C‑522/07. és C‑65/08. sz. egyesített ügyek
Dinter GmbH
kontra
Hauptzollamt Düsseldorf
és
Europol Frost‑Food GmbH
kontra
Hauptzollamt Krefeld
(a Finanzgericht Düsseldorf [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)
„Közös Vámtarifa – 2658/87/EGK rendelet – Kombinált Nómenklatúra – Tarifális besorolás – Érvényesség – Kiegészítő megjegyzés – Almalé-koncentrátum”
Az ítélet összefoglalása
Közös Vámtarifa – Vámtarifaszámok – A kombinált nómenklatúra magyarázó megjegyzései
(2658/87 tanácsi rendelet; 1776/2001, 2031/2001 és 1810/2004 bizottsági rendelet)
A vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő 20. árucsoporthoz fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek a 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító 1776/2001 rendelettel, 2031/2001 rendelettel és 1810/2004 rendelettel megállapított szövege érvénytelen annyiban, amennyiben a természetes almalé‑koncentrátumokat kivonja a 2009 vámtarifaszám hatálya alól.
A 2009 79 alszám szerkezetéből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a kevéssel 67 alatti Brix‑értékkel rendelkező, természetes almalé‑koncentrátumok nem veszítették el gyümölcslé jellegüket, ellentétben azzal, amit az említett megjegyzés mond. E megjegyzés az almalé‑koncentrátumokat a hozzáadottcukor‑tartalom fiktív módon történő kiszámítása révén zárja ki, amelynek során 50 tömegszázalékot meghaladó eredményt kapnak, jóllehet az almalé‑koncentrátumok, amelyekből a vizet kivonták, és amelyek magas Brix‑értéket mutatnak, megőrzik természetes jellegüket. Tekintve, hogy nem került sor cukor hozzáadására, és hogy a magas hozzáadottcukor‑tartalom, amely az említett 50 tömegszázalékot meghaladó eredményt mutatja, kizárólag a sűrítésnek köszönhető, amely a víz kivonásának következménye, a kérdéses kiegészítő megjegyzés, mivel kivonja az almalé‑koncentrátumokat a 2009 vtsz. hatálya alól, a szóban forgó vámtarifaszámok tartalmát kétségtelenül módosítja, és ezáltal túllépi a 2658/87 rendelet 9. cikkében a Bizottságra ruházott hatáskört.
(vö. 40–42. pont és a rendelkező rész)
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)
2009. október 29.(*)
„Közös Vámtarifa – 2658/87/EGK rendelet – Kombinált Nómenklatúra – Tarifális besorolás – Érvényesség – Kiegészítő megjegyzés – Almalé‑koncentrátum”
A C‑522/07. és C‑65/08. sz. egyesített ügyekben,
az EK 234. cikk alapján benyújtott két előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyeket a Finanzgericht Düsseldorf (Németország) a Bírósághoz 2007. november 22‑én és 2008. február 18‑án érkezett, 2007. november 8‑i és 2008. február 12‑i határozataival terjesztett elő az előtte
a Dinter GmbH
és
a Hauptzollamt Düsseldorf (C 522/07),
valamint
az Europol Frost‑Food GmbH
és
a Hauptzollamt Krefeld (C 65/08)
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),
tagjai: G. Arestis (előadó), a nyolcadik tanács elnökeként eljárva, J. Malenovský és T. von Danwitz bírák,
főtanácsnok: E. Sharpston,
hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. május 14‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Dinter GmbH képviseletében H. Bleier Rechtsanwalt,
– az Europol Frost‑Food GmbH képviseletében A. Erben Rechtsanwalt,
– az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Wilms és A. Sipos, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o., a továbbiakban: 2658/87 rendelet) a tényállás megvalósulása idején hatályos változata I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzés érvényességére vonatkoznak.
