NIILO JÄÄSKINEN
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2010. november 23.(1)
C‑327/09. sz. ügy
Mensch und Natur AG
kontra
Freistaat Bayern
(A Bayerischer Verwaltungsgerichtshof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„258/97/EK rendelet – Új élelmiszer és új élelmiszer-összetevő – »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« – Engedély iránti kérelem – Elutasítás – Bizottsági határozat, amelynek címzettje magánszemély – A címzetten kívüli személyekre gyakorolt joghatás”
I – Bevezetés
1. A Bayerischer Verwaltungsgerichtshof (a bajor tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága) (Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelmének tárgya lényegében az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27‑i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(2), valamint a „Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek” 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként, illetve új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatala engedélyezésének megtagadásáról szóló, 2000. február 22‑i 2000/196/EK bizottsági határozat(3) által bevezetett rendszer.
2. A kérelmet a Mensch und Natur AG (a továbbiakban: Mensch und Natur) és a Freistaat Bayern (bajor tartomány) közötti azon peres eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya az említett cég által értékesített egyes termékek azon indok miatti németországi forgalomba hozatalának megtiltása volt, hogy e termékek összetevői között megtalálható volt a „Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek” (a továbbiakban: stevia [más néven: sztívia, jázminpakóca, édesfű vagy édeslevél]), amelynek tekintetében az Európai Közösségek Bizottsága a 2000/196 határozattal – amelynek a címzettje nem a Mensch und Natur volt – megállapította, hogy az olyan új élelmiszernek minősül, amely a Közösségen belül nem hozható forgalomba, mivel nem felel meg a 258/97 rendelet által előírt feltételeknek.
3. A jelen ügyben előterjesztett észrevételekben egyik fél sem vitatja, hogy a Bizottság határozatainak nincs általános hatálya, és főszabály szerint csak a címzettekre nézve kötelezőek. A Bíróság elé terjesztett ügy problematikája a 258/97 rendelet és az annak végrehajtására elfogadott bizottsági határozatok azon joghatásaival kapcsolatos, amelyeket azok a tagállamok közigazgatási hatóságai és bírósági szervei tekintetében keletkeztetnek.
II – Jogi háttér
A – Az uniós jog
1. Az EK‑Szerződés
4. Az EK 249. cikk első albekezdése értelmében „[f]eladatai ellátása érdekében és e szerződés rendelkezéseinek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács közösen eljárva, valamint a Tanács, illetve a Bizottság […] határozatokat hoz […]”. E cikk negyedik albekezdése szerint „[a] határozat teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl”(4).
2. A 258/97 rendelet
5. A 258/97 rendelet (1) és (2) preambulumbekezdésének szövege a következő:
„(1) mivel az új élelmiszerekre, illetve az új élelmiszer-összetevőkre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltérései akadályozhatják az élelmiszerek szabad mozgását; mivel ezek az eltérések tisztességtelen versenyfeltételeket teremthetnek, ezáltal közvetlenül befolyásolhatják a belső piac működését;
(2) mivel a közegészség védelmében szükség van annak biztosítására, hogy az új élelmiszereket és az új élelmiszer-összetevőket közösségi eljárás keretében egységes biztonsági vizsgálatnak vessék alá, mielőtt azokat a Közösség területén forgalomba hozzák”.
6. A 258/97 rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Ez a rendelet az új élelmiszereknek és az új élelmiszer-összetevőknek a Közösségen belüli forgalomba hozatalára vonatkozik.
(2) Ezt a rendeletet az olyan élelmiszerek és élelmiszer-összetevők Közösségen belüli forgalomba hozatalára kell alkalmazni, amelyek emberi fogyasztás céljából történő felhasználása a Közösségen belül mindeddig elhanyagolható volt, és amelyek a következő kategóriákba tartoznak:
[…]
e) a növényekből álló vagy azokból izolált élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, valamint az állatokból izolált élelmiszer-összetevők, a hagyományos szaporítási vagy tenyésztési gyakorlat alapján előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők kivételével, amelyek korábbi, élelmiszerként történő biztonságos felhasználása adatokkal igazolható;
[…]
(3) Adott esetben, a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően meg lehet állapítani, hogy az élelmiszerek vagy az élelmiszer-összetevők valamely típusa az e cikk (2) bekezdésében foglaltak hatálya alá tartozik‑e.”
