7.3.2009
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 55/15
Az Elsőfokú Bíróság (hetedik tanács) T-256/07. sz., People's Mojahedin Organization of Iran kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben 2008. október 23-án hozott ítélete ellen a People's Mojahedin Organization of Iran által 2008. december 23-án benyújtott fellebbezés
(C-576/08. P. sz. ügy)
(2009/C 55/24)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: People's Mojahedin Organization of Iran (képviselők: J.-P. Spitzer ügyvéd, D. Vaughan QC, M.-E. Demetriou barrister)
Többi fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Európai Közösségek Bizottsága, Holland Királyság
A fellebbező kérelmei
—
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság ítéletét, amennyiben az Elsőfokú Bíróság mint megalapozatlant elutasította a PMOI-nak a 2007/445/EK tanácsi határozat (1) megsemmisítése iránti kérelmét;
—
semmisítse meg 2007/445/EK határozatot a PMOI-t érintő részében;
—
kötelezze a Tanácsot a fellebbező e Bíróság előtt felmerült, valamint a 2007/445/EK határozattal kapcsolatban az Elsőfokú Bíróság előtt felmerült költségei viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező azt állítja, hogy egy olyan ügyben, amely alapvető jogokat érintett, és a 931/2001 közös álláspont 1. cikke (4) és (6) bekezdésének, valamint a 2580/2001 rendelet 2. cikke (3) bekezdésének alkalmazását olyan közösségi intézkedéssel kapcsolatban, amely fenntartotta a People's Mojahedin Organization of Irant a betiltott szervezetek listáján:
1)
Annak eldöntése során, hogy a Tanács követett-e el nyilvánvaló értékelési hibát, az Elsőfokú Bíróság nem végezte el a 2006/445/EK határozatnak az EK-Szerződés által megkövetelt teljeskörű felülvizsgálatát;
2)
Az Elsőfokú Bíróság nem tartotta tiszteletben a hatékony bírói jogvédelem elvét azáltal, hogy nem biztosított teljeskörű felülvizsgálatot;
3)
Az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a Tanács nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát a határozata meghozatalakor. A Tanács és az Elsőfokú Bíróság rendelkezett mindazokkal a tényekkel és érvekkel, mint amelyekkel a nemzeti bíróság rendelkezett, és minden részletében figyelembe kellett volna vennie a mentő bizonyítékokat;
4)
Az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot a fent említett közös álláspont 1. cikke (4) és (6) bekezdésének és a fent említett rendelet 2. cikke (3) bekezdésének vonatkozásában, amikor elutasította a fellebbező azon állítását, amely szerint csak a terrorista tevékenység vagy fenyegetés fennállása igazolhatja egy személy folyamatos fenntartását a listán;
5)
Az Elsőfokú Bíróság tévesen állapította meg, hogy a Tanács helyesen zárta ki a fellebbező által felhozott mentő bizonyítékokat a korábbi fellebbezési jogalapban hivatkozott kérdésekre vonatkozó következtetései alapján;
6)
Az Elsőfokú Bíróság tévesen utasította el a fellebbező azon érvét, miszerint a Tanács nem adott megfelelő indokolást a fellebbező által a 2001-et követő kérdésekre vonatkozóan felhozott mentő bizonyítékok tekintetében, és arra vonatkozóan sem, hogy mi igazolta a fellebbező fenntartását a betiltott szervezetek listáján.
(1) A terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, és a 2006/379/EK és a 2006/1008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 2007/445/EK tanácsi határozat (HL L 169., 58. o.).
Full & Egal Universal Law Academy