Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2025/2445 rendelete (2025. november 26.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (átdolgozás)

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat

2025/2445

2025.12.8.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2025/2445 RENDELETE

(2025. november 26.)

az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 224. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

Az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5) több alkalommal jelentős mértékben módosították (6). Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikkének (4) bekezdése kimondja, hogy az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 12. cikkének (2) bekezdése azt is kimondja, hogy az ilyen politikai pártok hozzájárulnak az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására.

(4)

A Charta 11. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, továbbá országhatárokra való tekintet nélkül. A Charta 12. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez. Ezek a jogok minden uniós polgár alapvető jogai.

(5)

A Charta 21. cikke tiltja többek között a nemen vagy a szexuális irányultságon alapuló minden megkülönböztetést.

(6)

Az uniós polgároknak az Unió demokratikus közéletében való teljeskörű részvétele lehetővé tétele érdekében intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy élhessenek az említett jogokkal.

(7)

Annak köszönhetően, hogy képesek áthidalni a nemzeti és uniós szintű politika közötti szakadékot, a valóban transznacionális európai politikai pártokra és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványokra kulcsszerep hárul a polgárok véleményének európai szintű megjelenítésében.

(8)

Ösztönözni és támogatni kell az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványok azon erőfeszítéseit, hogy erős kapcsot képezzenek az európai civil társadalom és az uniós intézmények, mindenekelőtt az Európai Parlament között.

(9)

Az EUSZ által az európai politikai pártoknak tulajdonított szerep elismeréseként és tevékenységük elősegítése érdekében sajátos európai jogállást kell létrehozni az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványok számára.

(10)

Az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága (a továbbiakban: a Hatóság) az EUMSZ 263. cikke értelmében az Unió szerve, amelynek célja az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok bejegyzése, ellenőrzése és velük szemben szankciók kiszabása. A számos joggal és kötelezettséggel járó európai jogállás megszerzését bejegyzéshez kell kötni. Az összeférhetetlenségek megelőzése érdekében a Hatóságnak függetlennek kell lennie.

(11)

Meg kell határozni azokat az eljárásokat, amelyeket az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványoknak az e rendelet szerinti európai jogállás megszerzése érdekében követniük kell. Hasonlóképpen meg kell határozni az ilyen európai jogállás megadásának eldöntése során tiszteletben tartandó eljárásokat és kritériumokat. Meg kell állapítani emellett azt is, milyen eljárások követendők abban az esetben, ha valamely európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt megfosztják európai jogállásától, elveszíti azt, vagy lemond arról.

(12)

Az uniós és nemzeti jog hatálya alá egyaránt tartozó jogalanyok felügyeletének megkönnyítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az európai politikai pártok és alapítványok Hatóság által kezelendő nyilvántartásának (a továbbiakban: a nyilvántartás) működésére vonatkozóan, különös tekintettel a nyilvántartásban tárolt információkra és bizonylatokra. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (7) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(13)

Az e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a nyilvántartási számok rendszerére és a Hatóság által harmadik felek számára – kérésre – rendelkezésre bocsátandó nyilvántartási kivonatokra vonatkozó rendelkezések tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(14)

Azoknak az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványoknak, amelyek az európai jogállás megadása révén uniós szinten kívánják ilyenekként elismertetni magukat, és az Unió általános költségvetéséből finanszírozáshoz kívánnak jutni, tiszteletben kell tartaniuk bizonyos elveket, és meg kell felelniük bizonyos feltételeknek. Az európai politikai pártoknak, a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványoknak és tagjaiknak tiszteletben kell tartaniuk különösen az EUSZ 2. cikkében meghatározott, az Unió alapját képező értékeket. Az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy tagpártjaik és tagszervezeteik is tiszteletben tartsák az említett értékeket.

(15)

Az európai politikai alapítványokkal együttműködő partnerek közé egyetemek, nem kormányzati szervezetek, képzési intézmények, kutatási partnerek és agytrösztök (a továbbiakban: az együttműködő partnerek) tartozhatnak.

(16)

Az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány bejegyzésére vonatkozó döntés meghozatala során annak megállapítása érdekében, hogy az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány eleget tesz-e az EUSZ 2. cikkében meghatározott, az Unió alapját képező értékek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségének, és biztosítja-e, hogy tagjai tiszteletben tartják ezeket az értékeket, a Hatóságnak az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által az e rendelet által létrehozott formanyomtatvány felhasználásával kibocsátott hivatalos szabványnyilatkozatra kell támaszkodnia.

(17)

Az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós alapértékek be nem tartásának indokával csak akkor hozható határozat európai politikai pártok és európai politikai alapítványok nyilvántartásból való törléséről, ha az említett értékek nyilvánvaló és súlyos megsértésére kerül sor. Az ilyen határozat meghozatalakor a Hatóságnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a Chartát.

(18)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törléséről szóló határozatoknak a közlés időpontjában hatályossá kell válniuk.

(19)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályának több alapvető rendelkezést kell tartalmaznia. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további követelményeket írjanak elő a területükön székhellyel rendelkező európai politikai pártok és európai politikai alapítványok alapszabályára vonatkozóan, feltéve, hogy e további követelmények e rendelettel nem összeegyeztethetetlenek.

(20)

A Hatóságnak rendszeresen ellenőriznie kell az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok bejegyzésére vonatkozó feltételek és követelmények teljesülését. Az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós alapértékek tiszteletben tartásával kapcsolatos határozatok kizárólag egy meghatározott eljárásnak megfelelően, az 1141/2014/EU, Euratom rendelettel létrehozott, független kiemelkedő személyekből álló bizottsággal folytatott egyeztetést követően hozhatók meg.

(21)

Garantálni kell a független kiemelkedő személyek bizottságának függetlenségét és átláthatóságát.

(22)

A személyes adatok jogellenes felhasználása a demokráciákat és a választási eljárásokat esetleges kockázatoknak teheti ki. Ezért pénzügyi szankciók előírásával kell védeni az európai demokratikus folyamat sértetlenségét olyan helyzetekben, amikor európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok kihasználják a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértését az európai parlamenti választások eredményének befolyásolása céljából.

(23)

Ebből a célból olyan ellenőrzési eljárást kell létrehozni, amelynek értelmében a Hatóságnak bizonyos körülmények között fel kell kérnie a független kiemelkedő személyek bizottságát annak értékelésére, hogy valamely európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértését kihasználva szándékosan befolyásolta-e, vagy megkísérelte-e befolyásolni az európai parlamenti választások eredményét. Amennyiben ennek megtörténte megállapítást nyer, a Hatóságnak hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankciókat kell kiszabnia.

(24)

Amennyiben a Hatóság az ellenőrzési eljárással összhangban szankciót szab ki valamely európai politikai pártra vagy alapítványra, megfelelően figyelembe kell vennie a ne bis in idem elvét, amelynek értelmében ugyanazon jogsértés miatt nem szabható ki kétszer szankció. A Hatóságnak biztosítania kell a jogbiztonság elvének tiszteletben tartását és azt is, hogy az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány lehetőséget kapjon arra, hogy meghallgassák.

(25)

Mivel az ellenőrzési eljárást az illetékes nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóság határozata indítja el, lehetővé kell tenni az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány számára, hogy a pénzügyi szankció felülvizsgálatát kérelmezze, ha a nemzeti felügyeleti hatóság határozatát hatályon kívül helyezték vagy a határozattal szembeni jogorvoslat kedvező elbírálásban részesült, és ha már minden nemzeti jogorvoslati lehetőséget kimerítettek.

(26)

Az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványok számára megadott európai jogállásnak az összes tagállamban jogképességet és jogi elismerést kell biztosítania számukra. Ez a jogképesség és jogi elismerés nem jogosítja fel őket arra, hogy nemzeti választásokon vagy az európai parlamenti választásokon jelölteket állítsanak, vagy népszavazási kampányokban részt vegyenek. Az ilyen és ehhez hasonló jogosultságok biztosítása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik.

(27)

Az európai politikai pártok tevékenységeire és az európai politikai alapítványokra e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e rendelet hatályán kívül eső egyéb kérdésekben a nemzeti jog vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállására nézve e rendeletet és az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány székhelye szerinti tagállam (a továbbiakban: a székhely szerinti tagállam) nemzeti jogának alkalmazandó rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A székhely szerinti tagállam részére biztosítani kell annak lehetőségét, hogy előre meghatározza az alkalmazandó jogot, vagy választási lehetőséget kínáljon az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok számára. A székhely szerinti tagállam részére biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy az e rendeletben meghatározottaktól eltérő egyéb vagy további követelményeket is előírjon, ideértve az európai politikai pártként és alapítványként való, a nemzeti igazgatási és ellenőrzési rendszerekbe történő bejegyzésre és felvételre, valamint az európai politikai pártok és alapítványok szervezetére és alapszabályára – többek között a felelősségre – vonatkozó rendelkezéseket, feltéve, hogy ezek a rendelkezések e rendelettel nem összeegyeztethetetlenek.

(28)

Az európai jogállás alapvető elemeként az európai politikai pártoknak és európai politikai alapítványoknak európai jogi személyiséggel kell rendelkezniük. Az európai jogi személyiség megszerzését a székhely szerinti tagállam, az európai jogállás kérelmezője (a továbbiakban: a kérelmező) és bármely érintett harmadik fél érdekeinek védelmére irányuló követelményekhez és eljárásokhoz kell kötni. Különösen fontos, hogy a korábbi nemzeti jogi személyiséget európai jogi személyiséggé kell alakítani, a jogelőd nemzeti jogalanyt megillető egyedi jogosultságoknak és kötelezettségeknek pedig át kell szállniuk az új európai jogalanyra. Emellett a tevékenység folytonosságának megkönnyítése érdekében biztosítékokat kell beiktatni annak elkerülése érdekében, hogy az érintett tagállam az ilyen átalakulásokra túlságosan korlátozó jellegű feltételeket alkalmazzon. A székhely szerinti tagállam számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy meghatározza a nemzeti jogi személyek azon típusait, amelyek európai jogi személlyé alakulhatnak át, és megtagadhassa az e rendelet szerinti európai jogi személyiség megszerzéséhez való hozzájárulását, amíg nincsenek megfelelő garanciák, különösen a kérelmező alapszabályának az adott tagállam joga szerinti jogszerűségére, valamint a hitelezőknek vagy egyéb jogosultaknak a korábban fennálló nemzeti jogi személy tekintetében biztosítandó védelmére vonatkozó garanciák.

(29)

Az európai jogi személyiség megszüntetését az Unió, a székhely szerinti tagállam, az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány és az érintett harmadik felek érdekeinek védelmében követelményekhez és eljárásokhoz kell kötni. Amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány a székhelye szerinti tagállam joga alapján jogi személyiséget szerez, az az európai jogi személyisége átalakulásának tekintendő, és a korábbi európai jogalanyt megillető egyedi jogoknak és kötelezettségeknek át kell szállniuk az új nemzeti jogalanyra. Emellett a tevékenység folytonosságának megkönnyítése érdekében biztosítékokat kell beiktatni annak elkerülése érdekében, hogy az érintett tagállam az ilyen átalakulásra túlságosan korlátozó jellegű feltételeket alkalmazzon. Amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem szerez jogi személyiséget a székhelye szerinti tagállamban, az európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt az adott tagállam joga alapján és a nonprofit jelleg feltételének megfelelően fel kell számolni. A Hatóság, valamint az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője – különösen az Unió általános költségvetéséből kapott források visszafizettetésének és az esetleges pénzügyi szankciók végrehajtásának biztosítása érdekében – megállapodhat az érintett tagállammal az európai jogi személyiség megszüntetésének részletes szabályairól.

(30)

Ha egy európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány súlyosan megsérti a vonatkozó nemzeti jogot, és amennyiben ez az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós alapértékek tiszteletben tartásával kapcsolatos tényezőket érint, a Hatóságnak az érintett tagállam kérésére határoznia kell az e rendelet szerinti eljárások alkalmazásáról. A Hatóságnak emellett a székhely szerinti tagállam kérésére határoznia kell az olyan európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törléséről, amely valamely egyéb kérdésben súlyosan megsértette a vonatkozó nemzeti jogot.

(31)

Az Unió általános költségvetéséből folyósított finanszírozásra való jogosultságot azon európai politikai pártokra és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványokra kell korlátozni, amelyeket ilyenként elismertek, és amelyek európai jogállást szereztek. Miközben lényeges biztosítani, hogy az európai politikai párttá válásra való jogosultság feltételei ne legyenek túlságosan szigorúak, és azokat politikai pártok vagy természetes személyek – vagy mindkettő – szervezett és komoly, nemzeteken átívelő szövetségei könnyen teljesíthessék, az Unió általános költségvetése korlátozott forrásainak elosztására figyelemmel arányos kritériumokat kell meghatározni. E kritériumoknak objektíven tükrözniük kell az európai politikai pártok európai ambícióit és valódi választói támogatottságát. A legjobb, ha e kritériumok az európai parlamenti választások eredményén alapulnak, mely választásokon minden európai politikai pártnak vagy tagjaiknak indulnia kell e rendelet értelmében, és amelynek eredménye pontos mutatója az európai politikai párt választói támogatottságának. E kritériumoknak tükrözniük kell azt a szerepet, amelyet az Európai Parlament az EUSZ 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Unió polgárainak közvetlen képviseletében betölt, valamint az európai politikai pártok azon célját, hogy teljes mértékben részt vegyenek az Unió demokratikus életében, és az Unió polgárai által képviselt nézetek, vélemények és politikai akarat hatékony kifejezése érdekében az európai képviseleti demokrácia aktív szereplőivé váljanak. Az Unió általános költségvetéséből nyújtott támogatásra való jogosultság ezért azon európai politikai pártokra korlátozandó, amelyek legalább egy tagjuk útján képviseltetik magukat az Európai Parlamentben, illetve azon európai politikai alapítványokra, amelyek olyan európai politikai párt révén igényelnek ilyen finanszírozást, amely legalább egy tagja útján képviselteti magát az Európai Parlamentben.

(32)

Az átláthatóság érdekében, valamint az európai politikai pártok ellenőrzésének és demokratikus elszámoltathatóságának megerősítése érdekében az Unió általános költségvetéséből nyújtott finanszírozáshoz való hozzáférést bizonyos információk szolgáltatásához kell kötni. Az európai politikai pártoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy tagpártjaik világosan láthatóan és felhasználóbarát módon közzétegyék az érintett európai politikai párt politikai programját és feltüntessék logóját. A logót a tagpárt honlapja kezdőlapjának felső részén kell elhelyezni.

(33)

Az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak példát mutatva élen kell járniuk a nemek közötti szakadék megszüntetésében a politika színterén. Irányító testületeiknek ezért a nemek szempontjából kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak a nemek közötti egyensúlyt előmozdító belső szabályokkal kell rendelkezniük, amely bátorítja a nőknek a párt és az alapítvány összes tevékenységében való részvételét, és ugyanerre kell kérniük tagpártjaikat is. Emellett az európai politikai pártoknak átláthatóvá kell tenniük, hogyan alakul tagpártjaikban a nemek képviselete, és bizonyítékot kell szolgáltatniuk a tagpártjaik által delegált európai parlamenti képviselőjelöltek és képviselők nemek szerinti megoszlásáról. Az európai politikai pártokat arra kell ösztönözni, hogy nyújtsanak tájékoztatást tagpártjaikra vonatkozóan az inkluzivitásról és a kisebbségek képviseletéről.

(34)

Az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak a tisztességes bánásmódot és az esélyegyenlőséget biztosító belső munkakörnyezetet kell előmozdítaniuk. E célból az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak belső szabályaikban eljárást kell bevezetniük a szexuális zaklatás, valamint a nemi alapú megkülönböztetés megelőzése, felderítése és az ellene való folyamatos munka érdekében.

(35)

Az európai politikai pártok finanszírozásának átláthatóbbá tétele és a finanszírozási szabályokkal történő esetleges visszaélések elkerülése érdekében bármely európai parlamenti képviselő – kizárólag a finanszírozás vonatkozásában – csak egy európai politikai párt tagjaként vehető figyelembe. Az említett európai politikai párt adott esetben az a párt, amelyhez az illető képviselő nemzeti vagy regionális politikai pártja kapcsolódik a finanszírozási kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napján.

(36)

Meg kell állapítani azokat az eljárásokat, amelyeket az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványoknak követniük kell akkor, amikor finanszírozást igényelnek az Unió általános költségvetéséből, valamint azokat az eljárásokat, kritériumokat és szabályokat, amelyeket tiszteletben kell tartani az ilyen finanszírozás odaítéléséről való döntéshozatal során. Ebben az összefüggésben az európai politikai pártoknak és alapítványoknak meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(37)

Azon nehézségek kezelése érdekében, amelyekkel az európai politikai pártok – különösen a kisebbek – szembesülnek az 1141/2014/EU, Euratom rendeletben előírt 10 %-os társfinanszírozási arány elérése során, az európai politikai pártok társfinanszírozási arányát az európai politikai alapítványokra vonatkozó aránnyal 5 %-ra kell csökkenteni.