7. Ugyanezen rendelet 3. cikkének (1) bekezdése kimondja:
„Az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők:
– nem veszélyeztethetik a fogyasztót,
– nem vezethetik félre a fogyasztót,
– nem térhetnek el olyan mértékben azoktól az élelmiszerektől vagy élelmiszer-összetevőktől, amelyeknek a helyettesítésére szolgálnak, hogy a szokásos fogyasztásuk táplálkozási hátrányokat okozzon a fogyasztónak.”
8. A rendelet hatály alá tartozó termékek forgalomba hozatalának engedélyezési eljárása többek között a 258/97 rendelet 4., 6. és 7. cikkében foglalt, következő szakaszokból áll:
„4. cikk
(1) A termék Közösségen belüli forgalomba hozataláért felelős személy (továbbiakban »a kérelmező«) abban a tagállamban nyújtja be a kérelmét, ahol a terméket első alkalommal forgalomba hozzák. A kérelem egy másolatát ezzel egy időben benyújtja a Bizottsághoz.
(2) A 6. cikkben meghatározott elsődleges értékelést el kell végezni.
Az (1) bekezdésben említett tagállam a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejeztével haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt:
– arról, hogy forgalomba hozhatja az élelmiszert vagy az élelmiszer-összetevőt, amennyiben a 6. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő értékelés elvégzése nem szükséges, továbbá a 6. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nem merült fel ellene megalapozott kifogás,
vagy
– arról, hogy a 7. cikkben foglaltaknak megfelelően engedélyezési határozatra van szükség.
[…]
6. cikk
(1) A 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelemnek tartalmaznia kell a szükséges információkat, köztük az elvégzett vizsgálatokról készült jelentések másolatát, és minden egyéb olyan rendelkezésre álló anyagot, amely bizonyítja, hogy az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő megfelel a 3. cikk (1) bekezdésében rögzített követelményeknek, továbbá a 8. cikkben foglalt követelményeknek megfelelően tartalmaz egy, az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő kiszerelésére és címkézésére vonatkozó megfelelő javaslatot. A kérelemhez csatolni kell a dokumentáció összefoglalását.
(2) A kérelem beérkezése után a 4. cikk (1) bekezdésében említett tagállam gondoskodik az elsődleges értékelés elvégzéséről. […]
A Bizottság haladéktalanul eljuttatja a tagállamoknak a kérelmező által átadott dokumentáció egy-egy másolatát, valamint az elsődleges értékelés elvégzéséért felelős illetékes szerv nevét.
(3) Az elsődleges értékelési jelentésnek […] meg kell határoznia, hogy az élelmiszert vagy az élelmiszer-összetevőt a 7. cikknek megfelelően alá kell‑e vetni további értékelésnek.
(4) […] A Bizottság által történt továbbítást követően a tagállamoknak, illetve a Bizottságnak 60 nap áll a rendelkezésére arra, hogy megtegyék észrevételeiket vagy indokolt kifogással éljenek az érintett élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő forgalomba hozatalával kapcsolatban. […]
7. cikk
(1) Ha a 6. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kiegészítő értékelésre van szükség, vagy a 6. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kifogást emelnek, úgy a 13. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően engedélyezési határozat meghozatalára kerül sor.
(2) A határozat megállapítja az engedély hatályát, és, ahol szükséges, megállapítja:
– az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő felhasználásának a feltételeit,
– az élelmiszer vagy az élelmiszer-összetevő megjelölését és a részletes leírását,
– a 8. cikkben meghatározott, címkézéssel kapcsolatos különleges előírásokat.
