25.8.2007
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 199/41
2007. június 26-án benyújtott kereset – Magyar Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága
(T-221/07 sz. ügy)
(2007/C 199/77)
Az eljárás nyelve: magyar
Felek
Felperes: Magyar Köztársaság (képviselő: Fazekas J., meghatalmazott)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
—
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján Magyarország által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozóan benyújtott nemzeti kiosztási tervről szóló, 2007. április 16-i bizottsági határozatot [B (2007) 1689 végleges], valamint
—
kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alapján általa az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozóan benyújtott nemzeti kiosztási tervről szóló 2007. április 16-án elfogadott bizottsági határozatot támadja. A megtámadott határozat szerint Magyarország nemzeti kiosztási terve nem teljesíti a 2003/87/EK irányelv III. mellékletének bizonyos követelményeit.
A kereset indokolásában a felperes azt állítja, hogy a 2003/87/EK irányelv, és különösen 9. cikkének (3) bekezdése nem biztosít hatáskört a Bizottság számára, hogy a tagállamok által ezen irányelv 9. cikkének (1) bekezdése és 11. cikkének (2) bekezdése alapján elkészített és benyújtott kiosztási tervektől, valamint az azokban a tagállamok által meghatározott, a kiosztható kibocsátási egységek összmennyiségétől teljes mértékben függetlenül maga állapítsa meg a tagállamok által kiosztható kibocsátási egységek összmennyiségét.
Arra az esetre, ha az Elsőfokú Bíróság úgy ítélné meg, hogy a Bizottság a 2003/87/EK irányelv által számára meghatározott hatáskörben járt el, a felperes úgy véli, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett a nemzeti kiosztási tervben szereplő, kiosztható kibocsátási egységek összmennyiségének megítélése során. Magyarország szerint a Bizottság mérlegelése során egyrészt figyelmen kívül hagyta a kiosztási tervben szereplő adatokat és számításokat, és ezzel megsértette az arányosság alapelvét, másrészt olyan nyilvánvalóan téves adatokat és alkalmatlan számításokat alkalmazott, amelyek szükségképpen az összmennyiség hibás megállapításához vezettek.
Továbbá a felperes azt állítja, hogy az alperes eljárása során megsértette a jóhiszemű együttműködés alapelvét, amennyiben egyrészt a tagállamokkal – köztük Magyarországgal – folytatott érdemi konzultáció nélkül állapította meg a kiosztható kibocsátási egységek összmennyiségének megállapításához használt adatokat és számítási módszert, másrészről nem vette figyelembe azt a felperes által nyújtott kiegészítő felvilágosítást, amelyet az eljárás során maga kért.
Végül a felperes úgy véli, hogy a Bizottság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, amennyiben egyrészről nem indokolta meg kellően, hogy miért hagyta figyelmen kívül a Magyarország által benyújtott kiosztási tervet, illetőleg az abban szereplő adatokat és számításokat, másrészről nem indokolta meg kellően az általa alkalmazott adatok és számítások megfelelőségét, harmadrészről egyáltalán nem indokolta meg, hogy miért nem vette figyelembe az eljárás során általa kért és a Magyarország által nyújtott kiegészítő felvilágosítást.
(1) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 275, 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.).
Full & Egal Universal Law Academy