9.2.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 37/16
A T-30/05. sz., William Prym GmbH & Co. KG és Prym Consumer GmbH kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítélet ellen a William Prym GmbH & Co. KG és a Prym Consumer GmbH által 2007. november 30-án benyújtott fellebbezés
(C-534/07. P. sz. ügy)
(2008/C 37/21)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbezők: William Prym GmbH & Co. KG és Prym Consumer GmbH (képviselők: H.-J. Niemeyer és Ch. Herrmann, ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbezők kérelmei
A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság
1.
a fellebbezőket terhelő részében helyezze hatályon kívül a T-30/05. sz., William Prym GmbH & Co. KG és Prym Consumer GmbH kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítéletet,
2.
semmisítse meg a 2004. október 26-i, C(2004) 4221. sz. végleges bizottsági határozatot (COMP/F-1/38.338 – PO/tűk ügy) a fellebbezőket érintő részében,
másodlagosan semmisítse meg vagy csökkentse az e határozat 2. cikkében a fellebbezőkkel szemben kiszabott bírságot,
3.
másodlagosan a 2. pontban foglalt kérelem tekintetében utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bírósághoz ismételt határozathozatalra,
4.
az alapeljárás alpereseit kötelezze a teljes eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
—
Az Elsőfokú Bíróság nem ismerte el, hogy a korábban egységes „Kemény anyagból készült rövidáruk” eljárást indokolás nélküli két (rész)eljárásra, a „Kemény anyagból készült rövidáruk: tűk” eljárásra és a „Kemény anyagból készült rövidáruk: zárak” eljárásra osztásával megsértette a fellebbezők védelemhez való jogát, különösen meghallgatáshoz való jogát.
—
Amennyiben az Elsőfokú Bíróság megtagadta annak vizsgálatát, hogy a „kemény anyagból készült rövidáruk” eljárás felosztása a jogsértés egységessége és folytatólagossága miatt jogellenes volt, megsértette az igazságszolgáltatás megtagadásának tilalmát és a hatékony bírói jogvédelem elvét.
—
Az Elsőfokú Bíróság jogtalanul utasította el az EK 253. cikkből következő indokolási kötelezettség megsértését. Jogilag hibásan tartotta a Bizottság az érintettnek tekintett termékpiac nagyságára, valamint a jogsértésnek a piacra gyakorolt tényleges hatására vonatkozó hiányos kifejtéseit jogilag lényegtelennek.
—
Az Elsőfokú Bíróság megsértette a bírságkiszabási iránymutatást. Először a jogsértés súlyát kizárólag a jogsértés elvont formáját tekintve állapította meg és valamely súlyossági kategória legalacsonyabb alapösszegét a legkisebb kiszabható bírságnak tekintette, amelytől nem lehet lefelé eltérni. A jogállamiság és az egyenlő bánásmód elveinek megsértésével azt is elutasította, hogy a jogsértés önkéntes abbahagyását enyhítő körülményként vegye figyelembe.
—
Végül az Elsőfokú Bíróság megsértette az arányosság elvét. A bírságkiszabási iránymutatást a jogsértés súlyának megállapítása során ugyanolyan formálisan és egyoldalúan a fellebbezők kárára alkalmazta, mint az alperes az alapeljárásban. Ezt meghaladóan nem végzett el az arányosság elve által megkövetelt, és az egyedi eset összes releváns körülményeit együttesen figyelembe vevő összértékelést, hanem a bírság arányosságát kizárólag az egyes feltételeket külön figyelembe véve állapította meg.
Full & Egal Universal Law Academy