(3) A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja a kérelmezőt a meghozott határozatról. A Bizottság a határozatait az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában hirdeti ki.”
9. A 258/97 rendelet 13. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Ha az e cikkben megállapított eljárást kell követni, a Bizottságot az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság – a továbbiakban a »bizottság« – segíti.
(2) Az elnök saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam képviselőjének a kérésére az ügyet a bizottság elé terjeszti.
(3) A Bizottság képviselője a bizottság elé terjeszti a meghozandó intézkedések tervezetét. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés [205.] cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.
(4) a) A Bizottság a tervezett intézkedéseket elfogadja, ha azok összhangban vannak a bizottság véleményével.
[…]”
3. A 2000/196 határozat
10. A 2000/196 határozat harmadik preambulumbekezdésének szövege a következő:
„tekintettel a J. Geuns professzor (KUL Növénytani Laboratórium) által az illetékes belga hatóságokhoz 1997. november 5‑én benyújtott, a »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« új élelmiszerként vagy új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelemre”.
11. A 2000/196 határozat preambulumbekezdéseinek szövege a következő:
„(1) Az illetékes belga hatóságok által elkészített első értékelő jelentés szerint a szolgáltatott információk alapján a termék nem kaphat forgalomba hozatali engedélyt.
(2) Az első értékelő jelentésre adott válaszában a kérelmező kiegészítő dokumentációt küldött a Bizottság részére, amely információkról a Bizottság tájékoztatta a tagállamokat és a humánélelmezési tudományos bizottságot.
(3) A rendelet 7. cikkének megfelelően kiegészítő értékelés elvégzésére került sor. A humánélelmezési tudományos bizottság 1999. június 17‑én adta ki a véleményét, amely lényegét tekintve megerősíti az első értékelési jelentést.
(4) A »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« megnevezésű termék a 258/97/EK rendelet értelmében új élelmiszernek minősül, és mivel nem bizonyított, hogy a termék megfelel a rendelet 3. cikke (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, ezért nem hozható forgalomba a közösségi piacon.
(5) A jelen határozatban foglalt intézkedések megfelelnek az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság véleményének.”
12. A 2000/196 határozat 1. és 2. cikke a következőképpen rendelkezik:
„1. cikk
A »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« megnevezésű termék nem hozható forgalomba a közösségi piacon élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként.
2. cikk
E határozat címzettje J. Geuns professzor, KUL Növénytani Laboratórium, Kardinal Mercierlaan 92, 3001 Heverlee, Belgium.”
13. A 2000/196 határozat címe alatt az alábbi megjegyzés szerepel: „Kizárólag a holland nyelvű változat a hiteles szöveg”.
B – A nemzeti jog
14. Az élelmiszer-felügyeletről szóló, 1997. november 11‑i bajorországi tartományi törvény (Bayerisches Lebensmittelüberwachungsgesetz)(5) 2. §‑a (1) bekezdésének 1. pontja szerint a hatóságok a feladataik gyakorlása során egyedi határozatot hozhatnak annak érdekében, hogy megelőzzék vagy megakadályozzák az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megsértését.
15. Az új élelmiszerekről és élelmiszer-összetevőkről szóló rendelet (Neuartige Lebensmittel‑ und Lebensmittelzutaten-Verordnung)(6) 3. §‑ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 258/97 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett élelmiszereket és élelmiszer‑összetevőket a forgalomba hozatalért felelős személy az említett rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megjelölt eljárásokban kiadott engedély nélkül nem hozhatja forgalomba.
III – Az alapeljárás tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
16. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben foglaltakból az derül ki, hogy a Mensch und Natur különféle teákat gyártó és forgalmazó cég. Bizonyos teafajtáknál a Dél-Amerikából származó stevia leveleinek kivonatát alkalmazzák édesítőszerként.
