JULIANE KOKOTT
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2005. január 20.(1)
C‑467/03. sz. ügy
Ikegami Electronics (Europe) GmbH
kontra
Oberfinanzdirektion Nürnberg
(A Finanzgericht München [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – Videomegfigyelés céljára tervezett digitális felvevőberendezés Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális besorolása – A Kombinált Nómenklatúra 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzése”
I – Bevezető
1. A Finanzgericht München előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében azzal a kérdéssel keresi meg a Bíróságot, hogy miként kell egy számítógép‑vezérelt videomegfigyelő-rendszert a Kombinált Nómenklatúrába (a továbbiakban: KN) besorolni. A vita tárgyát képező készülék videomegfigyelés céljából több videokamera által kibocsátott jelet merevlemezen tömörített formában adatként tárol, melyek azután monitorokon megjeleníthetők.
2. Az alapeljárás felperese az Ikegami Electronics (Europe) GmbH (a továbbiakban: Ikegami) azon a véleményen van, hogy a digitális felvevőkészülék alkotórészeinek adatfeldogozó természete és munkamódszere alapján azt, mint „automatikus adatfeldolgozó gépet”, a 8471 5090 KN vámtarifa‑alszám alá kell besorolni. Az alapeljárás alperese, az Oberfinanzdirektion Nürnberg (a továbbiakban: OFD Nürnberg) ezzel ellentétben azon a véleményen van, hogy a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzése alapján a besorolásnál az egész készülék funkcióját kell figyelembe venni, ezért azt a KN 8521 9000 vámtarifa‑alszám alá, mint „Videofelvevő és -lejátszókészüléket”, kell besorolni.
3. A Finanzgericht München bizonytalan a KN 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmezését illetően, és azt kérdezi a Bíróságtól, hogy ezt a megjegyzést úgy kell‑e értelmezni, hogy a kamerák által kibocsátott jeleket felvevő és azokat tömörítés után videomegfigyelés céljából képernyőn megjelenítő készülék ellát‑e más, adatfeldolgozáson kívüli funkciót.
II – Jogi háttér
4. A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet(2) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrának az alapügy tényállása idején hatályos szövegét a 2001. augusztus 6‑i 2031/2001/EK bizottsági rendelet(3) I. melléklete tartalmazza.
5. Ezen melléklet második része tartalmazza a XVI. áruosztályt, melynek címe: „Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és -lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő és -lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai”.
6. Ez az áruosztály két árucsoportból áll: az „Atomreaktorok, kazánok, gépek és mechanikus berendezések; ezek alkatrészei” című 84. árucsoportból és az „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és -visszaadó, televíziós kép- és hangfelvevő és -visszaadó készülékek és ezek alkatrészei és tartozékai” című 85. árucsoportból.
7. A 84. árucsoportban található többek között a 8471 tarifaszám, melynek címe „Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gép ilyen adatok feldolgozáshoz”.
8. A 8471 50 vámtarifa‑alszám alá tartozik a „digitális feldolgozó egység a 8471 41 vagy a 8471 49 alszám alá tartozók kivételével, akár tartalmaz egy burkolaton belül a következő egységekből egyet vagy kettőt, akár nem: tároló egység, input egység, output egység”. A 8471 50 90 vámtarifa‑alszám ezen belül a nem polgári repülési rendeltetésű termékekre vonatkozik. A 2031/2001 rendelet értelmében e termékek mentesek a szerződéses vámtétel alól.
9. A KN 85. árucsoportjában szerepel többek között a 8521 tarifaszám, melynek címe „Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is”. A 8521 90 00 vámtarifa‑alszám ezen belül a nem mágnesszalagos termékekre vonatkozik. A 2031/2001 rendelet értelmében e termékek szerződéses vámtétele 14%.
10. A KN XVI. áruosztályának 3–5. megjegyzése akként rendelkezik, hogy:
„3. Amennyiben a szabályozásból más nem következik, a két vagy több különböző típusú gépből álló kombinált gépeket, melyek együttesen működnek, és egy egészet képeznek, valamint gépeket, melyeket a természetüknél fogva arra szántak, hogy kettő vagy több egymást váltó vagy kiegészítő tevékenységet (funkciót) végezzenek, az egész gépet meghatározó fő tevékenység (fő funkció) alapján kell besorolni.
4. Az önálló részekből álló gépet, beleértve a gépösszeállításokat is (csővel, erőátviteli szerkezettel, elektromos vezetékkel vagy más szerkezettel összekapcsolva is), ha a 84. vagy 85. árucsoport valamely vámtarifaszáma alatt meghatározott feladat elvégzésére szolgál, akkor az egészet az adott feladatot meghatározó vámtarifaszám alá kell sorolni.
5. A XIV. áruosztály megjegyzéseinek alkalmazásakor a »gépek«fogalom alatt a 84. és 85. árucsoportban nevezett berendezéseket, készülékeket és szerkezeteket is érteni kell.”
11. A KN 84. árucsoportjának 5. megjegyzése többek között a következőket tartalmazza:
„A. A 8471 vámtarifaszám alkalmazásában az »automatikus adatfeldolgozó gépek« kifejezés alatt az alábbiakat kell érteni:
a) digitális gépek, amelyek:
1) a műveleti program vagy programok és legalább az e program vagy programok működtetéséhez közvetlenül szükséges adatok tárolására alkalmasak;
2) az üzemeltető kívánságának megfelelően szabadon programozhatók;
3) az üzemeltető által meghatározott számtani műveletek elvégzésére alkalmasak; és
4) képesek műveleti programot emberi beavatkozás nélkül működtetni és annak működését logikai döntéssel módosítani a művelet során;
[…]
E. A meghatározott, nem adatfeldolgozási feladat ellátására szolgáló gépeket, amelyek automatikus adatfeldolgozó gépet foglalnak magukban, vagy azzal összekapcsolva működnek, a feladatuknak megfelelő vámtarifaszám alá, ennek hiányában más figyelembe vehető vámtarifaszám alá kell besorolni.”
