12.9.2009
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 220/13
A Bíróság (második tanács) 2009. július 16-i ítélete (a Tribunale Amministrativo Regionale della Campania [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Futura Immobiliare srl Hotel Futura, Meeting Hotel, Hotel Blanc, Hotel Clyton, Business srl kontra Commune di Casoria
(C-254/08. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - 2006/12/EK irányelv - 15. cikk a) pont - A hulladékártalmatlanítás költségeinek nem a hulladék tényleges termelése alapján történő felosztása - A szennyező fizet elvvel való összeegyeztethetőség)
2009/C 220/21
Az eljárás nyelve: olasz
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunale Amministrativo Regionale della Campania — Olaszország
Az alapeljárás felei
Felperesek: Futura Immobiliare srl Hotel Futura, Meeting Hotel, Hotel Blanc, Hotel Clyton, Business srl
Alperes: Commune di Casoria
A másik érdekelt fél: az Azienda Speciale Igiene Ambientale (ASIA) SpA
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Tribunale Amministrativo Regionale della Campania — A hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 114., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 15. cikkének az értelmezése — Olyan nemzeti rendszer, amely a hulladékártalmatlanítás költségeit nem a hulladéktermelés vagy a hulladék valamely hulladékgyűjtőnek vagy hulladékártalmatlanítást végző vállalkozásnak történő átadása céljából történő birtoklása függvényében osztja meg — A „szennyező fizet” elvvel való összeegyeztethetőség.
Rendelkező rész
A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi 2006/12 irányelv 15. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal a közösségi jog jelenlegi állása szerint nem ellentétes egy olyan nemzeti szabályozás, amely a települési hulladékgazdálkodás és -ártalmatlanítás finanszírozása céljából olyan adót ír elő, amelyet az e szolgáltatás igénybevevői által termelt hulladék mennyiségének becslése alapján, és nem az általuk ténylegesen termelt és gyűjtésre leadott hulladék mennyisége alapján számítanak ki.
Azonban a kérdést előterjesztő bíróság feladata a hozzá előterjesztett ténybeli és jogi elemek alapján annak vizsgálata, hogy a szóban forgó hulladékadó nem vezet-e ahhoz, hogy a költségek egyes „birtokosokra”, a jelen esetben a szállodaipari létesítményekre való terhelése nyilvánvalóan aránytalan azon hulladék mennyiségével és jellegével, amelyet azok termelhettek.
(1) HL C 209., 2008.8.15.
Full & Egal Universal Law Academy