17. A 2000/196 határozatával a Bizottság úgy döntött, hogy a stevia nem hozható forgalomba a közösségi piacon élelmiszerként vagy élelmiszer‑összetevőként. E határozatot a Geuns professzor által előterjesztett kérelem alapján hozták, aki annak címzettje.
18. A Mensch und Naturnak címzett 2003. április 8‑i határozatával a Landratsamt Bad Tölz-Wolfratshausen (Bad Tölz-Wolfratshausen körzetének közigazgatási szolgálata) betiltotta többféle tea forgalmazását 500 euró összegű szabálysértési bírságot helyezve kilátásba a tilalom megszegése esetére.
19. Az említett Landratsamt 2003. április 8‑i határozatában megállapította, hogy a 2000/196 határozat megtagadta a stevia új élelmiszerkénti engedélyezését, és hogy e határozat valamennyi tagállamot arra kötelez, hogy betiltsa annak forgalmazását. A Landratsamt hangsúlyozta, hogy a Mensch und Natur nem tudta bizonyítani, hogy a 258/97 rendelet 1997. május 15‑i hatálybalépését megelőzően az érintett teafajtából már nem elhanyagolható nagyságrendű mennyiségeket értékesítettek a Közösségben emberi fogyasztásra.
20. A Mensch und Natur a 2003. április 8‑i határozattal szemben keresetet indított a Bayerisches Verwaltungsgericht München (müncheni közigazgatási bíróság) előtt arra való hivatkozással, hogy a steviát tartalmazó termékeket az 1990‑es évek elejétől kezdődően az ő jogelődei fejlesztették ki, és 1997. május 15‑ét megelőzően e termékeket többszázezres nagyságrendben értékesítették a Közösségben csomagküldő kereskedelem és természetes élelmiszereket forgalmazó üzletek útján. Ezenfelül a Mensch und Natur szerint a 2000/196 határozatnak rá nézve nincs semmiféle kötőereje.
21. A Bayerisches Verwaltungsgericht München 2004. május 13‑án hozott ítéletével helyt adott a keresetnek.
22. A Freistaat Bayern fellebbezést terjesztett elő az ítélettel szemben a Bayerischer Verwaltungsgerichtshofhoz.
23. Mivel ez utóbbi bíróság az uniós jog értelmezését illetően bizonyos kérdések tisztázását ítélte szükségesnek ahhoz, hogy ítéletet tudjon hozni, ezért felfüggesztette az eljárását, és a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:
„1) Kizárja‑e az EK 249. cikk negyedik bekezdésének szövege azt, hogy a Bizottság – szövegezése alapján – meghatározott címzettre vonatkozó határozata más olyan vállalkozások számára is kötelező erővel bírjon, mely vállalkozásokat a határozat értelme és célja szerint azonos módon kell kezelni?
2) Kötelező erővel bír‑e a [2000/196] határozat – amelynek 1. cikke értelmében a [stevia] új élelmiszerként vagy új élelmiszer-összetevőként való forgalmazása nem megengedett a Közösségen belül – a [Mensch und Natur nevű céggel] szemben is, amely azt a Közösségben jelenleg forgalmazza?”
IV – Elemzés
A – Előzetes észrevételek
24. Emlékeztetni kell arra, hogy a 258/97 rendeletet kettős cél jellemzi, amely az új élelmiszerek belső piacának működése biztosításából és a közegészségnek az előbbiek által esetlegesen okozott kockázatokkal szembeni védelméből áll(7).
25. Az említett rendelet ugyanis arra irányul, hogy a Közösségen belül közös normákat alakítson ki az új élelmiszerek és új élelmiszer‑összetevők területén, ami többek között – miként az annak második preambulumbekezdéséből következik – abban nyilvánul meg, hogy bevezetik a közösségi forgalomba hozatalukat megelőzően azok közösségi eljárásnak megfelelő, egységes biztonsági vizsgálatát(8).
