T‑326/07. R. sz. ügy
Cheminova A/S és társai
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – 91/414/EGK irányelv – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Elfogadhatóság – Sürgősség hiánya”
A végzés összefoglalása
1. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Az alapkereset prima facie elfogadhatósága
(EK 230., EK 242. és EK 243. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 1. §; 91/414 tanácsi irányelv; 2007/389 bizottsági határozat)
2. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Keresetlevél – Alaki követelmények
(EK 242. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. és 3. §)
3. Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár
(EK 242. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)
1. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem keretében az alapkereset elfogadhatósága vizsgálatának szükségszerűen sommásnak kell lennie, figyelemmel az ideiglenes intézkedés iránti eljárás sürgős jellegére. Az alapkereset elfogadhatóságát csak első látásra lehet megítélni, mivel a cél annak vizsgálata, hogy a kérelmező elegendő olyan tényt szolgáltatott‑e, amelyek előzetesen igazolják azt a következtetést, hogy nem zárható ki az alapkereset elfogadhatósága. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor nyilváníthatja elfogadhatatlannak az ilyen kérelmet, ha az alapkereset elfogadhatósága teljesen kizárható. Ugyanis, ha az elfogadhatóság első ránézésre nem teljesen kizárt, az ideiglenes intézkedés iránti eljárás szakaszában az elfogadhatóságról hozott határozat előre meghatározná az Elsőfokú Bíróságnak az alapeljárásban hozandó határozatát.
A malationnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló 2007/389 határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti keresethez csatolt ideiglenes intézkedés iránti kérelemről lévén szó, nem zárható ki első látásra, hogy a felperest, mint a malation bejelentőjét, aki ténylegesen részt vett a hatóanyagnak az irányelvben előírt értékelési eljárásában, és aki számára biztosítottak a vonatkozó szabályozás által előírt eljárásjogi garanciák, közvetlenül és személyében érinti az említett határozat az EK 230. cikk negyedik bekezdésének értelmében, valamint az sem, hogy az általa benyújtott alapkereset elfogadható.
A többi felperes első látásra nem tekinthető a 2007/389 határozat által személyében érintettnek, amely utóbbinak a tagállamok a kizárólagos címzettjei, mivel egyáltalán nem egyéníti őket bizonyos sajátos jellemzőik alapján a határozat, hanem ugyanoly módon érinti őket, mint a malation többi, azonos helyzetben lévő eladóját és használóját, mivel e határozat nem tartalmaz semmilyen konkrét elemet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy különleges helyzetükre figyelemmel került volna sor az elfogadására. Úgy tűnik tehát, hogy kizárólag az említett határozat által meghatározott, objektív, gazdasági szereplői mivoltuk alapján hivatkozhatnának arra e felperesek, hogy a határozat érinti őket. Márpedig ez nem elegendő a személyükben való érintettséghez az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében. Egyébként számos más vállalkozás létezik a felpereseken kívül, amelyek szintén malationt adnak el és használnak, és amelyek tehát ugyanolyan címen rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel, mint a felperesek. Következésképpen a bejelentőn kívüli felperesek nem hivatkozhatnak a saját személyes helyzetükre az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében a sürgősség megállapítása érdekében, és ekképpen ilyen ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtására sem jogosultak.
(vö. 44–45., 47., 58–59., 64. pont)
2. Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 104. cikkének 2. és 3. §‑a értelmében az ideiglenes intézkedések iránti kérelemnek többek között meg kell jelölnie azokat a ténybeli és jogi okokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét, valamint hogy e kérelmet külön beadványban kell benyújtani, az ugyanezen szabályzat 43. és 44. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően. E tekintetben az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek önmagában lehetővé kell tennie az alperes számára az észrevételei megtételét és az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a kérelemről való döntéshozatalt, adott esetben a kérelem alátámasztására szolgáló egyéb információk nélkül is: a kérelem alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek összefüggően és érthetően ki kell tűnniük az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szövegéből.
(vö. 65–66. pont)
3. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős jellegét annak fényében kell mérlegelni, hogy az ideiglenes döntés meghozatala szükséges‑e azért, hogy elkerülhető legyen az ideiglenes intézkedést kérő fél súlyos és helyrehozhatatlan károsodása. A kár közvetlenségét nem kell teljes bizonyossággal megállapítani, elegendő – különösen ha a kár több tényező együttes bekövetkezésétől függ –, ha a kár megfelelő valószínűséggel előre látható. Az erre hivatkozó felet terheli azonban azoknak a tényeknek a bizonyítása, amelyek megalapozzák a súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének valószínűségét.
A vagyoni kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak vagy akár nehezen helyrehozhatónak, amennyiben az általában utólagos pénzügyi ellentételezés tárgyát képezheti. Az ideiglenes intézkedés csak akkor indokolt, amennyiben kitűnik, hogy ilyen intézkedés hiányában a felperes olyan helyzetbe kerülne, amely az alapeljárást lezáró ítélet meghozatala előtt veszélyeztetheti a létét. A piacról való azonnali eltűnés ténylegesen mind helyrehozhatatlan, mind súlyos kárnak tekinthető, így ebben az esetben a kért ideiglenes intézkedés elfogadása indokoltnak tűnik.
Ugyan figyelembevételre került azon tény is, hogy a kért ideiglenes intézkedés hiányában a felperese piaci részesedései helyrehozhatatlanul megváltoznának, a jelen eset csupán akkor kezelhető azonos módon a piacról való eltűnés kockázatával, és akkor igazolhatja a kért ideiglenes intézkedés elfogadását, ha a piaci részesedések helyrehozhatatlan módosulása is súlyos. Nem elegendő tehát, hogy egy piaci részesedés, bármily csekély is legyen, helyrehozhatatlanul elveszhet, hanem e piaci részesedésnek kellően jelentősnek is kell lennie. Azon felperesnek, aki ilyen piaci részesedés elvesztésére hivatkozik, bizonyítania kell továbbá, hogy e részesedés számottevő részének visszaszerzése – szerkezeti vagy jogi természetű akadályok miatt – többek között megfelelő reklámozással lehetetlen volna. E körülmények között az állítólagos kár súlyosságát többek között a vállalkozás méretére és forgalmára, valamint azon csoport sajátosságaira tekintettel kell értékelni, amelyhez a vállalkozás tartozik.
(vö. 97–100., 102., 115. pont)
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE
2007. december 4.(*)
„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – 91/414/EGK irányelv – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – Elfogadhatóság – Sürgősség hiánya”
A T‑326/07. R. sz. ügyben,
a Cheminova A/S (székhelye: Harboøre [Dánia]),
a Cheminova Agro Italia Srl (székhelye: Róma [Olaszország]),
a Cheminova Bulgaria EOOD (székhelye: Szófia [Bulgária]),
az Agrodan, SA (székhelye: Madrid [Spanyolország]),
a Lodi SAS (székhelye: Grand-Fougeray [Franciaország])
(képviselik őket: C. Mereu és K. Van Maldegem ügyvédek)
felpereseknek
az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: B. Doherty és L. Parpala meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
a malationnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2007. június 6‑i 2007/389/EK bizottsági határozat (HL L 146., 19. o.) végrehajtásának az alapügyben meghozandó ítélet kihirdetéséig történő felfüggesztése iránti kérelme tárgyában,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK
ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGÁNAK ELNÖKE
meghozta a következő
Végzést
Jogi háttér
1 A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15‑i 91/414/EGK tanácsi irányelv (HL L 230., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 11. kötet, 332. o., a továbbiakban: irányelv) létrehozza többek között a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezésére és az engedély visszavonására alkalmazandó közösségi rendszert.
2 Az irányelv kilencedik preambulumbekezdése kifejti, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését szabályozó rendelkezéseknek magas szintű védelmet kell biztosítaniuk, amely megakadályozza az olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését, amelyeknek veszélyeit az egészségre, a talajvízre és a környezetre nem vizsgálták ki megfelelően. E preambulumbekezdés továbbá kifejti, hogy a növénytermesztés fejlesztésével szemben elsőbbséget kell biztosítani az emberek egészségének és a környezet védelmének.
3 Az irányelv 2. cikke értelmében a növényvédő szer az a hatóanyag, amelynek rendeltetése a nem kívánatos növények irtása. E cikk értelmében a hatóanyag az az anyag vagy mikroorganizmus, amely általános vagy különleges hatást fejt ki a kártékony szervezetek ellen, vagy a növényekre, növények részeire vagy növényi termékekre.
4 Az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok biztosítják, hogy növényvédő szereket csak akkor engedélyeznek, ha a szerben lévő hatóanyagok az irányelv I. mellékletében szerepelnek.
5 Azon hatóanyagok, amelyek nem szerepelnek az irányelv I. mellékletében, bizonyos körülmények között eltérő átmeneti szabályozás alá eshetnek. Az irányelv 8. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül nemzeti piacukon engedélyezhetik olyan, az I. mellékletben nem szereplő hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amely hatóanyagok az irányelvről szóló értesítés – 1993. július 25. – után két évvel már forgalomban voltak. A Bizottságnak e hatóanyagok fokozatos vizsgálatára munkaprogramot kell indítania. Ezt követően hozható döntés arról, hogy az érintett hatóanyag felvehető‑e az I. mellékletbe. A tagállamok biztosítják, hogy a megfelelő engedélyeket a helyzethez mérten megadják, visszavonják vagy módosítják.
6 E rendelkezésekkel összhangban a Bizottság munkaprogramot indított a hatóanyagok fokozatos vizsgálatára, amelynek keretében az adott hatóanyag I. mellékletbe történő felvételét elérni kívánó érdekelt feleknek meghatározott határidőn belül minden szükséges adatot be kellett nyújtaniuk a Bizottságnak és a tagállamoknak.
7 A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11‑i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 366., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 13. kötet, 242. o.) szabályozza az első sorozat hatóanyag értékelési eljárását azoknak az irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából.
8 A 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2000. február 28‑i 451/2000/EK rendeletében (HL 2000. L 55., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 28. kötet, 292. o.) a Bizottság a második és harmadik sorozat hatóanyag értékelési eljárásáról rendelkezett azoknak az irányelv I. mellékletébe való lehetséges felvétele céljából.
9 A második sorozatba tartozó hatóanyagok között szerepel – a jelen eljárás tárgyát képező – malation, egy parazitaellenes készítmény, amelyet főként a mezőgazdaságban alkalmaznak mezőgazdasági és kertészeti növényfajok széles skáláján a különböző rovarok ellen, valamint a szúnyogok, a legyek és a házi rovarok ellen.
10 A 451/2000 rendelettel bevezetett eljárás az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bejelentéssel indul, amely bejelentést legkésőbb 2000. augusztus 31‑ig kell az adott anyagnak az irányelv I. mellékletébe való felvételét kérő termelőnek benyújtania a rendelet I. mellékletében kijelölt referens tagállamnak, azaz a malation esetében a Finn Köztársaságnak.
11 A 451/2000 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének értelmében a bejelentő feladata, hogy benyújtsa az ugyanezen rendelet 6. cikke (2) és (3) bekezdésében meghatározott teljes dossziét és összefoglaló dossziét a referens tagállamnak.
