C‑192/06. sz. ügy
Matthias Kruck
kontra
Landkreis Potsdam‑Mittelmark
(a Bundesverwaltungsgericht [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Agrárstruktúrák – Közösségi támogatási rendszerek – Az 1765/92/EGK rendelet 7. cikkének (6) bekezdése – A 3887/92/EGK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése – Területpihentetés – A kiegészítő támogatások csökkentése”
Az ítélet összefoglalása
Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Egyes szántóföldi növények termelőinek támogatása
(1765/92 tanácsi rendelet, 7. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés és 9. cikk; 3887/92 bizottsági rendelet, 9. cikk)
Az 1648/95 rendelettel módosított, az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3887/92 rendelet 9. cikke úgy értelmezendő, hogy az egyes szántóföldi növények termelőire vonatkozó támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1765/92 rendelet 2989/95 rendelettel módosított változata 7. cikke (6) bekezdése első albekezdésének második és negyedik mondata szerinti területpihentetés után járó kiegészítő kifizetések szempontjából figyelembe vehető maximális terület nagyságát a kérelmezett megművelt terület nagysága alapján kell kiszámítani, amennyiben ez a terület ténylegesen szántóföldi növényekkel van betelepítve, és nem tartalmaz olyan területeket, amelyeket az említett 1765/92 rendelet 9. cikke kizár a kiegészítő támogatásokra jogosult területek köréből.
(vö. 38. pont és a rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
2007. október 4.(*)
„Agrárstruktúrák – Közösségi támogatási rendszerek – Az 1765/92/EGK rendelet 7. cikkének (6) bekezdése – A 3887/92 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése – Területpihentetés – A kiegészítő támogatások csökkentése”
A C‑192/06. sz. ügyben,
az EK 234. cikk alapján előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesverwaltungsgericht (Németország) a Bírósághoz 2006. április 21‑én érkezett, 2006. január 19‑i határozatával terjesztett elő az előtte
Matthias Kruck
és a
Landkreis Potsdam‑Mittelmark
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (második tanács),
tagjai: C. W. A. Timmermans, tanácselnök, P. Kūris, K. Schiemann, J. Makarczyk (előadó) és L. Bay Larsen, bírák,
főtanácsnok: M. Poiares Maduro,
hivatalvezető: R. Grass,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– Matthias Kruck képviseletében F. Schulze, Rechtsanwalt,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében F. Erlbacher, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel arra a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészt az 1648/95/EK rendelettel (HL L 156., 27. o.) módosított, az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23‑i 3887/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 391., 36. o.) (a továbbiakban: 3887/92 rendelet) 9. cikke (2)–(4) bekezdésének, másrészt az 1995. december 19‑i, 2989/95/EK tanácsi rendelettel (HL L 312., 5. o.) módosított, az egyes szántóföldi növények termelőire vonatkozó támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1992. június 30‑i 1765/92/EGK tanácsi rendelet (HL 181., 12. o.) (a továbbiakban: 1765/92 rendelet) 7. cikke (6) bekezdése első albekezdésének együttes értelmezésére vonatkozik.
2 A jelen kérelmet a M. Kruck mezőgazdasági termelő és a Landkreis Potsdam‑Mittelmark között az M. Kruck által az 1996/1997‑es üzleti évre vonatkozóan igényelt kiegészítő támogatások tárgyában folyamatban lévő peres eljárás keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
A közösségi szabályozás
Az 1765/92 rendelet
3 Az 1765/92 rendelet második preambulumbekezdéséből következik, hogy „a jobb piaci egyensúly érdekében új támogatási rendszert kell bevezetni; e cél elérésének legjobb módja bizonyos szántóföldi növények közösségi gabonaárainak a világpiaci árakhoz való közelítése, és az intézményes árak csökkentéséből eredő bevételkiesés kompenzálása az ezen növényeket termelők számára nyújtott kiegészítő támogatással; tehát kizárólag a szántóföldi növényekkel betelepített területeket vagy az állami támogatási rendszer által pihentetett területként támogatásban részesített területeket kell támogatásra alkalmasaknak tekinteni.”[nem hivatalos fordítás]
4 Az 1765/92 rendelet 2. cikke értelmében:
„(1) A szántóföldi növények közösségi termelői az e címben meghatározott feltételek fennállása esetén kiegészítő támogatást igényelhetnek.
