4.7.2009
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 153/21
2009. április 6-án benyújtott kereset — az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság
(C-132/09. sz. ügy)
2009/C 153/39
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: B. Eggers és J.-P. Keppenne meghatalmazottak)
Alperes: Belga Királyság
Kereseti kérelmek
—
A Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság — azzal, hogy megtagadta az Európai Iskolák berendezési és oktatási eszközeire fordított kiadások fedezését — nem teljesítette az EK 10. cikkel együttesen értelmezett 1962. évi székhely-megállapodásból eredő kötelezettségeit;
—
a Belga Királyságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Bizottság az Európai Iskolák Igazgatótanácsa és a Belga Királyság között 1962 októberében létrejött megállapodás megsértésére hivatkozik, mivel az utóbbi megtagadta a területén található Európai Iskolák berendezési és oktatási eszközeire fordított kiadások fedezését.
Keresete alátámasztására a felperes elsősorban arra hivatkozik, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító, 1994. június 21-i egyezmény (1) 6. cikkének második bekezdéséből az következik, hogy minden egyes tagállam köteles az Európai Iskolákat úgy tekinteni, mintha saját nemzeti közjoga által szabályozott oktatási intézmények lennének. Következésképpen az Európai Iskolákat a belga hatóságoknak kell finanszírozniuk, és a nemzeti állami iskolákéval egyenértékű elbánásban kell részesíteniük úgy a valamely Európai Iskola megnyitásához vagy bővítéséhez kapcsolódó induló felszerelés, mint az ezen iskolák éves fenntartási és működési költségei vonatkozásában. A belgiumi oktatás közösségiesítése e tekintetben nem igazolhatja az Európai Iskolák éves működési költségei finanszírozásának a belga hatóságok által történő megtagadását, mivel az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy a tagállam nem mentesülhet azon kötelezettségei alól, amelyeket úgy vállalt, hogy e hatáskörének gyakorlását az államon belüli közhatalmi szervekre ruházta át.
A belga hatóságok által előterjesztett kifogásokra adott válaszában a Bizottság másodsorban rámutatott, hogy az Igazgatótanács 1967 májusában Karlsruhéban tartott ülésének következtetései egyáltalán nem kérdőjelezik meg az ezen államot, úgy mint területén székhellyel rendelkező államot terhelő finanszírozási kötelezettségeket.
Először is, az Igazgatótanács Karlsruhéban csupán a mintamegállapodás irányvonalait dolgozta ki az Európai Iskoláknak székhelyet biztosító tagállamokkal közösen, és — a jogszabályi hierarchiát figyelembe véve — semmiképpen nem volt hatásköre arra, hogy módosítsa az 1962-es székhely-megállapodást.
Következésképpen az említett karlsruhei „határozat” a székhely-megállapodás értelmezése vonatkozásában semmiképpen nem tekinthető a szerződések jogáról szóló Bécsi egyezmény 31. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja értelmében vett, a részes felek között létrejött utólagos megállapodásnak vagy gyakorlatnak, amennyiben nem állnak rendelkezésre olyan állandó jogi aktusok és jognyilatkozatok, amelyek megkérdőjeleznék a székhely-megállapodásban előírt finanszírozási kötelezettséget. Egyébiránt számos dokumentum és a Belgium által 1967-et követően teljesített számos finanszírozás tanúsítja az Európai Iskolák berendezési és oktatási eszközeire fordított kiadások fedezésére vonatkozó, fent említett kötelezettséget.
(1) HL L 212., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 16. fejezet, 1. kötet, 16. o.
Full & Egal Universal Law Academy