12 E dossziék, valamint a hatóanyagok értékelését illetően releváns információk benyújtásának határideje 2002. április 30‑ában került meghatározásra a 451/2000 rendelet 5. cikke (4) bekezdése c) és d) pontjának, valamint az irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszában értékelendő növényvédő szerek hatóanyagainak megállapításáról, és az e hatóanyagok referensének kijelölt tagállamok jegyzékének felülvizsgálatáról szóló, 2001. április 6‑i 703/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 98., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 32. kötet 77. o.) 2. cikkének együttesen értelmezett rendelkezései alapján.
13 A 451/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése értelmében a referens tagállamnak legkésőbb hat hónappal a hatóanyagról szóló összes dosszié kézhezvételét követően jelentést kell tennie a Bizottságnak a dossziék teljességéről. A teljesnek tekinthető dossziék tárgyát képező hatóanyagok esetében a referens tagállam elvégzi a dossziék értékelését.
14 A 451/2000 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének eredeti megfogalmazása értelmében a referens tagállam a lehető leggyorsabban, legkésőbb tizenkét hónapon belül attól az időponttól, amikor a dossziét teljesnek tekintették, megküldi a Bizottságnak a dosszié értékeléséről készített jelentését, amely ajánlást tartalmaz a hatóanyagnak az irányelv I. mellékletébe történő felvételére vagy e felvétel megtagadására.
15 A 451/2000 rendelet 8. cikkének rendelkezéseit az irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról és a 451/2000/EK rendelet módosításáról szóló, 2002. augusztus 14‑i 1490/2002/EK bizottsági rendelet 20. cikke módosította (HL L 224., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 28. kötet, 292. o.), oly módon, hogy egy további eljárási szakaszt vezetett be.
16 Így a referens tagállam – továbbra is ajánlást téve a Bizottságnak a hatóanyagnak az irányelv I. mellékletébe történő felvételére vagy e felvétel megtagadására ‑ a lehető leggyorsabban jelentéstervezetet küld az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EÉBH), de legkésőbb 12 hónappal azután, hogy a dossziét teljesnek nyilvánították (a 451/2000 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése). Az eljárás e szakaszában ugyan az új vizsgálatok benyújtása elvileg nem fogadható el, a referens tagállam azonban kérheti a bejelentőtől olyan további adatok benyújtását, amelyek a dosszié tisztázásához szükségesek (a 451/2000 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése).
17 Az EÉBH ebben az esetben eljuttatja a referens tagállam felmérésről készült jelentéstervezetét a többi tagállamhoz, és szakértői konzultációt szervezhet (szakértői értékelés). Az eljárás e szakaszában az új vizsgálatok benyújtása nem fogadható el, a referens tagállam azonban az EÉBH hozzájárulásával felkérheti a bejelentőket, hogy meghatározott határidőn belül nyújtsanak be olyan további adatokat, amelyek a referens tagállam vagy az EÉBH szerint a dosszié tisztázásához szükségesek (a 451/2000 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése).
18 Az EÉBH értékeli a referens tagállam által a felmérésről készített jelentéstervezetet, és legkésőbb egy évvel az után, hogy e jelentéstervezetet megkapta, közli a véleményét a Bizottsággal arról, hogy a hatóanyag várhatóan teljesíti‑e az irányelv biztonsági követelményeit. Ha indokolt, az EÉBH véleményt mond a biztonsági követelményeket minden bizonnyal teljesítő rendelkezésre álló lehetőségekről (a 451/2000 rendelet 8. cikkének (7) bekezdése).
19 A Bizottság – legkésőbb hat hónappal az EÉBH vélemény beérkezése után – benyújt a helyzethez mérten a hatóanyagnak az irányelv I. mellékletébe való felvételét megtagadó, az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyek tagállamok általi visszavonásáról szóló határozattervezetet vagy az említett hatóanyagnak az irányelv I. mellékletébe való felvételével kapcsolatos irányelvtervezetet (a 451/2000 rendelet 8. cikkének (8) bekezdése).
20 A végleges határozatot a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28‑i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (HL L 184., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 124. o.), az irányelv 19. cikkének és az 1490/2002 rendelet 2. cikke b) pontjának együttes rendelkezésében meghatározott, ún. „komitológia”‑i eljárással összhangban, azaz a Tápláléklánc és Állat‑egészségügyi Állandó Bizottság ajánlása alapján kell meghozni.
A jogvita alapját képező tényállás
21 A Cheminova A/S felperes egy 1938‑ban alapított dán társaság, amelynek a tevékenysége főként növényvédő szerek gyártása és forgalmazása. A termékeit kétféle módon forgalmazza: azokat vagy a nemzeti engedélyei felhasználásával a közösségi piacon adja el közvetlenül az ügyfeleknek, vagy a leányvállalatai – a Cheminova Agro Italia Srl, a Cheminova Bulgaria EOOD és az Agrodan SA, a jelen ügy felperesei ‑, illetve ügyfelek közvetítésével adja el. Ez utóbbi esetben a leányvállalatai és ügyfelei szintén rendelkezhetnek nemzeti engedélyekkel. A felperesek többek között olyan ügyfeleknek adják el a termékeiket, amelyek a Közösségen kívüli piacokon találhatóak, különösen Észak-Amerikában és Afrikában. A Cheminova A/S, a Cheminova Agro Italia, a Cheminova Bulgaria és az Agrodan (a továbbiakban együttesen: négy Cheminova felperes) egy olyan csoporthoz tartoznak, amelynek az Auriga Industries A/S az anyavállalata, amely utóbbi nem folytat saját kereskedelmi tevékenységet.
22 A Lodi SAS felperes egy olyan francia társaság, amely rovarirtó szerek gyártására és forgalmazására szakosodott. Több malation alapú termék forgalomba hozatali engedélyével rendelkezik Franciaországban.
23 2000. augusztus 24‑én a Cheminova A/S bejelentette a Bizottságnak, hogy szeretné kérni a malationnak az irányelv I. mellékletébe való felvételét. A Bizottság elfogadta e bejelentést, és felvette a Cheminova A/S nevét a „bejelentők” listájára. A Cheminova A/S benyújtotta a referens tagállamnak, a Finn Köztársaságnak, az összefoglaló és a teljes dossziéját, négyféle terményre vonatkozó használat értékelését kérve: alma, eper, lucerna és dísznövények (üvegházi növények). 2002. október 28‑án a Finn Köztársaság értesítette a Bizottságot, hogy a Cheminova A/S által benyújtott dosszié teljes.
24 A Finn Köztársaság elvégezte a malation értékelését, anélkül hogy a Cheminova A/S‑től további tudományos adatokat kért volna, és 2004. február 2‑án benyújtotta a felmérésről készült jelentéstervezetét az EÉBH‑nak szakértői értékelés végett. E jelentéstervezet – amely a malationnak az irányelv I. mellékletébe való felvételét ajánlja, az üvegházi dísznövényekre korlátozva a használatát – képezte a tagállamok és az EÉBH szakértői értékelésének tárgyát. Ezen értékelés 2004. február 2‑től 2006. január 13‑ig tartott, anélkül hogy akár az EÉBH, akár a Finn Köztársaság a Cheminova A/S‑től további tudományos adatok benyújtását kérte volna. 2005. április 4. és november 24. közötti időszakban a Cheminova A/S saját kezdeményezésére a malationra vonatkozó tudományos iratokat nyújtott be a Finn Köztársaságnak és az EÉBH‑nak.
25 2006. január 13‑án az EÉBH benyújtotta a Bizottságnak a „malation hatóanyagra vonatkozó növényvédőszer-kockázatelemzés szakértői vizsgálatának megállapításait”. Ezt követően a tagállamok és a Bizottság a Tápláléklánc és Állat‑egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálták a kérdést. 2006. március 17‑én és július 31‑én a Cheminova A/S ismét a malationra vonatkozó tudományos iratokat nyújtott be a Bizottsághoz. 2006. szeptember 29‑én a Bizottság elkészítette a malation vizsgálati jelentését, amelyben azt ajánlja, hogy a malationt ne vegyék fel az irányelv I. mellékletébe.
26 Végül a Tápláléklánc és Állat‑egészségügyi Állandó Bizottság véleményével összhangban a Bizottság 2007. június 6‑án meghozta a malationnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2007. június 6‑i 2007/389/EK bizottsági határozatot (HL L 146., 19. o.; a továbbiakban: megtámadott határozat), amelynek a rendelkező része a következő:
„1. cikk
A malation nem kerül felvételre az [...] irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok jegyzékébe.
2. cikk
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:
a) a malationt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2007. december 6‑ig visszavonják;
b) a malationt tartalmazó növényvédő szereket e határozat közzétételét követően nem engedélyezik, illetve engedélyüket nem újítják meg.
3. cikk
A tagállamok által az […] irányelv 4. cikkének (6) bekezdése rendelkezéseinek értelmében esetlegesen biztosított türelmi idő a lehető legrövidebb legyen, és legkésőbb 2008. december 6‑án járjon le.
4. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.”
27 A malationnak mint hatóanyagnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadását a megtámadott határozat azzal indokolja, hogy e hatóanyag értékelése során számos aggály is felmerült, azaz az izomalation nem kizárható genotoxicitása, az egyes toxikológiailag jelentős metabolitok hatásai, ami nem tette lehetővé a rendelkezésre álló információk alapján azon következtetést, hogy a malation megfelel az irányelv I. mellékletébe történő felvétel követelményeinek ((5) preambulumbekezdés).
28 A megtámadott határozat így kifejti, hogy a kereskedelem számára előállított termékben az izomalation jelenléte, amely szennyező anyag, jelentős mértékben hozzájárul a malation mérgező tulajdonságához, és amelynek genotoxicitását nem szabad szabad [kizárni], a szert használók, a dolgozók és a közelben tartózkodók kockázatairól nem lehet végleges következtetéseket levonni. Kifejti továbbá, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem mutatták ki, hogy a fogyasztóknak az étkezési célra alkalmas növényi termék akut és krónikus fogyasztásából eredő becsült expozíciója elfogadható lenne, mivel az egyes toxikológialiag jelentős metabolitok hatásaival kapcsolatos információk elégtelenek ((5) preambulumbekezdés).
29 A Cheminova A/S által az izomalationt és a metabolitokat illetően (2005. április 4. és 2006. július 31. között) előadott érvek ellenére a Bizottság úgy találta, hogy az aggályok továbbra is fennállnak. Úgy találta, hogy az EÉBH szakértői ülések alkalmával benyújtott és értékelt információk alapján végzett vizsgálatok nem bizonyították be, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a malationt tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnek az irányelvben előírt követelményeknek ((6) preambulumbekezdés).
Az eljárás és a felek kérelmei
30 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalához 2007. augusztus 30‑án benyújtott keresetlevelükkel a felperesek a megtámadott határozat megsemmisítésére irányuló keresetet terjesztettek elő.
