A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
2008. december 22.
C‑198/07. P. sz. ügy
Donal Gordon
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Fellebbezés – Szakmai előmeneteli jelentés – Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Tartós teljes rokkantságban szenvedő tisztviselő”
Tárgy: Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T 175/04. sz., Gordon kontra Bizottság ügyben 2007. február 7 én hozott ítélete (az EBHT ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: A Bíróság az ítéletet részben hatályon kívül helyezi.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek
(Személyzeti szabályzat, 53., 78., 90. és 91. cikk; VIII. melléklet, 13–16. cikk)
2. Tisztviselők – Értékelés – Értékelési vegyes bizottság
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
1. A róla készült szakmai előmeneteli jelentést vitató kereset benyújtását követően a személyzeti szabályzat 53. és 78. cikke alapján tartós és teljes rokkantság miatt nyugdíjazott tisztviselő megőrzi e szakmai előmeneteli jelentés vitatásához fűződő érdekét.
Ugyanis egyrészt a szakmai előmeneteli jelentés – jövőbeli hasznosságától függetlenül – a tisztviselő által végzett munka minőségének írásos és alakszerű bizonyítéka. Az ilyen értékelés nem csupán a vizsgált időszakban elvégzett feladatok puszta leírását, hanem az értékelt személy szakmai tevékenységének kifejtése során megnyilvánult emberi tulajdonságainak értékelését is tartalmazza. Ezért minden tisztviselőt megilleti a jog, hogy munkáját igazságosan és méltányosan készített értékelésben jellemezzék. Következésképpen a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alapján mindenképpen el kell ismerni a tisztviselő ahhoz való jogát, hogy a róla készült szakmai előmeneteli jelentést – annak tartalma miatt, vagy azért, mert nem a személyzeti szabályzatban előírtak szerint készítették el – vitassa.
Másrészt igaz ugyan, hogy a rokkantsági bizottság által elismerten tartós teljes rokkantságban szenvedő tisztviselőt a személyzeti szabályzat 53. és 78. cikke alapján hivatalból nyugdíjazni kell, ám az ilyen tisztviselő helyzete különbözik a nyugdíjkorhatárt betöltő, lemondó vagy elbocsátott tisztviselő helyzetétől, mert állapota visszafordítható. Az ilyen rokkantságban szenvedő tisztviselő ugyanis a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 16. cikkére tekintettel még visszahelyezhető valamely közösségi intézményhez. E tekintetben a személyzeti szabályzat 53. cikkét mint általános szabályt a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 13–15. cikkében írt különös szabályokkal együttesen kell értelmezni. A rokkanttá nyilvánított tisztviselő munkavégzése csupán szünetel, mivel az intézményen belüli helyzetének alakulása a rokkanttá nyilvánítás feltételeinek rendszeresen ellenőrizhető fennállásától függ.
Márpedig a tartós teljes rokkantságban szenvedő tisztviselő, aki visszahelyezhető az intézmények szolgálatába, az aktív tisztviselőt megilletővel egyenértékű joggal rendelkezik arra, hogy szakmai előmeneteli jelentését méltányosan, tárgyilagosan és a rendszeres értékelés szabályainak megfelelően készítsék el. A szolgálatba való visszahelyezés esetén e jelentés hasznos a tisztviselő szervezeti egységén, illetve a közösségi intézményeken belüli előmenetele tekintetében. E jelentés a tisztviselő képességeinek és az intézménynél szerzett tapasztalatainak konkrét és alakszerű bizonyítéka, amelyre a tisztviselő hivatkozhat. E jelentés teszi lehetővé a tisztviselő felettesei számára az esetlegesen előléptetésre jelölt vagy áthelyezésre jelentkező tisztviselők érdemeinek összehasonlítását is.
2. A Bizottságnál alkalmazott értékelési rendszerben az a tény, hogy az értékelési vegyes bizottság nem foglalt állást a vitatott szakmai előmeneteli jelentés tartalmáról, noha a szakmai előmeneteli jelentést vitatva fordultak hozzá, az e jelentés elkészítésére vonatkozó eljárási szabályok lényeges megsértésének minősül, és sérti a tisztviselő jogait. Ha ugyanis a szakmai előmeneteli jelentést vitatva e bizottsághoz fordulnak, e jelentés tartalmi vizsgálata lényeges alaki követelménynek, és nem puszta formalitásnak minősül, mert egyrészt e bizottság az értékelési eljárásban közreműködő egyetlen olyan testület, amelyben az alkalmazottak képviselői is helyet kaptak, másrészt a fellebbviteli értékelőnek meg kell fontolnia e bizottság véleményét.
Full & Egal Universal Law Academy