11.10.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 260/5
Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-236/06. sz., Landtag Schleswig-Holstein kontra Bizottság ügyben 2008. április 3-án hozott végzése ellen a Landtag Schleswig-Holstein által 2008. június 27-én benyújtott fellebbezés
(C-281/08. P. sz. ügy)
(2008/C 260/06)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Landtag Schleswig-Holstein (képviselők: S. Laskowski Privatdozentin, J. Caspar Professor)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak;
—
a Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság 2008. április 3-ai végzését;
—
a Bíróság adjon helyt a felperes elsőfokú kérelmeinek és nyilvánítsa a T-236/06. sz. ügyben benyújtott keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;
—
másodsorban: a Bíróság az ügyet utalja vissza az Elsőfokú Bírósághoz annak érdekében, hogy az az eredeti keresetet elfogadhatóvá nyilvánítsa és az eddigi eljárást folytassa;
—
a Bíróság döntsön a költségekről és kötelezze a Bizottságot a jelen eljárással felmerülő összes költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Az Elsőfokú Bíróság a fellebbező megsemmisítés iránti és az Európai Közösségek Bizottságával szemben benyújtott keresetét mint elfogadhatatlant elutasította, azzal az indokkal, hogy a fellebbező nem minősül az EK 230. cikk (4) bekezdésének értelmében vett jogi személynek. A megsemmisítésre irányuló kereset a Bizottság 2006. március 10-i és június 23-i határozatai ellen irányult, amelyekkel a Bizottság megtagadta a fellebbező hozzáférését a SEC (2005) 420 dokumentumhoz, amely a jelenleg a Tanácsban tárgyalt, a bűnözés és a bűncselekmények – ideértve a terrorizmust is – megelőzése, nyomozása, felderítése és üldözése céljából a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban feldolgozott és tárolt adatok, illetve a nyilvános hírközlési hálózatokon továbbított adatok megőrzéséről szóló kerethatározat-tervezetről tartalmaz jogi elemzést.
A fellebbező az Elsőfokú Bíróság végzésével szemben benyújtott fellebbezését két jogalapra alapítja.
Először is az Elsőfokú Bíróság megsértette a meghallgatáshoz való jog biztosításának kötelezettségére vonatkozó elvet. Ez az alapelv a tisztességes eljárás garanciáinak és a hatékony jogvédelemnek a kifejeződése, egyebek között annak megakadályozását célozza, hogy a bírósági döntést esetleg valamely olyan előadás befolyásolja, amelyet a felek nem tudtak megvitatni. Ezáltal megelőzhető a „meglepetéshatározat” hozatala. Az Elsőfokú Bíróságnak a meglepetésdöntés megelőzése érdekében lehetőséget kellett volna adnia az ügy tisztázására a fellebbező részére.
Másodsorban az Elsőfokú Bíróság megsértette a közösségi jogot, amikor az EK 230. cikk (4) bekezdése szerinti „jogi személy” fogalom tényállási elemeit tévesen értelmezte és a jogi személy tulajdonságait, így ennek megfelelően a fellebbező perbeli jogképességét hibásan nem ismerte el.
Az Elsőfokú Bíróság abból indult ki, hogy a Landtag Schleswig-Holstein (schleswig-holsteini tartományi gyűlés) elnöke a perbeli képviseleti hatáskörében nem a fellebbezőt, hanem „közvetlenül a Landot” (tartományt) képviseli, ami miatt a fellebbező nem jogképes és ezért a közösségi bíróságok előtt nincs perbeli jogképessége sem. Ebből az következik, hogy az Elsőfokú Bíróság a keresetet elfogadhatónak nyilvánította volna, ha a keresetlevél a fellebbező helyett a „Land Schleswig-Holstein” megjelölést tartalmazta volna. Ez az álláspont nem csak jogilag téves, mivel a Land Schleswig-Holstein alkotmányával ellentétes, hanem a fellebbező szemszögéből „meglepetéshatározatot” is eredményez, amellyel a fellebbező nem számolhatott. Jogilag téves az Elsőfokú Bíróság végzése először is, mert nem ismerte el, hogy a Landtag a Land Schleswig-Holstein alkotmánya szerint „a nép által politikai akaratnyilvánításra választott legfőbb szerv” és másodsorban mert az Elsőfokú Bíróság nem észlelte, hogy a Landtag elnöke a Landtagot az azt érintő alkotmányjogi jogvitákban egészében képviseli. A „Land” fogalma jogilag átfogó és aspecifikus és – szabályozási területek szerint – jelentheti a Landesregierungot (tartományi kormányt) valamint a Landesparlamentet (tartományi parlamentet) is.
Full & Egal Universal Law Academy