(38)

Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok függetlenségének, elszámoltathatóságának és a felelősségének fokozása érdekében meg kell tiltani vagy korlátozni kell az Unió általános költségvetésén kívüli forrásból számukra juttatott adományok és hozzájárulások bizonyos típusait. A tőke szabad mozgása ilyen típusú szabályokból adódó esetleges korlátozásának a közérdekre tekintettel indokoltnak, és az említett célok eléréséhez feltétlenül szükségesnek kell lennie.

(39)

Átvilágítási mechanizmust kell bevezetni a nagy összegű adományok átláthatóságának javítása és az e forrásból származó külföldi beavatkozás kockázatának minimalizálása érdekében. E célból az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak részletes azonosító adatokat kell kérniük adományozóiktól. A Hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő információkat kérjen az adományozóktól, amennyiben okkal feltételezi, hogy az adományt e rendelet megsértésével juttatták.

(40)

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet az európai politikai pártok és alapítványok bevételeinek az Unió költségvetéséből származó hozzájárulásokon kívül csak két kategóriáját ismeri el, nevezetesen a tagok hozzájárulásait és az adományokat. Számos, a politikai tevékenységeik keretében végzett saját gazdasági tevékenységből származó bevételi forrás, mint például kiadványok értékesítése vagy konferenciákon beszedett díjak, nem tartozik az említett két kategóriába, ami számviteli és átláthatósági problémákat okoz. Ezért létre kell hozni a bevételek harmadik kategóriáját (a továbbiakban: saját tevékenységből származó források). Annak elkerülése érdekében, hogy egy európai politikai párt teljes költségvetésében a saját tevékenységből származó források százalékos aránya aránytalan legyen e szervezetek teljes költségvetéséhez képest, a felső határt 3 %-ban kell megállapítani. Európai politikai alapítvány esetében ezt az arányt 5 %-ban kell maximálni.

(41)

Lehetővé kell tenni, hogy az európai politikai pártok a tagjaikkal és a választókerületeikkel való kapcsolatfelvétel érdekében felhasználhassák a finanszírozásukat az európai parlamenti választásokkal összefüggő kampányok céljára. A pártok és jelöltek választási költségeinek finanszírozására és korlátozására e kampányok során az egyes tagállamokban alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.

(42)

A polgárok európai politikai tudatosságának és a politikai hovatartozás átláthatóságának előmozdítása érdekében az európai politikai pártok tájékoztathatják a polgárokat a köztük és a hozzájuk kapcsolódó nemzeti politikai pártok és jelöltek között fennálló kötődésekről.

(43)

Az európai politikai pártok sem közvetve, sem közvetlenül nem finanszírozhatnak más politikai pártokat, különösen nem finanszírozhatnak nemzeti pártokat vagy jelölteket. Az európai politikai alapítványok sem közvetve, sem közvetlenül nem finanszírozhatnak európai vagy nemzeti politikai pártokat vagy jelölteket vagy más alapítványokat. A közvetett finanszírozás tilalma azonban nem akadályozhatja meg az európai politikai pártokat és az európai politikai alapítványokat abban, hogy – többek között közös európai politikai tevékenységek révén – támogassák tagpártjaikat és tagszervezeteiket, és együttműködjenek velük. Emellett az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványok nem finanszírozhatnak népszavazási kampányokat.

(44)

A közös európai politikai tevékenységeknek – beleértve azokat a tevékenységeket is, amelyekben a részvétel az európai politikai párt tagjaira és tagpártjaira, valamint az európai politikai alapítvány és tagszervezeteinek tagjaira korlátozódik, mint például a képzések és műhelyfoglalkozások – hozzá kell járulniuk az európai politikai tudatosság alakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához.

(45)

Az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványok számára lehetővé kell tenni, hogy továbbra is együttműködjenek harmadik országbeli politikai partnerekkel, nevezetesen az uniós értékek előmozdítása érdekében.

(46)

Az EUSZ 8. cikke (1) bekezdése szerint az Uniónak a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatot kell kiépítenie a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek. Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok fontos szerepet játszanak e cél előmozdításában a harmadik országbeli pártokkal folytatott politikai munkájuk és kapcsolataik révén. Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabálya lehetővé teheti harmadik országbeli politikai pártok vagy szervezetek tagságát. Ennek azonban azokra az országokra kell korlátozódnia, amelyek szorosabb és különleges kapcsolatban állnak az Unióval, nevezetesen az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjaira, a volt tagállamokra, a tagjelölt országokra, az Unióval kötött monetáris megállapodás alapján az eurót hivatalos pénznemükként használni jogosult országokra, az Unióval stabilizációs és társulási megállapodással rendelkező partnerországokra, valamint azon európai országokra, amelyekkel az Unió mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget létrehozó társulási megállapodást kötött. Az ilyen pártok vagy szervezetek számára lehetőséget lehetne biztosítani arra, hogy társult tagként formálisabb és szervezettebb módon működjenek együtt európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal. A társult tagpártok és -szervezetek számára lehetővé kellene tenni, hogy aktív szerepet játsszanak, hozzájáruljanak az európai politikai párt és alapítvány belső életéhez és részt vegyenek abban, például kezdeményezési jog vagy az irányító szervekben való tagság révén, valamint az üléseken és egyéb tevékenységeken – többek között az irányító testületek ülésein, valamint közös tájékoztatási tevékenységek és rendezvények végrehajtása során – való megjelenés és az azokban való részvétel révén. A társult tagszervezeteknek a kutatási projektekben való részvételre is jogot kell biztosítani. A külföldi beavatkozás kockázatának ellensúlyozása érdekében a társult tagságot lehetővé tevő európai politikai pártoknak és európai politikai alapítványoknak biztosítaniuk kell, hogy alapszabályaik megfelelő biztosítékokat nyújtsanak a külföldi beavatkozással szemben. A társult tagságot lehetővé tevő európai politikai pártoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy minden szavazás során az elfogadáshoz az Unióban székhellyel rendelkező vagy az uniós polgár tagok többségének támogatására legyen szükség. A társult tagpártok által leadott szavazatok nem lehetnek döntő jelentőségűek a többség megléte szempontjából. A társult tagpártok sem egyedül, sem kollektíven nem határozhatnak meg cselekvési irányt az uniós polgárok szavazatai többségének ellenében, vagy blokkolhatják e többséget. A társult tagpártok képviselői nem kaphatnak felhatalmazást végrehajtási hatáskör gyakorlására az irányító szervekben.

(47)

Külön szabályokat és eljárásokat kell megállapítani az Unió általános költségvetéséből évente rendelkezésre álló előirányzatok elosztása tekintetében, figyelembe véve egyrészt a kedvezményezettek számát, másrészt az egyes kedvezményezett európai politikai pártok – és ennek kiterjesztéseként a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványok – megválasztott európai parlamenti képviselőinek arányát. E szabályoknak ki kell terjedniük az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványok szigorú átláthatóságára, számvitelére, auditjára és pénzügyi ellenőrzésére, valamint az arányos szankciók kiszabására, köztük az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós alapértékeket megsértő európai politikai pártra vagy európai politikai alapítványra alkalmazandó szankciókra is.

(48)

Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozásával és kiadásaival, valamint más kérdésekkel kapcsolatos, e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében hatékony ellenőrzési mechanizmusokról kell rendelkezni. E célból a Hatóságnak, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőjének és a tagállamoknak együtt kell működniük, és meg kell osztaniuk egymással az összes szükséges információt. Emellett – az alkalmazandó nemzeti jogból eredő kötelezettségek hatékony és eredményes ellenőrzésének biztosítása érdekében – ösztönözni kell a tagállami hatóságok közötti kölcsönös együttműködést is.

(49)

Az e rendelet által nyújtott jogbiztonság növelése és a rendelet koherens végrehajtásának biztosítása érdekében a Hatóságnak és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőjének szorosan együtt kell működnie, többek között az e rendelet értelmezésével és konkrét alkalmazásával kapcsolatos rendszeres vélemény- és információcsere révén. Emellett a Hatóság függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett a Hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője és az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok közötti együttműködésnek elő kell segítenie e rendelet megfelelő végrehajtását az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok által, és meg kell előznie a jogvitákat. A Hatóság azon kötelezettsége, hogy az európai politikai pártokat vagy európai politikai alapítványokat a hátrányt okozó határozatok meghozatala előtt meghallgassa, szintén segítheti e rendeletnek az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok általi helyes végrehajtását, ugyanakkor elősegíti a jogviták megelőzését is.

(50)

Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok tevékenységeit érintő kötelezettségek tényleges, arányos és egységes betartásának biztosítása érdekében egyértelmű, visszatartó erejű és arányos szankciórendszert kell meghatározni. E rendszernek emellett tiszteletben kell tartania a ne bis in idem elvét, amelynek értelmében ugyanazon bűncselekményért nem szabható ki kétszer szankció. Meg kell továbbá határozni, hogy milyen szerepet tölt be a Hatóság, illetve az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzésében és felügyeletében, valamint hogy milyen együttműködési mechanizmusok keretében működnek együtt a tagállami hatóságokkal.

(51)

Az átláthatóság érdekében, illetve az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok ellenőrzését és demokratikus elszámoltathatóságát megerősítendő, az alapvetően közérdekűnek tekintendő információkat, így különösen az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályára, tagságára, pénzügyi beszámolóira, adományozóira és kapott adományaira, valamint az Unió általános költségvetéséből kapott hozzájárulásaira és támogatásaira vonatkozó információkat, továbbá a Hatóság és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője által a bejegyzéssel, a finanszírozással és a szankciókkal kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó információkat felhasználóbarát, nyílt és géppel olvasható formátumban közzé kell tenni. Az ezen információk nyilvános elérhetőségét biztosító szabályozási keret megállapítása a politikai erők közötti esélyegyenlőség és tisztességes versengés elősegítésének, valamint a nyílt, átlátható és demokratikus jogalkotási és választási folyamatok fenntartásának leghatékonyabb módja, amely erősíti a polgárok és a választók európai képviseleti demokrácia iránti bizalmát, és – tágabb összefüggésben – segít megelőzni a korrupciót és a hatalommal való visszaélést.

(52)

Az arányosság elvével összhangban a természetes személy adományozók személyazonosságára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége nem alkalmazandó az évente és adományozónként 1 500 EUR összeget meg nem haladó adományokra. Ezen túlmenően az éves szinten 1 500 EUR értéket meghaladó, de legfeljebb 3 000 EUR értékű adományok esetében e kötelezettség csak abban az esetben alkalmazandó, ha ahhoz az adományozó a nyilvánosságra hozatalhoz előzetesen írásos hozzájárulását adta. Az említett küszöbértékek megfelelő egyensúlyt teremtenek egyrészről a személyes adatok védelméhez való alapvető jog, másrészről az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásának átláthatóságához fűződő jogos közérdek között, amint az az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok finanszírozásával kapcsolatos korrupció megelőzésére vonatkozó nemzetközi ajánlásokban is megjelenik. Az évente és adományozónként 3 000 EUR-t meghaladó összegű adományok nyilvánosságra hozatala lehetővé tenné az adományozók és az európai politikai pártok közötti kapcsolatok eredményes nyilvánosság általi ellenőrzését és felügyeletét. Ugyancsak az arányosság elvével összhangban az adományokra vonatkozó információkat évente kell közzétenni, kivéve az európai parlamenti választási kampányok idején és a 12 000 EUR-t meghaladó adományok tekintetében, amelyek esetében az információkat haladéktalanul közzé kell tenni.

(53)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szem előtt tartja a Chartában foglalt elveket, különösen annak 7. cikkét, amely többek között kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét tiszteletben tartsák, valamint 8. cikkét, amely szerint mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Elengedhetetlen, hogy ezt a rendeletet az említett jogok és elvek teljeskörű tiszteletben tartása mellett hajtsák végre.

(54)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) alkalmazandó a személyes adatoknak a Hatóság, az Európai Parlament és a független kiemelkedő személyek bizottsága által e rendelet szerint végzett kezelésére.

(55)

Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alkalmazandó a személyes adatok e rendelet alkalmazásában megvalósuló kezelésére.

(56)

A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a Hatóság, az Európai Parlament, az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok, az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozásának egyes aspektusai tekintetében az ellenőrzés gyakorlására hivatott nemzeti hatóságok és az e rendeletben említett vagy meghatározott más releváns harmadik felek az (EU) 2018/1725 rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet értelmében adatkezelők. Meg kell határozni azt is, hogy az adatkezelők legfeljebb mennyi ideig őrizhetik meg az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozása jogszerűségének, szabályszerűségének és átláthatóságának biztosítása érdekében gyűjtött és az európai politikai pártok tagságára vonatkozó személyes adatokat. Adatkezelői minőségükben eljárva a Hatóságnak, az Európai Parlamentnek, az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak, az illetékes nemzeti hatóságoknak és a releváns harmadik feleknek minden olyan megfelelő intézkedést meg kell hozniuk, amely biztosítja az (EU) 2018/1725 rendelet vagy az (EU) 2016/679 rendelet követelményeinek való megfelelést, ideértve különösen az adatkezelés jogszerűségével és biztonságával, a tájékoztatással és az érintettek személyes adataikhoz való hozzáférésére, azok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó jogával kapcsolatos intézkedéseket.

(57)

Az e rendelet alkalmazásában végrehajtott adatkezelésre alkalmazni kell az (EU) 2016/679 rendeletet. Az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy releváns harmadik feleknek az általuk okozott károkért az alkalmazandó nemzeti jog szerint kell felelősséget viselniük. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő szankciókat szabjanak ki az e rendeletet megsértő illetékes nemzeti hatóságokra vagy érintett harmadik felekre.

(58)

Az Európai Parlament által az európai politikai pártok számára biztosított technikai támogatásnak az egyenlő elbánás elvén kell alapulnia, számla ellenében és pénzbeli ellentételezés fejében kell történnie, és arról rendszeres nyilvános jelentésben kell tájékoztatást adni.

(59)

Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos főbb információkat egy erre a célra létrehozott honlapon kell elérhetővé tenni a nyilvánosság számára.

(60)

Az Európai Unió Bírósága általi bírósági felülvizsgálat segíti e rendelet helyes alkalmazását. Rendelkezéseket kell továbbá elfogadni annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai politikai pártokat és az európai politikai alapítványokat az őket érő szankciók kiszabása előtt meghallgassák, és korrekciós intézkedéseket hozhassanak.

(61)

A tagállamoknak olyan nemzeti rendelkezésekről kell gondoskodniuk, amelyek elősegítik e rendelet hatékony végrehajtását.

(62)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok számára elegendő időt kell biztosítani az e rendelet zökkenőmentes és hatékony alkalmazásához szükséges rendelkezések elfogadására. Ezért átmeneti időszakról kell rendelkezni e rendelet hatálybalépése és egyes cikkeinek alkalmazása között,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az európai szintű politikai pártok (a továbbiakban: európai politikai pártok) és az európai szintű politikai alapítványok (a továbbiakban: európai politikai alapítványok) jogállására és finanszírozására vonatkozó feltételeket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„politikai párt”: polgárok egyesülése, amely teljesíti a következő feltételeket:

a)

politikai célokat követ;

b)

legalább egy tagállam jogrendje által elismert vagy azzal összhangban létesült;

2.

„társult tagpárt”: olyan párt, amelynek székhelye EFTA-tagországban, volt tagállamban, tagjelölt országban, az Unióval kötött monetáris megállapodás alapján az eurót hivatalos pénznemeként használni jogosult országban, az Unióval stabilizációs és társulási megállapodást kötött partnerországban (11), vagy olyan európai országban található, amellyel az Unió mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget létrehozó társulási megállapodást kötött;

3.

„politikai szövetség”: tagok – politikai pártok (a továbbiakban: „uniós tagpártok”), uniós polgárok és adott esetben „társult tagpártok” – közötti szervezett együttműködés, formájától függetlenül; az uniós tagpártokra és a társult tagpártokra együttesen „tagpártok”-ként kell hivatkozni;

4.

„európai politikai párt”: a 8. cikkben említett Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága által e rendeletnek megfelelően bejegyzett, politikai célokat követő, e célok Unió-szerte való megvalósítására irányuló politikai szövetség;

5.

„társult tagszervezet”: olyan szervezet, amelynek székhelye EFTA-tagországban, volt tagállamban, tagjelölt országban, az Unióval kötött monetáris megállapodás alapján az eurót hivatalos pénznemeként használni jogosult országban, az Unióval stabilizációs és társulási megállapodást kötött partnerországban (12), vagy olyan európai országban található, amellyel az Unió mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget létrehozó társulási megállapodást kötött; az Unióban székhellyel rendelkező tagszervezetekre (a továbbiakban: „uniós tagszervezetek”) és a társult tagszervezetekre együttesen „tagszervezetek”-ként kell hivatkozni;

6.