2 A kérelmeket egyrészt a Dinter GmbH (a továbbiakban: Dinter) és a Hauptzollamt Düsseldorf (düsseldorfi fővámhivatal) között, másrészt az Europol Frost‑Food GmbH (a továbbiakban: Europol) és a Hauptzollamt Krefeld (krefeldi fővámhivatal) között az almalé‑koncentrátumok KN‑besorolása tárgyában folyamatban lévő két eljárás keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
3 A harmonizált áruleíró és kódrendszert (a továbbiakban: HR) létrehozó, Brüsszelben, 1983. június 14‑én kelt nemzetközi egyezményt (a továbbiakban: HR‑ről szóló egyezmény) és annak Brüsszelben, 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.
4 A HR‑ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra, hogy tarifa- és statisztikai nómenklatúrái megegyezzenek a HR‑rel, hogy minden kiegészítés és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és alszáma szövegét, és a hozzájuk tartozó kódszámokat, valamint hogy követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Minden Szerződő Fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítja az utóbbiak hatályát.
5 A 2658/87 rendelet 9. cikke megállapítja a Bizottság kiegészítő megjegyzések elfogadására vonatkozó diszkrecionális jogkörének határait:
„(1) Az alábbiakban meghatározott tárgyköröket érintő intézkedéseket a 10. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni:
a) a Kombinált Nómenklatúra és a TARIC alkalmazása, különösen az alábbiak tekintetében:
– áruk besorolása a 8. cikkben említett nómenklatúrákba,
– [magyarázó] megjegyzések;
– [...];
b) a Kombinált Nómenklatúra módosítása a statisztikával vagy a kereskedelempolitikával kapcsolatos követelményekben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében;
c) a II. melléklet módosítása;
d) a Kombinált Nómenklatúra módosítása, illetve a vámtételek kiigazítása a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott határozatokkal összhangban;
e) a Kombinált Nómenklatúra olyan módosítása [helyesen: módosításai], amelyek célja a Kombinált Nómenklatúra kiigazítása a technológia vagy a kereskedelem fejlődésének figyelembevételével, illetve amelyek a szövegek egységesítését vagy pontosítását szolgálják;
f) a Kombinált Nómenklatúrának a Harmonizált Rendszer szerinti nómenklatúra megváltozásából eredő módosítása;
g) a Harmonizált Rendszer alkalmazásával, működtetésével és kezelésével összefüggő azon kérdések, amelyeket a Vámegyüttműködési Tanács keretében kell megvitatni, és ezeknek a Közösségben való alkalmazása [helyesen: valamint ezeknek a Közösségben való alkalmazásával összefüggő kérdések].
(2) Az (1) bekezdés szerint elfogadott rendelkezések nem módosíthatják:
– a vámtételeket,
– a mezőgazdasági vámokat, visszatérítéseket vagy más, a közösségi agrárpolitika vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó egyes árukra alkalmazandó külön szabályozási rendszerek keretében alkalmazott összegeket,
– a közösségi rendelkezésekben megállapított mennyiségi korlátozásokat,
– a közösségi agrárpolitika keretében elfogadott nómenklatúrákat.
(3) Amennyiben szükséges, a KN‑alszámokra vonatkozó módosításokat haladéktalanul fel kell venni TARIC‑alszámokként is. Az alszámok a KN‑be csak a 12. cikkben említett feltételek alapján vehetők fel.”
6 A 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2000. október 13‑i 2388/2000 bizottsági rendelet (HL L 264., 1. o.) 2001. január 1‑jén lépett hatályba. E rendelet eredeti, 2263/2000‑es számát helyesbítéssel (HL L 276., 92. o.) 2388/2000‑re változtatták.
7 A 2001. augusztus 6‑i 2031/2001 bizottsági rendelet (HL L 279., 1. o.) módosította a 2658/87 rendelet I. mellékletét, és szintén 2002. január 1‑jén lépett hatályba.
