15.8.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 209/23
A Bundesgerichtshof (Németország) által 2008. május 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – E. Friz GmbH kontra Carsten von der Heyden
(C-215/08. sz. ügy)
(2008/C 209/33)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesgerichtshof
Az alapeljárás felei
Felperes: E. Friz GmbH
Alperes: Carsten von der Heyden
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Úgy kell-e értelmezni az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv (1). 1. cikke (1) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezést, hogy az a fogyasztónak a személyegyesítő társaságba, egyesületbe vagy szövetkezetbe való belépésére is vonatkozik, ha a belépés célja elsősorban nem az, hogy a fogyasztó a társaság, az egyesület vagy a szövetkezet tagja legyen, hanem – amint az mindenekelőtt a zártvégű ingatlanalaphoz történő csatlakozásra gyakran jellemző – a tagsági jogviszony létesítése a tőkebefektetésnek vagy a csereszerződések jellemző tárgyát képező szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak csak egy másik módja?
2)
Úgy kell-e értelmezni az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, hogy azzal ellentétes az olyan, az irányelv 7. cikke szerinti értelemben vett (az ítélkezési gyakorlatban kimunkált) nemzeti jogkövetkezmény, miszerint a fogyasztó által az ilyen, üzlethelyiségen kívül tett belépési nyilatkozat annak visszavonása esetén azt eredményezi, hogy a kilépő fogyasztót a visszavonás hatályosulásának időpontja szerinti értéken a társasággal, az egyesülettel vagy a szövetkezettel szemben vagyoni igény, vagyis a tagsági jogviszony megszűnése időpontjában a társaságban, az egyesületben vagy a szövetkezetben meglévő részesedése értékének megfelelő összeg illeti meg, azzal a (lehetséges) következménnyel, hogy a fogyasztó a társaság, az egyesület vagy a szövetkezet gazdasági fejlődése okán vagy a vagyoni betétje értékénél kisebb összeget kap vissza, vagy akár vagyoni betétjének elvesztésén túl fizetési kötelezettsége keletkezik, mivel a kilépés esetére őt megillető vagyonrész értéke negatív?
(1) HL L 372., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 262. o.
Full & Egal Universal Law Academy