31 Az Elsőfokú Bíróság hivatalához 2007. szeptember 5‑én érkezett külön beadványukban a felperesek benyújtották a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, amelyben azt kérik, hogy az Elsőfokú Bíróság elnöke:
– függessze fel a megtámadott határozat végrehajtását;
– hozzon meg minden szükséges ideiglenes intézkedést;
– kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
32 Az Elsőfokú Bíróság Hivatalánál 2007. szeptember 24‑én benyújtott írásbeli észrevételeiben a Bizottság azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság elnöke:
– utasítsa el az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet;
– kötelezze a felpereseket a költségek viselésére.
33 2007. október 31‑én az ideiglenes intézkedésről határozó bíró kérdéseket intézett a felekhez, amelyekre azok a megadott határidőn belül, írásban válaszoltak.
A jogkérdésről
34 Egyrészt az EK 242. és az EK 243. cikknek, valamint az EK 225. cikk (1) bekezdésének összefüggésben értelmezett rendelkezéseiből kitűnik, hogy az Elsőfokú Bíróság elrendelheti a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését, ha a körülmények alapján azt szükségesnek tartja, illetve szükség esetén ideiglenes intézkedést rendelhet el.
35 Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 104. cikkének 2. §‑a kimondja, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben meg kell jelölni a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi okokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét (fumus boni iuris). Ekképpen az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelheti el a végrehajtás felfüggesztését és az ideiglenes intézkedéseket, ha azok szükségességét a ténybeli és jogi alapok első látásra valószínűsítik (fumus boni iuris), és azok olyan értelemben sürgősek, hogy azokat a kérelmező érdekeiben bekövetkező súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához kell elrendelni annak érdekében, hogy hatásukat az érdemi döntés előtt kifejtsék. E feltételek konjunktívak, vagyis ha azok egyike nem teljesül, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kell utasítani (a Bíróság elnöke C‑268/96. P(R). sz., SCK és FNK kontra Bizottság ügyben 1996. október 14‑én hozott végzésének [EBHT 1996., I‑4971. o.] 30. pontja). Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a fennálló érdekeket is mérlegeli (lásd a Bíróság elnöke C‑445/00. R. sz., Ausztria kontra Bizottság ügyben 2001. február 23‑án hozott végzésének [EBHT 2001., I‑1461. o.] 73. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
36 Egyebekben ezen együttes vizsgálat során az ideiglenes intézkedésről határozó bíró széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az ügy jellegzetességeire tekintettel szabadon határozza meg e különböző feltételek vizsgálatának módját és rendjét, minthogy semmilyen közösségi szabály nem ír elő számára előre meghatározott vizsgálati módot az ideiglenes intézkedés szükségességének értékeléséhez (a Bíróság elnöke C‑149/95. P.(R.) sz., Bizottság kontra Atlantic Container Line és társai ügyben 1995. július 19‑én hozott végzésének [EBHT 1995., I‑2165. o.] 23. pontja, valamint a C‑459/06. P(R.) sz., Vischim kontra Bizottság ügyben 2007. április 3‑án hozott végzésének [EBHT 2007., I‑53. o.] 25. pontja).
37 Az iratok tartalmát és különösen a feleknek a kérdésekre adott válaszait figyelembe véve az ideiglenes intézkedésről határozó bíró úgy véli, hogy elég információval rendelkezik ahhoz, hogy anélkül határozzon a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelemről, hogy előzetesen meg kellene hallgatnia a felek szóbeli magyarázatait.
Az elfogadhatóságról
A felek érvei
38 A Bizottság úgy véli, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadhatatlan, mivel nem tesz eleget az eljárási szabályzat 104. cikkének 2. és 3. §‑ában meghatározott alaki feltételeknek. Lényegében csupán az alapügyben benyújtott keresetlevél igen terjedelmes szövegére hivatkozik, és gyakorlatilag nem teszi lehetővé önmagában a megtámadott határozattal szemben felhozott kifogások értelmezését. Így az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a fumus boni iuris megállapítása érdekében felhozott jogalapokat csupán kilenc pontban fejti ki, míg az alapügyben benyújtott keresetlevél a megsemmisítésre irányuló jogalapokkal kapcsolatban 88 pontot tartalmaz. Az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak figyelmen kívül kell hagynia azokat a jogalapokat, amelyek nem szerepelnek magában az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben.
39 A Bizottság hozzáfűzi, hogy az EK 230. cikk negyedik bekezdésének értelmében a Cheminova A/S‑en kívül egyik felperest sem érinti személyében a megtámadott határozat, amely egy általánosan alkalmazandó jogi aktus, amelynek csak a tagállamok a címzettjei. A többi felperes a szóban forgó termék egyszerű eladója vagy használója. Amint az a Bizottság észrevételeihez csatolt három listából kitűnik, az említett felpereseken kívül számos gazdasági szereplő használ malationt, illetve rendelkezik malation eladására vonatkozó engedéllyel. Következésképpen a keresetet és ennélfogva az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani e felpereseket illetően.
40 A felperesek véleménye szerint az alapügyben benyújtott keresetlevél elfogadható az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében, mivel olyan jogi aktus ellen irányul, amely őket közvetlenül és személyükben érintő joghatásokat vált ki. A Cheminova A/S mint a malation bejelentője minden kétséget kizáróan rendelkezik perindítási joggal az alapügyben. Ha több felperes által benyújtott, egy és ugyanazon kereset elfogadhatóságának megállapításáról van szó, amennyiben a kereset valamelyikükre vonatkozóan elfogadható, nem szükséges vizsgálni a többi felperes kereshetőségi jogát (lásd az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑31/07. R. sz., a Du Pont de Nemours [France] és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 19‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 113. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
41 Egyébként a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek mindegyike rendelkezik perindítási joggal az alapügy keretében, mivel valamennyien rendelkeznek nemzeti engedéllyel a malation alapú növényvédő szerek forgalomba hozatalát illetően, amely engedélyeket a tagállamok illetékes hatóságaitól kapták. Mivel a továbbiakban nem kaphat más gazdasági szereplő ilyen forgalomba hozatali engedélyt, a felperesek a gazdasági szereplők zárt köréhez tartoznak. Valamennyi engedélyüket legkésőbb 2007. december 6‑án visszavonják megtámadott határozat közvetlen következményeként.
Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró álláspontja
42 Az eljárási szabályzat 104. cikke 1. §‑ának rendelkezései értelmében ideiglenes intézkedés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha azt az Elsőfokú Bíróság előtti ügyben részt vevő fél nyújtotta be. E szabályból következik, hogy az Elsőfokú Bíróságnak ténylegesen meg kell tudnia vizsgálni az alapügyet, amelyhez az ideiglenes intézkedés iránti kérelem kapcsolódik.
43 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az alapkereset elfogadhatóságát elvileg nem ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kell vizsgálni, azért, hogy ne határozza meg előre az alapeljárást. Azonban – amennyiben nyilvánvalóan elfogadhatatlan az alapkereset, amelyhez az ideiglenes intézkedés iránti kérelem kapcsolódik – szükségesnek mutatkozhat azon okok fennállásának bizonyítása, amelyekből első látásra valószínűsíthető a kereset elfogadhatósága (a Bíróság elnöke C‑300/00. P(R). sz., Federación de Cofradías de Pescadores de Guipúzcoa és társai kontra Tanács ügyben 2000. október 12‑én hozott végzésének [EBHT 2000., I‑8797. o.] 34. pontja; az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑236/00. R. sz., Stauner és társai kontra Parlament és Bizottság ügyben 2001. január 5‑én hozott végzésének [EBHT 2001., II‑15. o.] 42. pontja és a T‑155/02. R. sz., VVG International és társai kontra Bizottság ügyben 2002. augusztus 8‑án hozott végzésének [EBHT 2002., II‑3239. o.] 18. pontja).
44 Az alapkereset elfogadhatósága ilyen vizsgálatának szükségszerűen rövidnek kell lennie, figyelemmel az ideiglenes intézkedés iránti eljárás sürgős jellegére (a fenti 43. pontban hivatkozott Federación de Cofradías de Pescadores de Guipúzcoa és társai kontra Tanács ügyben hozott végzés 35. pontja).
45 Ideiglenes eljárás iránti kérelem keretében ugyanis az alapkereset elfogadhatóságát csak első látásra lehet megítélni, mivel a cél annak vizsgálata, hogy a kérelmező elegendő olyan tényt szolgáltatott‑e, amelyek előzetesen igazolják azt a következtetést, hogy az alapkereset elfogadhatóságát nem lehet kizárni. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor nyilváníthatja elfogadhatatlannak az ilyen kérelmet, ha az alapkereset elfogadhatósága teljesen kizárt. Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás szakaszában az elfogadhatóságról hozott határozat ugyanis, ha az elfogadhatóság prima facie nem teljesen kizárt, előre meghatározná az Elsőfokú Bíróságnak az alapeljárásban hozandó határozatát (az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑342/00. R. sz., Petrolessence és SG2R kontra Bizottság ügyben 2001. január 17‑én hozott végzésének [EBHT 2001., II‑67. o.] 17. pontja és az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑195/01. R. és T‑207/01. R. sz., Government of Gibraltar kontra Bizottság egyesített ügyekben 2001. december 19‑én hozott végzésének [EBHT 2001., II‑3915. o.] 47. pontja, valamint a T‑37/04. R. sz., Região autónoma dos Açores kontra Tanács ügyben 2004. július 7‑én hozott végzésének [EBHT 2004., II‑2153. o.] 110. pontja).
46 A jelen esetben a Bizottság vitatja az alapkereset elfogadhatóságát. Meg kell tehát vizsgálni, hogy fennállnak‑e olyan okok, amelyekből legalább első látásra valószínűsíthető az ügyben benyújtott alapkereset elfogadhatósága.
47 E tekintetben meg kell állapítani először is, hogy a Bizottság – bár vitatja, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli többi felperes jogosult az alapkereset benyújtására –kifejezetten elismeri a kereset elfogadhatóságát ez utóbbi vonatkozásában. Mint a malation bejelentője, aki ténylegesen részt vett a hatóanyagnak az irányelvben előírt értékelési eljárásában, és aki számára biztosítottak a vonatkozó szabályozás által előírt eljárásjogi garanciák, nem zárható ki első látásra, hogy a Cheminova A/S‑t közvetlenül és személyében érinti a megtámadott határozat az EK 230. cikk negyedik bekezdésének értelmében, valamint az sem, hogy az általa benyújtott alapkereset elfogadható (a fenti 40. pontban hivatkozott Du Pont de Nemours [France] és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 112. pontja).
48 E körülmények között egy és ugyanazon alapkeresetről lévén szó, prima facie nem szükséges vizsgálni a többi felperes kereshetőségi jogát (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑313/90. sz., CIRFS és társai kontra Bizottság ügyben 1993. március 24‑én hozott ítéletének [EBHT 1993., I‑1125. o.] 31. pontját és az Elsőfokú Bíróság T‑374/00. sz., Verband der freien Rohrwerke és társai kontra Bizottság ügyben 2003. július 8‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑2275. o.] 57. pontját; lásd továbbá e tekintetben az Elsőfokú Bíróság T‑447/93–T‑449/93. sz., AITEC és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1995. július 6‑án hozott ítéletének [EBHT 1995., II‑1971. o.] 82. pontját). Ezen ítélkezési gyakorlatot, amely pergazdaságossági érveken alapul, alátámasztja azon körülmény, hogy még ha feltételezzük is, hogy e felperesek valamelyikének nincs kereshetőségi joga, az Elsőfokú Bíróságnak akkor is érdemben kell megvizsgálnia a felhozott megsemmisítési jogalapok összességét (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T‑282/06. sz., Sun Chemical Group és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 9‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 52. pontját).