26. Az új élelmiszereknek vagy új élelmiszer-összetevőknek a 258/97 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti forgalomba hozatalához vagy engedélyre, vagy ha engedélyre nincs, akkor a kérelmezőnek címzett határozatra van szükség. E célból a Közösségen belüli forgalomba hozatalért felelős személy kérelmet terjeszt elő abban a tagállamban, amelyben a terméket elsőként hozzák forgalomba. A kérelmezőnek ezzel egyidejűleg meg kell küldenie a kérelem másolatát a Bizottságnak.
27. Az elsődleges értékelést a 258/97 rendelet 6. cikkének megfelelően végzik el. A 6. cikk (4) bekezdésében említett eljárás lezárultát követően a tagállam haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy:
– amennyiben a 6. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő értékelésre nincs szükség, és nem érkezett a 6. cikk (4) bekezdésének megfelelően indokolt kifogás, megkezdheti az élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő forgalomba hozatalát,
vagy
– a 7. cikknek megfelelően engedélyezési határozatra van szükség.
28. Az értesítés alapján esettől függően vagy nemzeti határozat, vagy bizottsági határozat elfogadására kerül sor.
29. A jelenlegi rendszerben valamennyi új élelmiszert vagy új élelmiszer‑összetevőt engedélyező vagy betiltó határozat egyedi határozat, amelyet esettől függően vagy a tagállam, vagy a Bizottság hoz meg. Egyébként számomra úgy tűnik, hogy a határozatot a kérelmező által szolgáltatott dokumentációban foglalt információk alapján hozzák meg anélkül, hogy harmadik érdekelt feleknek észrevétel előterjesztésére lenne lehetősége.
B – Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
30. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat és az előterjesztett észrevételek vizsgálata alapján úgy vélem, hogy nem szükséges mélyrehatóan elemezni az EK 249. cikk negyedik bekezdése értelmében vett határozat fogalmának hatályát ahhoz, hogy hasznos válasszal szolgálhassunk az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésekre. A válasz elemei kikövetkeztethetők a 258/97 rendelet által meghatározott forgalombahozatal-ellenőrzési rendszer elemzéséből.
31. Az előzetes döntéshozatalra terjesztett két kérdés összevonható. A kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy az olyan bizottsági határozatok, mint amilyen a 2000. február 22‑i is, amelyet a 258/97 rendelet alapján hoztak, és amely a forgalomba hozatal megtagadásáról szól, akadályát képezi‑e annak, hogy valamely tagállam hatósága később közigazgatási vagy bírósági eljárásban vizsgálja azt, hogy az említett egyedi határozat tárgyát képező élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt a rendelet hatálybalépése előtt valamely más személy nem elhanyagolható nagyságrendben a Közösségben már forgalomba hozta, annak megállapítása érdekében vizsgálva ezt, hogy az élelmiszer vagy élelmiszer‑összetevő az említett rendelet hatálya alá tartozik‑e.
1. A 258/97 rendelettel bevezetett rendszer
32. A 258/97 rendelettel bevezetett rendszer szerint az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerek forgalomba hozatala a 4. cikk (1) bekezdése értelmében előzetes engedélyezés tárgyát kell képezze. Valójában ez az értesítési és engedélyeztetési kötelezettség az új élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők engedély nélküli forgalomba hozatalának burkolt tilalmát jelenti.
33. Maga a 258/97 rendelet jelenleg nem tartalmaz kifejezett tilalmat az engedély nélküli új élelmiszerek vagy élelmiszer‑összetevők forgalomba hozatalára vonatkozóan, ezt inkább a rendelet végrehajtásának részletes szabályait meghatározó nemzeti jogszabályok tartalmazzák(9). Hangsúlyozom, hogy az említett tilalmat a Bizottság által javasolt jövőbeni rendszer fogja majd bevezetni(10).