III – Tényállás és alapeljárás
12. 2001. december 6‑án az Ikegami kötelező érvényű tarifális felvilágosítást kért a Zolltechnische Prüfungs- und Lehranstalt Münchentől (müncheni vámtechnikai vizsgáló- és oktatóintézet, a továbbiakban: ZPLA München) a Digital Recorder SDR‑G 8000‑8 nevű készülék vonatkozásában.
13. A billentyűzet és az egér mellett e készülék házában van egy négy videokártyás analóg-digitális konverter legfeljebb nyolc TV‑kamera képének ábrázolására alkalmas képernyőhöz képmozgás-vezérléssel, alaplap processzorral és három merevlemez‑slottal, videomemória, modemkártya, grafikus kártya, LAN kártya, hangkártya, merevlemez és CDRW lejátszó. A merevlemezre telepítve van a Windows ME operációs rendszer, egy szoftver a digitális felvételhez és a CDRW lejátszó szoftverje.
14. Noha az Ikegami e készüléket, mint „automatikus adatfeldolgozó gépet”, a KN 8471 5090 vámtarifa‑alszám alá kérte besorolni, a ZPLA München 2002. január 14‑én kiadta a DE M/119/02‑1. számú kötelező érvényű tarifális felvilágosítást, mely a készüléket, mint „videofelvevő és -lejátszókészüléket”, a KN 8521 90 00 vámtarifa‑alszáma alá sorolta be.
15. Eredménytelen panaszt követően az Ikegami a Finanzgericht Münchennél keresettel támadta meg e kötelező érvényű tarifális felvilágosítást. Ebben azon álláspontját fejtette ki, hogy a kérdéses készüléket adatfeldolgozó gépnek kell tekinteni, mivel mind egyedi alkotórészei, mind működési módja kizárólag adatfeldolgozási célt szolgál. A gép minden alkotórésze önmagában a KN 8471 tarifaszám alá sorolandó, nem pedig a 8521 alá, valamint az előre telepített funkciófüggő felhasználói szoftver mellé bármikor telepíthető másik felhasználói program, így a készülék teljesen szokványos személyi számítógépként használható. Továbbá a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzése legalább két funkciót feltételez, mégpedig egy adatfeldolgozó funkciót és még egy másikat, erről azonban jelen esetben nem beszélhetünk, hiszen kizárólag adatfeldolgozó gépről van szó.
16. Az OFD Nürnberg a kereset elutasítását kérte. A KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzésére való hivatkozással azt az álláspontot képviselte, hogy számítógép‑vezérelt gépet nem a különálló alkotórészei alapján kell besorolni, hanem a gép tényleges funkciója alapján, annak egészére tekintettel. Jelen ügy tárgyát képező készülék speciális kialakítása folytán kizárólag a videomegfigyelés célját szolgáló kép- és hangfelvétel‑készítést és ‑lejátszást szolgálja, így azt a KN 8521 tarifaszám alá kell besorolni.
17. A Finanzgericht München az előzetes döntéshozatalra utaló határozatában megállapítja, hogy a szóban forgó készülék megfelel a KN 84. árucsoportja 5. A) megjegyzésének a) pontjában írt, az automatikus adatfeldolgozó gépkénti besoroláshoz szükséges feltételeknek, és szokványos hétköznapi személyi számítógépként lehetne használni, különleges felszereltsége folytán mégis digitális videofelvevőnek minősül, akként hozzák forgalomba és akként használják. Az adatfeldolgozás kizárólag a videojelek felvételének és lejátszásának célját szolgálja, valamint a készülék szoftver- és hardverkialakítása egyedül erre van előkészítve. Egyéb szoftverek hiányában a készüléket csak videokamerakénti használatra szánták. A Finanzgericht München véleménye szerint ezért a készülék funkciója a KN 8521 tarifaszám alá tartozó kép- és hangrögzítés, ami a joggyakorlat alapján a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzése értelmében az adatfeldolgozástól eltérő funkciót képez.
IV – Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem és a Bíróság előtti eljárás
18. A Finanzgericht München emiatt 2003. június 24‑i határozatával az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából az következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:
„A Kombinált Nómenklatúra 5. E) megjegyzésének a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2001. október 23‑i 2031/2001/EK rendelet (HL L 279.) I. mellékletével megállapított szövegét akként kell‑e értelmezni, hogy a különböző kamerák által kiadott jeleket képernyőn való megjelenítés érdekében tömörítés után merevlemezen rögzítő videomegfigyelő berendezés funkciója az adatfeldolgozástól eltér?”
19. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság hivatala 2003. november 6‑án vette nyilvántartásba. A Bíróság eljárási szabályzata 23. cikkének (2) bekezdése alapján az Ikegami és az Európai Közösségek Bizottsága írásbeli nyilatkozatokat nyújtottak be.
V – Az eljárásban részt vevők nyilatkozatai
A – Az Ikegami nyilatkozata
20. Az Ikegami hangsúlyozza, hogy a Bíróságnak jelen esetben – az eddigi idevágó ítéletektől eltérően(4) – nem valamely adatfeldolgozó gép önálló egységeinek tarifális besorolásáról kell döntenie, hanem egy teljes személyi számítógépről, amely néhány további kiegészítő elemmel rendelkezik.
21. Valamely készülék tarifális besorolása szempontjából a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján(5) annak objektív ismertetőjelei és tulajdonságai az irányadóak, mint ahogyan az a KN, illetve a Közös Vámtarifa tarifaszámaiban és az áruosztályokhoz vagy árucsoportokhoz tartozó előírások megfogalmazásában szerepel, de semmi esetre sem a változtatható ismertetőjelei. Valamely készülék tarifális besorolása szempontjából nem döntőek a készülék felhasználási lehetőségei, mert akkor a vizsgálatba az ítélkezési gyakorlat által nem engedélyezett és a jogbiztonság követelményének ellentmondó, tisztán szubjektív szempontok kerülnének. A KN 84. árucsoportjának 5. megjegyzése objektív ismertetőjelként csak az adatfeldolgozásra utal, így egyedül ez a tulajdonság, valamint ettől elhatárolhatóan az adatfeldolgozástól független esetleges egyéb funkció lehet irányadó. Az ilyen „egyéb funkciónak” az adatfeldolgozástól eltérő technikai folyamatnak kell lennie, amely fennáll például az olyan hegesztőgép esetében, amelyet a számítógép csupán irányít, de nem áll fenn olyan gép esetében, amely semmi mást nem végez, mint adatfeldolgozást.