49 Ki kell ugyanakkor emelni, hogy amennyiben adott esetben figyelembe kell venni az alapeljárás keretében a fenti 48. pontban említett ítélkezési gyakorlatot, az nem alkalmazandó a sürgősség értékelésének kérdését illetően az ideiglenes eljárás keretében.
50 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős voltát annak fényében kell mérlegelni, hogy az ideiglenes döntés meghozatala szükséges‑e azért, hogy elkerülhető legyen az ideiglenes intézkedést kérő fél súlyos és helyrehozhatatlan károsodása. E félnek kell bizonyítania, hogy nem várhat az ügy érdemben való eldöntéséig, mert különben olyan kárt szenvedne el személyében, amelyek számára súlyos és helyrehozhatatlan következményekkel járnának (a Bíróság elnöke 142/87. R. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 1987. június 15‑én hozott végzésének [EBHT 1987., 2589. o.] 23. pontja és a C‑356/90. R. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 1991. május 8‑án hozott végzésének [EBHT 1991., I‑2423. o.] 20. és 23. pontja).
51 Következésképpen csak az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez kapcsolódó alapkereset benyújtására jogosult fél bizonyíthatja a sürgősséget, arra hivatkozva, hogy személyesen súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne el, amennyiben a kért ideiglenes intézkedésre nem kerülne sor. E korlátozás hiányában elegendő lenne egy ideiglenes intézkedés eléréséhez az, hogy a közösségi aktus által érintett vállalkozások társulnának kollektív megsemmisítés iránti kereset benyújtása végett, amely keresethez ideiglenes intézkedés iránti kérelem kapcsolódik, amelyet olyan felperesek nyújtanak be, amelyek közül csak egyik jogosult keresetet benyújtani az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében, míg a többieknek csupán azt kell bizonyítaniuk, hogy súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvednének el.
52 A jelen körülmények között meg kell tehát vizsgálni, hogy úgy tűnik‑e első látásra, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek nyilvánvalóan nem jogosultak az Elsőfokú Bíróságtól a megtámadott határozat megsemmisítését kérni.
53 Az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében bármely természetes vagy jogi személy indíthat eljárást az olyan határozat ellen, amelyet ugyan rendeletként vagy egy másik személyhez címzett határozatként hoztak, de őt közvetlenül és személyében érinti.
54 Azt a kérdést illetően, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli felpereseket első látásra személyükben érinti‑e a megtámadott határozat, amelynek kizárólagos címzettjei a tagállamok (a megtámadott határozat 4. cikke), meg kell állapítani először is, hogy a megtámadott határozat első látásra általános hatályú aktus, amennyiben objektíven meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és általános és elvont módon meghatározott személycsoportok vonatkozásában fejt ki joghatásokat. A megtámadott határozat 1‑3. cikke ugyanis általános és elvont módon egy hatóanyagra, a malationra, valamint a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gazdasági szereplőkre vonatkozik. Ennélfogva – figyelemmel e rendelkezésekre és az e gazdasági szereplőkre jellemző sajátos tulajdonságok létezésére – a megtámadott határozat ez utóbbiakat első látásra ugyanolyan módon érinti, és azonos helyzetbe hozza.
55 Ugyanakkor nem zárható ki, hogy bizonyos körülmények között ezen általános hatályú aktus rendelkezései személyükben is érinthetik e gazdasági szereplők némelyikét (lásd a Bíróság C‑358/89. sz., Extramet Industrie kontra Tanács ügyben 1991. május 16‑án hozott ítéletének [EBHT 1991., I‑2501. o.] 13. pontját; a C‑309/89. sz., Codorníu kontra Tanács ügyben 1994. május 18‑án hozott ítéletének [EBHT 1989., I‑1853. o.] 19. pontját, és a C‑50/00. P. sz., Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben 2002. július 25‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑6677. o.] 36. pontját).
56 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azon természetes vagy jogi személy, aki a határozatnak nem címzettje, csak akkor hivatkozhat arra, hogy az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében a szóban forgó aktus személyében érinti, ha ezen aktus bizonyos sajátos jellemzői vagy olyan ténybeli helyzet miatt érinti őt, amely minden más személyhez képest jellemző rá, és ezáltal az aktus címzettjéhez hasonló módon, egyéníti őt (a Bíróság 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben 1963. július 15‑én hozott ítélete [EBHT 1963., 197. és 223. o.], a fenti 55. pontban hivatkozott Codorníu kontra Tanács ügyben hozott ítélet 20. pontja; a fenti 55. pontban hivatkozott Unión de Pequeños Agricultores kontra Tanács ügyben hozott ítélet 36. pontja, valamint a C‑263/02. P. sz., Bizottság kontra Jégo-Quéré ügyben 2004. április 1‑jén hozott ítélet [EBHT 2004., I‑3425. o.] 45. pontja).
57 E tekintetben a lehetőség azon jogalanyok számának vagy kilétének – több-kevesebb pontossággal történő – meghatározására, amelyekre az adott intézkedés alkalmazandó, egyáltalán nem jelenti azt, hogy e jogalanyokat ezen intézkedés által személyükben érintettnek kell tekintetni, amennyiben nyilvánvaló, hogy ezen alkalmazásra a szóban forgó aktus által meghatározott objektív jogi vagy ténybeli helyzet alapján kerül sor (a Bíróság C‑131/92. sz., Arnaud és társai kontra Tanács ügyben 1993. május 24‑én hozott végzésének. [EBHT 1993., I‑2573. o.] 13. pontja; lásd továbbá a Bíróság C‑409/96. P. sz., Sveriges Betodlares és Henrikson kontra Bizottság ügyben 1997. december 18‑án hozott végzésének [EBHT 1998., I‑7531. o.] 37. pontját és az Elsőfokú Bíróság T‑138/98. sz., ACAV és társai kontra Tanács ügyben 2000. február 22‑én hozott ítéletének [EBHT 2000., II‑341. o.] 64. pontját).
58 A jelen esetben úgy tűnik, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli felpereseket egyáltalán nem egyéníti bizonyos sajátos jellemzőik alapján a határozat, hanem ugyanoly módon érinti őket, mint a malation többi, azonos helyzetben lévő eladóját és használóját. A megtámadott határozat nem tartalmaz semmilyen konkrét elemet, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek különleges helyzetére figyelemmel került volna sor az elfogadására. Úgy tűnik tehát, hogy kizárólag a megtámadott határozat által meghatározott, objektív, gazdasági szereplői mivoltuk alapján hivatkozhatnának arra e felperesek, hogy a határozat érinti őket. Azonban ez nem elegendő a személyükben való érintettséghez az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében. A felperesek által ezzel szemben felhozott érvek egyike sem kérdőjelezi meg ezt az értékelést.
59 Azon körülményt illetően, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek rendelkeznek a malation forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti engedéllyel, elegendő megállapítani, hogy ezen forgalomba hozatali jogosultságok létezése, amely forgalomba hozatali jogosultságokat potenciálisan megkérdőjelezi a megtámadott határozat, nem egyéníti ezen jogosultságok jogosultját, amennyiben nyilvánvaló, hogy ugyanezen jogosultságot egy általános és elvont szabály alkalmazásaként objektív módon meghatározott gazdasági szereplők számára biztosítják (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T‑94/04. sz., EEB és társai kontra Bizottság ügyben 2005. november 28‑án hozott végzésének [EBHT 2005., II‑4919. o.] 53‑55. pontját). A Bizottság az észrevételeihez fűzött három lista benyújtásával bizonyította, hogy számos más vállalkozás létezik a felpereseken kívül, amelyek szintén malationt adnak el és használnak, és amelyek tehát ugyanolyan címen rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel, mint a felperesek. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által feltett kérdésre adott válaszukban a felperesek nem vitatták a Bizottság által említett vállalkozások piaci jelenlétét.
60 Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által feltett kérdésre adott válaszukban a felperesek leveleket terjesztettek elő, amelyek a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek számára biztosítják a hozzáférést a Cheminova A/S adataihoz, és amely levelek arra szolgáltak, hogy megkönnyítsék a felperesek számára a malation forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti engedélyek megszerzését. Az Elsőfokú Bíróság T‑13/99. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 2002. szeptember 11‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., II‑3305. o.) 98. pontjára hivatkozva a felperesek úgy érvelnek, hogy e levelek azzal megegyező különös jogokat biztosítanak számukra, mint amilyenekre a fenti 55. pontban hivatkozott Codorníu kontra Tanács ügyben hozott ítélet alapjául szolgáló ügy felperese hivatkozhatott (21. pont).
61 E tekintetben elegendő megjegyezni, hogy a szóban forgó, hozzáférést biztosító leveleknek nem volt sem célja, sem hatása az, hogy a címzett vállalkozásokra ruházza a Cheminova A/S különös jogi helyzetét. Mivel e levelek csupán a malation forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti engedélyek megszerzésének megkönnyítésére korlátozódtak, hatályuk nem terjedhet túl maguknak az engedélyeknek a hatályán. Amint a fenti 59. pont is kimondta, e levelek nem egyénítik a Cheminova A/S‑en kívüli felpereseket. A fenti 60. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott ítéletre történt hivatkozás nem releváns, mivel ez utóbbi ítéletnek alapjául szolgáló ügyben benyújtott kereset csak a felperes sajátos perbeli helyzetét képező elemek összességére tekintettel – mivel a felperes volt felelős az érintett termék első forgalomba hozásáért ‑ minősült elfogadhatónak (a fent hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben hozott ítélet 97., 98. és 105. pontja). Azonban ez nem igaz a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek perbeli helyzetére.
62 Még ha feltételeznénk is, hogy a megtámadott határozat különböző hatásokkal járhat az érintett eladók vagy felhasználók tekintetében, e körülmény nem lenne elegendő annak bizonyításához, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek olyan sajátos jellemzőkkel bírnak, vagy olyan ténybeli helyzet jellemző rájuk, amely megkülönbözteti őket a Bizottság által előterjesztett listákon említett gazdasági szereplőktől. A felperesek nem fejtették ki az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben, hogy a megtámadott határozat kedvezőtlen hatásai mennyiben érintik különösen a forgalomba hozatali jogukat, oly módon, mely megkülönbözteti őket a szóban forgó valamennyi más gazdasági szereplőtől (lásd ebben az értelemben az Elsőfokú Bíróság T‑28/07. sz., Fels-Werke és társai kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 11‑én hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 63. pontját).