34. Ebből két megállapítás adódik. Egyrészt: ha egy élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő nem tartozik a 258/97 rendelet hatálya alá (például azért, mert az már az említett rendelet hatálybalépését megelőzően nem elhanyagolható mértékben emberi fogyasztásra került)(11), akkor a rendelet értelmében nincs szükség sem értesítésre, sem engedélyezésre. Másrészt: ha egy élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő megfelel a 258/97 rendelet meghatározásának, akkor engedély nélkül, illetve ha engedélyre nincs szükség, akkor az ezt megállapító határozat nélkül nem bocsátható forgalomba(12).
35. Az engedély iránti kérelem alapján olyan közigazgatási határozat meghozatalára kerül sor, amely vagy megadja, vagy megtagadja a kért engedélyt. Ha az engedélyt nem adják meg, akkor a 258/97 rendeletben foglalt általános szabályt kell alkalmazni, vagyis az említett rendelet hatálya alá tartozó terméket tilos forgalomba hozni. Egyébként nincs különösebb jelentősége annak, hogy a Bizottság pozitív vagy negatív határozatot hozott‑e az ugyanezen élelmiszer vagy élelmiszer‑összetevő tekintetében más személy által benyújtott kérelem ügyében: a Mensch und Naturnak ettől még ugyanúgy külön engedély iránti kérelemmel kell a hatóságokhoz fordulnia a 258/97 rendelet értelmében.
36. Ebből következik, hogy a Mensch und Natur jogi helyzete nem változik a valamely más személynek címzett pozitív vagy negatív következtetést tartalmazó bizottsági határozat függvényében. Ha viszont a 258/97 rendelet szerinti eljárásban a nemzeti hatóság vagy a Bizottság arra a megállapításra jut, hogy a stevia nem új élelmiszer, akkor a Mensch und Natur erre a tényre bármely nemzeti hatóság előtt hivatkozhat.
37. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben a Bizottság határozata döntést hozott. Ugyanis, miként az a közigazgatási határozatoknál gyakran megesik, a határozat tartalmazza a tények bizonyos fokú leírását, és meghatározza azokat a következményeket, amelyek figyelemmel az alkalmazandó szabályozási háttérre, az ő értékelése alapján ebből következnek.
38. A stevia a 258/97 rendelet értelmében vett új élelmiszernek való minősítését a 2000/196 határozat negyedik preambulumbekezdése tartalmazza.
39. Ennek alapján vizsgálta meg a Bizottság a kérdéses termék forgalomba hozatala iránti kérelmet, és állapította meg azt, hogy az annak biztonságosságára vonatkozó kellő információk hiányában a rendelet alapján nem adható engedély(13).
2. A 2000/196 határozat joghatásai
40. A 2000/196 határozat fő joghatása az, hogy nem részesíti kedvező elbírálásban a kérdéses termék forgalomba helyezésének engedélyezése iránti kérelmet. Az említett határozat címzettje így továbbra is akadályozva van abban, hogy a kérdéses terméket új élelmiszerként forgalomba hozhassa. A kedvező elbírálás e hiányának közvetlen következménye az, hogy a 258/97 rendelet által felállított tilalom a kérdéses termék vonatkozásában továbbra is teljes mértékben fennmarad.
41. Mindenesetre az a tény, hogy a Bizottság elutasítja valamely személy kérelmét, nem képezi akadályát annak, hogy ugyanez a személy új kérelmet terjesszen elő. Ugyanez igaz a valamely más személy által előterjesztett kérelemre: a Bizottság negatív határozata nem dönti el a kérdést végleges jelleggel.
42. Minden fél egyetért abban, hogy a Bizottság határozata egyedi határozat. Nyilvánvaló, hogy az EK 249. cikk negyedik bekezdése, valamint magának a 2000/196 határozat szövegének értelmében az kizárólag a címzettjére nézve kötelező. E határozattal olyan engedély megadását tagadták meg a kérelmezőtől, amely kivételt képezett volna az új élelmiszerek és élelmiszer-összetevők forgalomba hozatali tilalma alól. Mindenesetre itt az a kérdés, hogy e határozat ennek ellenére kiválthat e joghatásokat valamely másik személy, illetve valamely olyan tagállam hatósága irányában, amely e másik személy kérelmét bírálja el.