„európai politikai alapítvány”: valamely európai politikai párthoz formálisan kapcsolódó, a 8. cikkben említett Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága által e rendeletnek megfelelően bejegyzett szervezet, amely tevékenysége révén – és az Unió céljai és alapvető értékei tiszteletben tartásával – az említett európai politikai párt céljait azáltal támogatja és egészíti ki, hogy az alábbi feladatok közül egyet vagy többet ellát:

a)

megfigyeli és elemzi a közérdekű európai politikai kérdésekről és az európai integráció folyamatáról szóló vitát, valamint hozzájárul ahhoz;

b)

közérdekű európai politikai kérdésekhez kapcsolódó tevékenységeket, például szemináriumokat, képzéseket, konferenciákat és tanulmányokat szervez és támogat az érdekelt felek, köztük ifjúsági szervezetek és a civil társadalom más képviselőinek és együttműködő partnerek részvételével, valamint a jövő politikai vezetőinek képzését támogató kapacitást épít az Unióban;

c)

a demokrácia előmozdítása érdekében együttműködést alakít ki, többek között harmadik országokban is;

d)

keretet biztosít a nemzeti politikai alapítványok, a tudományos élet képviselői és egyéb érdekelt felek európai szintű együttműködéséhez;

7.

„regionális parlament” vagy „regionális közgyűlés”: olyan testület, amelynek tagjai regionális választásokon nyert mandátummal rendelkeznek, vagy valamely választott közgyűlésnek politikai felelősséggel tartoznak;

8.

„az Unió általános költségvetéséből biztosított finanszírozás”: az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) első része VIII. címének megfelelően odaítélt támogatás vagy az első része XI. címe alapján nyújtott hozzájárulás;

9.

„adomány”: bármely pénzbeli juttatás vagy bármely természetbeni felajánlás, áruk, szolgáltatások, beleértve a kölcsönöket, vagy munkálatok piaci érték alatti nyújtása, és bármely egyéb olyan ügylet, amely gazdasági előnyt jelent az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány számára, kivéve a tagok hozzájárulásait, a saját tevékenységből származó forrásokat és a magánszemélyek által önkéntesen végzett szokványos politikai tevékenységeket;

10.

„hozzájárulás”: készpénz – például tagdíj – befizetése vagy természetbeni hozzájárulás, illetve áruk, szolgáltatások (köztük kölcsönök) vagy munkálatok piaci érték alatti nyújtása, vagy bármely egyéb olyan ügylet, amely gazdasági előnyt jelent az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány számára, amennyiben azt valamely tag – függetlenül attól, hogy uniós tagpárt, uniós tagszervezet vagy uniós polgár – biztosítja az adott európai politikai pártnak, vagy európai politikai alapítványnak, kivéve az egyéni tagok által önkéntesen végzett szokványos politikai tevékenységeket;

11.

„saját tevékenységből származó források”: az európai politikai párt vagy a hozzá kapcsolódó európai politikai alapítvány által önállóan vagy a tagjaival közösen végzett politikai tevékenységek keretében végzett nem nyereségorientált saját gazdasági tevékenységekből, például konferenciák és műhelyfoglalkozások részvételi díjából vagy kiadványok értékesítéséből származó jövedelem;

12.

„közvetett finanszírozás”: olyan finanszírozás, amelyből a tagpárt vagy a tagszervezet pénzügyi előnyhöz jut, még akkor is, ha nem kerül sor közvetlen pénzátutalásra; ezek olyan esetek, amelyek lehetővé teszik a tagpárt vagy tagszervezet számára, hogy elkerüljön olyan kiadásokat, amelyeket egyébként a saját és kizárólagos hasznára szervezett tevékenységekkel kapcsolatban viselnie kellett volna, a közös európai politikai tevékenységek kivételével;

13.

„közös európai politikai tevékenységek”: az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által egy vagy több tagpárttal vagy tagszervezettel közösen szervezett tevékenységek, amennyiben azok egy vagy több olyan tagállamban folytatott olyan tevékenységeket érintenek, amelyek hozzájárulnak az európai politikai tudatosság alakításához és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításához, feltéve, hogy az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány részvétele egyértelműen látható, az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány tevékenységért való felelősségvállalásának szintje egyértelmű, és az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány pénzügyi hozzájárulása megfelel az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány részvétele összességében vett szintjének az érintett tagpártok vagy tagszervezetek részvételi szintjéhez viszonyítva;

14.

„éves költségvetés”: a 25. és a 32. cikk alkalmazásában az adott év kiadásainak az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány éves pénzügyi beszámolójában megjelölt teljes összege;

15.

„nemzeti kapcsolattartó pont”: bármely olyan személy, akit a tagállamok illetékes hatóságai az e rendelet szerinti információcserére külön kijelölnek;

16.

„székhely”: ha e rendelet másként nem rendelkezik, az a hely, ahol az európai politikai párt vagy az európai politikai alapítvány központi igazgatása található;

17.

„egyidejűleg elkövetett jogsértések”: ugyanazon jogellenes cselekmény keretében elkövetett két vagy több jogsértés;

18.

„ismételt jogsértés”: olyan időpontban elkövetett jogsértés, amely esetében azonos típusú jogsértésért a megelőző öt éven belül az elkövetőre már szankciót róttak ki.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOK ÉS AZ EURÓPAI POLITIKAI ALAPÍTVÁNYOK JOGÁLLÁSA

3. cikk

A bejegyzés feltételei

(1)   A politikai szövetség európai politikai pártként való bejegyzését kérelmezheti, amennyiben megfelel a következő feltételeknek:

a)

székhelye az alapszabályában foglaltak szerint a tagállamok valamelyikében található;

b)

az alábbi feltételek legalább egyikének megfelel:

i.

a politikai szövetség tagpártjai képviseltetik magukat a tagállamok legalább egynegyedében európai parlamenti, nemzeti parlamenti, regionális parlamenti képviselők vagy regionális közgyűlési tagok révén;

ii.

a politikai szövetség vagy tagpártjai a legutóbbi európai parlamenti választásokon a tagállamok legalább egynegyedében megkapták az adott tagállamok mindegyikében a leadott szavazatok legalább három százalékát;

c)

tagpártjai nem tagjai másik európai politikai pártnak;

d)

különösen programjában és tevékenységei során tiszteletben tartja az Uniónak az EUSZ 2. cikkében meghatározott alapértékeit, azaz az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és erről az e rendelet I. mellékletében meghatározott formanyomtatvány felhasználásával hivatalos szabványnyilatkozatot tesz;

e)

biztosítja, hogy tagpártjai – különösen programjaikban és tevékenységeik során – tiszteletben tartsák az EUSZ 2. cikkében meghatározott, az Unió alapját képező értékeket, és erről az I. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával hivatalos szabványnyilatkozatot tesz;

f)

biztosítja, hogy tagpártjai vagy azok egyéni tagjai nem állnak az EUMSZ 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott korlátozó intézkedések hatálya alatt;

g)

a politikai szövetség vagy tagjai részt vettek európai parlamenti választásokon, vagy nyilvánosan kifejezték a következő európai parlamenti választásokon való részvételükre irányuló szándékukat;

h)

nem törekszik haszonszerzésre.

(2)   A szervezet európai politikai alapítványként való bejegyzését kérelmezheti, amennyiben megfelel a következő feltételeknek:

a)

az e rendelettel összhangban bejegyzett európai politikai párthoz kapcsolódik;

b)

székhelye az alapszabályában foglaltak szerint a tagállamok valamelyikében található;

c)

különösen programjában és tevékenységei során tiszteletben tartja az Uniónak az EUSZ 2. cikkében meghatározott alapértékeit, azaz az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot és az emberi jogokat, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, és erről az e rendelet I. mellékletében meghatározott formanyomtatvány felhasználásával hivatalos szabványnyilatkozatot tesz;

d)

biztosítja, hogy tagszervezetei tiszteletben tartsák az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékeket, és erről az e rendelet I. mellékletében meghatározott formanyomtatvány felhasználásával hivatalos szabványnyilatkozatot tesz;

e)

biztosítja, hogy tagpártjai vagy azok egyéni tagjai nem állnak az EUMSZ 215. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott korlátozó intézkedések hatálya alatt;

f)

céljai kiegészítik annak az európai politikai pártnak a céljait, amelyhez kapcsolódik;

g)

irányító testületének tagjai legalább a tagállamok egynegyedéből származnak;

h)

nem törekszik haszonszerzésre.

(3)   Bármely európai politikai párthoz csak egy európai politikai alapítvány kapcsolódhat formálisan. Valamennyi európai politikai párt és a hozzá kapcsolódó európai politikai alapítvány biztosítja napi igazgatásuk, irányító testületeik és pénzügyi elszámolásaik szétválasztását.

4. cikk

Az európai politikai pártok irányítása

(1)   Az európai politikai párt alapszabálya meg kell, hogy feleljen a székhelye szerinti tagállamban alkalmazandó jogszabályoknak, és tartalmaznia kell legalább a következőkre kiterjedő rendelkezéseket:

a)

a párt neve és logója, amelynek világosan megkülönböztethetőnek kell lennie bármely létező európai politikai párt és európai politikai alapítvány nevétől és logójától;

b)

a párt székhelyének címe;

c)

a párt törekvéseit és céljait tartalmazó politikai program;

d)

a 3. cikk (1) bekezdése h) pontjával összhangban nyilatkozat arról, hogy a párt nem törekszik haszonszerzésre;

e)

adott esetben a hozzá kapcsolódó európai politikai alapítvány neve és a köztük fennálló formális kapcsolat ismertetése;

f)

a párt igazgatási és pénzügyi szervezete és eljárásai, részletesen ismertetve különösen az igazgatási, a pénzügyi és a jogi képviseleti hatáskörökkel felruházott testületeket és hivatalokat, valamint az éves elszámolások elkészítésére, jóváhagyására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

g)

a párt – mint európai politikai párt – önkéntes feloszlása esetén követendő belső eljárás;

h)

a párt nemek egyensúlyára vonatkozó belső szabályai.

(2)   Az európai politikai párt alapszabályának rendelkezéseket kell tartalmaznia a belső pártszervezet vonatkozásában, amelyeknek ki kell terjedniük legalább a következőkre:

a)

a párt tagjainak felvételével, kilépésével és kizárásával kapcsolatos részletes szabályok, a párt tagpártjainak listáját csatolni kell az alapszabályhoz;

b)

valamennyi tagsági formával kapcsolatos jogok és kötelezettségek és a megfelelő szavazati jogok;

c)

a párt irányító testületeinek hatásköre, feladatai és összetétele, valamennyi esetben külön ismertetve a jelöltek kiválasztása tekintetében alkalmazandó kritériumokat, valamint a kinevezésükre és felmentésükre vonatkozó részletes szabályokat;

d)

a párt belső döntéshozatali eljárásai, különös tekintettel a szavazási eljárásokra és a határozatképességgel kapcsolatos követelményekre;

e)

az átláthatóság szempontjának érvényesítése, így különösen a könyvelés és elszámolások, az adományok, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme vonatkozásában;

f)

a párt alapszabályának módosítására vonatkozó belső eljárás.

(3)   Az európai politikai párt alapszabálya biztosítja, hogy:

a)

minden szavazás során az elfogadáshoz az Unióban székhellyel rendelkező vagy az uniós polgár tagok többségének támogatására legyen szükség;

b)

a társult tagok által leadott szavazat nem lehet döntő jelentőségű a többség megléte szempontjából;

c)

ezenfelül a társult tagpártok sem egyedül, sem kollektíven nem határozhatnak meg cselekvési irányt az Unió szavazati joggal rendelkező polgárainak vagy az érintett európai politikai párt tagjainak többsége ellenében, vagy blokkolhatják e többséget;

d)

a társult tagpártok képviselői nem kaphatnak felhatalmazást végrehajtási hatáskörök gyakorlására az irányító testületekben.

(4)   A székhely szerinti tagállam további követelményeket írhat elő az alapszabályra vonatkozóan, feltéve, hogy ezen további követelmények e rendelettel nem összeegyeztethetetlenek.

5. cikk

Átláthatósági kötelezettségek a logók használata, a politikai program közzététele és a nemek közötti egyensúly tekintetében

(1)   Minden európai politikai pártnak biztosítania kell, hogy a tagpártjai honlapjukon közzétegyék az európai politikai párt politikai programját, és honlapjukon feltüntessék az európai politikai párt logóját. Az európai politikai párt logóját jól látható módon kell feltüntetni a tagpárt honlapja kezdőlapjának felső részén.

(2)   Minden európai politikai pártnak honlapján közzé kell tennie a 2025. december 28-t követően megtartásra kerülő európai parlamenti választásokon induló jelöltjeik tekintetében a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó információkat, valamint az európai parlamenti képviselőik körében a nemek képviseletére vonatkozó naprakész információkat.

Minden európai politikai párt biztosítja, hogy uniós tagpártjai honlapjukon közzétegyék az európai parlamenti választásokon induló jelöltjeik tekintetében a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó információkat, valamint az európai parlamenti képviselőik tekintetében a nemek képviseletére vonatkozó információkat.

6. cikk

Az európai politikai alapítványok irányítása

(1)   Az európai politikai alapítvány alapszabálya meg kell, hogy feleljen a székhelye szerinti tagállamban alkalmazandó jogszabályoknak, és tartalmaznia kell legalább a következőkre kiterjedő rendelkezéseket:

a)

az alapítvány neve és logója, amelynek világosan megkülönböztethetőnek kell lennie bármely létező európai politikai párt és európai politikai alapítvány nevétől és logójától;

b)

az alapítvány székhelyének címe;

c)

az alapítvány törekvéseinek és céljainak ismertetése, amelyeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a 2. cikk 6. pontjában felsorolt feladatokkal;

d)

a 3. cikk (2) bekezdése h) pontjával összhangban nyilatkozat arról, hogy az alapítvány nem törekszik haszonszerzésre;

e)

annak az európai politikai pártnak a neve, amelyhez a politikai alapítvány közvetlenül kapcsolódik, valamint a köztük fennálló formális kapcsolat ismertetése;

f)

az alapítvány testületeit felsoroló lista, megjelölve minden testület esetében annak hatáskörét, feladatait és összetételét, valamint az e testületek tagjainak és vezetőinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó részletes szabályokat;

g)

az alapítvány igazgatási és pénzügyi szervezete és eljárásai, részletesen ismertetve különösen az igazgatási, a pénzügyi és a jogi képviseleti hatáskörökkel felruházott testületeket és hivatalokat, valamint az éves elszámolások elkészítésére, jóváhagyására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

h)

az alapítvány alapszabályának módosítására vonatkozó belső eljárás;

i)

az alapítvány – mint európai politikai alapítvány – önkéntes feloszlása esetén követendő belső eljárás;

j)

az alapítvány nemek egyensúlyára vonatkozó belső szabályai;

k)

a társult tagszervezeteknek az európai politikai alapítvány irányítási struktúráiban és döntéshozatali folyamataiban fennálló jogait és kötelezettségeit meghatározó szabályok, amelyek megfelelő biztosítékokat nyújtanak a külföldi beavatkozással szemben, és megakadályozzák, hogy a társult tagszervezetek meghatározzák a cselekvési irányt vagy blokkolják az uniós tagok többségét.

(2)   A székhely szerinti tagállam további követelményeket írhat elő az alapszabályra vonatkozóan, feltéve, hogy ezen további követelmények e rendelettel nem összeegyeztethetetlenek.

7. cikk

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos követelmények

(1)   Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok irányító testületeinek a nemek szempontjából kiegyensúlyozottnak kell lenniük.

(2)   Az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak rendelkezniük kell a nemek közötti egyensúly előmozdítására és a nők valamennyi tevékenységükben való részvételének ösztönzésére szolgáló belső mechanizmusokkal.

(3)   Az európai politikai pártoknak és az európai politikai alapítványoknak eljárással kell rendelkezniük a szexuális zaklatás és a nemi alapú megkülönböztetés megelőzése, felderítése, és az ellene való folyamatos munka érdekében.

8. cikk

Az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága

(1)   Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok e rendelet szerinti bejegyzése, ellenőrzése és szankcionálása céljából létrejön az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága (a továbbiakban: a Hatóság).

(2)   A Hatóság jogi személy. A Hatóság független, és feladatait e rendelettel teljes összhangban látja el.

A Hatóság dönt az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok bejegyzéséről és nyilvántartásból való törléséről az e rendeletben előírt eljárásoknak és feltételeknek megfelelően. A Hatóság ezen túlmenően rendszeresen ellenőrzi, hogy a bejegyzett európai politikai pártok és európai politikai alapítványok folyamatosan megfelelnek-e a 3. cikkben a bejegyzésre vonatkozóan előírt feltételeknek, illetve a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a 4. cikk (3) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és k) pontjában az irányítás tekintetében előírt rendelkezéseknek.