22. Mivel a kérdéses készülék egyetlen részegysége sem rendelkezik azzal a képességgel, hogy az elektronikus adatfeldolgozó funkcióját adatfeldolgozó gépen kívül gyakorolja, és emiatt nem lehet a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzése alapján a saját funkciója alapján tarifálisan besorolni, ilyen körülmények között azt kell vizsgálni, hogy az ezekből a részegységekből épített készülék, mint egész, betölt‑e más, az adatfeldolgozáson túlmenő funkciót. Ez az eset azonban nem áll fenn: a részegységek kombinációja technikai szempontból összetettebb funkciókat eredményez, de ezen összetettebb funkciók sem mások, mint adatfeldolgozás, és a készülék sem részegységeiben, sem egészében nem tud más funkciót betölteni, mint az adatfeldolgozás.
23. Az Ikegami a nyilatkozatai elkészítésének időpontjában hatályban lévő harmonizált rendszert illetően kidolgozott magyarázó megjegyzések a XVI. áruosztály 4. megjegyzését érintő 83.0 és 83.5 pontjára tekintettel azzal érvel, hogy a kérdéses készüléknek nincs ilyen egyéb funkciója, és elkülönítve kell tarifálisan besorolni még akkor is, ha televíziós kamerákkal kombinálva megfigyelőrendszer része lehet. Ebben az összefüggésben az Ikegami arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdéses készülék nem teszi lehetővé kép és hang egyidejű rögzítését.
24. Fenti okokból az Ikegami azt javasolja a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:
„A Kombinált Nómenklatúra 5. E) megjegyzésének a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2001. október 23‑i 2031/2001/EK rendelet (HL L 279.) I. mellékletével megállapított szövegét nem értelmezhető akként, hogy a különböző kamerák által kiadott jeleket képernyőn való megjelenítés érdekében tömörítés után merevlemezen rögzítő videomegfigyelő berendezés funkciója az adatfeldolgozástól eltér.”
B – A Bizottság nyilatkozata
25. A Bizottság mindenekelőtt a harmonizált rendszert illetően kidolgozott magyarázó megjegyzésekben lévő 8521 tarifaszámra vonatkozó magyarázatok (harmadik kiadás [2002]) azon változatára utal, melyet az Összehangolt Rendszer Bizottság 32. ülésén (2003. november) elfogadott határozatán alapuló változtatásokból adódnak.
26. A KN értelmezését szolgáló Általános Előírások 1. számú szabályának megfelelően valamely áru besorolásánál a tarifaszámok szó szerinti szövege és az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzések az irányadóak. Ebből következik, hogy az áruk besorolásánál mindenekelőtt a tarifaszámok szó szerinti szövege az irányadó, azután az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzések, a többi Általános Előírás alkalmazása előtt. Ekkor a KN értelmezését szolgáló Általános Előírások 3. a) pontja értelmében arra kell ügyelni, hogy a pontosabb árumegjelölést tartalmazó tarifaszám megelőzi az általánosabb árumegjelölést tartalmazó tarifaszámot.
27. Jelen esetben döntő besorolási ismertetőjel a „funkció” fogalma, melyet teleologikusan kell érteni, és egy áru rendeltetésére és használatára utal. Így valamely áru definíciójának hiányában annak rendeltetése objektív ismertetőjegynek számít. Ebben az esetben az nem bír jelentőséggel, hogy ez a videofelvétel‑készítésben és ‑lejátszásban megvalósuló „egyéb funkció” az adatfeldolgozáson keresztül valósul meg, mert itt mindenképpen saját funkcióról van szó, mely fáradságosabb munkával ugyan, de adatfeldolgozás nélkül is megvalósítható. Mivel a vita tárgyát képező készülék pontos rendeltetése, illetve funkciója a KN 8521 tarifaszám alatt megtalálható, tehát a rendeltetés vagy funkció megjelölése pontosabb, mint a KN 8471 tarifaszám alatt, a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzéséhez már egyáltalán nem is kell visszanyúlni.
28. Ezen elemzést az Elsőfokú Bíróság 2003. szeptember 30‑án hozott ítélete támasztja alá, melyben az Elsőfokú Bíróság kifejtette, hogy önmagában az a körülmény, hogy a készülék megfelel a KN 84. árucsoport 5. A) megjegyzésében támasztott feltételeknek, és ezen árucsoport 5. E) megjegyzésének értelmében az adatfeldolgozáson kívül semmilyen egyéb funkciót nem végez, még nem zárja ki a kérdéses készülék más tarifaszám alá való besorolhatóságát.(6) Mindemellett a felperes által képviselt felfogás oda vezetne, hogy a 85. és 90. árucsoport egyes vámtarifa‑alszámai kiüresednének, mert a technikai fejlődés következtében ma már az árucsoportban felsorolt legtöbb készülék csak tág értelemben vett adatfeldolgozást végez; így e tarifaszámok alá már csak bizonyos, teljes mértékben elöregedett technikára épülő készülékek besorolása lenne lehetséges.