8 A 2658/87 rendelet I. mellékletének az alapügy tényállását érintő utolsó módosítását a 2004. szeptember 7‑i 1810/2004 bizottsági rendelet (HL L 327., 1. o.) tartalmazza, amely 2005. január 1‑jén lépett hatályba.
9 A 2388/2000 rendelet szerint az „Almalé” címet viselő 2009 70‑es alszám megszövegezése a következő:
„2009 70 – Almalé:
– – 20 °C‑on 1,33 g/cm3‑t meghaladó sűrűségű:
2009 70 11 – – – 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 €
2009 70 19 – – – Más
– – 20 °C‑on 1,33 g/cm3‑t meg nem haladó sűrűségű:
2009 70 30 – – – 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 €‑t, cukor hozzáadásával
– – – Más:
2009 70 91 – – – – 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadottcukor‑tartalommal
2009 70 93 – – – – Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadottcukor‑tartalommal
2009 70 99 – – – – Cukor hozzáadása nélkül”
10 A 2031/2001 rendelet és az 1810/2004 rendelet az „Almalé” címet viselő vámtarifaalszám alá tartozó alszámok tekintetében azonos vámsorokat tartalmaz.
11 Az említett rendeletek szerint ezen alszámnak, amely korábban a 2009 70 számot viselte, a szövegezése a következő:
„− Almalé:
2009 71 – – Legfeljebb 20 Brix‑értékkel:
2009 71 10 – – – 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 €‑t, cukor hozzáadásával
– – – Más:
2009 71 91 – – – – Cukor hozzáadásával
2009 71 99 – – – – Cukor hozzáadása nélkül
2009 79 – – Más:
– – – Legalább 67 Brix‑értékkel:
2009 79 11 – – – – 100 kg nettó tömegre jutó értéke legfeljebb 22 €
2009 79 19 – – – – Más
– – – Több mint 20, de legfeljebb 67 Brix‑értékkel:
2009 79 30 – – – – 100 kg nettó tömegre jutó értéke meghaladja a 18 €‑t, cukor hozzáadásával
– – – – Más:
2009 79 91 – – – – – 30 tömegszázalékot meghaladó hozzáadottcukor‑tartalommal
2009 79 93 – – – – – Legfeljebb 30 tömegszázalék hozzáadottcukor‑tartalommal
2009 79 99 – – – – – Cukor hozzáadása nélkül”.
12 A KN 20. árucsoportjához fűzött 5. kiegészítő megjegyzést az alapügy tényállása idején többször módosították.
13 A 2388/2000 rendelet szerint az említett megjegyzés megállapítja:
„[A] 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a »cukortartalomnak«, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:
– citromlé vagy paradicsomlé: 3,
– almalé: 11,
– szőlőlé: 15,
– más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.”
14 A 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító 2001. szeptember 7‑i 1776/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 240., 3. o.) ezt követően a KN 20. árucsoporthoz az 5. b) kiegészítő megjegyzést fűzte, amely a következőképpen rendelkezik:
„[A]zok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek sűrűsége 20 °C‑on nem haladja meg az 1,33 g/cm3‑t, és amelyek gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalma kevesebb mint 50 tömegszázalék, elvesztik a 2009 vtsz. alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket.”
15 A 2031/2001 rendelet a következőképpen módosította az 5. b) kiegészítő megjegyzést:
„Azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix‑értéke legfeljebb 67, és gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalmuk kevesebb mint 50 tömegszázalék, elvesztik a 2009 vtsz. alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket.”
16 Az 1810/2004 rendelet 5. kiegészítő megjegyzése megállapítja:
„5. a) a 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a »cukortartalomnak«, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:
– citromlé vagy paradicsomlé: 3,
– szőlőlé: 15,
– más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.
b) azok a hozzáadottcukor‑tartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix‑értéke legfeljebb 67, és gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalmuk kevesebb mint 50 tömegszázalék, elvesztik a 2009 vtsz. alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket”.
