21.3.2009
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 69/21
A T-68/04. sz., SGL Carbon AG kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2008. október 8-án hozott ítélet ellen az SGL Carbon AG által 2008. december 18-án benyújtott fellebbezés
(C-564/08. P. sz. ügy)
(2009/C 69/38)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: SGL Carbon AG (képviselők: M. Klusmann és K. Beckmann ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) T-68/04. sz., SGL Carbon AG kontra Bizottság ügyben 2008. október 8-án hozott ítéletét;
—
a Bíróság megfelelően csökkentse a Bizottság 2003. december 3-i megtámadott határozatának 2. cikkében a fellebbezőre kirótt bírság összegét;
—
másodlagosan a Bíróság az ügyet utalja vissza ismételt döntéshozatalra az Elsőfokú Bírósághoz;
—
a Bíróság az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezés tárgya az Elsőfokú Bíróság azon ítélete, amellyel elutasította a fellebbezőnek az elektrotechnikai és mechanikai széntermékek európai piacára vonatkozó kartellről szóló, 2003. december 3-i 2004/420/EK bizottsági határozat ellen benyújtott keresetét.
A fellebbező a fellebbezését két jogalapra alapítja, amelyek a közösségi jog Elsőfokú Bíróság általi megsértésére illetőleg egy eljárási hibára vonatkoznak.
A fellebbező az első jogalapban azt kifogásolja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem vette figyelembe az általa az elsőfokú eljárásban kifejtett arra vonatkozó érvelést, hogy a bírság alapösszegének megállapítása céljából a saját felhasználásra szánt termelés értékének a piacok méretébe való beszámítása téves. Egyebekben a fellebbező arra hivatkozik, hogy az esetében alkalmazott anyagi jogi szempontból aránytalan jellegű alapösszeggel megsértették a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányosság elvét és az EK 253. cikket.
A fellebbező a második jogalapban a fellebbező a bírság alapösszegének meghatározása során elkövetett értékelési hibára hivatkozik, ami meghaladja az Elsőfokú Bíróság mérlegelési jogkörét. Az Elsőfokú Bíróság ezáltal is megsértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az arányosság elvét. Az Elsőfokú Bíróság a fellebbező számára hátrányosan, jogi indokolás nélkül eltért a saját ítélkezési gyakorlatától a bírság piaci részesedési kategóriák szerinti engedélyezett átalányosításának kérdését illetően. Míg a korábbi hasonló határozataiban az Elsőfokú Bíróság a legfeljebb 5 %-os piaci részesedési kategóriákat, vagy „részeket” megfelelőnek találta, a jelen esetben 10 %-os piaci részesedési kategóriákat vett alapul, ami a kategóriája alsó részébe sorolt fellebbező számára határozottan hátrányos.
Full & Egal Universal Law Academy