43. Amikor a Bizottság negatív határozatot hoz, a tagállamok a lojalitás elve alapján kötelesek gondoskodni arról, hogy az említett negatív határozat tárgyát képező terméket a kérelmező, vagyis a határozat címzettje ne tudja forgalomba hozni. Emellett gondoskodniuk kell arról is, hogy az érintett élelmiszert az élelmiszer-piaci ellenőrzések során, valamint olyankor, amikor a nemzeti hatóság ugyanezen termékre vonatkozó, de más kérelmező által előterjesztett esetleges új értesítést vizsgál, úgy kezeljék mint engedély nélküli élelmiszert. A nemzeti hatóságoknak megfelelő módon figyelembe kell venniük a Bizottság ilyen megállapítást tartalmazó határozatát.
44. Ha viszont a Bizottság pozitív határozatot hoz, vagyis olyan határozatot, amely valamely személy részére megadja az engedélyt, akkor a lényegét tekintve ezzel egyenértékű új élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő a más személyek részére egyszerűsített eljárásban kiadott újabb engedélyek tárgya lehet.
3. A ténybeli megállapítások kötőerejének hiánya
45. A Mensch und Natur mindenesetre azt állítja, hogy a stevia nem új élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő.
46. A 258/97 rendelettel bevezetett közigazgatási eljárásban a kérelmező fél, a tagállamok és a Bizottság vesz részt. Ha nem tévedek, akkor ebben az eljárásban harmadik feleknek nincsenek eljárási jogaik. Nem szükséges, és nem is lehetséges harmadik felek számára lehetővé tenni formálisan észrevételek benyújtását, és a nem közvetlenül érintett harmadik félnek fellebbezési joga sincs a Bizottság olyan határozatával szemben, amelynek nem ő a címzettje.
47. Mivel a Bizottság által elfogadott jogi aktus határozat, és nem rendelet, ebből következik, hogy a nemzeti hatóságoknak joguk van vizsgálni, hogy valamely későbbi kérelem tárgyát képező élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő valóban új‑e. Ugyanez igaz az olyan élelmiszerek forgalomba helyezésének ellenőrzésére irányuló közigazgatási és büntetőeljárásokra is, amelyek új élelmiszernek való minősítését vitatják. Ez abból ered, hogy a közigazgatási hatóságok által tett ténybeli megállapítások kötőereje csupán arra a kérdésre korlátozódik, amelyet a hatóság a kérelmet követő egyedi határozat meghozatalának eljárása során megvizsgált.
48. A 258/97 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint a 13. cikkben szabályozott eljárással lehetőség van annak megállapítására, hogy valamely élelmiszer‑ vagy összetevőfajta a 258/97 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatálya alá tartozik‑e. Ezt az eljárást azonban magánszemély nem kezdeményezheti.
49. Az ezen eljárásból adódó jogi helyzet problematikus a belső piac szempontjából, annál is inkább, mivel az engedélyt minden egyes új élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő és minden egyes kérelmező tekintetében külön adják meg. Számomra úgy tűnik, hogy a Bizottság észlelte ezeket a problémákat, és a fent említett javaslata segíthet majd egyértelművé tenni e rendszert. A jelenlegi rendszertől eltérően a Bizottság többek között azt javasolta, hogy minden engedélyt rendelettel adjanak meg, és az engedély csak kivételes esetekben legyen névre szóló. Emellett e rendszer olyan egységes engedélyezési eljárást követne, amely egyes más anyagokra már jelenleg is alkalmazandó.
50. Az előzőekben kifejtettek alapján úgy vélem, hogy a 2000/196 bizottsági határozat nem képezi akadályát annak, hogy valamely tagállam hatósága közigazgatási vagy bírósági eljárás során vizsgálja azt, hogy valamely élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt 1997. május 15‑ét megelőzően már nem elhanyagolható nagyságrendben forgalomba hoztak‑e, annak megállapítása érdekében, hogy ez a fajta termék a 258/97 rendelet tárgyi hatálya alá tartozik‑e.
