10.1.2009
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 6/13
A Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma del País Vasco (Spanyolország) által 2008. október 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Emilia Flores Fanega kontra Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS), Tesorería General de la Seguridad Social (TGSS), és Bolumburu, S.A.
(C-452/08. sz. ügy)
(2009/C 6/21)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Autónoma del País Vasco
Az alapeljárás felei
Felperes: Emilia Flores Fanega
Alperes: Instituto Nacional de la Seguridad Social (INSS), Tesorería General de la Seguridad Social (TGSS), és Bolumburu, S.A.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Úgy kell-e értelmezni az 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelv (1) 2. szakaszának 6. pontját, hogy a szerzés folyamatában lévő jogok tiszteletben tartása egyenértékű az állandó foglalkozás gyakorlása során – a csökkentett munkaidő és csökkentett bérezés melletti egy éves szülői szabadság időszakában bekövetkezett – olyan foglalkozási megbetegedés miatti teljes és tartós munkaképtelenség esetén járó életjáradékkal, amely az e szabadság igénybevételét engedélyező munkáltató részére történő munkavégzés során ezen időszakban következett be, figyelembe véve azt, hogy a társadalombiztosítás a vállalkozás helyett nyújtja a juttatást azon kötelező biztosítás értelmében, amely a munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai kockázatokra terjed ki?
2)
Az első kérdése adott igenlő válasz esetén, az említett pontot úgy kell-e értelmezni, hogy az általa nyújtott garancia sérül az olyan nemzeti jogszabály miatt, amely a foglalkozási megbetegedés miatti teljes és tartós munkaképtelenség esetére járó járadék összegének meghatározása szempontjából az érintett munkavállaló által a keletkeztető tényt megelőző azon tizenkét hónap átlagában kézhezkapott bért és a ténylegesen teljesített járulékbefizetéseket veszi alapul, amelynek során az javarészt – csökkentett munkaidőben, csökkentett bér és csökkentett járulékfizetési alapok mellett – a szülői szabadságát töltötte, anélkül, hogy bármiféle kiigazító szorzót alkalmazna, amely lehetővé tenné a keretmegállapodás által kitűzött cél biztosítását?
3)
Mindenesetre, akármilyen is lesz az előbbi kérdésekre adott válasz előjele, úgy kell-e értelmezni az irányelv fent említett szakaszának 8. pontját, és az ugyanazon irányelv 4. szakaszának 2. pontját, hogy az azok által megállapított kötelezettségek és előírások összeegyeztethetetlenek a fent írt számítási szabállyal?
4)
Az előző kérdésekre adott válaszoktól függetlenül, úgy kell-e értelmezni a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló, 1978. december 19-i 79/7/EGK tanácsi irányelv (2) 4. cikke (1) bekezdését, annak 5. cikkével összefüggésben, hogy a juttatások kiszámítása terén az egyenlő bánásmód elvével ellentétes a fent írt számítási mód, figyelemmel arra, hogy a statisztikai adatok szerint túlnyomó részben a női munkavállalók élnek az említett szülői szabadság lehetőségével?
(1) Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló irányelv HL L 145., 4. o. (magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 285. o.).
(2) (Magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 215. o.).
Full & Egal Universal Law Academy