9.2.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 37/2
Az Elsőfokú Bíróságnak (második tanács) a T-186/05. sz., SELEX Sistemi Inegrati SpA kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. augusztus 29-én hozott végzése ellen a SELEX Sistemi Integrati SpA, korábban Alenia Marconi Systems SpA által 2007. november 2-án benyújtott fellebbezés
(C-481/07. P. sz. ügy)
(2008/C 37/02)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Fellebbező: SELEX Sistemi Integrati SpA, korábban Alenia Marconi Systems SpA (képviselők: F. Sciaudone, R. Sciaudone és A. Neri ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróságnak a T-186/05. sz. ügyben 2007. augusztus 29-én hozott végzését, és utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé, hogy az a Bíróság által adandó iránymutatások fényében érdemben döntsön az ügyben;
—
a Bíróság kötelezze a Bizottságot a jelen és a T-186/05. sz. üggyel kapcsolatos eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Állításainak alátámasztására a fellebbező az alábbiakra hivatkozik:
a)
a T-155/04. sz. ügyben viselt eljárási költségek tévesen kerültek kizárásra a megtéríthető károk fogalmából. A fellebbező szerint az Elsőfokú Bíróság:
—
tévesen értékelte úgy a kártérítési keresetet, mint arra irányuló kísérletet, hogy „megfordítsa” a T-155/04. sz. ügyben hozott „ítéletben a költségek tekintetében hozott döntést;”
—
tévesen értelmezte az eljárási szabályzat 87. cikkét és az ezt követő cikkeit a kártérítésre vonatkozó elvek tekintetében;
—
tévesen állapította meg, hogy a Montorio-ügy ítélkezési gyakorlata a jelen ügyre alkalmazható;
b)
az Elsőfokú Bíróság tévedett, amikor a megtéríthető károk fogalmából kizárta a pert megelőző közigazgatási eljárás keretében viselt eljárási költségeket. Az Elsőfokú Bíróság tévedésének lényege a fellebbező szerint az, hogy tévesen értelmezte és alkalmazta az eljárási szabályzat 87. cikkét és az ezt követő cikkeit egy olyan kártérítési tényállás vonatkozásában, amely egyáltalán nem tartozik e cikkek alkalmazási körébe;
c)
a fellebbező által nyújtott bizonyítékok elferdítése és figyelmen kívül hagyása. Az Elsőfokú Bíróság nem elemezte megfelelően a fellebbező által benyújtott iratokat és az ezekben szereplő mellékleteket;
d)
illogikus és ellentmondásos indokolás, valamint a kártérítésre vonatkozó közösségi ítélkezési gyakorlat megsértése. Az Elsőfokú Bíróság ugyanis nem alkalmazta megfelelően a C-104/89. és C-37/90. sz. Mulder egyesített ügyekben (1)2000. január 27-én hozott ítéletben és a C-243/05. P. sz. Agraz-ügyben 2006. november 9-én hozott ítéletben (2) megállapított elveket;
e)
Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikkének megsértése. A fellebbező szerint e cikk megfelelő értelmezése nem azt követeli meg, hogy a kereset „szükségszerűen” tartalmazza a felajánlott bizonyítékokat, hanem éppen ellenkezőleg, a rendelkezés a „lehetőség” fogalmán alapul, abban az értelemben, hogy a fél akkor kötelezhető a bizonyítékok benyújtására, amennyiben ez lehetséges;
f)
a fellebbező által a közigazgatási eljárás ésszerű időben történő lefolytatása elvének megsértése következtében elszenvedett kár megtérítésére vonatkozó indokolás hiányossága. Az Elsőfokú Bíróság ugyanis nem indokolta a kártérítési kérelem elutasítását a fellebbező által hivatkozott e sajátos jogsértés vonatkozásában;
g)
az érvelések és a bizonyítékok figyelmen kívül hagyása, valamint illogikus és a nem vagyoni kártérítésre vonatkozó közösségi ítélkezési gyakorlatnak ellentmondó indokolás. Az Elsőfokú Bíróság nem alkalmazhatta volna a kizárólag szállításra irányuló közbeszerzési eljárásból történő kizárásra, vagy a szerződés oda nem ítélésére vonatkozó érvelést a közigazgatási eljárás ésszerű időben történő lefolytatása elvének megsértése, illetve a Bizottság felügyeleti kötelezettségeinek megsértése következtében elszenvedett kár megtérítése iránti kérelem elutasításához.
(1) EBHT 2000., I-203. o.
(2) EBHT 2006., I-10833. o.
Full & Egal Universal Law Academy