22.11.2008
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 301/18
Az Elsőfokú Bíróság (kibővített harmadik tanács) T-266/02. sz., Deutsche Post AG, támogatja a Németországi Szövetségi Köztársaság, kontra az Európai Közösségek Bizottsága, támogatja a Bundesverband Internationaler Express- und Kurierdienste e.V. (BIEK) és a UPS Europe NV/SA, ügyben 2008. július 1-jén hozott ítélete ellen az Európai Közösségek Bizottsága által 2008. szeptember 15-én (2008. szeptember 12-én faxon) benyújtott fellebbezés
(C-399/08. P. sz. ügy)
(2008/C 301/33)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: V. Kreuschitz, J. Flett, B. Martenczuk meghatalmazottak)
Többi fél az eljárásban: Deutsche Post AG, Bundesverband Internationaler Express- und Kurierdienste eV, UPS Europe NV/SA, Németországi Szövetségi Köztársaság
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság a megtámadott ítéletet teljes egészében helyezze hatályon kívül.
—
A Bíróság az alapokmányának 61. cikke értelmében állapítsa meg, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a határozat sérti az EK 87. cikk (1) bekezdését, és ennek megfelelően a keresetet utasítsa el. Másodlagosan a Bizottság kéri az ügynek az Elsőfokú Bírósághoz való visszautalását.
—
A Bíróság a felperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A másik fél az eljárásban a Deutsche Post AG (DPAG), a postai szolgáltatások területén nemzetközileg tevékenykedő nagyvállalat, amely állami forrásokból jelentős kompenzációs kifizetéseket kapott. Az EK 82. cikk szerinti, 2002. évi külön határozatban, amelyet nem támadtak meg, a Bizottság megállapította, hogy a DPAG a csomagpiacon a költségeket nem fedező árak révén visszaélt piaci erőfölényével. Mivel a DPAG az érintett időszakban mindenhol veszteségeket termelt, ezen agresszív árpolitika csak olyan eszközökkel volt finanszírozható, amelyeket a vállalat pénzügyi ellentételezésként kapott.
A jelen fellebbezésben lényegében azon kérdésről van szó, hogy a Bizottság mely elemzési módszert alkalmazhatta a jelen ügy konkrét körülményei között annak megállapításakor, hogy a DPAG jogellenes támogatást kapott.
Az Elsőfokú Bíróság által a megtámadott ítéletben előnyben részesített módszer szerint meg kellett vizsgálni a vállalkozásnak a közszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggő, a vizsgált időszakot érintő valamennyi költségét és bevételét annak megállapítása érdekében, hogy a vállalkozás az államtól túlzott pénzügyi ellentételezést kapott-e. Mivel fennállt ilyen túlkompenzáció, ebből arra lehetett következtetni, hogy ezen forrásokat a háztól házig való csomagszállítási szolgáltatások szomszédos piacán folytatott tisztességtelen árpolitika finanszírozásához is felhasználták.
A határozatban alkalmazott módszer szerint megvizsgálták a szomszédos piacon a tisztességtelen árpolitika által előidézett hiányokat, valamint azt, hogy e hiányokat állami forrásokból ellentételezték-e, vagy sem. Amennyiben ilyen ellentételezést megállapítanak, és nem áll fenn más finanszírozási forrás (a vállalkozás saját eszközei formájában), ebből arra kell következtetni, hogy a háztól házig való csomagszállítási szolgáltatások szomszédos piacán folytatott tisztességtelen árpolitika finanszírozásához állami eszközöket használtak fel.
A Bizottság a határozatában alkalmazott módszert megfelelőnek tartja. Annak segítségével – azon feltételezést is magában foglaló logikus érvelés alapján, hogy a pénznek végül is valahonnan jönnie kell – jogellenes állami támogatás fennállására lehet következtetni. A megtámadott ítélet nem vonta kétségbe sem az érvelést, sem az annak alapjául szolgáló tényeket. Mindazonáltal az Elsőfokú Bíróság a megtámadott ítéletben minden további magyarázat nélkül azon álláspontból indult ki, hogy csak az első módszer jöhet számításba.
A Bizottság a következő jogalapokra hivatkozik: fennáll az EK 87. cikk (1) bekezdésének és a 86. cikk (2) bekezdésének a megsértése, mivel e rendelkezéseket a megtámadott ítéletben hibásan értelmezték abban az értelemben, hogy azok kizárják a megtámadott ítéletben egyébként nem kifogásolt módszert, amely logikus és helytálló érvelés alapján lehetővé teszi a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás fennállására való következtetést. Továbbá a Bizottság az Elsőfokú Bíróság hatáskörének hiányára és az EK 230. cikk megsértésére hivatkozik, mivel az Elsőfokú Bíróság túllépett a hatáskörén és az EK 230. cikkben előírt felülvizsgálati jogkörén, valamint hivatkozik a Bíróság alapokmányának 36. cikkére, mivel az Elsőfokú Bíróság elmulasztotta a határozatban alkalmazott módszer jogellenességét megindokolni.
Full & Egal Universal Law Academy