A Hatóság a határozataiban maradéktalanul figyelembe veszi az egyesülés szabadságához való alapvető jogot és annak szükségességét, hogy Európában a politikai pártok pluralizmusa biztosított legyen.

A Hatóságot az igazgatója képviseli, aki a Hatóság nevében hozza meg a Hatóság valamennyi határozatát.

(3)   A Hatóság igazgatóját az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban együttesen: a kinevezésre jogosult hatóság) nyílt pályázati felhívást követően az e három intézmény főtitkáraiból álló kiválasztási bizottság által előterjesztett javaslatok alapján, közös megegyezéssel nevezi ki ötéves, nem megújítható időszakra.

A Hatóság igazgatóját személyes és szakmai kvalitásai alapján választják ki. A Hatóság igazgatója nem lehet az Európai Parlament képviselője, nem rendelkezhet választáson nyert mandátummal, és nem lehet valamely európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány jelenlegi vagy volt alkalmazottja. A kiválasztott igazgató tekintetében nem állhat fenn összeférhetetlenség az igazgatóként végzett feladatai és bármely más, különösen az e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban végzett hivatali feladatai között.

Amennyiben az igazgatói tisztség lemondás, nyugdíjba vonulás, felmentés vagy elhalálozás miatt megüresedik, úgy betöltéséről ugyanezen eljárás szerint kell gondoskodni.

A megbízatás lejárta vagy önkéntes lemondása esetén a távozó igazgató hivatalban marad az új igazgató hivatalba lépéséig.

Ha a Hatóság igazgatója már nem felel meg a feladatai ellátása tekintetében előírt feltételeknek, akkor az első albekezdésben említett három intézmény közül legalább kettő közös megegyezésével és az első albekezdésben említett kiválasztási bizottság által – saját kezdeményezésére vagy a fent nevezett három intézmény egyikének felkérésére – készített jelentés alapján felmenthető tisztségéből.

A Hatóság igazgatója hivatali feladatainak ellátása során függetlenséget élvez. A Hatóság nevében fellépő igazgató egyetlen intézménytől, kormánytól, bármely egyéb testülettől, hivataltól vagy ügynökségtől sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat. A Hatóság igazgatójának tartózkodnia kell a feladatai jellegével összeegyeztethetetlen minden cselekménytől.

Az igazgató tekintetében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen gyakorolja a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (14) meghatározott, az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (valamint az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek) által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket. A három intézmény az igazgató kinevezésére és felmentésére vonatkozó határozatok sérelme nélkül megállapodhat egymással abban, hogy a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott többi hatáskör gyakorlását részben vagy teljesen a három intézmény egyikére bízza.

A kinevezésre jogosult hatóság az igazgatót más feladatok ellátásával is megbízhatja azzal a feltétellel, hogy azok nem összeegyeztethetetlenek a Hatóság igazgatói tisztségéből fakadó munkaterhével, semmiképpen nem vezetnek összeférhetetlenséghez, és nem veszélyeztetik az igazgató teljes függetlenségét.

(4)   A Hatóság fizikai elhelyezésére az Európai Parlamentben kerül sor, és az Európai Parlament gondoskodik a Hatóság szükséges hivatali helyiségekkel és az igazgatást támogató létesítményekkel való ellátásáról.

(5)   A Hatóság igazgatójának munkáját alkalmazottak segítik, akik tekintetében az igazgató gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata által a kinevezésre jogosult hatóságra, illetve az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek által az egyéb alkalmazottak munkaszerződésének megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevezési hatáskörök), amelyeket a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet állapít meg. A Hatóság bármely tevékenységi területén igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket vagy nem a Hatóság által alkalmazott egyéb személyzetet.

A személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint a személyzeti szabályzat és egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából az uniós intézmények közötti megállapodással elfogadott szabályokat alkalmazni kell a Hatóság személyzetére.

Az alkalmazottak kiválasztása nem vezethet összeférhetetlenséghez a Hatóságnál végzett feladataik és bármely más hivatali feladatuk között, és ezen alkalmazottaknak tartózkodniuk kell a feladataik jellegével összeegyeztethetetlen minden cselekménytől.

(6)   A Hatóság a feladatai ellátásához szükséges bármely igazgatási intézkedésről megállapodásokat köt az Európai Parlamenttel és szükség esetén más intézményekkel, így különösen a (4), (5) és (8) bekezdés szerint biztosított alkalmazottakra, szolgáltatásokra és támogatásra vonatkozó megállapodásokat.

(7)   A Hatóság kiadásaira vonatkozó előirányzatokat az Unió általános költségvetésének az Európai Parlamentre vonatkozó szakaszában, külön jogcím alatt kell szerepeltetni. Az előirányzatoknak elégségeseknek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a Hatóság teljes és független működését. A Hatóság előzetes költségvetési tervezetét a Hatóság igazgatójának az Európai Parlament elé kell terjesztenie, és e tervezetet nyilvánosságra kell hozni. Ezen előirányzatok tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatkörét az Európai Parlament a Hatóság igazgatójára ruházza.

(8)   Az 1. sz. tanácsi rendeletet (15) a Hatóságra alkalmazni kell.

A Hatóság és a nyilvántartás működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Intézményeinek Fordítóközpontja nyújtja.

(9)   A Hatóság és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője megosztja egymással mindazokat az információkat, amelyek e rendelet alapján saját feladataik ellátásához szükségesek.

(10)   Az igazgató évente jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé a Hatóság tevékenységéről. A Hatóság a jelentéseket a honlapján közzéteszi.

(11)   Az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 263. cikkével összhangban megvizsgálja a Hatóság határozatainak jogszerűségét, és az EUMSZ 268. és 340. cikkével összhangban hatáskörrel rendelkezik a Hatóság által esetlegesen okozott károk miatti kártérítési vitákban. Ha a Hatóság elmulasztja az e rendelet által előírt valamely határozat meghozatalát, akkor az EUMSZ 265. cikkével összhangban mulasztás megállapítása iránti kereset indítható vele szemben az Európai Unió Bírósága előtt.

9. cikk

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok nyilvántartása

(1)   A Hatóság nyilvántartást hoz létre és vezet az európai politikai pártokról és az európai politikai alapítványokról. A nyilvántartásba vett információkat a 39. cikkben foglaltakkal összhangban online hozzáférhetővé kell tenni.

(2)   A nyilvántartás megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően és e rendelet irányadó rendelkezéseinek hatályán belül felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy kiegészítse e rendeletet az alábbiak meghatározása révén:

a)

a Hatóság által nyilvántartott azon adatok és bizonylatok, amelyek tekintetében a nyilvántartás illetékes adattárnak minősül, és amelyek között szerepelnie kell az európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok alapszabályainak, a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban a bejegyzésre irányuló kérelem részeként benyújtott bármely egyéb dokumentumnak, a székhely szerinti tagállamtól kapott, a 20. cikk (2) bekezdésében említett bármely egyéb dokumentumnak, valamint az igazgatási, pénzügyi és jogi képviseleti hatáskörrel felruházott, a 4. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett testületek tagjaiként vagy tisztségviselőiként tevékenykedő személyekre vonatkozó információknak;

b)

az ezen albekezdés a) pontjában említett, a nyilvántartás részét képező azon anyagok, amelyek jogszerűségét a Hatóság által az e rendelet szerint fennálló hatásköre értelmében létrehozott nyilvántartás igazolja.

A Hatóság nem illetékes annak ellenőrzése tekintetében, hogy valamely európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány teljesíti-e a székhely szerinti tagállam által a 4. és 6. cikke valamint a 19. cikk (2) bekezdése alapján az érintett párt vagy alapítvány számára előírt, és az e rendeletben foglalt kötelezettségeken és követelményeken túlmenő további kötelezettségeket és követelményeket.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben részletesen meghatározza a nyilvántartás során alkalmazandó nyilvántartási számok rendszerét és azokat a szabványosított formátumú nyilvántartási kivonatokat, amelyeket a nyilvántartásból kérésre harmadik felek rendelkezésére kell bocsátani, kitérve többek között a levelek és a dokumentumok tartalmára is. E kivonatok az igazgatási, pénzügyi és jogi képviseleti hatáskörrel felruházott, a 4. cikk (1) bekezdésének f) pontjában és a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett testületek tagjaiként vagy tisztségviselőiként eljáró személyek azonosításán kívül más személyes adatokat nem tartalmazhatnak.

E végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10. cikk

Bejegyzés iránti kérelem

(1)   A bejegyzésre irányuló kérelmet a Hatósághoz kell benyújtani. Európai politikai alapítvány bejegyzésére irányuló kérelem kizárólag azon az európai politikai párton keresztül nyújtható be, amelyhez a kérelmező formálisan kapcsolódik.

(2)   A kérelemhez a következőket kell csatolni:

a)

azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező megfelel a 3. cikkben foglalt feltételeknek, többek között egy szabványosított formában tett hivatalos nyilatkozatot az I. mellékletben meghatározott formában;

b)

a párt vagy alapítvány alapszabályát, amely tartalmazza a 4. és 6. cikkben előírt rendelkezéseket, közöttük a vonatkozó mellékleteket, valamint – adott esetben – a székhely szerinti tagállamtól származó, a 20. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozatot.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően és az e rendeletben foglalt irányadó rendelkezések hatályán belül felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a)

kiegészítse e rendeletet azáltal, hogy meghatározza a (2) bekezdéssel kapcsolatos bármely kiegészítő tájékoztatást vagy bizonylatot, amely szükséges ahhoz, hogy a Hatóság maradéktalanul elláthassa a nyilvántartás működtetésével összefüggésben e rendelet által ráruházott feladatait;

b)

módosítsa e rendeletet azáltal, hogy szükség esetén kiigazítja az I. mellékletben szereplő hivatalos szabványnyilatkozatot azon konkrét adatok tekintetében, amelyeket a kérelmezőnek fel kell tüntetnie annak biztosítása érdekében, hogy elégséges információ álljon rendelkezésre az aláíróval, annak meghatalmazásával, valamint azon európai politikai párttal vagy európai politikai alapítvánnyal kapcsolatosan, amelynek képviseletére a nyilatkozattétel céljára meghatalmazást kapott.

(4)   A kérelem részeként a Hatósághoz benyújtott dokumentumokat a 39. cikkben említett honlapon azonnal közzé kell tenni.

11. cikk

A kérelem elbírálása és a Hatóság határozata

(1)   A Hatóság megvizsgálja a kérelmet annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező teljesíti-e a 3. cikkben a bejegyzés tekintetében előírt feltételeket, és hogy az alapszabály tartalmazza-e a 4. és 6. cikkben előírt rendelkezéseket.

(2)   A Hatóság a kérelmezőt bejegyző határozatot hoz, kivéve, ha megállapítja, hogy a kérelmező nem teljesíti a 3. cikkben a bejegyzés tekintetében előírt feltételeket, vagy hogy az alapszabály nem tartalmazza a 4. és 6. cikkben előírt rendelkezéseket.

A Hatóság a bejegyzés iránti kérelem kézhezvételét követő egy hónapon belül, illetve – amennyiben a 20. cikk (4) bekezdésében előírt eljárások alkalmazandók – a bejegyzés iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül közzéteszi a kérelmező bejegyzésére vonatkozó határozatát.

Hiányos kérelem esetén a Hatóság felhívja a kérelmezőt, hogy haladéktalanul nyújtsa be a szükséges további információkat. A második albekezdésben előírt határidő számítása csak attól a naptól kezdődik, amelyen a Hatóság a hiánytalan kérelmet kézhez veszi.

(3)   A 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szabványosított formában tett hivatalos nyilatkozatot a Hatóságnak elégségesnek kell tekintenie annak megállapítására, hogy a kérelmező megfelel-e az adott esettől függően a 3. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában vagy a 3. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott feltételeknek.

(4)   A Hatóságnak a kérelmezőt bejegyző határozatát, az érintett párt vagy alapítvány alapszabályával együtt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Hatóságnak a bejegyzést megtagadó határozatát a kérelem elutasításának részletes indokolásával együtt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)   A 10. cikk (2) bekezdésnek megfelelően a bejegyzési kérelem részeként benyújtott dokumentumok vagy alapszabály bármely módosításáról két hónapon belül értesíteni kell a Hatóságot. A Hatóság e módosításokra tekintettel frissíti a nyilvántartást. A 20. cikk (2) és (4) bekezdésében foglalt eljárások értelemszerűen alkalmazandók.

(6)   Új tagpárt csatlakozása esetén minden év szeptember 30-ig meg kell küldeni a Hatóságnak az európai politikai párt tagpártjainak a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően a párt alapszabályához csatolt listájának naprakésszé tett változatát az I. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával tett hivatalos szabványnyilatkozattal együtt. Minden olyan változásról, amelynek következtében egy európai politikai párt esetleg már nem felel meg a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt feltételnek, a változás bekövetkeztétől számított négy héten belül értesíteni kell a Hatóságot.

12. cikk

A bejegyzésre vonatkozó feltételek és követelmények betartásának ellenőrzése és a nyilvántartásból való törlés okainak vizsgálata

(1)   A Hatóság a 13. cikkben előírt eljárás sérelme nélkül rendszeresen ellenőrzi, hogy a bejegyzett európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok továbbra is megfelelnek-e a 3. cikkben a bejegyzésre vonatkozóan meghatározott feltételeknek, illetve a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a 4. cikk (3) bekezdésében, valamint a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és k) pontjában az irányítás tekintetében előírt rendelkezéseknek.

(2)   Abban az esetben, ha a Hatóság úgy véli, hogy a nyilvántartásból való törlésnek a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti vagy a 21. cikk (2) bekezdése szerinti egyik oka alkalmazandó lehet valamely európai politikai pártra vagy európai politikai alapítványra, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt. Az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány tájékoztatása során a Hatóság felkéri az említett európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(3)   A 3. cikk (1) bekezdése c), f), g) vagy h) pontjának, a 3. cikk (2) bekezdése e), f), g) vagy h) pontjának, vagy az irányítás tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a 4. cikk (3) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és k) pontjában előírt rendelkezéseknek való meg nem felelés esetén a Hatóság lehetőséget ad az érintett európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak arra, hogy a (2) bekezdésben említett határidőn belül a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket vezessen be. A Hatóság az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány indokolt kérésére meghosszabbíthatja ezt a határidőt, ha és amennyiben a Hatóság e meghosszabbítást az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által tervezett korrekciós intézkedésekre tekintettel szükségesnek és helyénvalónak tartja.

(4)   Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett határidő lejártakor, vagy az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által a korrekciós intézkedésekre vonatkozóan tett észrevételek és tájékoztatás határidőn belüli kézhezvételét követően a Hatóság indokolatlan késedelem nélkül és az észrevételekre vagy tájékoztatásra tekintettel értékeli, hogy a nyilvántartásból való törlésnek a 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 21. cikk (2) bekezdése szerinti okainak bármelyike alkalmazandó-e az európai politikai pártra vagy európai politikai alapítványra.

13. cikk

Az Unió alapját képező értékekhez kapcsolódó bejegyzési feltételek ellenőrzése

(1)   Az Európai Parlament – saját kezdeményezésére vagy polgárok egy csoportjának indokolással ellátott kérelme nyomán, amelyet eljárási szabályzata vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően nyújtottak be –, a Tanács vagy a Bizottság kérelmet nyújthat be a Hatósághoz annak ellenőrzése iránt, hogy egy adott európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány megfelel-e a 3. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában és a 3. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában megállapított feltételeknek. Ilyen esetekben és a 14. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a Hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintett európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt, felkéri, hogy nyújtsa be észrevételeit, és lehetőséget biztosít számára, hogy a tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül intézkedéseket vezessen be a helyzet orvoslására.

(2)   A Hatóság az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány indokolt kérésére meghosszabbíthatja az (1) bekezdésben említett határidőt, ha és amennyiben a Hatóság a meghosszabbítást az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által tervezett korrekciós intézkedésekre tekintettel szükségesnek és helyénvalónak tartja.

(3)   Az e cikk (1) vagy a (2) bekezdésben említett határidő lejártakor, vagy az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által a korrekciós intézkedésekre vonatkozóan tett észrevételek és tájékoztatás határidőn belüli kézhezvételét követően a Hatóság az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által tett észrevételeket és adott esetben az említett párt vagy alapítvány által hozott korrekciós intézkedések leírását benyújtja a 16. cikkben említett, független kiemelkedő személyek bizottságának, és kikéri e bizottság véleményét az ügyben. A bizottságnak a Hatóság kérelmétől számított két hónapon belül véleményt kell nyilvánítania.

(4)   Abban az esetben, ha a Hatóság olyan tényekről szerez tudomást, amelyek kétségeket támasztanak arra vonatkozóan, hogy valamely konkrét európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány megfelel-e a 3. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában és a 3. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett feltételeknek, a Hatóság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot annak lehetővé tétele céljából, hogy ezen intézmények bármelyike előterjeszthesse az e cikk (1) bekezdésében említett, ellenőrzés iránti kérelmet. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül, a tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül jelzi az ellenőrzés iránti kérelem előterjesztésére irányuló szándékát.