63 Végül azon érvet is el kell utasítani, amely szerint a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek azon vállalkozások zárt körébe tartoznak, amelyek legkésőbb 2007. december 6‑án elvesztik a forgalomba hozatali engedélyüket. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ahhoz, hogy egy általános hatályú aktus tekintetében egy ilyen kör létezése egyéníthesse a szóban forgó személyeket, az szükséges, hogy a megtámadott aktust elfogadó intézmény köteles legyen figyelembe venni ezen aktus elfogadásakor e személyek különös helyzetét (lásd a fenti 43. pontban hivatkozott Federación de Cofradías de Pescadores de Guipúzcoa és társai kontra Tanács és Bizottság ügyben hozott végzés 46. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot; az Elsőfokú Bíróság T‑489/93. sz., Unifruit Hellas kontra Bizottság ügyben 1994. december 15‑én hozott ítéletének [EBHT 1994., II‑1201. o.] 25. pontját; az Elsőfokú Bíróság T‑60/96. sz., Merck és társai kontra Bizottság ügyben 1997. június 3‑án hozott végzésének [EBHT 1997., II‑849. o.] 58. pontját és az Elsőfokú Bíróság T‑166/99. sz., Andres de Dios és társai kontra Tanács ügyben 2001. június 27‑én hozott ítéletének [EBHT 2001., II‑1857. o.] 54. pontját). A jelen esetben azonban nem terhelte a Bizottságot ilyen kötelezettség a megtámadott határozat elfogadásakor.
64 A fentiekből következik, hogy a Cheminova A/S‑en kívüli felperesek első látásra nem tekinthetőek a megtámadott határozat által személyükben érintettnek. E felperesek tehát nem hivatkozhatnak a saját helyzetükre a sürgősség megállapítása érdekében. Következésképpen nem jogosultak a jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtására sem.
65 Amennyiben a Bizottság arra hivatkozik, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem nem felel meg az eljárási szabályzat 104. cikkének 2. és 3. §‑ában meghatározott alaki feltételeknek, emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés értelmében az ideiglenes intézkedések iránti kérelemnek többek között meg kell jelölnie azokat a ténybeli és jogi okokat, amelyek első látásra valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét, valamint hogy e kérelmet külön beadványban kell benyújtani, az ugyanezen szabályzat 43. és 44. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően.
66 E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek önmagában lehetővé kell tennie az alperes számára az észrevételei megtételét és az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a kérelemről való döntéshozatalt, adott esetben a kérelem alátámasztására szolgáló egyéb információk nélkül is: a kérelem alapjául szolgáló lényeges ténybeli és jogi körülményeknek összefüggően és érthetően ki kell tűnniük az ideiglenes intézkedés iránti kérelem szövegéből (az Elsőfokú Bíróság elnökének a fenti 43. pontban hivatkozott Stauner és társai kontra Parlament és Bizottság ügyben hozott végzésének 34. pontja; a T‑306/01. R. sz., Aden és társai kontra Tanács és Bizottság ügyben 2002. május 7‑én hozott végzésének [EBHT 2002., II‑2387. o.] 52. pontja; a T‑175/03. R. sz., Schmitt kontra AER ügyben 2003. június 25‑én hozott végzésének [EBHT KSZ 2003., I‑A‑175. o. és II‑883. o.] 18. pontja és a T‑85/05. R. sz., Dimos Ano Liosion és társai kontra Bizottság ügyben 2005. május 23‑án hozott végzésének [EBHT 2005., II‑1721. o.] 37. pontja).
67 Jelen esetben meg kell állapítani, hogy míg az ideiglenes intézkedés iránti kérelem ténylegesen hiányosnak tekinthető a fumus boni iuris fennállásának igazolására felhozott jogalapokat illetően, azonban tartalmaz olyan elemeket, amelyek lehetővé teszik az ideiglenes intézkedésről határozó bíró számára a vizsgálatát. A kérelemből kitűnik, hogy a felperesek lényegében arra hivatkoznak, hogy a megtámadott határozat nem megalapozott, amennyiben figyelmen kívül hagyja azon releváns tudományos adatokat, amelyeket a Cheminova A/S megfelelő időben benyújtott az illetékes hatóságokhoz. Ezenkívül az 1490/2002 rendeletet illetően jogellenességi kifogást terjesztenek elő, amennyiben e rendelet lehetővé tette az EÉBH visszamenőleges hatályú beavatkozását a malation értékelési eljárásába, annak ellenére, hogy ezen eljárás már megindult.
68 E körülmények között nem tekinthető úgy, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem figyelmen kívül hagyta volna az eljárási szabályzat 104. cikkének 2. §‑ában meghatározott feltételeket. Következésképpen e kérelem elfogadható a Cheminova A/S‑t illetően.
A sürgősségről
A felek érvei
69 A felperesek szerint annak sürgőssége, hogy az Elsőfokú Bíróság e kérelemnek helyt adjon, azon tényből ered, hogy a megtámadott határozat számukra súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozna. E kár abban nyilvánulna meg, hogy legkésőbb 2007. december 6‑án elvesztik a malation alapú termékekre vonatkozó forgalmazási engedélyeiket, ügyfeleket vesztenek el, és helyrehozhatatlanul elvesztenek piaci részesedéseket a piacon már jelen lévő versenytárs vállalkozások javára, amelyek igen erősek lesznek. Ráadásul a megtámadott határozat visszavonhatatlan kárt tenne a négy Cheminova felperes főbb termékeinek hírnevében. Végül a megtámadott határozat kárt tenne a felperesek piacon lévő, korábbi kereskedelmi megjelöléseinek hírnevében is.
70 Az őket terhelő bizonyítási terhet illetően a felperesek a Bíróság elnöke C‑365/03. P(R). sz., Industrias Químicas del Vallés kontra Bizottság ügyben 2003. október 21‑én hozott végzésének (EBHT 2003., I‑12389. o.) 6. pontjára hivatkoznak annak alátámasztása végett, hogy elengedő azt bizonyítaniuk, hogy „valószínűleg” súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvednének el, mivel „nehezen tudnának” helyettesítő termékeket ajánlani az ügyfeleiknek, és mivel „fennáll annak kockázata”, hogy helyrehozhatatlanul elvesztenek piaci részesedéseket, figyelembe véve a verseny feltételeit a szóban forgó piacon. Hozzáfűzik, hogy a bizonyításra vonatkozó követelményszint meghatározását megerősítette a fenti 40. pontban hivatkozott Du Pont de Nemours (France) és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés.
71 Egyébként a felpereseknek nem kell bizonyítaniuk, hogy valószínűleg fizetésképtelenné válnának, amennyiben az Elsőfokú Bíróság nem rendeli el a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését, hanem elegendő azt bizonyítaniuk, hogy ezen intézkedés hiányában olyan helyzetbe kerülnének, amely „helyrehozhatatlanul megváltoztathatja a piaci részesedés[eike]t” (az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑392/02. R. sz., Solvay Pharmaceuticals kontra Tanács ügyben 2003. április 11‑én hozott végzésének [EBHT 2003., II‑1825. o.] 107. pontja és a T‑158/03. R. sz., Industrias Químicas del Vallés kontra Bizottság ügyben 2003. augusztus 5‑én hozott végzésének [EBHT 2003., II‑3041. o.] 69. pontja), vagy érinti a „piaci helyzetüket”, illetve a hírnevüket (az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑169/00. R. sz., Esedra kontra Bizottság ügyben 2000. július 20‑án hozott végzésének [EBHT 2000., II‑2951. o.] 45. pontja).
72 A jelen esetben a felperesek előadják, hogy a Cheminova A/S három különböző típusú növényvédő szert gyárt: rovarirtó szerek, gyomirtók és gombaölő szerek. A rovarirtó szerek piacán különböző hatóanyagokat forgalmaz, többek között a malationt, a klórpirifoszt és a dimetoátot.
73 Az olaszországi és a spanyolországi piacok azok a főbb európai piacok, amelyeken a Cheminova A/S malationt forgalmaz a Cheminova Agro Italia és az Agrodan leányvállalatain keresztül. A Cheminova A/S malation alapú termékeket ad el továbbá a Cheminova Bulgariának és a lengyel és egyesült királyságbeli leányvállalatainak. A Közösség többi államat illetően a Cheminova A/S közvetlenül az ügyfeleknek adja el a termékeit.
74 A kár közeli és helyrehozhatatlan jellege egyértelműen következik abból, hogy a megtámadott határozat értelmében a tagállamoknak legkésőbb 2007. december 6‑ig vissza kell vonniuk a négy Cheminova felperesnek a növényvédő szerek forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyeit. Ezen engedélyek visszavonása a felperesek malationt illető teljes piaci részesedésének és valamennyi ügyfelének helyrehozhatatlan elvesztésével járna, tekintettel arra, hogy piaci részesedésük hozzávetőleg a malation közösségi piacán a piaci részesedésük hozzávetőleg [bizalmas](1) részt tesz ki a malation közösségi piacán.
75 A malation helyettesíthetőségét illetően a hatóanyagok nem azonosak egymással technikai szempontból. A teljes helyettesíthetőség hiányában a felperesek ügyfeleinek figyelembe kell venniük a helyettesítő termék technikai jellemzőit, mielőtt a malation helyett adott terméket választják. Jogi szempontból a felpereseknek nemzeti engedéllyel kellene rendelkezniük egy helyettesítő hatóanyag használatára és forgalomba hozatalára. Az ilyen engedélyek megszerzése időigényes, és valószínűleg a piacot időközben versenytárs vállalkozások szerzik majd meg. Egy új hatóanyag felperesek általi bevezetése hozzávetőleg tíz év kutatást és fejlesztést igényelne, és pénzügyi szempontból nagyon költséges lenne. Kereskedelmi szempontból a felperesektől ésszerűen nem várható el, hogy más gyártók termékeit forgalmazzák. Szerkezeti szempontból a releváns piacot nagyfokú verseny jellemzi, mivel a felperesek olyan erős versenytársakkal kerülnek szembe, amelyek nem csupán közvetlen helyettesítő terméket tudnak ajánlani, hanem mindenféle szükségletet kielégítő termékeket a kártevők, gyomok és betegségek elleni védekezésben.
76 A malationnal versenyben álló termékeket illetően a felperesek 22 lehetséges helyettesítő hatóanyagot tartalmazó táblázatot terjesztenek elő, amelyek között szerepel a klórpirifosz és az abamektin, amelyeket olyan jelentős társaságok forgalmaznak, mint a Dow, a Bayer, a DuPont, a Syngenta és a BASF. Ez utóbbiak egyrészt rendelkeznek olyan jól ismert, védjeggyel ellátott termékekkel, amelyek megfelelnek a felperesek azon ügyfelei szükségleteinek, amelyek számára a felperesek – engedély hiányában ‑ már nem fognak tudni malation alapú termékeket eladni, és másrészt jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkeznek az ezen eladásokhoz szükséges reklámok céljára. Tehát meg tudják szerezni a négy Cheminova felperes által elvesztett piacot, majd a megszerzett részesedést meg tudják szilárdítani.
77 Ebben az összefüggésben a felperesek a Cheminova A/S ügyfeleinek nyilatkozataira hivatkoznak, amelyek szerint a malation hiányában a klórpirifosz, a foszmet és a dimetoát azok a főbb termékek, amelyek felé ezen ügyfelek fordulnának.
78 A malationnak a piacra való esetleges visszatérését illetően a felperesek bizonyos főbb ügyfeleik körében végzett tanulmányra hivatkoznak. A Közösség hat különböző tagállamában székhellyel rendelkező ügyfelektől kapott kilenc válasz megerősíti a piaci részesedések és ügyfelek helyrehozhatatlan elvesztésének valószínűségét.
