A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2007. november 29.
C‑7/06. P. sz. ügy
Beatriz Salvador García
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Fellebbezés – Tisztviselők – Díjazás – Külföldi munkavégzési támogatás – A személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében előírt feltétel – A »másik állam részére végzett tevékenység« fogalma”
Tárgy: Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T‑205/02. sz., Salvador García kontra Bizottság ügyben 2005. október 25‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑285. o. és II‑1311. o.) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: A Bíróság a fellebbezést elutasítja.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – Az érvelés újbóli előadása – Elfogadhatóság – Korlátok
(A Bíróság alapokmánya, 58. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 113. cikk, 2. §)
2. Tisztviselők – Díjazás – Külföldi munkavégzési támogatás – A biztosítás feltételei
(Személyzeti szabályzat, VII. melléklet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
1. A Bíróság alapokmánya 58. cikkének és a Bíróság eljárási szabályzata 113. cikke 2. §‑ának együttes rendelkezéseiből következően a fellebbező a fellebbezés során minden releváns érvet felhozhat, ám az Elsőfokú Bíróság előtti jogvita tárgyát a fellebbezésben nem lehet megváltoztatni.
2. Noha a hatáskörök megosztásának államon belüli rendszere az állam intézményrendszerének függvényében változik, nemzetközi közjogi szempontból az államot akkor is egységes jogalanynak kell tekinteni. Ez az elmélet megköveteli, hogy az államot más tagállamokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben egységes diplomáciai szervezet képviselje, amely az érintett állam egységét nemzetközi téren tükrözi.
Ahhoz, hogy az érintett tisztviselőt úgy lehessen tekinteni, mint aki tevékenységét „egy másik állam részére” végzi, nem fontos, hogy a tisztviselőt ezen állam központi közigazgatása foglalkoztassa, azonban az meghatározó szempont, hogy a tisztviselő az állam állandó képviseletének szervezetéhez tartozzék.
E tekintetben mind az állam részére a központi közigazgatás közvetítésével tevékenységet végző, mind az autonóm közösségeknek az ezek közigazgatásán keresztül szolgálatot teljesítő alkalmazottakat külföldön munkát végzőnek kell tekinteni a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, feltéve hogy formálisan az említett állam állandó képviseletéhez tartoznak.
Így a személyzeti szabályzat VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében szereplő „másik állam részére végzett tevékenység” kifejezés értelmezése során egyedüli releváns tényként azt kell figyelembe venni, hogy a tevékenységet az állandó képviselet keretében végezték‑e. Következésképpen az állam közigazgatási alegységeinek kormányzatai számára végzett tevékenység nem tekinthető másik állam részére végzett tevékenységnek, ha az érdekelt formálisan nem tartozott az állam állandó képviseletéhez. Ugyanezen okból a gazdasági társaságok valamelyik típusához tartozó állami tulajdonú társaságok számára végzett tevékenységet nem lehet az állam részére végzett tevékenységnek tekinteni.
Full & Egal Universal Law Academy