10.11.2007
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 269/55
2007. szeptember 10-én benyújtott kereset – Telefónica és Telefónica de España kontra Bizottság
(T-336/07. sz. ügy)
(2007/C 269/100)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperesek: Telefónica, S.A. és Telefónica de España, S.A. (Madrid, Spanyolország) (képviselők: F.-E. González Díaz és S. Sorinas Jimeno, ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
—
Az Elsőfokú Bíróság elsődlegesen, az EK-szerződés 230. cikke alapján, állapítsa meg az Európai Közösségek Bizottságának a COMP/38.784 – Wanadoo España kontra Telefónica ügyben 2007. július 4-én hozott határozatának semmisségét;
—
másodlagosan, az EK-szerződés 229. cikke alapján, törölje vagy csökkentse az említett határozatban rá kiszabott bírságot;
—
mindkét esetben az Európai Közösségek Bizottságát kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Jelen kereset egy, az EK-szerződés 82. cikkének való megfelelési eljárással kapcsolatos (COMP/38.784. sz. – Wanadoo España kontra Telefónica) ügyben 2007. július 4-én hozott azon határozat ellen irányul, amelyben a Bizottság a Telefónica, S.A.-ra, a Telefónica de España-val egyetemlegesen, 151 875 000 euró összegű bírságot szabott ki az EK 82. cikk megsértése miatt, állítólagos árrést szűkítő gyakorlatuk (árprés) miatt.
Kérelmeik alátámasztásaként a felperesek arra hivatkoznak, hogy:
—
azáltal, hogy a határozatot olyan tényállási elemekre alapították, amelyeket vele nem közöltek a közigazgatási eljárás során, és amelyekkel kapcsolatban nem állt módjában álláspontját kifejteni, megsértették a védekezéshez való jogukat,
—
az alperes több különböző nyilvánvaló értékelési hibát vétett a következőkkel kapcsolatban:
—
három különböző nagykereskedelmi piac meghatározása egyetlen egységes nagykereskedelmi piac megállapítása helyett az ADSL-hozzáférést illetően, amely magában foglalja mind a helyi hurkokat, mind az országos, illetve a regionális hozzáférést, vagy másodlagosan legalább ez utóbbi kettőt,
—
a felperesek állítólagos erőfölénye az érintett piacokon, mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi termékek piacán,
—
az EK 82. cikk alkalmazása állítólagos visszaélésszerű magatartására. Először is, a Bizottság az említett cikket egy olyan helyzetre alkalmazza, amikor de facto olyankor nem kötnek szerződést, amikor a szóban forgó nagykereskedelmi termékek nem képeznek „alapvető infrastruktúrát”, ellentmondva ezzel az Oscar Bronner ügyben hozott ítéletnek. Másodsorban, mégha el is ismerhető a 82. cikk alkalmazhatósága a felperesek magatartására, quod non, a határozat figyelmen kívül hagyja az Industrie des Poudres Sphériques ügyben hozott ítéletet, miszerint ahhoz, hogy az árrés szűkítését (árprést) jogellenesnek lehessen minősíteni, előzetesen bizonyítani kell, hogy a termék árának emelkedése túlzott mértékű, vagy azt, hogy a végtermék ára(zása) felfaló jellegű,
—
az állítólagos visszaélésszerű magatartás és annak hatása a piacra: először is, mivel az összehasonlítás tárgyát képező nagykereskedelmi piacokat tévesen választja ki, másodszor pedig, mert többek között jelentős számítási hibákat vét és mulasztásokat követ el mind az „időszakról időszakra vonatkozó”, mint a „diszkontált cash flow” teszt alkalmazásánál. Ezek a hibák önmagukban és együtt is érvénytelenné teszik a határozatban szereplő módszert és számításokat. A határozat nem bizonyítja kielégítő módon a magatartás állítólagos negatív hatásait a versenyre.
—
a Bizottság ultra vires eljárása, illetve mindenesetre a szubszidiaritás, az arányosság, a jogbiztonság, a jóhiszemű együttműködés és a hatékony közigazgatás elveinek megsértése azáltal, hogy beavatkozott ott, ahol azt a nemzeti távközlést szabályozó szerv – amelyet maga az európai jogalkotás hozott létre, és amely az előbbi által rá ruházott feladatoknak és hatáskörnek megfelelően járt el a közösségi hatásköri szabályokon alapuló jogszabály értelmében – ezt már megtette.
A bírság eltörlését, illetve összegének csökkentését illetően a felperesek arra hivatkoznak, hogy a Bizottság megsértette a Szerződés 85. és 86. cikkének (jelenlegi 81. és 82. cikkének) végrehajtásáról szóló 17/62/EGK tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdését, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) bekezdését azáltal, hogy úgy vélte, hogy a jogsértést szándékosan vagy súlyos gondatlansággal követték el, illetve azáltal, hogy a jogsértést „jellegzetes visszaélésnek” minősítette.
Full & Egal Universal Law Academy