29. Ezen okokból a Bizottság azt javasolja a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:
„Valamely áru vámtarifális besorolásának végrehajtásához szükséges, hogy még az áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzések (jelen esetben a KN 84. árucsoport 5. E) megjegyzése) elemzése előtt elsősorban a tarifaszámokat és a Kombinált Nómenklatúra értelmezését szolgáló Általános Előírások szó szerinti szövegét kell figyelembe venni. Egyrészről a KN értelmezését szolgáló Általános Előírások 1. számú szabályának, másrészről a KN értelmezését szolgáló Általános Előírások 3. számú szabályának megfelelően a besorolást a tarifaszámok alapján úgy kell meghatározni, hogy a pontosabb árumegjelöléssel rendelkező tarifaszám megelőzi az általánosabb árumegjelöléssel rendelkező tarifaszámot. Ha az áru funkciója vagy rendeltetése megtalálható a tarifaszám szövegében, akkor ez a tarifaszám pontosabb, mint az a másik tarifaszám, amely az árut vagy annak funkcióját általánosabban írja le. Ennek alapján a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a KN 8521 tarifaszám a jelen vita tárgyát képező árut pontosabban írja‑e le, mint a 8471 tarifaszám.”
VI – A jogkérdésről
30. A kérdést előterjesztő bíróság a vita tárgyát képező készülék Kombinált Nómenklatúrába történő tarifális besorolása céljából lényegében arra vár választ, hogyan kell értelmezni a 84. árucsoport 5. E) megjegyzését. A Bizottság jogosan utal arra, hogy a besorolás szempontjából nem egyedül e megjegyzés az irányadó. Ugyanígy figyelembe kell venni a tarifaszámok és egyéb megjegyzések szövegét. A továbbiakban ezért elsősorban a tarifális besorolás jogi szempontjainak ismertetésére kerül sor, azután útmutatás következik annak jelen esetre való alkalmazásához. Ezek során az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés is választ nyer.
A – Jogi szempontok és előírások
31. A Kombinált Nómenklatúrának a „Harmonizált Rendszer” az alapja, amelyet a Vámigazgatások Világszervezetének keretein belül nemzetközi egyezmény határoz meg. Mivel a Közösség részese ennek az egyezménynek, annak rendelkezései a Közösségre kötelező erővel bírnak. Az EK 300. cikkének (7) bekezdése értelmében a Közösség nemzetközi jogi kötelezettségvállalásainak „közbenső rangjuk” van, miszerint az elsődleges jog magasabb rangú náluk, viszont a másodlagos közösségi jog fölött állnak. A másodlagos közösségi jogot, mint amilyen a rendeleten nyugvó Kombinált Nómenklatúra is, következésképpen a Harmonizált Rendszer előírásaival összhangban kell értelmezni.
32. A Harmonizált Rendszer többfunkciós nómenklatúra, amely úgy van felépítve, hogy a nemzetközi kereskedelemben előforduló minden árucikket felöleljen. A Kombinált Nómenklatúra a Harmonizált Rendszer felépítését vette át, tartalmaz azonban további alcsoportokat, melyek az EK tarifális és statisztikai szükségleteit szolgálják. A Harmonizált Rendszerben a vámtarifa 11 jegyű kódszámának hatodik számjegyéig az általános előírások, az áruosztályok és azok megjegyzései, az árucsoportok és azok megjegyzései, a tarifaszámok és az első vámtarifa‑alszámok szerepelnek(7). Az azt követő alcsoportok alapját egyedül a másodlagos közösségi jog adja.
33. Az 1. számú Általános Előírás (a továbbiakban ÁE 1.) az áruk Kombinált Nómenklatúrába való mindenkori tarifális besorolásának alapszabályát tartalmazza. Ennek alapján a tarifális besorolás szempontjából elsősorban a tarifaszámok, valamint az áruosztályok és árucsoportok megjegyzései az irányadóak. A tarifaszámok szövege és a megjegyzések egyenértékűnek számítanak: a tarifaszámok szövege képezi bizonyos tekintetben az alaptényállást, amelyet az áruosztályok és árucsoportok megjegyzései pontosítanak és kiegészítenek. Kizárólag amennyiben nem tartalmaznak a fentiektől eltérő rendelkezéseket, akkor lehet a soron következő 2–5. számú Általános Előírást (a továbbiakban: ÁE 2–5.) szubszidiárius módon alkalmazni. Mielőtt tehát az ÁE 2–5. valamelyikéhez folyamodhatunk, vizsgálni kell, hogy az érintett árut magában foglalja‑e valamelyik tarifaszám szövege, vagy hogy egy megjegyzés ad‑e különleges utasításokat a tarifális besorolást illetően. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címei csupán utalások, melyeket segítségképpen lehet alkalmazni, ugyanez érvényes a Harmonizált Rendszer és a Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzéseire és figyelmeztetéseire is, melyek szintén nem bírnak kötelező erővel, hanem csupán kiegészítő, gyakran azonban fontos források, különösen a tarifaszámok szövegének értelmezésekor.
34. Az ÁE 1. kizárólag a tarifaszámokra vonatkozik, és így csak a kód első négy számjegyére érvényes. A vámtarifa‑alszámok további alcsoportjaira a 6. számú Általános Előírás (a továbbiakban ÁE 6.) vonatkozik, ami a tarifaszámok alá történő besorolással lényegében azonos eljárási módot irányoz elő. Ezáltal világosan látszik, hogy a Kombinált Nómenklatúra szigorúan hierarchikusan van felépítve, a tarifális besorolásnak tehát lépésenként, szintenként, az általánostól a különös irányába kell történnie, kezdve a tarifaszámmal, utána a Harmonizált Rendszer vámtarifa‑alszámával, végül pedig a Kombinált Nómenklatúra vámtarifa‑alszámával.
35. Az áruk besorolása szempontjából két szempont irányadó, mégpedig azok anyagi természete és rendeltetése. Az áru rendeltetését objektív ismertetőjegyek alapján kell vizsgálni.
