5.6.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 148/5
A Bíróság (első tanács) 2010. április 15-i ítélete (a Bundesgerichtshof (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — E. Friz GmbH kontra Carsten von der Heyden
(C-215/08. sz. ügy) (1)
(Fogyasztóvédelem - Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések - A 85/577/EGK irányelv hatálya - Személyegyesítő társaság formájában létrejött zártvégű ingatlanalaphoz történő csatlakozás - Visszavonás)
2010/C 148/07
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesgerichtshof
Az alapeljárás felei
Felperes: E. Friz GmbH
Alperes: Carsten von der Heyden
Tárgy
Előzetes döntéshozatali kérelem — Bundesgerichtshof — Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv (HL L 372., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 262. o.) 1. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (2) bekezdésének értelmezése — Hatály — Fogyasztó csatlakozása valamely személyegyesítő társasági formában működő, elsődlegesen tőkebefektetési célú zártvégű ingatlanalaphoz — A visszavonás joghatásai
Rendelkező rész
1.
Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozik az alapügyben felmerültekhez hasonló körülmények között kötött olyan szerződés, amelynek tárgya valamely fogyasztónak valamely személyegyesítő társaság formájában létrehozott, zárt ingatlanalaphoz történő csatlakozása, amennyiben e csatlakozásnak elsődleges célja nem az, hogy a fogyasztó az említett társaság tagjává váljon, hanem az csupán pénzügyi befektetés eszközéül szolgál.
2.
A 85/577 irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével — az alapügyben felmerültekhez hasonló körülmények között — nem ellentétes azon nemzeti szabály, amely szerint a személyegyesítő társaság formájában létrehozott zártvégű ingatlanalaphoz nem kérésre megvalósuló házaló kereskedés következtében történő csatlakozás visszavonása esetén a fogyasztót e társasággal szemben e visszavonás hatályosulásának időpontja szerinti értéken a társasággal szemben vagyoni igény, vagyis a tagsági jogviszony megszűnése időpontjában a társaságban meglévő részesedése értékének megfelelő összeg illeti meg, és ily módon lehetséges, hogy a fogyasztó a vagyoni betétje értékénél kisebb összeget kap vissza, vagy akár az említett alap veszteségeiben való részvétele folytán fizetési kötelezettsége keletkezik.
(1) HL C 209., 2008.8.15.
Full & Egal Universal Law Academy