23.10.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 288/8
A Bíróság (nagytanács) 2010. szeptember 8-i ítélete (a Schleswig-Holsteinisches Verwaltungsgericht (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Carmen Media Group Ltd kontra Land Schleswig-Holstein, Innenminister des Landes Schleswig-Holstein
(C-46/08. sz. ügy) (1)
(EK 49. cikk - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Gibraltáron kiadott, sportversenyekre vonatkozó fogadások tétjeinek kizárólag külföldön történő gyűjtésére jogosító engedély jogosultja - Sportversenyekre vonatkozó fogadások tartományi szintű állami monopólium alá tartozó szervezése - A játékhoz kapcsolódó túlzott kiadásokra való ösztönzés megelőzésére és a játékfüggőség elleni küzdelemre irányuló cél - Arányosság - A játékra kínálkozó alkalmak csökkentésére és a szerencsejátékokkal kapcsolatos tevékenység korlátozását ténylegesen korlátozni képes, koherens és szisztematikus módon alkalmazott intézkedés - Gazdasági magánszereplők által kínálható egyéb szerencsejátékok - Engedélyezési eljárás - Az illetékes hatóság diszkrecionális jogköre - Szerencsejáték interneten keresztül történő kínálatának tilalma - Egyes gazdasági szereplők által kínált szolgáltatások ideiglenes fenntartását lehetővé tevő átmeneti intézkedések)
2010/C 288/13
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Schleswig-Holsteinisches Verwaltungsgericht
Az alapeljárás felei
Felperes: Carmen Media Group Ltd
Alperesek: Land Schleswig-Holstein, Innenminister des Landes Schleswig-Holstein
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Schleswig-Holsteinisches Verwaltungsgericht — Az EK 49. cikk értelmezése — A társadalomra nem csupán csekély mértékben veszélyes sportfogadások és lottójátékok szervezésére állami monopóliumot bevezető, az egyéb szerencsejátékok szervezésének engedélyezését pedig diszkrecionális hatósági jogkörbe utaló, és a szerencsejátékok interneten keresztül történő szervezését tiltó nemzeti szabályozás
Rendelkező rész
1.
Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban interneten keresztül sportfogadásokat kínálni szándékozó piaci szereplő attól még továbbra is az említett rendelkezés hatálya alá tartozik, hogy nem rendelkezik olyan engedéllyel, amely lehetővé tenné számára, hogy ilyen fogadásokat a letelepedése szerinti tagállamban tartózkodó személyek részére is kínálhasson, csupán olyan engedéllyel, amelynek alapján e szolgáltatásokat kizárólag az említett területen kívül nyújthatja.
2.
Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy abban az esetben, amikor a sportfogadások és lottójátékok terén regionális szintű állami monopóliumot vezettek be, amelynek a célja a játékhoz kapcsolódó túlzott kiadásokra való ösztönzés megelőzése és a játékfüggőség elleni küzdelem, és valamely nemzeti bíróság ennek ellenére megállapítja, hogy:
—
más típusú szerencsejátékokat engedéllyel rendelkező magánszolgáltatók is szervezhetnek, és
—
az említett monopólium hatályán kívül eső, más típusú szerencsejátékok tekintetében, amelyek egyébként a függőség esetleges kialakulása szempontjából a monopólium hatálya alá tartozó játékoknál nagyobb veszélyt jelentenek, az illetékes hatóságok e játéktevékenységek fejlesztését és ösztönzését elősegítő jellegű, a kínálat bővítésére irányuló politikát folytatnak, többek között az ezekből származó bevételek maximalizálása érdekében;
az említett bíróság joggal juthat arra a következtetésre, hogy az ilyen monopólium nem alkalmas azon cél elérésére, amelyre tekintettel azt a játékra alkalmat adó lehetőségek számának csökkentését és az e területen folytatott tevékenység korlátozását koherens és szisztematikus módon való elősegítése érdekében bevezették.
Az a körülmény, hogy az említett monopólium tárgyát képező szerencsejátékok a regionális, az említett egyéb típusú szerencsejátékok pedig a szövetségi hatóságok hatáskörébe tartoznak, ebből a szempontból nem releváns.
3.
Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy amikor valamely tagállamban a szerencsejátékok bizonyos típusainak kínálatát illetően előzetes közigazgatási engedélyezési rendszert vezetnek be, ez a rendszer, amely eltér a szolgáltatásnyújtásnak az említett rendelkezés által garantált szabadságától, csakis akkor felel meg az utóbbi rendelkezésből eredő követelményeknek, ha olyan objektív, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és előre ismert szempontokon alapul, amelyek a nemzeti hatóságok mérlegelési jogkörének gyakorlását keretek közé szorítják annak érdekében, hogy az ne váljon önkényessé. Ezenfelül minden, ilyen eltérésen alapuló korlátozó intézkedés által hátrányosan érintett személy részére hatékony bírósági jogorvoslati eszközöket kell biztosítani.
4.
Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely tiltja a szerencsejátékok interneten keresztül történő szervezését és közvetítését a játékhoz kapcsolódó túlzott mértékű kiadásokra való ösztönzés megelőzése, a játékfüggőség elleni küzdelem és a fiatalok védelme érdekében, főszabály szerint alkalmasnak tekinthető ezen törvényes célok elérésére, akkor is, ha e játékok kínálata hagyományosabb csatornákon továbbra is megengedett. Az a körülmény, hogy e tilalomhoz olyan átmeneti intézkedés társul, mint az alapeljárás tárgyát képező, még nem fosztja meg az említett tilalmat ezen alkalmasságától.
(1) HL C 128., 2008.5.24.
Full & Egal Universal Law Academy