36. Mindezekre tekintettel valamely árunak a Kombinált Nómenklatúrába való besorolásakor a következőképpen kell eljárni: legelőször (1.) meg kell határozni a besorolandó áru anyagi természetét és rendeltetését; azután (2.) az irányadó áruosztályok és árucsoportok tarifaszámai szövegének ismeretében előzetes besorolást kell végezni (a.) az áru rendeltetésére és (b.) anyagi természetére tekintettel; azután (3.) azt kell megvizsgálni, hogy a tarifaszámok szövege és az irányadó áruosztályok és árucsoportok megjegyzéseinek összevetése lehetővé tesz‑e egyértelmű besorolást; amennyiben ez nem sikerül, úgy (4.) az ÁE 2–5. (itt különösen az ÁE 3.) alkalmazásával a szabályozások összeütközését kell feloldani; végezetül következik (5.) a besorolás (a.) a Harmonizált Rendszer egyik vámtarifa‑alszáma alá és (b.) a Kombinált Nómenklatúra egyik vámtarifa‑alszáma alá. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés tekintetében a 3. vizsgálati pont bír különös jelentőséggel.
B – Alkalmazás a jelen ügyben
37. E szempontok és a rendelkezésre álló adatok alapján a kérdést előterjesztő bíróságnak a következő pontokat kellene megvizsgálnia.
1. Az áru meghatározása
38. A vita tárgyát képező készülék részegységek kombinációja, melyek csővel, erőátviteli szerkezettel, elektromos vezetékkel vagy más szerkezettel vannak egymással összekapcsolva abból a célból, hogy együtt dolgozzanak, és egy egészet képezzenek. A készülék túlnyomó részben személyi számítógépek szabványelemeiből áll, de ezen túlmenően egyes olyan elemekkel is rendelkezik, amelyek különösen képi adatok feldolgozására vannak kialakítva.
39. A személyi számítógépek szabványelemei alatt értendő: alaplap (Asus CUV4x‑E típus) szabványprocesszorral (Intel Pentium III, 866 megahertz), a hagyományos főtároló (128 megabájt), merevlemez és három merevlemez‑slot, grafikus kártya (a hagyományos monitorokhoz való csatlakoztathatóság érdekében), hangkártya, hálózati kártya, modemkártya, CDRW lejátszó, billentyűzet és egér. A merevlemezre telepítve van a Windows ME operációs rendszer és a CDRW lejátszó szoftverje, ami a személyi számítógépek szabványfelszereléséhez tartozik. Ahogyan azt a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, a vita tárgyát képező készülék minden olyan elemmel rendelkezik, mely lehetővé teszi a szokványos hétköznapi személyi számítógépként történő használatot.
40. A képi adatok feldolgozására a következő különleges felszereltség szolgál: négy videokártyás analóg-digitális konverter legfeljebb nyolc TV‑kamera képének ábrázolására alkalmas képernyőhöz képmozgás‑vezérléssel, és a digitális felvevőhöz tartozó szoftver. Ezek is személyi számítógépekhez tartozó részegységek és szoftverek.
41. Ami a készülék működési módját illeti, mind a részegységek, mind az egész készülék vitán felül kizárólag adatfeldolgozást végez. A képi adatok feldolgozásánál sem történik más: először a videokártyák a televíziókamerákból jövő analóg adatokat digitális adatokká változtatják, és továbbítják azokat az analóg-digitális konverter felé, ami a különböző videokártyákból származó adatokat koordinálja. A analóg-digitális konverter ezután a koordinált adatokat továbbítja a főlemez felé, ami gondoskodik az adatok merevlemezen történő nagytömörségű tárolásáról. Innen lehet azután az adatokat monitorokon megjeleníteni, továbbítani vagy módosítani. A rendelkezésre álló felszereltséggel a gép azonban sem kép és hang egyidejű felvételét, sem „mozgókép” felvételét nem teszi lehetővé, hanem kizárólag másodpercenként 2–15 állókép rögzítését.(8)
42. A készülék, önálló használata mellett, hálózatba is köthető, ami kamerák százainak telepítését teszi lehetővé, és egyidejűleg legfeljebb 32 felhasználó számára biztosítja a hálózaton keresztül élő felvételek és rögzített képek megtekintését. Ilyenkor a készülék mint úgynevezett client is működtethető, ami nem magán a készüléken, hanem a hálózatban valahol máshol tárolt képek megjelenítését teszi lehetővé. Ezeken túlmenően a készülék képmozgás‑vezérléssel van ellátva, amely amint mozgást érzékel a képen, megnöveli a felvételi sűrűséget és javítja a képminőséget, figyelmeztetést jelenít meg, valamint akár automatikusan figyelmeztetést tud küldeni mobiltelefonokra vagy hasonló készülékekre. Végül a készülék képszerkesztési központja lehetővé teszi képrészletek felnagyítását és lekicsinyítését, valamint adott esetben bizonyos kamerák elfogatását.(9)
43. A hangadatok nélküli képadatok felvételére szolgáló különleges kialakítása miatt a készülék videomegfigyelő-rendszer részekénti felhasználásra van kialakítva. Emellett szólnak mind a készülék objektív ismertetőjegyei, mind a termékleírás(10), ami a piacon való megjelenést szolgálja. Más, illetőleg további felhasználási mód bármikor lehetséges, szükség van azonban hozzá további szoftverekre. A készülék felszereltségi tulajdonságai miatt a merevlemezen kódolva, tömörítve tárolt képi adatok és azok monitorokon való megjelenítése mellett közvetve vagy könnyen lehetséges a Windows ME operációs rendszerrel felszerelt személyi számítógép alapfunkcióinak használata, adatok CD‑re való másolása vagy mozgatása, adatok hálózaton keresztüli küldése, valamint (képi) adatok módosítása és más képformátumba való átalakítása. Így például minden további nélkül lehetséges, hogy a készüléken a képfelvétellel egyidejűleg szövegszerkesztéssel vagy táblázatkezeléssel jegyzéket vezessenek a valamely épületbe belépő vagy azt elhagyó személyekről.
