1.5.2009
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 102/7
A Bíróság (negyedik tanács) 2009. március 5-i ítélete (a Sofiyski gradski sad [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Apis-Hristovich EOOD kontra Lakorda AD
(C-545/07. sz. ügy) (1)
(96/9/EK irányelv - Adatbázisok jogi védelme - Sui generis jog - Valamely adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása - Kimásolás - Valamely adatbázis tartalmának jelentős része - Elektronikus jogi adatbázis)
2009/C 102/10
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Sofiyski gradski sad
Az alapeljárás felei
Felperes: Apis-Hristovich EOOD
Alperes: Lakorda AD
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Szófiai városi bíróság – Az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1996., L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás: 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.) – A kimásolás és a hasznosítás fogalma – Valamely tagállam jogszabályait és ítélkezési gyakorlatát tartalmazó jogi adatbázisok
Rendelkező rész
1)
Az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke értelmében vett „végleges”, illetve „ideiglenes átvitel” fogalmának elhatárolása azon a kritériumon alapul, hogy a védett adatbázisból az ezen adatbázis adathordozójától eltérő, valamely más adathordozóra kimásolt elemeket ez utóbbin mennyi ideig tárolták. Az említett 7. cikk értelmében vett – elektronikus adatbázisokból történő – kimásolás megtörténte időpontjának az az időpont tekinthető, amikor az e művelettel érintett elemeket az adatbázist tartalmazó adathordozótól eltérő, másik adathordozón rögzítik. A kimásolás e fogalma független attól, hogy a szóban forgó műveletet végző személynek mi a célja, hogy az így átvitt elemek tartalmát esetleg módosítják-e, illetőleg hogy az érintett adatbázisok szerkezeti felépítését illetően vannak-e esetleg eltérések.
Az a körülmény, hogy valamely előállító védett adatbázisának tartalmát illetően megfigyelhető tárgyi és technikai jellegzetességek szintén megfigyelhetőek valamely másik előállító adatbázisa tartalmánál, arra utaló jelként fogható fel, hogy a 96/9 irányelv értelmében vett kimásolás történt, kivéve ha ezen egybeesés az érintett adatbázisok között végbement átviteltől eltérő tényezőkkel magyarázható. Az a tény, hogy az adatbázis előállítója által a nyilvánosság számára nem hozzáférhető forrásokból megszerzett elemek szintén szerepelnek a másik előállító adatbázisában, önmagában nem elegendő annak bizonyítására, hogy ilyen kimásolás történt, de erre utaló jel lehet.
A két elektronikus adatbázis kezeléséhez alkalmazott számítástechnikai programok jellege nem képezi részét az annak értékelésére szolgáló elemeknek, hogy a 96/9 irányelv 7. cikke értelmében kimásolás történt-e.
2)
A 96/9 irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az alkotóelemek valamely, különálló alcsoportokból álló átfogó halmaza esetén az ezen alcsoportok valamelyikéből állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosításra került elemek terjedelmét az említett cikk értelmében vett adatbázis tartalmának mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolása és/vagy újrahasznosítása megtörténtének megítélésénél ezen alcsoport teljes tartalmának terjedelmével kell összevetni, amennyiben ez utóbbi önmagában olyan adatbázist képez, amely megfelel a sui generis jog által biztosított védelemhez szükséges feltételeknek. Ellenkező esetben, amennyiben az említett halmaz védett adatbázist képez, akkor az e halmaz különböző alcsoportjaiból állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosított elemek terjedelmét e halmaz teljes tartalmának terjedelmével kell összevetni.
Az a körülmény, hogy a sui generis jog által védett valamely adatbázisból állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosításra került elemeket annak előállítója a nyilvánosság számára nem hozzáférhető forrásokból szerezte meg – attól függően, hogy a szóban forgó elemek e forrásokból történő begyűjtéséhez az előállító által biztosított emberi, technikai és/vagy anyagi eszközök mennyire voltak jelentősek –, hatással lehet az érintett adatbázis tartalmának a 96/9 irányelv 7. cikke értelmében vett minőségi szempontból jelentős részének való minősítésére.
A valamely adatbázisban szereplő elemek egy részének hivatalos jellege és nyilvánosság számára való hozzáférhetősége nem menti fel a nemzeti bíróságot – az említett tartalom jelentős részét érintő kimásolás és/vagy újrahasznosítás megtörténtének megítélése szempontjából – annak megvizsgálása alól, hogy az említett adatbázisból állítólagosan kimásolt és/vagy újrahasznosított elemek mennyiségi szempontból jelentős részét képezik-e ezen adatbázisnak, vagy hogy adott esetben minőségi szempontból ilyen jelentős részt képeznek-e amiatt, hogy a megszerzés, az ellenőrzés vagy az előállítás tekintetében jelentős emberi, technikai vagy anyagi ráfordítást képviselnek.
(1) HL C 51., 2008.2.23.
Full & Egal Universal Law Academy