79 A négy Cheminova felperes azon lehetőségét illetően, miszerint a malation alapú termékek elvesztését kompenzálhatják akképpen, hogy azokat a saját kínálatuk más termékeivel helyettesítik, a felperesek úgy érvelnek, hogy e helyettesítés csupán a klórpirifosz‑etilt és a dimetoátot illetően lehetséges.
80 Ugyanakkor a klórpirifosz és dimetoát alapú termékeik nem tekinthetőek a malation alapúak helyettesítő termékeinek. Nem rendelkeznek a szükséges nemzeti engedélyekkel valamennyi olyan tagállamban, ahol jelenleg tevékenykednek. Ebben az összefüggésben egy táblázat szemlélteti a dimetoát és klórpirifosz alapú termékekkel való egyezés hiányát Spanyolországban, a legfőbb közösségi piacukon. Így az elvesztett termékfelhasználásoknak csupán [bizalmas]%‑a lenne elvben Spanyolországban visszanyerhető a felperesek termékkínálatában szereplő helyettesítő termékek eladásával. E szám az Agrodan felperes malationnal kapcsolatban megvalósított forgalma [bizalmas]%‑ának felel meg.
81 Emlékeztetve arra, hogy a malationt hozzávetőleg 40 éven keresztül használták teljes biztonsággal a közösségi piacon, a felperesek hozzáfűzik, hogy a megtámadott határozat az általános hírnevüket és malationba vetett bizalmat is érinti. Súlyos sérelmet szenvednének el az egészség és a környezetvédelem kérdésére különösen érzékeny piacon, aminek a súlyos következményei nem csupán az ügyfelekkel való kereskedelmi kapcsolatok nehézségeiben, hanem a részvényesekkel való kapcsolatokban is megnyilvánulnának. A Cheminova A/S az 1969 óta lajstromozott Fyfanon®™ védjegy jogosultja, amely védjegy közel 40 éve a malation forgalmazásával kapcsolatos tevékenységének a lényegét képezi. A Cheminova A/S a malation további releváns védjegyeinek is jogosultja, és a megtámadott határozat a hírnevét és „goodwill”‑jét nullára csökkentené.
82 A felperesek kifejtik továbbá, hogy amennyiben a malation ténylegesen felvették volna az irányelv I. mellékletébe, az irányelv 13. cikke lehetővé tette volna a Cheminova A/S mint bejelentő számára, hogy megtagadja a versenytársaitól és ügyfeleitől az említett felvétel eléréshez – magas áron ‑ szerzett információkhoz való hozzáférést. Szokásos esetben e versenytársaknak és ügyfeleknek az említett – a szóban forgó növényvédő szerre vonatkozó nemzeti engedélyek megszerzéséhez szükséges – információhoz való hozzáférésére csak egy oly módon kiszámított összeg megfizetéséért cserébe lenne lehetőség, amely kárpótolhatná a bejelentőt az általa viselt költségeket illetően. A malationnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásából következően a Cheminova A/S kárt szenvedett, amely a felvételből eredő adatvédelmi jogokban való részesülés megtagadásában nyilvánul meg.
83 A megtámadott határozat által okozott kár súlyos mivoltát illetően a felperesek kifejtik, hogy a Cheminova A/S felperes forgalma, beleértve a Cheminova Agro Italia, a Cheminova Bulgaria és az Agrodan felperesek által megvalósított forgalmat is, az egész csoport 2006‑os forgalmának közel [bizalmas]%‑át teszi ki. A felperesek szerint (az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez csatolt) Deloitte & Touche jelentésből kitűnik, hogy a malationnal kapcsolatban a 2006‑os naptári év folyamán megvalósított forgalom közel [bizalmas] millió euró volt, ami a négy Cheminova felperes teljes forgalmának [bizalmas]%‑át teszi ki. E forgalom [bizalmas]%‑a a közösségi piacon valósult meg. A megtámadott határozat által érintett államokban megvalósított forgalom összesen közel [bizalmas] millió euró volt 2006‑ban, ami a malationnal kapcsolatban megvalósított teljes forgalom [bizalmas]%‑a.
84 A felperesek kifejtik, hogy a Közösségen belül megvalósított eladások elvesznek a nemzeti engedélyek visszavonása miatt. A harmadik országokban megvalósított eladásokat illetően a Deloitte & Touche jelentés több szempontból is nyilvánvalóvá teszi a kárt. Bizonyos harmadik országok a közösségi szabályozást követik, így valamely hatóanyagnak az irányelv I. mellékletébe történő felvételének megtagadása e hatóanyag betiltásával járna az adott országban, amit megerősít (az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez csatolt) Phillips McDougall jelentés. Ráadásul a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezmény (HL 2003. L 63., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 46. kötet, 93. o.) 5. cikkével összhangban az aláíró államok az elfogadást követő 90 napon belül kötelesek értesítést küldeni e betiltásokról. Ezen értesítés azzal járhat, hogy az adott hatóanyagot felveszik az egyezmény III. mellékletébe, és ennek következményeként a szóban forgó hatóanyagnak előzetes jóváhagyási eljárás tárgyát kell képeznie a Közösségen kívülre irányuló export esetén. A Bizottság készített ilyen értesítést.
85 Egyébként a felvétel megtagadásáról szóló határozatot, mint amilyen a megtámadott határozat is, általában a legmagasabb szermaradvány határértékek (a továbbiakban: LSZH) újbóli meghatározása követi a növényi eredetű termékekben található, szóban forgó anyag tekintetében. A növényi eredetű termékekben az ilyen LSZH‑k meghatározása a gyakorlatban egyenértékű a Közösségen kívül malationnal kezelt termések vagy termékek Közösségbe való behozatalának tilalmával. Mindenesetre az LSZH‑kkal kapcsolatos bizonytalanság elegendő ahhoz, hogy kétségeket ébresszen a Közösségen kívüli ügyfelekben, amint azt a Fundecitrustól, egy brazíliai déligyümölcs-termelőtől kapott email is alátámasztja. A Deloitte & Touche figyelembe vette e tényezőket a malation Közösségen kívüli eladásainak elvesztéséből eredő kár értékelésekor.
86 A Deloitte & Touche továbbá a „repce projekt” keretében remélt növekedés miatt elmaradt haszonnal is számolt: mivel a Cheminova A/S szándékában állt legkésőbb 2009‑ben malationt szolgáltatni a repce ágazatnak, és a „repce projekt” előre láthatólag jelentősen növelte volna a forgalmat és a malation alapú termékekkel elért hasznot. A Deloitte & Touche ezen elmaradt hasznot több mint [bizalmas] millió euróra becsülte 2011‑ig.
87 Figyelembe véve a kár súlyosságának értékeléséhez szükséges valamennyi ténybeli elemet, a Deloitte & Touche a négy Cheminova felperes által a megtámadott határozatból eredően elszenvedett teljes kár összegét közel [bizalmas] millió euróra becsülte.
88 A Lodi felperest illetően a felperesek előadják, hogy az előbbi is súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne, amennyiben az Elsőfokú Bíróság nem hozná meg a kért ideiglenes intézkedést.
89 A Bizottság úgy véli, hogy a felperesek által hivatkozott kár tisztán anyagi természetű. Az ilyen kár általában nem tekinthető helyrehozhatatlannak, mivel későbbi pénzbeli ellentételezés tárgya lehet.
90 Az állítólagos kár súlyos mivoltát illetően a Bizottság elismeri, hogy a megtámadott határozatból következően a felperesek elvesztik eladásaik, bevételük és piacrészesedéseik egy részét. Ugyanakkor a piacrészesedés nem önmagáért való cél: a vállalkozásnak csak annyiban kedvező, amennyiben hasznot hoz számára. A piaci részesedés elvesztése súlyos vagy nem súlyos mivoltának értékeléséhez következésképpen e részesedést pénzügyi értelemben kell értelmezni, a teljes vállalkozás pénzügyi méretére tekintettel. A jelen esetben a malation négy Cheminova felperes által megvalósított eladásának nagy részét nem érinti a megtámadott határozat, mivel a malation eladásaik csupán [bizalmas]%‑a valósul meg közösségi piacon.
91 A figyelembe vehető kár csupán a Cheminova csoport forgalmának [bizalmas]%‑a az elkövetkező három év tekintetében. E kár pedig nem tekinthető súlyosnak. E tekintetben a Bizottság a Bíróság elnökének C‑51/90. R. és C‑59/90. R. sz., Cosmos-Tank és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1990. május 23‑án hozott végzésére (EBHT 1990., I‑2167. o.) hivatkozik.
92 A Bizottság szerint a kár kiszámításánál a felperesek helytelenül veszik figyelembe a 2010 utáni eladások és bevételek elvesztését. E veszteségek túl távoliak ahhoz, hogy a kért ideiglenes intézkedést igazolhassák. Ráadásul a felperesek összekeverik a közösségi piacon megvalósított eladásokat a Közösségen kívüli piacokon megvalósítottakkal. A megtámadott határozat pedig csak a közösségi piacra, és nem harmadik országok piacára gyakorol hatást.
93 Az állítólagos kár helyrehozhatatlan jellegét illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a felpereseknek bizonyítaniuk kellett volna, hogy a piaci részesedés számottevő részének visszaszerzése – szerkezeti vagy jogi természetű akadályok miatt – többek között megfelelő reklámozással lehetetlen volna. Azonban semmi erre utaló bizonyítékot nem terjesztettek elő, csupán annak megállapítására szorítkoztak, hogy a versenytársak nagy piaci részesedésekkel bírnak. Ugyanakkor e körülmény önmagában nem szerkezeti akadálya annak, hogy a felperesek visszaszerezhessék a piaci részesedéseiket.
94 Jelen ideiglenes intézkedés iránti kérelem egyébként ellentmondásos a malation helyettesítésére használható hatóanyagokat illetően. A felperesek által az érvelésük alátámasztására előterjesztett két jelentés egymással szöges ellentétben álló eredményhez vezet. A malation piacra való visszakerülése lehetetlenségének alátámasztására felhozott ügyfélnyilatkozatok egyáltalán nem támasztják alá a felperesek általi pesszimista értelmezést. Épp ellenkezőleg, e visszatérés teljesen reálisnak tűnik.
95 Egyébként a felperesek elismerték, hogy a malation helyettesítésére használható hatóanyagok nem helyettesíthetik a malationt teljesen. Ez alátámasztja, hogy amennyiben a malation visszakerülne a piacra, visszanyerhetné a piacrészesedéseit a lényegi jellemzőinek köszönhetően. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a felperesek nem bizonyították, hogy legyőzhetetlen akadályokba ütközne a piac számottevő részének visszaszerzése.
