28.10.2006
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 261/19
2006. augusztus 4-én benyújtott kereset – Total és Elf Aquitaine kontra Bizottság
(T-206/06. sz. ügy)
(2006/C 261/37)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: a Total és az Elf Aquitaine (Courbevoie, Franciaország) (képviselők: E. Morgan de Rivery és S. Thibault-Liger ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy az Elsőfokú Bíróság
—
elsődlegesen: semmisítse meg a 2006. május 31-én hozott C(2006) 2098 végleges bizottsági határozat 1. cikkének c) és d) pontját, 2. cikkének b) pontját, valamint 3. és 4. cikkét;
—
másodlagosan: változtassa meg a 2006. május 31-én hozott C(2006) 2098 végleges bizottsági határozat 2. cikkének b) pontját annyiban, amennyiben az az Arkema SA-ra, az Altuglas International SA-ra és az Altumax Europe SAS-ra egyetemlegesen 219,13125 millió euró összegű bírságot szabott ki, amelynek megfizetéséért a Total SA és az Elf Aquitaine egyetemlegesen felelnek 140,4 millió, illetve 181,35 millió euró erejéig, és csökkentse a kérdéses bírság összegét megfelelő szintre;
—
mindenesetre kötelezze a Bizottságot az összes költség megfizetésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperesek keresete a COMP/F/38.645 metakrilátok-ügyben 2006. május 31-én hozott C(2006) 2098 végleges bizottsági határozat részleges megsemmisítésére irányul, amelyben a Bizottság megállapította, hogy a határozat címzettjei, köztük a felperesek megsértették az EK 81. cikket és az EGT-Megállapodás 53. cikkét azáltal, hogy a metakrilát-ágazatban több olyan megállapodásban és összehangolt magatartásban vettek részt, amelyek az árakkal kapcsolatos tárgyalásokat, ármegállapodások megkötését, végrehajtását és betartásának ellenőrzését, üzleti szempontból fontos és bizalmas piaci, illetve vállalkozásokra vonatkozó információk megosztását, rendszeres találkozókon való részvételt és a jogsértést elősegítő más kapcsolatok fenntartását foglalták magukban. Keresetük másodlagosan a leányvállalatukra kiszabott bírság összegének csökkentésére irányul, amely megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.
Az elsődleges, megsemmisítés iránti kérelem kilenc jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap a védelemhez való jog és az ártatlanság vélelme elvének megsértésére vonatkozik. A felperesek előadják, hogy a Bizottság a vitatott határozatot olyan közigazgatási eljárást követően fogadta el, amelynek során nem tudtak hatékonyan védekezni, mivel a Bizottság – a fegyveregyenlőség elvének megsértésével – nem teljesítette a rá eső bizonyítási terhet.
A második jogalapban előadják, hogy a vitatott határozat sérti az indokolási kötelezettséget, amelyet a felperesek szerint súlyosít a Bizottság álláspontjának újdonság jellege. Előadják, hogy a vitatott határozat, amennyiben a leányvállalatuk által elkövetett jogsértés miatt szankcionálja őket, a felelősség megállapítását kizárólag a felperesek által a leányvállalatukra gyakorolt meghatározó befolyás feltételezésére alapozza tekintettel arra, hogy lényegében teljes mértékben tulajdonosai a leányvállalatoknak, az ezt esetleg megalapozó vagy cáfoló tények figyelembevétele nélkül. Másrészt előadják, hogy a vitatott határozat ellentmondásokat tartalmaz a jogsértésért felelős vállalkozás/gazdasági egység fogalmának és azon jogalany fogalmának összekeverése miatt, amely a határozat címzettje. E jogalap keretében a felperesek azt is kifogásolják, hogy a Bizottság nem válaszolt megfelelően a leányvállalatuk önállóságára vonatkozó érveikre.
A harmadik jogalapban a felperesek előadják, hogy a Bizottság a határozatában megsértette a vállalkozásnak az EK 81. cikk és az 1/2003 rendelet (1) 23. cikke (2) bekezdése szerinti egységes fogalmát.
A negyedik jogalapban a felperesek előadják, hogy a Bizottság megsértette azon szabályokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a leányvállalat által elkövetett jogsértés betudható-e az anyavállalatnak. A felperesek előadják, hogy a Bizottság a betudhatóság megállapításának feltételével kapcsolatban figyelmen kívül hagyta a hatáskörének korlátait azzal, hogy az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlat téves értelmezését fogadta el és saját határozathozatali gyakorlatával ellentétesen határozott. A felperesek szerint a Bizottság megsértette továbbá a jogi személy önállóságának elvét.
Az ötödik jogalap a tagállamok mindegyike által elfogadott és a közösségi jogrend szerves részét képező olyan alapvető elvek megsértésére irányul, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve, a saját cselekményekért való személyes felelősség elve, a büntetés egyéniesítésének elve, valamint a jogszerűség elve.
A hatodik jogalapban a felperesek előadják, hogy a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét.
A hetedik jogalap a jogbiztonság elvének a Bizottság általi, a felperesek hátrányára történő állítólagos megsértésére irányul.
A nyolcadik jogalapban a felperesek előadják, hogy a vitatott határozat hatáskörrel való visszaélésnek minősül, amennyiben megállapítja a felperesek felelősségét a vitatott kartellel kapcsolatban és a leányvállalatukkal egyetemlegesen a bírság megfizetésére kötelezi őket.
A kilencedik jogalapban előadják, hogy a Bizottság megsértette a bírságok kiszabására vonatkozó alapelveket, mint az egyenlő bánásmód elvét azzal, hogy a felperesekre kiszabott bírság kiindulási összege tekintetében nem alkalmazott 25 %-os csökkentést, noha azt megtette a vitatott határozat másik címzettje esetében a teljes jogsértésről való tudomás hiánya miatt. A felperesek másrészt az ártatlanság vélelme és a jogbiztonság alapelvének megsértésére hivatkoznak, amely álláspontjuk szerint abból ered, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta jogkörének korlátait az elrettentő hatás figyelembevétele tekintetében.
Másodlagosan a felperesek álláspontja szerint a leányvállalatukra kiszabott bírságokat – amelyekért a felperesek egyetemlegesen felelősek – arányos mértékre kell csökkenteni. Kérik a kiindulási összeg 25 %-os csökkentését a teljes jogsértésről való tudomás hiánya miatt, továbbá enyhítő körülmények figyelembevételét arra tekintettel, hogy két hasonló ügyben nagyjából egy időben nagy összegű bírságot szabtak ki rájuk.
(1) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 1, 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. oldal)
Full & Egal Universal Law Academy