44. Ezzel a készülék elsődleges felhasználási célja a videomegfigyelő-rendszer részekénti alkalmazás. Ebben az alkalmazási körben vezérli a kamerarendszert, biztosítja az egyes képelemek helytakarékos felvételét, rögzítését, továbbítását, megjelenítését és módosítását, valamint a képi adatok figyelmeztető jelzésekre és reakciókra tekintettel történő elemzését, mindemellett lehetővé tesz megfigyelési szempontból fontos további funkciókat, mint például (látogató)jegyzék vezetését. Az anyagi természete a hagyományos adatfeldolgozó gépnek felel meg, képi adatok feldolgozására alkalmas kiegészítő felszereltséggel.
2. A tarifaszámok szövege
a) A rendeltetés alapján történő előzetes tarifális besorolás
45. Ha a vita tárgyát képező készülék rendeltetését vesszük szemügyre, akkor legelőször a „Videofelvevő és -lejátszókészülék […]” című KN 8521 tarifaszám, valamint az „Automatikus adatfeldolgozó gép […] adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására […]”című KN 8471 tarifaszám jön számításba, mivel a készülék elsősorban képfelvételek adathordozón kódolt adatok formájában való rögzítését szolgálja, és kiegészítésképpen ezen adatok feldolgozását teszi lehetővé.
46. Azonban a KN 8521 tarifaszám részben a „Videofelvevő és ‑lejátszókészülékekre” vonatkozik: amennyire többek között a Harmonizált Rendszer(11) és a Kombinált Nómenklatúra(12) magyarázó megjegyzéseiből következtetni lehet, ez azt jeleni, hogy felvevő- és lejátszókészülék esetében a képnek és a hangnak egyidejűleg felvehetőnek és lejátszhatónak kell lennie. Másrészről a „videokészülék” fogalom amellett szól, hogy legalább a mozgóképfelvétel lehetőségének fenn kell állnia. Ehhez 23–25 kép/másodperc képfelvételi, illetőleg -lejátszási frekvencia szükségeltetik, mint ahogy az a moziban (24 képkocka másodpercenként) is megszokott.
47. Jelen ügyben a készülék egyetlenegy hangkártyával való felszereltsége nem teszi lehetővé az akár 8 kamera képeihez való egyidejű hangfelvételt, ami a 8521 tarifaszám alá való videorekorderkénti besorolás ellen szól. Mindenesetre a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki, hogy legalább a kép és hang egyidejű lejátszása lehetséges, ami a 8521 tarifaszám alá való lejátszókészülékkénti besoroláshoz közel állhatna. Mindemellett kétségek maradnak e tarifaszám alkalmazását illetően, mert a készüléket nem tisztán lejátszókészüléknek szánják, hanem felvételre, feldolgozásra és lejátszásra készült. A kétségek csak erősödnek azáltal, hogy a 15 kép/másodperc maximális képfrekvencia (mely egyébként is csak kivételes esetekben alkalmazandó), nem biztosít mozgóképet. Következésképpen nem arról van szó, amit általában videofelvételnek nevezünk, hanem kizárólag állóképekről. Végül pedig a készülék szerepe nem korlátozódik kizárólag képek rögzítésére, hanem elemzi is a képi adatokat (például a képen történt változásokat érzékeli riasztójelzések leadása céljából), és lehetővé teszi a megfigyelőrendszer kameráinak irányítását. Ezek a tulajdonságok egyértelműen meghaladják a „Videofelvevő és -lejátszókészülék” funkcióit. A készülék rendeltetésére, valamint képfelvételi és -lejátszási funkcióira tekintettel azonban nem kellene eleve figyelmen kívül hagyni a KN 8521 tarifaszámot.
48. Mindemellett a készülék rendeltetése a KN 8471 tarifaszámnak is megfelel, mert a készülék kódolt képi adatok adathordozóra való rögzítését szolgálja, és egyidejűleg lehetővé teszi ezen adatok további feldolgozását.
b) Az anyagi természet alapján történő előzetes tarifális besorolás
49. A készülék anyagi természete a készülék alkotóelemei és működési módja alapján kizárólag az „Automatikus adatfeldolgozó gép […] adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására […]”című KN 8471 tarifaszám jön számításba.
3. A tarifaszámok szövege és a megjegyzések
50. A két lehetséges KN 8471 és KN 8521 tarifaszámra tekintettel a XVI. áruosztály 3. megjegyzése, valamint a 84. árucsoport 5. A) és 5. E) megjegyzése releváns. A XVI. áruosztály 4. megjegyzése ezzel ellentétben nem alkalmazható, mert a vita tárgyát képező készülék egymással összekötött részegységekből áll ugyan, de a rendeltetés szerint nem lehet egyértelmű, pontosan meghatározott funkciót megállapítani, melyet a KN 84. vagy 85. árucsoportjának valamelyike magában foglal, hanem a rendeltetés alapján két tarifaszám is tekintetbe jön.
51. A XVI. áruosztály 3. megjegyzése alapján a készüléket, mint összetett gépet, az egész gépet jellemző fő funkció alapján kellene besorolni. Ez jelen esetben hang nélküli állóképi adatok rögzítésére és elemzésére szolgáló videomegfigyelő-rendszer részeként való alkalmazást, valamint a rendszer irányítását jelentené. Ez a KN 8471 tarifaszám alá való besorolás mellett szól.
52. A készüléket a KN 84. árucsoportjának 5. A) megjegyzése alapján is a KN 8471 tarifaszám alá kellene besorolni, mert az, mint digitális gép, a programok kivitelezéséhez szükséges adatfeldolgozó programokat és adatokat tárolni tudja, a felhasználói szükségletek függvényében szabadon programozható, a felhasználó utasításainak megfelelő számítási műveletek elvégzi, és képes arra, hogy emberi beavatkozás nélkül olyan adatfeldolgozó programot hajtson végre, melynek elvégzési módján a program lefutása alatt logikai döntések alapján maga tud változtatni.
