5.7.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 171/14
Az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) által a T-298/04. sz., Efkon AG kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben 2008. január 22-én hozott végzés ellen az Efkon AG által 2008. április 3-án benyújtott fellebbezés
(C-146/08 P. sz. ügy)
(2008/C 171/25)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Efkon AG (képviselő: M. Novak ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbező kérelmei
—
az Európai Közösségek Bírósága állapítsa meg, hogy az Elsőfokú Bíróság T-298/04. sz. ügyben 2008. január 22-én hozott, megtámadott végzése jogellenes, és helyezze azt hatályon kívül, illetve kötelezze az Elsőfokú Bíróságot szabályszerű eljárás lefolytatására, és érdemi határozat meghozatalára;
—
semmisítse meg az irányelvnek a megtámadott rendelkezését a keresetben foglalt kérelemnek megfelelően, és kötelezze az alpereseket a költségek viselésére.
—
Ezenfelül a Bíróság állapítsa meg, hogy a 2004. július 21-én benyújtott keresetet elbíráló, 2008. január 22-i végzés az eljárásnak az ésszerű időt meghaladó tartama miatt sérti az EEJE 6. cikkét, és a fellebbezőnek már ebből az okból is jogvédelmet kell biztosítani.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező az Elsőfokú Bíróság említett végzése elleni fellebbezését az EK 230. cikk negyedik bekezdésének a téves értelmezésére, valamint az eljárás során elkövetett eljárási hibákra alapítja.
Az Elsőfokú Bíróság a keresetet azzal az indokolással utasította el, mint elfogadhatatlant, hogy a fellebbezőt a megtámadott jogi aktus nem érinti közvetlenül és személyében az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében.
Ez a jogi álláspont a felperes nézete szerint jogilag téves. Az Elsőfokú Bíróság nem ismeri fel, hogy önmagában a szellemi tulajdonjogba való beavatkozás személyes és közvetlen érintettséget vált ki, amely megalapozza az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében vett személyes és közvetlen érintettséget. A szabadalom lényege abban áll, hogy valamely meghatározott jogalanyra kizárólagos, időben korlátozott jogot ruháznak. Az ilyen jog szükségszerűen csak meghatározott jogalanyt illethet meg. Más személy e joggal nem rendelkezhet, ezért az e jogba valamely közösségi jogi aktus útján való beavatkozás mindenképpen személyes és közvetlen érintettséget vált ki.
Az Elsőfokú Bíróság azon érve, amely szerint a fellebbezőn kívül mások is kínálnak közúti elektronikus díjfizetési rendszereket, amelyek adott esetben ugyanúgy érintettek, mint a fellebbező, és ebből következően a személyes és közvetlen érintettség nem áll fenn, megalapozatlan. Az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében vett személyes és közvetlen érintettség nem zárható ki azon oknál fogva, hogy a megtámadott jogi aktus másokat is érint, ha e más személyek nem rendelkeznek szabadalommal.
A fellebbező állítása szerint azon közlésének a figyelmen kívül hagyása, amelynek értelmében a fellebbező ISO-CALM infravörös szabványt fejlesztett ki, és ezért állami jutalomban részesült, a meghallgatáshoz való jog megsértésének minősül. Végezetül az eljárás négy éves időtartama szintén elfogadhatatlan, és már önmagában is súlyos eljárási szabálysértésnek minősül.
Full & Egal Universal Law Academy