17 A KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzést a közelmúltban a 2008. április 18‑i 360/2008/EK rendelet (HL L 111., 9. o.) a következőképpen módosította:
„5. A következőket kell alkalmazni a termék bemutatásakor:
[…]
b) Azok a hozzáadottcukor‑tartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix‑értéke legfeljebb 67, gyümölcslétartalma pedig kevesebb 50 tömegszázaléknál, elveszítik a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcslé jellegüket [helyesen: eredeti gyümölcslé jellegüket].
A b) pont nem alkalmazandó a sűrített természetes gyümölcslevekre. Következésképpen a sűrített természetes gyümölcsleveket nem kell kizárni a 2009 vtsz. alól.”
Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
A C‑522/07. sz. ügy
18 2005. október 27‑én a vámhivatal elfogadta a Dinter által behozott, 66,8 Brix‑értékű, hozzáadott cukrot nem tartalmazó almalé‑koncentrátumnak a KN 2009 79 99 alszám alá történő tarifális besorolását. Az almaléből csak vizet vontak ki.
19 2006. március 15‑i határozatában a Hauptzollamt Düsseldorf a Dinter által importált almalére utólag vámot vetett ki, arra hivatkozva, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 2. a), 5. a) és 5. b) kiegészítő megjegyzés alapján az az almalé, amely elvesztette eredeti gyümölcslé jellegét, nem a 2009 vámtarifaszám alá, hanem a KN 2106 90 98 vámtarifaalszáma alá tartozik.
20 A Dinter e határozat ellen előzetes közigazgatási eljárás nélkül keresetet indított a Finanzgericht Düsseldorf (düsseldorfi pénzügyi bíróság) előtt, a Hauptzollamt Düsseldorf pedig perbe bocsátkozott.
21 E körülmények között a Finanzgericht Düsseldorf az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Úgy kell‑e értelmezni a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzést, hogy a »hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek« fogalma alatt olyan gyümölcslevek is értendők, amelyek ténylegesen nem tartalmaznak hozzáadott cukrot, mindenkori hozzáadott cukortartalmukat azonban a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. a) kiegészítő megjegyzés alapján számították ki?
2) Úgy kell‑e értelmezni a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzést, hogy a »gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított« kitétel csak az e kiegészítő megjegyzésben említett »természetes állapotú gyümölcslé […]« kifejezés részletesebb magyarázatára szolgál, e kitételt azonban ténylegesen a vám elé állításuk szerinti mindenkori állapotú (nem erjesztett és hozzáadott alkoholtartalom nélküli) gyümölcslevek valamennyi fajtájára alkalmazni kell?
3) Ha az előbbi két kérdésre igenlő a válasz: érvényes‑e a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzés?”
A C‑65/08. sz. ügy
22 Az Europol a 2001. november 13. és 2002. október 11. közötti időszakban 65 Brix‑értékű almalé‑koncentrátumot importált, és ennek során az árukat 2001‑ben a KN 2009 70 30 vámtarifaalszám alatt, 2002‑ben pedig a 2009 79 19 vámtarifaalszám alatt jelentette be.
23 Mivel a Hauptzollamt Krefeld úgy ítélte meg, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. kiegészítő megjegyzés értelmében az importált lé elvesztette a 2009 vámtarifaszám szerinti gyümölcslé jelleget, és a KN 2106 90 98 vámtarifaalszám alá sorolandó, 2003. augusztus 14‑i határozatában erre az almalé‑koncentrátumra utólag vámot vetett ki.
24 Az e vámkivetési határozat ellen az Europol által benyújtott közigazgatási jogorvoslati kérelmet 2005. március 15‑én megalapozatlanként elutasították.
25 A felperes a Finanzgericht Düsseldorftól az említett elutasító határozat megsemmisítését kérte.
26 E körülmények között a Finanzgericht Düsseldorf 2008. február 12‑én úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Érvényes‑e a [KN] 20. árucsoportjához tartozó 5. b) kiegészítő megjegyzésnek a 2388/2000/EK és a 2031/2001/EK rendelettel megállapított szövege?”