(5)   Az európai parlamenti választásokat közvetlenül megelőző kéthónapos időszakban nem kezdeményezhető az (1)–(4) bekezdés szerinti eljárás.

(6)   A Hatóság határoz az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törléséről, figyelembe véve a 16. cikkben említett, független kiemelkedő személyek bizottságának véleményét. A Hatóság határozatát megfelelően indokolni kell.

(7)   A Hatóság a 3. cikk (1) bekezdésének d) vagy e) pontjában vagy a 3. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában előírt feltételeknek való megfelelés hiányára hivatkozva csak akkor hozhat európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozatot, ha az említett feltételek megsértése nyilvánvaló és súlyos. E határozatot az e cikk (8) bekezdésében foglalt eljárás keretében kell meghozni.

(8)   A Hatóság azon határozatáról, hogy egy európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt a 3. cikk (1) bekezdésének d) vagy e) pontjában vagy a 3. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában előírt feltételek nyilvánvaló és súlyos megsértése miatt töröl a nyilvántartásból, értesíteni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A határozat csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határozatról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament és a Tanács kifogása esetén az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány továbbra is bejegyezve marad.

(9)   Az Európai Parlament és a Tanács a Hatóság egy európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törléséről szóló határozata ellen csak olyan okokból emelhet kifogást, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésének d) vagy e) pontjában vagy a 3. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett, a bejegyzésre vonatkozó feltételek teljesülésének értékelésén alapulnak.

(10)   Ha kifogást emelnek a Hatóság valamely európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törléséről szóló határozata ellen, a Hatóság tájékoztatja az érintett európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt a kifogásról.

(11)   Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződésekkel összhangban elfogadott saját döntéshozatali szabályainak megfelelően foglal állást. A Hatóságnak az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozatával szemben emelt bármely kifogást megfelelően indokolni kell és nyilvánosságra kell hozni.

14. cikk

A nemzeti jog szerinti kötelezettségek ellenőrzése

(1)   Ha valamely európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány súlyosan megsértette a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében alkalmazandó nemzeti jog szerinti releváns kötelezettségeket, az adott európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány székhelye szerinti tagállam a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelmet nyújthat be a Hatósághoz. A kérelmet megfelelően indokolni kell. A kérelemben pontosan és kimerítően azonosítani kell a jogellenes cselekményeket és az egyes konkrét, be nem tartott nemzeti követelményeket.

Amennyiben a tagállam e bekezdés első albekezdése szerinti kérelme kizárólag vagy túlnyomó részben az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós alapértékek tiszteletben tartásával kapcsolatos elemekre vonatkozik, a Hatóság az e rendelet 13. cikke szerinti ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Bármely egyéb ügyben, amikor a tagállam az e bekezdés első albekezdése szerinti kérelmében megerősíti, hogy az ilyen kérelem ellen nemzeti szinten hatékony jogorvoslat áll rendelkezésre, és hogy az ilyen kérelemmel kapcsolatos valamennyi jogorvoslati lehetőséget kimerítették, a Hatóság az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány képviselőjének meghallgatását követően értékeli, hogy a 21. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti, a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó ok alkalmazandó-e az érintett európai politikai pártra vagy európai politikai alapítványra.

(2)   Ha valamely európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány súlyosan megsértette az e rendelet 19. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében alkalmazandó nemzeti jog szerinti releváns kötelezettségeket, és amennyiben az ügy kizárólag vagy túlnyomó részben az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós alapértékek tiszteletben tartásával kapcsolatos elemekre vonatkozik, az érintett tagállam e cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban kérelmet nyújthat be a Hatósághoz. A Hatóság az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint jár el.

(3)   E cikk alkalmazásában a Hatóság minden esetben indokolatlan késedelem nélkül jár el. A Hatóság tájékoztatja az érintett tagállamot és az érintett európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt a nyilvántartásból való törlésre irányuló, indokolással ellátott kérelemre válaszul hozott intézkedésekről.

15. cikk

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértésével kapcsolatos ellenőrzési eljárás

(1)   Az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány szándékosan nem befolyásolhatja, vagy kísérelheti meg befolyásolni az európai parlamenti választások eredményét azáltal, hogy kihasználja a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó szabályok valamely természetes vagy jogi személy általi megsértését.

(2)   Ha a Hatóság értesül az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 21. pontja értelmében vett valamely nemzeti felügyeleti hatóság által hozott olyan határozatról, amely megállapítja, hogy valamely természetes vagy jogi személy megsértette a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó szabályokat, továbbá ha e határozatból az következik, vagy egyébként alapos okkal feltételezhető, hogy a jogsértés valamely európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak az európai parlamenti választásokkal összefüggő politikai tevékenységéhez kapcsolódik, a Hatóság az e rendelet 16. cikkében említett, független kiemelkedő személyek bizottsága elé terjeszti ezt az ügyet. A Hatóság szükség esetén kapcsolatba léphet az érintett nemzeti felügyeleti hatósággal.

(3)   A (2) bekezdésben említett bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány az említett jogsértést kihasználva szándékosan befolyásolta-e, vagy megkísérelte-e befolyásolni az európai parlamenti választások eredményét. A Hatóság haladéktalanul, de legkésőbb egy hónappal a nemzeti felügyeleti hatóság határozatáról való értesülését követően kéri ki a véleményt. A Hatóság rövid, észszerű határidőt szab a bizottság számára a véleménynyilvánításra. A bizottságnak be kell tartania ezt a határidőt.

(4)   A Hatóság a bizottság véleményét figyelembe véve, a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának ix. alpontja szerint határoz arról, hogy a szóban forgó európai politikai pártra vagy európai politikai alapítványra pénzügyi szankciókat szab-e ki. A Hatóság határozatát megfelelő indokolással kell ellátni, különösen a bizottság véleménye tekintetében, és haladéktalanul közzé kell tenni.

(5)   Az e cikkben meghatározott eljárás nem érinti a 12., 13. és 14. cikkben meghatározott eljárást. A 13. cikk (1)–(4) bekezdése szerinti ellenőrzés iránti kérelemnek az európai parlamenti választásokat közvetlenül megelőző kéthónapos időszakban történő benyújtására vonatkozó, a 13. cikk (5) bekezdésében megállapított tilalom nem alkalmazandó az e cikkben meghatározott eljárásra.

16. cikk

A független kiemelkedő személyek bizottsága

(1)   A független kiemelkedő személyek bizottsága, melyet az 1141/2014/EU, Euratom rendelet hozott létre, hat tagból áll, akik közül kettőt az Európai Parlament, kettőt a Tanács és kettőt a Bizottság jelöl ki. A bizottság tagjait személyes és szakmai kvalitásaik alapján választják ki. E személyek nem lehetnek európai parlamenti képviselők, a Tanács vagy a Bizottság tagjai, választásokon nyert mandátummal felruházott képviselők, az Európai Unió tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai, sem pedig európai politikai pártok, illetve európai politikai alapítványok jelenlegi vagy korábbi alkalmazottai.

A bizottság tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek. Egyetlen intézménytől, kormánytól, egyéb szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől sem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat, és tartózkodnak minden, feladataik jellegével összeegyeztethetetlen cselekedettől.

A bizottság tagságát legkésőbb minden európai parlamenti választás utáni első európai parlamenti ülés végét követő hat hónapon belül meg kell újítani. A tagok megbízatása nem megújítható.

(2)   A bizottság maga fogadja el saját eljárási szabályzatát. A bizottság elnökét a tagok e szabályzat alapján választják meg maguk közül. A bizottság titkárságát és finanszírozását az Európai Parlament biztosítja. A titkárság a bizottság kizárólagos irányítása alatt jár el.

(3)   A bizottság a Hatóság kérésére véleményt nyilvánít:

a)

a 3. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában és a 3. cikk (2) bekezdésének c) és d) pontjában említett uniós alapértékek európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány általi bármely esetleges nyilvánvaló és súlyos megsértéséről;

b)

arról, hogy valamely európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó szabályok megsértését kihasználva szándékosan befolyásolta-e, vagy megkísérelte-e befolyásolni az európai parlamenti választások eredményét.

A bizottság az e bekezdés első albekezdésének a) és a b) pontjában említett esetekben kérheti bármilyen releváns dokumentum vagy bizonyíték átadását a Hatóságtól, az Európai Parlamenttől, az érintett európai politikai párttól vagy európai politikai alapítványtól, egyéb politikai pártoktól, politikai alapítványoktól vagy más érdekeltektől, valamint kérheti ezek képviselőinek meghallgatását. Az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett esetben a 15. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóság az alkalmazandó jognak megfelelően együttműködik a bizottsággal.

A bizottság véleményeiben teljes mértékben figyelembe veszi az egyesülés szabadságához való alapvető jogot és annak szükségességét, hogy Európában a politikai pártok pluralizmusa biztosított legyen.

A bizottság által megfogalmazott véleményeket haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOK ÉS AZ EURÓPAI POLITIKAI ALAPÍTVÁNYOK JOGÁLLÁSA

17. cikk

Jogi személyiség

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok európai jogi személyiséggel rendelkeznek.

18. cikk

Jog általi elismerés és jogképesség

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogilag elismertek és jogképesek az összes tagállamban.

19. cikk

Alkalmazandó jog

(1)   Az európai politikai pártokra és az európai politikai alapítványokra e rendelet rendelkezései alkalmazandók.

(2)   Az e rendelet által nem szabályozott kérdések tekintetében vagy a rendelet által csak részben szabályozott kérdések esetében e kérdések azon aspektusai tekintetében, amelyekre e rendelet nem terjed ki, az európai politikai pártokra és az európai politikai alapítványokra a székhelyük szerinti tagállam nemzeti jogának megfelelő rendelkezései alkalmazandók.

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok más tagállamokban kifejtett tevékenységeire az illető tagállamok vonatkozó nemzeti jogszabályai alkalmazandók.

(3)   Az e rendelet, illetve a (2) bekezdés szerint alkalmazandó rendelkezések által nem szabályozott kérdések tekintetében vagy az ezek által csak részben szabályozott kérdések esetében e kérdések azon aspektusai tekintetében, amelyekre ezek nem terjednek ki, az európai politikai pártokra és az európai politikai alapítványokra a párt vagy alapítvány alapszabályának rendelkezései alkalmazandók.

20. cikk

Az európai jogi személyiség megszerzése

(1)   Az európai politikai párt és az európai politikai alapítvány a Hatóságnak a bejegyzésükről szóló, 11. cikk szerinti határozatának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napján szerez európai jogi személyiséget.

(2)   Amennyiben valamely tagállam, amelyben az európai politikai pártként vagy európai politikai alapítványként való bejegyzését kérelmező párt vagy alapítvány székhellyel rendelkezik, előírja azt, akkor a 10. cikk szerint benyújtott kérelemhez csatolni kell az adott tagállam nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a kérelmező eleget tett a kérelmezéshez szükséges valamennyi alkalmazandó nemzeti követelménynek, és hogy alapszabálya megfelel a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett alkalmazandó jognak.

(3)   Abban az esetben, ha a kérelmező valamely tagállam joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, ennek a tagállamnak az európai jogi személyiség megszerzését úgy kell tekintenie, hogy a nemzeti jogi személy jogutódnak minősülő európai jogi személlyé alakul át. Az utóbbi teljes mértékben megőrzi a jogelődnek minősülő nemzeti jogi személy már meglévő jogait és kötelezettségeit, a nemzeti jogi személy pedig megszűnik. Az érintett tagállam nem alkalmazhat túlságosan korlátozó jellegű feltételeket az ilyen átalakulásokra. A kérelmező mindaddig megőrzi székhelyét az adott tagállamban, amíg közzé nem teszik a határozatot a 11. cikkel összhangban.

(4)   Amennyiben az a tagállam, amelyben a kérelmező székhellyel bír, ezt előírja, a Hatóság csak a tagállammal folytatott konzultációt követően határozza meg az (1) bekezdésben említett közzététel időpontját.

21. cikk

Az európai jogi személyiség megszűnése

(1)   Az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány elveszíti európai jogi személyiségét, amikor a Hatóság a határozatával törli a nyilvántartásból:

a)

ha a 12. cikkben meghatározott eljárás keretében a Hatóság megállapítja, hogy

i.

az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem felel meg a 3. cikk (1) bekezdésének a), b), c), f), g) vagy h) pontjában vagy a 3. cikk (2) bekezdésének a), b), e), f), g) vagy h) pontjában meghatározott bejegyzési feltételek egyikének;

ii.

az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem tartja be a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a cikk (3) bekezdésében vagy a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) vagy k) pontjában meghatározott, irányítás tekintetében előírt rendelkezések egyikét;

iii.

az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 138. cikke (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetek valamelyikében van; vagy

iv.

az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány bejegyzéséről szóló határozat szempontjából meghatározó jellegű információk helytelenek vagy félrevezetők voltak, vagy a határozat megtévesztés révén született;

b)

ha az e rendelet 13. cikkében meghatározott eljárás keretében a Hatóság megállapítja, hogy az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) vagy e) pontjában vagy a 3. cikk (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában – az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós alapértékek tiszteletben tartása tekintetében – meghatározott bejegyzési feltételeket az érintett európai politikai párt, annak tagpártjai vagy az érintett európai politikai alapítvány vagy annak tagszervezetei nyilvánvalóan és súlyosan megsértették;

c)

az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány kérésére; vagy

d)

a 14. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesítő tagállam kérésére.

(2)   Ha a Hatóság úgy határoz, hogy törli az európai politikai pártot a nyilvántartásból, a hozzá kapcsolódó európai politikai alapítványt is törölnie kell a nyilvántartásból.

(3)   A Hatóságnak az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozatát az érintett európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak kell címezni, és arról azt értesíteni kell. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(4)   Ha az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány a székhelye szerinti tagállam joga alapján jogi személyiséget szerez, ezt a tagállamnak úgy kell tekintenie, hogy az európai jogi személyiség olyan nemzeti jogi személlyé alakul, amely teljes mértékben megőrzi a jogelődnek minősülő európai jogalany már meglévő jogait és kötelezettségeit. Az érintett tagállam nem alkalmazhat túlságosan korlátozó jellegű feltételeket az ilyen átalakulásokra.

(5)   Ha az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem szerez jogi személyiséget a székhelye szerinti tagállam joga alapján, akkor az európai politikai pártot vagy az európai politikai alapítványt e tagállam alkalmazandó jogával összhangban fel kell számolni. Az érintett tagállam előírhatja, hogy a felszámolást előzze meg a nemzeti jogi személyiségnek az érintett pár vagy alapítvány általi megszerzése, a (4) bekezdéssel összhangban.

(6)   Az érintett tagállamnak az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett valamennyi helyzetben biztosítania kell a 3. cikkben említett, nonprofit jellegre vonatkozó feltétel teljes tiszteletben tartását. A Hatóság, valamint az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője – különösen az Unió általános költségvetéséből kapott források visszafizettetése és a 32. cikkel összhangban kiszabott pénzügyi szankciók behajtásának biztosítása érdekében – megállapodhat az érintett tagállammal az európai jogi személyiség megszüntetésének részletes szabályairól.

IV. FEJEZET

FINANSZÍROZÁSI RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A finanszírozás feltételei

(1)   Az e rendeletben meghatározott feltételek és eljárások alapján bejegyzett európai politikai párt, amely legalább egy tagja által képviselteti magát az Európai Parlamentben, és amelyre az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 138. cikkének (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetek egyike sem vonatkozik, az Unió általános költségvetéséből nyújtott finanszírozásért folyamodhat az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője által közzétett, az Unió általános költségvetéséből folyósítandó hozzájárulásra vonatkozó felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően.

(2)   Az az európai politikai alapítvány, amely az e cikk (1) bekezdése szerint finanszírozás iránti kérelem benyújtására jogosult európai politikai párthoz kapcsolódik, amelyet az e rendeletben meghatározott feltételek és eljárások alapján bejegyeztek, és amelyre az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 138. cikkének (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetek egyike sem vonatkozik, az Unió általános költségvetéséből nyújtott finanszírozásért folyamodhat az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője által közzétett pályázati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően.

(3)   Az Unió költségvetéséből nyújtott finanszírozásra való jogosultságnak az e cikk (1) bekezdése és a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározása, valamint a 24. cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából egy európai parlamenti képviselő csak egy európai politikai párt tagjának tekinthető, amely adott esetben az a párt, amelyhez a képviselő nemzeti vagy regionális politikai pártja a finanszírozási kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napján kapcsolódik.