(2) A kiegészítő támogatást hektár alapon állapítják meg, régiónként különbözően.
Támogatás teljesíthető az olyan terület után, amelyen szántóföldi növényeket termesztenek, vagy amelyet a jelen rendelet 7. cikke értelmében pihentetnek, és mérete nem haladja meg a regionális bázisterületet. A regionális bázisterület az adott régióban az 1989., 1990. és 1991. év folyamán szántóföldi növényekkel betelepített vagy adott esetben valamely állami támogatási rendszernek megfelelően pihentetett terület átlagos számában kerül megállapításra. A régió ebben az esetben egy tagállamot vagy annak valamelyik régióját jelenti, a tagállam választása szerint.
[…]”.
5 A rendelet 7. cikkének (1) bekezdése valamennyi kiegészítő támogatást kérelmező termelő számára előírja, hogy pihentesse gazdasága földjének egy részét, pontosan meghatározott módon.
6 A fenti rendelet 7. cikkének (5) bekezdése a pihentetett területek után fizetendő kiegészítő támogatásról rendelkezik.
7 A rendelet 7. cikke (6) bekezdésének első albekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„A termelők a termelés ellenőrzésének elősegítése céljából a kötelezőn felül önként pihentetett területek után az (5) bekezdésben meghatározott területpihentetési támogatást kaphatnak. Ebben az esetben a pihentetett terület nem haladhatja meg a szántóföldi növényekkel betelepített területet, amelyre kiegészítő támogatást kértek. […] A tagállamok alacsonyabb pihentetési határértéket is meghatározhatnak, tekintettel mezőgazdaságuk speciális követelményeire, mint a környezetvédelem vagy a mezőgazdasági termelés csökkenésének veszélye egyes régiókban”.[nem hivatalos fordítás]
8 A 1765/92 rendelet 9. cikkének első francia bekezdése, amely a kiegészítő támogatások köréből kizár egyes területeket, így szól:
„Nem nyújtható be kiegészítő támogatás iránti kérelem, illetve területpihentetési nyilatkozat olyan földterület után, amelyet 1991. december 31‑én állandó legelőként, állandó kultúraként vagy erdőként hasznosítottak, vagy nem mezőgazdasági célokra használták”.[nem hivatalos fordítás]
A 762/94 rendelet
9 Az 1765/92 rendeletnek a területpihentetések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 1994. április 6‑i 762/94 bizottsági rendelet (HL L 90., 8. o.) hatodik preambulumbekezdése értelmében e rendelet „kompenzációt ír elő a termelők a termelés ellenőrzésének elősegítése céljából kötelező mértéken felüli területpihentetései után,; […] e cél kizárólag akkor érhető el, ha a pihentetett terület levonásra kerül a szántóföldi növényekkel betelepített területekből; [...] az e tárgyú rendelkezéseknek figyelembe kell venniük a Közösség agrárstruktúráinak különbözőségét”. [nem hivatalos fordítás]
10 A 762/94 rendelet 2. cikke első francia bekezdése értelmében pihentetés valamely, az előző évben betakarítási céllal művelés alatt álló terület művelésből való kivonása”.[nem hivatalos fordítás]
A 3887/92 rendelet
11 A 3887/92 rendelet az egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg. Bevezeti többek között a területalapú támogatások nyújtására vonatkozó feltételek betartásának ellenőrzését.
12 A 3887/92 rendelet 9. cikkének értelmében:
„(1) Amennyiben a megállapított terület nagyobbnak bizonyul a bejelentett területnél, a támogatást a bejelentett terület alapján számítják ki.
(2) Amennyiben a bejelentett terület bizonyul nagyobbnak a megállapított területnél, a támogatást az ellenőrzés során megállapított terület alapján számítják ki. Azonban – vis maior esetének kivételével – amennyiben a különbség több mint 3% vagy két hektár, de nem több, mint a megállapított terület 20%‑a, a megállapított területet a bejelentett területtől való eltérés kétszeresével kell csökkenteni.
[…].
Amennyiben a bejelentett területtől való eltérés több, mint a megállapított terület 20%‑a, a területhez kötődően nem nyújtható támogatás.
[…].
A csökkentést nem kell végrehajtani, ha a termelő bizonyítani tudja, hogy az általa készített bejelentésben megfelelően támaszkodott a hatáskörrel rendelkező hatóság által elismert adatokra.