27 A Bíróság elnökének 2008. június 27‑i végzésével a C‑522/07. sz. és a C‑65/08. sz. ügyeket a szóbeli eljárás és az ítélethozatal céljából egyesítették.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
28 Kérdéseivel – amelyeket célszerű együttesen vizsgálni – a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendelettel megállapított szövege érvényes‑e. Konkrétabban e bíróság azt kérdezi, hogy az említett megjegyzést úgy kell‑e értelmezni, hogy a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek fogalma a hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslé‑koncentrátumokat is magában foglalja, valamint hogy a „gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított” kifejezés megjelenési formájától függetlenül minden természetes állapotú gyümölcslére vonatkozik.
29 Először is emlékeztetni kell arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C‑142/06. sz. Olicom‑ügyben 2007. július 18‑án hozott ítélet [EBHT 2007., I‑6675. o.] 16. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a C‑362/07. sz. Kip Europe és társai ügyben 2008. december 11‑én hozott ítélet [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 26. pontját).
30 E tekintetben ugyanis mind a KN árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a HR magyarázó megjegyzései a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd a C‑11/93. sz. Siemens Nixdorf ügyben 1994. május 19‑én hozott ítélet [EBHT 1994., I‑1945. o.] 12. pontját, a C‑382/95. sz. Techex‑ügyben 1997. december 18‑án hozott ítélet [EBHT 1997., I‑7363. o.] 12. pontját, a C-339/98. sz. Peacock‑ügyben 2000. október 19‑én hozott ítélet [EBHT 2000., I‑8947. o.] 10. pontját és a fent hivatkozott Olicom‑ügyben hozott ítélet 17. pontját).
31 E megjegyzések szövegének ezért összhangban kell állnia a KN rendelkezéseivel, és nem módosíthatja azok hatályát (lásd különösen a C‑280/97. sz. ROSE Elektrotechnik ügyben 1999. február 9‑én hozott ítélet [EBHT 1999., I‑689. o.] 23. pontját, a C‑42/99. sz. Eru Portuguesa ügyben 2000. szeptember 26‑án hozott ítélet [EBHT 2000., I‑7691. o.] 20. pontját és a C‑495/03. sz. Intermodal Transports ügyben 2005. szeptember 15‑én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑8151. o.] 48. pontját).
32 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Tanács a tagállamok vámszakértőivel együttműködő Bizottság számára széles mérlegelési jogkört biztosít arra vonatkozóan, hogy pontosítsa a vámtarifaszámoknak az egyes áruk besorolása során figyelembe veendő tartalmát. Azonban a 2658/87 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja szerinti intézkedések – köztük a kiegészítő megjegyzések – elfogadására irányuló hatásköre alapján a Bizottság nem jogosult arra, hogy módosítsa a HR‑ről szóló egyezmény által létrehozott HR alapján megállapított vámtarifaszámok tartalmát, amely egyezmény 3. cikke szerint a Közösség kötelezettséget vállalt arra, hogy nem módosítja annak hatályát (a C‑267/94. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1995. december 14‑én hozott ítélet [EBHT 1995., I‑4845. o.] 19. és 20. pontja, valamint a C‑15/05. sz. Kawasaki Motors Europe ügyben 2006. április 27‑én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑3657. o.] 35. pontja).
33 A jelen esetben ezért meg kell vizsgálni, hogy a Bizottság az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletben szereplő 5. b) kiegészítő megjegyzések elfogadásával módosította‑e a KN 2009 7 vámtarifaszámát, ezzel túllépve a 2658/87 rendelet 9. cikkében rá ruházott hatáskört.