E célból valamely európai parlamenti képviselőnek egy európai politikai pártban való közvetlen tagsága akkor fogadható el, ha az európai parlamenti képviselő nem tagja valamely európai politikai párthoz kapcsolódó nemzeti vagy regionális pártnak.

(4)   Az Unió általános költségvetéséből nyújtott pénzügyi hozzájárulás vagy támogatás európai politikai párt esetében nem haladhatja meg a párt költségvetésében feltüntetett éves visszatéríthető kiadások 95 %-át, európai politikai alapítvány esetében pedig az alapítvány elszámolható felmerült költségeinek 95 %-át. Az odaítélt uniós hozzájárulások fel nem használt részét az európai politikai pártok az odaítélést követő pénzügyi évben felhasználhatják visszatéríthető kiadások fedezésére. Az e pénzügyi évet követően fel nem használt összegeket az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletnek megfelelően vissza kell fizettetni.

(5)   Az Unió általános költségvetéséből származó pénzügyi hozzájárulás formájában visszatéríthető kiadások a 26. és 27. cikkben rögzített keretek között az igazgatási kiadásokat, valamint a technikai segítségnyújtással, értekezletekkel, kutatással, határokon átnyúló rendezvényekkel, tanulmányokkal, tájékoztatással és kiadványokkal kapcsolatos kiadásokat és a kampányokhoz kötődő kiadásokat foglalják magukban.

23. cikk

Finanszírozás iránti kérelem

(1)   Ahhoz, hogy az Unió általános költségvetéséből finanszírozásban részesüljön, az e rendelet 22. cikke (1) vagy (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulásra vonatkozó felhívás vagy pályázati felhívás közzétételét követően kérelmet kell benyújtania az Európai Parlamenthez.

(2)   A kérelem benyújtásakor az európai politikai pártnak és az európai politikai alapítványnak meg kell felelnie a 28. cikkben felsorolt kötelezettségeknek. A kérelme benyújtásának napjától a pénzügyi év végéig vagy az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulás vagy támogatás tárgyát képező intézkedés végéig szerepelnie kell a nyilvántartásban, valamint nem sújthatja a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának vii–ix. alpontjaiban foglalt szankciók egyike sem.

(3)   Az európai politikai alapítvány kérelmének tartalmaznia kell az alapítvány éves munkaprogramját vagy cselekvési tervét.

(4)   Az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulásra vonatkozó felhívás vagy pályázati felhívás lezárását követően három hónapon belül határozatot hoz, és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletnek megfelelően engedélyezi és kezeli a megfelelő előirányzatokat.

(5)   Európai politikai alapítvány az Unió általános költségvetéséből nyújtott finanszírozás iránti kérelmét kizárólag azon az európai politikai párton keresztül nyújthatja be, amelyhez kapcsolódik.

24. cikk

Odaítélési kritériumok és a finanszírozás elosztása

(1)   A 23. cikknek megfelelően hozzájárulásban vagy támogatásban részesült európai politikai pártok és európai politikai alapítványok számára rendelkezésre álló vonatkozó előirányzatokat évente, a következő elosztási kulcs alapján kell elosztani:

a)

10 %-ot egyenlő részekben osztanak el a kedvezményezett európai politikai pártok között;

b)

90 %-ot annak arányában osztanak el a kedvezményezett európai politikai pártok között, hogy megválasztott képviselőik az európai parlamenti képviselők között milyen arányt képviselnek.

Ugyanezt az elosztási kulcsot kell alkalmazni a finanszírozás európai politikai alapítványok számára történő odaítélése során, európai politikai pártokkal való kapcsolatuk alapján.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett elosztás azon választott európai parlamenti képviselők számán alapul, akik a finanszírozás iránti kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napján a kérelmet benyújtó európai politikai párt tagjai, figyelemmel a 22. cikk (3) bekezdésére is.

E napot követően a szám esetleges változásai nem érintik a finanszírozás európai politikai pártok vagy európai politikai alapítványok közötti elosztási arányait. Ez nem érinti a 22. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon követelményt, hogy az európai politikai pártnak legalább egy képviselővel rendelkeznie kell az Európai Parlamentben.

25. cikk

Adományok, hozzájárulások és saját tevékenységből származó források

(1)   Az európai politikai párt és az európai politikai alapítvány évente és adományozónként legfeljebb 18 000 EUR értékben adományokat fogadhat el természetes vagy jogi személyektől.

(2)   Az európai politikai párt és az európai politikai alapítvány éves pénzügyi beszámolójának 28. cikk szerinti benyújtásakor egyúttal a támogatók listáját is továbbítja, az általuk nyújtott adományokkal együtt, megjelölve az egyes adományok jellegét és értékét. Ez a bekezdés az európai politikai pártok uniós tagpártjai és uniós tagszervezetei által nyújtott hozzájárulásokra, az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok egyes tagjai által nyújtott, 1 500 EUR-t meghaladó összegű hozzájárulásokra, valamint az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok saját tevékenységből származó forrásaira is alkalmazandó.

A természetes személyektől származó, évente és adományozónként 1 500 EUR értéket meghaladó, de legfeljebb 3 000 EUR értékű adományok és hozzájárulások esetében az érintett európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak jeleznie kell, hogy az adott természetes személyek a 39. cikk (1) bekezdése e) pontjával összhangban hozzájárultak-e előzetesen írásban a nyilvánosságra hozatalhoz.

(3)   Az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által az európai parlamenti választásokat megelőző hat hónapos időszakon belül kapott adományokat hetente, írásban, a (2) bekezdésnek megfelelően be kell jelenteni a Hatóságnak.

(4)   Az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által elfogadott, 12 000 EUR-t meghaladó értékű egyedi adományokat késedelem nélkül, írásban, a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően be kell jelenteni a Hatóságnak.

(5)   Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok minden olyan adomány esetében, amelynek értéke évente és adományozónként meghaladja a 3 000 EUR-t, felkérik ezen adományozókat, hogy bocsássák rendelkezésre a megfelelő azonosításukhoz szükséges információkat. Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok a Hatóság kérésére továbbítják számára a kapott információkat.

A Hatóság formanyomtatványt dolgoz ki az adományozók első albekezdésben említettek szerinti azonosítására.

(6)   Az európai politikai párt vagy az európai politikai alapítvány nem fogadhat el:

a)

névtelen adományokat vagy hozzájárulásokat;

b)

az Európai Parlamentben működő politikai csoportok költségvetéséből származó adományokat;

c)

valamely tagállam vagy harmadik ország hatóságától, illetve olyan vállalkozástól származó adományokat, amely felett ilyen hatóságától közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhat tulajdonjoga, pénzügyi részesedése vagy az adott vállalkozásra irányadó szabályok alapján; vagy

d)

harmadik országbeli magánszervezetektől vagy olyan harmadik országból származó magánszemélyektől származó adományokat, akik nem rendelkeznek szavazati joggal az európai parlamenti választásokon.

(7)   Az európai politikai párt vagy az európai politikai alapítvány az e rendelet által tiltott adományokat azok kézhezvételétől számított 30 napon belül visszajuttatja az adományozónak vagy bármely más, az adományozó megbízásából eljáró személynek. Ha az adományt nem lehetséges visszajuttatni, azt jelenti a Hatóságnak és az Európai Parlamentnek.

Amennyiben egy adományt e bekezdés első albekezdése szerint jelentettek, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 98. 99. és 100. cikkének megfelelően megállapítja a követelést, és beszedési megbízás kiállításával engedélyezi a beszedést. Az összeget az Unió általános költségvetésének Európai Parlamentre vonatkozó szakaszában, általános bevételként kell szerepeltetni.

(8)   A Hatóság ellenőrzéseket hajt végre, amennyiben alapos okkal feltételezi, hogy az adományt e rendelet megsértésével fogadták el. E célból kiegészítő információkat kérhet az európai politikai párttól vagy európai politikai alapítványtól és annak támogatóitól, és együttműködhet a tagállamok illetékes hatóságaival.

(9)   Az európai politikai párt hozzájárulásokat fogadhat el tagjaitól függetlenül attól, hogy azok uniós tagpártok, vagy uniós polgárok. E hozzájárulások értéke nem haladhatja meg az európai politikai párt éves költségvetésének 40 %-át.

(10)   Az európai politikai alapítvány hozzájárulásokat fogadhat el tagjaitól – függetlenül attól, hogy azok uniós tagpártok, vagy uniós polgárok – és attól az európai politikai párttól, amelyhez kapcsolódik. E hozzájárulások értéke nem haladhatja meg az európai politikai alapítvány éves költségvetésének 40 %-át, és e hozzájárulások nem származhatnak olyan forrásból, amelyet valamely európai politikai párt e rendelet szerint az Unió általános költségvetéséből kapott.

A bizonyítás terhe az érintett európai politikai pártra hárul, amely pénzügyi kimutatásaiban világosan feltünteti a hozzá kapcsolódó európai politikai alapítvány számára nyújtott finanszírozás forrását.

(11)   A (9) és (10) bekezdés sérelme nélkül, az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok hozzájárulásokat fogadhatnak el a tagjaik közé tartozó polgároktól, évente és tagonként legfeljebb 18 000 EUR értékben, amennyiben e hozzájárulásokat az érintett tagok saját nevükben adják.

Az első albekezdésben említett felső határ nem alkalmazandó, ha az érintett tag egyúttal az Európai Parlament, valamely nemzeti parlament vagy regionális parlament, illetve regionális közgyűlés választott képviselője.

(12)   Minden, e rendelet értelmében nem engedélyezett hozzájárulást a (7) bekezdéssel összhangban vissza kell fizetni.

(13)   Az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány saját tevékenységből származó forrásainak értéke nem haladhatja meg az európai politikai párt éves költségvetésének 3 %-át vagy az európai politikai alapítvány éves költségvetésének 5 %-át.

26. cikk

Kampányok finanszírozása az európai parlamenti választások keretében

(1)   Az e bekezdés második albekezdésére is figyelemmel, az európai politikai párt részére az Unió általános költségvetéséből vagy bármely más forrásból biztosított finanszírozás felhasználható az európai politikai párt európai parlamenti választások keretében folytatott kampányának finanszírozására, amely választásokon a párt vagy annak tagjai a 3. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint részt vesznek, ideértve a közös európai politikai tevékenységeket is.

Összhangban az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (16) 8. cikkével, az európai parlamenti választások költségeinek finanszírozását és esetleges korlátozását a választásokon való részvételük mellett az összes politikai párt, jelölt és harmadik fél tekintetében minden tagállamban nemzeti rendelkezések szabályozzák.

(2)   Az európai politikai pártok éves pénzügyi beszámolóikban világosan ilyen jellegű kiadásként tüntetik fel az (1) bekezdésben említett kampányokkal kapcsolatos kiadásokat.

27. cikk

Finanszírozási tilalom

(1)   A 26. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a valamely európai politikai párt részére az Unió általános költségvetéséből vagy bármely más forrásból biztosított finanszírozás nem használható fel más politikai párt, különösen nemzeti párt vagy jelölt közvetlen vagy közvetett finanszírozására. Ezekre a nemzeti politikai pártokra és jelöltekre továbbra is a nemzeti rendelkezések alkalmazandók.

(2)   Az európai politikai alapítvány részére az Unió általános költségvetéséből vagy bármely más forrásból biztosított finanszírozás kizárólag a 2. cikk 6. pontjában felsorolt alapítványi feladatok és az alapítvány alapszabályában a 6. cikk szerint meghatározott célokhoz közvetlenül kapcsolódó kiadások finanszírozására használható fel. A finanszírozás különösen nem használható fel választások, politikai pártok vagy jelöltek vagy más alapítványok közvetlen vagy közvetett finanszírozására.

Az első albekezdésben megállapított tilalom nem akadályozza meg az európai politikai alapítványokat az Unió jövőbeli politikai vezetőinek képzésére szolgáló kapacitásépítésben, vagy abban, hogy képzést nyújtsanak személyek számára a nemzeti szabályokkal összhangban történő jelöltté válásuk időpontjáig vagy a nemzeti párton belüli jelölésük időpontjáig, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(3)   Európai politikai párt és európai politikai alapítvány részére az Unió általános költségvetéséből vagy bármely más forrásból biztosított finanszírozás nem használható fel népszavazási kampányok finanszírozására.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉS ÉS SZANKCIÓK

28. cikk

Számvitel, beszámolási és auditálási kötelezettségek

(1)   Az európai politikai párt és az európai politikai alapítvány a pénzügyi év végétől számított legfeljebb hat hónapon belül nyílt, géppel olvasható formátumban benyújtja az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője számára a következőket:

a)

a székhely szerinti tagállamában hatályos jogszabályok alapján elkészített, a bevételek és a kiadások, illetve az eszközök és kötelezettségek pénzügyi év eleji és pénzügyi év végi összegét bemutató éves pénzügyi beszámolóját és az azt kísérő megjegyzéseket;

b)

az éves pénzügyi beszámolókra vonatkozó, az éves pénzügyi beszámolók megbízhatóságát és az abban foglalt bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, független testület vagy szakértő által készített külső audit jelentést;

c)

az adományozók és hozzájárulók és az általuk nyújtott adományok, illetve hozzájárulások 25. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően bejelentett listáját.

A pénzügyi év végétől számított legfeljebb hat hónapon belül az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok az első albekezdésben említett beadványok egy példányát megküldik a Hatóságnak és a székhelyük szerinti tagállam illetékes nemzeti kapcsolattartó pontjának is. A másolatot nyílt, géppel olvasható formátumban kell elkészíteni.

(2)   Amennyiben az európai politikai párt vagy az európai politikai alapítvány nemzeti politikai pártokkal, illetve nemzeti politikai alapítványokkal vagy más szervezetekkel közösen hajt végre kiadásokat, az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány által közvetlenül vagy e harmadik feleken keresztül felmerült kiadásokat igazoló bizonylatokat az (1) bekezdésben említett éves pénzügyi beszámolóba kell foglalni.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett független testületeket vagy szakértőket az Európai Parlament választja ki, bízza meg és fizeti. E testületeknek és szakértőknek a székhelyük vagy telephelyük szerinti tagállam hatályos jogszabályai alapján elszámolások auditálására jogosultaknak kell lenniük.

(4)   Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok kötelesek minden kért információt audit céljából a független testületek és szakértők rendelkezésére bocsátani.

(5)   A független testületek, illetve szakértők tájékoztatják a Hatóságot és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőjét, amennyiben az Unió pénzügyi érdekeit esetlegesen sértő jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció gyanúja merül fel. A Hatóság és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője tájékoztatja erről az érintett nemzeti kapcsolattartó pontokat.

29. cikk

Az ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok

(1)   Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok megfelelését az e rendelet szerinti kötelezettségeknek a Hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője és az illetékes tagállamok egymással együttműködve ellenőrzik.

(2)   A Hatóság ellenőrzi, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok megfelelnek-e az e rendelet alapján fennálló, különösen a 3. cikkel, a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjával, a 4. cikk (3) bekezdésével, az 5. cikkel, a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és k) pontjával, a 11. cikk (5) és (6) bekezdésével, valamint a 25., a 26. és a 27. cikkel kapcsolatos kötelezettségeiknek.

Az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője ellenőrzi, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok megfelelnek-e az e rendelet szerinti uniós finanszírozással kapcsolatos és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet szerinti kötelezettségeknek. Ezen ellenőrzés végrehajtása során az Európai Parlament megteszi a szükséges intézkedéseket az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás megelőzése és az azok elleni küzdelem terén.

(3)   A megfelelés e cikk (2) bekezdése szerinti, a Hatóság és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője által végzett ellenőrzése nem terjed ki az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok 19. cikk szerint alkalmazandó nemzeti jogból fakadó kötelezettségeknek való megfelelésére.

(4)   Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok kötelesek minden olyan, a Hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője, a Számvevőszék, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vagy a tagállamok által kért információt rendelkezésre bocsátani, amely szükséges az e rendelet értelmében általuk elvégzendő ellenőrzésekhez.

Kérelemre és a 25. cikknek való megfelelés ellenőrzése céljából az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok kötelesek az egyéni tagoktól származó hozzájárulásokkal és az e tagok személyazonosságával kapcsolatos információkat a Hatóság rendelkezésére bocsátani. Ezenfelül a Hatóság adott esetben kötelezheti az európai politikai pártokat a választott képviselőiktől származó, aláírással ellátott megerősítő nyilatkozatok rendelkezésre bocsátására a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése céljából.

30. cikk

Végrehajtás és ellenőrzés az uniós finanszírozás tekintetében

(1)   Az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozására szolgáló előirányzatokat az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni, és azokat e rendelettel és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban kell végrehajtani.

A hozzájárulások és támogatások feltételeit az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője állapítja meg a hozzájárulási és pályázati felhívásban.

(2)   Az Unió általános költségvetéséből kapott finanszírozás és annak felhasználása felett az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletnek megfelelően kell ellenőrzést gyakorolni.

