8.3.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 64/17
2007. december 5-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság
(C-546/07. sz. ügy)
(2008/C 64/26)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: E. Traversa és P. Dejmek, meghatalmazottak)
Alperes: Németországi Szövetségi Köztársaság
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Bíróság
—
állapítsa meg, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság, mivel
a)
közigazgatási gyakorlatában „német vállalkozásként” értelmezi a lengyel vállalkozások munkavállalóinak vállalkozási szerződések teljesítése céljából történő kiküldetéséről szóló, a lengyel és a német kormány által 1990. január 31-én aláírt megállapodás 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő „a másik fél vállalkozása” fogalmát, és
b)
az úgynevezett munkaerőpiac-védelmi záradék alapján 2003. április 16-a, tehát a Lengyelország EU-csatlakozásáról szóló szerződés aláírása utánra is kiterjesztette a regionális korlátozásokat a munkavállalók munkaerőpiacra jutását illetően,
nem teljesítette az EK 49. cikkből és a 2003. április 16-i csatlakozási okmány 24. cikkében említett XII. melléklet 13. pontja „Személyek szabad mozgása” című 2. fejezetében szereplő standstill záradékból eredő kötelezettségeit,
—
kötelezze a Németországi Szövetségi Köztársaságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A.
A lengyel munkavállalóknak vállalkozási szerződések németországi teljesítése céljából történő kiküldetését a lengyel vállalkozások munkavállalóinak vállalkozási szerződések teljesítése céljából történő kiküldetéséről szóló, a lengyel és a német kormány által 1990. január 31-én aláírt megállapodás szabályozza. A német közigazgatási gyakorlat „német vállalkozásként” értelmezi az említett megállapodás 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő „a másik fél vállalkozása” fogalmát.
B.
Ebből következően kizárólag német vállalkozások köthetnek a megállapodás szerinti vállalkozási szerződéseket. Más tagállamokbeli vállalkozások számára, ha Németországban kívánnak munkákat végezni, nem marad más lehetőség, mint leányvállalatot alapítani Németországban. A más tagállamokbeli vállalkozások ezáltal akadályoztatva vannak abban, hogy az EK 49. cikk által biztosított szolgáltatásnyújtás szabadságával éljenek annak érdekében, hogy a német-lengyel megállapodás alapján lengyel vállalkozásokkal vállalkozási szerződéseket kössenek a Németországi Szövetségi Köztársaságban teljesítendő munkák elvégzésére. Itt tehát a nem német vállalkozásokkal szemben alkalmazott, az állampolgárságon, illetve a vállalkozás székhelyén alapuló hátrányos megkülönböztetésről van szó.
C.
Az EK 46. cikk és az EK 55. cikk összefüggő rendelkezései értelmében megkülönböztetést eredményező különleges szabályozás csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokkal igazolható. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EK 46. cikkben szereplő, a közrend védelmén alapuló igazolási okra történő hivatkozás feltétele a hátrányosan megkülönböztető intézkedés hatályban tartásának szükségessége a társadalom valamely alapvető érdeke tényleges és kellően súlyos veszélyeztetésének elkerülése érdekében.
D.
Ezek a feltételek a Bizottság álláspontja szerint a jelen esetben nem teljesülnek. A megállapodás szabályszerű végrehajtásának felügyeletéhez szerinte nem szükséges a németországi székhellyel rendelkező vállalkozásokra történő korlátozás, mivel egyébként is a német hatóságokhoz kell benyújtani valamennyi kérelmet. Ami a megbízó társadalombiztosítási hozzájárulások befizetése terén fennálló felelőssége érvényesítésének és a jogsértések szankcionálásának kérdését illeti, ezek nem konkrétan a vállalkozási szerződésről szóló megállapodással függenek össze, hanem általában felmerülnek olyan esetben, amikor más tagállambeli vállalkozás nyújt szolgáltatásokat Németország területén. Arra utaló jelek sincsenek, hogy a kétoldalú megállapodás más tagállambeli vállalkozások számára történő megnyitása a csatlakozási szerződésben foglalt átmeneti rendelkezések szabálytalan alkalmazásához vagy megkerüléséhez vezethetne. Az átmeneti rendelkezések szabálytalan kihasználásától való félelem semmi esetre sem jelenti a közrend vagy közbiztonság olyan, kellően súlyos veszélyeztetését, amellyel a szolgáltatásnyújtás szabadságának hátrányos megkülönböztetést eredményező korlátozása igazolható lenne.
E.
A 2003. április 16-i csatlakozási okmány 24. cikkében foglalt XII. melléklet 13. pontjának 2. fejezetében szereplő standstill záradék szövegéből az következik, hogy a standstill kötelezettség abszolút [hatályú], és a 2003. április 16-án fennálló helyzethez képest tilos a vállalkozási szerződések teljesítése körében a lengyel munkavállalók lehetőségeit bármilyen módon csökkenteni a német munkaerőpiacra jutást illetően. A Bundesagentur für Arbeit (Szövetségi munkaügyi ügynökség) közigazgatási gyakorlatában folyamatosan alkalmazott ún. munkaerőpiac-védelmi záradék értelmében azonban főszabály szerint nem engedélyezhetők az ügynökség illetékességi körébe tartozó olyan területen teljesítendő vállalkozási szerződések, ahol a munkanélküliek aránya az utolsó hat hónap átlagában legalább 30 %-kal meghaladta a Németországi Szövetségi Köztársaság munkanélküliségi rátáját. Az ügynökség ezen szabályozás hatálya alá tartozó területeinek jegyzékét negyedévenként naprakésszé teszik. Következésképpen a munkaerőpiac-védelmi záradék sérti a csatlakozási okmányhoz fűzött standstill-záradékot, mivel 2003. április 16-át követően a zárolt területek jegyzékébe újabb ügynökségi területek kerültek felvételre.
Full & Egal Universal Law Academy