V – Végkövetkeztetések
51. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Bayerischer Verwaltungsgerichtshof által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:
„A Bizottság valamely olyan határozata, mint amilyen a »Stevia rebaudiana Bertoni: növények és szárított levelek« megnevezésű terméknek az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27‑i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként, illetve új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatala engedélyezésének megtagadásáról szóló, 2000. február 22‑i 2000/196/EK bizottsági határozat is, amely az általa megjelölt címzettre nézve minden elemében kötelező, nem képezi akadályát annak, hogy valamely tagállam hatósága egy későbbi közigazgatási vagy bírósági eljárás során vizsgálja azt, hogy az említett egyedi határozat tárgyát képező élelmiszert vagy élelmiszer-összetevőt valamely más személy az említett rendelet hatálybalépését megelőzően már nem elhanyagolható nagyságrendben forgalomba hozta‑e, annak megállapítása érdekében, hogy az élelmiszer vagy élelmiszer-összetevő az említett rendelet tárgyi hatálya alá tartozik‑e.”
1 – Eredeti nyelv: francia.
2 – HL L 43., 1. o. (magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 18. kötet, 244. o.)
3 – HL L 61., 14. o.
4 – Mivel az alapeljárásbeli jogvita tárgya egy 2003. április 8‑án elfogadott nemzeti határozat, ezért az EK‑Szerződés rendelkezéseire történő hivatkozásoknál az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépését megelőzően alkalmazott számozást kell követni.
5 – GVBl. 738. o., 2002. december 31‑ig hatályos változat [lásd a 2002. december 24‑i törvény 2. cikkét (GVBl. 981. o.)].
6 – 2000. február 14‑én közzétett (BGBl. 2000 I, 123. o.) és legutóbb a 2002. augusztus 6‑i törvénnyel módosított változat (BGBl. 2002 I., 3082., 3099. o.).
7 – Lásd ebben az értelemben a C‑236/01. sz., Monsanto Agricoltura Italia és társai ügyben 2003. szeptember 9‑én hozott ítélet (EBHT 2003., I‑8105. o.) 74. pontját.
8 – A C‑383/07. sz. M‑K Europa ügyben 2009. január 15‑én hozott ítélet (EBHT 2009., I‑115. o.) 23. pontja.
9 – Lásd: Gerstberger, I., «The Proposal for a revised Novel Food Regulation – An Improvement for the Worse?», European Food and Feed Law Review, 2008, nº 4, 215. o.
10 – Az új élelmiszerekről és az 1331/2008/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezete (COM(2007) 872 végleges).
11 – Lásd a C‑211/03., C‑299/03. és C‑316/03–C‑318/03. sz., HLH Warenvertrieb és Orthica egyesített ügyekben 2005. június 9‑én hozott ítélet [EBHT 2005., I‑5141. o.] 88. pontját.
12 – A 258/97 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése rendelkezik arról a mechanizmusról, amelynek alapján a konkrét tárgyi hatály egyértelműen megállapítható. Márpedig a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint magánszemély nem kezdeményezheti ezt az eljárást (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott M‑K Europa ügyben hozott ítélet 43. pontját).
13 – Úgy tűnik, hogy csak három olyan eset van, amelyben a közösségi szintű eljárás a termék új élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalát megtiltó olyan bizottsági határozattal zárult, mint a 2000/196 határozat tárgyát képező stevia esetében. A másik két esetet illetően lásd a nangai diónak (Canarium indicum L.) a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként vagy új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának megtagadásáról szóló, 2000. december 19‑i 2001/17/EK bizottsági határozatot (HL 2001. L 4., 35. o.) és a betainnak a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként vagy új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának megtagadásáról szóló, 2005. július 25‑i 2005/580/EK bizottsági határozatot (HL L 199., 89. o.).
Full & Egal Universal Law Academy