8.11.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 285/7
A Bíróság (harmadik tanács) 2008. szeptember 11-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – D. M. M. A. Arens-Sikken kontra Staatssecretaris van Financiën
(C-43/07. sz. ügy) (1)
(A tőke szabad mozgása - Az EK-Szerződés 73b. és 73d. cikke (jelenleg EK 56. cikk és EK 58. cikk) - Az öröklési és a vagyonátruházási illetékre vonatkozó olyan nemzeti szabályozás, amely ezen illetékek kiszámítása során nem rendelkezik a halála időpontjában az öröklés tárgyát képező ingatlan fekvése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban illetékességgel rendelkező örökhagyó esetében a végrendeleti hagyaték felmenői felosztásából eredő kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozások levonhatóságáról - Korlátozások - Igazolás - Hiány - A kettős adóztatás elkerülését szolgáló kétoldalú egyezmény hiánya - A hivatkozott személy illetékessége szerinti tagállamban a kettős adóztatás elkerülése érdekében alkalmazott kisebb mértékű beszámításnak a tőke szabad mozgásának korlátozására való hatása)
(2008/C 285/10)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hoge Raad der Nederlanden
Az alapeljárás felei
Felperes: D. M. M. A. Arens-Sikken
Alperes: Staatssecretaris van Financiën
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Hoge Raad der Nederlanden – Az EK 56. cikk és az EK 58. cikk értelmezése – Az ingatlanokra kivetett öröklési illetékre vonatkozó olyan nemzeti szabályozás, amely nem engedi meg a halála időpontjában egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személy esetében a végrendeleti hagyatékfelosztással kapcsolatos tartozásoknak az ingatlan értékéből történő levonását – Az öröklési illeték meghatározására használt összehasonlító módszer annak meghatározásához, hogy milyen összegű lenne az öröklési illeték, ha az örökhagyó halálának időpontjában abban a tagállamban rendelkezett volna lakóhellyel, ahol az ingatlan található – A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló kétoldalú egyezmény
Rendelkező rész
1)
Az EK-Szerződés 73b. és 73d. cikkét (jelenleg EK 56. és EK 58. cikk) úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a valamely tagállamban fekvő ingatlan után kirótt öröklési és vagyonátruházási illetékek kiszámítására vonatkozó olyan tagállami szabályozás, mint amilyen az alapügyben szerepel, amely a hivatkozott illetékek kiszámításakor nem rendelkezik a végrendeleti hagyaték felmenői felosztásából eredő kiegyenlítési kötelezettséggel kapcsolatos tartozások levonhatóságáról, amennyiben az örökhagyó a halála időpontjában e tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik illetékességgel, ugyanakkor biztosítja e levonhatóságot, ha az örökhagyó ugyanezen időpontban az öröklés tárgyát képező ingatlan fekvése szerinti államban rendelkezik illetékességgel, amennyiben az ilyen szabályozás progresszív mértékű illetéket ír elő, feltéve hogy a hivatkozott tartozások figyelmen kívül hagyása és az ilyen progresszív mérték együttesen magasabb illetékterhet eredményez azon örökösök tekintetében, akik nem élhetnek ilyen levonással.
2)
A jelen ítélet rendelkező részének 1) pontjában adott választ nem befolyásolja az a körülmény, hogy azon tagállam szabályozása, ahol az örökhagyó a halála időpontjában illetékességgel rendelkezett, egyoldalúan biztosítja az adójóváírás lehetőségét a más tagállamban fekvő ingatlan után e másik tagállamban esedékes öröklési illeték tekintetében.
(1) HL C 69., 2007.3.24.
Full & Egal Universal Law Academy