53. Ami iránt a kérdést előterjesztő bíróság jogosan érdeklődik, a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzéséből valami más következne, ha a készülék önálló, az adatfeldolgozástól független funkciót végezne, és az automatikus adatfeldolgozó gép csupán bele lenne építve a készülékbe, vagy a készülék e cél elérése érdekében automata adatfeldogozó géppel együttműködne.
54. Az Ikegaminak az a véleménye, hogy a KN 84. árucsoportja 5. E) megjegyzésének értelmében vett „másik funkciónak” az adatfeldolgozástól független más technikai folyamatnak kell lennie, mint például egy hegesztőgép esetében, melyet a számítógép csupán irányít, viszont nem áll fenn olyan gép esetében, amely nem végez más feladatot, mint adatfeldolgozást. A Bizottság és a kérdést előterjesztő bíróság ezzel ellentétben azon az állásponton van, hogy a „másik funkció” az adatfeldolgozás keretén belül is megvalósítható, mert itt olyan saját funkcióról van szó, amely az adatfeldolgozástól függetlenül is elérhető.
55. A Bizottsággal és a kérdést előterjesztő bírósággal egyetemben abból indulunk ki, hogy a KN 84. árucsoportjának 5. E) megjegyzésében írt „másik funkció” az adatfeldolgozás keretén belül is megvalósítható, a következő okok miatt: nem férhet kétség ahhoz, hogy például egy hagyományos mágnesszalagos (videokazettás) videorekorder, amely legtöbbször a „VHS‑rendszer” alapján működik, a KN 8521 tarifaszám alá lenne besorolandó. Mindeközben ezt az elöregedett technikát egyre inkább leváltják a digitális DVD‑felvevők, melyek a képet és a hangot beépített adatfeldolgozó gép segítségével digitálisan dolgozzák fel, és mint adatfolyamokat közvetlenül DVD‑lemezre vagy előtte még beépített merevlemezre rögzítik, ahonnan lehetségessé válik a lejátszás, valamint a DVD‑lemezre való másolás. Az ilyen készülék minden funkciójában a képi és hangadatok felvételére és lejátszására van kialakítva, és az adatfeldolgozó gép pusztán azért van beleépítve, hogy jobb minőségben, digitálisan is lehetővé tegye a hagyományos videorekorderek által egyébként szintúgy nyújtott szolgáltatásokat. A beépített adatfeldolgozó gép kifejezetten a gép alapfunkciójának támogatására van kialakítva, és máshogy nem alkalmazható. Általában nem lehetséges például annak tetszés szerinti programozása. Minthogy ezzel a KN 84. árucsoport 5. A) megjegyzésében nevezett feltételek nem teljesülnek, az ilyen DVD‑felvevőnek a KN 8471 tarifaszám alá történő tarifális besorolása, a készülék kizárólag adatfeldolgozással működő voltára tekintet nélkül, meghiúsul. A helyes tarifaszám ebben az esetben a KN 8521 lenne.(13)
56. A jelen vita tárgyát képező készülék esetében a helyzet minden látszat ellenére más: először is az alkotórészei folytán lényegében személyi számítógépről van szó, amely képfeldolgozáshoz alkalmas kiegészítő felszereltséggel van ellátva, mely szintén a személyi számítógépek területéről származó adatfeldolgozó elemekből áll. Ezzel a készülék valamely szokványos DVD‑felvevővel ellentétben megfelel például a KN 84. árucsoport 5. A) megjegyzése által támasztott valamennyi követelménynek. Másodsorban a rendelkezésre álló adatok alapján nem teljes mértékben látja el valamely hagyományos videórekorder feladatait, vagyis nem alkalmas kép és hang egyidejű felvételére, illetve lejátszására, hanem kifejezetten videomegfigyelő rendszer részekénti használatra van kialakítva, amely más követelményeket támaszt. Harmadsorban a felhasználási lehetőségei nem korlátozódnak – már amennyire kivehető – a képi adatok rögzítésére és megjelenítésére, hanem ezen túlmenően megfigyelési célból elemzi ezen adatokat és engedélyezi a megfigyelőrendszer irányítását. Ezen adatfeldolgozó funkciók a KN 8521 tarifaszám funkcióleírását meghaladják.
57. Mindezek alapján az irányadó alkotóelemek összevetése a vita tárgyát képező készülék esetében a KN 8471 tarifaszám alá való tarifális besorolás mellett szól, mert az adatfeldolgozási funkciót döntően megfigyelési célok érdekében alkalmazza. Az azonban a kérdést előterjesztő bíróságon múlik, hogy a készülék funkcióit pontosan meghatározza és a funkció alapján a besorolást elvégezze.
4. A 2–5. számú Általános Előírások
58. A KN 2–5. számú Általános Előírásainak alkalmazása a fent levezetett megállapítások nyomán szükségtelenné válik. A készülék funkcióinak pontos meghatározása a tarifaszámok és megjegyzések szövegével együtt a kérdést előterjesztő bíróság számára egyértelmű besorolást tesz lehetővé a KN 8471 vagy KN 8521 tarifaszámok valamelyike alá.
5. Tarifaszám
59. A Harmonizált Rendszer egyik tarifaszáma alá való besorolásakor a KN 8471 tarifaszám esetében a 10‑es („analóg vagy hibrid automatikus adatfeldolgozó gép”), a 30‑as („10 kg‑nál nem nehezebb hordozható digitális automata adatfeldolgozó gép, amely legalább egy központi feldolgozó egységet, egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet tartalmaz”), a 41‑es („más digitális automatikus adatfeldolgozó gép: kombinálva is, ha egy burkolaton belül legalább egy központi adatfeldolgozó egységet és egy‑egy input és output egységet tartalmaz”), a 49‑es („másféle digitális automatikus adatfeldolgozó gépek: másféle, rendszer formában”), 50‑es („digitális feldolgozó egység a 8471 41 vagy a 8471 49 alszám alá tartozók kivételével, akár tartalmaz egy burkolaton belül a következő egységekből egyet vagy kettőt, akár nem: tárolóegység, inputegység, outputegység”), a 60‑as („input- vagy outputegység, tárolóegységgel egy burkolatban is”), a 70‑es („tárolóegység”), a 80‑as („más egység automata adatfeldolgozó gépekhez”), a 90‑es („más”) vámtarifa‑alszám jöhet számításba.