34 A KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek a két alapügy tényállása idején hatályos változata úgy rendelkezik, hogy azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix‑értéke legfeljebb 67, és gyümölcsökből vagy koncentrált gyümölcslé hígításával előállított, természetes állapotú gyümölcslétartalmuk kevesebb mint 50 tömegszázalék, elveszítik a 2009 vámtarifaszám alá tartozó eredeti gyümölcslé jellegüket. Meg kell állapítani, hogy a 20 °C‑on 1,33 g/cm3–t meghaladó sűrűségre vonatkozó kritérium 67 Brix‑értéknek felel meg, következésképpen az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletben szereplő 5. b) kiegészítő megjegyzések tartalma megegyezik. E tekintetben nem vitatott, hogy e megjegyzés alkalmazása esetén a kevéssel 67 alatti Brix‑értékkel rendelkező almalé‑koncentrátumok kikerülnek a 2009 vámtarifaszám hatálya alól.
35 Az alapügyek felperesei azt állítják, hogy a 2009 vámtarifaszám vámsorainak megszövegezése szerint a gyümölcsök saját cukortartalma nincs korlátozva. A jelen esetben a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzést alkalmazva a tagállami hatóságok a hozzáadottcukor‑tartalmat fiktív módon számították ki. Az importált almalé‑koncentrátum gyümölcslétartalma 100 tömegszázalék volt, és e koncentrátum semmilyen átalakításon nem esett át azon kívül, hogy vizet vontak ki belőle, ami semmilyen módon nem befolyásolja a gyümölcslé eredeti jellegét. A felperesek álláspontja szerint az említett megjegyzés nem alkalmazandó azon almalé‑koncentrátumra, amely hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Ráadásul, szerintük a HR nem írja elő azt, hogy a kevéssel 67 alatti Brix‑értékkel rendelkező almalé‑koncentrátumokat a 2009 vámtarifaszám hatálya alól ki kell vonni.
36 A Bizottság a C‑522/07. sz. ügyben azon az állásponton van, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b.) kiegészítő megjegyzés célja az, hogy kizárja azon termékeket, amelyek magas cukortartalmuk miatt elveszítik eredeti gyümölcslé jellegüket. A 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2001. szeptember 7‑i 1776/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 240, 3. o.) (1) és (5) preambulumbekezdése alapján a szóban forgó rendeletnek az 50 tömegszázalékot el nem érő természetesgyümölcslé‑tartalmú termékek kizárására irányuló célja az említett megjegyzés olyan értelmezését támasztja alá, miszerint a hozzáadottcukor‑tartalmat kizárólag számítás útján határozzák meg.
37 A Bizottság szerint a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzést a vám elé állításuk szerinti mindenkori állapotú gyümölcslevek valamennyi fajtájára, következésképpen az almalé‑koncentrátumokra is, alkalmazni kell. Márpedig a 2009 vámtarifaszám szerkezete, és az az állandó ítélkezési gyakorlat, amely szerint a gyümölcslé az illata és az íze alapján őrzi meg eredeti gyümölcslé jellegét, lehetetetlenné tenné az említett megjegyzés alkalmazását az alapeljárásokban fennállóhoz hasonló helyzetben, amikor is a kérdéses termék az illata és az íze alapján megőrzi almalé jellegét.
38 Ráadásul a C‑65/08. sz. ügyben a Bizottság elismeri, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzés elfogadásával túllépte a 2658/87 rendelet 9. cikkében ráruházott hatáskört. Ezért a Bizottság a 360/2008 rendelettel módosította e megjegyzést, és olyan új rendelkezéssel egészítette ki, amely kimondja, hogy e megjegyzés b) pontja a sűrített természetes gyümölcslevekre nem alkalmazandó.