[…].
A jelen cikk értelmében »meghatározott terület« az a terület, amely vonatkozásában valamennyi előírt feltételt teljesítették.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában kizárólag és elkülönítve a takarmánytermő-területeket, a pihentetett területeket és a különféle szántóföldi növényekkel betelepített területeket kell tekintetbe venni, amelyek után eltérő támogatási összeg alkalmazandó.
(4) a) A támogatás kiszámításához az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott területeket kell alkalmazni a támogatások 805/68/EGK rendelet 4g. és 4h. cikkében foglalt határainak kiszámításához, valamint a kiegészítő kártérítés kiszámításához.
A szántóföldi növények termelőit kiegészítő támogatásokra jogosító maximális terület kiszámítása a ténylegesen meghatározott pihentetett terület alapján és az egyes növénykultúrák arányában történik.
b) A területpihentetési kötelezettség átruházása esetén az a) pontban foglalt, szántóföldi termelőknek nyújtott kiegészítő támogatásra alkalmas maximális területek kiszámítása az alábbiak szerint történik:
– a meghatározott pihentetett terület alapján, a pihentetett területtel csökkentve olyan gazdaság esetén, ahol az átruházott pihentetési kötelezettséget teljesítették,
– a meghatározott pihentetett terület alapján, ideértve az átruházott pihentetett területet, olyan gazdaság esetén, amely átruházta a pihentetési kötelezettséget.
[…]”.[nem hivatalos fordítás]
Nemzeti szabályozás
13 Az egyes szántóföldi növények termelőinek támogatási rendszeréről szóló rendelet (Verordnung über eine Stützungsregelung für Erzeuger bestimmter landwirtschaftlicher Kulturpflanzen, BGBl. 1995 I, p. 1561, a továbbiakban: KVO) 1. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
„A jelen rendelet rendelkezései alkalmazandók az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága egyes szántóföldi növények termelőire vonatkozó támogatási rendszer létrehozásáról szóló jogi aktusainak, továbbá az alábbi támogatásokra vonatkozó egyes szabályozásokat érintő integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének végrehajtása céljából:
1. egyszerűsített kompenzációs támogatás kistermelők számára;
2. általános kiegészítő támogatás a területeket pihentető termelők számára,
3. területek pihentetése az általános kiegészítő támogatásról szóló szabályozás keretén belül,
4. megújuló nyersanyagok termesztése a pihentetett területeken az általános kiegészítő támogatás szabályozásának keretén belül”.
14 A KVO 12a. cikke (1) bekezdése első mondatának értelmében:
„A pihentetett területek után járó kiegészítő támogatás egy gazdaság területeinek maximum 33%‑a után fizethető, amelyekre az 1. cikkben hivatkozott jogi aktusok alkalmazásában nyújtottak be kiegészítő támogatás iránti kérelmet”.
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
15 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kiderül, hogy M. Kruck, Brandenburg tartományi székhelyű mezőgazdasági termelő az 1996/1997‑es kereskedelmi évre kiegészítő támogatás iránti kérelmet nyújtott be 13,3830 hektár száraztakarmánnyal és 45,9521 hektár olajlennel betelepített terület után, továbbá 29,2247 hektár terület önkéntes pihentetése után.
16 1997. január 6‑i határozatával a Landkreis Potsdam‑Mittelmark elutasította támogatás nyújtását a megművelt területek után azzal az indokkal, hogy a bejelentett területek egy része, nevezetesen 2,5 hektár száraztakarmány és 29,5998 hektár olajlen nem alkalmas támogatásra, és az ezen túl megállapított terület mindkét esetben meghaladja a ténylegesen meghatározott területek 20%‑át.
17 Ezen túl a Landkreis Potsdam‑Mittelmark álláspontja szerint a pihentetés utáni kiegészítő támogatás kizárólag a támogatásra alkalmas terület 33%‑áig nyújtható. M. Kruck esetében, tekintettel a támogatásra alkalmasnak elismert megművelt területre, és a Brandenburg tartományt érintő átfogó csökkentést számításba véve, a pihentetés utáni kiegészítő támogatást csak 12,76 hektár vonatkozásában ítélték meg.
