8.3.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 64/25
2007. december 21-én benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság
(C-568/07. sz. ügy)
(2008/C 64/37)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: G. Zavvos és E. Traversa)
Alperes: Görög Köztársaság
Kereseti kérelmek
—
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság – mivel nem tette meg a Bíróság C-140/03. sz. ügyben 2005. április 21-én hozott ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket – nem teljesítette az EK 43. és EK 48. cikkből eredő kötelezettségeit;
—
a Bíróság kötelezze a Görög Köztársaságot arra, hogy fizessen a Bizottságnak a C-140/03. sz. ügyben hozott ítélet végrehajtása késedelmének minden napjára 70 956 euró kényszerítő bírságot, a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetésének napjától a C-140/03. sz. ügyben hozott ítélet végrehajtásának napjáig;
—
a Bíróság kötelezze a Görög Köztársaságot arra, hogy fizessen a Bizottságnak átalányösszeget, amelynek nagysága egy napi összegnek a kötelezettségszegés fennállása alatt eltelt napok számával történő beszorzásával számítható ki, a C-140/03. sz. ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjától a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetésének napjáig;
—
a Bíróság kötelezze a Görög Köztársaságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1.
A C-140/03. sz., Bizottság kontra Görög Köztársaság ügyben 2005. április 21-én hozott, az EK 43. és EK 48. cikk látszerészeti üzlet megnyitásával és működtetésével kapcsolatban történő megsértésére vonatkozó ítéletében az Európai Közösségek Bírósága kimondta:
„1)
A Görög Köztársaság azáltal, hogy elfogadta és hatályban tartotta a látszerészi szakma gyakorlásáról és a látszerészeti termékeket árusító üzletekről szóló 971/79. sz. törvényt, amely nem teszi lehetővé egy természetes személy okleveles látszerész számára, hogy egy látszerészeti üzletnél többet működtessen, nem teljesítette az EK 43. cikkből eredő kötelezettségeit;
2)
A Görög Köztársaság azáltal, hogy elfogadta és hatályban tartotta a közgondoskodás nemzeti rendszerének fejlesztéséről és más rendelkezésekről szóló 971/79. sz. és 2946/98. sz. törvényt, amely a jogi személy ahhoz való jogát, hogy látszerészeti üzletet nyisson Görögországban, a következő feltételektől teszi függővé:
—
a látszerészeti üzlet létesítésére és működtetésére vonatkozó engedély egy elismert látszerész természetes személy nevére legyen kiállítva, az a személy, aki az üzlet működtetésére vonatkozó engedélyt birtokolja, a társaság tőkéjének, valamint nyereségének és veszteségének legalább 50 %-ából részesedjék, a társaság közkereseti társasági vagy betéti társasági formában működjék, és
—
a szóban forgó látszerész legfeljebb egy másik olyan társaságnak legyen tagja, amelynek tulajdonában látszerészeti üzlet van, azzal a feltétellel, hogy az üzlet létesítésére és működtetésére vonatkozó engedély egy másik elismert látszerész nevére legyen kiállítva,
nem teljesítette az EK 43. és az EK 48. cikkből eredő kötelezettségeit.
3)
A Bíróság a Görög Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.”
2.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 228. cikke előírja, hogy ha a Bíróság megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette az e szerződésből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
3.
Az Európai Közösségek Bizottsága 2005. június 9-i levelével felhívta a görög kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a Bíróság fent említett ítéletének végrehajtására. Levelében a Bizottság emlékeztetett arra is, hogy a 3204/2003. sz. törvény nem tekinthető a Bíróság ítéletére adott megfelelő válasznak, legalábbis ami a második kifogást illeti, minthogy e törvény látszerészeti üzlet megnyitását és működtetését továbbra is nagyrészt látszerészeknek tartja fenn.
4.
A Görög Köztársaság 2005. augusztus 11-i levelében válaszolt, amelyben kifejtette, hogy a 971/1979. sz. törvény számos rendelkezése módosításra került, és 2646/1998. sz. törvény 27. §-ának (4) bekezdését hatályon kívül helyezték. Közelebbről, a 971/1979. sz. törvény 6. §-ának (6) bekezdése a szakma gyakorlására vonatkozó engedéllyel rendelkező természetes személyek számára lehetővé teszi egynél több üzlet működtetését, továbbá gazdasági társaságok számára is abban az esetben, ha az üzletvezetést a szakma gyakorlására vonatkozó engedéllyel rendelkező látszerészre bízza.
5.
A 971/1979. sz. törvény 7. §-ának új (1) bekezdése bármely jogi formában működő gazdasági társaságnak lehetőséget ad látszerészeti üzlet nyitására, feltéve, hogy: 1) személyegyesítő társaságok esetében a társaság tagjainak többsége és az üzletvezetésre jogosult tag vagy ez utóbbiak többsége a szakma gyakorlására vonatkozó engedéllyel rendelkező látszerészek; 2) a korlátolt felelősségű társaság esetében legalább a társasági tagok fele, akik a társaság tőkéjének több mint felével rendelkeznek, a szakma gyakorlására vonatkozó engedéllyel rendelkező látszerészek; 3) a részvénytársaságok esetében a részvénytársaság tőkéjének legalább 51 %-ával olyan látszerészek rendelkeznek, akik az Európai Unió tagországának polgárai, és akik a 971/1979. sz. törvényben, a 231/1998. sz. elnöki rendeletben és a 373/2001. sz. elnöki rendelettel módosított 165/2000. sz. elnöki rendeletben foglalt szakmai követelményeknek megfelelnek;
6.
A felperes álláspontja szerint a 971/1979. sz. törvény 7. §-ának új (1) bekezdése nem kielégítő válasz a második kifogásra. E § ugyanis a látszerészeti üzlet tulajdonjogát továbbra is csak elismert látszerészeknek tartja fenn, minthogy vagy a társasági tagok többségét kell alkotniuk, vagy a társaság tőkéjének többségével kell rendelkezniük.
7.
Ezért a többi tagállambeli gazdasági társaság görögországi letelepedésének szabadsága továbbra is korlátozott, minthogy e társaságok semmilyen esetben nem rendelkezhetnek látszerészeti üzlet kizárólagos tulajdonjogával. Ez a korlátozás nem igazolható a közegészség magas szintű védelmével. Mint azt a Bíróság a C-140/03. sz. ügyben 2005. április 21-én hozott ítéletében kimondta, e cél „úgy a természetes, mint a jogi személyek esetében, a letelepedés szabadságát kevésbé korlátozó intézkedések útján is elérhető, például minden egyes látszerészeti üzletben egy okleveles látszerész munkavállaló vagy társasági tag jelenlétének előírása, a más személyért való polgári jogi felelősség, valamint a kötelező szakmai felelősségbiztosítás útján” (35. pont).
8.
Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 971/1979. sz. törvény 7. §-ának új (1) bekezdésével a Görög Köztársaság továbbra sem teljesíti az EK 43. és EK 48. cikkből eredő kötelezettségeit. Ebből következően a Görög Köztársaság által elfogadott rendelkezések csak részlegesen hajtják végre az 1. pontban hivatkozott ítéletet.
9.
Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Görög Köztársaság még nem tette meg a Bíróság C-140/03. sz., Bizottság kontra Görög Köztársaság ügyben 2005. április 21-én hozott, az EK 43. és EK 48. cikk látszerészeti üzlet megnyitásával és működtetésével kapcsolatban történő megsértésére vonatkozó ítéletének végrehajtásához szükséges valamennyi intézkedést.
Full & Egal Universal Law Academy