96 A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a sürgősség a jelen esetben nem nyert megállapítást.
Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró álláspontja
97 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ideiglenes intézkedés iránti kérelem sürgős voltát annak fényében kell mérlegelni, hogy az ideiglenes döntés meghozatala szükséges‑e azért, hogy elkerülhető legyen az ideiglenes intézkedést kérő fél súlyos és helyrehozhatatlan károsodása. A kár közvetlenségét nem kell teljes bizonyossággal megállapítani, elegendő – különösen ha a kár több tényező együttes bekövetkezésétől függ –, ha a kár megfelelő valószínűséggel előre látható (lásd az Elsőfokú Bíróság elnöke által a T‑346/06. R. sz., IMS kontra Bizottság ügyben 2007. június 7‑én hozott végzés [az EBHT‑ban még nem tették közzé] 121. és 123. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot). Az erre hivatkozó felet terheli azonban azoknak a tényeknek a bizonyítása, amelyek megalapozzák a súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének valószínűségét (a Bíróság elnöke C‑335/99. P(R). sz., HFB és társai kontra Bizottság ügyben 1999. december 14‑én hozott végzésének [EBHT 1999., I‑8705. o.] 67. pontja; az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑151/01. R. sz., Duales System Deutschland kontra Bizottság ügyben 2001. november 15‑én hozott végzésének [EBHT 2001., II‑3295. o.] 188. pontja és a T‑34/02. R. sz., B kontra Bizottság ügyben 2002. június 25‑én hozott végzésének [EBHT 2002., II‑2803. o.] 86. pontja).
98 Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik továbbá, hogy a vagyoni kár csak kivételes körülmények között tekinthető helyrehozhatatlannak vagy akár nehezen helyrehozhatónak, amennyiben az általában utólagos pénzügyi ellentételezés tárgyát képezheti (a Bíróság elnöke C‑471/00. P(R). sz., Bizottság kontra Cambridge Healthcare Supplies ügyben 2001. április 11‑én hozott végzésének [EBHT 2001., I‑2865. o.] 113. pontja; az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑339/00. R. sz., Bactria kontra Bizottság ügyben 2001. június 15‑én hozott végzésének [EBHT 2001., II‑1721. o.] 94. pontja).
99 A kért ideiglenes intézkedés csak akkor indokolt, amennyiben kitűnik, hogy ilyen intézkedés hiányában a felperes olyan helyzetbe kerülne, amely az alapeljárást lezáró ítélet meghozatala előtt veszélyeztetheti a létét (az Elsőfokú Bíróság elnökének a T‑181/02. R. sz., a Neue Erba Lautex kontra Bizottság ügyben 2002. december 3‑án hozott végzésének [EBHT 2002., II‑5081. o.] 84. pontja) A piacról való eltűnés ténylegesen mind helyrehozhatatlan, mind súlyos kárnak tekinthető, így ebben az esetben a kért ideiglenes intézkedés elfogadása indokoltnak tűnik.
100 Figyelembe véve azon tényt is, hogy a kért ideiglenes intézkedés hiányában a felperese piaci részesedései helyrehozhatatlanul megváltoznának (az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑13/99. R. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 30‑án hozott végzésének [EBHT 1999., II‑1961. o.] 138. pontja; a fenti 71. pontban hivatkozott Solvay Pharmaceuticals kontra Tanács ügyben hozott végzés 107. pontja és a fenti 40. pontban hivatkozott Du Pont de Nemours [France] és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 175. pontja), meg kell jegyezni, hogy a jelen eset csupán akkor kezelhető azonos módon a piacról való eltűnés kockázatával, és akkor igazolhatja a kért ideiglenes intézkedés elfogadását, ha a piaci részesedések helyrehozhatatlan módosulása is súlyos. Nem elegendő tehát, hogy egy piaci részesedés, bármily csekély is legyen, helyrehozhatatlanul elveszhet, hanem e piaci részesedésnek kellően jelentősnek is kell lennie. Azon felperesnek, aki ilyen piaci részesedés elvesztésére hivatkozik, bizonyítania kell továbbá, hogy e részesedés számottevő részének visszaszerzése – szerkezeti vagy jogi természetű akadályok miatt – többek között megfelelő reklámozással lehetetlen volna (lásd ebben az értelemben a fenti 98. pontban hivatkozott Bizottság kontra Cambridge Healthcare Supplies ügyben hozott végzés 110. és 111. pontját és az Elsőfokú Bíróság elnöke T‑416/06. R. sz., Sumitomo Chemical Agro Europe kontra Bizottság ügyben 2007. február 26‑án hozott végzésének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 59. és 60. pontját).
101 E megfontolások fényében kell megvizsgálni a felperesek által annak alátámasztására felhozott bizonyítékokat, hogy a Cheminova A/S súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne el, amennyiben az Elsőfokú Bíróság nem rendeli el a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Lodi, a Cheminova Agro Italia, a Cheminova Bulgaria és az Agrodan felperesekkel kapcsolatos érvelést ki kell zárni e vizsgálatból (lásd a fenti 64. pontot).
102 Először is meg kell vizsgálni, hogy az állítólagos kár minősülhet‑e súlyosnak többek között a vállalkozás méretére és forgalmára, valamint azon csoport sajátosságaira tekintettel, amelyhez a vállalkozás tartozik (lásd a fenti 91. pontban hivatkozott Cosmos-Tank és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 26. pontját; a fenti 40. pontban hivatkozott Du Pont de Nemours [France] és társai kontra Bizottság ügyben hozott végzés 196. és 203. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
103 E tekintetben a felperesek kifejtik, hogy a 2004, 2005 és 2006 során azon csoport átlagos forgalma, amelynek a Cheminova részét képezi, 5,248 milliárd dán korona (DKK) volt, azaz több mint 700 millió euró. A felperesek szerint a kár súlyosságát különösen azon tény támasztja alá, hogy 2006 során a malationnal kapcsolatban megvalósított forgalom közel [bizalmas] millió euró volt, „ami a Cheminova felperesek teljes forgalmának [bizalmas]%‑át jelenti”. Kifejtik, hogy „e forgalom [bizalmas]%‑át az Európai Unió piacán valósították meg”.
104 Következésképpen ‑ a felperesek által bemutatott számadatok alapján ‑ a megtámadott határozat által a közösségi piacon okozott éves kár a csoportjuk forgalmának kevesebb mint 1%‑át jelentené.
105 Azon elemek bizonyító erejét, amelyeken ezen 1% alatti szám alapul, egyértelműen csökkenti azon tény, hogy a felperesek által szolgáltatott adatokat két okból is viszonylagosnak kell tekinteni.
106 Egyrészt az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben említett százalékok a négy Cheminova felperes által megvalósított forgalom alapján kerültek kiszámításra, míg azokat azon csoport – jelentősebb ‑ forgalma alapján kellett volna kiszámítani, amelyhez a felperesek tartoznak. Másrészt – amint azt az Elsőfokú Bíróság fentebb már kimondta (64. és 101. pont) – csak a Cheminova A/S‑re vonatkozó bizonyítékokat lehet figyelembe venni a sürgősség megállapításakor. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben előterjesztett adatok azonban a négy Cheminova felperesre vonatkoznak, és nem teszik lehetővé a Cheminova A/S‑re vonatkozó releváns adatok azonosítását, pedig ezen adatoknak magának az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek a szövegében kellett volna szerepelniük (lásd a fenti 66. pontot).
107 Ennélfogva a felperesek által a közösségi piacon elszenvedett kárral kapcsolatban benyújtott számadatok nem tekinthetőek kellően pontosnak ahhoz, hogy a sürgősség megállapítást nyerjen a Cheminova A/S esetében.
108 Ezenkívül a megtámadott határozat által a közösségi piacon csak a Cheminova A/S‑nek okozott éves kár hozzávetőleges becslésekor a Cheminova csoport forgalma 1%‑ánál jelentősen kisebb nagyságrendű eredményre jutunk.
109 Amennyiben a felperesek a megtámadott határozat következményeként ‑ mivel a harmadik országok követhetik a közösségi szabályozást ‑ a Közösségen kívüli államokban történő eladásaik csökkenésére hivatkoznak, meg kell állapítani, hogy e magatartásra nem hivatkoznak az Egyesült Államok és Kanada piacait illetően, amelyeken a felperesek a Deloitte & Touche jelentés szerint a malation alapú termékeik [bizalmas]%‑át forgalmazzák. E jelentés szerint az említett két piacot valószínűleg egyáltalán nem érinti a malationnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadása. Következésképpen a megtámadott határozatnak a harmadik országokbeli eladásokra gyakorolt állítólagos kedvezőtlen hatása a maguk a felperesek által benyújtott bizonyítékok alapján már jelentősen csökkent.
110 A többi harmadik országot illetően, amelyekben állítólag malation alapú termékeket forgalmaznak, a felperesek nem bizonyították, hogy a kért ideiglenes intézkedés – feltételezve, hogy az Elsőfokú Bíróság elrendeli – megakadályozná az érintett országok hatóságait a malation területükön történő forgalmazásának megtiltásában. Ennélfogva nem bizonyították, hogy a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztése megakadályozná az állítólagos kár bekövetkeztét. Mindenesetre a malation forgalmazásának ilyen betiltása nem a megtámadott határozat közvetlen következménye lenne, hanem az egyes harmadik országok hatóságainak a szuverenitásuk körében hozott határozata (lásd ebben az értelemben a fenti 100. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 30‑án hozott végzés 160. pontját).
111 A felpereseknek a rotterdami egyezmény 5. cikkére való hivatkozása (lásd a fenti 84. pontot) szintén nem bizonyítja a jogilag megkövetelt módon, hogy a Közösséget e rendelkezésből eredően terhelő tájékoztatási és bejelentési kötelezettség a Cheminova A/S számára előre látható és számszerű kárt okozna adott harmadik országban az alapeljárás idején. Bár a felperesek bejelentették, hogy a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2007. november 23‑i 1376/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 307., 14. o.) értelmében a malation felvételt nyert a rotterdami egyezményt végrehajtó 304/2003 rendelet I. mellékletének 1. részébe, meg kell állapítani, hogy a 304/2003 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében e felvétel egyetlen következménye az esetleges importáló országokkal szemben bevezetett tájékoztatási kötelezettség. Következésképpen a felperesek nem bizonyították, hogy a rotterdami egyezmény szerkezete közvetlenül és elkerülhetetlenül a malation alapú termékek eladásának elvesztésével járna az adott harmadik országok piacain. Épp ellenkezőleg, a felperesek elismerték az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által feltett kérdésre válaszul, hogy egyedül a harmadik országok dönthetnek az érintett termékek behozataláról.
112 A felperesek kifejtik továbbá, hogy a felvétel megtagadásáról szóló határozatot, mint amilyen a megtámadott határozat is, általában új LSZH‑k meghatározása követi a szóban forgó, növényi eredetű termékekben található anyag tekintetében, ami a gyakorlatban egyenértékű a Közösségen kívül malationnal kezelt termések vagy termékek Közösségbe való behozatalának tilalmával, ami a harmadik országokbeli ügyfelekben kétségeket ébresztene. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által feltett kérdésre válaszul kifejtették, hogy a megtámadott határozat és az LSZH‑k meghatározása közötti kapcsolat a malation alapú termékek harmadik országokban történő eladását érintené.