60. A 10‑es, 30‑as, 60‑as, 70‑es vámtarifa‑alszámok már a szövegük folytán is kizárhatóak. A 41‑es és a 49‑es vámtarifa‑alszám is – láthatóan – kizárható, mert a készülék szemmel láthatóan nem rendelkezik outputegységgel (például monitorral), és nem rendszerben, hanem darabonként szállítják. Ezek után az 50‑es, 80‑as és 90‑es vámtarifa‑alszámok maradnak fenn. Mivel itt a megjegyzések nem segítenek, az ÁE 6‑on keresztül az ÁE 3‑ra kell visszanyúlni, aminek alapján a legspeciálisabb vámtarifa‑alszámot kell választani. Ez jelen esetben az 50‑es vámtarifa‑alszám, mert az nem általánosan bármilyen „automata adatfeldolgozó gépre” vonatkoztatható, hanem kifejezetten a „digitális feldolgozó egységre”, mint amilyen a szóban forgó gép is.
61. A Kombinált Nómenklatúrába való besorolás szempontjából a 10‑es („polgári repüléshez”) és a 90‑es („más”) marad fenn. Itt következésképpen a 90‑es vámtarifa‑alszám lenne megfelelő.
62. Mindezek után az irányadó alkotórészek összevetése a vita tárgyát képező készüléknek a 8471 5090 tarifaszám alá való besorolása mellett szól.
VII – Végkövetkeztetések
63. A fent kifejtettekre tekintettel azt javasolom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:
Valamely árut a Kombinált Nómenklatúrába való vámtarifális besorolásakor legelőször rendeltetése, valamint anyagi természete alapján kell meghatározni, majd azután e tulajdonságok, a vonatkozó tarifaszámok szövege és megjegyzések, a vonatkozó áruosztályokhoz és árucsoportokhoz megjegyzések alapján kell – lehetőség szerint egyértelműen – besorolni. Ennélfogva a Kombinált Nómenklatúra 5. E) megjegyzésének a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2001. október 23‑i 2031/2001/EK rendelet (HL L 279., 2001.10.23.) I. mellékletével megállapított szövegét akként kell értelmezni, hogy az „adatfeldolgozástól eltérő funkció” olyan funkció is lehet, amely az adatfeldolgozáson keresztül valósul meg. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy a besorolandó áru – tulajdonságai alapján – adatfeldolgozást vagy más funkciót végez‑e.
1– Eredeti nyelv: német.
2– HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.
3– HL L 279., 1. o.
4– Az Ikegami a C‑11/93. sz. Siemens Nixdorf ügyben 1994. május 19‑én hozott ítéletre (EBHT 1994., I‑1945. o.), a C‑382/95. sz. Techex‑ügyben 1997. december 18‑án hozott ítéletre (EBHT 1997., I‑7363. o.), a C‑339/98. sz. Peacock‑ügyben 2000. október 19‑én hozott ítéletre (EBHT 2000., I‑8947. o.), a C‑463/98. sz. Cabletron‑ügyben 2001. május 10‑én hozott ítéletre (EBHT 2001., I‑3495. o.) és a C‑479/99. sz. CBA Computer ügyben 2001. június 7‑én hozott ítéletre (EBHT 2001., I‑4391. o.) hivatkozik.
5– Az Ikegami a 36/71. sz. Henck‑ügyben 1972. március 23‑án hozott ítélet (EBHT 1972., 187. o.) 4. pontjára, a 145/81. sz. Wünsche‑ügyben 1982. július 1‑jén hozott ítélet (EBHT 1982., 2493. o.,) 12. pontjára, a C‑328/97. sz. Glob‑Sped‑ügyben 1998. december 10‑én hozott ítélet (EBHT 1998., I‑8371. o., I‑8381. o.) 26. pontjára és a 114/80. sz. Ritter‑ügyben 1981. december 10‑én hozott ítélet (EBHT 1981., 895. o.) 8. pontjára hivatkozik.
6– Lásd az Elsőfokú Bíróság T‑243/01. sz., Sony Computer Entertainment Europe kontra Bizottság ügyben 2003. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑0000. o.) 118. pontját.
7– A tizenegy jegyű kód első két számjegye az árucsoportot adja meg, a harmadik és negyedik számjegy a tarifaszámot, az ötödik és hatodik számjegy a Harmonizált Rendszer vámtarifa‑alszámát, a hetedik és nyolcadik számjegy a Kombinált Nómenklatúra vámtarifa‑alszámát, a kilencedik és tizedik számjegy a TARIC‑kódot, végül a tizenegyedik számjegy a nemzeti kódot.
8– Ezt a készülék (utoljára 2004. december 14‑én megtekintett) termékleírása tartalmazza. Hozzáférhető a internetcímen.
9– Lásd a 8. sz. lábjegyzetet
10– Lásd a 8. sz. lábjegyzetet
11– Vö. a World Customs Organization, Harmonized Commodity Description and Coding System-mel – Explanatory Notes, Section XVI, Position 85.21, S. 1662-1663 (2004. februári állapot).
12– Vö. a Bundesministerium der Finanzen, Erläuterungen zur Kombinierten Nomenklatur, 8521 tarifaszám (2004. május 17‑i állapot). Ezzel szemben nem nyújt megfelelő információt: az Európai Közösségek Bizottsága, Magyarázó megjegyzések az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájához, HL 1998. C 287., 1. és azt követő oldalak.
13– Vö. a World Customs Organization, Harmonized Commodity Description and Coding System megfelelő besorolásával is – Compendium of Classification Opinions, Section XVI, Position 8521.90,XVI/20 E o. (2004. februári állapot)
Full & Egal Universal Law Academy