28.8.2010
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 234/10
A Bíróság (első tanács) 2010. július 8-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Portakabin Limited, Portakabin B.V. kontra Primakabin B.V.
(C-558/08. sz. ügy) (1)
(Védjegyek - Hirdetés az interneten kulcsszavak alapján („keyword advertising”) - 89/104/EGK irányelv - Az 5–7. cikk - A hirdetések egy védjeggyel azonos kulcsszó alapján történő megjelenítése - A hirdetések egy védjegyet „kisebb elírásokkal” megismétlő kulcsszavak alapján történő megjelenítése - Használt áruk hirdetése - A védjegyjogosult által gyártott és forgalomba hozott áruk - A védjegyoltalom kimerülése - A viszonteladó nevét tartalmazó címkék elhelyezése és a védjegyet tartalmazó címkék eltávolítása - A védjegyjogosult által gyártott árukon kívül máshonnan származó árukat is magukban foglaló használt áruk más védjegye alapján történő hirdetése)
2010/C 234/15
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Hoge Raad der Nederlanden
Az alapeljárás felei
Felperesek: Portakabin Limited, Portakabin B.V.
Alperes: Primakabin B.V.
Tárgy
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Hoge Raad der Nederlanden — A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL L 40., 1989.2.11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 5. cikke (5) bekezdésének, 6. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának, továbbá 7. cikkének értelmezése — A védjegyjogosult arra vonatkozó joga, hogy fellépjen védjegyének jogosulatlan használatával szemben — Használat — Fogalom — A védjegy keresőkifejezésként való használata az említett védjeggyel ellátott áruk keresőmotorral történő internetes keresése céljából — A védjeggyel ellátott termékek viszonteladójának honlapjára mutató link megjelenítése
Rendelkező rész
1.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-i megállapodással módosított, a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely védjegy jogosultja megtilthatja, hogy a hirdető ezzel a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést az említett védjegyjogosult hozzájárulása nélkül internetes reklámszolgáltatás keretében kiválasztott kulcsszóként az említett védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonos áruk vagy szolgáltatások reklámozására használja, amennyiben e reklám nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé az átlagos internethasználó számára annak felismerését, hogy a hirdetésben említett áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, illetve ahhoz gazdaságilag kapcsolt vállalkozástól, vagy ellenkezőleg, harmadik személytől származnak-e.
2.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-i megállapodással módosított 89/104 irányelv 6. cikkét úgy kell értelmezni, hogy ha valamely védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölésnek a hirdetők által, internetes reklámszolgáltatás keretében, kulcsszóként történő használata a fenti irányelv 5. cikke alapján megtiltható, ezek a hirdetők főszabály szerint nem hivatkozhatnak a fenti 6. cikk (1) bekezdésében foglalt kivételekre az e tilalom alóli mentesülés érdekében. A nemzeti bíróság feladata azonban, hogy a jelen ügy sajátos körülményeire tekintettel megvizsgálja, hogy ténylegesen nem a fent említett 6. cikk (1) bekezdésének értelmében vett olyan használatra került-e sor, amely az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történtnek tekinthető.
3.
Az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-i megállapodással módosított 89/104 irányelv 7. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely védjegy jogosultja nem tilthatja meg a hirdetőnek, hogy a fenti védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, az internetes reklámszolgáltatás keretében a hirdető által a fenti védjegyjogosult hozzájárulása nélkül kulcsszóként választott megjelölés alapján hirdesse a védjegyjogosult által gyártott és az Európai Gazdasági Térség piacán általa vagy az ő hozzájárulásával forgalomba hozott áruk viszonteladását, hacsak nem áll fenn a fent említett cikk (2) bekezdése értelmében vett olyan jogos érdek, amely igazolja azt, hogy a védjegyjogosult ellenezze e forgalomba hozatalt. Ilyen jogos érdek az, ha a fenti megjelölés alapján azt gondolhatják, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn a viszonteladó és a védjegyjogosult között, vagy ha a használat súlyosan sérti a védjegy jó hírnevét.
A nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben fennáll-e ilyen jogos érdek, és ennek során:
—
nem állapíthatja meg mindössze azon tény alapján, hogy a hirdető más védjegyét olyan kifejezésekkel kiegészítve használja, amelyek jelzik azt, hogy az érintett áruk viszonteladás tárgyát képezik — mint például a „használt” vagy „másodkézből való” kifejezések —, hogy a hirdetés alapján az a következtetés vonható le, hogy a viszonteladó és a védjegyjogosult között gazdasági kapcsolat áll fenn, vagy hogy a hirdetés súlyosan sérti a védjegy jó hírnevét;
—
meg kell állapítania, hogy fennáll ilyen jogos érdek, ha a viszonteladó azon védjegy jogosultjának hozzájárulása nélkül, amelyet a viszonteladói tevékenységeinek hirdetése során használ, eltávolította a fenti védjegyjogosult által gyártott és forgalomba hozott árukról ezt a védjegymegjelölést, és e megjelölést — a fenti védjegyet elrejtve — a viszonteladó nevét feltüntető címkével helyettesítette, és
—
meg kell állapítania, hogy a más védjegyével ellátott, használt áruk eladására szakosodott viszonteladónak nem tiltható meg, hogy használja e védjegyet a viszonteladói tevékenységének a vásárlóközönség számára történő hirdetése érdekében, amely tevékenység a fenti védjeggyel rendelkező használt áruk eladásán kívül magában foglalja egyéb használt áruk eladását is, feltéve hogy ezen egyéb áruk viszonteladása — mennyiségüket, megjelenésüket vagy rossz minőségüket tekintve — nem fenyeget azzal a veszéllyel, hogy súlyosan károsítja azt az imázst, amelyet a védjegyjogosult a védjegyével összefüggésben sikeresen kialakított.
(1) HL C 55., 2009.3.7.
Full & Egal Universal Law Academy