Az ellenőrzést a 28. cikk (1) bekezdésének megfelelően külső és független audit révén végrehajtott éves tanúsítás alapján is el kell végezni.

(3)   A Számvevőszék auditálási hatáskörét az EUMSZ 287. cikkével összhangban gyakorolja.

(4)   Az e rendelet alapján finanszírozásban részesülő európai politikai pártok és európai politikai alapítványok a Számvevőszék kérésére annak rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi dokumentumot és információt.

(5)   A hozzájárulásra vagy támogatásra vonatkozó határozatban vagy megállapodásban kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy az Unió általános költségvetéséből hozzájárulásban részesült európai politikai párt vagy az Európai Unió általános költségvetéséből támogatásban részesült európai politikai alapítvány auditálását a nyilvántartások ellenőrzése alapján és helyszíni ellenőrzés formájában az Európai Parlament és a Számvevőszék végzi.

(6)   A Számvevőszék és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője vagy bármely más, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője által felhatalmazott külső testület elvégezheti azokat a vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket, amelyek a kiadások jogszerűségének és a hozzájárulásra vagy támogatásra vonatkozó határozat vagy megállapodás rendelkezései – továbbá európai politikai alapítvány esetében az alapítványi munkaprogram vagy tevékenységek – megfelelő végrehajtásának megállapításához szükségesek. Az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány minden, e feladat elvégzéséhez szükséges dokumentumot vagy információt rendelkezésre bocsát.

(7)   A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (18) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF-vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet szerinti hozzájárulásokkal vagy támogatásokkal összefüggésben csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei. Megfelelő esetben a vizsgálati megállapítások nyomán az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője visszafizettetésről határozhat.

31. cikk

Technikai támogatás

Az Európai Parlament által az európai politikai pártoknak nyújtott valamennyi technikai támogatás az egyenlő bánásmód elvén alapul. Az ilyen jellegű támogatás feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló segítségnyújtásban részesíthető más külső szervezeteknek és egyesületeknek biztosított technikai támogatás feltételeinél; a támogatást számla ellenében és pénzbeli ellentételezés fejében kell nyújtani.

32. cikk

Szankciók

(1)   A Hatóság pénzügyi szankciót szab ki a következő helyzetekben:

a)

nem számszerűsíthető jogsértések esetében:

i.

a 11. cikk (5) vagy (6) bekezdésében foglalt követelmények be nem tartása esetén;

ii.

amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nem tesz eleget a 4. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontja, a 4. cikk (3) bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és k) pontja szerint vállalt kötelezettségeinek, illetve szolgáltatott adatoknak;

iii.

az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek be nem tartása esetén;

iv.

az 5. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek be nem tartása esetén;

v.

amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány elmulasztja a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően benyújtani az adományozók és adományaik listáját, vagy amennyiben az adományokat elmulasztja a 25. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően bejelenteni;

vi.

amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány megszegte a 28. cikk (1) bekezdésében vagy a 29. cikk (4) bekezdésében megállapított kötelezettségeit;

vii.

amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 138. cikke (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzet valamelyikében van;

viii.

amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány bármikor szándékosan elmulasztott információt szolgáltatni, szándékosan hamis vagy félrevezető információt szolgáltatott;

ix.

ha a 15. cikkben előírt ellenőrzési eljárással összhangban megállapítást nyer, hogy egy európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó szabályok megsértését kihasználva szándékosan befolyásolta, vagy megkísérelte befolyásolni az európai parlamenti választások eredményét;

b)

számszerűsíthető jogsértések esetében:

i.

amennyiben az európai politikai párt vagy az európai politikai alapítvány a 25. cikk (1) vagy (6) bekezdése által tiltott adományokat és hozzájárulásokat fogad el, kivéve, ha a 25. cikk (7) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek;

ii.

a 26. és 27. cikkben foglalt követelmények be nem tartása esetén.

(2)   Az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője az európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt legfeljebb 5 évre – bármely ötéves időszakon belüli ismételt jogsértés esetén pedig legfeljebb 10 évre – kizárhatja a jövőbeli uniós finanszírozásból, amennyiben vétkesnek találják az e cikk (1) bekezdése a) pontjának vii. és viii. alpontjában felsorolt jogsértésekben. Ez nem érinti az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőjének a (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 235. cikkében meghatározott hatáskörét.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában az európai politikai pártra vagy európai politikai alapítványra az alábbi pénzügyi szankciókat kell kiszabni:

a)

nem számszerűsíthető jogsértések esetén az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány éves költségvetésének meghatározott százaléka, a következők szerint:

i.

legfeljebb 5 %;

ii.

több egyidejűleg elkövetett jogsértés esetén 5 és 10 % között;

iii.

ismételt jogsértésnek minősülő jogsértés esetén 10 és 15 % között;

iv.

további ismételt jogsértésnek minősülő jogsértés esetén 15 és 20 % között;

v.

az i–iv. pontban meghatározott százalékos arányok egyharmada, amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány a Hatóság általi vizsgálat hivatalos megkezdése előtt önként bejelentette a jogsértést – abban az esetben is, ha több egyidejűleg elkövetett jogsértésre vagy ismételt jogsértésre került sor –, és megtette a megfelelő korrekciós intézkedéseket;

vi.

amennyiben az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 138. cikke (1) bekezdésében hivatkozott kizárást indokoló helyzet valamelyikében van, az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány előző évi éves költségvetésének 50 %-a;

b)

számszerűsíthető jogsértések esetén a szabálytalanul elfogadott vagy be nem jelentett összeg, vagy a 27. cikk értelmében tiltott finanszírozásra felhasznált összeg meghatározott százaléka az alábbi mérték szerint, amely nem haladhatja meg az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány éves költségvetésének 10 %-át:

i.

a szabálytalanul elfogadott vagy be nem jelentett összeg, vagy a 27. cikk értelmében tiltott finanszírozásra felhasznált összeg 100 %-a, amennyiben az legfeljebb 50 000 EUR;

ii.

a szabálytalanul elfogadott vagy be nem jelentett összeg, vagy a 27. cikk értelmében tiltott finanszírozásra felhasznált összeg 150 %-a, amennyiben az meghaladja az 50 000 EUR-t, de legfeljebb 100 000 EUR;

iii.

a szabálytalanul elfogadott vagy be nem jelentett összeg, vagy a 27. cikk értelmében tiltott finanszírozásra felhasznált összeg 200 %-a, amennyiben az meghaladja az 100 000 EUR-t, de legfeljebb 150 000 EUR;

iv.

a szabálytalanul elfogadott vagy be nem jelentett összeg, vagy a 27. cikk értelmében tiltott finanszírozásra felhasznált összeg 250 %-a, amennyiben az meghaladja az 150 000 EUR-t, de legfeljebb 200 000 EUR;

v.

a szabálytalanul elfogadott vagy be nem jelentett összeg, vagy a 27. cikk értelmében tiltott finanszírozásra felhasznált összeg 300 %-a, amennyiben az meghaladja a 200 000 EUR-t;

vi.

az i–v. pontokban megjelölt százalékos arányok egyharmada, amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány a Hatóság és/vagy az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője általi vizsgálat hivatalos megkezdése előtt önként bejelentette a jogsértést, és megtette a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott százalékos arányok alkalmazása során minden egyes adományt, hozzájárulást vagy a 27. cikk értelmében tiltott finanszírozásra felhasznált összeget külön kell számításba venni.

(4)   Amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány olyan jogsértést követett el, amely pénzügyi szankció kiszabását indokolja, és ugyanez a magatartás indokolja az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásból való törlését, a Hatóság csak az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány nyilvántartásából való törlését hajtja végre.

(5)   A Hatóság visszafizetteti a megfelelő összegeket azzal az európai politikai párttal vagy európai politikai alapítvánnyal, amelynek tekintetében pénzügyi szankciókat szabtak ki.

(6)   Az e rendeletben meghatározott szankciókra az érintett jogsértés elkövetésének napjától – folytatólagos vagy ismételt jogsértések esetén pedig a jogsértés megszűntének napjától – számított tízéves elévülési időszakot kell alkalmazni.

(7)   Amennyiben a 15. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóság határozatát hatályon kívül helyezték, vagy az e határozattal szembeni jogorvoslat kedvező elbírálásban részesült – feltéve, hogy minden nemzeti jogorvoslatot kimerítettek –, a hatóság az érintett európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány kérelmére felülvizsgálja az (1) bekezdés a) pontjának ix. alpontja szerint kiszabott szankciót.

33. cikk

A természetes személyek felelőssége

Amennyiben a Hatóság pénzügyi szankciót vet ki a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának vii. vagy viii. alpontjában említett helyzetekben, a 36. cikk (2) bekezdése szerinti visszafizettetés érdekében megállapíthatja, hogy az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány igazgatási, irányító vagy felügyelő szervében tagsággal rendelkező, vagy az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező természetes személy is felelős a jogsértésért a következő esetekben:

a)

a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának vii. alpontjában említett helyzetben, amennyiben a szóban forgó rendelkezésben említett ítéletben megállapították a természetes személy felelősségét is az érintett jogellenes tevékenységekben;

b)

a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának viii. alpontjában említett helyzetben, amennyiben a természetes személy is felelős az érintett magatartásért vagy pontatlanságokért.

34. cikk

Együttműködés a Hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője és a tagállamok között

(1)   A Hatóság, az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője és a tagállamok a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül megosztják egymással információikat, és rendszeresen tájékoztatják egymást a finanszírozási rendelkezésekkel, ellenőrzésekkel és szankciókkal kapcsolatos kérdésekről.

Emellett megállapodnak ezen információcsere gyakorlati vonatkozásairól, ideértve a bizalmas információk vagy bizonyítékok nyilvánosságra hozatalára és a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat is.

(2)   A Hatóság és az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője rendszeresen véleményt és információt cserél egymással e rendelet értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban.

(3)   Az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Hatóság megfelelő intézkedéseket hozzon, tájékoztatja a Hatóságot minden olyan megállapításáról, amely a 32. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti szankciók kiszabását vonhatja maga után. A Hatóság 6 hónapon belül határoz a szankciók kiszabásáról.

(4)   A Hatóság tájékoztatja az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőjét minden általa hozott szankciókkal kapcsolatos határozatról annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tisztviselő az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet értelmében levonhassa a megfelelő következtetéseket.

35. cikk

Korrekciós intézkedések és a helyes igazgatás elvei

(1)   A 41. cikkben említett kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának i–vi. alpontjaiban említett szankciókkal kapcsolatos végső határozat meghozatala előtt a Hatóság vagy az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője lehetőséget ad az európai politikai párt vagy az európai politikai alapítvány számára, hogy észszerű időn belül – amely rendszerint nem haladhatja meg az egy hónapot – foganatosítsa a helyzet orvoslása érdekében szükséges intézkedéseket. A Hatóság vagy az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője különösen lehetővé teszi az elírások és számítási hibák javítását, szükség esetén további dokumentumok vagy információk benyújtását, illetve a kisebb hibák helyesbítését.

(2)   Amennyiben az európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány az e cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül nem tett meg a korrekciós intézkedéseket, a 32. cikkben említett megfelelő szankciók kiszabásáról kell határozni.

36. cikk

A finanszírozási határozat jövőbeli hatállyal történő hatályon kívül helyezése

(1)   Az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője jövőbeli hatállyal hatályon kívül helyezi az európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak címzett finanszírozási határozatot a következő indokok alapján:

a)

a párt vagy alapítvány nyilvántartásból való törléséről szóló határozat, amennyiben a határozat nem a 21. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott, a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó okon alapul; vagy

b)

a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának vii. és viii. alpontja szerint elfogadott határozat.

A finanszírozási határozat jövőbeli hatállyal történő hatályon kívül helyezésének egyéb indokai is meghatározhatók a hozzájárulási vagy támogatási megállapodásban.

(2)   A finanszírozási határozat jövőbeli hatállyal történő hatályon kívül helyezéséről szóló határozat az abban megjelölt napon, vagy ha abban nincs nap meghatározva, akkor azon a napon lép hatályba, amelyen arról értesítik az európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt.

(3)   A finanszírozási határozat jövőbeli hatállyal történő hatályon kívül helyezése az alábbi következményekkel jár:

a)

a hozzájárulási vagy támogatási megállapodás a (2) bekezdésben említett naptól hatályát veszti;

b)

az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője által teljesített kifizetések európai politikai párt esetében azokra a visszatéríthető tényleges kiadásokra, európai politikai alapítvány esetében pedig azokra az elszámolható tényleges költségekre korlátozódnak, amelyek a (2) bekezdésben említett napig merültek fel;

c)

az európai politikai pártnál vagy az európai politikai alapítványnál a (2) bekezdésben említett naptól kezdve felmerült kiadások vagy költségek vissza nem téríthető kiadásnak vagy nem elszámolható költségnek minősülnek;

d)

az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője visszafizetteti az összes jogtalanul kifizetett uniós forrást, ideértve

i.

a vissza nem téríthető kiadásokra vagy nem elszámolható költségekre fordított uniós forrásokat; és

ii.

mindazt a fel nem használt uniós előfinanszírozást, amelyet a (2) bekezdésben említett nap előtt nem költöttek el, köztük a korábbi évek el nem költött uniós forrásait is; és

e)

az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője visszafizetteti a jogtalanul kifizetett összegeket azzal a természetes személlyel, akire vonatkozóan határozatot hoztak a 33. cikk alapján, adott esetben figyelembe véve az e természetes személlyel kapcsolatos rendkívüli körülményeket.

37. cikk

A finanszírozási határozat visszamenőleges hatállyal történő visszavonása

(1)   A 21. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában meghatározott indok alapján a Hatóság által hozott, az európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak a nyilvántartásból való törléséről szóló határozat alapján az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője az érintett európai politikai pártnak vagy európai politikai alapítványnak címzett finanszírozási határozatokat az e határozatok elfogadásától számított visszamenőleges hatállyal visszavonja.

(2)   A finanszírozási határozat visszamenőleges hatállyal történő visszavonása az alábbi következményekkel jár:

a)

a hozzájárulási vagy támogatási megállapodás hatályát veszti azon a napon, amelyen az érintett európai politikai pártot vagy európai politikai alapítványt értesítik az említett megszüntetésről;

b)

az európai politikai pártnál vagy az európai politikai alapítványnál felmerülő valamennyi kiadás vagy költség vissza nem téríthető kiadásnak vagy nem elszámolható költségnek minősül; és

c)

a hozzájárulási vagy támogatási megállapodás alapján kifizetett összegek, valamint a korábbi években el nem költött uniós források jogtalan kifizetésnek minősülnek, és azokat az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet alapján vissza kell fizettetni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

A polgárok tájékoztatása

A 26. és 27. cikknek, valamint saját alapszabályuknak és belső eljárásaiknak megfelelően az európai politikai pártok az európai parlamenti választások keretében minden megfelelő intézkedést meghozhatnak annak érdekében, hogy az Unió polgárait tájékoztassák egyfelől a nemzeti politikai pártok és jelöltek, másfelől az európai politikai pártok közötti kapcsolódásokról.

39. cikk

Átláthatóság

(1)   Az Európai Parlament vagy a Hatóság – az e rendelet szerinti hatáskörmegosztásuknak megfelelően – az erre a célra létrehozott honlapon nyílt, géppel olvasható formátumban közzéteszi a következőket:

a)

a bejegyzett európai politikai pártok és európai politikai alapítványok nevét és alapszabályát a bejegyzési kérelmük részeként a 10. cikknek megfelelően benyújtott dokumentumokkal együtt, legkésőbb a Hatóság határozathozatalát követő négy héten belül, majd ezt követően a Hatósághoz a 11. cikk (5) és (6) bekezdése szerint eljuttatott módosításokat;

b)

az elutasított bejegyzési kérelmek listáját a bejegyzési kérelem részeként a 10. cikknek megfelelően benyújtott dokumentumokkal együtt, valamint az elutasítás okát, legkésőbb a Hatóság határozathozatalát követő négy héten belül;

c)

az egyes európai politikai pártoknak és európai politikai alapítványoknak az egyes pénzügyi évenként kifizetett összegeket táblázatos formában tartalmazó éves jelentést azon pénzügyi évek vonatkozásában, amelyekben az Unió általános költségvetéséből hozzájárulást kaptak vagy támogatásban részesültek;

d)

a 28. cikk (1) bekezdésében említett éves pénzügyi beszámolókat és külső audit jelentéseket, valamint az európai politikai alapítványok esetében a munkaprogramok vagy tevékenységek végrehajtásáról szóló záró jelentéseket;

e)

az adományozók nevének és az általuk nyújtott adományoknak az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok által a 25. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően bejelentett listáját, azon természetes személyek adományai kivételével, akiknek adományai adományozónként és évenként nem haladják meg az 1 500 EUR értéket, mely adományok „kisebb adományok” cím alatt kerülnek bejelentésre; a természetes személyektől érkező, 1 500 EUR éves értéket meghaladó, de legfeljebb 3 000 EUR értékű adományokat csak az adományozó kifejezett előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet közzétenni; ilyen előzetes hozzájárulás hiányában ezen adományokat „kisebb adományokként” kell bejelenteni; naptári évenként közzé kell tenni a kisebb adományok teljes összegét és az adományozók számát is;

f)

az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok által a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően bejelentett, a 25. cikk (9) és (10) bekezdésében említett hozzájárulásokat;

g)

az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok által a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően bejelentett, a 25. cikk (13) bekezdésében említett saját tevékenységből származó forrásokat;

h)

az európai parlamenti választásokat megelőző hat hónapos időszakban a 25. cikk (3) bekezdése szerint kapott heti bejelentéseket;

i)

a Hatóság által a 32. cikk alapján hozott végső határozatok részleteit és indokolását, releváns esetben a független kiemelkedő személyek bizottsága által a 12. és 16. cikknek megfelelően elfogadott véleményekkel együtt, figyelemmel az (EU) 2018/1725 rendeletre is;

j)

az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője által a 32. cikknek megfelelően hozott valamennyi végső határozat részleteit és indokait;

k)

az európai politikai pártok számára nyújtott technikai támogatás leírását;

l)

az Európai Parlament e rendelet alkalmazásáról és a finanszírozott tevékenységekről szóló, 45. cikkben említett értékelő jelentését;

m)

az európai politikai pártok azon tagjainak naprakész jegyzékét, akik európai parlamenti képviselők.

