256. cikk

251. cikk

257. cikk

252. cikk

258. cikk

253. cikk

259. cikk

254. cikk

260. cikk

255. cikk

261. cikk

256. cikk

262. cikk

257. cikk

263. cikk

258. cikk

264. cikk

259. cikk

265. cikk

260. cikk

266. cikk

261. cikk

267. cikk

262. cikk

268. cikk

263. cikk

269. cikk

264. cikk

270. cikk

265. cikk

271. cikk

266. cikk

272. cikk

267. cikk

273. cikk

268. cikk

274. cikk

269. cikk

275. cikk

270. cikk

—

271. cikk

—

272. cikk

—

273. cikk

—

274. cikk

—

275. cikk

—

276. cikk

—

277. cikk

—

278. cikk

—

279. cikk, (1) bekezdés

277. cikk, (3) bekezdés

279. cikk, (2) bekezdés

—

279. cikk, (3) bekezdés

277. cikk, (4) bekezdés

279. cikk, (4) bekezdés

—

280. cikk

278. cikk

281. cikk, (1) bekezdés

279. cikk, első bekezdés

281. cikk, (2) bekezdés

—

281. cikk, (3) bekezdés

279. cikk, második bekezdés

282. cikk, (1) bekezdés

280. cikk, első bekezdés

282. cikk, (2) bekezdés

280. cikk, második bekezdés

282. cikk, (3) bekezdés

—

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Top

Full & Egal Universal Law Academy