39 Előzetesen meg kell jegyezni, hogy a 2388/2000, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletből következő 2009 vámtarifaszám, a HR‑ben és a KN‑ben egyaránt, kiterjed az almalé‑koncentrátumokra. A 2031/2001 és az 1810/2004 rendelet az „Almalé” címet viselő vámtarifaalszám alá tartozó alszámok tekintetében azonos vámsorokról rendelkezik, és tartalmazza a KN 20. árcusoportjához fűzött, kérdéses 5. b) kiegészítő megjegyzést. A 2388/2000 rendelet e megjegyzést nem tartalmazza, és a „20 °C‑on 1,33 g/cm3‑t meghaladó sűrűségű” kritériumot használja, amely 67 Brix‑értéknek felel meg. Ebből következik, hogy a 2388/2000 rendeletben előírt vámtarifaszámok a 2031/2001 és az 1810/2004 rendeletben szereplőkkel azonos elhatárolásokat alkalmaznak.
40 A 2009 vámtarifaszám alá tartozó különböző almaléfajták megnevezésének szóhasználata a legfeljebb 20 Brix‑értékű, a 2009 71 alszámba sorolt termékeket, és a 2009 79 alszám alá tartozó „más” termékeket elhatárolja egymástól. A 2009 79 alszám az almalevek két kategóriáját: a 67 feletti Brix‑értékűt, illetve a 20‑at meghaladó, de legfeljebb 67 Brix‑értékűt foglalja magában. A 2009 71 és a 2009 79 alszámok alatt „cukor hozzáadása nélkül” leírást tartalmazó alkategóriák találhatók. E 2009 vámtarifaszámnak sem a megfogalmazása, sem a szerkezete nem zárja ki, hogy azt meghatározott Brix‑értékű almalé‑koncentrátumokra alkalmazzák.
41 Ezért a 2009 79 alszám szerkezetéből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a kevéssel 67 alatti Brix‑értékkel rendelkező, természetes almalé‑koncentrátumok nem veszítették el gyümölcslé jellegüket, ellentétben azzal, amit a KN 20. árucsoportjához fűzött, kérdéses 5. b) kiegészítő megjegyzés mond, amely az említett leveket kizárja az említett alszám hatálya alól. E megjegyzés az almalé‑koncentrátumokat a hozzáadottcukor‑tartalom fiktív módon történő kiszámítása révén zárja ki, amelynek során 50 tömegszázalékot meghaladó eredményt kapnak. A kérdéses almalé‑koncentrátumok, amelyekből a vizet kivonták, és amelyek így magas Brix‑értéket mutatnak, megőrzik természetes jellegüket. A jelen esetben nem került sor cukor hozzáadására. A magas hozzáadottcukor‑tartalom, amely 50 tömegszázalékot meghaladó eredményt mutat, kizárólag a sűrítésnek köszönhető, amely a víz kivonásának következménye. Ennélfogva a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b.) kiegészítő megjegyzés, mivel kivonja az almalé‑koncentrátumokat a 2009 vtsz. hatálya alól, a szóban forgó vámtarifaszámok tartalmát kétségtelenül módosítja, és ezáltal túllépi a 2658/87 rendelet 9. cikkében a Bizottságra ruházott hatáskört.
42 A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a KN 20. árucsoportjához fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek az 1776/2001, a 2031/2001 és az 1810/2004 rendelettel megállapított szövege érvénytelen annyiban, amennyiben a természetes almalé‑koncentrátumokat kivonja a 2009 vámtarifaszám hatálya alól.
A költségekről
43 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:
A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő 20. árucsoporthoz fűzött 5. b) kiegészítő megjegyzésnek a 2658/87 rendelet I. mellékletét módosító 2001. szeptember 7‑i 1776/2001/EK bizottsági rendelettel, 2001. augusztus 6‑i 2031/2001/EK bizottsági rendelettel és 2004. szeptember 7‑i 1810/2004/EK bizottsági rendelettel megállapított szövege érvénytelen annyiban, amennyiben a természetes almalé‑koncentrátumokat kivonja a 2009 vámtarifaszám hatálya alól.
Aláírások
* Az eljárás nyelve: német.
Full & Egal Universal Law Academy