29.3.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 79/18
Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) T-459/05. sz., MPDV Mikrolab GmbH, Mikroprozessordatenverarbeitung und Mikroprozessorlabor kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2007. november 8-án hozott ítélete ellen az MPDV Mikrolab GmbH Mikroprozessordatenverarbeitung und Mikroprozessorlabor által 2008. január 17-én benyújtott fellebbezés
(C-17/08. P. sz. ügy)
(2008/C 79/31)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: MPDV Mikrolab GmbH, Mikroprozessordatenverarbeitung und Mikroprozessorlabor (képviselő: W. Göpfert Rechtsanwalt)
A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül a magtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az Elsőfokú Bíróság elutasította a hozzá benyújtott kérelmeket,
—
nyilvánítsa semmisnek a második fellebbezési tanács 2005. október 19-i R 1059/2004-2. sz. határozatát, és
—
az alperest kötelezze a fellebbezés költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezés a közösségi védjegyről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának az Elsőfokú Bíróság megtámadott ítéletében kifejtett, jogilag hibás értelmezésén alapul.
E hibás értelmezés helytelen eredményre – a „manufacturing score card” közösségi szóvédjegy lajstromozásának megtagadásához – vezetett. Így különösen az Elsőfokú Bíróság nem csak hogy tartalmilag helytelen értékelést végzett, hanem súlyosan félreértelmezte a Bíróság által, a megkülönböztető képesség és a rendelkezésre állás vonatkozásában felállított feltételeket, ami a közösségi védjegybejelentéseket és az érintett fogyasztókat illeti.
Az Elsőfokú Bíróság a bejelentésben foglalt szóösszeállítást megengedhetetlenül bontotta részeire, és alapította erre az oltalom megtagadását. Az ilyen részekre bontás azonban nem felel meg annak, ahogyan az „átlagfogyasztók” a védjegyet annak a maga összességében való észlelésekor megítélik és értelmezik. Ezenkívül az Elsőfokú Bíróság jogtalanul alapította a megkülönböztető képesség hiányát és a rendelkezésre állás fennállását arra, hogy a szóösszeállítás olyan részekből áll, amelyeket a kereskedelmi forgalomban szokásosan az érintett szolgáltatások céljának és rendeltetésének leírására használnak. Az érintett fogyasztók azonban a három angol szó kombinációjából álló „manufacturing score card” bejelentett közösségi védjegyből nem ismernek fel semmilyen rögtön nyilvánvaló jelentést. Következésképpen fennáll a közösségi védjegyről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint szükséges minimális megkülönböztető képesség, és a bejelentett védjegy nem írja le az áruknak vagy szolgáltatásoknak az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett jellemzőit sem.
Full & Egal Universal Law Academy