113 E tekintetben az új LSZH‑knak a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre gyakorolt állítólagos kedvezőtlen hatásait illetően nem vitatott, hogy a felperesek malation alapú termékeik [bizalmas]%‑át az Egyesült Államok és Kanada piacain adják el. Maga a Deloitte & Touche jelentés szerint azonban e két piacot valószínűleg egyáltalán nem érinti az LSZH‑k kérdése. A többi piacot illetően elegendő arra emlékeztetni, hogy egyedül az érintett harmadik országok dönthetnek a malation alapú termékek behozataláról (lásd a fenti 110. és 111. pontot).
114 Hasonlóképpen, amennyiben a megtámadott határozat ténylegesen új LSZH‑k meghatározásával járna a malationt illetően, az ezen LSZH‑k következtében a közösségi piacon állítólag elszenvedett kár nem a megtámadott határozat közvetlen következménye lenne. Amint azt a felperesek elismerték, az LSZH‑k meghatározásának közösségi eljárása független a malationnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásától. Egyébként a felperesek nem bizonyították jogilag megkövetelt módon, hogy a malationnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadása elkerülhetetlenül – a szigorúbb új LSZH‑k miatt – az e hatóanyaggal kezelt termékek Közösségbe való behozatalának tilalmával járna. Nem fejtették ki többek között az okokat, amelyek miatt a közösségi jogalkotó nem határozhatna meg a nemzetközi kereskedelem megkönnyítése érdekében „import toleranciákat”, amelyek a malation esetében a korábbi LSZH‑k szerint tennék lehetővé az érintett élelmiszerek és növényi eredetű termékek behozatalát.
115 Ennélfogva a felpereseknek az LSZH‑k kérdésével kapcsolatos állításai nem relevánsak a megtámadott határozat által a Cheminova A/S‑nek okozott állítólagos kár súlyának bizonyítását illetően.
116 Amennyiben a felperesek a „repce projektre” hivatkoznak, amelynek keretében a Cheminova A/S malationt kívánt szolgáltatni a repce ágazatnak, előreláthatólag jelentősen növelve a forgalmat és a malation alapú termékekkel elért hasznot, elegendő megjegyezni, hogy az ezzel kapcsolatban hivatkozott elmaradt haszon csupán reményeken alapul, mivel az ideiglenes intézkedés iránti kérelem nem hivatkozik semmilyen aláírt szállítási szerződésre vagy előszerződésre, amelynek tárgya e projekt Cheminova A/S általi megvalósítása lenne, aminek a végrehajtását megtámadott határozat veszélyeztetné. A „repce projekt” tehát nem konkretizálódott még annyira, hogy azt a Cheminova A/S szerzeményének lehessen tekinteni.
117 A „repce projekttel” kapcsolatban hivatkozott kárt tehát feltételezettnek kell tekinteni. Egy tisztán feltételezett kár, amennyiben a jövőbeni és bizonytalan események bekövetkezésétől függ, nem indokolhatja ideiglenes intézkedések elrendelését (az Elsőfokú Bíróság elnöke fenti 45. pontban hivatkozott Government of Gibraltar kontra Bizottság ügyben hozott végzésének 101. pontja és a T‑422/03. R. sz., Enviro Tech Europe és Enviro Tech International kontra Bizottság ügyben 2004. február 3‑án hozott végzésének [EBHT 2004., II‑469. o.] 65. pontja). Következésképpen a felpereseknek az ezzel kapcsolatos állításai szintén nem bizonyítják a megtámadott határozat által a Cheminova A/S‑nek okozott állítólagos kár súlyát.
118 Az irányelv 13. cikke által állítólagosan biztosított adatvédelmi jogokban való részesülés megtagadásából eredő kárt illetően meg kell állapítani, hogy a felperesek nem számszerűsítették az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a malationnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásából származó kár ezen összegét, e számszerűsítés lehetetlenségére való hivatkozás nélkül. Az adatok védelmével kapcsolatos állítást tehát szintén el kell utasítani.
119 A fentiekből következik, hogy valamennyi, a Cheminova A/S által elszenvedett kár súlyának alátámasztására felhozott bizonyítékot el kell utasítani.
120 Ezenkívül e kárnak, amelyet hozzávetőleg a Cheminova csoport forgalma 1%‑ánál kisebbre becsülnek (lásd a fenti 108. pontot) még levonások tárgyát kell képeznie, mivel a felperesek elismerték, hogy más, általuk gyártott, vagy olyan termékek eladásával, amelyeknek forgalmazására engedélyük van, részben ellentételezni tudják a malation alapú termékek eladását, kifejtve, hogy az elvesztett termékfelhasználásoknak [bizalmas]%‑a lenne Spanyolországban visszanyerhető a felperesek termékkínálatában szereplő helyettesítő termékek eladásával.
121 E megállapítások alapján megállapítható, hogy a megtámadott határozat által a Cheminova A/S‑nek okozott kár mindenesetre egyértelműen a Cheminova csoport forgalma 1%‑ánál kisebb, és ekképpen nem tekinthető súlyosnak, anélkül hogy külön meg kellene határozni valamennyi helyettesítő terméket és a szükséges levonásokat, ami egyébként is lehetetlen lenne a csak a Cheminova A/S‑re vonatkozó számadatok hiányában.
122 E következtetést nem kérdőjelezi meg a felperesek által hivatkozott tényállási elemek összességének értékelése, különösen azon tényé, hogy a Cheminova A/S 1968‑ban kezdett el malationt gyártani a Fyfanon®™ védjegy alatt, és 1991‑re a malation legfőbb gyártójává lett, tehát közel 40 éve van jelen a malation piacán, és a Közösség tíz tagállamában számos malation alapú, különböző használatra szánt növényvédő szer forgalomba hozatali engedélyével rendelkezik. E történeti megfontolások nem vehetőek figyelembe, mivel nem tartalmaznak semmilyen számszerű gazdasági vagy pénzügyi adatot, amely figyelembe vehető lenne a kár értékeléséhez az ideiglenes intézkedés elrendelésének igazolása céljából.
123 A felperesek egyébként nem bizonyították a jogilag megkövetelt módon, hogy a fentebb hozzávetőlegesen felbecsült kárt helyrehozhatatlannak lehet‑e tekinteni.
124 E tekintetben elegendő azt megállapítani, hogy míg a felperesek szerint fennáll annak a veszélye, hogy a Közösségen belül elvesztik a malationnal kapcsolatos piaci részesedéseiket és hírnevüket, nem bizonyították jogilag megkövetelt módon, hogy ezen elveszett hírnév és piaci részesedések visszaszerzése lehetetlen lenne a Cheminova A/S számára, amennyiben az alapeljárás eredményeként megsemmisítenék a megtámadott határozatot. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem irataiból nem lehet arra következtetni, hogy e veszteségek helyrehozhatatlanok lennének, valamint hogy a malation ne tudná visszaszerezni korábbi helyzetét.
125 Egyrészt a felperesek maguk is kiemelik, hogy lehetetlen technikai szempontból a malation teljes és hiánytalan helyettesíthetőségét elérni. Másrészt kifejtik, hogy a malation legfőbb előnyeinek egyike, hogy széles körben alkalmazható, és viszonylag alacsony áron adható el a termelőknek. Végül kifejezetten felhívták a figyelmet az európai ügyfeleiket reprezentáló három szervezet nyilatkozataira, amelyek kiemelik a malation jelentőségét a kártevő rovarokkal szembeni küzdelemre szánt, illetve nélkülözhetetlen mivoltát a rezisztencia kialakulásának elkerülésére alkalmazott kémiai szerek palettáján, valamint a malationnak az irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadása által gyakorolt kedvezőtlen gazdasági következményeket.
126 Ebből kitűnik, hogy a malation sajátosságait a felperesek ügyfelei láthatóan nagyra értékelik, és hogy nem létezik tökéletes helyettesítő termék. E bizonyítékok a malation piacra való visszatérésének lehetőségét is alátámasztják abban az esetben, ha a megtámadott határozat végrehajtását nem függesztenék fel, és a megtámadott határozatot megsemmisítené az alapügyben hozott ítélet.
127 E következtetést megerősítik a bizonyos főbb ügyfeleik körében folytatott, a hatóanyag újbóli engedélyezése esetén a malation piacra való esetleges visszatérésére vonatkozó tanulmány eredményei is. A megkérdezett ügyfelek egyike sem zárta ki kategorikusan annak lehetőségét, hogy a malation visszaszerezze az elveszett piaci részesedéseket.
128 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kilenc ügyfélből egy fenntartás nélkül elismerte a malation piacra való visszatérésének lehetőségét. Bár egy másik ügyfél kifejtette, hogy e visszatérés nehéznek tűnik, mivel a piacot addigra más termékek hódítják meg, e válasz bizonyító erejét csökkenti azon tény, hogy e választ a Lodi, az egyik felperes adta, aki egyáltalán nem tekinthető tárgyilagos információ-forrásnak, amennyiben a jelen eljárás keretében kifejti, hogy lehetetlen lesz a malationnak visszanyernie korábbi helyzetét. Egy harmadik ügyfél azt a választ adta, hogy amennyiben a helyettesítő termékek és a malation hatékonyság és ár tekintetében hasonlóak, nehéz elképzelni, hogy a növénytermesztők ismét malationt használjanak. Ezen ügyfél ugyanakkor hozzáfűzte, hogy visszatérne a malationhoz annak piacra való visszatérése esetén. A többi ügyfél úgy találta, hogy a malation piacra való visszatérése a termék hatékonyságához és versenyképes árához kapcsolódó feltételektől függően lehetséges.
129 A felperesek nem állították, hogy a malation kevésbé hatékony, mint a megtámadott határozat miatt elvesztett piaci részesedéseket megszerző helyettesítő termékek. Az árak szintjét illetően maguk a felperesek hivatkoztak bizonyos malation alapú termékeik viszonylag magas – [bizalmas]%‑os – haszonkulcsára, amely tény lehetővé tenné számukra az árak csökkentését e termékek újbóli piacra való bevezetése érdekében.
130 Következésképpen – bár a megtámadott határozat miatt elvesztett piaci részesedések malation általi visszaszerzése gazdaságilag és pénzügyileg meglehetősen költséges – e visszatérés a piacra, beleértve a malation hírnevének helyreállítását, nem tűnik lehetetlennek (lásd ebben az értelemben a fenti 100. pontban hivatkozott Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 1999. június 30‑án hozott végzés 161–165. pontját).
131 A Cheminova A/S által a megtámadott határozat miatt állítólag elszenvedett kár tehát – a sürgősséggel kapcsolatban felhozott többi kérdés, többek között a helyettesíthetőség vizsgálatának szükségessége nélkül – nem tekinthető helyrehozhatatlannak.
132 A fentiekből következik, hogy a felperesek jelenleg nem bizonyították, hogy a Cheminova A/S súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenvedne el, ha az Elsőfokú Bíróság nem rendeli el a végrehajtás kért felfüggesztését.
133 Következésképpen az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet sürgősség hiányában el kell utasítani, anélkül hogy a végrehajtás felfüggesztése elrendelésének további feltételeit vizsgálni kellene.
A fenti indokok alapján
AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKE
a következőképpen határozott:
1) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.
2) A költségekről jelenleg nem határoz.
Luxembourg, 2007. december 4.
E. Coulon
M. Jaeger
hivatalvezető
elnök
*Az eljárás nyelve: angol.
1 –Törölt bizalmas adatok.
Full & Egal Universal Law Academy