(2)   A 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az európai politikai párt alapszabályához csatolt és a 11. cikk (6) bekezdésének megfelelően naprakésszé tett taglista vonatkozásában a Hatóság közzéteszi az európai politikai párt tagpártjainak jegyzékét, valamint az egyéni tagok teljes számát.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti honlapon való közzétételből ki kell zárni a személyes adatokat, kivéve, ha e személyes adatokat az (1) bekezdés a), e) vagy i) pontja értelmében közzé kell tenni.

(4)   Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok nyilvánosan hozzáférhető adatvédelmi nyilatkozatban tájékoztatják a potenciális tagokat és adományozókat az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében előírt információkról, arról, hogy személyes adataikat audit és ellenőrzés céljából az Európai Parlament, a Hatóság, az OLAF, a Számvevőszék, a tagállamok vagy az általuk felhatalmazott külső testületek vagy szakértők kezelik, valamint arról, hogy a személyes adataikat az e cikk (1) bekezdésében említett honlapon az e cikkben foglalt feltételeknek megfelelően közzéteszik. Az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője az (EU) 2018/1725 rendelet 15. cikkének megfelelően ugyanezeket az információkat az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett hozzájárulási és pályázati felhívásokban is közzéteszi.

40. cikk

A személyes adatok védelme

(1)   A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelése során a Hatóság, az Európai Parlament és a független kiemelkedő személyek 16. cikkben említett bizottsága betartja az (EU) 2018/1725 rendelet előírásait. A személyes adatok kezelése tekintetében az említett rendelet 3. cikke 8. pontjának megfelelően az Európai Parlament és a bizottság adatkezelőnek minősülnek.

(2)   A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelése során az európai politikai pártok, az európai politikai alapítványok, az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozásának egyes aspektusai tekintetében a 29. cikknek megfelelően az ellenőrzés gyakorlásában illetékes tagállamok, valamint a 28. cikk (1) bekezdésének megfelelően a elszámolások auditálására felhatalmazott független testületek és szakértők betartják az (EU) 2016/679 rendelet és az annak alkalmazásában elfogadott nemzeti rendelkezések előírásait. A személyes adatok kezelése tekintetében az említett rendelet 4. cikke 7. pontjának megfelelően ezek adatkezelőnek minősülnek.

(3)   A Hatóság, az Európai Parlament és a független kiemelkedő személyek 16. cikkben említett bizottsága gondoskodik arról, hogy az e rendelet alkalmazásában általuk gyűjtött személyes adatokat kizárólag annak biztosítására használják fel, hogy az európai politikai pártok, az európai politikai alapítványok és az európai politikai pártok tagságának finanszírozása jogszerű, szabályszerű és átlátható legyen. Az e célra gyűjtött személyes adatokat legkésőbb azok megfelelő részeinek a 39. cikk szerinti közzétételét követően 24 hónappal törlik.

(4)   A tagállamok és a pénzügyi elszámolások auditálására felhatalmazott független testületek és szakértők a megkapott személyes adatokat kizárólag az európai politikai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozása feletti ellenőrzés gyakorlása érdekében használják fel. Ezeket az adatokat az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően törlik azt követően, hogy a 34. cikknek megfelelően továbbították őket.

(5)   A személyes adatok a (3) bekezdésben meghatározott időtartamnál vagy a (4) bekezdésben említett alkalmazandó nemzeti jogszabályok által előirányzott időtartamnál hosszabb ideig is megőrizhetők, amennyiben az az európai politikai párt, az európai politikai alapítvány vagy az európai politikai párt tagságának finanszírozásával kapcsolatos jogi vagy igazgatási eljárások céljára szükséges. Minden ilyen személyes adatot legkésőbb a szóban forgó eljárást lezáró végső határozattól számított egy héten belül, vagy a vizsgálatok, fellebbezések, jogviták vagy igényrendezések lezárultát követően törölni kell.

(6)   Az (1) és (2) bekezdésben említett adatkezelők megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hoznak a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, véletlen elvesztés, megváltoztatás, jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy hozzáférés elleni védelme érdekében, különösen, ha a kezelés közben az adatokat hálózaton keresztül továbbítják, továbbá a kezelés minden más jogellenes formája ellen.

(7)   Az európai adatvédelmi biztos nyomon követi és biztosítja, hogy a Hatóság, az Európai Parlament és a független kiemelkedő személyek 16. cikkben említett bizottsága tiszteletben tartsák és védelmezzék a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelése során. A bírósági jogorvoslat sérelme nélkül, bármely érintett panaszt nyújthat be az európai adatvédelmi biztoshoz, ha megítélése szerint személyes adatainak védelmére vonatkozó jogát ezen adatoknak a Hatóság, az Európai Parlament vagy az említett bizottság általi kezelése következtében megsértették.

(8)   Az európai politikai pártok, az európai politikai alapítványok, a tagállamok és a pénzügyi elszámolások auditálására e rendelet értelmében felhatalmazott független testületek és szakértők az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak megfelelően felelősek a személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelése során általuk okozott károkért. A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül e rendelet megsértésére hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók vonatkozzanak.

41. cikk

Meghallgatáshoz való jog

Azt megelőzően, hogy a Hatóság vagy az Európai Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselője olyan határozatot hozna, amely hátrányosan érintheti egy európai politikai párt, európai politikai alapítvány, a 10. cikkben említett kérelmező, vagy a 33. cikkben említett természetes személy jogait, meg kell hallgatnia az érintett európai politikai párt, európai politikai alapítvány vagy kérelmező képviselőit, illetve az érintett természetes személyt. A Hatóság vagy az Európai Parlament határozatát megfelelően indokolja.

42. cikk

A jogorvoslathoz való jog

Az e rendelet alapján hozott határozatok az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az Európai Unió Bírósága előtt bírósági eljárás tárgyát képezhetik.

43. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 9 cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2025. december 28-tól kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (2) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 9. cikk (2) bekezdése és a 10. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

44. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

45. cikk

Értékelés

Az Európai Parlament a Hatósággal való konzultációt követően egy éven belül jelentést tesz közzé e rendelet alkalmazásáról és a finanszírozott tevékenységekről. E jelentés adott esetben jelzi a jogállásra és a finanszírozásra vonatkozó rendszer esetlegesen szükséges módosításait is.

Legkésőbb egy évvel az Európai Parlament jelentésének közzététele után a Bizottság jelentést terjeszt elő e rendelet alkalmazásáról, és ahhoz adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatot csatol. A Bizottság jelentésében különös figyelmet kell fordítani az e rendelet által a kis európai politikai pártok és európai politikai alapítványok helyzetére és az európai politikai alapítványok finanszírozására vonatkozó szabályokra gyakorolt hatásokra.

46. cikk

Hatékony alkalmazás

A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.

47. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1)   Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet alapján tett eljárási lépések e rendelet alkalmazása céljából továbbra is hatályosak.

(2)   A 2024. évi európai parlamenti választások tekintetében az Európai Parlament a 45. cikk első albekezdésétől eltérve 2026. június 29-ig közzéteszi az abban említett jelentést.

48. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

49. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet az e rendelet alapján nyújtott finanszírozás tekintetében a 2027. évi költségvetési évben vagy azt követően kezdődő tevékenységekre kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2025. november 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BJERRE

(1)   HL C 275., 2022.7.18., 66. o.

(2)   HL C 301., 2022.8.5., 102. o.

(3)   HL C 182., 2022.5.4., 14. o.

(4)  Az Európai Parlament 2025. október 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2025. november 17-i határozata.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/1141/oj).

(6)  Lásd a II. mellékletet.

(7)   HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(11)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(12)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

(14)  A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1968/259(1)/oj).

(15)  A Tanács 1. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1958/1(1)/oj).

(16)   HL L 278., 1976.10.8., 5. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1976/787(2)/oj.

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj).

(18)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj).

I. MELLÉKLET

A valamennyi kérelmező által kitöltendő hivatalos szabványnyilatkozat

Alulírott, a(z) … [európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány neve] teljes jogkörrel eljáró meghatalmazottja, ezennel igazolom, hogy:

a(z) … [európai politikai párt vagy európai politikai alapítvány neve] és annak tagpártjai és tagszervezetei kötelezettséget vállalnak arra, hogy az (EU) 2025/2445 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában vagy 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában a bejegyzésre vonatkozóan megállapított feltételeknek eleget tesznek, nevezetesen a munkaprogramjukban és tevékenységeik során tiszteletben tartják az Európai Unió alapját képező, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében meghatározott értékeket, nevezetesen az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is.

Cégszerű aláírás:

Cím (úr, asszony stb.), családi név és utónév:

 

Az európai politikai pártként/európai politikai alapítványként való bejegyzést kérő szervezetben betöltött tisztsége:

 

Hely/dátum:

 

Aláírás:

 

II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak listája

Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete

(HL L 317., 2014.11.4., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/673 rendelete

(HL L 114. I, 2018.5.4., 1. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2019/493 rendelete

(HL L 85. I, 2019.3.27., 7. o.)

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1141/2014/EU, Euratom rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, bevezető szöveg

2. cikk, 1. pont

2. cikk, 1. pont

—

2. cikk, 2. pont

2. cikk, 2. pont

2. cikk, 3. pont

2. cikk, 3. pont

2. cikk, 4. pont

—

2. cikk, 5. pont

2. cikk, 4–8. pont

2. cikk, 6-10. pont

—

2. cikk, 11. pont

—

2. cikk, 12. pont

—

2. cikk, 13. pont

2. cikk, 9–13. pont

2. cikk, 14–18. pont

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, a) pont

3. cikk, (1) bekezdés, a) pont

3. cikk, (1) bekezdés, b) pont

3. cikk, (1) bekezdés, b) pont

3. cikk, (1) bekezdés, ba) pont

3. cikk, (1) bekezdés, c) pont

3. cikk, (1) bekezdés, c) pont

3. cikk, (1) bekezdés, d) pont

—

3. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont

3. cikk, (1) bekezdés, d) pont

3. cikk, (1) bekezdés, g) pont

3. cikk, (1) bekezdés, e) pont

3. cikk, (1) bekezdés, h) pont

3. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (2) bekezdés, a) pont

3. cikk, (1) bekezdés, a) pont

3. cikk, (2) bekezdés, b) pont

3. cikk, (2) bekezdés, b) pont

3. cikk, (2) bekezdés, c) pont

3. cikk, (2) bekezdés, c) pont

—

3. cikk, (2) bekezdés, d) pont

—

3. cikk, (2) bekezdés, e) pont

3. cikk, (2) bekezdés, d) pont

3. cikk, (2) bekezdés, f) pont

3. cikk, (2) bekezdés, e) pont

3. cikk, (2) bekezdés, g) pont

3. cikk, (2) bekezdés, f) pont

3. cikk, (2) bekezdés, h) pont

3. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

—

4. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés

—

5. cikk

5. cikk, (1) bekezdés, a)–i) pont

6. cikk, (1) bekezdés, a)–i) pont

—

6. cikk, (1) bekezdés, j) és k) pont

5. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

—

7. cikk

6. cikk

8. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

10. cikk

9. cikk

11. cikk

10. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

—

12. cikk, (3) és (4) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

—

13. cikk, (2)–(6) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (7) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (8) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (9) bekezdés

—

13. cikk, (10) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (11) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

—

10. cikk, (6) bekezdés

—

16. cikk, (3) bekezdés

14. cikk

10a. cikk

15. cikk

11. cikk

16. cikk

12. cikk

17. cikk

13. cikk

18. cikk

14. cikk

19. cikk

15. cikk

20. cikk

16. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

21. cikk, (1) bekezdés

—

21. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (4) bekezdés

—

16. cikk, (5) bekezdés

21. cikk, (4) bekezdés

16. cikk, (6) bekezdés

21. cikk, (5) bekezdés

16. cikk, (7) bekezdés

21. cikk, (6) bekezdés

17. cikk

22. cikk

18. cikk

23. cikk

19. cikk

24. cikk

20. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (2) bekezdés

25. cikk, (2) bekezdés

20. cikk, (3) bekezdés

25. cikk, (3) bekezdés

20. cikk, (4) bekezdés

25. cikk, (4) bekezdés

—

25. cikk, (5) bekezdés

20. cikk, (5) bekezdés

25. cikk, (6) bekezdés

20. cikk, (6) bekezdés

25. cikk, (4) bekezdés

—

25. cikk, (8) bekezdés

20. cikk, (7) bekezdés

25. cikk, (9)–(12) bekezdés

20. cikk, (8) bekezdés

25. cikk, (10) bekezdés

20. cikk, (9) bekezdés

25. cikk, (11) bekezdés

20. cikk, (10) bekezdés

25. cikk, (12) bekezdés

—

25. cikk, (13) bekezdés

21. cikk

26. cikk

22. cikk

27. cikk

23. cikk

28. cikk

24. cikk

29. cikk

25. cikk

30. cikk

26. cikk

31. cikk

27. cikk, (1) bekezdés

—

27. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (1) bekezdés

27. cikk, (3) bekezdés

32. cikk, (2) bekezdés

27. cikk, (4) bekezdés

32. cikk, (3) bekezdés

27. cikk, (5) bekezdés

32. cikk, (4) bekezdés

—

32. cikk, (5) bekezdés

27. cikk, (6) bekezdés

32. cikk, (6) bekezdés

27. cikk, (7) bekezdés

32. cikk, (7) bekezdés

27a. cikk

33. cikk

28. cikk, (1) és (2) bekezdés

34. cikk, (1) bekezdés

—

34. cikk, (2) bekezdés

28. cikk, (3) bekezdés

34. cikk, (3) bekezdés

28. cikk, (4) bekezdés

34. cikk, (4) bekezdés

29. cikk

35. cikk

30. cikk

—

—

36. cikk

—

37. cikk

31. cikk

38. cikk

32. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

39. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

32. cikk, (1) bekezdés, a)–f) pont

39. cikk, (1) bekezdés, a)–f) pont

—

39. cikk, (1) bekezdés, g)–h) pont

32. cikk, (1) bekezdés, g) pont

39. cikk, (1) bekezdés, i) pont

32. cikk, (1) bekezdés, h) pont

39. cikk, (1) bekezdés, j) pont

32. cikk, (1) bekezdés, i) pont

39. cikk, (1) bekezdés, k) pont

32. cikk, (1) bekezdés, j) pont

39. cikk, (1) bekezdés, l) pont

32. cikk, (1) bekezdés, k) pont

39. cikk, (1) bekezdés, m) pont

32. cikk, (2) bekezdés

39. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (3) bekezdés

39. cikk, (3) bekezdés

32. cikk, (4) bekezdés

39. cikk, (4) bekezdés

33. cikk

40. cikk

34. cikk

41. cikk

35. cikk

41. cikk

36. cikk, (1) bekezdés

43. cikk, (1) bekezdés

36. cikk, (2) bekezdés

43. cikk, (2) bekezdés

36. cikk, (3) bekezdés

43. cikk, (3) bekezdés

—

43. cikk, (4) bekezdés

36. cikk, (4) bekezdés

43. cikk, (5) bekezdés

36. cikk, (5) bekezdés

43. cikk, (6) bekezdés

37. cikk

44. cikk

38. cikk

45. cikk

39. cikk

46. cikk

40a. cikk

47. cikk

40. cikk

48. cikk

41. cikk

49. cikk

Melléklet

I. melléklet

—

II. melléklet

—

III. melléklet

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/2445/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

Top

Full & Egal Universal Law Academy