19.12.2009
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 312/13
A T-94/05. sz., Athinaïki Techniki AE kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2009. június 29-én hozott végzés ellen az Athinaïki Techniki AE által 2009. szeptember 11-én benyújtott fellebbezés
(C-362/09. P. sz. ügy)
2009/C 312/21
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Athinaïki Techniki AE (képviselő(k): S.A. Pappas ügyvéd)
A másik/többi fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága, Athens Resort Casino AE Symmetochon
A fellebbező kérelmei
A Bíróság:
—
semmisítse meg a megtámadott végzést;
—
adjon helyt a fellebbező elsőfokon előterjesztett kereseti kérelmeinek;
—
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező négy jogalapra hivatkozik fellebbezése alátámasztására.
Az első jogalap szerint az Elsőfokú Bíróság helytelenül értelmezte a Bíróságnak a valamely közigazgatási határozat visszavonása jogszerűségének feltételeire vonatkozó korábbi ítélkezési gyakorlatát. Ahhoz, hogy a visszavonás érvényes legyen, feltétel, hogy az adott aktus jogellenessége megállapításra kerüljön, és hogy azt ésszerű határidőn belül visszavonják. A jelen ügyben viszont a Bizottsági az aktusát több mint négy évvel annak elfogadása után vonta vissza, anélkül, hogy azt megindokolta volna.
Második jogalapjában az Athinaïki Techniki arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság jogban tévedett azzal, hogy nem határozott a fellebbező által a hatáskörrel való visszaélésre vonatkozóan felhozott kérdésről. Azzal ugyanis, hogy a Bizottság visszavonta a jogvita tárgyát képező határozatot, nem az volt a célja, hogy a jogszerűség elvét tiszteletben tartsa, hanem annak elkerülése, hogy szóban forgó aktus közösségi bírósági felülvizsgálat tárgya lehessen.
Harmadszor a fellebbező megállapítja, hogy a jogvita tárgyát képező bizottsági határozatot megsemmisítő határozat meghozatalához fűződő érdeke — a megtámadott végzésben megállapítottakkal ellentétben — még mindig fennáll. A szóban forgó aktus Bizottság általi visszavonásának következményei ugyanis nem korlátozódnak csupán az előzetes vizsgálati eljárás megindítására. A megsemmisítésről szóló ítéletből követőezően a Bizottságnak vagy meg kellett volna indítania az állami támogatásokra vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárást, vagy fel kellett volna hívnia az érintett tagállamot arra, hogy vagy szüntesse meg, vagy módosítsa a szóban forgó támogatást. Az Elsőfokú Bíróság jogban tévedett azzal, hogy úgy ítélte meg, hogy a megtámadott határozat megsemmisítésének egyetlen következménye az előzetes vizsgálati eljárás újbóli megindítása lett volna.
Végül a fellebbező úgy véli, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette a Bíróság C-521/06. P. sz. ügyben hozott kapcsolódó ítéletéből eredő jogerőt. Ebből az ítélet ugyanis az derül ki, hogy a Bizottság nem maradhatott tétlen volna ilyen sokáig az állami támogatások vizsgálatára vonatkozó eljárás keretében. Azzal pedig, hogy a Bizottság visszavonta a megtámadott határozatot, pontosan e tétlenség állapotába tért vissza, és az Elsőfokú Bíróság jogban tévedett azzal is, hogy a Bizottság ezen magatartását nem szankcionálta.
Full & Egal Universal Law Academy