AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2008. december 18.
T‑223/07. P. sz. ügy
Michel Thierry
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – 2004. évi előléptetési időszak – Tanúkihallgatás iránti kérelem elutasítása – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) az F‑82/05. sz., Thierry kontra Bizottság ügyben 2007. április 16‑án hozott végzése (az EBHT‑ban még nem tették közzé) ellen benyújtott, ezen végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést elutasítja. Michel Thierry viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a Bizottságnál a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EK 225a. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
2. Eljárás – Bizonyítási eszközök – Tanúkihallgatás – Az Elsőfokú Bíróság mérlegelési jogköre
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 59. cikk, 1. §; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
3. Fellebbezés – Jogalapok – Először a fellebbezés keretében felhozott jogalap – Elfogadhatatlanság
(Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 48. cikk, 2. § és 144. cikk)
1. Az EK 225a. cikkből és a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a Közszolgálati Törvényszék határozatai ellen benyújtott fellebbezést csak jogszabály megsértésére vonatkozó érvekre lehet alapozni, a tényállásra vonatkozó értékelés teljes kizárásával. Kizárólag az első fokon eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására, kivéve ha megállapításainak anyagi pontatlansága a hozzá benyújtott eljárási iratokból ered, másrészt a tények értékelésére. A tények értékelése tehát, az e bíróság elé terjesztett tények elferdítésének esetét kivéve, nem a fellebbezés tárgyát képező jogkérdés.
(lásd a 20. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑8/95. P. sz., New Holland Ford kontra Bizottság ügyben 1998. május 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., I‑3175. o.) 25. és 26. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑252/06. P. sz., Beau kontra Bizottság ügyben 2007. július 12‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 45. és 46. pontja.
2. Egyedül az első fokon eljáró bíróság dönthet az előtte folyamatban lévő üggyel kapcsolatban rendelkezésére álló információk kiegészítésének esetleges szükségességéről. Még ha a tanúkihallgatásra irányuló indítvány pontosan megjelöli is, hogy mely tényekre vonatkozóan és milyen okokból szükséges a tanút vagy tanúkat kihallgatni, a jogvita tárgyát és a megnevezett tanú vagy tanúk kihallgatásának szükségességét illetően az első fokon eljáró bíróságnak kell értékelnie az indítvány helytállóságát.
Az első fokon eljáró bíróság e tekintetben meglévő mérlegelési jogköre nem vitatható az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke által újból megerősített azon általános közösségi jogelvre való hivatkozással, amely szerint mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz. Ebből az általános elvből ugyanis nem következik a tanúk bíróság elé idézésére vonatkozó feltétlen jog. Éppen ellenkezőleg, főszabály szerint a bíróságnak kell határoznia a tanú idézésének szükségességéről és lehetőségéről, mivel a peres eljárásnak többek között az a célja, hogy a fegyveregyenlőség szigorú betartása mellett megfelelő és elegendő lehetőséget nyújtson a felperesnek arra, hogy a keresetének megalapozottságát bizonyítsa.
(lásd a 21. és 22. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑189/02. P., C‑202/02. P., C‑205/02. P.–C‑208/02. P. és C‑213/02. P. sz., Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. június 28‑án hozott ítéletének (EBHT 2005., I‑5425. o.) 67–71. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §‑ából – amely az említett szabályzat 144. cikke alapján alkalmazandó az Elsőfokú Bíróság előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Közszolgálati Törvényszék határozata elleni fellebbezés – kitűnik, hogy az eljárás során semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni. Ennélfogva a bizonyítékok elferdítése alapított kifogást, amelyet először a tárgyalás tartása iránti kérelemben hoztak fel, mindenképpen el kell utasítani mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant.
(lásd a 27. pontot)
Full & Egal Universal Law Academy