12.1.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 8/20
2007. november 8-án benyújtott kereset – Ryanair kontra Bizottság
(T-404/07. sz. ügy)
(2008/C 8/36)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Ryanair Ltd (Dublin, Írország) (képviselő: E. Vahida ügyvéd)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság
—
állapítsa meg, hogy az EK 232. cikk értelmében a Bizottság mulasztást követett el az EK-Szerződésből eredő kötelezettségeit illetően, amikor nem foglalt állást a felperesnek a Bizottsághoz 2006. május 8-án benyújtott panaszával – amelyet 2007. július 31-én felszólító levél követett – kapcsolatosan;
—
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére, beleértve a felperesnek az eljárás során felmerült költségeit abban az esetben is, ha a kereset benyújtását követően a Bizottság intézkedéseket hoz, amelyek alapján az Elsőfokú Bíróság nem találja szükségesnek a határozathozatalt, és elfogadhatatlanként elutasítja a keresetet; és
—
hozza meg azon további intézkedést, amelyet megfelelőnek tart.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság mulasztást követett el, amikor az EK 232. cikk alapján az erre irányuló felhívást követően nem foglalt állást a felperesnek a Bizottsághoz 2006. május 8-án benyújtott, i) Franciaország által az Air France-nak állítólagosan – a francia repülőterek által a járatok célállomásának függvényében megkülönböztetően alkalmazott repülőtéri illetékek formájában – nyújtott jogellenes állami támogatásra, illetve ii) másodlagosan – amennyiben a francia repülőterek önállóan cselekedtek – az EK 82. cikket megsértő, versenyellenes, az Air France javára történő megkülönböztetésre vonatkozó panaszával kapcsolatosan.
Keresete alátámasztásaként a felperes előadja, hogy a Bizottság köteles gondosan és pártatlanul megvizsgálni a hozzá benyújtott panaszokat, annak érdekében, hogy:
—
határozatot hozzon, amely megállapítja, hogy a szóban forgó intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak az EK 87. cikk (1) bekezdése szerint, illetve megállapítja, hogy az intézkedések ugyan állami támogatásnak minősülnek az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében, de összeegyeztethetőek a közös piaccal az EK 87. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében, vagy hogy
—
az EK 88. cikk (2) bekezdése értelmében eljárást indítson.
Másodlagosan a felperes úgy érvel, hogy a Bizottságnak a felperes kiegészítő, a versenyjog megsértésére vonatkozó panaszának kézhezvételét követően eljárást kellett volna indítania a panasz tárgyával kapcsolatban, vagy a panaszt végleg elutasító határozatot kellett volna hoznia, azután, hogy lehetőséget biztosított a felperesnek észrevételei megtételére.
A felperes továbbá előadja, hogy az adott körülmények között, tekintettel a Bizottságnak az érintett kérdésben való jártasságára, a felperes panasza és a felszólító levél között eltelt tizennégy hónap ésszerűtlenül hosszú volt, és a Bizottság ezen időszak alatti tétlensége az EK 232. cikk értelmében mulasztásnak minősül.
Végül a felperes arra hivatkozik, hogy az EK 232. cikk feljogosítja a vállalkozásokat kereset benyújtására, amennyiben a Bizottság elmulasztja olyan intézkedések meghozatalát, amelyek közvetlenül és személyükben érinthették volna őket, valamint hogy az intézkedések, amelyeket a Bizottság a jelen esetben elmulasztott meghozni, a felperest, mint az Air France versenytársát közvetlenül és személyében érintenék.
Full & Egal Universal Law Academy