18 A felperes által e határozat ellen benyújtott panaszt a Landkreis Potsdam‑Mittelmark 1997. május 6‑án elutasította.
19 Az ezt követő bírósági eljárás során a Verwaltungsgericht Potsdam (potsdami igazgatási bíróság) megváltoztatta a fenti határozatot, és támogatásra alkalmasnak ítélt meg 11,1530 hektár száraztakarmánnyal betelepített területet. Ugyanakkor a keresetet az olajlennel betelepített területekre vonatkozó részében elutasította. Ezt az ítéletet a brandeburgi Oberverwaltungsgericht (regionális legfelsőbb igazgatási bíróság) helybenhagyta.
20 A Bundesverwaltungsgericht (szövetségi igazgatási bíróság) elutasította az M. Kruck által a brandeburgi Oberverwaltungsgericht ítélete ellen benyújtott „felülvizsgálati” keresetet az olajlenre vonatkozó kiegészítő támogatásokat érintő részében.
21 A végzést előterjesztő bíróság előtt továbbra is jogvita tárgyát képezi az önkéntes területpihentetés után járó támogatásra való jogosultság.
22 E tekintetben az előterjesztő bíróság kijelenti: nem nyert megállapítást, hogy az alapügy felperese felértékelte volna a pihentetett területet, vagy hogy e területet jogosulatlanul használta volna. Az előterjesztő bíróság kifejti többek között, hogy a kérelmezett terület nem haladja meg a gazdaság területeinek 33%‑át, amelyek tekintetében kiegészítő támogatás iránti kérelmet nyújtottak be. Következésképpen a kérelemben foglalt terület fő szabályként részesülhetne támogatásban.
23 Ugyanakkor, mivel a szántóföldi növényekkel betelepített területekre vonatkozóan feltárt szabálytalanságok következtében az e területekre vonatkozó kiegészítő támogatásokat csökkentették, az előterjesztő bíróság felteszi azt a kérdést, hogy ez a tény kihatással van‑e a pihentetés után járó kiegészítő támogatásokra.
24 A Bundesverwaltungsgericht felhívja a figyelmet arra, hogy a száraztakarmányok és az olajlen vonatkozásában előírt feltételek be nem tartásában megnyilvánuló szabálytalanságok következményei kizárólag az ezekre nyújtott támogatásokat érintik.
25 Hiszen a 3887/92 rendelet 9. cikke nem rendelkezik kereszthatásról a területpihentetés utáni kiegészítő támogatás vonatkozásában. Az előterjesztő bíróság álláspontja szerint a 3887/92 rendelet 9. cikke (3) bekezdésének értelmében a pihentetett területek épp ellenkezőleg: kifejezetten külön „tömböt” alkotnak.
26 Ilyen körülmények között a Bundesverwaltungsgericht úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Úgy értelmezendő‑e a [3887/92/EGK] rendelet 9. cikkének (2)–(4) bekezdése, hogy az [1765/92/EGK] rendelet 7. cikke (6) bekezdése második és negyedik mondata szerinti területpihentetés után járó kiegészítő támogatások szempontjából figyelembe vehető maximális terület nagyságát a kérelmezett vagy ténylegesen meghatározott megművelt terület nagysága alapján kell kiszámítani”?
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
27 Először is emlékeztetni kell arra, hogy az egyes szántóföldi növények termelőire vonatkozó támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1765/92/EGK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének értelmében a kiegészítő támogatás a szántóföldi növényekkel betelepített vagy pihentetett területek után jár, ugyanezen rendelet 7. cikkének megfelelően.
28 A 762/94 rendelet hatodik preambulumbekezdésének fényében a pihentetés célja, vagyis a termelés ellenőrzésének elősegítése, kizárólag úgy elérhető el, ha a kötelezőn felül pihentetett terület levonásra kerül a szántóföldi növényekkel betelepített területekből.
29 Az 1765/92 rendelet 7. cikke (6) bekezdésének értelmében „a[z önkéntesen] pihentetett terület nem haladhatja meg a szántóföldi növényekkel betelepített területet, amelyre kiegészítő támogatást kértek”.
30 Ezen túl a tagállamok alacsonyabb pihentetési határértéket is meghatározhatnak, tekintettel mezőgazdaságuk speciális követelményeire, mint a környezetvédelem vagy a mezőgazdasági termelés csökkenésének veszélye egyes régiókban. Németországban ezt a határt a KVO 12a. cikkének (1) bekezdése 33%‑ban határozta meg.
