27.8.2011
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 252/2
A Bíróság (nyolcadik tanács) 2011. június 30-i ítélete (a Conseil d'État (Franciaország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Société Zetruf Ltd kontra Premier ministre
(C-212/08. sz. ügy) (1)
(A lóversenypályákon kívüli lóversenyfogadások lebonyolításának kizárólagos rendszere - EK 49. cikk - A szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozása - Nyomós közérdekek - A játékfüggőség elleni küzdelemre, a csalások és más bűncselekmények elleni küzdelemre, valamint a vidékfejlesztéshez való hozzájárulásra irányuló cél - Arányosság - Korlátozó intézkedés, amelynek a játéklehetőségek csökkentését és a szerencsejáték-tevékenységek koherens és szisztematikus módon történő korlátozását kell céloznia - Dinamikus üzletpolitikát folytató gazdasági szereplő - Mértéktartó hirdetési politika - A hagyományos csatornákon és az interneten történő forgalmazás akadályainak értékelése)
2011/C 252/02
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Conseil d'État
Az alapeljárás felei
Felperes: Société Zetruf Ltd
Alperes: Premier ministre
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Conseil d’État — Az EK 49. cikk és az EK 50. cikk értelmezése — Azon rendszer elfogadhatósága, amely a lóversenyfogadások lóversenypályákon kívül történő lebonyolítását kizárólagos jelleggel egyetlen nonprofit gazdasági szereplő javára biztosítja, amely ugyanakkor dinamikus üzletpolitikát folytat — Csak az on-line lóversenyfogadásokat szükséges-e figyelembe venni, vagy pedig a lóversenyfogadási ágazatot a maga egészében, tekintet nélkül a fogadások formájára?
Rendelkező rész
1.
Az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy:
a)
az a tagállam, amely a szerencsejáték-ágazatban a fogyasztók különösen magas szintű védelmét kívánja biztosítani, megalapozottan vélheti úgy, hogy csak a hatóságok szigorú ellenőrzése alatt álló, egyetlen szervezetnek biztosított kizárólagos jogok teszik lehetővé az ezen ágazathoz kapcsolódó veszélyek ellenőrzés alatt tartását, valamint a játékhoz kapcsolódó túlzott kiadások ösztönzésének a megelőzésére és a játékfüggőség elleni küzdelemre irányuló célok kellőképpen hatékony követését;
b)
a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy:
—
az alapjogvita tényállásának időpontjában a nemzeti hatóságok valóban ilyen különösen magas szintű védelmet kívántak-e biztosítani, és hogy az elérni kívánt ezen védelmi szintre tekintettel a monopólium bevezetése ténylegesen szükségesnek tekinthető-e, és
—
ténylegesen koherens és szisztematikus módon kerül-e sor a főszabály szerint a kizárólagos jogokkal rendelkező szervezet tevékenységei felett gyakorolt állami ellenőrzésekre az e szervezet számára kitűzött célok követése során;
c)
a bűnözés elleni küzdelemre, valamint a játéklehetőségek csökkentésére irányuló célokkal való összhang érdekében egy olyan nemzeti szabályozásnak, amely monopóliumot hoz létre a szerencsejátékok területén:
—
azon a megállapításon kell alapulnia, miszerint a szerencsejátékokhoz kapcsolódó bűncselekmények és csalások, valamint a játékfüggőség problémát okoz az érintett tagállam területén, amelyet az engedélyezett és szabályozott tevékenységek terjesztése orvosolhat, és
—
kizárólag mértéktartó és szigorúan a fogyasztóknak az ellenőrzött játékok rendszere felé orientálásához szükséges mértékre korlátozódó reklámot tehet lehetővé.
2.
A szolgáltatásnyújtás szabadsága olyan rendszer általi megsértésének megítélése céljából, amely a lóversenyfogadások szervezésére vonatkozóan kizárólagosságot biztosít, a nemzeti bíróságoknak e fogadások valamennyi egymást helyettesítő forgalmazási csatornáját figyelembe kell venniük, hacsak az internet igénybevétele nem jár azzal a következménnyel, hogy az érintett szerencsejátékokkal kapcsolatos kockázatokat a hagyományos csatornákon értékesített szerencsejátékok már meglévő kockázatain felül növeli. Egy olyan nemzeti szabályozás esetén, amely egyformán alkalmazandó az on-line fogadások kínálatára és a hagyományos csatornákon megtett fogadások kínálatára, a szolgáltatásnyújtás szabadságának megsértését az érintett ágazat egészét érintő korlátozások szempontjából kell megítélni.
(1) HL C 197., 2008.8.2.
Full & Egal Universal Law Academy