11.3.2006
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 60/49
2006. január 20–án benyújtott kereset – Mindo kontra Bizottság
(T-19/06. sz. ügy)
(2006/C 60/92)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Mindo Srl (Róma, Olaszország) (képviselők: J. Folguera Crespo, P. Vidal Martínez, ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
—
a felperes az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében indított eljárásra vonatkozó, 2005. október 20-i C(2005)4012 végleges bizottsági határozat (COMP/C-38.281/B.2 – Nyersdohány – Olaszország ügy) 1. cikkének, amennyiben az a jogsértés hosszabb időtartamára utal (melyet 2002. február 19-én tekintettek befejezettnek, a 2002. január 15-i legkésőbbi időpont helyett) részleges megsemmisítését kéri;
—
a felperes megtámadott határozat 2 (b) cikkének megsemmisítését kéri, amennyiben a MINDO számára teljes mentességet kellett volna biztosítani a bírságok alól az engedékenységi értesítés alapján, vagy másodlagosan, a MINDO és az „Alliance One International”-ra egyetemlegesen kiszabott bírság nagyságának jelentős csökkentését kéri;
—
a felperes kéri a Bizottság kötelezését a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A megtámadott határozatban a Bizottság megállapította, hogy számos társaság, köztük a felperes, megszegte az EK 81. cikkének (1) bekezdését az olasz nyersdohány ágazatban végrehajtott megállapodások és/vagy összehangolt magatartások által. A felperes a határozat részleges megsemmisítését kéri, elsősorban arra hivatkozva, hogy megsértették jogos feltevéseit az engedékenységi közlemény alkalmazását illetőleg. A felperes támadja arra alapozott mentesség iránti kérelmének Bizottság elutasítását, hogy másik társaság, és nem a felperes, jogosult volt a mentességre. A felperes szerint az a másik társaság nem teljesítette az engedékenységi közlemény feltételeit, míg a Bizottság elmulasztotta annak bizonyítását, hogy a felperes nem tett eleget ugyanezen feltételeknek.
Másodlagosan a felperes azt állítja, hogy a jogsértésekben való részvétele megszűnt legkésőbb 2002. január 15-én, nem pedig 2002. február 19-én, és hogy a reá kirótt bírságot ennek megfelelően kell csökkenteni.
A felperes továbbá úgy véli, hogy a Bizottság megsértette az arányosság és a jogbiztonság elvét, valamint az indokolási kötelezettséget a felperes versenykorlátozó magatartásának nagysága értékelése tekintetében. A felperes szerint a Bizottság nem vette figyelembe, hogy csak 1998-ban és 1999-ben vett részt az eladási árra és a többlet termelés mennyiségére vonatkozó megállapodásokban, és hogy azt az olasz törvények által megengedett szakmák közötti megállapodások keretein belül tette.
A felperes a védelemhez való jogok megsértésére is hivatkozik, valamint az arányosság és a jogos feltevés elvének megsértésére a bírság alapösszegének számításánál. E tekintetben a felperes feltételezi, hogy a bírság alapösszege ténylegesen meghaladja a kartell magatartás által érintett termékek összértékét; hogy a Bizottság tévedett a megtámadott határozatban említett korlátozó magatartások két lehetséges hatásának értékelése során; hogy az a két lehetséges hatás újdonság a megtámadott határozatban és hogy nem említették őket a kifogási nyilatkozatban; hogy a Bizottság tévesen alkalmazott szorzótényezőt a bírság alapösszegének kiszámításakor, anélkül, hogy figyelembe vette volna, hogy a megtámadott határozat elfogadásakor a felperes nem volt tagja semmilyen multinacionális vállalkozásnak.
A felperes hivatkozik továbbá az indokolási kötelezettség elmulasztására és a jogbiztonság valamint a jogos feltevés elvének megsértésére, és bizonyos enyhítő tényezők, nevezetesen a jogsértő magatartás korai abbahagyásának és a felperesnek tulajdonított korlátozó magatartás minimális hatásának figyelembe vételének Bizottság általi elmulasztására.
Végül a felperes úgyszintén hivatkozik az arányosság és a jogos feltevés elvének megsértésére, valamint az indokolási kötelezettség elmulasztására a Bizottsági iránymutatások 5 (c) szakaszának alkalmazása során, tekintettel arra a különleges gazdasági és szociális összefüggésre, amelyben a korlátozó magatartásokra sor került. Azt is állítja, hogy a Bizottság nem vette figyelembe különösen gyenge gazdasági helyzetét és fizetési képességét a bírság összegének megállapítása során.
Full & Egal Universal Law Academy