31 Vitathatatlan, hogy az önkéntes pihentetésre szánt terület és a kiegészítő támogatás iránti kérelemben szereplő, szántóföldi növényekkel betelepített terület között fennálló kapcsolat az önkéntes pihentetésre alkalmas területek arányának meghatározására szolgál.
32 Az 1765/92 rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében szereplő fogalom: „a szántóföldi növényekkel betelepített terület, amelyre kiegészítő támogatást kértek”, azt feltételezi, hogy az említett területet ténylegesen ezen kultúrákkal kell betelepíteni.
33 Egyébként, mivel egyes területeket az 1765/92 rendelet 9. cikke kizár a kiegészítő támogatás alól, azok ugyanezen rendelet 7. cikke (6) bekezdésének értelmében nem tekinthetők szántóföldi növényekkel betelepített területnek a támogatásra alkalmas pihentetett terület kiszámítása céljából.
34 Másodszor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy – hetedik és kilencedik preambulumbekezdésének megfelelően – a 3887/92 rendelet célja a közösségi támogatásokra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartásának hatékony ellenőrzése, valamint a szabálytalanságok és csalások hatékony megelőzésére, illetve szankcionálására alkalmas rendelkezések megállapítása (e tekintetben lásd a C‑295/02. sz. Gerken‑ügyben 2004. július 1‑jén hozott ítélet [EBHT 2004., I‑6369. o.] 41. pontját és a C‑45/05. sz. Maatschap Schonewille‑Prins ügyben 2007. május 24‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 63. pontját).
35 Ugyanis a fenti célok elérése érdekében arra az esetre, ha a területalapú támogatás iránti kérelemben bevallott terület meghaladja az ellenőrzés során megállapított területet, a rendelet 9. cikkének (2) bekezdése a közösségi támogatás csökkentésében vagy megvonásában álló szankciókat ír elő, melyek az elkövetett szabálytalanság súlyossága szerint változhatnak.
36 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 3887/92 rendelet 9. cikke (1) és (2) bekezdése alkalmazásában kizárólag és elkülönítve a takarmánytermő‑területeket, a pihentetett területeket és a különféle szántóföldi növényekkel betelepített területeket kell tekintetbe venni.
37 Ebből következően valamennyi, a termelő által a támogatás iránti kérelemben bevallott területkategóriát külön‑külön kell vizsgálni a kiegészítő támogatások nyújtásához kapcsolódó feltételek teljesítésének ellenőrzése, valamint az ezen ellenőrzésekből eredő jogi következmények tekintetében.
38 Következésképpen a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 3887/92 rendelet 9. cikke úgy értelmezendő, hogy az 1765/92 rendelet 7. cikke (6) bekezdése első albekezdésének második és negyedik mondata szerinti területpihentetés után járó kiegészítő támogatások szempontjából figyelembe vehető maximális terület nagyságát a kérelmezett megművelt terület nagysága alapján kell kiszámítani, amennyiben ez a terület ténylegesen szántóföldi növényekkel van betelepítve, és nem tartalmaz olyan területeket, amelyeket az 1765/92 rendelet 9. cikke kizár a kiegészítő támogatásokra jogosult területek köréből.
A költségekről
39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján, a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
Az 1995. július 6-i 1648/95/EK bizottsági rendelettel módosított, az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23‑i 3887/92/EGK bizottsági rendelet 9. cikke úgy értelmezendő, hogy az egyes szántóföldi növények termelőire vonatkozó támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1992. június 30-i 1765/92/EGK tanácsi rendelet 2989/95/EK tanácsi rendelettel módosított változata 7. cikke (6) bekezdése első albekezdésének második és negyedik mondata szerinti területpihentetés után járó kiegészítő kifizetések szempontjából figyelembe vehető maximális terület nagyságát a kérelmezett megművelt terület nagysága alapján kell kiszámítani, amennyiben ez a terület ténylegesen szántóföldi növényekkel van betelepítve, és nem tartalmaz olyan területeket, amelyeket a 2989/95 rendelettel módosított 1765/92 rendelet 9. cikke kizár a kiegészítő támogatásokra jogosult területek köréből.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: német.
Full & Egal Universal Law Academy